Világ, 1946. május (279-303. szám)

1946-05-10 / 286. szám

VILÁG! 286. SZÁM * ÁRA 2 MILLIÓ PENGŐ Főszerkesztő SUPKA GÉZA PR 1946 MÁJUS 10 * PÉNTEK K­árolyi Mihály h­asaárhence­gt Nagy Ferenc: „A magyar-román kérdésben még nem mondták ki az utolsó szót" Utóhani­, nem előjel írta Hűvös Comit Bolondos szól kószál a siváran #*»nnyes pesti utcán, az aszfalt­ról apró porörvényeket kerget fel »» Improvizált kirakatok, a ki­­fakult plakáttenger és az átlőtt házak meztelen tetőzete felé: ta­vasz van ismét minálunk. Reked­ten rikácsolnak a sandakapű kör­úti árusok, csilingel a villamos és száll a porfelhő. A nyomában ez áll a hír, a kósza hír, az álhír, a rossz hír, a rémhír. Beszedik ... bevonják...­ elrendelik... nyil­vántartásba veszik,elszállít­ják. .. vidékről hírlik... meg­érkeztek... elutaztak... nem­sokára baj lesz, nagy baj ... há­ború, igen, egészen bizonyosan, háború... Eljött hát megint a tavaszi suttogás, a baljós kézlegyintések, a sokatmondó szemhunyorítások idei a Ideges vagy, pesti polgár? Jogod van hozzá. Hisz felborzolt idegeid remegése nem egyedü­lálló természeti tü­net ezen a lerongyolt kontinensen. Feszültségek lappan­ganak mindenütt, nem csupán ná­lunk, hanem más, még öregebb vagy ifjabb földrészeken is, a ten­gerek partján, a nagy erdőkben, a hegyláncok fölött és az igénye­sen faragott diplomataasztalok, meg a parlamentek amfiteátruma körfil. Tavasz van s nyugtalan a világ. Ha vigyázz, pesti polgár, vi­gyázz nagyon, ha kutatod e fe­szítő erők igazi értelmét. Helye­sen érezted m­eg azt, hogy vala**, van ebben s tavaszi levegőben. J­ón tévedtél, veszedelmesen téved­tél, amikor e*t a valamit egy jövőbeli kataklizmusszal kívántad megmagyarázni. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy azért, vibrál a világ, mert végzetes vihar előtt állunk. Mmiért nem keresed a térre őszete­­sebb, a kézenfekvő magyarázatot máshol, nem a jövőben, hanem például h a múl­ban. Mert napi sínk kóros jelenségei nem a jövőbe mutatunk, hanem egyszerűen a­ múltba. Háború volt, a világtörténelem legborzal­masabb háborúja, népvándorlás volt, aminőt még nem ismertek a népek. Embervadászat volt, hű­­vös aggyal kitervelt, úgyszólván ma.radekt­alan id végrehajtott em­berirtás. Lapultunk a pincében, s hallgattuk, mérhetetlen éjjeli csendben, ütőerünk ütemes tágu­lását, a gépek távoli bágását, a monoton kattogást, a bombák fü­­tyülő kalimpálását, a dörrenést, majd megint csak a csendet, a süket csendet. Itt hordjuk még bőrünk felületén és csontjai­n k velőjében mindezt. És itt hord­juk még magunkban az elnyűtt idegr­endszer beteges érzékenysé­geit is, a gyanakvást, a ború. Látást, a rettegést, a rém­látást is eszért van az, hogy amikor intess tavaszi szelek kóborolnak az utcákon, távoli dübörgés kö­zelgő morajását véljük hallani a szélben. Ne hallsmap , kóbori szélre, mert visszhangot hoz csupán, el-­ múlt háborús esztendők ellnlös zörej ét. Utóhan got, emu m­áig ! haljós előjelt A külügyminiszterek tanácsé­­nak a második bécsi döntést megsemmisítő határozatával kap­­csolatban szerdán dél óta, csu­­pán egy említésre méltó jelentés érkezett. Amerikai forrásból szár­mazó hír szerint Párisban való­­színűnek tartják, hogy na négy kü­lügy­miniszternek egyáltalán nem volt ideje az Erdély kérdésével kapcsolatos magyar metmorandum tanul­mányozására.