Világ, 1949. június (1198-1221. szám)

1949-06-21 / 1213. szám

Kedd VTIAO A belügyminisztérium sajtóosztályának közleménye a kémbanda őrizetbevételéről A belügyminisztérium sajtó­osztálya közli: Az államvédelmi hatóság ide­gen hatalmak javára elköve­tett kémkedés miatt őrizetbe­­ vette Rajik Lászlót, dr. Szőnyi Tibort, Justus Pált és 17 tár­­i­a­sát. Az őrizetbe vettek között­­ ipari munkás vagy dolgozó­­ paraszt nincs. (MTI). Lassított filmfel­vétel az aluminium csodaszalagról Lassan megy előre a futószalag. A hatalmas munka­teremben meg sem­­tudtam számaim, hányan ülnek mellette, csak azt láttam, hogy mindenki hallatlan nyugalommal és nagy kézügyességgel végzi a rá­bízott munkát. Úgy t­űnt az egész, mint valami lassított filmfelvétel. Az aluminiumlemez elindult a kör­sétára a csodás­zal­­agon és mire a végtére ért, ragyogóan tiszta, szinte tündöklő edény lett belőle, amely az asztal tetejéről büszkén ugrott fe­jest a csom­agaka­kcsánba, hogy el­­kenüljön a boltiba, a háztartásba, itt az országban vagy messzi idegen­ben. Az Erzsébet királyné­ úti gyárban jár szüntelenül ez a futószalag. A múlt évben szerelték fel és ma már naponként 1400 kg súlyú alu­­miniumedény készül rajta, számszerűn mintegy 6000 darab. Lábasok, fazekak, nehéz kivitelű villanyfőzők, tejeskannák. Alig nyolc hónappal ezelőtt új vezérigazgató került a gyárba. Kru­ssták Béla esztergályos szemé­lyében, aki aránylag rövid idő alatt a gyár alkalmazotti létszámát 850-ről 1450-re emelte, a termelést a kétszeresére fo­kozta, a ter­melői i­án­yza­tot másfélszeresre teljesítette és a gyár élüzem lett. Meg­kérdezem a fiatal vezérigaz­gatót, mi igaz abból a hírből, hogy új gyártási eljárással az eterkforomos főzőedények készíté­sének olyan módját kísérletezték ki, amely igen nagy anyag- és időmeg­takarítást jelent. — A hír igaz — válaszolja. Az új gyártási módszer igen sok munkamenetet, esztergályozást, marást küszöböl ki és a gyártást magát nyomási műveletté egysze­rűsíti le. Eddig 50 százalék volt a hulladék. Új eljárásunk a hulladékot a mi­nimumra csökkenti. Azelőtt 100 kg lemezből 50 kg edényt gyártottunk, az új el­járással 100 kiló aluminium­­rúdból 90 kiló edény készül. Az aluminiu­mrudakból megfelelő méretre levágott darabokból pré­seljük ki az edényt Egyelőre csak a 8 miliméter vastag fenekű elek­tromos főzőedényeknél kísérletez­tük ki az új gyártási eljárást, kísérleteink azonban remélni en­gedik, hogy a közönséges haszná­latra szánt, 1—2 milliméter vastag főzőedények gyártásánál is áttér­hetünk majd az új módszerre. Időben a megtakarítás egészen rendkívüli. Míg azelőtt az elekromos főző­edény elkészítéséhez 57 percre volt szükségünk, a gyártási idő most tíz percre csökkent. A gyárban, amelyet a hároméves terv keretében igen nagy befekte­téssel építettek újjá, egy gramm huladék sem megy veszendőbe. A hulladékot újra beolvasztják és az így nyert aluminiumtömbök ugyanolyan nyersanyaga a kész­árugyártásnak, mint a kohonból jövő aluminium. Suppe Rudolf, a műszaki osztály mesterből lett vezetője is bekap­csolódik a beszélgetésbe. — Egyre újabb gyártási eljárá­sokat kísérletezünk ki — magya­rázza az aluminiu­mfeldolgozásn­a­k ez a kitűnő szakértője, aki a mun­kások elméleti kiképzésével is be­hatóan foglalkozik, szakkönyveket ír és nap mint nap előadásokat tur­ , hogy még jobban leegyszerű­sítsük a gyártást és olcsóbbá tegyük a készárut. Olyan tervünk is van, hogy rövi­desen megkezdjük az aluminium víkendházak gyártását. Végigvezettek a gyár valameny­­nyi műhelyén. Egész kis város ez. Mindenütt rend, tisztaság. Millió­számra mennek ki innen a legkülön­bözőbb dobozok. Itt gyártják a MAORT gázpalackokat, a thermo­­sokat. Rudakat, csöveket, különféle vastagságú aluminiumidrótokat.