Világ, 1949. június (1198-1221. szám)
1949-06-21 / 1213. szám
4 1949 Jusus 21 13 Petschauer Attilát . _______________ vidám élete ÉS TRAGIKUS PUSZTULÁSA ÍRTA. KRISTÓF KÁROLY Temetésen ■Még ennél a kis epizódnál is kínosabb jelenet játszódott le kettőjük között Hegedűs Gyula temetésén. Közös taxival mentek ki a temetőbe. A magyar színészet nagy halottját az ifjúság is gyászolta. Diákok, cserkészek álltak sorfalat. Csortás és Petschauer elhaladtak közöttük. Az egyik kisfiú kilépett a sorból, szalutált Petschauernek és így szólt: — Bajnok úr, kérek egy autogrammot! Ceruzát, noteszt tolt a bajnok orra elé. Petschauer, aki szerette a heccet és jól érezte, mi lobog most Csortos belsejében, még ugratta is illusztris barátját. — Hét te ismersz engem, kisfiam? — kérdezte a gyereket. — Hogyne ismerném a mi bajnokunkat! — hangzott a válasz. De alig távozott a kisfiú, egy másik gyerek lépett hozzájuk. Csortoshoz fordulva autogrammotkért. A művész nem nagyon szerette az ilyesmit, de most erkölcsi kötelességének tartotta a revansot és látható örömmel írta alá a papirost. Rövid ideig tartott ez az arány. Egyszerre több gyermek lépett Petechauerhez, valamennyien autogrammot kértek. — Kettő-egy a javamra, háromegy, négy-egy... — számolja Petschauer egy zsűrielnök kérlelhetetlen és fellebbezhetetlen hangján. Abban a pillanatban, amikor Petschauer 16:2-nél tartott, Csortos dühösen faképnél hagyta. — Öhö-örnnel sem megyek többet temetésre! — mondotta haragosan. A harag nem tartott sokáig. A halandzsa művésze Karinthy Frigyes egyszer azt mondta: — A halandzsát valóban én találtam ki, de akusztikailag Petschauer tökéletesítette. A nagytehetségű vívóbajnok órákig tudott »kapásból« beszélni bármilyen nyelven, anélkül, hogy bárki is gyanította volna, hogy az illető nyelven csupán néhány szót tud. Franciául angolul, hollandul, héberül vagy szerbül temetési beszédeket tartott olyan bámulatos akcentussal, hogy a hallgatóságot bámulatba ejtette. (Az egyik híres budapesti rabbinak olyan tökéletesen utánozta a hanglejtését, hogy a lelkipásztor maga kérte egyszer: adja elő ezt a lemezt). Mazzini az olasz vívószövetség elnöke Budapesten járt. A tiszteletére rendezett banketten Testyánszky és Petschauer mellé ültették. Vidám hangulat kerekedett és Petschauer elhatározta, hogy s meghalamdzsázza« Mazzinit. Folyékonyan kezdett »olaszul« beszélni, a szép nyelv minden zöngéjét visszaadta a hangja anélkül, hogy a szavaknak bármi értelme lett volna. Mazzini összeráncolt homlokkal figyelt, egy darabig udvariasan bólogatott, majd odament az öreg Santellihez. — Nem tudom, hogy mi van vem — panaszkodott — ez a Petschauer olyan szépen beszél olaszul,mégsem értek belőle egy árva szót sem. Santelli nevetett és éppen meg akarta magyarázni a csodát, amikor megkezdődött a felköszöntők sorozata. A hivatalos tesztek után Petschauer talpraesett olasz-halandzsa beszédet mondott, majd leleplezte önmagát és franciául így szólt Mazzinihez: — Portugál anyától születtem és ezért lisszaboni akcentussal beszélem az olaszt! Mazzini végül megértette a tréfát és egész este kérlelte a tréfás magyar bajnokot, hogy beszéljen vele olaszul. VI. FEJEZET Horthy kijelöli az olimpiai bajnokot Horthy Miklós »kormányzó« vagy ahogy titokban emlegették: a »kormányos«, jó vívónak tartotta magát Rendszerint lojalitástól csepegő katonatisztekkel vívott, akik nem merték megverni, h ha nem hagyták magukat legyőzni és aztán habzó szájjal dicsérték főnökük páratlan vívói zsenialitását. (Éppen így rendkívül tehetségtelen bridzsjátékos volt Horthy Miklós, de nem tűrte, hogy veszítsen és jaj volt annak, aki partit nyert ellene). Szerette magát a vívósport patrónusának feltüntetni. Mindenbe