Világ, 1947. május (577-599. szám)

1947-05-04 / 578. szám

Vasirn*D SZÍNHÁZ ÉS FILM SARTRE és SHAW A Nemzeti Színház­ a Magyar Színházban írta B­el­le Pál Bt m *s egzisztencializmus... nem hinném, hogy nagy kárt fog tenni bennünk. Legalább is nem hssem, hogy­­A tisttességtudó utcalány*­ miat­t sokan bajbakap­­nánk Pesten, parázs botrányról meg éppenséggel nem biztosítha­tom Je­an Paul Sartre-akitől ez az újkeletűnek nemigen mond­ható »filozófiai járvány*, elindult. Hogy a születés és a halál között egyetlen életcélunk: a létesés,­­ ami nem is a Magyar Színházban m­ost bemutatott Sartre-darabból derül ki, de, ha kiderülne, akkor sem kö­velelhetne elsőbbségi jogot­­ — nem az a ragályt terjesztő pesszimizmus, mely ellen akár szellemi, akár társadalmi káran­­ténnal kell védekeznünk. Az ilyesmi ellen mi már immunisak vagyunk. Voltak, akik gondolan­­ak erről, Hitlertől kezdve Szá­lasáig nem is kevesen. Kicsit a fajelméleti kérdések­ben is elkényeztettek vagyunk: semmi szükségünk az amerikai néger-álcázásra. Mittek meg­győzni bennünket — idegen ér­vekkel — arról, amiről már ala­posan meggyőződhettünk a saját bőrünkön. De talán nem is ez a fontos. A lényeg, hogy és a Sartre — elsősorban tőle kérek bocsánatot, am­iért kertelés nélkül ideirom — egyszerűen: jó író. Életerő van benne, tiszta társa­­dalomszeemlélet, aktivitás drámai, filozófiai és a legjózanabb szín­padi értelemben. Ahogyan Linzié, az utcai lány, egy »üldözött« né­ger védelmére kel és főleg aho­gyan erkölcsi korrektségével a romlott és képmutató társadalom fölé magasztosul, ebben nem csak a francia, irodalom, hanem az európai humanizmus nagy hagyo­mányai is érezhetők. Amiről Sartre beszél, persze nyíltan, sztkimondóan, állásfog­­lalóan és reálisan, lényegében erősen ém­tlékeztet arra a romanti­­kus kiállásra, amellyel ifjabb Dantas igyekezett félvilági hős­nőjét, a Kaméliás hölgyet kora társadalmi előítéletei fölé eszmé­nyksr­teni. Ez a sartre-i realizmus — mely az író tehetségével lépten-nyomott eltakarja az elméletet — nem ta­gadhatja Vér­béli rokons­ágát. Mo­­liéré vagy Mollisrassant réglizmu­­sával, aminthogy távolabbi roko­­nait, a minden idők zsarnoksága , a társadalmi igazságtalanságok ellen hadakozó G. B. Shaw-t és Priestest sincs oka eltitkolni. Egár, jó családi kapcsolatok esek — minek az ilyet meglazítani ilyen vagy amolyan »iztuus«­*ftb­ Szerencsére sem­ (Hellén Endre rendezése, sem az előadás szerepü­lői nem törekednek ilyesmire. Sartre alakjai — igazi emberek és ál emberek — húsból, vérből va­lók és azok maradnak a színpa­­dost is. Külütténképpen: Tolczay Klári, aki az utcalány alakjának szín­­padi életével az elméleti minden papírtöréjét az író mondanivalói javára tudja elnémítani. Hősnő, ar mikor kis élétől — bocsánat: »létezését­ — kockáztatva, szem­beszáll a társadalmi képmutatás rettentő hatalmival és még in­kább az — meghittóbb és tragiku­­sabb — amikor ennek a társada­lomnak álszent d­egszemélye ere­­jével szemben -- hiszékenyen és irtatlanul — elbukik. Nagy jele­­nete ez a darabnak: Soml­y Ar­­­­túr emberfarm­áló művésze-e és­­ egyszterűségében mély jelképező ereje kellett hozzá, hogy az le­gyen. * Polák­y Miklós néger figurája talán tehetne négerebb, embe­ribb angha. Kár, hogy a tehet­séges Ladányi Reré­né — néhány sikerült jelenettől eltekintve — alig tud öss­zemelegedni íred, a társadalom ifjabb képviselőjé­nek kíméletlenül ellenszenves szerepével. Benedek