Világ, 1948. szeptember (974-999. szám)

1948-09-19 / 990. szám

2 1948 szeptember 19 ­ (A vezércikk folytatása) nyeléssel: »demokratikus ne­velés az Evangélium szerint”. Viszont meg kell mondanunk: némi szkepszissel nézzük a, »Hora­tius válogatott ódái« című stúdiumot. Minden bi­zalmunk az előadójában, de még túl erősen él az emléke­zetünkben a 30-as években­ lezajlott magyar Horatius­­ünneplés, amely a puha­gerincű, hajlékony derekú magyar középosztályt nevelte az »arany középszerre*. A tantárgyak között jólesően látjuk a ^néprajzi alapú szó­­fejtések*, a »magyar irodalmi szövegek néprajzi magyará­zata* és még néhány néplélek­­kuta­tó tanulmány megjele­nését Ide kapcsolódik a tör­ténelmi stúdiumok során ,a magyar falu története” is. Az­)-es centenáriummal függ össze a szabadságharc törté­­nne és az 1848/49. hadműve-­s lélek históriája. Ha tehetnék, nagy érdek­lődéssel hallgatnánk meg négy, kitűnő tematikájú elő­adássorozatot­, ezek: »a városi polgárság Magyarországon*, továbbá »Magyarország és Oroszország mű­velődés­törté­­neti kapcsolatai*, aztán _»az Alföld népzenéje* s végül »Egyetemes vallástö­rténelem«, amely — ha jól adják elő — bizonyos mértékben helyette­sítheti azt a stúdiumot, amely­nek bevezetését évtizedek óta sürgettük, az összehasonlító vallástudományét. Szegénységünk közepette is jóleső érzéssel látjuk, hogy a modern fizikai tudománytól sem maradnak le Szegeden: »az atomizmus problémái* és a »bevezetés a kvantum­­mechanikában című stúdiumok persze aligha pótolhatják azokat az óriási anyagi esz­közökkel végbevitt kutatáso­kat, amelyeket a nagy nemzet Ke tisean, használja rendszeresen a híres nagyenyedi Kovács-krémet. Akikkel találkoztam írja Relle P­ál Bíró Lajos Mint ifjú világhódítók jöttek hárman a Damjanich­ utcában: Bíró Lajos, Ady Endre és Kaszab Géza, az aradi költő. Mi ketten: Bíró Albert, az iskolatársam, meg én éppen siettünk a Liget felé, a »mesterséges«-re, ahol a pesti diá­kok akkoriban futómétával és célbadobással ringatták a modern magyar sport bölcsőjét. Albert, a rongylabdával kezében, nagyon elreszelte magát, amikor Bíró La­jos, a nagybátyja barátságosan ráköszönt. — Hová, hová öcsém? De Albert a világért sem felelt a kérdésre. Hogyan is árulta volna el, hogy ő is csak olyan fiú, mint a többi diákpajtása, labdázni, meg futkározni jár a Ligetbe, holott ő már tavaly a VI-ikban verseket írt és bejelentette Lajos bátyjá­nak, hogy szakít az iskolával és felcsap újságírónak. Biró Lajos alaposan lehordta a túlfűtött fia­talembert, valami olyasmit is mondott, hogy »elég egy család­ban egy csirkefogó“, igaz, hogy aztán engesztelőn azt is hozzá­fűzte: »előbb csak tedd le az érett­ségit, aztán majd beszélünk a dologról.« Albert azonban nem hallgatott a jótanácsra, nem tette le az érettségit, néhány hónap­pal előtte egy vércseppel a szíve fölött találtunk rá a Rákóczi­ úti Adria-szállóban. A temetéséről jövet Bíró Lajos könnyes szem­mel mondta nekem: — Azt hiszem, a család mégis inkább elviselt volna két csirke­fogót, mint ezt a tragédiát. Azután még évekig furdalta a lelkiismerete, hogy elhamarkodott kijelentésével ő kergette halálba szerencsétlen öccsét. Ami termé­szetesen nem felelt meg a tények­nek. Én tudtam ezt, bizonygattam is, de nem sok eredménnyel. Biró Lajos erőteljes, szép szál ember volt, de érzékeny lélek és hajlamos az önmarcangolásra. Amikor Ka­szab Géza párbajba keveredett Aradon és a rosszul sikerült műtét után szepszisben meghalt, Biró La­jos hosszú ideig rágódott azon, miért nem volt erélyesebb. Ha ő kiugratja költő barátját jól jöve­delmező aradi állásából, feljön Pestre írónak, mint ahogy ő is fel­jött Váradról, meg Ady is — talán Kaszab is koplalt volna egy-két esztendeig, de a szerencsétlenség