Világ, 1947. november (727-751. szám)

1947-11-04 / 728. szám

VILÁG 728 SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1947 NOVEMBER 4 * KEDD Déli jelentés a fotó­helyzetről a zsidótemetőt a dunaharaszti nyilasok Rendőrszakasz őrzi a sírokat újabb merénylet­étül Feldúlták Bürokrácia írta Bródy Ernő A közigazgatás kérdésében régóta folyik harc a közpon­tosítás és az önkormányzás hívei között. Központosítás­u­l Habsburg-uralom alatt jelen­tette a királyi önkényt, az osztrák ármányt, az i­degen lufi­almat, amely az ország függetlenségére tör.­­ Az érdekeltek időszakonként megbocsátották az egymás gyarlóságát. A rendek tűrték, hogy a király osztrák pórá­zon rángassa a magyar köz­igazgatást. A király szemet­­ hunyt a rendelt osztály önzé­se felett, p .rókáinak, Mik­­száthnak, Eötvös Józsefnek élethűségtől duzzadó regény­­a­lakjai tükrözik vissza azt a k­ort, amelyben A telemn­­i­­vármegye f­osztotta a földi igazságta­­nságot. De később, éppen száz és néhány évvel ezelőtt Kossuth és fellelkesí­tett nemzedéke a magyarság nemzeti és emberi hivatásá­nak tudatára ébredt. Meg­indult a halhatatlan mozga­lom a­ nemzet önállóságáért, az emberi jogokért és a poli­tikai szabadságért. Az ad­minisztráló vármegyéből a haladás politikai tényezője lett. Metternich felisr­erte a helyzetet, s Magyarországgal nem lehet boldogulni — mon­dó. — mert az 52 megye 52 országot jelen­t«. Ezeknek a megye-országoknak demokrata követei hozták a törvényeket — 1818-ban. A villongások közben az osztrák bürokrácia elhintette magvait a magyar földben. A Bach-rendszer szélesítette. Tisza­ Kálmán uralma fel­­duzzasztotta úgy, hogy egy­ben a kormányhatalom mér­téktelen kiterjesztésének pa­lástjául is használták. A bürokrácia nem magyar ter­mék. Az osztrákok tudatosan teremtették.­­. Miért végezzük egyszerűen azt, amit bonyo­lultan is meg lehet csinálni« — mondták Bécsben. És meg­született, az aktákon való lovaglás, az aktatologatás, az egyik hivatalból a másikhoz való küldés halogató rend­szere. Ausztria a szü­lőanyja annak a világcsapásnak, amelyet bürokrácának nevez­nek és amelyet egyik ismerő­je így jellemez: „ A bürokrá­cia a legnagyobb ellenálló erő. Megakadályoz• hátráltál, gátol, elodáz, lenyűgöz és betűbe fojt minden kísérletet• mely vele szembe kerül. A bürokrácia, a formákat nézi a lényeg helyett­. Magyarországon a két világ­háború rendkívül fellizzasz­totta a bürokráciát. Azokat az ügyeket, amelyeket addig a minisztériumokban intéztek, kihasították és külön hivata­lokat állítottak részükre, ame­lyek lassanként öncélúakká váltak. Külön hivatala lett az anyagnak, az árnak, a­ szén­nek, a fának, az erdőnek, a tűznek, a víznek, a zsírnak, a bőrnek és természetesen a­z á­sónak. A háború elmúlt, de a hivatalok itt ragadtak, sőt folyton újakkal bővülnek. A bejelentett közigazgatási reform alkalmából szóvá kell tenni ezeket a kérdéseket. A reform során három probléma vár megoldásra: 1. A közigaz­gatási szervezet. 