Világ, 1946. szeptember (378-402. szám)

1946-09-15 / 390. szám

VILÁG 390. SZÁM *­ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR._______1946 SZEPTEMBER 15 * VASÁRNAP Uj közmunkarencSel©! Döntő fordu­lat előtt az USA külpolitikája? Ezer razziázó 670 bűnözőt fogott el az éjszaka 99... fiát akkor kik lesznek a polgári blokkban?4* (S. G.) A baloldali polgári blokk gondolata, amelyet a Világ állan­dóan képvisel, s amelynek szük­ségszerűségét csak legutóbb is újra kihangsúlyoztuk ezen a he­lyen, szinte percről-percre na­gyobb köröket nyer meg: töme­gével kapjuk a kezdeményezést helyeslő, azzal együttérző nyilat­kozatokat úgy magánosok, mint egész szervezetek részéről. Természetesnek tartottuk és tartjuk, hogy olyan pártpolitikai ol­dalról, amely elméleti alapjai­nál fogva eleve szembehelyezke­dik minden, polgári tömörüléssel, tehát még olyannal is, amelynek programja elvileg kizárja a ujobboldaliságot­, a­­reakciót*,­­ amelynek tagjai évtizedeken ke­resztül vállalt kemény kiállással bizonyították a maguk vérbeli •­baloldaliságát«, hogy ilyen ol­,­dalról most nem minden keser­­nyésség nélkül figyelik ebnek a baloldali, de polgári szervezkedés­,­nek sudárba szökkenését"-" Aminek párttaktikai okai vannak, féltik a hozzájuk így vagy úgy beszer­vezett polgári rétegek fölött való feltétlen rendelkezést, féltik tag­sági birtokállományukat. Hogy az illető pártorgánumok részéről ez a m­ennyire hibás el­­gondolás, azt tavaly óta, amikor először sürgettük ehelyütt a bal­oldali, őszintén demokratikus pol­gári tömegek összefogását, már a saját pártvezetőségi értekezletei­ken is hőséggel hallhatták. S a múlt őszi nemzetgyűlési válasz­tások aztán beszédesen igazolták, mennyire vakvágányon jártak, amikor ott keresték a reakciót, ahol annak nyoma sem volt. Az­óta — persze csupán a legbelső fórumokon — számtalanszor hal­lottuk ör­nönfelünkkel a meakul­­pázást, hogy sjaj, de rosszul csi­náltuk ezt ma ■ A demokratikus polgárság blokkba való tömörítését köve­telő legutóbbi felhívásunkra töb­bek között a Népszava is vála­­­szol. Arról most ne is beszéljünk, újra egyszer mennyire hibás fel­tételezésekből indul ki ez a cikk, amikor olyan­­,­szövet­kezesekről­ és D csoportosulásokról" szól, ame­lyeknek összes alapja nem egyéb, mint egy jókedvűen odavetett miniszterelnöki szó, aki tréfásan össze akarta boronálni a Wilág-ot Sulyok Dezső pártjával. A mi­niszterelnök ezt az ötletet kacag­va vetette fel társaságban. De Midas király a nádas suttogásá­tól is retteg, megszületett a leg­­frisebb magyar politikai Galeotto. Ha­ azonban ettől a mulatságos félreértéstől eltekintünk, csak há­lásak lehetünk a Népszavának, amikor riasztó lövésének végére odacsapja a retorikus kérdést: »hát akkor kik lesznek a polgári blokkban?* *­­ *­­ Itt aztán már városon komollyá válik a kérdés, mert már nem egyes pártok vagy kozték­ák" ha­talmi tülekedéséről, elhelyezkedé­séről vagy sodródásáról, hanem magáról a demokráciáról van szó, amely nekünk legalább is annyira szent ügyünk, mint bárki másnak, a kormánykoalíción be­lül vagy azon kívül. ”A Népszava kérdésére könnyen válaszolhatnánk ugyanis néhány rövid szóval: a baloldali polgári ''blokkban mindazok a polgári ele­mek lesznek, amelyek őszintén féltik a demokráciát bizonyos olyan veszedelmes kisiklásoktól, amelyek az egyoldalú, tehát kon­trollt nem tűrő pártmasinériák­­­nak okvetlen velejárói. Amely de­mokratikus polgárok féltik, a ma­gyar közéletet az elmechanizáló­­dástól, a puszta jelszavak szajkó­zásától. Amely polgárok féltik a magyar demokráciát a negyed­­százados nácifasizmus beszürem­­kedett mérgétől, amely olyan mé­lyen ette bele magát a lelkekbe, h­ogy még az úgynevezett balol­dali vezetők is életre használnak; diktatórikus módszerreet s olyan tónusban beszélnek, hogy arra még egy Gabbels is büszke le­hetne. Hogy bár­­kik lesznek a balol­dali polgári blokkban? Például mindenki, aki félti az országot és a demokráciát attól a veszedel­mes