Világ, 1946. március (235-259. szám)

1946-03-17 / 248. szám

2 1946 március 17 Moszkva megcáfolta az iráni csapatmozdulatokról szóló faireket A biztonsági tanács elé kerül az iráni kérdés Az iráni helyzet változatlanul nagy hullámokat vet fel. Teheránban tovább tart a feszültség. A kormány minden tüntetést megtiltott és óva inti a lakosságot politikai szabadságjogokkal való viszszaélésről. A hadügyminiszter kifejezésre juttatta az ország védekezési készségét, a sah pedig pénteken úgy döntött, hogy a biztonsági tanács elé terjeszti a sérdést. Közben az Azerbajdzsánnal, Irakkal és Törökországgal határos iráni területen kikiáltották »az autonóm kurd köztársaságot*, 'Ankarában feszült figyelemmel '.^kísérik az iráni eseményeket, amelyek szorosan összefüggenek Törökország sorsának alakulásával. Maszkvában az Izveszfinn rámutat arra, hogy *egyes iráni személyek, köztük Hakimi volt miniszterelnök is terveket szőnek szovjet területek megszerzésére és poltikájuk arra irányul, hogy a siovjetuniót összeütközésbe hozzák egy másik nagyhatalom inatt. s-zovjet részről hivatalosan megcáfolták azofeet az amerikai híresztelése ,ket, amelyek szerint ».Szovjet csapatmozdulatok folynak. Teherán és az iráni—török határ falé*Londonban a kommunista Daily IV atkor megállapíttta *a Szovjetuniónak alapos oka van arra a meggondolásra, hogy Iránt új támadás ugródeszkájárá használják*. Bevin pénteki sajtónyilatkozatábam emlékeztetett Molotovnak, arra a kijelentéerére, hogy a szovjet kormány igen nagy fontosságot tulajdonít kötelezettségei maradéktalan teljesítésének. Hozzáfűzte, a brit kormány nem határozta el, hogy a visszavont brit csapatok helyébe újakat küld Iránba. Washington — akárcsak London — várja a Moszkvába eljuttatott jegyzékekre adandó válásit Az USA-kormány a kérdést mindenáron, a biztonsági tárics elé akarja vinni, ha addig diplomáciai úton nem tisztázódik a helyzet. Truman elnök nem tartja riasztónak a helyzetet. Nem hiszem, — jelentette ki legutóbbi sajtóértekezletén — hogy a helyzet olyan veszélyen, mint amilyennek egyesek gondolják. A népügyészség azzal vádolja Lövik Károlyt, hogy a Gestapo fizetett kémje volt A népügyészségen elkészítették a vádiratot Lövik Károly, a Pest volt szerkesztője ellen. A vádiratból kitűnik, hogy Lövik szélsőbaloldali szerkesztőségekben dolgozott, majd átkerült az Estapákhoz. Az Asíból a Teleki-fitártvány alatt Pest lett és abban időben, amikor más szelek kezdtek fújdogálni. Lövik Károly — kollégáinak legnagyobb meglepetésére — minden átmenet nélkül egyszerre jobboldali, németbarát húrokat kezdett pengetni és mint a lap segédszerkesztője, igyekezett a lapot elnémetesítani. Később már olyan agresszívvé vált, hogy azzal fenyegetőzött: bekövetkezik az a pillanat, amikor a szerkesztőségben mindenkit, aki nem követi a nevezett«BE saodelieta elveket, lelövi*. A nyomozás során a népügyészség kiderítette, hogy állandó öszszeköttetést tartott fenn Wolf tanácsossal, a budapesti német követség sajtó vezetőjeivel és sok esetben jelentést tett a német követségnek a magyar sajtó működéséről. Bebizonyosodott, hogy fizetett kémje volt a Testapónak. A nácik menekülése idején előbb Dunántúlra, majd pedig Bécsbe ment és „Magyarország-rádió” alkalmazottja volt. Ügyének tárgyalására a népügyészség indítványozta Pakots György, Bakos Ákos, Kőszegi Imre, Laczkó Géza, Szabó József, Erőse Gyula, Vig József, Fedik Sári, Fiala Ferenc és bágyóci Váró Andor tanukénti kihallgatását. Bezzeg a múltban... Irta Boross Elemér Most már sokfelé ée sűrűn hallod, bezzeg a múltban. Eleinte sokszor hallottad, sötéten, bosszúsan, lekicsinylően összehasonlítva a jelent a múlttal, a kárörvendően. Igen, ne tagadjuk, voltak ilyenek is. Sőt nyilván még van, pák is. A demokrácia szolid, türelmes, magabiztos. A