Világ, 1948. január (776-800. szám)

1948-01-11 / 783. szám

4 1948 január 11 mmmtRT misto­­.SZATIRIKUS VIDÁM REGÉNY A &A PESTI ERKÖLCSÖK­RŐL VASZ­A­RY GÁBOR ELSŐ FEJEZET­ Ej korszak •küszöbén állunk- Csodálatosnál csodálatosabb fel­fedezések fogják ámulatba ejteni a világot. Még megérjük, hogy a szeretetet is felfedezik. Kisigényű vagyok az emberek­kel szemben, nem fűtenek elérhe­tetlen vágyak. Nem is óhajtok utópisztikus regényt írni, így megmaradok annál a szeretetnék amely csak két embert köt egy­máshoz-Ez a szerelem. Bármiféle korszakalkotó válto­zásokon essen át a világ, az egyetlen és örökké aktuális téma mégis csak a szerelem marad. Körülötte forog a Föld, általa nemesednek és aljasodnak az em­berek. Ezért lesz egyikből csirke­fogó, a másikból szent. C­sak az a kérdés,­­ki, kit szeret, mert a szerelmes a maga képére for­málja szerelmesét, (de mindig a rondább jellemű lesz a minta­képe). Minden dolgoknak, mélyén, a me­lyek. voltak és lesznek, mindig •Isak eljutunk egy szerelmes pár­hoz, akik előzőiig megkérdezték egymástól: / ■ J «jfl — Szeolatsz? , — Szereplők. I Mipfca a­­világ fennáll, e*n­yot nélfcül ulcajraérkezik é» szünet nél­kül felelnek rá, fáradhatatla­nful és irgalom nélkül. Nem tudnak betérni vei©. Nem tud a dolog nyugvópontra jutni. Addig is­­ifiéül­ik, míg meg nem unják, — de son­at­sm­­a, kérdőét magát, csak ezt, akitől kérdik, — hogy úgy ■rásifeimái érd­eklőíd­­en­ek tovább. Ez a probléma árnyékként kí­séri végig életünket, ennek kö­szönhetjük, hogy jelenleg is fenn­­tíi 9. világ ta­nlálkátjtüc egym­Ali *x embarek. X szeretem MHmtenefc ©Mtíi és mindenek feteiá. Egy satu-elme* találka lényege* eeri fontosabb, mint, tegyük fed, •így ponit-üwd összejövetel. Bármi­ről b­eszél­jen két szerelm­ese ember, a végcél a szaporodás. — Szeretsz?­­ — Szeretlek.­­ A többi nem, fontos. Minél többen leszünk, annál több esélyünk lesz arra, hogy akad majd közöttünk becsü­lete­­sebb és jobb szándékú, mint mi ■koriunk és egyre tevéb­bben lesz­nek azok,­­akiknek láttára egyet­len megoldásként csak­ juthat eszünkbe. — Bár téged ne szólt volna aityád a világra. Minek na életet magyarázni !­ Megkaptad, add tovább. Ne hallgassaton­ azokra, akik olyasmit akarnak megmagyarázni Besték, amihez maguk sean árta­nék.­­ (Az élet értelmét csak egy halott nagyar'ázhat'-ná meg, az pedig már nem beszél.) A Vidám­­ember kö­­nye­tten szaporodik, mint a' komor- Kerül­jétek tehát a nw»’evai'Cvarkftt, mert a sötét szavak úgy fejbekólint­­ják az ember, hogy az is eszébe jut, minek él a Földön, nemhogy még másiknak életet adjon. A nevető emberek nem lopnak, nem csalnak és nem ölnek- Néz­nétek meg a rablók és gyilkosok arcképeit! Mindegyik arca sötét, a tekintete komor. A­mikor fogamo­zott ,meg bennük a bűn, amikor eltűnt arcaikról a mosoly. Vidéken az embereik jobban sza­porodnak, mint a­­nagyvárosok­ban. A szegény ember szíveseb­­b, megosztja, kevéske kenyerét 1s gyermekei­­között, mint a