Világ, 1949. április (1148-1171. szám)
1949-04-08 / 1153. szám
Rádió-műsor &s Keresztrejtvény VILÁG 1153. SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR * SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, RÁKÓCZI ÚT 54. TEL: 222-439 * 1949 ÁPRILIS 8. PÉNTEK Rendelet a közalkalmazottak kettős állásáról A béke sorsa az erejük tudatára ébredt tömegek kezébe van létéve Nincsen olyan vitás kérdés, amelyet ne lehetne háború nélkül megoldani, csak a fegyvergyárosok világában vannak más véleményen Az Egyesült Nemzetek őszi közgyűlését most folytatják New-Yorkban és a közgyűlés megnyitása a világ nagy érdeklődése közepette történt meg. De senki sem titkolja New-Yorkban azt a felfogást, hogy az Egyesült Nemzetek tulajdonképpen másodrangú testületté süllyedt, mióta az Atlanti paktummal megtorpedózták- Mi komoly szerepe lehet ezek után az Egyesült Nemzeteknek? Mit ér a Biztonsági Tanács tekintélye, ha mellette egyes nagyhatalmak szerveztek maguknak egy külön »védelmi bizottságot«, amely majd maga fogja eldönteni, mikor kell valakivel háborúba keveredni. Miféle világszövetség az, amely mellett egy másik világszövetséget szültek meg, regionális egyezmény cím alatt, csak éppen azokat az országokat zárták ki belőle, amelyek a béke frontján állanak, köztük elsősorban a Szovjetuniót. Az Egyesült Nemzetek tekintélye három év alatt odajutott, ahova a Népszövetség húsz év alatt ért el és mialatt New York mellett építik a gigászi új palotát, a belső kohézió, a belső szerkezet recseg és ropog. A folytatólagos közgyűlés produktivitása elé senki sem tekint sok optimizmussal, a világ sorsa aligha fog eldőlni ezeken a falakon belül, hanem azon a nagy mérkőzésen, amely a békekongresszuson megindult és végül hátrálásra fogja kényszeríteni a háborús hatalmak minden szövetkezését. Kornejcsuk az Ukrán Legfelső Tanács elnöke, a párisi világ-békekongresszuson résztvevő szovjetdelegáció tagja, sajtónyilatkozatában kijelentette: Nem azért, gyűlünk össze Párisban, hogy a háborús gyújtogatóktól a békéért könyörögjünk, hanem azért, hogy küzdjünk érte. A béke híveinek harcát siker fogja koronázni, mert az egyszerű emberek tömegei sokat tanultak a múlt háború óta. Erejük tudatára ébredtek és meglátták, hogy a béke sorsa kezükbe van letéve. A béke híveinek erőteljesen kell küzdeniök a népek , közötti barátságért és érvényt kell szerezniük országuk függetlenségének. Nincsen olyan vitás kérdés, amelyet ne lehetne háború nélkül megoldani. Csak a fegyvergyárosok világában vannak más véleményen, hangoztatta Kornejcsuk. A békekongresszust előkészítő bizottság egyébként tegnap délután közölte a sajtó képviselőivel, hogy a francia kormány korlátozó intézkedéseket léptet életbe, a kongreszszusra kijelölt delegátusok útlevélláttamozásánál. Lengyelországból 77 kiküldött akart résztvenni a kongresszuson, ezek közül azonban csak 9 kap vízumot. A francia belügyminisztérium magának tartja fenn a jogot, hogy döntsön: a névjegyzékeken beterjesztett delegátusok közül kinek láttamozza az útlevelét. A széles körökben nagy felháborodással fogadott intézkedéssel kapcsolatban a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága máris elhatározta, hogy felvilágosítást kér a külügyminisztériumtól. Az USA külügyminisztériuma — mint emlékezetes — felszólította a newyorki békekongresszuson résztvett szovjet delegációt, hogy a kongresszus befejezése után azonnal hagyja el az USA-t. Ezzel kapcsolatban Szimonov, a világhírű szovjet író a Literaturnaja Gazetában megjelent cikkében rámutatva, hogy a szovjet delegátusok az igazság fegyverével voltak felfegyverezve, a többi között megállapította: A népek nem felejtik el, hogy 1949 tavaszán az