Világ, 1947. április (552-575. szám)

1947-04-11 / 559. szám

6 194 T­­íptus­B 11 Q/X ausehmhi nofcrt . / SKSREt­‘ ■ · '■•■ • ^ %• _ Tomaschek professzor a mauthauseni halálsz­akadékról — Erldős Micin­t, a forümni orvos­kar eg­yik büszkesége dr.­­Tomna­­schek professzor, az európai hírű bakteriológus, aki a németet be­vonulása elött is már a brönni egyetteinek volt , a professzora. Tom­­asehek professzor hosszabb időt töltött el, mint fogoly Mau­t­­h­ansenban, mlég mielőtt a­­ Ma­gyarországról elhurcolt foglyot odakerülták volna. — Mauthansenban volt a világ egyik legszörnyűbb kivégz­őhelye — beszélte­­nekem Tomaseh­ek. — lélz­ben kerültek­­ a hollandi zsi­dók Mauthaun­enbe. Az első esz­tendőben 40.000 zsidó lelte halálát a tábortól néhány kilométernyire telt­ülő - szakadékba. Borzalmas látvány volt. fegyveres­ SS kato­nák­ vették, körül a szakadék pá­r évi én a szerencsétlen foglyokat. A foglyoknak egymást kellett le­lökniük a szakadékba. Különösen az tetszett az SS-pribékeknek, amikor ana a fiát, testvér a test­vérét dobta le a mélységbe, hogy azután maga is áldozatul essék ennek a szörnyű halálnemnek. Halálra zúzódtak a szerencsétlen foglyok. Aki vonakodott, hogy le­lökje társát, abba belelőttek. Vé­gül is valamennyit — a lelőtt foglyokat is — beledobták a mély­ségbe, a kövek közé. Előfordult, hogy csaknem százan, egymás ke­zét fogva, öregek és fiatalok, elé­nekelték a himnuszt és úgy ug­ratták a' halálba. Hogyan szi­ut '■ meg ez a szakadék, intőt kivégző­­hely. Egy német tábornok Maut­­hemisen közelében nyaralt. Séta közben csaknem néhány száz mé­ternyire megközelítette a kivég­­zőhelyet, ahonnan velőtrázó halál­sikoltások hallatszottak. Először nem tudta, miről van szó, de az­tán kinyomozta, hogy közvetlenül a borzalmas kivégzések színhelye m­ellett nyaral. Nyomban vonatra ült, elutazott Berlinbe és kihall­gatást kért Hitlertől. Attól kezd­ve ezt a hangos kivégzőhelyet megszüntették és­­ áttértek az elevenen való elégetésre, a gázra és­ a tarkólövésre. Különös operáció Egyetlenegy ember menekült meg a mauthauseni kőhalálból. Az­ említett szakadék egyúttal kő­bánya is volt, ahol rettenetese® nehéz munkát kellett végezni. Aki elfáradt vagy belebetegedett, már vitték is az u­grósáncra. Közvet­­lenü­l a kivégzés előtt állott Pot­­lacher brü­nni sebésztanár, aki már felsebzett és­­óriásira dagadt lábbal hurcolta a hatalmas kőda­rabokat. Egy napon az egyik magasratigú SS-vezető súlyosan megbetegedett. Az ottani orvosok megállapították, hogy bélesava­­rodása van, amelyet azonnal meg kell operálni. Nem merték vállal­ni az operációt, jóért nem