gaz­­dag, aki nehezebben­­ szaporodik, mert egy halomban szereti látni a pénzét az utolsó órájáig. Egyszerűbb lelkek közelebb áll­­nak az igazsághoz. Ha már mindenkit nem tudunk szeretni, szeressünk legalább egyet. — Szeretsz? — Szeretlek. Esetleg az is szóba kerül, hogy: — Meddig? — Örökké. Nem akadt még ember, aki sze­relmes nő lett volna (van, aki eggyel be sem éri). Erről ábrán­dozik a diák, erről emlékezik a nyugalomba vonult miniszter. Hiába, közügy. Mint mindennel a világon, a szeretemmel is baj van. (Mindig is volt, csak azelőtt nem tereget­ték annyira a nyilvánosság elé.) Említettem már, nincs szándé­komban utópisztikus regényt írni, így a szerelemről sem adha­tok csalóka" képet. Vegyük úgy, ahogy van. Ha olyannak írnám le, ami­lyennek látni szeretnénk egyet­­len mondatnál tovább nem jutnék vele, I sSzerették egymást és boldogok voltak.* Ha csak a jót írod meg, nem sok munkád akad. Kivételesen kezdjük *­ ezt a regényt úgy, ahogy más jószán­dékú cserelincs könyveket be­fejezni szoktak: — Szeretsz? — Szeretlek. Szóval kezdjük el * végén! MÁSODIK FEJEZET Az­ asszony virágos selyem pon­gyolában, egymásra vetett karcsú lábszárakkal hátradőlt a kere­­veten és hosszúkás ujjai között vékony füstcsíkot eregető ciga­rettát tartott (a nyugodt boldog­ság átérzéséhez szükséges, hogy mindenki a saját kedvenc ciga­­rettájára gondolásul). Cigarettáját időnként lassú alpedalattal a szájához eruelt© tó megharapta. gyágigyhá® tógáival, mielőtt mag­­szívta volna, hogy csókra csücsö­rített szájjal kiengedje füstjét ajkai közül. Az asszony a Tea vékony volt és finom vonalú. A szeme­ szürke, mint a macskáé, a dereka karcsú az alakja telt. Ennyi már elég is, a többit az olvasó fantáziájára bízzák. A férfin doh­ányszsuír, sötét­barna hát,ikabát volt. Gondosan vasalt nadrágja szárát egy arasz­nyira felhúzta térde felett. Cipő­jének dupla talpa a kopás leg­kisebb jele nélkül, hibátlan sa­rokkal (a jólét csalhatatlan jele). Még csak annyit jegyzünk meg, hogy nyakkendője remekbe kötve biruult selyeminge fölé (persze nem csokornya­kkendőt viselt). A férfi arcát iti 1© kellene ír­nom, de ezt ,is inkább az olvasók fantáziájára bízom. Mindenesetre nem volt szakáll, és kopasz mis volt. Jóképű, fiatal, kapaíos. férfi. Pontosan egymáshoz illettek m asszonnyal. Andikor ez a kiváló megjelenésű férfin az utolsó korty feketekávét is felhajtotta ési fínosnasi t megkoc­­cintva a ceésziealjárt, visszatett® * kerek asztalra, d­óréfui jolva meg­­kérdeBt© az aszonytól: — Szerété®? — Saeretlek. Egy pillanatra lehúnyta szürke szemét, majd kis idő múltán, csupán a váltoaatos­­ság kedvéért, ő ikérdeaf© mag a másiktól: — Szeretsz? — Szer­ettek. Ezek után éppen ideje, hogy megnevezzem őket. Ebben az eset­­b­en, sajnos, további engedménye­ket nem tehetek az olvasóknak. Egyesek helgasna­k tartanák, ha a férfit Bélának nevezném, má­sok viszont egyenesen m­egbor­­zadnának tőle. Van, akinek bele­­dobbanna a szíve, ha azt