Világ, 1946. május (279-303. szám)
1946-05-10 / 286. szám
VILÁG! 286. SZÁM * ÁRA 2 MILLIÓ PENGŐ Főszerkesztő SUPKA GÉZA PR 1946 MÁJUS 10 * PÉNTEK Károlyi Mihály hasaárhencegt Nagy Ferenc: „A magyar-román kérdésben még nem mondták ki az utolsó szót" Utóhani, nem előjel írta Hűvös Comit Bolondos szól kószál a siváran #*»nnyes pesti utcán, az aszfaltról apró porörvényeket kerget fel »» Improvizált kirakatok, a kifakult plakáttenger és az átlőtt házak meztelen tetőzete felé: tavasz van ismét minálunk. Rekedten rikácsolnak a sandakapű körúti árusok, csilingel a villamos és száll a porfelhő. A nyomában ez áll a hír, a kósza hír, az álhír, a rossz hír, a rémhír. Beszedik ... bevonják... elrendelik... nyilvántartásba veszik,elszállítják. .. vidékről hírlik... megérkeztek... elutaztak... nemsokára baj lesz, nagy baj ... háború, igen, egészen bizonyosan, háború... Eljött hát megint a tavaszi suttogás, a baljós kézlegyintések, a sokatmondó szemhunyorítások idei a Ideges vagy, pesti polgár? Jogod van hozzá. Hisz felborzolt idegeid remegése nem egyedülálló természeti tünet ezen a lerongyolt kontinensen. Feszültségek lappanganak mindenütt, nem csupán nálunk, hanem más, még öregebb vagy ifjabb földrészeken is, a tengerek partján, a nagy erdőkben, a hegyláncok fölött és az igényesen faragott diplomataasztalok, meg a parlamentek amfiteátruma körfil. Tavasz van s nyugtalan a világ. Ha vigyázz, pesti polgár, vigyázz nagyon, ha kutatod e feszítő erők igazi értelmét. Helyesen érezted meg azt, hogy vala**, van ebben s tavaszi levegőben. Jón tévedtél, veszedelmesen tévedtél, amikor e*t a valamit egy jövőbeli kataklizmusszal kívántad megmagyarázni. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy azért, vibrál a világ, mert végzetes vihar előtt állunk. Mmiért nem keresed a térre őszetesebb, a kézenfekvő magyarázatot máshol, nem a jövőben, hanem például h a múlban. Mert napi sínk kóros jelenségei nem a jövőbe mutatunk, hanem egyszerűen a múltba. Háború volt, a világtörténelem legborzalmasabb háborúja, népvándorlás volt, aminőt még nem ismertek a népek. Embervadászat volt, hűvös aggyal kitervelt, úgyszólván ma.radektalan id végrehajtott emberirtás. Lapultunk a pincében, s hallgattuk, mérhetetlen éjjeli csendben, ütőerünk ütemes tágulását, a gépek távoli bágását, a monoton kattogást, a bombák fütyülő kalimpálását, a dörrenést, majd megint csak a csendet, a süket csendet. Itt hordjuk még bőrünk felületén és csontjain k velőjében mindezt. És itt hordjuk még magunkban az elnyűtt idegrendszer beteges érzékenységeit is, a gyanakvást, a ború. Látást, a rettegést, a rémlátást is eszért van az, hogy amikor intess tavaszi szelek kóborolnak az utcákon, távoli dübörgés közelgő morajását véljük hallani a szélben. Ne hallsmap , kóbori szélre, mert visszhangot hoz csupán, el- múlt háborús esztendők ellnlös zörej ét. Utóhan got, emu máig ! haljós előjelt A külügyminiszterek tanácsénak a második bécsi döntést megsemmisítő határozatával kapcsolatban szerdán dél óta, csupán egy említésre méltó jelentés érkezett. Amerikai forrásból származó hír szerint Párisban valószínűnek tartják, hogy na négy külügyminiszternek egyáltalán nem volt ideje az Erdély kérdésével kapcsolatos magyar metmorandum tanulmányozására. A párisi döntés sajtóvisszhangjáról a londoni Times, a New York Times és a párisi Monde cikke emelhet ki. A londoni lap rámutat arra, milyen meglepő gyorsasággal döntöttek a külügyminiszterek a kérdésről és megállapítja, hogy a külügyminiszter, helyettesek »a régi határok viszszaállítása, utasítás alapján határoznak majd a határkérdés részvéteiről. A nagy bbb lap cikke szerint csak Byrnes szállt síkra az erdélyi határok bizonyos módosítsa mellett. A cikkíró szerint a kérdés még nem zárult le egészen, mert elvileg a békeértekezleten még módosíthatják ezt az elhatározást, de — mint írja — ‘alighanem végleges dörítés történt.