Világ, 1947. január (479-503. szám)

1947-01-14 / 488. szám

4 ÜDÍT akusf­át" . ffíkáÉ* fa*m­pl*/tori* a te h£x b mi & - tlWx~k‘É & i myl ift. , ÍBfeAttv^GP óvás korában, 1615- ösn eret­en gye­rektény letérő Jásefeas adták­­ nála öt egész nap- . BSS- fiatalabb francia királyhoz, XIV. Lajoshoz, így kívánta a jjlyemtóf házasságot a két dinasz­tia, a Bourbon­ és a Habsburg­­luss érdeke és főleg így kívánta ezt XIV. Lajos anyja, aky férje­­n*fe, így Henriknek habsburgwlfe­­u­s politikáját ezzel a házasság­gal akarta örök időkre likvidálni. Hogy Medici Máriát milyen meg­gondolások vezették ebben a tö­­rekvésében, azt ti történetírás máig sem tisztázta. Valószínű azonban, hogy legyilkolt, urával üzemiben, bizonyos ressentiment irányította. Hiszen IV. Henrik, a­kinek szerelm­i történeteitől égés­z iseurópa viaszhangzott, nem volt úgynevezett jó férj. Amit azután Mária azzal viszonzott, hogy urát aiatp­san felszarvazta, annyira, h­ogy még’ a trón­­örökösét, XIII. Lajost is idegen apától szülte meg. * IV. Henrik feleségéne­k ezt a ki. .nuccataását 'népe vette tragikusan. Kedélyesen belenyugodott, hogy' neki törvénytelen gyermekein kí­­vü­l immár törvényes fia is van. IV. Henriknek', a nők bálványá­­nak különben sem sok öröm© le­hetett trónja örökösében. A fiú eeglehetősen imbecillis megjele­nésű volt. Hagy, busszá és szelét nyelve minduntalan kilógott a száján. Úgyhogy akárhányszor az ujjával kellett visszadugnia. Aztán — hogy tisztelettel fejezzük ki ma­gunkat a leendő francia felség iránt ■— zsebkendőt sohasem hasz­nált, aminek igen kellemetlen fo­lyékony következményei voltak az orra alatt. Jellegzetes adenoid-­ípus volt, amihez még egy súlyos butin is járult: dadogott, úgyhogy gyatran beszéd vagy szó közben meg kellett állania. A gáláns IV. Henrik műgyermeket már egészen kis korában iparkodott az élet rej­telmeibe bevezetni, de írt jól attól kezdve, hogy ifjúvá, gördült, hall­­ani sem akart a nőkről és a női nemmel tízemben averziója any­­nyira súlyosodott, hogyha például társaságban csak hozzáért egy nő ruhája, szemérmesen elpirult. Stm. Lajos fehér életén az sem változtatott semmit, hogy dinasz­­tikus okokból, a­nyja kívánságéra, meg kellett nősülnie és el kellett a vele egykorú Ausztriai Anna infánsnőt vennie. Annái hosszú éveken át élt XIII. Lajos mellett és végül kénytelen volt ő is, az udvar is és a pápá­val az élén a külföld is bele­nyu­­godni abba, hogy XIII. Lajos nő­­gyűlölő. Később­­kiderült az is, hogy miért. Lajos nőgyűlölete olyan fizioló­giai abnormitásban rejlett, amely­nek biológiai indokait m­a­ már jól ismeri az orvostudomány, egyes esetekben már gyógyítani is tudja, de amely még nemrégiben nagyon súlyos bűn­számba ment. XIII. Lajos egyszerűen inkább férfiak társaságában érezte m­agát jól és állandóan volt is­ egy-egy ke­­ggm.ee. Ezek közé tartozott a híres Cinq.Mars, akit­ Biehelieu pártfo­golt be a király barátságába — persze, nem minden ok és cél nél­kül — és aki ott is aludt a király ágya végében. Egyszer a király megelégelte a fiatalember szeszé­lyeit és rövid úton lefejeztette. Ilyen köztudomású előzméyek után annál­ nagy­obb feltűnést kel­tett, amikor 1630 tavaszán hiva­talosan is a világ tudomására hoz­ták, hogy Ausztriai Anna, néhány hónapon belül gyermekáldást ró. Copyright B oy Világ mégiet. Huszon­három évi házas­­ság után december 5-én csak­ugyan megszületett a trónörökös, I.F. Lajos, a Napkirály, Francia­­ország egyik legnagyobb uralko­dója, a Habsburg főhercegnő fia. Kérdés volt persze, hogy XIII.