Világ, 1946. augusztus (353-377. szám)
1946-08-01 / 353. szám
VILÁG" "• 353. SZÁM * ÁRA 100 MILLIÓ ADÓPENGŐ Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1946 AUGUSZTUS 1 * CSÜTÖRTÖK Milyen területet „köteles" Csehszlovákia Magyrországtól Térkép és cikk a 4. oldalon NEM BOSSZÚT, BÉKÉT követeltek a felszólalók a párisi értekezleten A magyar békeszerződés hivatalos szövege illúziók nélkül, a rideg realitásokkal szembenézve kellett a magyarságnak ezt a napot, a békeszerződési tervezetek nyilvánosságra hozatalának napját várnia. Illúziók nélkül, mert tisztában kellett lennünk mindenekelőtt azzal, hogy negyedszázad során két ízben üzent hadat Magyarország kormánya ok nélkül, értelmetlenül, ostobán az egész világnak és ezzel a magyar népet egy emberöltő alatt kétszer vitte bele olyan háborúba, amelyben semmit sem nyerhettünk, de mindent elveszthettünk. Azután azért, mert miközben a tengely vazallusállamai a hitlerizmus őrületével egymásután szembefordultak, a hatalom magyar birtokosai szinte a legutolsó pillanatig odakötötték sorsukat a végzet szakadéka felé rohanó Németországhoz. Így történt, hogy a magyar népről, amelynek legjobbjai a germán métely elleni harcban az élen jártak, szerte a világon úgy beszéltek, mint »Hitler utolsó csatlósáról«. Végül illúziók nélkül kellett várnunk a mai napot, mert láthattuk: a világhatalmak világproblémáinak árnyékában, érdekeiknek összeütközésében egyelőre édeskeveset számít ennek a kis területnek, ennek a maroknyi népnek a sorsa. 511 Most hát itt van előttünk az a béketervezet, amely az egész vonalon visszaállítja a trianoni határokat, csak csehszlovák irányban tartja függőben — nyilván nem irántunk való rokonszenvből — a végleges döntést. Abban a beszédében, amellyel Ridault francia miniszterelnök a párisi békekonferenciát megnyitotta, rámutatott arra: huszonöt éven belül immár másodszor kénytelenek összeülni francia földön a nemzetek vezetői, hogy békét adjanak a világnak. Az akkori államférfiak felelősségét a történelem fogja eldönteni — mondotta Bidault. Tegyük hozzá: a mostaniakét is. Mert már alig huszonnégy órával a nagyvonalú és messzehangzó beszéd elmondása után kiderült, mennyire kevéssé érvényesül a francia miniszterelnöknek valóban államférfiúi lelkiismeretességre valló óhaja, amely szerint: »Szeretném, ha ezen a konferencián nem lenne többé győző és legyőzött, a méltányosság szellemében akarunk békét kötni a népekkel... * Ennek a béketervezetnek nyilvánosságra hozatala után — mondjuk meg őszintén — a magyar nép aligha fogja érezni, hogy a mai politikusok okultak a tegnapiak hibáin és hogy a negyedszázaddal ezelőtt diadalmaskodott végzetes elfogultság helyett most a méltányosság szellemének akarnak teret engedni. Pedig erre a méltányosságra némiképpen igényt tarthattünk volna. Elvégre Magyarország számlájának követesoldalán is van néhány, nem éppen megvetendő tétel. Ott van a legnagyobb német elnyomás idején megalakult munkás-paraszt-érdemiség öszszefogás bátor kiállása, majd ennek szerves folytatásaként a terror alatt föld alá szorult illegális küzdelem; ott van az a rengeteg messzevilágító példa, amellyel a háború alatt befogadtuk és rejtegettük az idegen államokból hozzánk vetődött menekülteket, majd — bizonyos, igen hangosan viselkedő szomszédunkkal ellentétben — igyekeztünk enyhíteni a hitleri terror áldozatainak kálváriáját; ott van a félresikerült, elrontott, de mégis csak útjára indított fegyverszüneti akció — és végül ott van — ugyancsak más országokkal szemben — az a céltudatos és határozott eljárás, amellyel a háború bűnösei felett ítéletet mondtunk és ezzel be- és kifelé egyaránt