Világ, 1946. március (235-259. szám)

1946-03-01 / 235. szám

m 235 SZÁM * ÁRA 20.000 PENGŐ Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1946 MÁRCIUS 1 * PÉNTEK VILÁG 50 millió pengős pályázat a „Világiban „Az örök Gironde javíthatatlan hívője../” (S. G.) Mindannyian, akik a hal­­hatatlan Október híveinek tudjuk és valljuk magunkat, ma meg­hatódott szeretettel fordulunk egy washingtoni nagyon szerény, má­sodrangú szállodának, a Cortland­­botc­nek egyik aszkéta-egyszerű­­ségű szobája felé. Ebben a szobában, az emigráció rideg fanyarságában üli meg ma születésnapját a Tizennyolcas for­radalom gr­and old man-je, Vám­béri/ Rusztem. Ma lép be 75-ik életévébe, szegényen, küszködve a mindennapi kenyérért, de bölcsen és a Tengerentúl legnagyobbjai­nak tiszteletétől övezetien. Aggkora mezsgyéjén nem kellene gondokkal küzdenie, csak kissé kevésbé gerincesek, kevésbé az elvek emberének kellett volna lennie. Világhírű atyja — Anglia ázsiai politikájának mindenttudó informátora — tisztes vagyont hagyott a fiára. Ő maga európai­hírű büntetőjogász volt , márpedig köztudomású, hogy a büntető­praxis mindenkor hasonlított a sebészprofesszorok praxisához, amely meglehetős jólétet bizto­sított művelőinek. Áru ő megmaradt előbb magyar táblabírónak, majd amikor a po­litika az ő életét is derékba törte, akkor meg felcsapott a szegények, az üldözöttek prókátorának s kövenként­ tördelte ki a gyémán­tokat azokból a rendjelekből, amelyeket édesatyja kapott dip­lomáciai pályafutásán. Ezekből a kövekből tartotta fenn magát, balsorsában is hűségesen vele tartó feleségét, nevelte fiát és­­ segített azokon, akiket védett, mert a könyörtelen ellenforrada­lom elnyomta őket, e­ lfelüdtítetlenül hitt azokban az eszményekben, amelyek bennün­ket, az úgynevezett polgári radi­­kálisokat, egy életb­e összekap­csoltak. S bár barátaink egy ré­sze már korán külföldre szorult, — elsősorban a tisztalelkű, jós­látású Jászi Oszkárra, a csontja velejéig puritán, nagykoncepció­jú Szende Pálra és a ragyogótollú Bíró Lajosra gondolok — más ré­­szük pedig még előbb elment a­­halo­tak élére« — kell-e itt Ady nevét idéznem? — Vámbéry itt ma­radt és megpróbálta néhány­ónk­kal együtt a lehetetlent. Októ­ber eszmevilágát átmenteni a­­percemberkék dáridójából, az örök magyar életbe. Ám a veszte felé rohanó ellen­forradalom nem tűrhette tovább Vámbéry keserű iróniáját, gerin­ces kiállását, minden egyes meg­nyilatkozásának­ tudatos vagy rej­tett vádját. Kiüldözték.­­í­v is azóta Amerikában él. Ván­dorapostol módjára járta ezekben az években az Egyesült Államok magyar szórványait, és fáradha­tatlanul hirdette a jobb magyar jövő reménységét. Hirdette, hogy a magyar fendum, amely a ten­gerentúlra kényszerített egymillió szegény­ magyart, immár feltar­tóztathatatlanul rohan a végze­tébe. Hirdette, hogy felszabadul a magyar föld, s hogy Károlyi Mihály áldozata, amellyel elsőül a maga birtokán kezdette meg a földosztást, nem volt hiábavaló. Hirdette, hogy Magyarország nem maradhat meg Európában egye­dül a reakció szégyenszigetének. Hirdette a minden nappal, amel­- lyel a nácifasizmus farsangja erősbödni látszott, minden nap­pal hangosabban hirdette a ma­gyar forradalom eljövetelét. * Vámbéry nem volt kényelmes küzdőtárs, ma sem az. Hihetetle­nül kifinomodott jogi érzéke nem ismer pártcinkosságot, mihelyt az igazság forog kockán. Már ta­valy februárban írta ezeket a so­rokat. — A demokrácia fogalmának különböző ér­telmezése teszi érthe­tővé Byron ismert kijelentését, hogy az ördög volt és első demo­krata. Demokrácia mint cégér, még a demokrácia hiányánál is kevesebbet ér. Ahol nincs demo­krácia, ott esetleg sikerül­t küz­deni, de ott, ahol demokrat­kus