Világ, 1948. június (898-922. szám)
1948-06-01 / 898. szám
Rádió-műsor A 15 éves kémnő VILÁG1 898 SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1948 JÚNIUS 1 * KEDD A Világ különtudósítójának helyszíni jelentése Jeruzsálem utolsó óráitól Állam és egyház írta Bródy Ernő ( "Az állam és az egyházak ■viszonyának küszöbön álló rendezése emlékeztet arra a nagy küzdelemre, amelyet az egyházpolitikai törvények sorozata váltott ki az 1893-95- években. Az 1848-iki törvényhozási mű nem volt teljes. Különösen az államnak és az egyháznak egymás közötti viszonyában jelentkeztek megoldásra váró kérdések. Az állam nem, tűrhette azt, hogy az állam jogát az egyház gyakorolja. Esedékessé vált az állam és az egyház közötti hatáskörök szétválasztása. Az egyházpolitikai törvények ezt a műveletet hajtották végre, ha a törvényhozás 1848 lenkett szabadselvűségének méltó folytatása és kiegészítése- A kezdeményezés Deák Peremtől indult ki, aki 1873-iki haltyúdalában kijelölte az állam és az egyház közötti viszony rendezésének alapelveit. Deák előadta, hogy vallási kérdésekben a művelt világon két egymástól eltérő rendszer van. ( Abban az időben.) Az amerikai úgy tekintette az egyházakat, mint az associatiókat (társulás), amelyek ellen csak akkor lép fel, hatonaik vagy eljárásuk a státusra veszélyesek, egyébként szabad kezet engedett nekik. Az európai rendszer eltér ettől- Európában a keresztény vallás lévén a civilizáció megalapítója, az egyház vezetőinek nagy befolyásuk volt a fejedelmekre. Ennélfogva a vallás érdekeit összeszőtték az állam intézményeivel, aminek eredményeként majd mindkén államnak ■megvolt a maga államvallása. Deák az amerikai rendszernek volt híve. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy rövidesen a ház elé kerül a polgáriházasság kérdése. Ő a kötelező polggári házasságot kívánja., A polgári házasság nem vallási, hanem polgári kérdés. Az egyházi szertartást végezték a papok, de a polgári szerződést csak az állam előtt lehet megkötni. A kérdés egy évtized tautva, 1883- ban került napirendre. TiszaKálmán miniszterelnöksége alatt a keresztények és az izraeliták között kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslattal. A képviselőház többsége ezt megszavazta, de a reakciós főrendiház elvetette, mire lekerült a napirendről. . Az állam és az egyház hatáskörének szétválasztása, a szétválasztás folytán a határok megállapítása és megfelelő rízi intézmények létesítése az 1890-esévek elején érett meg törvényhozási munkára. Közben a magyar közéletben nagy változások történtek. Ojsza Kálmán utódának, Szapáry Gyulának kormányában az egyházpolitikai kérdés válságot idézett elő. Szapáry a polgári házasság fakultatív formájának volt híve, míg a kormány többsége a kötelező polgári házasság mellett döntött. Szapáry lemondása után megalakult anagy kabinet. Wekerle Sándor lett a miniszterelnök. A kormny tagjai voltak Szilágyi Dezső, Baross Gábor, Csáky Albin, Hieronymi Károly. A kormány rövid időn belül öt törvényjavaslatot nyújtott be. A vallás szabad gyakorlatáról, a házassági jogról és a kötelező polgári házasságról, az állami anyakönyvekről, az izraelitavallás recepciójáról és a gyermekek vallásáról szóló törvényjavaslatokkal. Az állam és az egyház törvényhozási viszonyának rendezése mozgósította a politikai, felekezeti és a társadalmi köröket. Az országgyűlési pártok között is bomlás keletkezett. A szabadelvűsétrtból kiléptek a javaslatok ellenzői. A függetlenségi és 48-as párt két részre szalmát. A párt zöme,telén Eötvös Károllyal, Justh Gyulával és Károlyi Gáborral ellenzéki pártállásuk mellett lelkesen támogatták a kormányt. A képviselőházi vita a magyar parlamentarizmus