Világ, 1947. december (752-775. szám)
1947-12-14 / 763. szám
fij regén^linics Karáap^Katalin élete VILÁG 763 SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR__________________Főszerkesztő SUPKA GÉZA PR._____________1947 DECEMBER 14 * VaSARNAP Most pedig: merrefelé, kisember? (S. G.) íróasztalom magányában, négyszemközt önmagammal bátorkodom külön kis háziünnepet ülni: most van éppen harminc éve, hogy Budán, egy időközi válasz- táson, megpróbálkoztam azzal, hogy — 1848 óta első ízben — hangot adjak a magyar radikalizmus követeléseinek. Az eredmény — mondanom sem kell — siralmas volt. Háború kellős közepén, amikor a férfiválasztók tetemes része (női választók akkor még nem voltak) hadiszolgálatban állott, amikor nem volt még titkos szavazás és így a választóknak hivatali főnökeik, adókivető bizottságuk jelenlétében kellett voksukat leadniuk, s amikor különben is egy 12 évvel korábbi választói lajstrom összeírása alapján szavazhattak az emberek s egy mindössze tíz napra engedélyezett választási kampány után — isten csudája, hogy mégis sikerült radikális programunk mellé a választóknak vagy 25 százalékát megszerveznünk. Holott akkori ellenfelem oldalán miniszter is korteskedett, és pedig nem kisebb ember, mint Apponyi Albert. Az kell mondanom: az akkori Polgári Radikális Párt programjában mégis kellett valami vonzóerőnek lennie, hogy akár csak annyi szavazatod is sikerült öszszetoboroznunk. Az eredményhez persze hozzá kell számítani azt a plakátot is, amely engem s nemzettagadó pápáim''ónak « bélyegzett meg és természetesen azt is, hogy két év múlva a, diadalmas ellenforradalom kiröpített állásodból. Megpróbálom ma újra végiggondolni, mi is volt hát az a »nemzettagadó népámítás«, amelylyel annak idején kipellengéreztek? (Hozzá kell fűznöm, hogy az akkori ellenpárt főkortese, aki ezt a ellenem szóló szlogent kitalálta, azóta hatalmas tankönyvet írt a demokráciáról. Nyilván jobban tudta a leckét már akkor is!) A magyar radikalizmusnak 1917-ben négy centrális követelése volt.Az első az általános, titkos, egyenlő, nőkre is kiterjedő választói jog volt. Ezzel a követeléssel akkor odaállottunk az ipari munkásság és a földnélküli faluszegénység mellé. Nekünk magunknak megvolt a választói jogunk (csak később, az ellenforradalom fosztott meg tőle) , így igazán becsületes, érdektelen, tisztán nevize politikai meggondolás diktálta ezt a követelésünket. Az egész uralkodó osztály — Tisza Istvánnal és az ifjabbik Andrássy Gyullával az élen — ellenünk vonult fel. S a mérleg: ez a követelésünk azóta beteljesült, annak ellenére, hogy 1917-ben megbuktam. A másik követelésünk a nemze,tiségi kérdés méltányos és emberies rendezése volt. Ez volt a nagy »nemzettagadás«. Mi akkor igen szerény kívánságokkal léptünk fel: kerületi és községi autonómiákat követeltünk a másnyelvű magyar honpolgárok részére, valamint azt, hogy minden magyar állampolgár a saját anyanyelvén érintkezhessék a vele közvetlen kapcsolatban álló hatóságokkal (elöljáróság, elsőfokú..bíró-. ság), továbbá néhány főispánságot kívántunk a nemzetiségi vidékek számára. A mérleg: sajnos, a magyar politika vezetői teljesen vakok és süketek voltak ezzel ,az egész kérdéssel szemben. S az eredmény a Trianon volt. A harmadik követeléscsoportunk az ősi liberális dogma —szabad föld, szabad ember, szabad gondolat — megvalósítása volt. Tehát megszabadulás az államot tönkreszipolyozó latifundiumoktól, bizonyos mértékű földosztással; igazságosabb szociális törvények, az emberi szabadságjogok telje. A mérleg: Károlyi Mihályt, az első földosztót, hazaárulónak deklarálta az ellenforradalom főrendi klikkje; a szociális törvények helyett munkáskiszipolyozás következett az ellenforradalomban; s emberjogok helyett sállamat és társadalmat fokozottabb mértékben védő törvényeket és cselidőluralmat