­­ És sport-, valameryt háztartási cikkek egész sorozatát. A magyar föld legnagyobb kin­cséből, a bauxitból nyert alumíniumot fel­dolgozó ipar további leh­e­tőségei ma még talán le sem mérhetők. Az Aluminiumárugyárban folyó építke­zés, a hatalmas munkatempó, újabb és újabb cikkeknek a gyártásba való bekapcsolása, a több és jobb ter­melésre irányuló lázas kísérletezé­sek is mind ezt mutatják. Dr. Hadó Géza HHi * a Műhelyben etet* nélkülözhetem a.* ORIONhopa/tcko­ b­illi. Gerő Ernő beszéde a Népgazdasági Tanács alakuló ülésén A Népgazdasági Tanács alakuló ülésén Gerő Ernő államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke vá­zolta a Tanács életrehívásának kö­rülményeit és a Tanácsra váró fel­adatokat. Megállapította, hogy az új öt­éves népgazdasági terv megvaló­sítása nagyobb és magasabbrendű­ tervszerűséget követel meg, mint azok a felada­tok, amelyeket a hároméves terv során hajtottak végre. A gazdasági minisztériumok és egyéb vezető gazdasági hivatalok már alkalma­sak arra, hogy olyan feladatokat vállaljanak, amelyeket eddig köz­pontosítva irányítottak. A Népgazdasági Tanácsot az or­szággyűlés tehát nem azért hozta létre, hogy vele helyettesítse a gazdasági minisztériumokat, az Or­szágos Tervhivatalt, vagy egyéb fontos gazdasági szerveket.­­ A Népgazdasági Tanács ■megalakulásával nem csökken, hanem növekszik a miniszterek és a különféle gazdasági jellegű állami hivatalok vezetőinek egyéni felelőssége, kezdeme­­zése és meg kell, hogy erősödjék te­­kítélyük a saját munkaterületükön — szögezte le Gerő államminisz­ter, majd megállapította, hogy a Népgazdasági Tanács elé azoknak a legfontosabb, valóban elvi vagy nagyobb gyakorlati jelentőségű ügyeknek kell kerülniük, amelyek népgazdaságunk egészét vagy leg­alábbis jelentékeny területét érin­tik és amelyeknek helyes eldöntése kihat további fej­lődésünkre, a tőkés anarchia maradványainak felszámolására, a szocialista gaz­dasági rend megvalósítása útján. Szükséges, hogy a Népgazda­sági Tanácsnak hosszabb időre szóló, előre kidolgozott, megvita­tott és elfogadott munkaterve le­gyen, hogy a megoldásra váró egyes feladatok a fejlődés meg­követelte időrendben megfelelő alapos előkészítéssel kerüljenek a Népgazdasági Tanács­ elé. —■ A Népgazdasági Tanács po­litikája egy a köztársaság kormá­nyának politikájával, azzal a poli­tikával, amelynek megszemélyesí­tője a magyar nép szeretett, bölcs vezetője, Rákosi Mátyás. Mindenkor hozzá fogunk for­dulni, ha olyan nehézségeink lesznek, ■melyeket magunk nem tudunk megoldani, amikor szükségünk lesz az ő hatalmas tudására, nagy és mély élettapasztalatára, józan, okos ítéletére — fejezte be be­szédét Gerő Ernő. A Gazdasági és Műszaki Akadémia tagozatai A kormány egyik legutóbbi ren­deletével felállított Gazdasági és Műszaki Akadémián három tagozat nyílik meg: ipari, kereskedelmi és pénzügyi. Az ipari tagozat bányá­szati, kohászati, gépgyártási, vas­és fémtömegcikkgyártási energia­gazdálkodási és termelési, szerves és szervetlen vegyiipari, élelmi­­szeripari, textilipari, építőanyag- és építőipari szakból áll. A pénzügyi tagozat pénzintézeti és pénzügy-közigazgatási, a kereskedelmi tago­­zat kül- és belkereskedelmi sza­kokra oszlik. A hallgatók egyhónapos előké­szítő tanfolyam után vesznek részt a 12, illetve 18 hónapos akadémián. Hat hónap után alapvizsgát tesz­nek és csak ezután folytathatják tanulmányaikat. A záróvizsga ered­­ményes letétele után a hallgatók főiskolai oklevelet kapnak... A kor­mányzat gondoskodott arról, hogy a hallgatók fizetését a tanulmányi idő alatt az akadémia folyósítsa. Egyben gondoskodott arról is, hogy a vidéki hallgatók számára a fővárosban kollégium létesüljön. Orvosi hír: Dr. Hadnagy Sándor v. egyetemi tanársegéd új lakás­címe (f. év­ július 1-től) Hajdúszo­boszló. V. Kölcsey­ utca 10. (Ezelőtt: Visegrád, Ujságíró üdülő.) (X) Makulatúra kisebb nagyobb tételben kapható­ ­IRHULLADeKFORGAI.MI N. V 1. sz. fióktelepén Budapest, VII. Holló­ utca 13. Telefon: 227-275. 