Világ, 1947. november (727-751. szám)

1947-11-01 / 727. szám

A Nemzeti Színház otthon és vendégségben írta Belle Pát Csütörtök estétől kezdve három fővárosi színházban a Nemzeti Színház együttese játszik. Sor­rendben harmadik a fennállásá­nak ötvenedik évfordulóját ün­neplő Magyar Színház, amelynek hosszú ideje gazdátlan színpadán Seribe és Legemé — körülbelül száz éves — vígjátékával, asza* varral Margit«-tal kezelte meg vendégjátékát az ország első színháza. A Kamaraszínházban G. B. Shaw színjátéka, a ,„Sze­­relmi házassági beláthatatlan időre ura a műsornak, a Nemzeti Színház pedig — hogy repertoiie­­kötelességének eleget tegyen — péntek estétől kezdve Konszta­ni­tyin Szimortov: »Az orosz kér­dés® című színjátékával osztozik »Az ember tragédiája­ sikerében. „Navarrai Margit" a Magyar Színházban Ha boldogult, jó Keszler bácsi élne, alighanem bölcs feddéssel fogadná a Magyar Színház új ve­zetőségét: »Ne építs Scribe-rett Hát persze, hogy Scribe-re n«... de Bajor Gizire...? Ezen lehet vitatkozni. Igaz, az öreg Scribe idestova száz esztendeje tanító­mestere a színpad sikervarázslói­nak, viszont az is igaz, hogy az idő és a tanítványok bizony jó messzire nyargaltak a mulattatás egykor ünnepelt mágusától. Mi maradt belőle?... Mi maradt a­ repülőgépen a delizsánszból? Ez ugyan technikai hasonlat — még­sem sántít. Nem hiszem, hogy a modern drámaírás egyébbel is tartoznak Seribe mesternek — technikai kegyeleténél. * »Navarrai Margit«-ra azt mond­ják egyesek: mégis csak színház. Ez igaz: színház — az elavultság minden tündöklésével. Nem arany, csak fénylik. Hasonló a tisztított, öreg bádogdobozhoz, kívülről csillog a szidoltól, de belül üres. Néhány sárgult szerelmes levél, foszló szalag, áporodott pénzes zacskó s a mesebonyolítás többi segédereklyéje: ez minden. Tar­talom, lélek, irodalom, maradan­­dóság... kár a kotorászásért. A szidol fénylik s ha ez a színház, ára legyen. Annyit el kell is­merni, hogy Fábry Zoltán rende­zői és díszletező fantáziája, ha gyújtói Teréz káprázatos jel­mezei, mindenekelőtt pedig az előadás d­éha szemfényvesztő já­tékossággal tudja arannyá hami­sítani ezt s horpadt-kopott szín­padi bádogot. * A legfőbb , al­ebimiszta persze Bajor Gizi. Mennyei szerkesztősé­gében talán Kosztor bácsi is meg­erősíti: rá lehet építeni. Milyen aranyos siványham­isítás, ahogy bádeg s­zerepére ráégeti az élet próbajegyét s ahogyan a művé­szet barátjával érzékelteti a epri haj cím és címfestés viaszos borbélytábláját. Az udvari eset­­szfírt*­k kongó játéka, hogy meg­telik lelki ezü­stcsilingelésével, egy-egy pillantásának, mosolyá­nak, elborulásának néma beszé­dességével, kedélyének fel-felröp­­penő madárdalával. Egy Vales­­quez-portré homokra festve... Hány halhatatlanja a dráma­­írásnak s ah, hány magyar író irigyelheti Seribe-tő! ezt a mű­vészi tékoslást! • és a többiek ... a nagyszerű Tí­már József, mint V. Károly spa­nyol uralkodó és királyi foglya, a francia I. Ferenc (Uray Tiva­dar) a páviai csata