András for­dítása tiszta színpadi munka és írói. Nagyjában ea ,­ egész Sartre­­darab úgy hat a Magyar Szín­házban, mint valami a Lever de rideauc, melyet utólag biggyesz­­ttettek a közel negyven éves a­ndroklen, és az orosslánc elé. Ebben a gúnyjátékban ugyanis G. B. S­taw-nak is van némi mondanivalója arról, ami Sartre-t is lazítja: minden idők elnyomói női, erőszakos bol­­dogítóiról, társadalmi igazság­talanságokról, fegyveresek hősies­ségéről a fegyvertelenekkel szemben, stb. Persze, nem biztos, hogy Shaw pontosan így gon­dolta a dolgot: zenekísérelt, hu­rleszkes I tett re­vű jel­enetekkel, főleg Pedig *egy idomított, ved.' led oroszlánnal a megszelídült négylábú helyén, aki bü.­égben, hóréban, embereretetben min­denkinél különb a darabban *­ze­­rep’ő történelmi sttftévddak kü* zott. Dehát: ahány színház, annyi szokás. Talán nem is illik bele­beszélni az ilyesmibe, amíg maga­ az író tűri ,és a közönségnek sincs ellenvetése. Shakespeare háromszáz éve nem hajt bele ebbe és Shaw is kibírta, hála isten. 90 évig... Azonkívül itt te, ott is akad egy színház, egy él­­iad­ás vagy legalább egy színész. Aki gondoskodik a halhatatlanság jó­karban tartásáról. A Nemzeti Szín­ház vendégelő­­adásának R­átkai Márton és­ a színésze. A szelíd emberség, áti­­tatos derű, amellyel Rátkai a gö­rög szabó, Androklesz figuráját a derék oroszlán cinkosává kedves­­kedi, felejthetetlen színpadi él­mény. A többiek közül főleg Mádi-Szabó Gábor, Somogyi Erzsi, Bartos Gyula, Köm­ives Sándor, Ladányi Ferenc és Pataky Miklós igyekeznek shark­ hitelességet adni szerepüknek. Géb­l rajta Tóthay Klári. VILÁG MozikritikaA Vígszínház azonnali hatállyal elbocsátotta Mezey Máriát Közöljük az üzemi bizottság jegyzőkönyvét Megírták a lapok, hogy Mezey Mária a „­Három Tsévér« egyik előadásán rosszul­­lett és­­hagy­jatok meghamni” felkiáltással ki­szaladt a színpadról, úgyhogy a függönyt, le kellett ereszteni. Az előadás félbenmaradt. Az esettel kapcsolatban a mű­vésznő interjút adott az egyik színházi lapítal és nyilatkozatá­ban a színház orvosát és egy név­­leg meg nem nevezett színészt az intrika vádjával is­érte. A Vígszínház Mezey Mária ügyében Üzemi bizottsági ülést tartott, majd másnap a követ­kező szövegű levelet kézbesítették a művésznőnek: A Vígszínház üzemi Bizottsága rendkívüli fegyelmi ülésen foglal­­kozott Merey Máriának az egyik színházi lapban adott nyilatkoza­­tával és az alábbi jegyzőkönyvi határozatot hozta: Jegyzőkönyv: Mezey Mária nyilatkozata a színház orvosát és a színház üzemi Bizottságát súlyosan meg­rágalmazza és a színház érdekeit egyes kitételeivel minősítheteete­nül sérti. A Vígszínház Üzemi Bizottsága fentiek miatt Mezey Mária szerződését 2017. május­­i hatályai felbontottnak tekinti és az ügyet a Szincsiszakszervezet fegyelmi bíróságához átteszi. Aláír­ások.« Fentiek értelmében folyó évi május hó 1-től kezdve a művészt közreműködésére igényt nem tart­hánk. Fogadja eddigi fáradozásaiért körzönetünk­ kifejezését. Teljes tisztelettel: Szabolcs Miklós a. k. Rothberger László s. k. Hasonló tartalmú levelet inté­zett a Vígszínház üzemi bizott­­sága a Magyar Színészek Szabad Szakszervezetéhez is. Hivatkoztak a szabályzat bizonyos pontjára, mely szerint, ha egy színész nyi­latkozatával a színház érdekeit sérti, szerződését azonnali hatály­­lyal felbonthatják. Mezey Mária szerepét Sivi Má­ria vette át a Három nővérben. »Örök visszatérés.