kaptunk. S végül a negyedik követelés: a béke. Nos, ezt megkaptuk, mégpedig a 24-ik óra elmúltával, amikor Hindenburgnak és Ludendorffnak már sürgetniök kellett a saját császárukat, hogy nyomban kössön fegyverszünetet, mert különben pillanatok alat összeomlik a frank Nálunk pedig a császárkirály a hadsereget leszavaztatta, a 'köz'árvaságra , és mindenütt a Monarciában Nemzeti Tartácsokat ismert el, csak éppen nálunk nem. Aminek aztán az volt a következménye, hogy a békenű megalkotásában nekünk már csak, passzív szerep jutó f át kellett vennünk a diktátumon, úgy ahogy átadták, a tárgyalásról szó sem lehetett. Talán, ha 1917-ben még sikerül a magyar radikalizmusnak hangot adnunk és nele te az országban hangulatot teremtnünk, talárítálján kicsit megváloztathatuk volna sorsunkat. Emlékezésnek mindez túl fájdalmas és csupán abban leheti igazolásét, ha megállapítjuk, hogy a magyar ■ xadikaltizm-ts. három évtizeddel ezelőtt pontosan felismerte az ország helyzeté , helyes diagnóist állító fel, s nem rajtamost, ha a dolgok nem oda- idr" mányl AZ ARABOK ÉLVE ELTEMETTEK HÁROMT zSIDÓT Nasaryk: A magyarokkal végül is meg fogunk egyezni Molotov kemény támadása a nyugati hatalmak ellen Néhány napos enyhe időjárás után tegnap megint csípősebbre fordult a londoni értekezlet légköre, miután a négy külügyminiszterezúttal szokatlanul őszinte megnyitottozásokat tett, és sokszor túllépte az udvariasság határát. Az éleshangú vita középpontjában a jóvátétel kérdése, valamint Németország gazdasági egységének ügye állott. Molotov azzal vádolta meg a nyugati hatalmakat, hogy német üzemeket kaparintanak meg, hasznot húznak a német szénfefa eladásából és meg akarják akadályozni Németország gazdasági egységét. A nyugatiak erre Sürgősen azt indítványozták, hogy a megszálló hatalmak hétfőig adjanak felvilágosítást. Molotov válasza az volt, hogy »a Szovjetunió felfogását a jóvátételi kérdésekről idejében az értekezlet tudtára fogja hozni«. A további vita során Bevitt és Marshall visszautasítták Molotov vádjait. .oÉrdekes, ha felvilágosításokat kérünk a Szovjetuniótól, mindig vádakat és sértéseket kapunk válaszképpen", hangoztatta Bénin. .Marshall pedig annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Molotov kijelentéseinem alkalmasak a Szovjetunió iránti tisztelet fenntartására®. Marshall külügyminiszter a viharos ülés után a londoni USA-kolónia bantettjén leszögezte: »„42 egész emberiség nagy vágya a békére és megértésre irányul. Nem szabad, hogy ezek olyan nehezen legyenek biztosíthatók, amikor a nép világszerte ilyen eredményt remél és ezért imádkozik. A népek halálosan irtóznak a háborútól. A háború gondolata heves visszautasítást kelt az emberekben, azonban mégis félnek attól, hogy háború lesz. A propagandisták már idáig vitték a dolgokat. Meg kell tennünk a végső erőfeszítést, hogy elsöpörjük ezt a félelmet és nehézségeink fölé emelkedjünk. Vissza kell állítanunk azt a hitet, hogy mindnyájan élhetünk együtt békében és megértésben. A banketten Attlee, Bevin és Ridault is résztvett. Molotov, külügyminiszteri értekezlet munkájának sürgősségére hivatkozva, elhárította a meghívást. A francia kormány tegnap hozta nyilvánosságra a szovjet álampolgárok ki- utasítása elen tiltakozó észovjet jegyzékre adott válaszát. A francia jegyzék — mint az MTI jelenti — salaptalanoknak minősíti és pontról pontra visszautasítja a szovjet jegyzék állításait. A francia nemzetgyűlés tegnap este ■411:183 arányban bizalmáról biztosította a kormányt a visszatelepítési bizottságok körül tárnáit viszályban tanúsított magatartásáért. A szovjet-francia viszony megvitatására nem került sor, mert Lehuman miniszterelnök a londoni értekezletre való tekintettel kérte az általános vita elhalasztását. Rómában Ma hajnalban véget ért az általános sztrájk, miután a sztrájk vezetősége