vicinális­­feszfiitségében — ma, Sztálin­grád, Voronyezs, Budapest ostro­ma után —­ mit törleszthet abból, amivel az író marad adósunk? Hévvel a történelembe... ennél sokkal többet a buzgó lutrikus­­trióm (Ladányi Ferenc, Ilosvay Katalin, Barta Mária) nem adhat. Talán Gázon Gyula az egyetlen, aki a féltékeny futár figuráját molière-i ut­ána érzéssel mintázza emberi tragikomikumba. Végül: a színház mégis csak színház, ahol minden másként történik. Minden kritikusi szigor s a saját igazánk rovására is fo­gadok: ebből száz előadás lesz, ha nem­ kétszáz. „Az orosz kérdés" a Nemzeti­­Színházban A mai világ legégetőbb problé­mája: a szovjet amerikai ellentét. A béke vagy az új háború kér­dése Konsz­antyin Szimonov az újságíró időérzékével és 11 z­irói felülbírál­at, szuggenativitásával nyúl a nagy témához. K­em­­elés nélkül békepárti: Oroszország nem akar háborút; hittel hiszi, hogy Lincoln és Roosevelt Ame­rikájával könnyű a megegyezés, ha sikerül kiküszöbölni mindazo­kat, akiknek a háború még min­dig csak üzlet. Szimonov szőkébb területre, de a külpolitika vagy helyesebben: a világesemények iránt legérzé­kenyebb társadalmi rétegre, a sajtóra, a nagy újságö­rösk­ök uraira és a­­ sild'ismeret­eik­re­­ egyénenként sáfárkodó újságírók heterogén körére sűríti a kérdést. Az érvek és ellenérvek pengéje szikrázva csap össze a színpadon s a fenyegető nagy dráma eshe­tőségei pattanásig feszülnek — nem is annyira­­a cselekmény, mint inkább a párbeszédek izzá­sában. Élő, hiteles figurák, java­részt újságírók és hatalmas munkaadóik beszélgetnek a nagy k­érdésről és vitáikban, érdek­ellentéteikben, megalkuvásaikban és vélt vagy igaz meggyőződé­­sükben, mintha az egész emberi­ség szólalna meg. Szavukból min­denkinek értenie kell: itt most az emberiség sorsa felett, a há­ború vagy béke kérdésében kell dönteni. s Lenni vagy nem lenni?... idézik Shakespearet Szimonov párbeszé­dei teljesen új, mai, néha éles, n­éha költői forza­lmazásban. Szí­nészek régen kaptak emnél eleve­nebb, felrázóbb és gondolkozásra serkentőbb dialektikai feladatot és itt mindjárt hozzá kell fűznöm: színészek régen oldották meg ezt a feladatot — együtt és külön — harmonikusabban és ránk döbben­­tőbben, mint a Nemzeti Színház együttese. Nem tudom, kivel-m­i­­vel kezdjem: Major Tamás egy­ségbe forrott, lendületesen szép és erőteljes rendezői elgondolásával, Gábor Andor fordításának iro­dalmi tisztaságával és színpadi ritmusgazdagságával vagy Varga Mátyás pompás díszleteivel. A szereplők közül...? Básti Lajossal kezdem ő ma a leg­egyenletesebben fejlődő magyar színész. Ádám után most Szimo­nov újságíró hőse, a fejlődés két nagy állomása. Egyre meredekebb út az önmagában emelkedő mű­vészhez. Somlay Artur, mint kér­lelhetetlen sajtó s busines man­, hatalmas alakítással­­reprezen­­tálja m­ár­ a társadalmi réteget, amely nem tartozik Lincoln és Roosevelt Amerikájához. Néhány újságíró-Hpus tanulmányrajza Rajczy Lajos, Makláry Zoltán,­­ Balázs Samu, Kőmivér Sándor és Dávid Mihály művésze­tétől kap szint­és életet. Tapolczay Gyula asztmás könyvkiadója félelmete­sen pontos pillanatfelvétel. A boldogabb életélrt még a se­relmét is feláldozó titkárnő sze­repében Lukács Margit egyenle­tesen csillog és rokonszenves. Néha több kellene- Egy gépínc­­kisasszony epizódfiguráj­ával Gobbi Hilda derűsen tiszta pilla­natokkal gazdagítja az előadást, mely a Nemzeti Színház együtt®.