dokumentáltuk: a magyar demokrácia a tegnap uraival semmiben sem vállal közösséget. Ez a magyar demokrácia nem érdemelte meg, hogy immár másodszor tegyék felelőssé olyan bűnökért, amelyeket a vele mereven szemben álló rendszer követett el. A Károlyi-kormánynak annakidején vállalnia kellett a Monarchia csődtömegének likvidálását, a mai demokráciára a könnyelműen felidézett második háború veszteségszámlájának kiegyenlítése vár. De nem lett volna méltányosabb és okosabb, ha a külföldi demokráciák — a múlt példáján okulva — inkább segítségére sietnének annak az ezer problémával küzdő és emberfelettire vállalkozó magyar demokráciának, amelynek fennállása nem magyar belügy, hanem az egész világnak vitathatatlan életérdeke? És nem lett volna bölcsebb a minden erejével az új, jobb jövőt áhítozó magyar népet megóvni attól a »lelki csalódás«-tól, amelyre oly világos okfejtéssel mutatott rá a napokban a párisi Le Monde cikkírója? * Olaszország egyórás sztrájkkal tiltakozik a béketervezet határozatai ellen. Azaz Olaszország, amelynek aktív közreműködése nélkül aligha szabadult volna Európára oly féktelenül a nácizmus terrorja. Az az Olaszország, amely Triesztben összlakosságának egy százalékát látja veszélyben. A nekünk átadott békeszerződésszöveg a magyarság huszonöt százalékát akarja idegen államiság keretébe kényszeríteni. Mi legyen erre a választ? Egyórás sztrájk? Aligha. De — báhogyan alakuljanak is a dolgok — a magyar békeküldöttségnek éreznie kell, hogy az egész, osztatlan magyarság felsorakozik a háta mögött. És erre az erőre támaszkodva nyíltan kell beszélnie. Meg kell mondania: lehet, hogy ilyen vagy olyan okok ezt a szerződést Magyarországgal elfogadtathatják, de a magyar nép sohasem fogja ezt békének elismerni. Küzdeni fog ellene minden törvényes eszközzel, nem a sovinizmus szellemében, hanem éppen az őszinte demokratikus nemzetközi együttműködés gondolatának érvényrejuttatása érdekében. _ Kemény István A magyar-szovjet határ a magyar-csehszlovák határ 1938 január 1-i helyzetének megfelelően húzódik. A győztes hatalmak semmisnek és meg nem történtnek tekintik az 1938 november 2-án hozott bécsi döntést is és visszaállítják Csehszlovákia 1938 január 1-i határait. Jelen szöveg — hangzik a tervezetben a csehszlovák-magyar határral kapcsolatban — csak kísérleti megoldásnak tekintendő mindaddig, amíg Csehszlovákia és Magyarország kormányainak alkalma nyílik a békeértekezleten vagy pedig a külügyminiszterek tanácsa előtt álláspontjukat e tárgyban kifejteni. A szerződés második része politikai záradékokat tartalmaz a szabadságjogok biztosítására, a háborús bűnösök felelősségre, vonására és egyéb kérdésekre vonatkozólag. Közli, hogy a békeszerződés életbelépésével Magyarország és Románia között is megszűnik a háborús állapot és ezt az időpontot követő hat hónapon belül valamennyi szövetséges hatalom közölni fogja Magyarországgal, hogy a háború előtt kötött szerződések közül melyeket kívánja megújítani. A katonai záradékokat tartalmazó harmadik rész megállapítja, hogy a hetvenezer főnyi katonai személyzeten felül senki sem részesülhet katonai kiképzésben. A magyar hadifoglyokat a lehető leghamarabb hazaszállítják a Magyarország és a magyarokat hadifoglyokként fogvatartó egyes hatalmak közötti megállapodásoknak megfelelően. A hazaszállítás költségeit a magyar kormány fedezi. A megszálló erők kivonásáról intézkedő 4. rész értelmében a szerződés életbelépésétől számított 90 napon belül valamennyi szövetséges haderőt kivonják Magyarországból, de a Szovjetuniónak jogában áll Magyarország területén annyi fegyveres erőt tartania, amely szükséges ahhoz, hogy