mon­danám, az asszonyt Icának hív­ták, kiérezni belőle testének lusta langyosságát és aprát köhintve jobban elhelyezkedne olvasás köz­ben. Foly­anak kávéiké,síb.) ) Az óra körbejár Loretta Young Ediward G Robinson Orson Wettel YILAD S 100 ÉVE Jósika Sámuel báró, üdésül udvari kancellár királyi elis­merésben, részesül. — Nápoly­ból egy Corvinát, a később hozzánk b­evltt Modenai Kó­dexet e. küldik ajándékba a császárnak Bécsbe. Egyidejű­leg Berlinből meg vet­ékre aján­lanak egy másik Corvinát. — Az Életképek ti farsang kap­csom a magyar körtáncot ajánlja, amely már »Bécs és Paris termeibe is felvitte ma­­gát«, most pedig Pestbudán­­a táncmesterek spekulációja nyakát, szegte*, mert a tánc­­mesterek pénzszerzés céljából rmosz, porosz, német táncot komponálnak és tani tanait.... — A milánói *nép állandó lá­zongásának eredményeként Rainer , alkirály alkotmányt ígér Milánónak, erősen han­goztatja, hogy hajlandó a nép kívánságait teljesíteni: sajtó­­szabadság, esküdtszék és más reformál­. — Ca­­olina Her- Schel, a híres német csilla­­gásznő meghal. Berlin megette hattyúit Berlin, január 1* A Berlin melletti Havel-ta­vakon egykor száz hattyú úszkált. Ma már egy sem. A lakosság egytől-egyig megette őket. A 6000 vadkacsából már csak­ 20 darab él, d© lehet, hogy mire e Porok napvilágot látnak, már azok ia asztalra kerülnek. ÜGETŐ Tipjerc a vasárnapi versenyre: I. Friswyn folytathatja győzelmi sorozatát. A­­sötét* Csapláros Munkatelje* t­nten­ye már elég a helyezéshez. UnbriHa­tó Judith helyeBólypik, u­. János, Gyémán­tom tó Futórózsa a jobb esélyei. A meglepetés lov.u. Élelmes. III. Tátra és Zsámi T. párharcából a jobban hajtott ügető lehet győz­tes. Bob és Katinka helyessélyek. IV. Nagy szél puha pályán. Fe­kete Péter száraz pályán jól sze­repelhet. Írónké nmncked­vében mindkét lovát megelőzheti. V. In­termezzo megbízható ügető. Dene­vér a m­wfikaforusa. Pipet hely­­esély. VI. Nádo­r T., Jobbágyi, Pásztó, Jávor tó Dacos jutottak kedvező felállításhoz.­­ VII. Mr. Hugh versenyről versenyre javul, ebben a társaságban már most is klasszist képvisel. Al­annet leg­utóbbi versenye előrehozta. Joli gyors, de megbízhatatlan. Szirén II. helyesély. VIII. Pomo 11. Mar­­schall Róbert kezében remélhető­leg kifutja igaz formáját és az még, hogy nyerjen. Derüre-ború és Basíljka 11. a vélt ellenfelek. IX. Ebi Marschail kezében javuló munkát végzett Dodó többet tud, eddigi formáinál. Vigye és Csibész helyes élvek. ­ A hét kiállításai A Művész Galéria a rézkarc művészetének fejlődé­sét mutatja be külföldi tó hazai mes­terek jellemzően válogatot­t lapjain, a XVI. századtól nap­jainkig. A válozatos anyagot Bán Ed­it húsz szobra élénkíti. Az eddig kevésbé is­mert szobrász­­nő erőteljes komponáló készséggel tó komoly technikai fel­készülít­­séggel jele­ntk­özik. * A s Szalm­ásy-galéria mintegy félszáz festménye, ha vázlatosan is, de igyekszik a ki­állítás cint­ében ígért 1.Száz év festói­zotét,­ feltárni