beleavatkozol még a vívószövetség választmányának kijelölésébe is. Petschauert rendkívül irigyelte világhíres harcimodoráért és házi vívómesterének az öreg Santellinek meg is mondta: szeretné ezt a vívóstílust elsajátítani. Trenírozott is vele szorgalmasan az olasz mester, de nem ment a dolog. Egyszer aztán Horthy megelégelte a sok kudarcot és ráripakodott Santel. Ura: — Hagyjuk ezeket a lagymatag fogásokat! Megmondtam magának, hogy úgy akarok vívni, mint Petschauer. Mire az öreg olasz, a maga jellegzetes modorában így hárította el magától a lehetetlen feladatot: — Abszurdum, abszurdum! Petschauer lenni bolond, te lenni kormányos! (Folytatása következik.) HÉTFŐI KRÓNIKA 1. Mély megrendüléssel vett tudomást a művészvilág Abonyi Géza megbetegedéséről. A Nemzeti Színház örökös tagja a múlt hét keddjén vonult be a Hajnali Kónikára. Pénteken a fürdőkádban találtak rá eszméletlen állapotban. Azóta nem tért magához. Az orvosok mindent elkövetnek, hogy a nagy művészt megmentsék az élelmek. Abonyi most 54 esztendős. 2. Keltai Jenőnek rövidesen megjelenik egy 800 oldalas könyve. Ez a kötet három regényt (Életke, 111-es, Utolsó bohém) és 60 elbeszélést tartalmaz. 3. Keller Dezső most készült el a Garasos menyasszony című Planquetite-operett átdolgozásával. Felfrissítette a szövegkönyvet. A zenét is korszerű hangszerelésben játszszák. 4. Operaházunk csütörtökön,, június 30-ám fejezi be évadját a Don Juan előadásával, Svéd Sándor és Klemperer vendégfelléptével. Július 1-én tartják a Zeneművészeti Főiskola évadzáró vizsgáját az Operaházban. 5. Megkezdték a filmgyárban a »Ludas Matyi« színes film előkészületeit. A fim rendezője minden valószínűség szerint Nádasdy Kálmán lesz. 6. Náray Terit, a Pesti Színház művésznőjét, Egri István feleségét vasárnap este kórházba szállították. Nagy érdeklődés mellett zajlott le vasárnap délelőtt a Brada tánciskola vizsgaelőadása a Művész Színházban. A műsorból kiemelkedett a Tóth-testvérek (Tóth Irén és Ernő) művészi értékű, nívós három táncjeleznete. A táncospár komoly ígérete a magyar színpadoknak. Lamár Éva is ügyesen táncolt. Rail,Süli Tamás új, hangulatos dalát sikerrel mutatták be a edipiek. VILAO Marosán György könnyűipari miniszter a munkásmozgalom régi harcosa. Rendkívüli közvetlenségével — amelyet miniszter korában sem vetett le — nagy népszerűséget szerzett magának. Pékinas volt, tizenöt éves korában már szakszervezeti tag. Eleven temperamentummal vetette magát a harcba, főkép a Peyerirányzat ellen. A második világháború alatt a kommunistákkal együttműködve küzdött a függetlenségi mozgalomban. 1942-ben Letartóztatták, a németek internálótáborba zárták. A felszabadulás után egyik vezére volt annak a harcnak, amely a munkásegységért, a két munkáspárt egyesüléséért folyt. Az egyesülési kongreszszus óta, főtitkárhelyettese a Magyar Dolgozók Pártjának, múlt augusztus óta a párt nagybudapesti titkára. Negyvenegy éves. Ahol megjelenik, felderülnek az arcok. Miniszteri kinevezésekor a gratuláló levelek ezreit kapta s ezeknek általában az volt a tartalmuk: »...maradj mindig a mi Gyurkánk...« Faust az Állatkertben Az állatkerti színpad megnyitására szombaton került sor. A rendezés nehéz helyzetben volt, mert az idő elég hűvös volt ahhoz, hogy a produkciót átvigyék a Városi Színházba. Végül is az a teljesen érthető álláspont győzött, hogy az előadást meg kell tartani, mert mégsem lehet az állatkerti szabadtéri színpad megnyitását a Városi Színhházban lebonyolítani... Június lévén, hosszúak a napok és a fényeffektusok miatt csak későn lehet kezdeni, így azután nem sokkal 9 előtt kezdtek. Az előadás heves időjárási viszontagságok között zajlott le. Margit kertjét ugyancsak tépdeste a szélvihar. Történt