csomagolásban önkényuralmat árusítanak, sokkal nehezebb a ha­misítást leleplezni. Az ő lelki magatartása jelleg­zetesen a Gironde tagjainak a lelkiségével azonos, akik vezették a forradalmat, de nem átallották vele szembeszegülni, amikor úgy látták, hogy az igazságtalansá­gok zsákutcájába zúdítják a pil­lanat diadalmaskodó urai. S ezért, ha kellett, akár vér­padra is­ mentek, de még a bitó alatt is vígan, öntudatosan dalol­ták a forradalom nászindulóját, a Marseillaise-t. Vámbéry is azokhoz a jellel megátkozott emberekhez tartozik, akiknek ugyan Plátó a barátjuk, de még Plátó barátságánál is szentebb számukra az igazság. S ezt a meggyőződését hirdette hangosan már a tavalyi Március Idusán is, lapjában, a Harc!-ban. Elmondotta akkor a véleményét a múltról és a jelenről, nagyon őszinte véleményét és cikkét ez­zel a vallomással zárta: — Gondolom, ilyenformán szól­nék, mint az örök G­rande java- hatadan hívője. Alighanem ez az oka, sok más egyéb ak­adályon fe­lül, hogy ezt a márciusi bess­édet nem a pesti Petőfi téren, hanem csak ennek az amerikai lapnak a hasábjain mondhattam el. * A budapesti Tudományegyetem most hazahívta Vámbéryt és Já­­szit. Nagy szükség van rájuk itt­hon, Ez remio a születésnapi üzene­tem messzire szakadt barátom ré­­szére. Talán eljut­ hozzál 1100 hadifogoly érkezik haza Linzből Az amerikai hatóságoktól­­értesítés érkezett, hogy Linz­ből elindítottak egy vonatot SIM hadifogollyal Magyaror­szág felé. A határon megtör­tént az intézkedés a hadifog­lyok fogadására. Imrédyt kivégezték Ma berendelték közmunkára az espressókban igazoltatott embereket A férfiakat bányákba, a nőket gyárakba viszik Mint ismeretes, a rendőrség il­letékes szervei az elmúlt napok­ban végigrazziázták a budapes­i kávéházakat és espressókat , az ottartózkodókat igazoltatták. Iga­zoltatásuk után hazaengedték leg­­nagyobb részüket, de azokkal, akik foglalkozásukat nem tudták iga­zolni, közölték, hogy tartós köz­munkára fogják behívni őket. Ezek ma reggelre közmunkára szóló behívót kaptak a Mária Valéria­ utca 10. szám alatt lévő polgármesteri XIV. ügy­osztályra. Itt közölték velük, hogy a fér­fiakat bányákba, a nőket gyárak­ba viszik. A közmunkára kötele­zetteknek saját felszerelésükkel kell munkahelyükön jelentkez­niük. Kivételt képeznek azok, akik igazolják, hogy a jóvátétel érdekében termelő gyárakban, üze­mekben dolgoznak, de ezek men­tességét is a közmunkahivatal hivatott megállapítani. Hivatalos felvilágosítás szerinti a razziákon elfogott és igazolta­tott, feketézéssel gyanúsított sze­mélyek ügyét egyénileg bírálja felül a rendőrség névsora alap­ján a budapesti és északpestvár­­megyei közmunkafelügyelőség ve­zetője. Akiről megállapítják, hogy a társadalmi életben hasznos munkát végez, az ellen megszün­tetik az eljárást, akinek nincs rendes foglalkozása, azt közérde­kű­ munkára azonnal igénybe veszik. Franco mozgósít a francia határon Az Egyesült Államok is csatlakoztak a Franco-ellenes fronthoz Indiában még mindig nem nyugodtak meg egészen a kedé­lyek, Kalkutta és egy-két kisebb város kivételével azonban min­denütt helyreállt már a rend. A brit birodalom pillanatnyilag leg­kényesebb kérdése ismét foglal­koztatta az angol alsóházat, Attlee miniszterelnök a hozzá in­tézett kérdésekre válaszolva meg­nyugtató képet festett az indiai helyzetről. A többi között kijelen­tette, hogy a kongresszusi párt és a muzulmán liga elítéli a történteket, de a kommunista párt köszönetet mondott Bombay lakosságának derekas támogatá­sáért. Gandhi másodízben is elítélőleg nyilatkozott az eseményekről és felszólította India népét, legyen türelemmel és higgye el, hogy a brit miniszterekből álló különkül­­döttség nem azért jött