Világ, 1946. október (403-429. szám)
1946-10-01 / 403. szám
VILÁG 403. SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1946 OKTÓBER 11 * KEDD Ítélethirdetés Nürnbergben Óvatosabban a bélyegzővel írta Bálint Imre »Hogy a közéletben kit bélyegeznek meg, attól függ, kinek a kezében van a bélyegző« mondotta évtizedekkel ezelőtt a képviselőháznak egyik szikrázóan szellemes tagja, az ilyen általánosi társak túlzásával ugyan, de elevenjére tapintva a jelenségnek. A bélyegző ma is fürgén dolgozik s alapossága nagyon is kifogásolható. Mert nem jó eddig a múltak bűnöseit keresi és találja meg, — bizonyíték rá a kisnyilasok kebelreölelése — annál gyakrabban a voltábajtársakat, akiket ma ellenfeleknek vél. így ért már, mások mellett,bennünket is a reakció, a háborús hangulatkeltés minden jóhiszeműséget nélkülöző vádja. Tudjuk, a pillanatnyi küzdelmeknek kevéssé előkelő fegyvere ez, de nem szokatlan s nem is kell nagyon szívünkre vennünk. A Világnak és szinte kivétel nélkül minden munkatársának már puszta múltja is, kezesség, hogy ez a lap másért, mint a haladásért, felvilágosulásért, emberségért, társadalmi igazságért, korszerű újításért, jogért, törvényességért, demokráciáért és szabadságért nem küzdött és nem küzdhet. Nem szokás már, mint a római katonák tették, régi sebeket kérkedve mutogatni a köztereken, álszemérem volna azonban nem hivatkoznunk rá, hogy a galád rendszerek bennünket mindig elsőszámú közellenségüknek tartottak, üldöztek s végül el is némítottak. Szenvedtünk, mint kis eszmei tábor közigazgatási rendszabályozást, mint egyének német és nyilas rémuralmai, gyűjtőtábort, vállaltuk az ellenállás kockázatát, a kiállás veszedelmét és ezzel nemcsak a jogot szereztük meg arra, hogy magunkat minden rágalommal szemben az új, a jobb életért folytat, tett küzdelem előharcosainak érezzük, de megszereztük egy széles olvasóréteg megható szeretőtét és ragaszkodását, amely megmutatkozott a múltban és kitart mellettünk ma is. De joggal hisszük, hogy közérdeket szolgálunk, amikor arra figyelmeztetünk: óvatosabban kell bánni azzal a bizonyos bélyegzővel. S nem mindjárt rányomni arra, aki történetesen más pártban, de lelkesen és őszintén vallja az átalakulás szükségét a tiszta demokrácia, a félelemnélküli élet, a méltányos vagyon- és jövedelemmegosztás, a méltóságteljes emberség jegyében- S nem mindjárt összpontosított támadás célpontjává tenni azt, aki önállóan mer gondolkodni,aki az eszközök tekintetében más véleményen van, aki valamilyen részletkérdésben másként értelmezi a jog és szabadság parancsát. Felesleges hangsúlyozni,hogy senkit nem kívánunk védeni a megbélyegzéstől vagy a büntetéstől, hia vétett a nagy eszmények, az erkölcsi —álcát, íratlan — törvények ellen, ha jobbfelé kacsingat. De igenis: védelmet érdemelnek nem is a maguk, hanem a közösség s a nagy célok érdekében, akiknek szándéka jó és tisztességes, de akiket elkeserít a támadás, sőt nemcsak elkeserít, hanemúgy lehet el is idegenít. S ez igen kontoly baj volna nem egyik vagy másik pártnak, hanem a demokrácia megszerettetésének, meggyökereztetésének szempontjából. Ne feledjük, hogy a lelki folyamatok nem vezényelhetők parancsszóval s nem követik mindig a buzdításnak szánt fenyegetéseket. Gömbös Gyula egyszer, szónoki lendületében s nem lévén tisztában a kifejezés igazi értelmével, csáklyásoknak nevezte ellenfeleit. Ötletes megbélyegzésnek szánta. S akidre vonatkoztatta: felháborodottan tiltakoztak ellene. De amint mindinkább kidomborodott Gömbös vak németbarátsága, erőszakossága, nyers hatalomvágyai, amiket valami zavaros, de nem mindenben hatástalan »népi« törekvés lépvesszejére kent, úgy kezdték a veszedelem felismerői elfogadni és vállalni a jelzőt, mint amely megkülönbözteti őket ,a végzetes közéleti irány híveitől. Akkor hasznos volt ez az alakulás. Ma éppen annyira,, káros volna, ha a bélyegzővel való meggondolatlan hadakozás hasonló érzéskapcsolást váltana ki. Mert megtörténhet. Nem ugyan velünk, akiket sokkal elszakíthatatlanabb szálak fűznék meggyőződésünkhöz, semhogy akár bántalom, akár hangulat hatása alatt, akár csak egy hajszálra is