néhány apróbb malőr is, Mefietta nem tudta a söröshordót megindítani, a kard nem szikrázott az Ördögi párbaj jelenetben. Végeredményben a szereplők, a címszereplő Fehér Pál és társai, valamint a dicséretesen kitartó Komor Vilmos karmester derekis munkát végeztek. Fodor, Svéd, Neményi Lili, Raffay Erzsi helytálltak. Az élénk elleniszélben lezajlott Helyettem kis virág után az idő még hűvösebbre fordult, ami a balettet visszavonulásra késztette: bár nincs Valpurgisz és balett nélkül, a közönség ez esetben kénytelen volt belenyugodni a változhatatlanba. Az előadás Margit megdicsőülésével így is éjfél körül ért véget. Palló Imre június 21-én a Szegedi Nemzeti Színházban a Rigóiéitól énekli. Vasárnap a Táncsics Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság felolvasó ülést rendezett. Várnai Zseni mondott megnyitó beszédet, majd Táncsics Mária olvasott fel Táncsics Mihály műveiből. Görbe János a Nemzeti Színiház tagja regényrészletet olvasott fel, Földeáki Jenő Fodor József költeményeiből szavait. Túri András, Barát Endre, műveik'b® adtak elő'. Stomfai Károly, a fiatal orgonaművész a szabadság téri református templomban hangversenyt adott. Buxtehude és más műveket játszott mély hatással. SZÍNHÁZ ÉS FILM Paul Robeson: Hazamegyek, hogy a művészet eszközeivel hirdessem az amerikai népnek a Szovjetunióról szóló igazságot Moszkvai jelentés szerint Paul Robeson, a világhírű énekes, aki a Puskin-jubileum alkalmával rendezett ünnepségek során több napot töltött a Szovjetunióban, hazautazása előtti, cikket írt a Literaturnaja Gazelta című moszkvai irodalmi folyóiratban. — Az egyszerű amerikai emberek és a haladó értelmiség köréből érkeztem hozzátok — írja. — Boldogság, hogy cikkemet, amellyel a szovjet néphez, kultúrájának mestereihez fordulok, ezzel a csodáshamgizású szóval kezdhetem: Barátaim! — Egész életemben végigkísért — folytatta tovább — hogy bennünket, színesbőrűeket megfosztanak emberi méltóságunktól és jogainktól. Még nemrégiben Nyugat- Európában tett utazásom a Hoahrtá-ból is nem egyszer éreztették velem, hogy néger vagyok, nem vagyok egyenlő tagja a társadalomnak. — Már féléve járom a világot. Tavasszal majdnem egész Európát beutaztam. Mindenütt láttam az egyre növekvő és erősödő elezátuságot a tartós békéért való küzdelemben. Hazamegyek, mert szilárdan elhatároztam, hogy küzdök a fasizmus és minden árnyalata elen életem utolsó pillanatáig. Hiszek abban, hogy az amerikai haladó erők erősebbnek bizonyulnak az ezer amerikai titkos összeesküvésénél. Hazamegyek, mert mint művésznek művészetem eszközeivel el kell mondani az igazságot arról, mi történik a Szovjetunióban Európában, Ázsiában. Strindberg Haláltánca filmen August Strindberg centenáriuma van, ebből az alkalomból kaptunk most egy francia filmet, a »Haláltánc« filmváltozatát. Sok benne az eredeti darabból átmentett dialógus. De még több az a tipikus filmgondolkodás, amely nem törődik azzal, hogy zseni írta a művet, elhinti benne az állítólag »tömegeknek szóló« konkolyt. A patologikus kapcsolatban élő házaspár kegyetlen drámája. Persze nem elég a filmen, beletesznek fogolyszökést, kitalált szerelmi vonalat a házaspár leánygyermekéről. De még így is, minden giccsen keresztül, kimagaslik belőle Strindberg eredeti gondolata — a házastársi gyűlölet. A dráma a svéd zseni legkomorabb munkájának egyike. Elszállt felette az idő. Ma mái csodálkozunk, hogy ilyen emberek is voltak. A fiatalság pedig, ott az első sorokban, egyenesen kikacagja éppen azokat a jeleneteket, amelyek annak idején a leghatásosabbak voltak a színpadon. Stroheim remek. Naturalista színjátszása azonban a film végén kissé kényelmetlen a nézőnek. A film helyenként még így is érdekes. (Rdf) Az