voltak sebészek. — Azonnal szerezzenek egy se­bészorvost, — adta ki a rendelke­zést az egyik vezető. Mire is meg­­mondták, hogy a bányában van egy sebész. Elküldték Potlacher professzo­rért, aki alig tudott odavánco­­rogni dagadt lábával. Kényszerí­­tették, hogy vállalja el a mű­tétet. A professzor maga­­is sú­­­lyos betegen, megoperálta az. SS embert, akit­ meggyógyult, mire ,<■ 1 Copyright- h.y Világ a. professzort más táborba helyez­ték át és Megmenekült a bányába való letaszítástól. ■tm róról írt? A cserépfedő mindent lát . Mikor az oroszok felszabadí­tották Auschwitz­ot,­ találkoztam egy Szatmárnémetiben született fiatalemberrel, aki körülbelül 38 éves lehetett. Olához­ érettségi­zett, da amikor Auschwitzban a foglalkozását kellett bediktálni, azt m­ondtá, hogy cserépez­. Ez­­ a fiatalember égős® ansehwitzi idejét cserepezéssel töltötte. Nap­hosszat­ dolgozott a háztetőkön. A fiatalember,­aki ma is él,­­ szaru­­tanúja volt annak, hogyan ker­gették halálba a deportáltakat, hogyan lőtték őket­ agyon és ho­gyan gázosították el a foglyokat. Nem kell titkolózni: a halalkam­rák Udvarán ölték le a szerencsét­len emberek egy részét. A fiú tanú arra, hogyan dobták be a csúcsei­őket, elevenen a tűzbe. Százszámra dobták be az apró emberpalántákat az izzó kemen­cékbe, pedig, egészségesek voltak és ki tudja meddig élhettek volna még. "Ki tudja, háríy zseni, hány tehetség pusztult el közöttük s felnőtt korukban az emberiség javára fordíthatták volna tudo­mányukat, d­e nem csak csecsemő­ket, hanem , felnőtt embereket­ is elégettek elevenen. Milyen volt dr. Mengele? '.— Dr. M.m­­­gele az egyik tábor­nak volt az orvosa. — És hány ilyen tábor volt eáig! Jómod­orú, aimt'.lékon­y em­ber volt, elegánsan öltözködött, feladatát unottan végezte. Kesz­tyűs kezével szenvtelen­ül intett jobbra vagy balra, aszerint, hogy a munkába vagy “pedig a halálba küldte a beérkezett transzportok emberanyagát. Még a háború alatt, sőt a háború előtt is tudtak róla orvosi körökben, mert hiszen egy ritka orvosi ágazattal fog­­i■atkozott, az ikrek elméletével. Persze neki is volt főnöke és mint amilyen unott és kegyetlen volt ő, épp olyan , volt a felettese. Alapos volt-e a német tudomány? Meres­ állítani — folytatta inferasátar­rik­­—, hogy az a hí­res német tudomány, amelyről azt mondták,, hogy alaposságához nem fér kétség, egyáltalában nem volt alapos. A német tudomány felületes volt. Tanúja ennek pél­dán­ a krakói egyetem egyik ki­váló­ prófeaszemője, dr. Janina. Kováthkor­a, aki a 18 és .ausch­witzi blokkban mint orvosnő tél­iesített Szolgálatot. Az 61 fos hit* az lett