­ A párisi döntés sajtóvisszhang­járól a londoni Times, a New York Times és a párisi Monde cikke emelhe­t ki. A londoni lap rámutat arra, milyen meglepő gyorsasággal döntöttek a külügy­miniszterek a kérdésről és meg­állapítja, hogy a külügyminiszter, helyettesek »a régi határok visz­­szaállítása, utasítás alapján hatá­­roznak majd a határkérdés részvé­­teiről. A nagy bb­b lap cikke s­ze­­rint csak Byrnes szállt síkra az erdélyi határok bizonyos módosít­sa mellett. A cikkíró szerint a kér­­dés még nem zárult le egészen, mert elvileg a békeértekezleten még módosíthatják ezt az elhatá­rozást, de — mint írja — ‘aligha­nem végleges dörítés történt.* A párisi Monde szerint »a­ külügy­miniszterek határozta senki szá­mára sem jelentett meglepetést*, mégis felteszi a kérdést: Vájjon másfélmillió magyarnak ro­mán területen meghagyása valóban kielégítő és véglegesnek tekinthető megoldás-e? A külügyminiszterek szerdán délelőtt ismét összeültek és ismé­t nem tudtak megegyezőimre jutni az olasz határok és az olasz jóvátétel ügyében. Tekintettel arra, hogy a külügy­miniszterek nem maradhatnak a végtelenségig rázisban és a béke­­értekezlet összehívása sem halo­gatható már sokáig, a tanács Byrnes javaslata alapján utasí­totta a kilügyminiszterhelyettese­­ket, készítsenek mérleget az érte­kerdést eddigi eredményeiről és ered­m­ény­t­el­en­ségei­ről. A jelentésnek ma estig el kell készülnie. Byrnes ezután azt javasolta, hogy a 21 nemzet részvételével meg­tartandó békeértekezletet­ június 15-re hívják össze. Az amerikai külügyminiszter ezzel kapcsolat­ban leszögezte azt az elvi állás­pontját is, hogy a „négy nagy” döntései mind­addig nem tekinthetők végle­geseknek, amíg a többi érde­kelt ország is nem nyilvání­totta ki akaratát és nem ismertette szempon­tjait. Washington ugyanis még a látszatát is el akarja, kerülni an­nak, hogy a békeszerződések a négy nagyhatalom diktátumai. Az amerikai javaslattal kapcsola­tos vita során Bet­on is rámuta­to­tt arra, a hóke­ér­teke-sletnek ne01 lib­' a­' a feladata, hogy *a négy nagy által 'diktált szerződé­seket pecséttel tám* d«. A béke­értekezlet sürgőssége mellett Jil­­lotov is elkraszált, emlékeztetést azonban a moszkvai értekezletnek arra a döntésére, amelynek értel­mében a békeértekezlet csak ak­kor ülhet össze, ha a nagyhatal­mak teljesen előkészítették a bé­keszerződések tervezetét. Erre való tekintettel időt kért Byrner­­ja­vaslatának tanulmányozására. A külügyminiszteri értekezlet résztvevői tegnap este résztvettek Byrner.m-V. a német fegyverletétel évfordulója alkalmából rendezett fogadásán, ma, délután pedig új­­ból összeülnek, hogy ta­nulmá­­nyozzák a tanácskozások eddigi mérlegét és döntsenek a békeérte, kézlét időpontjáról. Párisban úgy tudják, hogy a négy külügymi. Dísztér talán már ma befejezi Kossá látván negyedtizenegy után nyitotta meg a nemzet­gyűlés mai ülését. A Ház a ‘Magyar Szabadság Érdemrend* alapításáról