amerikai háborús uszítók tapsoltak prófétájuknak, Mr. Churcillnek és kiutasították Amerikából a szovjet polgárokat. Illába lengeti azonban Mr. Acheson diplomáciai jegyzékeit, hiába szorongat az amerikai igazságügyminiszter kezében rendőrbotot. A szovjet kultúra képviselői erősen megszorítják a feléjük nyújtott kezet, akár Newyorkban, akár az óceánon keresztül, az amerikai haladó emberek kezét. Ezek az emberek, a haladó emberek, Amerika büszkeségei, a Wall Street bérencei pedig Amerika szégyene, fejezi be Szimonov. A moszkvai rádió az MNO newyorki ülésszakának megnyitásáról szóló beszámolójában megállapította: Nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy gyengítsék az USA részéről az Atlanti paktum létrehozásával az UNO ellen irányított súlyos csapás hatását a küldöttekre, egy félórára megjelent az ülésen Acheson, Bevin és Schuman. Nagy feltűnést keltett, hogy Acheson az ülés megnyitása előtt, a szovjet delegáció asztalához lépett és személyesen üdvözölte Gromikot, a delegáció vezetőjét. A kézfogás helyeslő tapsot váltott ki a közönség részéről. . .Az^Atlanti^Szövetség — ezt még az amerikai sajtó is elsimeri komolyan aláás»-1 -- MNO tekintélyét. A New York Herald Tribune *■ küldöttségek hangulatáról írva, rámutat, hogy az Atlanti Szövetséget és a nyugati uniót az UNO háta mögött készítették elő és azt a világszervezet hatásossága és tekintélye felrúgásának tekinti. A lap kiemeli, hogy bár az Atlanti Szövetség nem szerepel a közgyűlés napirendjén, mégis a figyelem középpontjában áll. Mint a Times washingtoni levelezője jelenti, az Atlanti Egyezménnyel kapcsolatban igen hosszú kongresszusi vitára számítanak. A kormány reméli, hogy az egyezménnes szenátusban megkapja a szükséges kétharmad többséget, de kevéssé bízik abban, hogy a nyugati hatalmak felszerelési programjához már a mostani ülésszak során elnyerte a felhatalmazást. Henry Wallace április 12-én Newyork Bronx nevű városnegyedében rendezendő nagy népgyűléssel megnyitja hathetes békehadjáratát az Atlanti Egyezmény és a Szovjetunió elleni hidegháború ellen. Párisi baloldali körökben a paktum igazi jellegét, illetően utalnak Pearson kanadai külügyminiszter kijelentésére, amely szerint a szerződés nem holmi Maginot-vonal, hanem kiinduló pont, amelyből támadásba lehet lendülni. Hivatkoznak a francia külügyminisztériumhoz közelálló« Mondera is, amely beismerte, hogy Németország újjafegyverzése éppúgy benne van az Atlanti Egyezményben, mint a csira a tojásban. A Pravda »Churchill hadjáratra készülődik« címmel éles hangon bírálja Churchill Bostonban elhangzott beszédét és a többi között így is. Churchill ismét keresztes hadjáratot hirdetett a Szovjetunió ellen. Ezúttal még nyíltabban beszélt, amikor felsorolta a múlt »hibáit«. Az első alapvető hibát abban látja, hogy »1918-ban nem voltak képesek megfojtani a bolsevizmust bölcsőjében és belevonni az akkor legyengült Oroszországot az egyetemes demokratikus rendszerbe. Churchill elhallgatja, hogy ő főszerepet játszott ebben a megfojtási kísérletben, ez azonban szégyenteljes kudarcot vallott, mert az ifjú szovjet állam nem hagyta magát megfojtani. Manapság Churchillnek ismét fojtogathatnékja támadt, a Szovjetunióval szemben. Ezt a munkát ma az amerikaiakkal szeretné elvégezni, mert nem teljesen számít az angolokra.Az amerikaiak viszont inkább a nyugateurópaiakat biztatják erre ezek között nem utolsósorban a németeket. 1945-ben Churchill megkapta méltó bérét reakciós belpolitikájáért és külpolitikai kalandjaiért: az angol nép elkergette. Churchill ma kozmopolita, hazátlan bujtogatóvá vált, aki kész beállni bármilyen szovjetellenes rablóbandába. De már az Egyesült Államokban is ilyen kiáltásokat lehet hallani: »Churchill ki innen!