* (L’Éternel rs. m­br.) Az avangardista Jean Coeteau ma már a szerelem poétája. A modern Tristan és Izolda megrázó és lélekbemar­koló legendája: költészet. Kévé­­sekhez szól, de ezeknek igazi gyönyörűséget nyújt A film nagy tanulmányt érdemelne. »Név­tesen sziget.* A kötelesség­­teljesítés, önfeláldozás a hát­tere ennek az érdekes orosz filmnek, amelynek meséje a há­­ború alatt történik egy északi szigeten, hajókaravánút mentén. »A vádlott közbeszól.* Justizmord történet, sok emberi igazsággal, amerikai öngúnnyal. Nemcsak tetszetős, de értékes is. .Eladó kísértet.* A jó film nem öregszik. Másfél évtizedes Korda —Réné tioir-kép, de nem her­vadt el. Stella Adorján és Kas­­sai Klári feliratai még jobban fiatalítják. »A francia lány.* Maupassant, novella filmváltozata. Tehetsé­ges munka. Színészei kiválóak. •Elcsábított csábító.* Annyit bo­­londoznak ebben a francia film­ben, hogy az ember sok min­dent elnéz... Valószínűtlen tör­ténet, elcsépelt figurákkal, de kellő pikantériával körítve. • Álomlovag.* Sablonos történet Ferhandellel, de a film második fele igazán szórakoztató. Ricardo Odnoposoff, a bolgár származású amerikai hegedűmű­vész, hosszú ideig a bécsi filhar­mónia koncertmestere, nagy si­kerrel mutatkozott be Budapes­ten. Bár hüléle és ezzel kapcso­latos túl magas levegővétele érez­hetően zavarta, ragyogó mangália virtuozitással kápráztatta el a közönséget. Majdnem 9 esztendős távollét után érkezik haza a nyáron Amerikából Sándor György zon­goraművész, aki Bartók Béla műveit mutatta be New York­ban, még a szerző életében. Egy hónapot tölt el itthon. Színházak mai és jövőheti műsora OPERA: Szom­bat: Aid* (6), VW Arúap­a: A denevér (Vili), isié: Pintért­­bécai ílM: Cárda jelenét: Botéra ! 77. Hétfő: Kínos előadás. Kéért: Székely, főné: A fiből tílégott királyfi: Csodá­­látos b­ánáarm í íj. Szerda: Sirhece Lóceáne írta (íj. NEMZETI: Szombát: TÜkür (1). Va­­sártsáp: Anyák naíja m­aticéja. ejtő: Tüker fzi. Hétfő: kédé, átférd*: Tükör (1). Csn­törtök: Vííkeresít (fő­próbái­g) Péntek: Vizkerpart (S). NEMZETI KAMARAI Egész hétén minden, Hétér- Kámélite hölgy (7). VZG: Egész héten minden este: A három nővér (7). PESTI: Eiuue előadás, MAGIAh: héten minden este: A tUztess és tuflö utealánj'! Anfkrok'.es* és az, oroszlán (7). BELVÁROSI: E gén héten nüade» d­Me.és vas. d. n.: PyBm­átion (Vii. 1). MŰVÉSZ: Égése biten minden este é,« vás. d. n.: Vidám kísértet (Ve 4, 8). MADÁCH: Leembe­tt Timnto keringd Íjajtélőpróbá) (ír Vasárnap:­­Pitanie keringő (8). Hétfő, kedd. szerda. csü­törtök, ifiita: Titanit keringő (7). MEDOVASZAV: Egész héten minden este és v­s. d. a.: Az ígéret hölgye (V.4, 7). FOV. OPEP.ETT: Szombat, vasárnap u. n. é. este. hét­fő, kedd: A mosoly orsíiga PM- 7'. Szerda, csütörtök: Nincs előadás. Péntek: Rigó Jancsi (7). ROTÁL VARIETÉ: Egész hiten min­den este és vas. d. «•: Royal FoHeS­tVís, 7). PÓDIUM! Egész héten minden este és vas. «. u.t Pesti fűrész fi, VtS). KAMARA VARIETÉ: Egész héten minden este és vasirnao d. u.