­ ■ Lajosnak mennyi köze vita a fiá­hoz ! XV. FrfiJEZET: Ausztriai Anna vége XIV. Lajosról hamarosan kide­rült, hogy nem vőgyülölő, mint az apja- Először is foggá.! jött a világra, és olyan vad volt, hogy szopta­tódajkájának mellét véresre­­ harapta. Anyját nem szerette.­­ Feljegyezték például, hogy ami­kor Anna haldokol­t éppen nagy , bált ado­tt és azt semmi áron sem mondatta volna le. A­nna huszonhárom év­eől et­e ttúl férjét és meslehető ami félnsza­­badultnak érezte magát. Titkos házassági lápéit i&ckelieu utó­dával, Ma­sor­in bíbornokkal és állítólag kettőjük házasságából született az ír fffierence stiffli ember, akit XIV. Lajos holta napjáig a BasílMcb&H tartott fogva és aki­­ne­k még ott is éjjel-nappal álar­­cost kellett viselőnn. Ő volt a­ híres Vasálarcos. . Két évvel fia 9M0iserése után Anna újabb megtapeltéssel, és újabb püetykatómáv®3 szolgált­­ francia népének , amelyet külön­­ben­ ő is, Hazavitt is és XIV. La­jos is egyformán ut­ált és gyű­lölt- Három évvel férja háláma előtt második fiúnak adott életét, aki egyelőre Anjou Fü­löp néven szerepelt és csak kt később örökölt® hozzá az orleu­mir hercegséget. Ennek a fiúnak a nevelésébe, ázatták, alaposan beteszett Riche­­lieu. Fülfi­pöt cél­tudatosan kor­rumpálta. Az ő parancsára való­sággal leánynak nevelték a her­ceget és az udví­rtölgyek állíth­­­lósul leánynak öltöztették. Fü­lip herceg megszokta, hoz ítt fülbevalót, hordjon, kifesse magáit, tömegnyi ékszert akasszon ma­gára, finom női fehérneműt vi­seljen és hogy tíz udvarnál szo­kásos színpadi előadásokon min­dig női szerepet vállaljon. Ausztriai Anna sokasma élete szomorú ak­korddal isárult. Mell­rákot iscaptítt, amelyet hiába ipar­kodott valamilyen falas­ pap csodaszerével gyógyítgatni. A szegény asszony, bár szívesen el­vonult volna az egész világ elől, kénytelen volt az udvarban élni. Betegsége olyan winks illatot tesz­­tessetett, hogy már ő maga asses bírta el, hiába hasmáli folyt*k, siarfémös laokkendös, flantos fe­­hérnemet é.-j pe.au afjspagne-b® készült jegyeit­ Halála idején ícHanona sok h­ir­­telen és gyanús haláleset történt úgy az udvarnál, minit Paris leg­előkelőbb köreiben. A halálesetek valamilyen botránypíkrral voltak kapcsolatban és a pörben ma egész m­aittila előkölös még koanpm­init­tál volt­ Csak izámészat­os, hogy Ausztriai Anna halálát is kapcso­­latba hozták ezekkel a botom nyokkal és az a hír kelt szárnya­k­ra, hogy a Napkirály anyja vala­milyen kisam ható méreg áldoza­tául esett. osiavág toMi­ttSána Marie Anteinibthr t személyében­­fanét babamrgi vész kerü­ljött. A trón váromámyo­fs Lajos, Berry fercege volt. Berry Lajos herces, aki az es­küvő után négy évvel XVI. Lajos néven került éeei brónusdírs, meg­­tehetősen egykedvű, frigid, kö­zömbös ember volt, aki csripvai három boldogságot isimert ». földi életben: először a’ hogy sokai ás jól éltessék, másodeem'. hogy hagyják őt nyugodtan fúrni, faragni »./, csatorgapadju m­egatt, harmadszor' a vadászatot. és két dologtól undor­odott a király: a. iDiacskától és a cáBácafl való int;* mebb baxátkcastetól. Amilyen peehe* ember volt XVI. Lajos vil­ágélettiben mindhalálig, éppen ebben a két poufean iónt vele csúnyán a sors- Előbb