2. Az ügy­intézés módja. ti. A közigazga­tási eljárás kodifikálása. A három reform szorosan összefügg egymással. A szer­vezet reformja többek között arra szolgálhat, hogy a feles­leges, a kihasított, az öncélú hivatalok visszatérjenek ere­deti rendeltetéshely­ükre. Vi­szont a res­ziszférumokat meg kell szabadítani attól, hogy minden apró-cse­prő ügy végső fokon a m­in­isztériumhoz ke­rüljön. Ezért szükséges a jog­orvoslati rendszer reformja. Végre rendet kell teremteni ezen a fronton is. Lehetetlen helyzet az, hogy közigazgatási ügyeket évekig, vagy egyálta­lán soha nem intéznek el. Ezért kell a szolgálati -prag­matika, amely pontosan meg­állapítja a köztisztviselők jo­gait és kötelességeit. Kodifikálni kell a közigaz­gatási, eljárási. A közigazga­tási tudomány fiatal, de már felállította tételét. Amint van bűnvádi per­rendtar­ás a bün­tető ügyekben, polgári per­­rend­tartás a magánjogi és rokon természetű ügyekben, úgy meg kell alkotni a közigazga­tási perrendtartást A harmadik reform az ügy­intézés módja. Ez a legfonto­sabb, mert ez a közönségre legfájdalmasabb. A régi világ­ból lehet példát venni, csak meg kell valósítani. Az 1898. évi III. törvénycikk, mely a miniszteri felelősségről szól, 16-ik szakaszában ezt mondja: A kebelébeni ügykezelés mód­jai a minisztérium határo­­zandja meg.« Határozandja meg tehát a minisztérium, tőle függ, l­e van ifjabb for­rás is. 1901-ből Széll Kálmán törvénye »« közigazgatás n­gy­­szerűsitéséről­. Ennek egyik szakasza így szól: Felhatalmaztatik a belügy­miniszter, hogy a vármegyei központi és járási ügyvitelt az eljárásban a szóbeliség és köz­vetlenség lehető érvényesít­ésé­vel, a távbeszélő hálózatnak minél kiterjedtebb mértél­­ben való igénybe vételével, az idő­szaki jelentések- kimutatások, nyilvántartások kevesbbnt­ésé­vel és egyszerűsítésével ren­deleti úton egységesen szabá­lyozza., Szóbeliség, közvetlenség, táv­beszélő­— ez jelenti az ügy­intézés természetes formáit, az íróasztalok megszabadítá­sát a papiros váraktól és az akta-hegyektől, az emberi jog győzelmét a betű uralma fe­let! Felháborító antiszemita merénylet-sorozat ügyében indított szombaton délután nyomozást az északpestvár­megyei rendőrkapitányság. Szombaton délelőtt bejelen­tés­­ érkezett a dunaharaszti rendőrőrsre arról, hogy isme­retlen tettesek ismeretlen esz­közökkel több méteres részen lerombolták a dunaharasz­ti zsidó temető kőfalai és megrongálták a sírokat is. Dunaharaszti a németek lá­­­­szatsikereivel egy időben antiszemita fészek lett. A lakosság sváb származású ré­szének igen nagy százaléka fedezte fel magáról Hitler fénykorának napjaiban, hogy ősi német származású, egyre többen csatlakoztak a fasiszta mozgalmakhoz és egyre töb­ben hangoztatták, hogy ger­mán vér csörgedezik ereik­ben. 1914 március 19-ike után Dunasm­rasztiban nem egy horogkeresztes zászlót, lo­bogtatott a szél és a német megszállás idején magyar szót csak a magyar lakosság körében üthetett hal­lani. Száksi hatalomra jutása után a nyilasok kitűnő ta­lajra találtak Dunaharaszti községben, e­gymásután sajá­tították ki az ott lakó zsidó­ság üzleteit, lakásait, egymás­után kobozták el minden va­gyonértéküket, így fosztották ki többek között Kálnay Lászlónak, az ismert buda­pesti ügyvédnek gyönyörűen berendezett villáját is s emellett az atrocitások tömegét követték el. A felszabadulás után egy időre elcsendesedett a kör­nyék, nem lehetett német szót hallani és mindenki