mi demokráciánk ezen is túltesz, zárt kapujáról levette a megtorlás táblát és helyére a megbocsátás meszszire sugárzó feliratát illesztette. A háborús főbűnösök és a rémuralom gonosztevőinek felelősségrevonása igazán nem nevezhető bosszúálló megtorlásnak. Ez az emberiség és emberség ösztönös, természetszerű reflexe, a demokrácia lélegzete. Holott... Kezdjük csak a mottón: bezzeg a múltban ... Mit mondtunk és mit fogadtunka múltban, amikor sűrű sorokban terelték és tizedelték az ártatlan emberek tömegeit és amikor a legaljasabb ösztönök orgiáira rögtönzött »Megtorlások házainak lépcsőiről és ablakairól patakokban ömlött alá a megkínzott és meggyalázott emberek vére- Emlékezek még, mit mondtunk és mit fogadtunk akkor, a múltban? És mit mondtunk akkor, amikor néhány hét pünkösdi királyságért és vandál dühéért bombák alá és ágyúk torkába dobták Budapest szép házait, templomait, tereit és lakóit? És arra emlékeztek-e, hogy a felszabadulás után mi volt a föleszmélő város első mondata, plakátja, kiáltása és menetekkel megismétlő szavalókórusa? Nem emlékeztek persze és ha nem emlékeztek erre, mert tavaly előtt volt, rég volt, így helyes, így jó, emberek vagytok, a béke, a megbékülés, a rend, a megbocsátás katonái, polgárai és angyalai. És ha én mégis emlékezem, nem azért, mert rosszabb vagy jobb vagyok nálatok, hanem azért, mert az eseményekről írok, szépítés és torzítás nélkül, csak hűségesen. Emlékezzünk hét, a város első mondata: „Álljunk bosszút Budapestért!* És mi lett a bosszúból? A feltápászkodó város és tékozló fiainak olyan átalakulása, amely örökre példája lesz a demokrácia konstrukciójából és lelkiségéből eredő folyamatának. AMegtorlások házaiból még a jogos bosszú és felkorbácsolt indulat következetességével sem lettek az igazi megtorlások házai, sőt, csak a meggyalázott épületek ugrottak leghamarabb eredeti mezükbe és rendeltetésükbe: az iskolák, templomok, hivatalok és magánházak környékéről is elpárolgott már a rossz idők orrfacsaró emléke. Bezzeg a múltban .Erre és ezekre gondoljatok, amikor kimondjáitok a bűvös igét: bezzeg a múltban. Mi van ma és mi vett akkor? Reggel félnyolcig van csak gáz! Ismételd megegyszer és mondd sokszor egymásután: gáz ... gáz ... gáz ... Bezzeg a múltban a patkányok lakótársa voltai a pincében és ha a gázra gondoltal, a háború újabb rémiségével ijesztett a minden aljasságra képesre kész állati bosszú? Nem jár villamos? Bezzeg akkor ugyan még járt de hová mentél, hová mertél menni rajhat Ha megállt a villamos, már nem sziréna-jelre állt meg, hanem bombacsattanásra és becsapódásra. »Akkor« még álltak a hidak de ha mégis áthaladásra kényszerített utad, somod, elbúcsúztál szeretteidtől, mert sose tudtad, melyik pillanatban gyújtják meg a kanócot a Léthe vizének infernójára süllyesztett Duna sáténi Charon-jai. Nincs tüzelőd, heteik óta nem ettél húst, drága az újság és közmunkává!Írtágot kérnek azért, mert neon kell romokat takarítanod és síneket raknod? Mennyit adtál volna akkor, ha nem visznek sáncot ásni és páncélgránátosnak, vönként*? Bezzeg akkor már sűrűn ée sokszor mondtad: Istenem, csak egy szál izében is, de megmaradjak. Megmaradtál, itt vagy, az egy szál izéd felett esetleg nercbundád is van vagy bőrkabátod, mégis elfelejtsd, mit mondtál akkor? Netán azért, mert a pincéből még felmerészkedtél a jól megrakott éléskamrába és a pincéd mélyen a ház alatt volt, mélyebben, mint a világnézeted és elmételyezett emberséged? Vigyázz, mi elfelejtjük, mit mondtunk és mit fogadtunk a múltban azokkal szemben, akik elfelejtő, és eltagadjuk, mi volt a múltban, — de nem felejtjük el, hogy mi van ma és mi lesz holnap, ha itt hálátlanul és kérkedően feledékenyek lesztek. vilo Kassák Lajos összegyűjtött versei Kassák Lajosnak elbisszáik