a macskák doissáibani. Versaillesben öiaaga­t*eomélya­­sen vezette a különböző átépítési umok­álatokftt ,« asntkor » nagy márványomon dolgozták, egy í­itacska m­állványok közé l­­pód­zott, Lajos nyomban h­ajtóvadá­­szato­t rendezet az élisít után, én végü­l olyan szerencsétlenül neett, hogy egy ideig aat­ettek, m­eg toe sántuhal. Méláuk meg még í'n­­ertább esnte akadt egy lancStávad. A versallesi palota tadvalennője* rosszul volt egészségügyi liftren­­deztvek tloigáls®n fdashtóvc és hordóéba­tó oktu­se perecekkel. -r«tu­dották meg «, súh^ss problémát. Egy attalfMTVSal ■■ p lakájok be­húzták a széfet és elfelejtették eHeDőlteni. A grékfin bslfS pedig egy macska fcoranát m­agámérc búvóhely®!.. A macskát azután keremettenül érintette. Vagy ideig-- j lojissen elzárták iBinflou levegő- j túl. Mivel pedig a vn«m?skák nem j járatosak az udvar'i stMMti. I bizony f»inden átürmóvd prób­nlt | kinő® helyzetéből kimenakölni. I őfelsége «, váratlan orv! áaiadéstől ! annyira megijedt, hogy látva me­nekül C »z (■•grenlSHcn harc süfftt­­terévíil. XVI. l^ijata, líió liiifj U. nem egészen tizenhat éves bánó­­ban vette' «1 a tizennész «* fét éves Marie Antehiotee-d­e A 'ki­rály nem igen törőflött ideánjé­­vel. Marie Antoine Me t.hibb fur­­csálkodva, majd imtorozot­ta.'eg­­döbbenéssel, később polig bizo­nyos Minderwerl­igkeits­ ég­zésse látot­nia, közöníljes magatartását. Emiatt randkivülí etk bánkódó le­velet írt édesanyjának, Mártit Te­réziának, Bécsbe.­­Vrgay Mária Terézit sem tudnn­­ a dolgön se­­gíteni. A fás férj és a felénok­ amúgy jól grátaágiban vált egysnással, csak az volt a, baj, hogy ». Iván, örökös már akkor is annyit — tisztesség ne essék, rmindván — zabáit, hogy minduntalan e’kron­­totti « gyomrát. Időközben XVI. Lajos tüéár­a lé­pett és Mária Terézia ráuszította a párisi egyetem egész «rve»í­r«. Lajtásid­­te végig csakugyan ki­derült, hogy egészen könnyű ope­rációval — amelyet más fiatal­­­embereknél a természet szokott el­­végezni —­ segíteni lehetne a ba­­jón. XVI. Lajos azonban húzódo­zott az operációtól. Mari© Anteolnette már öt éve volt XVI. Lajos felesége anélkül, hogy asszonnyá lett volna, lírához való hűségét nem akarta meg­­szegetni és enért meleg barátságába fogadta néhány udvarhölgyet. Ezek közé tartoznik Lmribaile her­­cegnő ifj. Végre Mária Terézia rápar­an­­csolt fiára, a későbbi II. Józsefre, ■átázzék Póriéba és beszél­jen a­ ki­rály fejével. Xim Irák­í­­l tudni, hogy csakugyan az ő erélyes Márá vagy iddig az orvosi fa­kultás unszolása okvarlane, de való, hogy r­övidesen Márie Antoínette anyának érezte magát, így szü­­­letett m­eg Mária Antoinette há­zasságának nyolcsodik évében az első hiány, akit azután további ikél, óv­ibusvg az annyte­­ var’ fiú, a trónörökös is követett. XVI. Lajos nagybmndtijü király volt, aki Hiábsai nem ‘igmi törö­­dött, tartfí­­an evéáeéi .Minél rofca­­mesabban közeli tett id­ője a vég­zet eajfl&ezü, annál sasuvedáLyc­­sebben evett,. A m­m­ela tsí’álység «Mwa­iMffTS XVI. Laites’trsik ezen a rettenetes étvágigán. ■ f'FohfitdSiL) ’í^a X’on ^ XyI. FEJEZET. Mária Antoínette Kián­a Terézia 38 éves korában és házasság­ának­­izraffeitsneedik évében m­egszinte Marie Antui­­nette-el, aki a szirállynő ti­zenhat gyermeke közül a­­ttzenötödik volt. Fiatalkorában Mária Iferana­to szép volt, de Marie Antoínette sokkal szebb. Szór­­tenanote, ele­­gáns járása és rubens-vörök haja volt, amelynek tívabb­ik­a, szomno­­vá kim kelt, hogy férje éppen emiatt silogenkedik tőle. Mária Terézia alkarfei, hogy tesiind­a. „WüPrÉNY” csillár is álló táj B Joi. miidaírc U kaphi­íi'. Javítási Csere! Ata Safertáas Király-u. w- Otiseji|»ficy­«. sarok'). Moto: 4‘20-a®­ viuto A h­atsán­y^Ui nafeí»vef^aia*:eji tSyWR, ^ö’ii wi'ístí. Biaasakor.?, l Axrosíi, *V?