és a kormány között megegyezés jött létre. Az olasz nemzetgyűlés tegnapiülésén igen éleshangú vita zajlott leamiatt, mert a sztrájkolók ellen beavatkozó rendőrség a Piazza Colomnan súlyosan bántalmazta a nemzegyűlés több kommunista tagját. Olasz viszonylatban említést érdemel még az a jelentés is,amely szerint az USA földközitengeri hajóhada horgonyt vetett a genovai kikötőben. Masaryk külügyminiszter a magyar-jugoszláv barátsági szerződéssel kapcsolatban kijelentette: t A szerződésnek nem lehet közvetlen kihatása a csehszlovák-magyar kérdés rendezésére, de a délkeleteurópai politikai légkör megjavítása révén elősegítheti a Csehszlovákia és Magyarország között felmerült vitás kérdések megoldását. Nem titok, hogy régóta rokonszenvezek a magyarokkal. A közeli napokban tárgyalások indulnak meg a két kormányközött a magyar kisebbség ügyéről. Nem szeretnék most a tárgyalások eséls vágni, de na a meggyőződésem, hogy végyik ■ meg fogunk egyezni a magyarokkal.. Világhíradó: A német szocialista egységpárt égisze alatt tegezett berlini birodalmi kongresszus 17 tagú küldöttséget akart a külügyminiszterek tanácsának színe elé mepeszleni. A brit kormány nem adott beutazási engedélyt A delegációnak, Washingtonba üközöttek,, hogy a most megszavazott, 591 millió doláros segélyből az USA ,a legrövidebb időn belül 150 milHys gyorsségét folyósít Franciaországnak, Olaszországnak és Ausztriának .Truman elnök hétfőre magához kérette a kongresszus vezetőit, hogy ismertesse velük a ■ hosszúletáratú Marshal- tervet. Londoni jelentés szerint hét háton belül aláírásra készen áll a szovjet-brit kereskedelmi egyez* mény, úgyhogy már a jövő hónap végén megindulhatnak is kölcsönös" szállítások. Britrészé ről remélik — állapítottameg ,:1 BBC, — hogy • a kereskedelmi tárgyalások során tapasztalt megértés lassanként, : 1 átterjed majd a politika síkjára, is. sz. ffy. dultak, ahol talán még segítettel volna a ország végzetén. * A radikális demokrácia ma újra sorsfordulón látja a magyar, népet. A párt régi programjából a választói jog, a földkérdés megoldást nyert, az emberi szabadságjogok törvénybe ikatvák (bár itt még rengeteg a tenni, nevelni való), és — sajnos — a nemzetségi kérdés is már az elintézett problémák sorába került. Ma azonban talán még ezeknél is súlyosabb válság előtt , áll a magyar társadalom, s annak is főként, polgári rétegei. . A világ töretlen vonalban, hihetetlen dinamikával halad a szocializmus diadala felé. A racsevelt-i Amerikától, a Labour-párti Anglián keresztül, Oroszországig egyetlen hatalmas hullám özölíta el a népeket, s ez a termelő eszközöknek, a többletértéknek és a szabadidőnek igazságosabb elosztása. Magyarországnak nem szabad újra egyszer lemaradnia a kor vonaláról, mert akkor helyrehozhatlanul a sors kerekei alá kerül. S főként -a magyar polgárságnak — amelynek elődeia rendi korszakban mindenkor a társadalmi haladás előharcosai voltak — magára kell találnia, fel kell a hivatástudatát ismernie. A magyar polgárnak, ha még egyáltalán tényező akar maradni ,a társadalmi egyenlegből), teljes"létekkel a nép, a dolgozó osztályok. békek fordulata. Itt még van hivatása: az emberi jogok dekalógusának kifejlesztésében, a társadalmi béke és a nyugodt termelés szolgálatában, valamint az osztálynélküli- társadalom előkészítésében. Minden ellenérzés és ellenhatás belső leküzdésével, de a "maga polgári öntudatának teljes megóvásával, kell a régi forradalmi jelszót belső parancsként vállalni"5. a nép által, a népért,, a néppel! Ha ezt a feladatot nem vállalja, akkor mint polgárnak megszűnt a létjoga és létértelme. Az Egyéni kezdeményezésnek és az egyéni szabadságnak végvárát védjük akkor, amikor azt kívánjuk, hogy a polgár álljon oda a haladás. *» Szociális világszemlélet élvonalásba. Azilyen polgárnak mindemkor van és lesz létjoga.