az ausztriai szovjet megszállási övezettel a Vörös Hadsereg közlekedési vonalait fenntarthassa. Magyarország kötelezi magát, hogy a közlekedési vonalak fenntartásához szükséges könnyítéseket biztosítja, amiért a magyar kormány térítést kap. Az 5. rész a jóvátételről és a javak visszaszolgáltatásáról intézkedik azzal, hogy az Egyesült Államok kormánya fenntartja magának a jogot a kérdésnek a békekonferencián való újrafelvetésére. A 6. szakasz az Egyesült Nemzetek államainak kárpótlásáról intézkedik, valamint a Szov- Nem akarjuk a bosszú békéjét — mondta Byrnes .Melegen üdvözöljük Parisban a 21 nemzet képviselőit és némileg kevésbé túláradó üdvözletünket, de mégis üdvözletünket küldjük az öt volt ellenséges államnak, amely most békéért folyamodik — írja a New York Herald Tribüne. (Akevésbé túláradlón üdvözlet egyébként 40 magyar, 30 olasz, 15 finn, 60 bolgár és 40 román delegátusnak szól.) A tegnapi napon érdemi munkáját, megkezdett békeértekezletet a tudatosan óvatos hangulati jellemzi. A delegátusokban — állapította meg egy amerikai kommentátor —a mérsékelt bizakodástól a határozott sötétenlátásig valamennyi kedély árnyalatot fel lehet fedezni. Most a békekötés előtt következtek be a csalódások és nem utána, ami jobb is, mert esetleg módot ad a csalódások okainak kiküszöbölésére, írja a Newyork Herald Tribüne, majd a magyar kérdés helyes kiértékelésére rendkívül alkalmas következő megállapítást teszi: A Föödközi tenger és a Balkán problémái mellékkérdések (!) ugyan, de megoldásuk megnyithatja az utat az általános rendezés felé. A békeértekezlet eljárási bizottsága tegnap délelőtt megtartott első ülésén meglehetősen élénk vita során egyhangúlag úgy határozott, hogy a sajtó képviselőit a béketárgyalások valamennyi fázisára és bizottságába beengedik. A 21 nemzet tegnap délután tartotta meg második plenáris ülését. Az ülés első szónoka Byrnes külügyminiszter volt. Leszögezte: Demokráciát nem lehet szuronnyal kikényszeríteni vagy tanítani. A megfélemlítés félét, mert szűli a jóindulat jóindulatot. Nem akarjuk a bosszú békéjét, hangoztatta, majd sürgette a békeszerződések lehető leggyorsabb megszövegezését és aláírását, mondván: Hosszú ideig tartó megszállás egy lefegyverzett országban nem előnyös a béke biztosítása szempontjából. Byrnes után Attlee miniszterelnök emelkedett szólásra. Kiemelte a győztes hatalmak egységének fontosságát, majd pedig a békeértekezlet valamennyi résztvevőjének egyenlőségét hangsúlyozta. Vang Li Csie kínai külügyminiszter felszólalásában leszögezte: nem szabad olyan feltételeket szabni a legyőzött nemzeteknek, amelyek elősegíthetik a reakciós elemek újabb erőrekapását. A békeértekezlet ma délutáni plenáris ülésén Molotov lesz az első szónok. Itt a magyar békeszerződés tervezete Hosszas huzavona után kedden éjfélkor nyilvánosságra hozták az öt békeszerződés-tervezet hivatalos szövegét, amely lényegében semmit sem különbözik a New York Herald Tribüne által már ismertetett feltételektől. A július 18-áról keltezett magyar szerződéstervezet nyolc részből, 37 cikkelyből és 6 mellékletből áll. A tervezet bevezetőül megállapítja Magyarország háborús felelősségét, majd ígéretet tesz arra, hogy a szövetkezett hatalmak támogatják Magyarországnak az Egyesült Nemzetek soraiba való felvétele iránti kérelmét. A tervezet első része Magyarország határaira vonatkozik. Leszögezi, hogy Magyarország ausztriai és jugoszláviai határai az 1938. január 1-i állapothoz képest változatlanok maradnak. Az 1940 augusztus 30-án hozott bécsi döntést semmisnek nyilvánítja és a magyar-román határt az 1938 január 1-i állapotnak megfelelően állítja vissza.