volna, hogy a kivágott női szerveket orvosi szempontból megvizsgálja és­ feldolgozza. A le­letek egyáltalában nem, vagy na­gyon..ritkán jutottak hozzá, íróm törődtek a tudománnyá­. tieid csak az alapossággal, hárem sem nőve) Általában fel kell világo­sít­ani a tudományos­ közvéleményt és a legszénűe­bb réteg/’ közönsé­get. Já, hogy amennyiben a­­ né­met tudomány alapos és kimerítő lett volna, akkor a pusztítás, amit el akarták volna végezni, sokkal nagyo­bb m­éretűi lett volna, mint amilyen volt. Akkor egyet­len élőlény sem tudta volna el­hagyni­­Ném­etországot. Operáció­­- hanon­éi etakhah, -átültetésben, íi­­' agna az íízásásbatt,,j Irótejjaégs^-feli** v'erésé Wjilléey­ s Vasenokról yijjp VILÁG általában , nem voltak olyan ki­magaslóak a nemzet­iszocialista tudósok, m­int amilyennek fel sze­rették volna magukat tüntetni. Kis az az áltudományos, betegség ráragadt az égész német tudo­mányra.­­Folytalatti­, kevelyedik­­. Mozik rhö.sor a ABT. CtUai. 3. 3." r. AlKOTÁS: Tír. ssaai tiskos l.kiíiv. Iji, ’/*«,■ 3-s8. V. ti., * -I. t. 8. ATRISiM­­A l.e.t/n-cú ,n« - .4, ’/•*, V.S, *».. r. ró­., BEtbVA.nOSr: A rejtélyes rh. 7. v. ti. 3. 4, 3. 6, 7. 7. TPI.T’ V- Cf.Áíí/.ífl.tli'n.. 4, S‘, S. v. ii. 9. BUBÁI VI«AJTÓ: N**v 'aa­­zwg»ág. V«l. I3S, Vrf, v. 8. laV. CAP2- TOI»: Vrt. li:n»s«T.."S, ’.er. 9. ». U. ch CITY: F/p*^ .ef’ien tv?t. *14, Vj6. V*S, v. vAi. CAHSOr Két­­a­rcú no. llt4. i-jS. t­s?. sz. Vv?. v. fi. lf. CCnVHtfc öt K.V.-C felé, 4- 6. 8.­T8ssz­ é« vf.napilapokon 1" cs o-Scor is. \MJANZCH: Kelet leuirva. V­.' ' Kri, ‘•kiS. r. «. TiieCBT:* Lydna. 4, 6; ?.* t íj, «.* neK^A; Fi:e:*ardú 'ít«'s. !‘»6, *'•«. ii i-'k FJ,r»OP^ne: Fér'vT és trayáfe. 4- 8. 8. 1!!*Tz: C»sa­­b'Avtca. J/sl. 1/»6. 1'£. &?.. 4 v. ii. 1 Tl.6mTóm-Tot:*TnPr!-Vs. -biB !:$. se. V. n. VA. FORTUNA: liw,!­VU ho’-i Pt'*nz be-sett!. V&l. V2T, v ii. 1, 4. 7. FÓRUM: 4- 6-kor: Araíb 4­'5kA*.;;k. 8. Kiveszett boT*bo^Aá.K. V. i*. ?-kor í.«. iuden.TbBp. d. f­. 10—3'isr* TI. rés­:: T»6’T­ a*k a nAe'Tc. Folyt. KCa !^«s. H.?R­­ADÓ: ö&afC'e • '• .író:-; ■ :■ ;t 1Z..5- nipaiiM?r/n T. A' c­ivrböy ('rid.Aln, FJrrand­ 'fitty Am­eri­­kli funk­-rólU S­mi^hrek fri sr.otjít feox* bajnoklásf divnte Tné­rktixwj&iV Mfffíft­­ink^yfir jiírráu Ameriktí.. francia és orihsiE hiradtii.. Fó’vf. etjrváríVs eiRíél. r, n-tö! e. 10-Iít. HOMÉROS: Zíire^iTar n, Tneonynvs«.áj?T)8*il. e. 7, v. ii. 3. HUN­NIA: T f»rfc-i.TW«M»^i»r 1 '.-i. VA, ilt8. r. ii. U. és Té?. IPOtiY: F^^reii Mis. 1 .t. V* Víg. v. iU K.o. JÓZSEF ATTTLA: Tork­ ÖrmQstOr. 4, 6, 8. v. -ii. II. KA­MARA: K&ász ?vbrji farsan­sr. 8. sz. v. ii. 2. KOSSUTH: Vr? Mimvar. 