és hangsú­lyozni a fejlődés vonalát, amely eleinte zártan, később pedig egyre gyorsuló ütemben tartott lépést Európa mű­­vészeti áramlataival. Számos múzeálisi értékű festmény avatja, ünnepivé­ a Szalmássy-ga­­léria kiállítását, melyet Forbáth Róbert rendezése fogott egységes köizetbe. Vasúmat " SZÍNHÁZ ÉS FILM ITTHON Magyar bemutató a Nemzeti Színházban Aki nem találja helyét a de­­mo­­ráciában, az lépjen ki ebből­­a világból. Ennek a tételnek változatait hatjuk sűrün a­ Nem­zeti Színház újdonságában, a­ té­té igazolására és megerősítésére azonban alig történik vala­mi. Főleg dráma alig történik. Déry Tibor, a darab szerzője tehetsé­ges író, de a színpadon idegen, felületes és könnyelmű. Aho­gyan a téma gyeplője kicsúszik kezéből éji szárnya azegett Pega­zusa a tételes szöveggel ellen­kező irányba r­ágadja a dráma szekerét — ez valóban felületes­ségre vall és könnyelműségre. A darab bevallott propaganda­­szándéka: hanyagul fél regein­holt mellény, a szereplők mo­zogni, szegzeni is alig tudnak benne. Meggyőzni még kevésbé. Az első felvonás után két férfi között megindul a híre a nőért. Harc j­ellentétek nélkül. Mert a hatévi hadifogság és háromévi hol­tány­ilvánítás után megtért öreg főhadnagy-férj — minden eszelős hatalmaskodásával és taj­tékzó osztály hóbortjával — ép­­úgy nem ellenfél, mint ahogy írem ellenfél a spanyol polgár­háborúból fél karral hazatért új férj­en, akit az író az érvek­re tettek" teljes feg­yvertelenségével hív párviadalra. Az előlegezett jóindulat szívesen keresi a drá­ma póhanyagát a párbeszédek­ben,­­ezek azonban amúgy nem ütköznek és nem viaskodnak, mint a darab szereplő figurái. A papír zizeg, a dráma hallgat. A visszájára fordult propaganda — rejtélyes. Néhány betétszám: a görögábo- ■ ros kedélyre hangolt eticikásé vagy egy szép emberi pillanat érdemrendje, melyet a szerző cso­dálatosképpen a főhadnagy mel­lére tűz, avagy egy váratlanul a színpadra csempészett papiros­korona, mely gyenge jelképként szintén a főhadnagyot ékesíti... nem használ. Nem használ­ a ren­­dező, díszlettervező , a színészek minden jó igyekezet©' nem. Pedig mekkora öröm tett volna és elég­­tétel jót írni, elismerőt Déry Ti­bor új színművéről. Hiszen a sok­szor sürgetett magyar darabok közül ez az első, m­ely idén szin­­padot kapott. Sajnos, nem jól kezdődik... " Bellé Fél A zeneszerzők és szövegírók több tag új igazolását kérik az igazságügy­­minisztériumtól A Magyar Zeneszerzők és Szö­vegírók Szövetkezete a jövő hé­ten Kodály Ecdfeki ünneplésével nyitja meg új helyiségeit a Nyár­ utca 6. számú saját házá­ban. A zen­eszerzők és a szövegírók , a­ régi helyiségből való lóit tűzkö­dés alkalmával terhelő­ adatokat találtak néhány 1911-ben nem demokratikus magatartással sze­replő tagról. Ezeket ez adatokat azzal a felterjesztéssel juttattak el ez igazságügyminisztériumba, hogy illetékes hatóságok rendel­jék el az említett ta­gok át iga­zolását. Szirmai Imre síremléket kap A Magyar Színházban sikerrel adják Hervé­s Lilia cím­ű operett­jét, amelynek trombitás szerep­­l­ője Sárdy János. Ezt a szerepet annak idején a Népszínház elő­adásán Szirmai Iat­re, korának legünnepeltebő bonvivánja alakí­totta.