* A párisi Monde szerint »a külügyminiszterek határozta senki számára sem jelentett meglepetést*, mégis felteszi a kérdést: Vájjon másfélmillió magyarnak román területen meghagyása valóban kielégítő és véglegesnek tekinthető megoldás-e? A külügyminiszterek szerdán délelőtt ismét összeültek és ismét nem tudtak megegyezőimre jutni az olasz határok és az olasz jóvátétel ügyében. Tekintettel arra, hogy a külügyminiszterek nem maradhatnak a végtelenségig rázisban és a békeértekezlet összehívása sem halogatható már sokáig, a tanács Byrnes javaslata alapján utasította a kilügyminiszterhelyetteseket, készítsenek mérleget az értekerdést eddigi eredményeiről és eredménytelenségeiről. A jelentésnek ma estig el kell készülnie. Byrnes ezután azt javasolta, hogy a 21 nemzet részvételével megtartandó békeértekezletet június 15-re hívják össze. Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolatban leszögezte azt az elvi álláspontját is, hogy a „négy nagy” döntései mindaddig nem tekinthetők véglegeseknek, amíg a többi érdekelt ország is nem nyilvánította ki akaratát és nem ismertette szempontjait. Washington ugyanis még a látszatát is el akarja, kerülni annak, hogy a békeszerződések a négy nagyhatalom diktátumai. Az amerikai javaslattal kapcsolatos vita során Beton is rámutatott arra, a hókeérteke-sletnek ne01 lib' a' a feladata, hogy *a négy nagy által 'diktált szerződéseket pecséttel tám* d«. A békeértekezlet sürgőssége mellett Jillotov is elkraszált, emlékeztetést azonban a moszkvai értekezletnek arra a döntésére, amelynek értelmében a békeértekezlet csak akkor ülhet össze, ha a nagyhatalmak teljesen előkészítették a békeszerződések tervezetét. Erre való tekintettel időt kért Byrnerjavaslatának tanulmányozására. A külügyminiszteri értekezlet résztvevői tegnap este résztvettek Byrner.m-V. a német fegyverletétel évfordulója alkalmából rendezett fogadásán, ma, délután pedig újból összeülnek, hogy tanulmányozzák a tanácskozások eddigi mérlegét és döntsenek a békeérte, kézlét időpontjáról. Párisban úgy tudják, hogy a négy külügymi. Dísztér talán már ma befejezi Kossá látván negyedtizenegy után nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ülését. A Ház a ‘Magyar Szabadság Érdemrend* alapításáról szóló javaslatot általánosságban, majd részleteiben egyhangúlag elfogadta. Bence* Imre előadó ismertette ezután *s emberi alapjogok hatályosabb védelméről , szóló törvényjavaslatot, amely arról intézkedik, hogy azok a köztisztviselők és közfunkcionóriusok, akik a magyar állam polgárainak az 1946. évi 1. törvénycikkben lefektetett szabadságjogait megsértik, elvegyék méltó büntetésüket. Hám Tibor (kisgazda) kifejtette, hogy az emberi jogok védelme valamennyi párt szilárd elhatározása és a magyar politikai élet számára komoly felelősséget jel tent, hogy ez a törvény ne csak írott szó legyen, hanem a társadalmi és az állami életben valósággá váljék. A törvény céja az, hogy Magyar-ország minden állampolgára szabad legyen az államhatalom végrehajtó közegeivel szenben is, a demokrácia adta jogain belül. A közalkalmazottaknak vett szabad a jövőben származás, iskolai végzettség, vasalt nadrág vagy pártállás szerint különbséget tenniük állampolgár és állampolgár között. Hass Károly (mkp) üdvözli , pártja nevében elfogadja a törvényjavaslatot, amely félelemnélküli jogokat bizosít állampolgáraink számára és a demokráciát védi. Kárpát Antal (mec.): A demokratikus parlament kötelessége a nemzetet kiemelni elesettségéből, hogy ez az ország a jogok országa legyen s különb, mint a feudális úri Magyarország volt. Vásáry István ípki örömmel és megelégedésee fogadja a javaslatot, tanácskozásait. Hír szerint Bevin és Molotov szombaton el is hagyja a francia fővárosit, Erdélyt, vagy annak agyobb részét vissza kell adni Romániának A londoni rádió szerb hírmagyarázója mondja: A külügyminiszterek kedden megegyeztek abban, hogy Erdélynek azt a részét, amelyet az úgynevezett bécsi döntéssel Magyarországhoz csatoltak, vissza kell adni Romániának. A részletek azonban még nem ismeretesek és nem tudni azt sem, hogy ez a határozat Erdélynek Magyarországhoz csatolt egész területére vonat.A fzabadságjogokat még az állaradatalmmal szemben is meg kell védeni. Indítványozta: küldjenek ki parlanemű