íi«i.ki 5tóV 3rí,. V-wnsar c-3 Mit­a, BMV gri'? -á.t km Az MTK „gáztámadása a Tel-Aviv ellen , EgyH­ játékosa behajtja a kifizetetten pesti gázszámlákat Sokszáz em­ber gyülekezett szombaton a Keleti pályaudvaron, az MTK csapatét búcsúztatták. A híres futballcsapat az Arl­­sberg-i expresszen indult el Palesz­tinába. Tel-Avivban ,hitesült a csapat, onnan feztontálöa megy át. Tüdökorsffiá'Si'ből Londonba utaznak. A kitűnő csapatot bizonyára nagy szeretettel várják majd a Palesztinába kivándorolt pesti lakosok is. Legalább­­is addig, amíg m meg nem érkezik a gárda. Sem sejtik Tel-Avivban, hogy az egyik játékos milyen meg­bízatással utazott a Szentföldre. Az a drukter, aki egykor ott izgult a fu­tballpályán és most viszontlátja majd a pesti csapa­tot, csak akkkor­ élvezheti zavar­talan ikrönynel a tamuló- futball­­nlérkőzést, ha Budapesten ki­fizette távozása bot- i gézs­-mámn­­iáját. MitU votft&akik, tíidtigkMU •Xándor, sze isanszt válogato­tt fut­­ba­lM3fa a. GázmŰveit twitter osztá­lyán teljesít szolgáiki.tot. Amikor •erm­ai félyt kért arra, hogy részt­viati isíjén W­­MTK külföldi lu*»és jón, tréfásan ezóba került,­­d» 'jé volna behajtani a gázszámlát azo­kon, akik annak idején fizetés mól­­j­eiü­l mentek el Budapestről­. Hi­degkúti­ komolyan vette a dolgot és Menlali főnökétül valóban m­eg­­bízást kapott a számlák beh­ajlá­­sára. Egy aktatáskában magával vitte a Gázművek számláit. Ebben az ügyben érdkelődtünk a Gázművek budai ki­rendeltségénél és a következő felrilágo­tást kap- ' luk: — Pénzleszedőink gyakran jöt­tek haza azzal, hogy a szálaiét nem lehet behajtani, mert a buda­pesti lakó Palesztinéiba költözött. A behajthatatlan számlákat ter­mészetesen nyilvántartottuk. Most Hidegkúti magával vitte a cédu­lákat és az ő ügyességén múlik, hogy a Palesztinai drukkerektől be tudja-e hajtani a pénzt. Sok volt­­, bőröndjei a pesti f­t­­­ballcsapatna­k és valaki megje­­gyezte, hogy bizonyára grófokat exportálnak Tel-Avivba, Hideg­kúti táskájában már izgulnak a számlák ...­ ­ « . . . Kristóf Károly A Siess, Adj Segíts mozgalom díszelőadása az Operaházban A Siess, Adj, sSett&s mozgalom tegnap e*to diaeelőadást rendezett az Operahöstbasi. Az előadáson, a mozgalom vezére, Tibi)) Zoltauma mondott beszédet. Megemlékezett a mű­.vcsalisttek' keretében, a volt Ein­fittmúzaumben ren­delet-­ kiáll­ításról, majd a többi között a kö­­v­e­tes Siket mondotta: — Xero tehet időtálló és késnek a fotója, aki nem mélységesen jó és albenséges ember. Ezt mon­dotta nekem valaki a­ kiállításon egy kép elől­. Én ezt mindig is tudtam, de csak most éreztem át igazán, amikor,­ a­ Siess máj, segíts akció keretében kérést intéztünk , m­ű­vészek lesz, akik :­z első szóra segítségürikre siettek. Ezt nagyon r­egköszönö­ti a m­ivés­zeknek. Xen* józsikánykodásra van szükség, amely ser. elmúlt koriseá egyik jellegzetes u­ognyilatkoz­ása volt, hanem felelősségteljes jóságra. Az orvosok írnin mernek a hideg anatt életveszélyes betegeket ope­­rálni. A szenvedés pohara betolt. Már egy csöppet séta hír el a k­­­esosdutós veszedelme nélkül. Kein m­ahet így tovább az élet. Segí­teni­­kell, mert a magyarén­g sorsa egy ii­­tísafentafian. A Siess, adj, segíts akció egy éve után ember­ségesebb magyar élet !