1949 5 anin* 21 3 A magyar kormány érvénytelennek tekinti a Jugoszláviával kötött gazdasági egyezményt A magyar külügyminiszté­rium a kormány nevében a Jugoszláv Szövetségi Népköz­­társaság kormányához jegyzé­ket intézett, amelyben meg­állapítja, hogy a jugoszláv kormányzatban olyan erők működnek, amelyek a népi de­mokratikus Magyarországgal a gazdasági kapcsolatokat nem kiterjeszteni, hanem szűkíteni és zavarni igyekeznek. A Ju­goszlávia részére fennttartott termelési kapacitás a jugo­szláv fél zavart keltő szándéka miatt kihasználatlanul marad. A Jugoszláviából Magyaror­szágra irányuló behozatal rendszertelen, sőt az ötéves szerződés keretében lekötött vasércszál­lítás hónapok óta szünetel. Mindez Magyar­­ország gazdasági életében za­vart kelt. A Jugoszláv Szövetségi Nép­­köztársaság kormányának ez ügyben tanúsított magatartása azt bizonyítja, — mutat rá a magyar jegyzék — hogy a ju­goszláv kormány képtelen, vag­y nem is kíván tervszerű gazdálkodást folytatni- ellen­­séges magatartást tanúsít a szocializmus útján járó orszá­­gokkal szemben és gazdasági kapcsolatait nem velük, ha­nem az imperialista hatalmak­kal kívánja erősíteni. Ilyen körülmények között megszűn­­tek azok az előfeltételek, ame­lyeknek alapján a magyar kormány az ötéves magyar­­jugoszláv gazdasági együtt­működési egyezményt alá­írta. Az egyezményt, amely a két ország tervszerű gazdálko­dásának megszilárdítását cé­lozta, a jugoszláv kormány eszközként használja fel a ma­gyar tervgazdálkodás megza­varására, ezért a magyar kor­mány kénytelen kijelenteni, hogy miután a jugoszláv kor­mány az 1947 július 24-én kö­tött egyezményben vállalt kö­telezettségeinek nem tett és nem tesz eleget- a magyar kor­mány ezt az egyezményt ér­vénytelennek tekinti. Átrendezik a budai Kossuth hídfőt és a Batthyány-teret A megnövekedett autóbuszforga­­lom miatt át kell rendezni a Kos­­suth­ híd budai hídfőt és környé­két. A 39-es közlekedését veszé­lyessé teszi, hogy szűk utcákon közlekedik. A rendőrség terveket készített az autóbuszközlekedés megkönnyíté­sére. Mivel legrosszabb a helyzet a Csalogány­ utcában, ott a romos házakat lebontják és az utcát egyes helyeken 21 méterre szélesítik ki. Lebontják a Mónus Illés-rakpart és Fű-utca közötti sarokh­ázakat, mert az autóbusz ott nehezen kanyaro­dik. Átrendezik közlekedési szem­pontból a Batthyány-teret is. -*/S­/ -D 1. Alanti árudáinkban reggel 7 órától este 10 óráig árusítunk!!! II. kerület, 10. sz. áruda: Csalogány-u. 50. III. kerület, 11. sz. áruda: Flórián-tér 17. IV. kerület, 15. sz. áruda: Tolbuchin-krt 12. V. kerület, 9. sz. áruda: Váci-út 4. V. kerület, 62. sz. áruda: Bajcsy-Zsilinszky-út 6. V. kerület, 81. sz. áruda: Szent István-krt 30. VI. kerület, 20. sz. áruda: Király-utca 69. VI. kerület, 1­6. sz. áruda: Andrássy-út 43. VII. kerület, 18. sz. áruda: Thököly-út 14. VII. kerület, 48. sz. áruda: Dohány-utca 68. VIII. kerület, 7. sz. áruda: Baross-utca 86. Vili. kerület, 73. sz. áruda: Rákóczi-út 1. Vili. kerület, 83. sz. áruda: Népszínház-utca 24. IX. kerület, 12. sz. áruda: Ferenc-krt 8. XI. kerület, 4. sz. áruda: Bartók Béla-út 16. Újpest 24. sz. áruda: Árpád-út 64. Kispest 25. sz. áruda: Ülői-út 115. Pestszent­­­erzsébet 65. sz. áruda: Kossuth Lajos-utca 3. Csepel 60. sz. áruda: Rákóczi Ferenc-u. 83. szaküzlet festék-, pipere- és háztartási cikkekben!

Next