szóló javaslatot általánosságban, majd részleteiben egyhangúlag el­fogadta. Bence* Imre előadó ismertette ezután *s emberi alapjogok hatá­­lyosabb védelméről , szóló törvényjavaslatot, amely arról intézkedik, hogy azok a köztisztviselők és közfunkcionó­­riusok, akik a magyar állam polgárainak az 1946. évi 1. tör­­vénycikkben lefektetett szabad­ságjogait megsértik, elvegyék méltó büntetésüket. Hám Tibor (kisgazda) kifejtette, hogy az emberi jogok védelme valamennyi párt szilárd elhatáro­zása és a magyar politikai élet számára komoly felelősséget jel tent, hogy ez a törvény ne csak írott szó legyen, hanem a társadalmi és az állami élet­­ben valósággá váljék. A törvény céja az, hogy Magyar-­­­ország minden állampolgára szabad legyen az államhatalom végrehajtó közegeivel szen­ben is, a demokrácia adta jogain belül. A közalkalmazottaknak vett sza­bad a jövőben származás, iskolai végzettség, vasalt nadrág vagy párt­állás szerint különbséget ten­niük állampolgár és állampolgár között. Hass Károly (mkp) üdvözli , pártja nevében elfogadja a tör­vényjavaslatot, amely félelemnél­­küli jogokat bizosít állampolgá­raink számára és a demokráciát védi. Kárpát­ Antal (mec.): A de­mokratikus parlament kötelessége a nem­zetet kiemelni elesettségé­ből, hogy ez az ország a jogok országa legyen s különb, mint a feudális úri Magyarország volt. Vásáry István ípki örömmel és megelégedésee­ fogadja a javasla­tot, tanácskozásait. Hír szerint Bevin és Molotov szombaton el is hagy­­ja a francia fővárosit, Erdélyt, vagy annak agy­obb részét vissza kell adni Romániának A londoni rádió szerb hírma­gyarázója mondja: A külügyminiszterek kedden megegyeztek abban, hogy Erdély­nek azt a részét, amelyet az úgy­nevezett bécsi döntéssel Magyar­­országhoz csatoltak, vissza kell adni Romániának. A részletek azonban még nem ismeretesek és nem tudni azt sem, hogy ez a ha­tározat Erdélynek Magyarország­hoz csatolt egész területére vonat.­A fzabadságjogokat még az állaradatalmm­al szemben is meg kell védeni. Indítványozta: küldjenek ki par­­lanemű­ vizsgálóbizottságot a köz­életi emberek, elsősorban a tör­vényhozók politikai múltjának, valamint vagyoni helyzetének és életmódjának megvizsgálására. A miniszterelnök bemnét Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedik ezután szólásra. Meg­köszöni a koalíciós pártok szóno­kainak, hogy elismerésüket jut­tatták kifejezésre a beszámoló­val kapcsolatban, válaszolni kí­ván visjont azoknak, akik be­számol­ói árai sem értettek egyet. Kovács László kérdésével kap­­csolatban rendkívül nagy dolog­nak ártja, hogy Moszkvában egy­­általán meghallgatták a magyar béke­célokat. Azt néhány héttel ez­­előtt nem remélték. Határozott ígéretet, kapott Moszkvában arra, hogy az elszakított magyarság jog­egyenlősége tekintetében tá­mogatni fogják a magyar kí­vánságokat. Ezt rendkívül nagy eredménynek tartja, mert bárhogyan alakulja­nak a békeértekezlet után a ma­gyar határok bizonyos, hogy je­lentős magyar tömegek maradnak a magyar határokon kívül e ezek­nek a tömegüknek sorsa a magyar kormány számára nem lehet kö­zömbös. Nagy eredménynek