Óceán vándora Szovjet expedíciós film bemutatója Magyar nyelven is megjelent Mikluho Makláj, a múlt század kiváló orosz kutatójának könyve expediciós útjáról »A pápuák világában« címmel. Ebből a műből a Szovjetunióban film készült s most került a magyar közönség elé. Igen fontos és lényeges problémát tárgyal a film. Makláj Új- Guineába utazott, hogy bebizonyítsa tézisét: a fehér faj nem felsőbbrendűbb más emberfajtánál. Az imperialista német politika ennek az ellenkezőjét óhajtotta kihangsúlyozni és mindezt elkövetett, hogy megnehezítse, sőt lehetetlenné tegye Makláj munkáját. Erről a küzdelemről, Makláj óriási nehézségeiről szól »Az óceán vándora«, amelyben Kurilov játssza a tudóst és Wailand Rudd a pápuák vezetőjét. A filmet Razumnij rendezte. A magyar közönség nagy érdeklődéssel fogadta a filmet. SM» Két bemutató és egy felújítás az Operában Az Operaház egy estén két balettet mutatott be, egyet pedig felújított, Petruska. (Felújítás.) Stnavinsakit, amikor a Petruskát írta, az a nézet vezette, hogy nem az érzés, hanem a ritmus és a mozgás a zeneművészet alapja. A mechanika törvényszerűségei érdekelték. Sajnos, a tegnapi felújítás zenekari részét illetően azt kell mondanunk, hogy ez a ritmikai érdekesség is elmosódóban van. Stravinszki a Petruskát kissé átírta, a hangszerelést megváltoztatta, a zenekart lefaragta, lecsökkentette. Most a zenekar az új változatot játszotta. És ez a zenekar bizony nem sziporkázott és nem rakétázott, nem volt meg a két év előtti előadás pezsdítő hatása. Az egész mintha meghígult, elvizenyősödött volna. Vashegyi Ernő a kitűnő táncos új koreográfiát írt. A színpadon a varietté minden eszközét igénybe veszik. Rab István, ez a remek, akrobatikus ügyességű táncos megvalósítja a szólásmondást és izgalmában a szemünk előtt »mászik a falra...« A mórt Vashegyi, a báltermét Pásztor Vera táncolta. Rendező Oláh Gusztáv. Koródy András vezényelt.. Négy pás de dem. (Bemutató.) Négy kisebb darab került a közönség elé, artisztikus, de nem mindig izgalmas előadásban. Legkevésbé Caesar Franck Eros és Psyché-je tetszik, nem érezzük táncszerűnek. Csajkovszkij Kék madár variációit az őszinte melódiák megkapó ereje viszi sikerre. Kováts Nóra és a virtuóz Rab István a szereplők. Chopin Lentojában Csinády Dóra poétikus. Partnere: Fülöp Viktor. Az ízléses koreográfiát maga Csinády Dóra írta. Debussy Csónakban című műve Pásztor Vera és Vashegyi előadásiban artisztikus és muzikális hatásokkal ékes. Furfangos diákok. (Bemutató.) Szövegét Oláh Gusztáv írta, Jókai Mór A debreceni lunátikus című híres novellája alapján. A táncjáték hat képre osztva jeleníti meg a debreceni kollégium diákjainak csinyjeit. Az állandó kollégiumi díszletháttér felett a latin felírás azt mondja, hogy az illedelmes szórakozások megengedettek, a többiek tilalmazottak. Azonban, mint látjuk, egy alvó tanár csizmájának lehúzása az illedelmes szórakozások közé számít a diákok szemében... Farkas Ferencnek ez az első balettzenéje. Groteszkségben és ritmusban érdekesebb, mint lírai részeiben. Népi táncelemeket is felhasznált. Harangozó Gyula most sem tagadta meg kitűnő humorát és ötletekkel tűzdelt, vidám koreográfiát írt, egyben az árulkodó diák szerepét ő is táncolja. A dekoratív Csinády Dóra, továbbá Sallay Zoltán, Kőszegi Ferenc a főszereplők. Fülöp Zoltán díszletei derűsek, kellemesek. A tógás diákok kissé groteszk módon hatnak. Kenessey Jenő jókedvvel, rutinnal, kitűnő érzékkel vezényel balettet. Oláh elgondolása szerint a színházban a kiváló táncosok segítségével a klasszikus balettstílus továbbfejlesztésére törekszenek és meg akarják valósítani a népi elemeket magába olvasztó, realisztikusan kifejező táncjátékot. Somogyi Vilmát