legszebb lapjait tükrözi. A pártok között válaszfalak leomlottak, a magyar közélet legjobbjai párti különbség nélkül felsorakoztak az intézményes szabadelvűség mellett. A képviselőházi és a főrendiházi vita legnagyobb eseményei Szilágyi Dezső beszédei voltek. Hatalmas elméje, tökéletes tudása, herervaéles logikája az ügyet a legnagyobb elvi magaslatra emelte. Szilágyi felállította hármas tételét: államilag szabályozott, egységes, minden állampolgárt kötelező házasság jog, állami bíráskodás, a házasságnak polgári hatóság előtt kötelező megkötése. Az egyházpolitikai törvényeknél — úgymond — csak oly megoldást lehetett ajánlani, amely a polgári jogegyenlőség, a vallásszabadság, az egyházak szabadsága nagyelvének sérelme nélkül megvalósítható Nagy jelentősége volt Kossuth levelének, amelyben lelkére kötötte az ellenzéknek, hogy a szabadelvű reformot el kell fogadnia, még akkor is, ha az az ördögtől jön. A képviselőház a polgári házassági javaslatot 175 szótöbbséggel fogadta el. A főrendiházban a katolikus főpapok és főurak szenvedélyes ostromot vezettek a javaslatok ellen, amelynek eredménye az lett, hogy a polgári házassági javaslatot a többség elvetélte. Wekerle lemondott a király Khuen-Tel-Avív, május 25. (Kurírral érkezett, Palam Press.) Tizenkét órával az UNO biztonsági tanácsa »Tüzet szüntess!« parancsának lejárta előtt, az egyiptomi légihaderő még három ízben bombázta Izrael államának fővárosát, Tel-Avivot. Amikor a világ minden civilizált nemzete a legnagyobb elismeréssel vette tudomásul, hogy az új zsidó állam aláveti magát az UNO biztonsági tanácsa határozatának, az egyiptomi légihaderő nehézbombázói háromszor jelentek meg az ország fővárosa felett s bombáikat dobtak házakra, gyárakra, utcákra és terekre s géppuskákkal lőtték a város védtelen asszonyait és gyerekeit. Amióta az angol-arab invázió az új állam ellen megindult, ötvenkétezer bombázták az egyiptomiak Tel-Avivet, de egyik légitámadás sem volt olyan kegyetlen és hosszantartó, mint a tegnapi. Mindenki az hitte, hogy angol utasításra, nem jelennek meg többé az ellenséges haderők bombázói a 250.000 lakosú védtelen város házai felett. Május 24-én este, Palesztinat időszámítás szerint, hét óra húsz perckor hagyta el az egyiptomi légihaderő egyik nehézbombázója Tel-Aviv légiterét, miután a város északi részére több bombát dobott s ma délelőtt 10 óráig tíz nap óta először nem volt légiriadó Tel-Avivban. Az új állam fővárosa példátlan fegyelemmel és csodálatos nyugodtsággal viselte az angol-arab légitámadásokat, ennek egyszerű magyarázata az is, hogy a lakosság nagy százaléka már Európa különböző városaiban végigszenvedte a bombázásokat. Tel- Tel-Avivban a tíznapos bombázás alatt nyoma sem volt a pániknak, nagyon sok fontos hadiüzemben a munka még akkor sem szünetelt, amikor a repülőgépek a város felett voltak. Az egyiptomiak tagadták Héderváry Károly horvát bánt, bízta meg a kormány alakítássa . A Bécsből hazatérő fzekerlét nagy tömeg a pályaudvaron óriási lelkesedéssel fogadta és kocsijából, a lovakat kifogta. A szabadelvűpárt a politikában szokatlan hűséggel kitartott Wekerle mellett és visszautasította Kiment, aki ekkor megbízatásáról lemondott. Ezeknek az eseményeknek hatása az lett, hogy a főrendiház a visszaküldött javaslatot elfogadta. Wekerle újbóli lemondása jelentéseikben, hogy templomokat, kórházakat és klinikákat bombáztak volna. Tagadták azt is, hogy az utolsó 24 órában légitámadást hajtottak volna végre a főváros ellen s azt állították, hogy csupán felderítési akciót végeztek. Sajnos, a tény, az hogy Tel-Aviv egyik kórháza, egy magánszanatórium és egyik poliklinikája kapott bombatalálatot, orvosok, ápolónők