elmarad. Amilyen érzékeny volt, mint em­ber, olyan volt, mint író is. A »Sárga liliom«-ról nem a legna­gyobb irodalmi elragadtatással ír­tam. Biró másnap felhívott telefo­non. Beszélni szeretne velem. A Szabadság kávéházban találkoz­tunk. — Hogy az öreg kritikusok mit írnak rólam, — mondta — nem ér­dekel. A fiataloktól azonban bánt... Én is tudom, hogy a »Sárga liliom« nem irodalmi cselekedet. Nem is szántam annak. A novelláim iro­dalmi sikerétől azonban, amit ti fiatalok is elismertetek, felkopott az állam. Én tehát elhatároztam, hogy példaadóan megfordítom a magyar írók sorsát. Enni, amíg jó a gyomrunk, nem arra várni, hogy amikor már lesz mit a tejbe aprí­tanunk, még majszolni sem tu­dunk. Előbb a siker, a pénz, aztán jöhet az irodalom. Biró Lajosnak minden tehetsége meg volt hozzá, hogy józan élet­programját megvalósítsa. Nem egészen ő tehet róla, ha másként sikerült. A Károlyi-forradalom után emigrált. Berlinbe ment, majd Amerikába, végül Londonba Korda Sándor filmvállalatához. Mindenütt könnyen és gyorsan boldogult. A siker, a pénz melléje szegődött és — nem engedte el többé. A két világháború között, ami­kor Pesten járt, ő maga vallotta be nékem: , — Boldogan maradnék itthon. Megint vezércikket írni a Lloyd­­ban, novellákat írni, regényt, da­rabokat... Elérhetetlen álom. Nem tudnék szabadulni a gondolattól,­­ minden leírt sornál csak azon rá­gódnék, mennyi dollárt veszítek ezalatt. Gyűlölöm, megvetem ma­gamat ezért, de mit tegyek! Biró Lajos nem tudta megvál­toztatni a magyar írósorsot Leg­­alábbis nem úgy, ahogyan fiatalon elgondolta. A sorrendben talán nem volt hiba: »Előbb a siker, a pénz, aztán jöhet az irodalom.* A sikerrel, a pénzzel nem is volt baj. De ez a siker olyan naiv volt s a pénz olyan sok, hogy az irodalom­hoz vezető minden utat elzárta előle. Nem sikerült Biró Lajos terve négyszemközt bevallott gyomor­elméletével sem. Pénze, ennivalója volt bőven, korán jelentkező gyo­morfekélye azonban megtagadta tőle, hogy élvezni tudja ezt a pro­gramszerűen kivívott dicsőséget. Pesten is azért járt elsősorban, mert nem bízott az angol orvosok­ban. Itthon Lax dr.-ral kezeltette magát. Számára Lax dr. volt az egyetlen orvos a világon. Ha rosz­­szul lett, nem egyszer repülőgépen hozatta magához Londonba a ki­tűnő pesti professzort (aki néhány évvel ezelőtt Newyorkba helyezte át rendelőjét). Nem tudom, Biró Lajos ,hogy, mint volt az utolsó években. So­sem leveleztünk. Ahány közös ba­rátunkat megkértem, érdeklődjék Londonban, mi van Bíróval, mind azt felelte, nem tudták megköze­líteni, elbújt az emberek elől. Kü­lönösen az utolsó esztendőben. .Hatvannyolc éves korában csen­des elvonultságban fejezte be éle­tét, betetőzte írói balszerencséjét emberi tragédiájával, valósággal éhenhalt a saját dúsan megrakott asztalánál. Kár érte, nagy kár. tek fiai megengedhetnek ma­guknak, de így is legalább vágyakat keltenek fiataljaink­ban. Érdekes és új próbálkozás a szegedi egyetemen, hogy külön szakcsoportot kezdemé­nyezett az éneknek, rajznak és színháztudománynak. S ejtsünk még egy jó szót az egyetem­­diákjóléti bizott­ságak mellett, amely, egy ne­ves orvosprofesszor irányí­tása mellett, bizonyára átsegíti ezeket a mai fiatalokat az életkezdés keserves nehéz­ségein is, megteremti azt az új magyar embertípust, amely önállóan és felelősségérzettel mer és tud gondolkozni, kez­deményezni, alkotni, nem az elvont tudományosság felleg­vára, hanem a népi közösség szolgálatában- VILÁG írja Kristóf Károly Az emlékezés fala Noru válogatott a bonba a há­ború alatt. Etalált egy árvaházat is a Vilma királyné­ úton. A fiú­árvaházát azóta tető alá hozták, nagyrészt újjáépítették s ha len­ne némi hivatalos támogatásuk, az egész épület megünnepelhetné 80. születésnapját. Közel kétszáz kisfiú lakik ebben a f­ázban. Apátián, anyátlan gye­rekek. A szörnyű 1944-es esztendő elhurcolt, meggyilkolt áldozatai­nak csodával határos módon meg­menekült gyerekei. Egyik-másik fiúcska zsenge karján az örök bé­lyeg: beégetett számjegy Ausch­­witzból. Azt mondja a szemük: »Hogyan kerültem én ide? Miért vették el otthonomat, anyámat, apámat, testvéreimet?