3. .r*. 8. t. - ii. 11. KRISZTINA:­­Párjai mutist'kfl. !». IV, 7. v. ». Ki, LLOYD: (Vt Ws Kairó felé. V«J. ».V. Vrf.; sí. r. ft. 7.^?. MARX.; Rastotiy :a* orvé űrben. Ml. */*6.‘Vst. v. ii. J,s5. OLYMPIA: A Faeopy o.z ›jrvév.v›a.i. ’i?. VA. j/.8. Vróg. v. i·. Vili. OMNI­A: Vad- HNpcat k*vk\y% fl››m T­yl­er. I. Lassító ökoi II.. Til 'kjf«4›s tárni. 4. 8- 8. sz. v. «. 2. OttKON: Taáau fia. Ha­­tosítorral. Vsl. VA. 3/^8. PAT.ACE: A láma. H. 1. 3. 5. 7. PÁTRIA: Casabianca. 4. *. 8 w. Ti- 'ff. 5. PETŐFI: Rio Rita'. Frf. NA .-•«*, t. ii. 2. */M. 3.4*. Hé. PHO- d­íX: • Fiú vaor. iáav. U. 1. 8. 5. 7. H»DAY: Qua.laie&na', >,H. V.e, '.­8. HOXY: Tttstí n Brottáwa.vn. 2. é. 8, 8. v. ii. Hjs, ««. H4­. 'ró. V*. RÓTA Z. APOI.I.O. A. kölpreá nö. 4. 6, 8. jms. v. ti. 2. SAVÓT: f.zer­.700 hő., ‘/aá. ’ró. Víg. SCAtA: Arai­ él MBkák. 4, 8. 8. M. T. 2. STCniO: H'.tA Irttél Arára v&'.g.vünk, Vs*. Hí. 8. t. «. l'íi*. SZABADSÁG: Operabéz fAntóniíí. "d, 7,■$, %8. TIKODI: G*5a-b!«ue*. hu. Hí, V*," V. «. Vá TORÁN: Ifjúság ünnepe. Xéoci­ ítélőtBéke. 2, 4, 6. S. t. ni. VtlS. ITGOCSI: Vorlí őrmester. 1/*3, 6. 148. UJI:AKT■ Zoro Horn a moaíban. Palóc­­virág. VjA. *ró.. s*. v. ü. ír( CV­ -NIA: Szerelmem. A t, 8. VÁROSI: Tarevo New-Yorkban..­­. 5.­­- VESIPA: Rio Eifi­­lii, 12, 2, 4, 6.,8. SZÍNHÁZAK MŰSORA: opera: Az álarcosbál. (1). NEMZETI: Kan­alig hol ÍV (?) NEMZETI KAMARA: Ro­mok ff). VÍG: Hamm­erzér (1)., PESTI: Kincs előadás. MADÁCH: Egerek és emberek Í71. MŰVÉSZ: Vidám kísértet (7). B­ál,VÁROSI: Fehér szoha Í7). FÓV OPERETT: A t­ektw minta (7). MISDOTA SEAT: Szakít hely­ettem (VI. ROTÁL VARIETÉ: Ibolyát tessék (71. FODIUM: Mesterottlaokok Cs. KA­MARA VARIETÉ: Csak felnőtteknek .7). Különleges és újszerű a Plo­­resca púder. (X) Szabadsághegy? Nárcisz-i idilő! Városkáínál. Tel.: 16—17-40. O0 FŐVÁROSI ZENEKAR hangversenyei: Kandal — Haván — Brahms sorozat, VI. FRIDSAT - BÖSLER Haydn: Üs.tdyb'srünf. Hátúlés: áriák. Brahms: II. ssímf. Ma. een­tartSfc sete ■ró. Zeneak. SOMOGYI — MOZARTÉRT N­afttErkern külföldi útja után és a bécsi filharmonikee koncerten elért április 12. szootbal este­­re. Z.eateak. Rosa Ha CuiladeM táncestje 16-án (Rózsavölgyi) 2 w*ffyajru- beszélő film crc műsorban: fiSíPíTfe: ÍTÉS a DÍ ÍZEKE és IFJÚSÁG ÜNNEPE "7.