és kórházi ápoltak vannak az áldozatok között. Az utolsó 24 órában pedig az angol-arab légihaderő nem felderítéseket végzett Tel- Aviv fölött, hanem hatalmas bombákat dobott le kórházakra és üzemekre. Harc Tel-Avivért Tel-Avivtól 16 kilométerre, Kamié előtt elkeseredett harcok folynak. Az ágyúk tompa dörgése már behallatszik. Kamiénál a Haganával egyesült ECEL-osztagok harcolnak, elsősorban ők védik a Tel-Aviv felé vezető utat. Ígaután Bánffy Dezső lett a miniszterelnök, aki a legnagyobb eréivel vette kezébe az ügyet. A főrendiházingadozó többségének megszilárdítására persubot alkalmazó, azon javaslatára a király előkelő közéleti férfiakat kinevezett főrendekké, akiknek szavazazatával biztosítani lehetett azt, hogy a főrendiház végül az összes javaslatokat elfogadta. Affliardi bécsi pápai nuncius ezekben a viharos időkben meglátogatta Esztergomban Vaszary hercegprízán utolsó csepp vérükig. Az ECEL-katonák közül eddig még egyetlenegy sem esett fogságba jelszavuk, hogy élve nem kerülnek az ellenség kezére s ha más választás nincs, az utolsó pillanatban önkezükkel vetnek véget életüknek. Tel-Avivot a legtökéletesebben megerősítették. A sáncmunkák éjjel-nappal folynak s azokat, akiket nem vittek ki fegyverrel a frontokra, erődítési munkákra rendelték. Az arab vágy, hogy Jeruzsálem elfoglalása után Tel- Avivba vonulnak be, még akkor sem sikerül, ha a hét arab állam, amely a 600.000 lakosú új zsidó állam ellen háborút visel nem tesz eleget az UNO biztonsági tanácsa szüzet afessfa parancsának és tovább harcol a zsidó hadsereg ellen. — Tel-Aviv — mondta tegnap nekünk egy magasrangú Hagana-tiszt — csak akkkor juthat az ellenség kezére, ha csak csecsemők és tíz éven aluli gyerekek maradnak meg a város lakói közül, most.. Mikor Bánffyt a képviselőházba elyei miatt még interpellálták, Bánffy Agliandi eljárását illetéktelen beavatkozásnak« miősíttette. Bánffy beszédének Teivékezűsénye az lett, hogy Kálnok! Custor, a Monarchia külügyminisztere megbukott és Agliardit állotmás helyéről visszahívták. így zárult le az egyházpolitikai korszak, a szabadelvűség eszméjének fényes győzelmével. Kiépült és megszilárdult az állami jogrend, a vallásos érzés sérelme nélkül. Tel-Aviv bombazáporban Jeruzsálem utolsó órái Jeruzsálemben, amikor ezt a tudósítást írjuk, nemcsak házról-házra, hanem szobárólszobára folyik a harc. Az Óvárosban minden órában elkeseredettebb a küzdelem. Földalatti folyosókban, katakombákban, sikátorokban arab hullahegyeken jutnak előre a zsidó véderők. A Szentváros új negyedeinek főutcáin rohamot vezényelnek a benyomult arab katonák ellen, pergőtűzben indulnak újabb és újabb Hagana-osztagok a város felszabadíására. Három oldalról támadják az arab csapatok Jeruzsálemet s a teljes bekerítés veszélye fenyegeti e percben. A 100.000 főnyi lakosság az utolsó két hét alatt emberfeletti módon vette ki részét a szenvedésekből. Víz nincsen már a városban s az élelmiszer teljesen fogytán van, a Vöröskeresztnek az a kísérlete, hogy vöröskeresztes autókon csecsemők és kisgyermekek számára Tejet ss élelmiszert szállítson Tel-Avivból, ma meghiúsult. Jeruzsálemben mintegy négyezer magyar zsidó él, helyzetük tragikus. A jeruzsálemei úgynevezett, magyar házakban is súlyos harcok folynak, a vallásos csoportokhoz tartozó lakók közül sokan estek el A telavivi magyar zsidó kolónia veszteséglistáját még nem állították missze, ahogyan máig nincs pontos statisztika arról, hogy az utolsó tíz nap alatt kányán vesztették életüket a Tel-Avivot ért légitámadások következtében . Kányan sebeztek meg a magyar kólonát tagjai közül Délelőtt 10 óra után néhány perccel díjból megszólaltak a szirénák Tel Aviv-