Világ, 1948. május (876-897. szám)
1948-05-01 / 876. szám
Május elseje (S. G.) A munkásság 1889-i párisi világkongresszusa mondotta ki első ízben, hogy a következő esztendőtől fogva, minden év május 1-én a világ munkássága munkaszünetet tart. Ezt a munkaszüneti napot, akkoriban nem ünnepnek szánta a munkásság világparlamentje, hanem hatalmas emlékeztetőnek, amely évrőlévre a munkaadók társadalmának emlékezetébe idézte a 8 óra munkaidő követelését, a munkásosztály akkori programjának legfontosabb pontját. Gyerekkori benyomásaim egyik legelevenebbje kapcsolódik az első magyar munkásmájushoz, 1890-ben, amikor is elemista szemmel sillabizáltamn ki a munkásmenetben hordott táblákról az akkori munkás jelszót: »8 órai munka, 8 órai szórakozás, 8umi nyugalom.* És nem kevésbbé mély hatással volt rám a tanítónéni aggodalmas intelme, hogy ezen a napom ne nagyon mutatkozzunk az utcán, mert összeütközésre kerülhet a sor a munkások és a rendőrök között, s ilyen konfliktusban nem jó sors vár a magamfajta nebulókra. Ötvennyolc esztendő pergett le azóta a világ rokkáján. A szerény 8X8X8-as követelést régóta tárgytalanná tették az idők. Huszonöt évvel az első magyar munkás-május után, már sokkal harcosabb jelszavak kerültek a munkásmozgalom tábláira: elsősorban az általános választói jog követelése, amely mellett, akkor már keményen harcolt a pártom, a haladó polgárság pártja — tisztán a társadalmi osztóigazság védelmében. A Világot már rendőrkordon vette körül s a szerkesztőséggel szemben katonaságot és gépfegyvereket vonultattak fel, hogy megakadályozzanak bennünket a szociális haladásért önzetlenül folytatott munkánkban. És mi mégis kijátszottuk a rendőrség és a katonaság egyesült figyelmét: hátulról, a házban lévő kávéházon keresztül lopakodtunk be munkahelyünkre és tovább is rendületlenül hirdettük a magunk meggyőződését, hogy a magyar nép jobb jövőjének záloga a munkásosztálynak a politikai életbe való egyenjogú bevonása. Két világháború zajlott le azóta: az egyes országok nagytőkés társadalmának próbálkozása, hogy a belső szociális feszültséget, imperialista-militarista kaland formájában vezesse le. Mind a két kísérlet csődöt mondott. Mérhetetlen pénz- és véráldozatok árán meg kellett a világnak tanulnia, hogy — ha végtelen vajúdások közepette is —, de új világ van születőben, amely lényegében ellenkezik a középkori feudum és az újabbkori feudum világától. Lehet, hogy ez a most születő új világ még újabb áldozatokat kíván meg a népektől, sőt az is lehet, hogy még ha meg is születik, még mindig távol áll majd a mindenkorok legideálisabb lelkű gondolko- dóinak vágyától, az osztály- nélküli társadalomtól. De egé-szen bizonyos az, hogy az im-1 már az egész világon előretörő szociális lelkiismeret, a közérdekű termelőeszközöknek köztulajdonbavételével a kapitalizmusnak még olyan fellegvárába is feltartóztathatatlanul betör, mint amilyen az angol gazdasági élet. Ez az új, merőben szociális világszemlélet szinte pontosam azonos folyamattal kerül uralomra, mint 1900 évvel ezelőtt a kereszténység, amely a maga transzcendentális célkitűzéseitől eltekintve, evilági céljaiban mégis csak tudatosan szociális mozgalom, sőt forradalom volt. Előbb katakombákban, a föld alatt szerezte híveit, majd a fegyveres erőket és az akkori idők termelőeszközeit, a rabszolgákat szerezte meg küzdelme számára, amíg végül a bizánci Keleten államvallássá lett és néhány ezredévre meghatározta a világ társadalmi berendezkedésének útját. 1948-ban immár teljesen más a jelentősége a munkás-májusnak, mintsem ötvennyolc esztendővel ezelőtt. Ami akkor rendőrileg tilalmas, vagy legföljebb megtűrt tüntetés volt, az ma pírosbetűs ünneppé szelídült a naptárban. Pontosan, mint ahogy az őskereszténység vérpiros mártíromságai diadalünnepeiké magasztosultak a kereszténység naptáraiban. Gyermekkorunkban félelmetes trauma, s ma vidám, sokszínű népünnep — ezt a leckét ne felejtse el a jószándékú polgárság május elsején. tXr Rádió-műsor- Formjelentés a totócsapatokról -Ma: Uj Nyiszgi-sorozat VILÁG 876 SZÁMJ^RA^OPILLÉR_________________Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1948 MÁJUS 1 * SZOMBAT ton államosítják a Msiszembhet akkor sem, ha létszámuk a jövőben meghaladja - Morczon államtitkár nyilatkozata A kis- és középipari vállalkozók körében a százon felüli létszámmal dolgozó vállalatok államosítás óta tájékozatlanság lett úrrá.Ezzel kapcsolatban kérdést intéztünk Karczag Imre iparügyi államtitkárhoz, akinek nyilatkozata alkalmas arra, hogy a legteljesebb mértékben