elkanyarodjunk tőle, de megeshet olyanokkal, akik még nem mentek át a megpróbáltatás mindhalálig megedző tűzen, ingatagabba, és főleg: nincsenek mindennel megelégedve, ami a demokrácia nevében történik. Nagyon nem vallja, üdvös, ha ezek először méltán tiltakozva a megbélyegző vád ellen, lassan felismernék, hogy minden bizonyítékuk süket fülekre talál, tegnapjuk érdemeit, becsületes cselekedeteiket, kockázatos időkben bátor állásfoglalásukat tudomásul sem veszik, lekicsinylik; azután érzelmük és nem értelmük által vezetve, kényszerűen elfogadnák a megkülönböztetést; elgondolkodnának azon, hány derék férfit kezdett ki már a közéleti hadászat pillanatnyi elfogutságában hasonló támadás; elkezedenének kacérkodni a gondo- lattal, hogy talán nem is szé- j gyen ilyen társaságban lenni! és lassan, majdnem észrevét- lenül, átsodródnának arra az I oldalra,, amelyet feladatunk, úgy hisszük, nem erősíteni, hanem, minden erőnkkel meg-t tisztítani. I Amilyen keményen és meg-alkuvás nélkül kell harcol- nunk a valódi reakció min- den csökevényének kiirtó-sáért, úgy kell, megfontoltan is és okosan vigyáznunk arra, hogy türelmetlenséggel, igazságtalansággal, kisebbrendű célok múló érdekében ki ne zárjuk a közös munkából, el ne távolítsuk új társadalmi és közéleti berendezkedésünktől azokat, akiknek bűne csak annyi, hogy nem tudnak kellő hatalommal, hangerővel vedé-kezni alantalán vádak ellen. A párisi értekezlet magyar albizottsága már szombaton délután jóváhagyta Costedo újjzélandielőadónak a pozsonyi hídfő ügyében készített jelentését. A jelentés szerint Csehszlovákiához csatolják a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar terület északi felét, valamint a csehszlovákok által kért öt község közül hármat. Ötvenperces vita indult meg arról, hogy a jelentés első részében a csehszlovák érvelés 20 sorban szerepel, míg a magyar érvelés csak 3 sorban. Stirling ausztráliai delegátus tiltakozott, ez ellen, majd Ukrajna képviselője azt javasolta, hogy a magyar észrevételek közül vegyék be azt, hogy a Rajla melletti zsilip átengedése Csehszlovákiának nehézségekbe ütközik, továbbá, hogy a területátcsatolás következtében Bislapest és Bélg között a vasúti közlekedés megszakadna. Csehszlovákia képviselője azt követelte, hogy ebben az esetben vegyék be a jelentésbe azt is, hogy miért van szüksége Csehszlovákiának a pozsonyi hídfő kibővítésére. Sti£ling még további magyar érvelések beiktatását kérte. Végül megállapodtak abban, hogy az indokolásban egyforma teret adnak a csehszlovák és a magyar érdeknek. Ausztrália és Kanada delegátusai kijelentették, hogy a jelentést addig nem fogadhatják el, amíg az átcsatolásra kerülő területeket pontosan nem írják körül. Imi után Costelo előadó kifejtette, hogy miképpen óhajtja csökkenteni a Csehszlovákiai által kért területet. Bezenye és Rajka az ő tervezete szerint Magyarországé marad. Ami annál helyesebb, mert a környék magyar lakosságának többsége ott lakik. Ezután a Rajka melletti zsilipről indult meg vita, majd az ülést félórára felfüggesztették. Szünet után az újzélandi delegátus olvasta fel a jelentés kijavított első részét. Kifejti a jelentés, hogy a magyarok szerint Bécs— Budapat között az utat 35 kilométerrel elvágják, ezzel szemben könnyen lehetséges Magyaróvár és Hegyeshalom felé még rövidebb utat kiépíteni. A Csehszlovákia által kért cél elérésére elegendő, hogy csak Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsúnt csatolják Csehszlovákiához. A követelt területet is felére csökkentették. Az indítványhoz a csehek hozzájárultak, az albizottság pépedig 4 szavazattal elfogadta, míg Ausztrália tartózkodott a szavazástól. Haján csehszlovák delegátus két ízben is felszólalt, mása leszól azonban az elnök megvonta tőle a szót. A magyar területi és politikai bizottságalbizottsága, mint ismeretes, szombat esti ülésén azt ajánlottak, hogy a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítése ügyében a csehszlovák és magyar békerelegációk folytassanak közvetlen tárgyalásokat. A megbeszélések időpontját vasárnap délután 4 órára tűzték ki. Ezután a magyar delegáció vezetői Gyöngyösi, külügyminiszter