a szabad verset. Történelmi és alkatbeli indokolások állnak mögötte. A Nyugat-költők, Adyval az élen, már-már a kínos üveghangokig és virtuóz gikszerekig játszották ki a tradicionális formát — a a politikai s életformát más, gyarló virtuózok tették folytathatatlanná. Kassákban egy új világ teremtésének szükségérzése nyilatkozott meg, a »minden régit feldobó, szabad versen keresztül. Az új versekben még a természetes logikai kapcsolatok, beidegzett értelmi szokványok is eltűnnek. Megdöbbentően merész asszociációk, az ihletnek az egész bevett fogalmi világot felrúgó képválasztásai jellemzik ezt az extatikus, párázóan újhangú lírát. Ez a költészet a magával az olvasóval szemben támasztott rendkívüli igényességgel, minden konkrétum eldobásával, az exposzszió, a vízió korlátlan világára támaszkodik. Nem csoda, ha az akkori Kassáknak kevés megértője, annál több gúnyolója akadt. Neve mindazonáltal egy új irányzat zászlója volt. Sok híve, követője elhullott, a táborból egyedül maradt. Mozgalma sok bátor ösztönzést adott még a forma híveinek is e versek dinamizmusa tovább él az új irodalom képviselőiben. Érdekes volna idézni, menzevetni a régi Kassákot az újjal. Ha terünk engedné, grandiózusan szép helyeket tudnánk idézni mindkét periódusából. Széles skálákon, egy egész természet tágasságára méretezett orgona csöveiből ömlenek és bugyognak ezek a bátor, szabad, lágy és kemény hangok, harsonáló zúgással és szelíd csengetyű nyelveken. Sajnos, nem térhetünk ki e hatalmas könyv gazdag témakörére sem, sok árnyalatára, szabad formáin belül hullámzó formai változatosságára, puritán nyelvére és egész költési hangjának ősidilli, megkapó naivságára, amellyel minden témát és attitűdöt költőivé emel. E versek színes groteszkjein vagy hatalmas, messze sugárzó fénytömbjein át egy gazdag, nagyfeszültségű egész élet ontja roppant erejét-Nagy költő, gerinces, egész ember életműve. Klasszikus, nagy könyveink száma eggyel gyarapodott. (új Idők). (F. J.) Vasárnap Kétszeresére felemelték a postai díjszabást A postavzetrigazgatóság közlése szerint IMS március 16-tól a posta, táviró-, távbeszélő- és rádiódíjak általában a jelenlegi árak kétszeresére emelkednek- A 26 gr. levél díja helyben 20.006, vidékre 40.060, külföldre pedig 10.600 pengő. Levelezőlap helyben 16.88, vidékre 3( 000, külföldre 100.006 pengő. A csomagdíj 3 kg-ig 160.000 pengő, 10 kg-ig 11.600 pengő A távirat szódíja 16.00 pengő. Helyi beszélgetés díja Budapesten 24.066 pengő, vidéken 16.066 pengő. A távolsági beszélgetés díja 3 percenként a díjévek szerint 96.060— 480.000 pengőig. A rádió előfizetési díj 400 000 pengő. Új dohányárak / Megbízható forrásból származó értesülésünk szerint a dohányneműek árai vasárnapi hatállyal általában az eddigiek kétszeresére emelkednek. A Virginia és a Béke 24.000, a Magyar 16.030, a Mankón pedig 5001 pengőbe fog kerülni. Példátlan kegyetlenkedések Eperjesi-Wittich festőművész bűnlajstromán A napokban a népügyészség letartóztatta Eperjesi-Wittich Zoltán festőművészt, akinek bűnlajstromát most állították össze- Eperjesi-Wittich Zoltán az újpesti leventekörzet parancsnoka volt , mint ilyen, amikor a várost a német csapatok megszállták, tiszteletükre a leventezenekarral térzenét, adatott. Az alája rendelt zsidó leventéket itt öt teverte, az egyik leventének, aki félvér volt, a félelemét kiütöttte, többeket pedig úgy kínzott, hogy lábujjuk közé papirost dugott é® azt meggyujtotta. Amikor a zsidó leventéket kihallgatásra rendelte, azoknak önmagukat gyalázva kellett jelentkezniük. A vádirat szerint 1944 nyarán egy újpesti asszonyt leányával együtt■ bevittetett a városparancsnokságra s előbb a leányt, majd anyját, vellccelcre meztelenre és korbáccsal verte őket. Arra akarta rábírni a két nőt, hogy vallják