vizsgálóbizottságot a közéleti emberek, elsősorban a törvényhozók politikai múltjának, valamint vagyoni helyzetének és életmódjának megvizsgálására. A miniszterelnök bemnét Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedik ezután szólásra. Megköszöni a koalíciós pártok szónokainak, hogy elismerésüket juttatták kifejezésre a beszámolóval kapcsolatban, válaszolni kíván visjont azoknak, akik beszámolói árai sem értettek egyet. Kovács László kérdésével kapcsolatban rendkívül nagy dolognak ártja, hogy Moszkvában egyáltalán meghallgatták a magyar békecélokat. Azt néhány héttel ezelőtt nem remélték. Határozott ígéretet, kapott Moszkvában arra, hogy az elszakított magyarság jogegyenlősége tekintetében támogatni fogják a magyar kívánságokat. Ezt rendkívül nagy eredménynek tartja, mert bárhogyan alakuljanak a békeértekezlet után a magyar határok bizonyos, hogy jelentős magyar tömegek maradnak a magyar határokon kívül e ezeknek a tömegüknek sorsa a magyar kormány számára nem lehet közömbös. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy a moszkvai megállapítás szerint a románokkal kötött fegyverszüneti egyezmény alkalmat nyújt arra, hogy Romániával szemben bizonyos területi kérdéseket felveszünk. Annak is különös fontos aréct tulajdonít, hogy Moszkvában e magyar delegációval egyenlő félként tárgyaltak. Biztosítást kapott arra, hogy amennyiben ne elhurcolt magyar javak nemzetközi fórum elé kerülnek, a moszkvai kormány támogatnifogja azt a kívánságot, hogy ezt, két szavakat visszajuttassák, kozik-e. A külügyminiszterek dán ütése ugyanis úgy szól, hogy Erdélyt vagy annak nagyobb részét vissza kell adni Romániának. Külpolitikai hírek A biztonsági tanárt szerdán éeig úgy döntöt, hogy — miután az iráni kormány nem tudott, pontos beszámolót nyújtani a szovjet csapatok kivonásáról, a Szovjet kormány pedig nem intézett jegyzéket az ügyben az Egyesült Nemzetekhez,— május 20 ig időt ad az iráni kormánynak véglegesjelentése elkészítésére és addig túlnapolja az iráni ügy tárgyalását. A német fegyverletétel napját világszerte megünnepelték. Tito tábornagy ünnepi napi parancséban leszögezte: Népünk jóviszonyban akar élni az összes nemetekkel, ha azok is jót akarnak hazánknak. A brit kormány biztosítékot kapott arra, hogy Mihajlovics tábornok perét nyilvánosan tárgyalják és hogy a■ vádlott maga választhatja meg védőjét. Nagy Vince azt kérdezi, tőle, hogy miért beszélt fontos külpolitikai kérdésekről népgyűléseken és nem a nemzet gyűlés előttit Pénteken, tehát a vasárnapi népgyűlés előtt két nappal vált ismeretessé Párosban a kormánynak a magyar békecélokról benyújtott jegyzéke. Megállapodtak tehát, hogy a külügyminiszter Szolnokon, a miniszterelnök pedig Székesfehérváron fog beszélni a kérdésről. Éles válasz Nagy Vincének Nagy Ferenc miniszterelnök Azt hittem tisztelt nemzetgyűlés, soha nem lesz szükségem annak bizonyítására, hogy senki ebben a pozícióban szerényebben nem viselkedett, mint én. .. Ugyanakkor azonban meg kell őszintén mondanom, hogy sokkal nagyobb felelősségérzettel kezelem a magyar kispolitikát, mint Nagy Vince képviselő úr. Nagy Vince beszéde után nyomban megemelték ellenünk a sovinizmus vádját az érdekelt orszádokban. Kérdés, hogy milyen mértékben járult hozzá e vádak alaposságához Nagy Vince képviselő úr. (Nagy taps) Tudom, hogy a helyen, ha népszerű politikát nem is folytathatok, de annyit elvárhatok én is és a kormány minden tagja, hogy Nagy Vince képviselő úr haja, árulónak ne nevezzen. Elvárom, hogy ezt az állítását bizonyítsa, vagy ha nem gondoskodik a bizonyításról, ne kényese, kirmek engem arra, hogy ex-ol a képviselő úrral ebben az ülésteremben, együtt üljek. (Vibrios taps.) A végső döntéseim meghallgatnak bennünket A miniszterelnök ezután a béke előkészítésről szólt. Már az elsői ideiglenes kormány idejében még A nagyhatalmak nem akarnak békediktátumot — jelentette ki Byrnes Nemzetbitz vélemények a magyar —román határ megállapításáról A miniszterelnök beszéde a Hájban a béke nagy problémáiról Az emberi jogok hatályosabb védelme a nemmzetgyűlés előtt