lakosztályában értekezletre, gyűltek össze, amely a hajnali órákig tartott. Ezen az értekezleten végleges formába öntötték a deklaráció szövegét. A magyar területi és politikai bizottság titkárságának meghívása vasárnap délelőtt 11 órakor érkezett, a Caridgeszállóba. Néhány perccel 4 óra előtt érkezett meg a csehszlovák, majd rögtön utána a magyar delegáció a Luxembourg-palotába. A csehszlovák és magyar delegáció közötti első közvetlen tárgyalás színhelye az X. emelet 7-es számú kisbizottsági terem volt. Az ellipszis alakú asztalon három ro ndót helyeztek el: v Prosklimí«, »Thecoslovagietés ,Hongrie« felírással. Az elnöktő' jobbra Masaryk, Chmrets, Hajdú, Szlávit, Pollak, alezredes. Novomeski iskolaügyi minisztert trnő követ, Palkovics szakértő, balra pedig Gyöngyösi külügyminiszter, Sebestyén, Szegfű, Auer, Szegedi- Maszák és Kertész követek, valamint, fájlok, követség tanácsos és Boldizsár Iván, az információs szolgálat vezetője foglaltak helyet. Masaryk, csehszlovák külügyminiszter bevezetőjében azt ajánlotta, hogy a csehszlovák és a magyar delegáció közvetlen tárgyalásán az albizottság megfigyelőjeként résztvevő Pope tábornok kanadai delegátus foglalja el az elnöki széket. Pope tábornok az elnöki szék elfoglalása után a megbeszélések bizalmáé tenyészetére való tekintettel zárt ülést rendelt el és ugyancsak elrendelte a rádióközvetítés céljait szolgálómikrofon kikapcsolását is. " A magyar és csehszlovák delegáció az ügyrend tisztázása után 47 percig tartó zárt ülésen tanácsokozott a 200.000 szlovákiai magyar úrsa fordulásáról. Az ülés végeztével a következő hivatalos közleményt adták ki: A csehszlovák és magyar delegáció a magyar területi és politikai bizotság albizottsága meghívásának eleget téve, szeptember 21-én délután 4 órakor Pope tábornok kanadai delegátus elnöklete alatt tanácskoztak a Luxembourg palotában. A Rieribesnől mások nem vezettek megoldóhoz. A hivatalos közlemény kiadatával a 200.000 szlovákiai magyar ügyenincs még lezárva és az a hétfői albizossági ülésen újból napirendre kerül. Déli telefonjelentésünk Párisból: Ma újból napirendre kerül a 200.000 magyar ügye Az első 1. Okvetlen tárgyalás eredménytelenül végződött Népszilvmlásra keríti a francia alkotmány tervez De caalfe nem ítthin eifestedkalérdi Pária, szeptember 90. A francia alkotmányozó nemzetgyűlés 410 szavazattal l6tt ellenében elfogadta az alkotmánytervezetet. Az új alkotmány leszögezi, hogy Franciaország oszthatatlan demokratikus és szociális köztársaság. Kimondja, hogy a parlament a nemzetgyűlésből,és a köztársasági tanácsból áll. Törvényt csupán nemzetgyűlés szavazhat meg. A köztársasági tanácsot községi és megyei testületek választják. A tanács nem szenátus, hanem véleményező testület. A két kamara együtt választja a köztársasági elnököt hét évre. Ugyanaz a személy csak egy ízben választható meg. A miniszterek együttesen felelősek a nemzetgyűlésnek az általános kormánypolitikáért, és egyénileg saját cselekedeteikért. Az alkotmánytervezet megszavazása után Vincent Auriol szólárt fel és kijelentette, hogy ha az alkotmányt a népszavazás is megerősíti, az ország hozzáfoghat az újjáépítés művéhez. Bulavelt miniszterelnök felisztálatának adott kifejezést, hogy az alkotmányterv'rvezet elfogadósa ekörül nem alakulhatott ki teljes- -egyhangúság. A nemzetgyűlés telenístette küldi ülését, amely abban álik,hogy az állami életet biztos alapokra helyezte. De Code tábornok vasárnap délután Epinatban beszédet mondott, amelyben l.i.i jentotta, hogynem ártja elfogadhatónak ez akoriányter vegete.. Annak a meggyőződésének adóit, kifejezést, hogy az alkotmányban végül mégis csak győzedelmeskedni fog a világosség és határozottság. • . : * • . gjafcsó síiasszás London, szeptember 31. A VILÁG külön lúdfisilójáról. Északnyuigat-Indiában újabb lázadás történt: a benszülött ék megtámadták az angolcsapatokat, az angolok erre bombázókatvezett,el harcba, és nagy támadást intettek a benszülöttévekén. A lázadással kapcsolatban a Pandit Kefiru-kormány tagjai közö.t vélemény eltérés keletkezett is emiatt a Nehru-kormány több tagig le akar mondani. (MS)