tartja azt is, hogy a moszkvai megálla­pítás szerint a románokkal kötött fegyverszüneti egyezmény alkal­mat nyújt arra, hogy Romániával szemben bizonyos területi kérdéseket felveszünk. Annak is különös fontos aréct tulajdonít, hogy Moszkvában e magyar delegációval egyenlő fél­ként tárgyaltak. Biztosítást ka­pott arra, hogy amennyiben ne elhurcolt magyar javak nemzet­­közi fórum elé kerülnek, a moszkvai kormány támogatni­­fogja azt a kívánságot, hogy ezt, két s­zavakat visszajuttassák, kozik-e. A külügyminiszterek dán ü­tése ugyanis úgy szól, hogy Er­délyt vagy annak nagyobb részét vissza kell adni­ Romániának. Külpolitikai hírek A biztonsági tanárt szerdán éeig úgy döntöt, hogy —­ miután az iráni kormány nem tudott, pontos beszámolót nyújtani a szovjet csa­patok­ kivonásáról, a Szovjet kor­­mány pedig nem intézett jegyzé­ket az ügyben az­ Egyesült Nem­zetekhez­,— május 20 ig időt ad az iráni kormánynak végleges­­jelen­tése elkészítésére és addig túlna­­polja az iráni ügy tárgyalását. A német fegyverletétel napját világszerte m­eg­ünnepelték. Tito tábornagy ünnepi napi parancsé­­ban leszögezte: Népünk jóvi­szonyban akar élni az összes nem­­­etekkel, ha azok is jót­ akarnak hazánknak. A brit kormány biztosítékot ka­pott arra, hogy Mihajlovics tábor­nok perét nyilvánosan tárgyal­­ják és hogy a■ vádlott maga vá­laszthatja meg védőjét. Nagy Vince azt kérdezi,­ tőle, hogy miért beszélt fontos külpoli­­tikai kérdésekről nép­gyű­léseken és nem a nemzet gyű­lés előttit Pénteken, tehát a vasárnapi nép­­gyűlés előtt két nappal vált­ isme­­retessé Párosban a kormánynak a magyar békecélokról benyúj­­tott jegyzéke. Megállapodtak tehát, hogy a külügyminiszter Szolnokon, a mi­­niszterelnök pedig Székesfehérvá­ron fog beszélni a kérdésről. Éles válasz Nagy Vincének Nagy Ferenc miniszterelnök­ Azt hittem tisztelt nemzetgyűlés, soha nem lesz szükségem annak bizonyítására, hogy senki ebben a pozícióban szerényebben nem viselkedett, mint én. .. Ugyanakkor azonban meg kell őszintén mondanom, hogy sokkal nagyobb felelősségérzet­­t­el kezelem a magyar kispoliti­­kát, mint­ Nagy Vince képviselő úr. Nagy Vince beszéde után nyomban megemelték ellenünk a sovinizmus vádját az érdekelt or­­szádokban. Kérdés, hogy milyen mérték­­ben járult hozzá e vádak alapos­ságához Nagy Vin­ce képviselő úr. (Nagy taps­) Tudom, hogy a helyen, ha népszerű politikát nem is folytathatok, de annyit elvárhatok én is és a kormány minden tagja, hogy Nagy Vince képviselő úr haja, árulónak ne nevezzen. Elvárom, hogy ezt az állítását bizonyítsa, vagy ha nem gondos­­kodik a bizonyításról, ne kényese, k­irmek engem arra, hogy ex-ol a képviselő úrral ebben az ülés­­teremben, együtt üljek. (Vibrios taps.) A végső döntés­eim meghallgatnak bennünket A miniszterelnök ezután a­ béke­ előkészítésről szólt. Már az elsői ideiglenes kormány idejében még­ A nagyhatalmak nem akarnak békediktátumot — jelentette ki Byrnes Nem­zetbitz vélemények a magyar —román határ megállapításáról A miniszterelnök beszéde a Hájban a béke nagy problémáiról Az emberi jogok hatályosabb védelme a nemmzetgyűlés előtt

Next