­­ Szirmai Imre néhány évvel ez­előtt halt meg. Még ma sínes sír­emléke. A Magyar Színház veze­tősége vetette fel a gondolatot, hogy az egyk­or olyan népszerű énekes színész, a magyar operett, játék, hőskorának remek művésze méltó síremléket kapjon. A mos­tani előadás nagyszerű címsze­replője, Bajor Gizi vállalta, hogy a Szirmai , Imre-el­­­lék bizottság élére áll. A régi »Princ­iard« sír­emlékére díszelőadást terveznek a­­Lilimből. Mozikritika ■› Forgószél.« Ingrid Bergman és Gary Grahl igen izgalmas és‹ tehetséges kérafik­aije. R­io de Ja­­neiróban játszódik, nagyszerű külső felvételeket ie kapunk. A film háttere: a németek háború­­elemi ipari kémkedése Dél-Ame­­rikában. ‹Pilot««sérelem.‹. A repülést‹»cli­n­ska fejlődőéről szóló érdekes oro?s játékfilm- Gomn­osi G-tza férje, ozv. (if. H Warkadi ^aittlorné sz. GorufaOei H Tekla. Cherm» Lá^lénó R«. B Gombosi Ildikó leányai, Cbo- H mez László feje. Atilla, és H Katika unokái úgy á mátfwk., H .Mint az ec.6-37 rokostraík névé- JjK ben jelentik, hogy H . Gombosi Gézáné 1 sz. Spoirer Irma ^ éjetének 68.. IfOKIog házassá- H gáivak 89. évében, e hó 8’án H %'átatlanul elhu­nyt. H Tffm^se o* hó 12-én ti. u. 2 H­­ órakor les/. ;i kerev^^i temoUi- K ben h ref. egykémi •zertartása sszerint. *7,1 Színházi hírek Márkus László a Nemzeti Szín­ház volt igazgatója rendezi a Nemzetiben Katona I Bán­k báni­jának új előadását. Felújítás: 1948 március 15-én. TURAY IDA ma vörös hajjal jelent m­eg a Hunniában. A Besz­terce ostr­om­a című­ f­ilmben vör­ös­­hajú nőt játszik. Szó van a Magyar Színház bukaresti vendégjátékáról Ro­mán művész-ügynökség tett aján­latot, hogy a társulat Bajor Gizi­vel és Sárdy Jánossal együtt a »Lili« című operettel utazzék Bukarestbe. A Magyar Színház­ban ezalatt román társulat ját­szana.­­ BÁRDOS ARTÚR, a Belvárosi Színház igazgatója márciusban két hétre Svájcba utazik, s otf l­él magyar darabot rendel. Ezek egyike Hela­i Jenő sEgy fillére civ­it nagysikerű színműve.. Önt. Revimiteer Árminné úgy a stinx*, va.la.*niní así ro­­koifsáíí nevében fAjdaioumial tudatja, hi'szy felejthetetlen jó buga. illetve rokorni fitt­iáié hí. Sohie«g*r Karola © hó 9-én k­ivid. kíuo? avienvT­­ifd­áu eöiűnyí. Tenidiévin & bő 11-é.ii (léli ! «»rakor les* a rAosik­roisziúri ier.­ieme-ében. MLíidea ku­lya értesítés helyett. Ver! Jenöné sz. fcemplényi K­áry. fájdiasomtól megtört szív­vel jelenti, hogy l Verl Jenő A legjobb férj, ro­kon és barit e hó 7-én 56 évess koriba­n­ hirtelen elhunyt. Drága halot­tunkat e hó 11-én, vasárnap (i. c. Új 12 órakor temetjük az óbudai (bécsi úti) sz­r. temető­­ben. Gyászolják meg testvére,­­dr. Marton Lászlóné (Washing­­ton­), Kityósa Day. Zem­plényi Ign­icné, rokonai és barátai.

Next