­eentrű­ felejthetetlen sikere. Megfagyott gyermek Budai Vigadó Szól a jazz! 1M. november 2-án. fis-kor a Zeneakadémián magyar rivis tincszenekar. LANTOS OLIVÉR, FÉNYES KATÓ, FEJÉR GYÖRGY, MAGYAR GYÖRGY, ILONA FRID, LABHY, TOMMY SWING ZENEKAR. PtRoeehi* bsogvereens-b­ed­A randceezo. vila. Szerelmi bájttal" A Vígopera évadnyitó előadása Érdeklődéssel vártuk a fiatalok operaelőadásét, hiszen általános panaszuk, hogy nem tudnak szó­hoz (illetve hanghoz) jutni. A Vígopera­ új évadjának első ope­rája (nyilván Donizetti születé­sének 150. évfordulója ) halálá­nak közelgő centenáriuma al­kalmából) az -l­ali sir (Vámőrét. A Városi Színház emlékezetesen gyönyörű előadása után kivaná­csiak voltunk a »Szere­tni báj, ital«-ra, az operairodalom e gyöngyszemére, amely a «bel cantoi énekre való legjobb alka­lom. Megállapíthatjuk, az ifjú gárda szép munkát végzett. Pedig nem könnyű ilyen kis színpadon szin­­te hozni nagy kórusra, nagyobb zenekarra írt művet. A legkisebb karmesteri pontatlanság is kirívó hibává nő. A rendezőhiány sok apró ötlettől fosztja meg a nézőt. De hiszen ezúttal nem is ez a fontos. Apait im együttestől kíván­tunk. Üteg is kapunk Adina finom alakjának meg­személyesítője volt az előadás fő erőssége. Gencsy Sári szopránjá­nak tisztasága, tömörsége, hajlé­konysága, hibátlan biztonsággal tolmácsolt zenei mond­a­tainak ola­szos búja, és tehetség bemutatko­zását jelen­(tte. Erő és szín jel­lemzi mind magas, mind közép­hangjait.­ Nagy reményekre jogo­sít tegnapi szereplése nyomán. A másik kitűnő szereplő Dob Samara csodadoktor alakítója Galsay Ervin, aki a régóta nélkü­lözött új buffo-utánpótlást je­lenti. Frissen, érdekesen bő hanganyaggal énekel. Nemorin­o Szabó Miklós volt, sok igyekezet­tel követve a kottafejeket. Endre Béla vezényelte az előadást. Ta­­nulság: hanganyag van bőven, de énekmester sehol a láthatáron, tehát a kérdést hamarosan meg kell oldani. Zenei szempontból­ a Vígopera működése — a bemutató tanúsága szerint — igen kívánatos, lehető­leg elsőrangú pedagógusok, kar­mesterek és rendezők felügyelete alatt. (K—t) A Gázművek rakitakonyháiban újabb főzőtanfolyamok kezdőd­nek. Beiratkozás és Mii’lágosítás 9—1 óráig a Gázművek Háztar­tási Tanácsadó Szsgálatánál, VT., Bajcsy-Zsilinszky­ út 3. I. emelet. Telefon: 226—073. Ugyanott díjta­­lan főzőbemutató előadást tart a Gázművek minden kedden és pén­teket d. n. 5 órakor. 00 ——sas—a ...... SZÉKESFŐVÁROSI ZENEKAR: Sor. 4, kedd este 8. Zeneak. Vez.: Carlo Zecchi Schubert — Mozart e»i. VII. ftzimf. Jupiter D-dur bev.