Indiába, hogy félrevezesse a népet. Ami a hindu nép többi vezérének a kü­szöbönálló tárgyalásokról alko­tott véleményét illeti: A mohám©, dánság — jelentette ki Dzsinna, a Moziim Liga elnöke — bízik ügye igazságában és a tárgyaló felek jóindulatában. Remélem, — hangoztatta Nehru, a kongresz­­szusi párt vezetője — Anglia most megadja szépszerűvel azt, amire néhány év múlva amúgy is kényszerülne. India függetlensé­gére gondolok. A világ érdeklődésének közép­pontjában a Franco rezsim sor­sának kérdése áll. A spanyol fiók- Hitler, akire egyre nyomasztób­ban hat nemcsak a spanyol nép nagy tömegeinek gyűlölete, de csaknem az egész világ egyönte­tű, tettekre is képes, ellenszenve, a terror fokozásával és katonai elővigyázatossági intézkedésekkel igyekszik ingadozó pozícióját menteni. Néhány órával azután, hogy a francia kormány bejelen­tette a spanyol-francia határnak március elsején történő lezárását. Franco gyakorlatilag is végrehaj­totta a teljes határzárat A spanyol rendőrség teljes hosszában megszállta a pireneusi határt hogy minden eszközzel megakadályozza a köztársasági harcosok beszivárgását. Közbep egyre-másra érkeznek a katonai alakulótól is is a határvidékre, amelyet már teljesen elzártak a polgári forgalom elől. Algecira­­son keresztül marokkói csapatok tartanak észak felé. A spanyol kormány­ ma este minisztertaná­csot tart és azon — hír szerint — állást foglal az ország külpoliti­kai helyzetével kapcsolatban. A világ Franco-ellenes meg­­mozdulásának élén továbbra is Franciaország halad, de most már az USA is felsorakozott mel­léje. A washingtoni kormány szerdán jegyzéket juttatott el Lon­donba és Párisba, közös akciót javasolva Franco ellen. Már csak a brit kormány tart ki merev, be­­nem­ avatkozási politikája mellett és még mindig nem hajlandó po­zitív lépésre a Franco-rendszer megdöntése érdekében. Nemzet­közi politikai megfigyelők azon­ban bizonyosra veszik, hogy a brit birodalom népeinek, elsősor­ban: a dolgozóknak elementáris erejű felháborodása végülis ak­cióra kényszeríti­ Attlee kormá­nyát. Külpolitikai hírek A szovjet sajtó újból behatóan fogla­kozik a szovje­­török ha­­r kiigazítására irányuló igényekkel, amelyek most már egész K­elet- Anatóliát érintik. Ankara igen tar­tózkodó magatartást tanúsít­ó kér­déssel kapcsolatban, mivel a török kormány előbb hallani kí­vánja Szaka külügyminiszternek Londonban folytatott tanácskozás­­airól adandó beszámolóját. A miami egyetem szerdán dísz­­doktorává avatta Weston Chur­­chillt. Az egyetem­ rektora a diss­­dok­eri oklevél átnyújtása alkal­mával »igazi világpolgárnak« ne­vezte a volt premiert és hangsú­lyozta, hogy Church­ll e szánt és céltudatos vezetése, valamint az angol nép kemény kitartása nél­kül sokkal kedvező,tettebbül ala­kult volna a másod­i világháború. Washingtoni hivatalos közlés szerint az USA kémelhárító szol­gálata a háború évei alatt több mint 16.000 személyt tartóstatott le. A kézrekerült ellenséges ügy­­nökök közül 7000 német, 5500 pis­áig japán nemzetiségű volt. Elfogták két asszonygyilkosság .­ tettesét Tegnap délután a Ssiráky-cso­­port detektívjei bravúros nyomo­zás után elfogták a­ Dohány­ utca 58. sz. alatt történt gyilkosság tet­tesét, Kéri-Krausz Lászlót. A gyilkos bevallotta, hogy ő ölte meg Kónya Istvánnét , tőle há­rom aranygyűrűt, egy nyaklán­cot és egy perzsabundát, vala­mint nyolc ruhát és több szőnye­get rabolt el. Kihallgatása során még egy gyilkosságot beismert. Ő gyilkolta meg Huz­icsa Erzsé­bet 18 éves lányt, a Batizfalvy- szanatóriumban. Kékes László ál­­néven lakott ott , amikor az egyik napilap munkatársa megjelent a helyszínen, hogy rporto írjon e gyilkosságról, s informálta az ifjú­ságiról.

Next