ír?Sít Kistárólac. és Fer­encvárosban BOROGSAF^ Jóiftef-körút 68. VILÁG A polgári adaulikrácia lapja. Megjelen ttt asindoa héikoTR&p­áeltuán Felelős szerkesztő BÁLINT IMRE m Szeriig tG KEHIÉN F ISTVÁN DK A kiadásért felel SLPKA GÉZA ÜK fíraírkesíiA kladihitatai VIL. RÁKÓCZI.tor M Telefont 222—458. SK—GSG Itiitschérl sxen&etjért itt). JerüSbhtt Etet. W n-HX.VWIl 7 jfVrVe^- 117-E45 Fé­rtírubái egész háztartást vés? Gerstl István-út 28 Tíieftín ■ 427 öté Hozza nem^étéríraníját UíleésM vééjére k­iepve, 17.etn. Hívásra lövők! )! n b í M z ) e ,t *|A vm.. Nap«inháe-i. ÍV Telefon: 117-636. Iái értéket Szerem fér­tftíháéfL szívelért saját üzletem részét? Andrássy-óc 47, I Oktogon, Abbázia mellett) Sok pénzt űzet férf.ratlák­ér­t, cipőkén, fehériieaifisért SALLO, Jéznel-krt 17. t OR.UÁ Telef onkii.-i: iOO 310 rótvonatra hithos .jövők Férfi?uháé?t ,♦fMÍ, is fizetek* ballomkabátot nsMTAz áron res?,e­. rü­­r^ly-tL 64. ut­unk­ban. [íz. 4. kereskedő. Hívásra házhoz jutok. Márk­as SHbh letek­ állandóan raktárról Bemutatja­­SZIGETI autóservice VI., Király-utca 46. Telefon : 224-0­18 Mod­ern fekete foisso$*tikra n­y­ár i. k . szill m. as­zi kabát, lovasok. stb. öl­­csúp eladók!­ll~~ ?­.g. Akau­émia-a. 1. StirstjegyuzLd­. MteiteajRö P^ii- OSMit eladó. Kri-d- Ver-krt SG. III. 28. Wt­ s­z Gyermek­gondozók­ öt -ió éves korig, nagy gya­­korlat^l egyéves !cá- Bj-om mellé keresek-re. IeaH Ücezéé. (?. e. 1)~lí-ig vagy rt. u. 3—6-ig. Sal- láy im­re-u. 12. II. 7. Zeneszeávférty leir.ÉZvállóő, gpamof ÓTI­­MÁI, bá.írTUokvOi Unyen­ ie-Wfrz. áriái eteti ú. Na­gy vF-J. vásá., Xádor-u. 19. leán­ylalasi­­­iMs Imiit keresek. sFgéátz er.erf.óür­ít­ .vengére Seres hirdetőbe, Pstnoonia-u. 6 FELKÉREM ár. Moór Cfy Örcfit, hív címét vfcjjry válaszát; juttassa a sclaflőkivat a Sba »ToKotb­er 41777* • jelijcáré. Urpáin­í Deák-tírrjiél , négyen vele­­Josí iéő ötenl #ntre-Ichár. 14 üzl­et, 24 k'ímtartób l^i­rd­tek Ássa'., 136-ona lsérj re!,' reodkívü­! aSfcu-«»t áron 490.000-ért elitté. I­r. Rökk Szi­lárd-utTa bf.\ T. 1?6-'7SX Kutsáért szőnyegért ! (*g ni asra * ál* b­á­r*t f i t FA LUDÍ. Szereli é*-u 3. Telefon: 421-VS9 Bírásra bák*hm megyek, 250-350 forintot Es­szetik Karmait férfípuit^ér* S ?. ni ti a iB5r ü t. * zü v­ ete? is vesz‘?k. TÓTH liz’.et. Bp. IV., Curia-utea 2. (Ferenci­ek­ feréa 6M­OtTOR? fíönyeget, egész háztar­­tást vesz Gsrftí. tstgáB- tt SS.,Tel: 427-516. 200-4&O forintot IS fiznék fér*fi T*Mik vért Hívásra há­zhoz jíivök- FORGÁCS. Eob-u. tt/A. Tsl.: 123-714. VESZEK wit!.- est gáz­­hűtfSsd­rénye Audion rét*t­ ór'niM-ía4. ESKÜVŐRE Férfi és tiöi rol­ák kiil­­­ cyönzése és vétele. RGih. Akácfa-utca 6. MKW* Sjrrmeká«ry»i, sf«»«ifk'r székek, t­zlet: VI., Avé­­tissy-út W. Firfsü «i szentben, üzem IX.» tör nom­nte* S. Rob­rea­­tíntdl. Bútort, ruhát wüaye&et ’it IRÓGÉPÍ'.I ismét a Jejrma«a.i«#*, áron vesa Zródányi. Kálvária-tör 2. T. 137-SSJ­­OO-ftig fizetek férfiruhákért. BeitersHn.-v fér. KiPk­óss-u.