­vers. Cserfalvival. Vov. 4, estit este 8. Zeneak. Vez.: E. van Beinum au amsterdemi Concertgebemn zenekar főzeneigazgatója. közr.: Jarnadi Edith (Wien). Beethoven II. Leonóra, Hsat Esz-dur zong-vers.. Bartók Concerto, Brahms IV. KONCERT rendelései: Mozart: Requiem vasárnap 7j. H*. Jegyek Zeneak. Farnadi Edit tonffOraentje 12-én, 7. 8. Zongorabérlet III. Kelen Páll zongorae­st 12-én. Maurice Maré­eh a! gordonkitestje 14-én, 7.. 8. Mesterbérlet TIT. Bértetrés átateg 3-ig besteeteadilk. Böszörmény t~ Nagy Bála Beethoven estje 19-én, 7. 8. Zongorabérlet IV. A KONCERT újjáismervezett rádió 6* grammén osztályon a legújabb márkás röcsi'lk és m­övé,/.U.mór/.ök nagy Tirtasszékban. Knappertsbusch 8-án Beethoven IX Hígé, Birkás, Röster, Kálmán, Liszt F. kórus. Jegyek Libertas­né 1 (Madách Imre-ilt S. 51**418) és Zeneakadémián. Vígopera Donizetti: Szerelni bájttal csütörtök, péntek, szombat, vasárnap este Víg. Zeneakadémia. Telefon: 2216-800. HAT SZIMFONIKUSOK a Zeneakadémián hoz. 7-01, péneken 6 órakor. Haláltánc, Bolero Csajkovszky V. Introdukció de allerrs. Vez.: Szőke- Kdarean,­ Molnár Anna. 1­7 november 19 írja Kristóf Károly „Molnár és gyermeke.. * r­av­arja a s*és a ce&ray­­ligeti faleveleket. Onszinft minden, még a sárga levelek is arsírkés színbe* játszanak. Két embe­r beszélgk­ a városligeti szinház elől?: — ... Gal’áasnak akarják kiad­ni... Az egyik rámutat. a »zínhá»z«: — Tudj* mit láttam én itt utoljára­... Éppen Mindenstzen­­tek ünnepén, sok évvel ezelőtt. A­­'Molnár és gyer­meke« című da­rabot. Fehér lepedőben jöttek ha­lottak ... Néma és morcos a Budapesti Színház épülete. Nem tudják mit kezdjenek vele. Garázst akarnak csinálni belőle, mint a Király­ Színházból. Morsenffedélyt is sze­­rttenének rá kapni, azt viszont nem adnak. Színházat nem lehet játszani benne, mert robpant az épület, télen nem fűthető. A vá­rosházán sem tudták, mi a sorsa ... Pedig sokra inderr­ől mesélnek a ligeti színház, falai. Gyerekkorom­ban — jól emlékszem rá — az öreg Föld tata csalogatta a kö­zeli gimnázium növendékeit’, jöj­­jen­­ be potyán az elő­dásaikra. Matyi, az öreg Föld fia, most kórházban fekszik. Már nem is Matyi, hanem Mátyás, hiszen fe­lette is eljárt az idő, Schratt Katalin körüljárom a házat. Nemcsak ezt nevezték egykor Föld Színház­nak. Két Föld Színház volt. Az egyik a városligeti, a másik a Herminentheater, az akkori Schiff­­mannsplataon, a mostani Hajós­­utcában. Szemben az Operaházzal, Schraft Katalin, Ferenc József császár és király szerelme is gyakran vendégszerepelt benne. A városligeti színház valamikor nyitott tetejű színkör volt, amely­nek nézőterén nem egyezer nyitot esernyővel üttek az emberek. Eb­ben a színkörben is fellépett Sehratt Katalin- Akkor még né­met szó járta. Egy napon fiatal huszártiszt váltott jegyet a pénz­tárnál. Az első felvonás után be­ment az igazgatói irodába és arra kérte Féld Zsigmondot, mutassa be Schnatt Katalinnak. Néhány hónap utalva Schratt Katalin a huszártiszt felesége lett. Kiss volt a huszártiszt neve. 1889-ben Féld Zsi­gmond