« — fejeződik be a Pravda cikke. A Bonnban ülésező úgynevezett parlamenti tanács minden indokolás nélkül viszszautasította a Német Népi Tanács meghívását közös tanácskozásokra a német egység helyreállítása érdekében. A ma reggeli berlini lapok felháborodással ítélik el a bonni politikusok egységellenes magatartását. Az olasz kormány egyre kíméletlenebb harcot folytat a béketábor és vezetője, a KP ellen. Az olasz rendőrség több helyen ismét fegyverhasználathoz folyamodott a béketüntetőkkel szemben. Az olasz EP titkársága Scelba belügyminiszter fenyegetéseivel kapcsolatban leszögezte: Az alkotmányban biztosított sajtó- és szólásszabadság azt jelenti, hogy az állampolgároknak és a pártoknak jogukban van politikai nézeteiket szabadon kifejteni még akkor is, ha ezek ellentmondásban vannak a kormány véleményével. Minden kísérlet ennek az elvnek a megszegésére visszatérést jelent fasizmus. Illetékes magyarázat a szeretetcsomagokról A külföldről érkező szeretetcsomagok vámmentességével a közzelmúltban több rendelet foglalkozott. Minthogy külföldihozzátartozóktól, ismerősöktől, fóbarátoktól naponta csak postán átlag 1500 szeretetcsomag érkezik, így az említett rendeletek A Világ munkatársa felkereste a aránylag sok embert érintenek, pénzügyminisztérium illetékes osztályát, ahol a szeretetadományokra vonatkozóan a következő felvilágosítást kapta: — Hazánkban a gazdasági viszonyok a felszabadulás óta annyira megjavultak, hogy ma már teljesen indokolatlanná vált az egyre nagyobb tömegben érkező ajándékcsomagoknak a korábbi rendelkezésekben biztosított széleskörű kedvezményben való részesítése. Ennek a kedvezménynek a régi keretek és formák között való fenntartása gazdaságiszempontból egyenesen káros is lenne. A szeretetcsomag-küldés ugyanis a belföldi piac élelmiszer, bősége, sőt a textilellátásnak is állandó javulása következtében jelentős mértékben veszített karitatív jellegéből és különösen az egyéni küldemények azok, amelyek a tapasztalat szerint már hosszabb idő óta nem az adományozottak személyes szükségleteit szolgálják, hanem 'V értékesítésre, illetőleg kereskedelmi forgalomba kerülnek. A szeretetadomány-kérdést -tehát újból szabályozni kellett abból a célból, hogy a kedvezmény csakis olyan cikkekre tartassák felm. ?,melyeknél kisebb ez értékesítés valószínűsége.Ezért az új jogszabályok szerint március 1-étől kezdődően magánosok részére má csak használt ruházati cikkeket lehet vámmentesíteni, ha a címzett vagyontalanságát igazolja, az adománylevelet bemutatja és az említett cikkek menynyiségileg és minőségileg nem haladják meg a címzett és hozzátartozói személyes szükségleteinek mértékét. — Hogy azonban a gyarmatárult tekintetében se csökkenjen a küldök adományozó készsége, az IBUSz—Külforgalmi—Közért Amerikai Ajándékásvány-Arkoió részeire olyan engedély adatott, amelynek keretében élelmiszercsomagot is vámmentesen kaphat az a címzett, akinek amerikai hozzátartozója a tartalom ellenértékét külföldön nemes devizában lefizeti. Az ilyen csomagok tartalmát itthon állítják összes tetszés szerint. Ezek a csomagok az új rendezés után is ugyanolyan értékaránynak megfelelően küldhetők a magyarországi hozzátartozóknak, mint a korábbi rendszerben. Megkérdeztük végül, hogy azokkal a szegénysorsú emberekkel, akik eddig főként külföldi rokonaik adományaiból éltek, nem tesznek-e kivételt? — A most ráadott rendelkezéseket nem áll szándékunkban megváltoztatni, de az felesleges is lenne, — hangzik a válasz — mert a csomagküldés ismertetett módjain kívül fennáll a lehetősége annak is, hogy a külföldi rokonok pénzküldeményeket juttassanak magyarországi hozzátartozóik részére.