« A nevelők szelíd szava, a­ jó koszt, ruhácska, a gyengéd bánás­mód próbálja feledtetni velük a borzalmaikat. Rem­élhetőleg nyom nélkül eltűnik életükből a sok viszontagság, lelki gyötrelem, át­élt izgalom, amit gyerekésszel, meg sem értettek igazán. Lent a kertben egy új fal. Külö­nös fal. Az emlékezés fala. (Hajós Alfréd terve szerint most épült, előtte parkírozó munkát végezt nek­) Háromszáz kis mélyedés van a a falban. Mécseshely- 70­-80 mé­lyedés alatt nevek olvashatók. X. Y. Z ... Pesti’ emberek neve. Elhurcoltaké­ ,akik halálukat lel­ték Bergen,Belsenben, Auschwitz­ban ... Ez az emlékezés fala, amely előtt a felvésett nevek egykori viselői halálának évfordulóján imádkozni fognak az árvagyere­­kek. Jelképes temető a város szí­veiben. Az élet megy tovább, de vannak, akik sohasem felejtik el szeretett hozzátartozóikat, a náci­­és nyila,siterror áldozatait. Az emlékezés fala előtt néma fájdalommal, vagy felcsuk­ó zoko­gással áll meg majd az elveszett, mártírhalált halt szülő gyermeke, hogy imát mondhasson lelki­­üdvéért Kint az utcán csilingel a villa, mos, a 10-es, ma már kettős ko­csival ... Kár kísérletezni, a Meteor csil­lár ízléses kiállítása minden igény­nek megfelel. Podmanicaky­ u. 27. (X) Kötött ruha, pullover méret után, hozott anyagból iI. Gulyás kötődé: Belgrád (Ferenc )­­­rakpart 16. Vasárnap A Városi Színház és a város színházainak anyagi kérdései polgármesteri értekezlet előtt Ma délelőtt tíz órakor nagyfon­tosságú tanácskozás kezdődött a Városházán Bognár József polgár­­mester dolgozószobájában a Vá­rosi Színház sorsáról. A tanácskozáson részt vesz Fo­dor Gyula alpolgármester, Beliczay Imre pénzügyi tanácsnok, Philip Rudolf, a főváros tervhivatalának vezetője, Goda Gábor, a kulturális ügyosztály vezetője, valamint a főváros színházainak igazgatói. Az értekezlet összehívását az tette szükségessé, hogy a Városi Színház fenntartására az előzetes számítások szerint­ az elkövetkező évadban jelentős összeget fog ráfizetni a főváros. December végéig az előirányzott deficit 200.000 forint. Azt a költ­ségvetési hiányt, amely a Városi Színház jövő évi fenntartása foly­tán jelentkezik, még nem lehet pontosan meghatározni, de való­színűleg meghaladja majd a Bel­városi Színház egész évi támoga­tására szánt összeget, amely az elmúlt idényben 400.000 forint volt. Az Operaház, mint már meg­írtuk, 50 estére kívánja igénybe venni a Városi Színházat, hogy ott operaelőadásokat tartson. Használati díj fejében 250.000 forintot fizetne. A többi szabadon maradt estén, különböző célokra kívánták a színházat bérbeadni. Eddig 41 estére van jelentkező. A Koncert ,Hangversenyiroda, a Pinocchio hangversenyiroda és a Magyar Múzsa bérelték ki több estére a Városi Színházat. Más kisebb vállalkozások is jelentkez­tek. A Fővárosi Zenekar is hang­versenyeket szándékozik tartani a Városi Színházban azzal a kedvez­ménnyel,­­hogy napi 1000 forint bért kell csak fizetnie. A 41 estén kívül két délutánra és két dél­előttre is van már bérlő. A ma délelőtti értekezletnek az a feladata, hogy állást foglaljon: milyen módon csökkenthetnék a Városi Színház várható de­ficitjét. Gondolnak arra, hogy azokon a na­pokon, amikor a színházban este nincs operai előadás vagy koncert, moziműsort adjanak. Esetleg a dél­utáni órákban minden nap mint mozi működne a Városi Színház. Az a veszély fenyeget azonban, hogy a Városi