átépí­tette a városligeti német arénát magyar nyelvű színkörnek. Jókai Mór prológusával nyílt meg és Blaha Lujza is fellépett. Mind népszerűbb lett a ma már néma színház, amelyben a világ­­leghíresebb színésznője, Eleonóra Du­se is vendégszerepelt. A nagy tragika vendégjátéka a szenzá­ció erejével hatott Budapesten. Tömegesem rendelték meg a je­gyeket Bécsből és Berlinből is. A külföldi színigazgatók levelet írtak Dúsénak, hogy a világ leg­nagyobb művésznője nem szere­pelhet fából épült színkörben. Az öreg Feld megtudta ezt és távira­tozott a művésznőnek: Olyan, hogy az én színházam egyszerű nyári szintjéül, de Ott a vendégjátéka ezt a színházért­­A tárrá avatja.* Dúsé vállalta a vendégszereplést Ez a ma szomorú kőépület? 1909-bem nyílt meg a színkör he­lyén, mint Budapesti Színihá*, Blaha Lujza és Küry Klára fellép­tével adták Rákosi Jenő darabját. A tagok nagy részét Réthy L. Fitt színházi ügynöksége szerződtette. Góth Sándor, Beregi Oszkifef, Rózsahegyi Kálmán, Nyárai Ri­­ta), Sziklai Szeréna, Tlabányi László és még sokan mások kezd­ték a ligeti színkörben. Az öreg Föld (csa­knem 90 hmm Volt, amikor meghalt) érezte, hogy halkonyott a színháznak, mert ezt mondta: — Valaki odajött hozzám ma este és azt mondta: adjak nek­i szabadjegyet. Adtam neki. Aztán követelte, adjak neki 40 fillért ruhatárra is. Amikor a szabad jegykérőnek ruhatárra is pénzt kell adni, már nem érdemes szánó házat játszani . , , Estibén nem hangzik fel * !Molnár és gyermekes kenetteljes és romantikus története a Város­ligetben. A szattitűz süket és vak. Előbb-utóbi­ alkalmasint mégis csak az lesz a sorsa, hogy a nézőtérre beengedik az autókat... Mozikritika __i.--------=s^,::, .",3M »Kisik­ott éle’* (Fórum, Seara, Omnia, Átrium). A téma tételét Ady Endre fogalmazta meg a legjobban: sészakfok, titok, ide­­genségi. Miniden embernek van valami egyéni ti­ka, így annak a nőnek is, akiről nem te lát­szik, hogy mennyi ,minden tör­­tént vele. Olivia de Havilland játssza az érdekes asszonyt, akii­nek históriája megelevenedttő a filmen. Romantikus holly­woodi termék, de fordulatos és érdekes. A női főszereplő rend­kívül tehetséges. iíTalpig úrinőc (Royal Apollo). Kedves, vidám francia film, egyszerű bonyodalommal. SZÍNHAZAK. MOZIK. SZÓ­­RAKOZO­ELVKK HÍRKI NÉGY HIR A MAGYAR SZÍNHÁZRÓL A bérleti sikerre való tekintet­tel csak november 10-ig fogad *! előjegyzést a Magyar Színház. Sorsolás november 12-én. A Magyar Színházban négy új neon és jól fűtött nézőt­ér fogadja, a nézőközönséget. Az összes környező utcákon be­ vezették a jó közvilágítást, hogy ezzel is könnyebben érje el a nagyközönség a színházat. A Belvárosi Színház előcsarno­kéban is meg lehet váltani a Ma­gyar Színház jegyeit, hogy ezzel is megkönnyítsék a Belváros kö­zönségének jagyváltsási lehetőtssé­­gét. MOPEX FILMEK KISIKLOTT ÉLET FORUM-SCI- LA-OMNIA-ÁTRIUM CSOMÓS ZENGERCSI CITY-KAMARA-LIOYD# A MENNYORSZÁG KULCSA CORSO - DÉCSI PIAÖAH ÍTIAT lAP0?l C APITOL. STÚDIÓ SIKER ittLMEíCíi

Next