be: lakásukon titkos rádióadó van. Hajnalban Czuppon segédtiszttel együtt a leányt a segédtiszt lakására vitték s ott vele mindketten erőszakoskodtak. Októberben az újpesti Clarisseumba Eperjesi-Wittieh nyilasokat váratott, elhurcolt alatt velük több odamenekült asszonyt és leányt, pár nap múlva pedig Antal József szerzetes rendfőnököt és két férfit. Az elhurcoltak közül két férfi és két nő máig sem került elő. A szadista festőmfivész, bűnlajatromában lakások kirablása is szerepel. „RIF“ 0176 Megánosoknál is négy számban van még emberhullákból készült szappan Néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogyan csempésztek be Magyarországra sok mázsa olyan szappant, amely a németországi halálgyárakban készült a deportáltak hulláiból. E cikkünk alapján ma egy Tttrkholmből hazatért deportált, Kálmán Jenő, beküldött szerkesztőségünkbe egy darab ilyen szappant. Mintegy hat centiméter nagyságú, szürke szintű szappan, felületén vBIF* 0176 jelzéssel. A szappan birtokosa elmondta, hogy a türkheimi táborban mosakodás céljára kapták ezeket a szappanokat és valósággal verekedtek érte, mert a mosakodás ritka luxus volt ott. Felszabadulásuk után a tábor raktárában több mázsa ilyen szappant találtak, amelyet — eredetéről mit sem sejtve — szétosztottak maguk között a deportáltak. Ő maga három darabot hozott haza, kettőt elhasznált már belőle, a harmadikat most átadja a DEGOB-nak. Tudomása szerint volt bajtársainak mindegyike hozott haza több darabot ebből a szappanból. Elmondta még, hogy a szappan igen rossz minőségű, nem habzik. Felesége, akinek sejtelme sem volt, akárcsak neki magának, a szappan eredőjéről, mindig undorral vette kezébe és irtózott attól, hogy ezzel mosakodjék. A női ösztön megsejtette, hogy miből készült a szappan Lecke a villamoson A villamosra felszállók szokásos közelharcában egy hölgy is tevékeny részt vett, ököllel, lábbal, jól fejlett vérmunkával nógatta, gyötörte, gyúrta, gyömöszölte az előtte tülekedőket. Szerencséje volt. Az előtte kapaszkodó úr hátra fordult, maga elé engedte a hölgyet, még fel is segítette udvariasan. A hölgy diadalmasan és ami még fontosabb: sértetlenül ért fel a perionra. Fent, a feljáró szélén megállt. Mint mondani szokás Pesten: megcövekelte magát. Szóval, nem mozdult. A világért sem. Az udvarias úr lényéhez híven kérlelte: t Kedves nagyságos asszony, legyen szives beljebb fáradni a kocsiba-e —Hogyisne, hogy aztán ne tudjak tetráfínü* — vetette vissza a hölgy élesen. — iDe kérem, — folytatta az udvarias úr a kérlelést — de előre engedtem önés most én iz szeretnék felszállni.c — *Ne engedett volnal« — replikázott a hölgy dühösen. — s Kéreme — zárta le a vitát az udvarias úr, aki hatalmas szál ember volt. Udvariasan fék nyolc a hölgyért, gyengéden derékon fogta le könnyedén, mint valami békebeli édesség-csomagotviszoatette a kocsiútra. Az udvarias úr fellépett a perrám, kecses mozdulattal kalapot emelt, a kocsi elrobogott, a közönség nevetett, tapsol. A villamosközleke dés megjavítása érdekében ajánljuk a Boszkárénak: sürgősen szerződtesse ezt az udvarias urat. (.e.) Drága Banditámat Frank Endre okt. építészmérnököt 17. okt. 25-én 86 éves korában megölték a nyilasok. Ideiglenes nyugvóhelystről hazahozattak és ez 17-én, vasárnap délben 16 órakor a farkasréti zsidó temetőben helyezzük örök pihenőre. Soha nem szőnő fájdalommal siratják felesége, Frank Endrévé szik. Britan Éva, édesanyja Frank Viktorné, anyósa Britnn Andorné, sógornője: Britan Ágnes. Lakás: József-barút 8. Orv. Quittner Lipótvi mély gyászában közli rokonaival és barátaival, hogy 1844 janusár 11 én hősi halált halt drága, jó férje Quitfner Lipót beunyvait 1846 március 17-én, ▼*-"1 airnap délelőtt "K.*/* érakori rákotkekerttúri temetőben helyezik őrök nyugalomra.