Színház nem jut megfelelő filmekhez, mert a jövő évi filmellátási programba nem ál­lították be. Az­­értekezlet foglalkozik a Ma­gyar Színház kérdésével is. A Ma­gyar Színház segélyét ugyanis a Városi Színház bevételi többleté­ből fedezték, de ez a helyzet meg­változott és így a fedezetről más módon kell gondoskodni. Pakots György SZŐRSZÁLAK szemölcsök végleges nyomtalan eltávolítása 100 %-os garanciá­val.Körnemé Kozmetikai Intézete Teréz-körút 1/a. Tel: 428-586. Felére csökkentették az optikus szakma árait Az elmúlt hetekben feltűnő sok panasz­­ érkezett a gazdasági rend­őrségre egyes optikusok ellen, mert nagy árat számítottak szem­üvegkeretekért. Az ellenőrzés megállapította, hogy a szakmában 200-250 százalékos haszonkulcs­osai dolgoznak. Olasz gyártmány­nak feltüntetett keretekről ki­derült, hogy azok Magyarországon készültek. A gazdasági rendőrség az ellen­őrzés eredményéről átiratban érte­­sítette­ az Országos Arhivatalt. Az átirat alapján az Országos Ar­­hivatal mától kezdve a 250%-os burkolt haszonkulcsot 50%-ra csökkentette. Ennek következté­ben az optikus szakma árai mától kezdve körülbelül a felére csök­kentek. Ezt hallottuk, PETŐFI-TÚRAT rendez holnap déli ,22 órai kezdettel a Népmű­velési Központ. A résztvevők Hat­­­vany Lajos vezetésével a szép­utcai központból indulva bejárják a 48-as Budapeste.­ A következő vasárnapon reggel 8 órai indulás, sai Dunavecsére és Szalkszentmár­­tonba vezet­ő Petőfi nyomábant címmel kirándulást Hol­vdny La­jos. SZÉKELY MIHÁLY, a kiváló énekművész még amerikai vendég­sz­­eplésekor Chrysler-autót vásá­rol . Az acélszürke kocsi a­ héten megérkezett, Budapestre.­­ FAILONI SERGIO ÖZVEGYE, Klier Nelly táncművésznő kétéves kisleányával, Dotuszettával Olasz­országba utazik. Beszéltünk Fai­­loninéval. E mondotta, Európa, szerte ki­erjedt ismeretségét a jö­vőben úgy szeretné hasznosítani, hogy szerepet válalna külföldi művészek szerződtetése körüli Az állatkerti Failoni emlékelőadás jö­­vedeléből egyébként 3600 forint jutott az özvegynek. • A KEDVEZMÉNYES ÜVEGE­­ZÉSI AKCIÓ során 1000 buda­pesti házat üvegeztem be, körül­belül félmillió négyzetméter üveg felhasználásával-Orvosi hír: Dr. Komor Szilárd fog­orvos, Szél­t Is­tván­ krt 10. újból rendel. T: 323.795. Dr. Kálmán Ernő fogorvos újra ren­del. VI. Anker-köz 1. Cl. X- Telefon: 127-143. (X) 1 Nagyforgalmú, 30 éve fennálló, festék, háztartási és pipere saroküzlet I­­K-ffrüleléssel, tiniraktárral ÁTADÓ. Telefon: 125-105, délután 4—6-ig.­­ SCHWIMMER RÓZSÁNAK, az 1918. évi Nobel Békedij magyar je­löltjének­ emlékére csütör­ökön dél­után 6 órakor gyászünnepet tart a Femmid­ák Egyesülete azz Orszá­gos Ipar­egyesület dísztermében (VI., Gróf Zichy Jenő u. 2). A PESTI IZRAELITA SZENT­ EGYLET sajtófogadáson mutatta be a rákoskeresztúri temetőbe­n felállítandó nagyszabású mártír, emlékmű modeljét. A Hermány, Sebők és Vajda műépítészek által tervezett mű lépcsőzettel és le­fedéssel összefogott félköríves alaprajzú pillérsor. A pH ezekre vésik fel az elpusztultak neveit az egyes haláltáborok, városok szerint. Halálozás. Gottsies: Anti­­ll­ én el­­hunyt. Temetése vasárnap d­­u- 1 K­S-KQt lesz a rákoskeresztúri isz. temetőben (x» Szempillafestés, szőrszálak, szemölcsök végleges eltávolítása egyéni arcápolás Florini kozmetikában, IV., főrendek* UOiUUl tere ?, 11/5 Telefon 186-539 Visegrádi újságíró udu­l. Szép környezet, modern egy- és kétágyas szobák, fürdőszobák, ki­tűnő ellátás, orvosi felügyelet, éjjel­­nappal telefon. Autóbusz-megálló az üdülő előtt. Korlátolt számban pri­vátok igénybe vehetik. Vérnyomás elleni kezelésre jelentkezettek csak október 1-től vehetők fel. Előjegy­­zések kizárólag Hírlapírók Nyug­­­díjintésetP. VT.: AndrásM­ út 101. Telefon: 221-897. 0­8, 699.

Next