­ Csak revidtteknet: (VvS, !). JÓZSEFVÁROSI: Egész héten min­den este és vas, d. u.: Az ezred meny­asszonya (‘Ml, j*S). VIDÁM OPERETT SZÍNPAD: Vasár­­nap: János (77. Megbuktattunk öt kitűnő budapesti színészt Nem tudtak válaszolni a szakszervezet vizsgakérdésére Előzmény: Rostavizsga van a színészszakszervezetben. Fiatal színészek vetik alá magukat a rostavizsgának, különben nem­­kaphatnak működési engedélyt. A vizsgán elbukott egy színmű­­vésznő, akiről több lap kitűnő kritikákat írt. A »Cornway-család«, »Új latra Thébában* és »Hul­­lám­ö­rőlegény* című darabok­ban játszott. A Théba-darabban több, mint a Ne­etor. A Nemzeti Kamaraszínház női főszerepet bí­zott rá. A vizsgabizottság a ruti­nos, baérkalott Mínésznőtől meg­­kérdeztét: Ki volt az első dramaturg a világon ? - Kém tüdőn rá felél... Meg­bukott. Hasonló kérdéseket tették fel. Mi is Megkérdeztük ezt Buda­pest néhány művészétől s a kö­vetkező választ kaptuk: Ajtal Andor: Sejtélyem ni­ncs róla... Fényes Alféé: Igazán néta tu­dom ... ... Molnár László: Erre ttem tu­dok felelni... Keleti László: Éppen tőlem kér­­dezik, azt sem tudom­, hogy ki az utolsó. Somló István: Nem tudom­. Ha szükségem lenn© rá, megnézném valamelyik szakkönyvben. Azt vi­szont tudom, miért teszik fel a kérdést... Úgy hisszük, az említettek igen kitűnő művészek. Megbuktak. Nem is tudjuk elképzelni, hogyan fog Somló Pristieyt játszani, meg angol színházi lapokba cikket írni, amiért nem­­miért felelni a kér­dés­e­nkre... Ez éppen olyan, mintha egy kiváló Cipőfermédő és cipőkészítő mestertől megkérdeznénk, mi a bőr festő anyag vegyi képi éle. At­­tól még igen e nép cipőt csinál­hat, ha nemn is Tudja. Tavaszi és nyári, originál modellek, • ruhák, köpenyek stb., mélyen leszál­­litott (occasio) árban | MOLNÁR SZALON rmfummnmn Erzsébet (Sztálin)-tér 5. félémfelet 1. A • k • N­ tf n y Afi i­tf I Is vAflérfunk­ ^ ,_____NETROPOl HALL--------­Minden este le­töl rtRfIAKKAL mm ANÉLKtll... A Brt­rok kácag»rev53«. 24 kép bér Mindennap TÁNC 'HI*1 «-i* ■ t- Rákóczi-út 58........................................ A FRANCIA LÁNY h­­agy siker se a la!! 1947 május 47 Színházi hírek E héten Milánóból remek S­ a kémélet előadást hallottunk az olasz, rádióban, Failoni vezény­letével. Egyelőre nittes élőadás * Pesti Színházban, ahol befejez­­téte a fFérfi nélkül* előadásait. A következő újdonság Pettdrík Ferano és Hegedűs Tamás rVerá és családja* című zenés Vígjáték-Textilkereskedő lese az egyik szabadtéri színpad vezetője. Szomolányi János operaénekes nyári kocsmát nyit. FŐVÁROST ZENEKAR haarran«nT*'i: Míipa 4, ras. *1. é. */rtl, ts»eán, n Rbmáa kullSra het*« kerstétne NaszzáUteUrl Matiné Tez.: B U G E N A tr. C**jkov»tky IV. síitái1.: Baaaee, Abrtricu, Bugénau beotalaték. Betegístge miatt ODNOPOSOFF !»*jus 7-iú, aierrta este :8-kor Mirja zenekari estjét a Z­in­fiakartomian Brahms—Csajko Tizkr hai'tdii Tergentik, Vez.: Eriosay. Május I. csill. este VI8. Zeneak. ANttOL EST. Ver.: Fricann’, kiizr.: Böszörményi Nagy, Iraland. IVarlock. Britten, tvalte* hátuutalok. Méjus 24-étt, szambat este Vt. Zéheak. MENUHIN — SOMOUTI MOZART ESTJE. Háríner síimf.. G-dur. D-dur hagadó­­versenyak, Egy kis éji zane. RÓZSAVÖLHTI RENDEZÉSEI: ténerek Beethoven-estéi 9. és 18. Bérletért, egyes jegyek-Kovács Éva táncest 14-én Operettparádé Vasárnap este V.8. Zeneakadémia. Alfonso, Stordy, Boross, Faludy, Gra­ffuss. Halmai, Hacsek~Sali, HlABky, • Kap Hény. Kar Ady, Kiss Man.vj, Kolebrav. Latabár K., Nagypál. T­éter, Solot?. Szilván Ny­u­drán műsorral. KORCEKT RENDFilnÉSÍSI: Daike cMwlékmatioc. 11-én.­­Gát Józse­f Jonfforaesi.­ 12-én Ungár Imre 14-én Moltor: Bárhová*­op. Hé- Csa­tálát, Dahnssy. Zongorabérlet. X. Dorétt-Fischer Annie 16-án Stíór Zcnakarral. Meíiérbérlét. Ili Failoti ve*. 13-éa. Bactboven-est. III., VII. bzifníóüia. c-moli Tooir'rareríftny fUpffdr TfSTfc). M^stcrbérlet, IV.

Next