neoantisemitizmustól, amelyet éppen a kormánykoalíció egyik része kezd mind erőteljesebben és mind szemérmetlenebből hirdetni. Éspedig­­ féltjük az országot, ettől a veszedelmes nyavalyától nem azért, mert véletlenül­ éppen az egyik felekezeti kisebbségről, a zsidóságról van szó, hanem azért, mert nem képzelhető el demokra­tikus állami berendezés, amely fajta-felekezetre tagolja a népet. És mert féltjük az országot attól, hogy újra a világ 6­/ógye®pad­­jára ültessenek bennünket ezek a politikai méregkeverők-Hogy kik lesznek a baloldal, polgári blokkban? Mindazok, akik megdöbbenéssel figyelik azt a nagyszabású nyi­­lasbujtatást, amelyet a kormány­­koalíció egyes pártjai — neon m­indenkor tudatosan —végeznek. Persze azzal tisztában, vagyunk, hogy a huszonöt év alatt tömegé­vel kitenyésztett fő- és alfasisztá­kat, kis- és nagynyilasokat nem lehet csak úgy egyszerűen, mint a kismacskákat, vízbe fojtani. Az azonban mégis csak túlzás — ne kívánják, hogy konkrét esetekkel szolgáljunk! — amikor egészen terebélyes nyilasok, németbérencek nemcsak bűnbocsánatot, hanem­­egyenesen vezető pozíciókat kap­nak abban az esetben, ha ebbe vagy abba a kormányzópártba belépnek. Sőt még közülök kerül­nek ki az igazoltatók!­­ i­s mindazok is tagjai tesznek a blokknak, akik riadtan figyelik az ellenforradalmi tömegeknek azt a szerves kitenyésztését, ame­lyet a B-listázások és a különböző igazolások, iparigazolványreví­­ziók jelentenek. Abban egyek va­gyunk természetesen, hogy az álamháztart'á'r meggyógyítása és a fasiszta­' elemek kiszűrése, szem­pontjából szükség van ilyen rend­(Follytatás a 2. oldalon.) Déli telefonjelentésünk Párisból: A magyar békeszerződés biztosítani fogja a zsidóság jogait Csehszlovákia revizionizmussal, Jugoszlávia imperializmussal vádolja Magyarországot (A VILÁG párisi különtudórí­­tójának tele­fon­jelentése..) a ma­gyar területi és politikai bizott­ság tegnap délutáni ülésének kö­zéppontjában a magyarországi zsidóság sorsának biztosítását célzó brit pótindítvány állt. A brit delegátus kifejtette, hogy a zsidó szervezetek vezetői a brit delegáció közvetítésével biztosítékokat kértek magyar­országi hitsorsosaik számára és ő — tekintettel a magyaror­szági zsidóságot ért­­üldözésekre és szenvedésekre — indokoltnak tartja, ezt a kérést.. Az első hozzá­szóló a fehérorosz kiküldött volt. Kijelentette, hogy feleslegesnek tekinti és ezért nem teszi ma­gáévá a brit indítványt és leszö­gezte, hogy­­a jelenlegi magyar rezsim­nek semmi köze sínesen a rosszemlékű Horthy-rendszer­­hez, amelyben a zsidóságot olyan szé­gyentel­jes üldöztetések érték.* A csehszlovák Slavik is a javaslat ellen foglalt állást. Rámutatott arra, hogy a szükséges intézke­dések megtétele, de azért nem mulasztotta el, hogy újból üssön egyet Magyarországon: részlete­sen ismertette a magyarországi zsidó üldözések történetét és hoz­záfűzte, hogy »a magyar demo­krácia, dicséretes erőfeszítései ellenére 'az­ antiszemitizmus, és ,« fasizmus nem halt'meg Magyar­­országot. A bizottság­ végül is 8 szavazattal ,91 ellenében (a cseh­szlovák és a jugoszláv delegátus tartózkodott a szavazástól) elfogadta a brit pótindítványt. Ezután a bizottság percek alatt elfogadta a politikai magatartá­suk vagy származásuk miatt sza­badságuktól megfosztottak sza­badlábra helyezéséről szóló ,3. cikkelyt és rátért a fasiszta jel­legű szervezetek feloszlatását el­rendelő 4. cikkelyre, amelyhez Csehszlovákia pótindítványt nyúj­tott be,­­ követelve a revizionista jell seg­i egyesületek feloszlatását. Clem­an­ is csehszlovák fődelegátus felszólalásában minden tőle tel­hetőt elkövetett a hangulatkeltés céljából és jó támogatóra talált jugoszláv kollégájában. "Kró­nikus betegségnek!