megnyugtassa az aggodalmaskodókat. — A kisipart — mondotta munkatársunknak — és a kiskereskedelmet sem most, sem később nem óhajtjuk államosítani. Ellenkezőleg, a kormány minden erejével,azon lesz, hogy a kisipart támogassa. A most államosított vállalatok a kisebb vállalatoknak ezentúl nem versenytársai, hanem a tervszerű gazdálkodás keretében megrendelői, illetőleg szállítói lesznek. . Természetes, hogy a közszállításoknál a® állami vállalatokat nem hanyagolhatják el. A kisebb rendeléseknél továbbra is gondolunk a kisiparosokra. A hároméves terv előrehaladása fokozottabb beruházásokat eredményez az ipar széles területén. Megvan a lehetősége annak, hogy azok a vállalatok, amelyek ma még csak 60—70 munkással dolgoznak, néhány hónapon belül meghaladják a 100-as létszámot, hiszen a hároméves terv egyik legfontosabb célkitűzése a munkanélküliség megszüntetése. Meg akarjuk nyugtatni ezeknek az üzemeknek a tulajdonosait, hogy félelem nélkül fejlesszék üzemüket. Az államosítási törvény az életbelépésének napjáig fennállott létszámot veszi alapul és nem vonatkozik az ezt követő időkben történő létszámszaporodásra. Ez különösen vonatkozik a cserép- és téglagyárakra, ahol helytelen lenne és nagy visszatetszést szülne, ha a tulajdonosok ilyen meggondolással tartózkodnának az üzembehelyezéstől és az üzem fejlesztésétől. Az építkezések most gyors ütemben indulnak meg és munkájukra nagyobb szükség van, mint valaha. — Meg szeretném nyugtatni a kisiparosokat a szövetkezetek versenyének kérdésében is. Az óraelosztásban a kisiparosok továbbra is megfelelő mértékben részesülnek és a kormány fokozott gonddal védi meg őket az álszövetkezetek ellen. Nem fogjuk tűrni, hogy néhány nagytőkés tőkéjének erejénél fogva és mint szövetkezet előnyöket élvezve, megfojtsa a kisembereket. A kisiparosokból tömörült szövetkezetek pedig kis tőkéjükkel nem fenyegetik létében az önállóan működő kisipart. Néhány szavum sztlrnó meg a kiskereskedőkhöz is. Jelentéseink szerint az államosítás után rövid időre ellanyhult kereskedelmi élet vérkeringése újra megindult és néhány szezoncikkben rekordforgalmat érnek el. A most államosított vállalatok vállalatvezetői — értesüléseink szerint — nagy érdeklődéssel figyelik a mostani megrendelések mértékét és természetes, hogy a kereskedőket abban a mértékben fogják később áruval ellátni, amilyen mértékben most támogatják az itt kezelésbe került vállalatokat. T. M. Magyar hősi hatottak Palesztinában A Palesztinában lezajlott elkeseredett harcok újabb magyar halottai, Gidáli József és Mami Baruch, mindketten szocialista kollektíva tagjai. Gidáli József, aki »feketehajóval« érkezett Palesztinába és 17 hónapot töltött az angol athliti táborban, mint deportált, a Mangán nevű magyar kollektíva tagja volt, Marin erdélyi származású és a DÁN nevű kollektíva tagja volt. Mindketten fegyverrel a kézben estek el kollektívájuk védelmében, mint a Hagana hős katonái. Evangélikus egyházi vezetők a kultuszminiszternél A Magyar Értesítő jelenti lapzártakor: Nagy fontosságú megbeszélés kezdődött ma délben Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszternél. Az evangélikus egyház három vezetője: Radvánszky Albert egyetemes felügyelő, Reök Iván képviselő, mint az Országos Luther Szövetség elnöke és Kuthy Dezső nyugalmazott püspök kereste fel, a minisztert, hogy megbeszéljék mi módon lehetne az evangélikus egyház iskoláiban az állami tankönyveket is felhasználni- Ez a találkozás azért rendkívüli jelentőségű, mert gyakorlati vonalon tulajdonképpen az első konkrétumban egyház és állam közötti viszony rendezése irányában. Felfordulásra és vérengzésre készültek a rongyos-gárdisták A budapesti népügyészségen hosszabb ideje folyik a leleplezett rongyos-gárdisták kihallgatása. Beismerő vallomást tettek: tervük az volt, hogy a rádiót birtokukba veszik, a rendőrséget megszállják, a vezető politikusokat elfogják és a parlament pincéjébe zárják- Az országban felfordulást és vérengzést akartak- Elmegyógyintézetbe záratta a rendőrség Szálasi és Beregi bizalmasát Néhány nappal ezelőtt áll a népbíróság elél dr. Szentgyörgyi Lajos honvédelmi államtitkár, aki kiszolgálta a Sztójay- és a Szácsirezsimet és Beregffy Károly bizalmasa volt. A tárgyaláson Szentgyörgyi elmebet egnetk •e'e’.'-e magát és orveei . bizo-okí viánnyal igazolta elmegyengeségét. A tárgyalás után Szentgyörgyi haza akart menügyfokására. Ekkor megjelente^junfelam védelmi rendőrség detenstivjex" és a hivatalosan is elmebetegnek minősített Szentgyörgfi^Laj(jgt zárt tertézetbe szálítta ejte.