nagy hangon vattatta: magéit'■ jó magyarnak és demokratá­nak. Úgy látszik azonban a szögek elég gyorsan kibúj­nak a zsákból. Az összeesküvésben sze­replők kihallgatása során feltűnően sok olyan személy neve ke­rült jegyzőkönyvbe, akinek Dunaharasztival valami kap­csolata volt. A sváb kitelepítések meg­kezdésekor Dunaharaszt­i svábjai közül igen sokról ki­derült, hogy fasiszta volt, vagy annak idején német anyanyelvűnek vallotta ma­gát. Ezek aztán mivel látták, hogy most már nem sok veszíteni valójuk van, az elmúlt hónapok alatt nyíltan is kezdték hangoztatni a n­­­i de­mokrat­i­k­u­s m­e­g­g­yö­t­ződésü­ket és antiszemita­ mi­voltukat. A temetőrongálás ügyében megindított nyomozás során a rendőrség már első pillanat­ban a kitelepítés előtt álló svábokra kezdett gyanakodni. A megtartott helyszíni szem­lén kiderült, hogy több olyan márvány sírkő van megron­gálva, amelyet az­ elhunytak Auschwitzitól, vagy Buchen- Scáidból hazatérő hozzálát­­tatat a f­elszabadulás u­tán építettek újjá nagy költséggel. Ugyancsak­ a felszabadulás után építették fel ismét a zsidó temető kőfalát is. A rendőrség hivatalból in­dította meg a nyomozást az ügyben, de­ a tetteseket eddig nem si­került kézrekeríteni, mert a merényletet az éjszaka sötétjében követték el és ta­nukat­­találni rendkívül nehéz. A rendőrség addig is, amíg a nyomozás tart, karhatalmi rendőr szakos szál őrizteti a zsidó temetőt éjjel-nappal, nehogy újabb merényletekre kerülhesse­n sor. Petrovics B Béla Romlási tünetek a Pfeiffer-pártban Kilépési szándék a képviselők egy csoportjánál A Pfeiffer Zoltán ellen be­adott kiadatási kérelmet a Ház elnöke valószínűleg holnap teszi át a mentelmi bizottsághoz, amelynek döntését politikai körökben szerdára várják. A mentelmi bizottság­­döntéséhez természetesen a Háznak is hozzá kell járulni. Valószínű, hogy a Ház csütört­ök­i ü­lésén foglalkozik ezzel a kérdéssel. A Pfeiffer elleni eljárásnak kétségkívül követ­kezményei lesznek a vezetése alatt álló Magyar Függetlenségi Párt­ban is. Már most szó van arról, hogy a párt egyes tagjai, akik semmiféle vonaton nem tá­madhatók, lépjenek át vagy a Kisgazdapártba, vagy a Demokrata Néppártba. Hogy ez a beömlési folyamat milyen messzire fog terjedni, azt egyelőre természetesen nem lehet tudni, bizonyos azonban, hogy a párt egyes képviselőtagjai, akik politikai síkon megtámadhat­atlan mik érzik magukat, mindenképpen olyan megoldást keresnek, amely­­ elválasztja őket a­­jobboldali eszméket képvi­selő zömtől, és lehetővé teszi további szereplésüket a köz­életben. Az is természetes, hogy ez a gondolat azokat is foglal­koztatja, akik ilyen módon cserélnek magukat át­menteni a jövőre s akik most szívesen álcáznák rokonszenvü­ket a jobboldali törekvésekke­. A kilépési szándékkal foglal­kozók viszont semmiképpen sem óhajtják, hogy egy kalap alá kerüljenek­­ azokkal, akik el éppen szaba­dulni akarnak. Sztálin köszöntése Az­ Országot: Nemzeti Bizottság, a Budapesti Nemzeti Bizottsi­g és a Kerületi Nemzeti Bizottsá­­gok üdvözlő távíratot küldtek N­.a lia generáli .»« ?. im u -z, 11 p­z.. A táviratokban a Szovjetunió 80 éves fennállása alkalmából a Nemzeti Bizot­t igok jókívánsá­gait fejezik ki.

Next