­ minősítette a magyar revízión­izmust és azt igyekezett bizonygatni, hogy a re­vízión­izmus ma is élő valóság és hogy a­ revizionista szerveze­tek Magyarországon még mindig szabadon működhetnek. Kardelj (Jugoszlávia) leszögezte, hogy Jugoszlávia álláspontja teljes mértékben megegyezik a cseh­szlovák felfogással, majd pedig kijelentette, hogy­­Magyarország szomszédai bizal­matlanul figyelik Magyarország revizionista törekvéseit­. Azzal vádolta meg a magyar népet, hogy­­nem mondott le imperialista ahnairól és hogy ezért » eluta­sít­ja a környező országok segí­t­tését”. Végezetül annak a véle­ményének adott kifejezést, hogy „a magyar neorevizionisták célja: ‘MagytrTorSzág fennhatósága alatt olyn politikai rendszert kiérteni a Duna- völgyében, amely meg­nyitná a ka­pu­t a nemzetközi pénzügyi körök­ befolyása előtte. A­ bizottság a jugoszláv felszóla­lás után befejezte tanácskozásait. A tegnapi­ nap eseményeihez tartozik még Gyöngyösi Jánosnak Spaak belga külügyminiszternél tett látogatása. Megelőzőleg — csütörtökön este — a magyar külügyminiszter Gerő Ernő társaságában szívélyes lég­körben megbeszélést folytató­­ Puskin budapesti szovjet követte­. A csehszlovák-magyar határ ügyében kiküldött ... ötös bizottság m­a délután négy órakor újból összeül, hogy tanulmányozza­ a bécsi dön­téssel kapcsolatos jegyzőkönyve­ket és azután állást foglal a dön­tés­­ következményeinek megsem­misítéséről szóló csehszlovák pót­indítvánnyal kapcsolatban. A m­agyar területi és politikai bizottság hétfőn ül ismét össze. Befejezi a revizionista szerve­zetek feloszlatására vonatkozó Csehszlovák javaslat feletti vitát, majd pedig megv­áltja az USA-delegátus­nak a csehszlovák-magyar lakosságcserével kapcsolatban elhangzott deklarációját. A vita során Clements válaszolni fog az amerikai állásfoglalásra, amely mint ismeretes, nem sok megértést tartalmazott a 200.00­1 magyar kitelepítésére irányuló csehszlovák törekvés iránt. És­­ ha már a lakosságcserék­­­nél tartunk, a magyar delegáció köreiben hivatalosan is megerő­sítették azt a néhány nap előtti értesülésünket, hogy a jugoszláv delegáció elfogadta tárgyalási alapul a magyar tervezetet, amely 46.000 főben állapítja meg az átkerepítendők maximumát, azt javasolja, hogy az áttelepí­tés a szerződés aláírása után egy évvel kezdődjék meg és 3 esz­­tendő alatt bonyolódjék le. Az áttelepülők magukkal vihetek ingóságaikat, ingatlanaik érté*­két pedig az az állam, amelyet ehagynak, megtéríti. A nagy. .jeleni! ifj­.ági­ megegyezés tárgya* ban a*legrövidebb­ időn belül hi­­vatalos közlmén­y is megjelenik. Ugyancsak néhány napon belül bejelentik a jugoszláv-magyar diplomáciai viszony­ú Irat el­vételét is. Magyar-román viszonylatban nincsenek újabb fejlemények. Mint már korábban sejttetük, ,a magyar delegáció elutasító álláspontot foglal el azzal a román javaslattal szem­ben, amelynek értelmében Romá­nia lemondana Éiszakf Erdéllyel kapcsolatos 327 millió dollárt tevő követeléséről, ha cserében Magyarország se kámasztana igényt 1910 és 1945 között eszközölt be­fekte­téseiért. A magyar kor­mány emlékirata szerint ezeknek a befektetéseknek az összege, meg­­talál­ja a 3 milliárd békepengőt. Magyar illetékesek az elutasító álláspontot azzal indokolják, hogy míg a magyar igények reálisak és teljesítendők, a román követelé­seknek semmiféle alapjuk sincsen.­­. Árdrágitásért letartóztatták az orosházi alpolgármestert és 8 hivatalos társát Orosháza, szeptember 14. Oros­házán a közellátásügyi miniszter rendeletével ellentétben ármeg­­állapító­ bizottság a kukoricaára­kat nem tartotta be, hanem meg­engedte a­ kukoricának a maxi­mális árnál magasabb áron való eladását, így az orosházi piacon az ár­egállapító­­ bizottság az al­polgármester és a Nemzeti Bizott­ság elnökének engedélyével a szeptemberi csöveskukorica ára egészen 30 forintig emelkedett. A gyulai gazdasági rendőrség kiszállt Orosházára az ügy ki­­vizsgá­lására. Megállapították a hatósági árdrágítást. A nyomo­­zási eredményeképpen a rendőr­ség 9 szentélyt letartóztatott,­ kö­­zöttük az alpolgármestert, a nemzeti bizottság elnökét, a köz­­ellátási hivatal vezetőjét, a ter­­melési bizottság elnökét és az ár­egállapító bizottság vala­­mennyi tagját. *■. .

Next