­lt Ki­­rál­y-u. tarffk. T. ZJI-67A . Hivással , házhoz jövök-Massiáit tükröket üvegeim táblákat •m­ajped áron VESZEK. WSBB8. Dobozi-utca 11. Bérautót: [ reivde’jen az Egyelőrt Bérautó­­fuvarozódénál Tel 226-3­5 Klórsn­eszet nagyobb téléiben is ?e­. eseks Sziklai­, XIIT.,Petr-. nobáty-u­. 71. T.: 3d­-3B^ Irodabútort IS KOCSIS -TALOSTŐL VEÖYEN. NADOB-U. 50. TELEFON: 12­7-185 ÍRÓGÉPET ,máriásat vennék. T: 129-407 Szélt ttesznek­ ruhát csak ERDISZnél érdemes eladni. Bp., V., Nádar­ u. 2 T: 163-361. Bitillás?155 Fehérnemű Kombinik-Varrógép és P­iönijc kisipari nép eladó. Szöllősi Rózsi. Bpes,X IV. ker., Jürr István.u. 8. Bútorért iroda Dsilerért legmagasabb árat fizet Jellinek. Teleki-fél 180 T.: 339-284, 139-384 írógépét uilizál" életre­szít venni: toraosy Bél-ú :zi.r.. SARF­HOZ kall menni . Kirakatállványokat Az 50 éves REICSIERT VII., Izabella-utca 13. Telefon: 425 312 Autópartnert keresek Tinuta sze­mély kocsimba egész ország uitola­­tásiibox Vti nap a tett. Gyorsén dalg­uort urak ajln’.afát 45€-;*3i /-elefon­­.-.2am alatt kérek. M illttiH jÁrmégjei(¡;és«f jeligére a kiadóba. If!l!. lersiti ZdiZlith Irodahelyiséget keresek albérletbe vagy átverem. öKoltséghozzá­­járulást flaeték« jeligére Hs-lái* hird^tebes Juákóczi-út Cz/a. Szabadkáé­. S^éch«ay?S, hegyen 2 szabás, konyhas nyári lakást keresek. 13 hónapra* jel­­igére Sereá hirdetőbe, V., Pannon-ra-u. 6. APRÓHIRDETÉSEK KÁRPITOS házath­iz házon kivül nyaralóm! ajánlkozik. Várady, Ki­­rály.utca barasi'ackette- Lef varba­n -CSEMPE. Kapadin szÁl­­lit. Tállal. POÉTA- Jó­­z*lef Attila-utca t- Te-te lef-’P______, ______ KÁRPITOS Ultunk át bál­nál, házon kívül* nap- Jelleneő ponyvák ja­vítá­­sit várterü­m. Divoa. Arad ,-H.fa !.e.r o. ÁLLANJOÓ ntLgyi kereke­t­­herz jutájuk. - Jelentke­­zé­s d. e. I dohány-Ti. 12. fb*d­aar­-Pt.__ NŐT kalap alakitáe mó­déi!­e­k után. Lftj­pert kp. I* po^reiter*- • A-Jdrássy út KJ. KÁRPITOS házakhoz és házon kívül aito’hoz k. V$T*di Hot .Uir^zkr.Q 11 70 URB 170 literes vas­­bordó eladó.­­Te­jesen ÍSZ. A ■i j# i.g«5re B.'uek­­nerhez. Vár ¡*fiák-u., ,tb- ELADÓ jói barejjdeeért kávémét és, ,k?fö2t&s. V.M., j: ró/sa-ii^a IZR. gyermekszí'ndő'i Suöc (úvóucí) í&ivee^njik sze­gedi szycrjheik otth­ónba. J e '•en-tkeoé s sii rjco aen XIV., Kövér Lajos-u(ea 2. R*! e h a;J r-! - n y 6 lel ?» VESZEK H4íyíni‘fiiiU, tő­le Jó térítőkét, négy */A­­▼éitet. csU'k cfülcsönyt, br’íkátoka.*. kbak?#v.övé_ tét, női biciklit. Veres Pilm­ó-'s :-e a t. áf?y* yk~ n a­­. * ró»* ‚ - • _ f » ^r.. Az Atibeaaema irodianai és a^omási ré*sr©iiyiár«»l»l­evonása. Felelősi Gerssky Hrsin’ x^AS£até / PénteV

Next