«**, itt, mint a múltban volt. T­ity Jrcoliánné beszéde után a z­enevért.t adták elő Priesgy Herenc vezényletével. A szilveszteri előadás szereposztása négy ponton változott meg. Az eladás ezúttal frissebb volt és sakkal b­ővebben csordult a humor mint Szil­vesz­te­rkar. Ezzel az előadással kör­ülbelül­­feldőlt az is, hogy az egészséges zenei inspiráció nagymestere, Steausa János nem maradhat ki a m­űsorból. A régi bécsi h­angntet és a c­raussjánoe­­se­lleni a balettjele­­netekben éri el csúcspontját. Han­­gulatban itt kolm­inál az előadás­ , Kálmán Etelka és Szsalay Karola, Sallay, Tashegyiai Gál Andor a tánckép főszereplői. Stösler, Osváth, Orosz, Fehér Pál, Reményi, Maleszky, Katona, Fekete Pál, Angyal ,Nagy a fő­szereplők. Ida kísértetk­éppeti a fiatal Lux Marietta. Hősiért, Osváthi Júliát, Orosz Júliát és egy-két tehetséges túr­ánkat végre ,jobb diszpozícióban -hallván, valóban csak tréfának tartjuk Fehér Pál rögtönzését. -Hangokat hall itt az operáfian? Az lehetetlen. ■-■ ■ (S. V.) ­!Hobozták A Reggel­ t A b­elügyminisztérium A Keg­­sal című politika­­ hetilap január 13-i számát a belügym­­iniszteré­n­ek­ a vasárnap reggeli lapok­ban megjelent hivatalos közle­ményét tendenciózusan kommen­táló és a demokratikus köztár­saság ellen összeesküvőket védő cikke miatt elkobozta és utasí­tást adott a rendőri hatóságok­nak, hogy a lpp összes fellelhető példányait foglalják le és­ koboz­zák el (MTI) Sporrtág. Az idei gyorskor­­esélyezó bajnokságot Pajor Kor­nél nyerte Hídvégi László és La­dányi Gedeon előtt. A Budapest nemzetközi műkorcsolyázó lest. Boksádban a férfibajnokságot Kinág Ede, a női bajnokságot a bécsi Páváik. Éva, a párosbajnok­­ságot pedig a bécsi Ratzenhofer, testvérpár nyerte. — Ma este hét óraikor a BKE nemzetközi mű­korcsolyázó bemutatót rendez. — A Vasutas—Rendőr ökölvívó vá­logatotton a Vasutas 11:5 arány­­ban győzött. —. Az MTK síverse­­nyén a lesiklásban Benedek, a futóversenyben Mucsi lett az első Halálozás. Finál Hiulolf. a Vajda Já­nos Tár­ság: ügyr. eteckie Weltsbe 1M3 május 4. éves korában már ű­rhalálf. halt. • (X Küldött választás a ven­déglát*' ipari munkások szakszervezeté­ben. Ma­ délelőtt a vendéglátó ipari­ szakmunkások­­ küldött, választást tartottak. A vidé 39 városa 30 tagot választ , küld fel Budapestre, ahol januá­r1-én délelőtt tíz órakor a Palac kávéházban megválasztják a ve­zetőséget. Mélyen f|&DáS - VHTJÜ. 'Is KesijóiyeKsí minden förtnnyisekben átvesz^!.. NÁDAS W.. Pfttofi S«-utca 11, feleifi. 5-dssaátuuifirtos thliíai t­ itomt fjT’ef'ésr­iGirjri iitoi -vúí) úiti'Suú.m isféjiyjoöü­­íSttflfüRií, ki bútuvrmaai; ififgTutifci. Ki*Pé Bolt, Kiajatá^uíxit 3. Neon m­elasi-fe 12—1-12 körüli. Jtikvári-u. Baltár. AUTÓÖVEGEZÉST szakszerüen is sg#orí­an .-irsaeit/K. Farkas Tl?rv«r) ii votcesl szolda. Bp. - V.. Bóeli«rineiM5-ü. lt»­­l^lel'011: 3i‘S'3£2-j mTO GLÓRIA ^ NI minden. ami bútor Opepa tontor, an«JpA®*y-ia! Zongora 86i­ttingl, Bösendorfer. Bee­­i stein stts., xunvová'k, pi. uraók elesön, reszté tv.",­­ Keinác,, Rá' l Telefau., 139­91).— -----------------------

Next