Világ, 1949. június (1198-1221. szám)
1949-06-15 / 1209. szám
41 1949 június 15 Madridi kaland Megpróbáljuk elmesélni egyik madridi történetét, amely állítólag »az életből van merítve«. Legalább is a tanúk — kitűnő magyar vívók — esküsznek rá. Káprázatos fogadáson mutatták be egymásnak a magyar és a spanyol vívók csapatát. Ez úgy történt, hogy a madridiak — vívók és más előkelőségek — végigjárták a sorba felállított magyar bajnokokat és harsányan elhadarták a nevüket. Ilyeneket mortoltak: — Don Miguel Garcia Maria José Alvarez de Algeciras! Mire a szegény rövidnevű magyar is bemutatkozott: — Gombos. Jött a másik spanyol: — Don Juan de Farfandilos y Perito de Lopez. A magyar: — Rády. Petschauer a sor végén tréfálkozni kezdett: — Te, ezek kirettögnek bennünket, hogy ilyen rövid nevünk van. Én mindjárt csinálok egy kis cirkuszt. Oda is állt nemsokára az egyik frafekos úrhoz és hogy a honfitársait szórakoztassa, elegánsan meghajolt és a körülötte álló magyarok visszafojtott röhögése közben igy mutatkozott be: — Csendőr zabák és rátóti Petschauer Attika, de külön kívánom, Pukkadj meg! Mire a rendjeles úr szeliden így válaszolt: — Pukkadj meg jómagad édesöcsém. Én vagyok a magyar követ. „Gulás úr" A világ különböző nemzeteinek újságírói, amikor elszéledtek az amszterdami olimpiászról, otthon hatalmas cikkekben méltatták Petschauer Attila vívóművészete, és különös harci modorát. Hasábos cikkeket szenteltek a kopjázásnak. Amikor Petschauer egy évvel kékésőbb megjelent Koppenhágában, egy olimpiászt járt újságíró elsőoldalas tudósítást írt róla a következő címmel: »Den temipraitheosfulde ugarer Attila Petschauer der kaempede haa de med arme. Ben. Tunge og kaardo.« Külön alcímek foglalkoztak Petschauer harci kiáltásaival: :«Egg ramte Dammer. Hvnken hímmel raobende vretfardighet o-á-á-á-ju-lá-la-sa-u-vo-u-vo!« Amikor a Hotel d'Angleterre dísztermében a királlyal az élén megjelent a közönség, a cikkek hatása alatt mindenki Petschauer Attila nevét kereste a programmon. Csiler dán bajnokkal vívott először a magyar bajnok. A dánok legjobb vívója cvisikerrel a maszikja alatt — kedves szelíd ember — nyugodtan állt a planson és csak piszkálgatott félelmetes kardjával. Petschauer szokása szerint rárohant: — Hoplate-hopla-hopp! Megdöbbenve hallgatott először a hidegvérű közdség de aztán egyszerre harsogó derültség robbant ki a teremben. És amikor Petschauer győzött őszinte lelkesedés tombolt a közönség soraiban. Másnap az egyik vezető lap ilyen címet adott elsőoldalas cikkének. — A magyar Petschauer énekelve megverte Ostiert! Megjelent Petschauer karikatúrája is a következő aláírással: — Oilana Gulasch! Másnap a szállodában sportrajongó diák-kiasszony lépett a hallban üldögélő Petschauerhez, odanyújtotta a lapból kivágott karikatúrát és autograromot kért rá. Amikor megkapta, meg sem nézte, hanem így szólt: — Köszönöm, Gulásch úr! A bajnok mosolyogva szólt: — Engem Petschauer Attilának hívnak a barátaim. Mire a lány kedvesen válaszolta: — Tudom, ez a beceneve. Viszont úgy-e Ollala a keresztneve és Gulásch a családi neve? Így maradt Petschaneren a Monsieur Gulasch név. (Folytatása következik vidám élete ÉS TRAGIKUS PUSZTULÁSA ÍRTA: KRISTÓF KÁROLY Képzeletbeli mérkőzés egy gladiátorral ,Petschauer Attila rajza) KEDDI KRÓNIKA 1. Nemrégiben a Vigadó épületének történetével foglalkozott új Világ. Cikkünket Sarkadi Aladár színművész most érdekes adattal egészíti ki. A kilencvenes évek közepe tájéra harsogó plakátok hirdették Pest utcáin, hogy a Vigadóban valódi szin-indián zongoraművész ad hangversenyt. Abban az időben az Állatkert minden hónapban különféle egzotikus népek csoportját mutatta be. Egyszer törpe négerek, máskor indiánok jelentek meg s ezek lázbahozták a főváros népét. Így aztán a szin-indián zongoraművész iránt is fellobbant az érdeklődés lángja. A Vigadó nagytermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. A pódiumon olajbarna arcú, hosszúhajű, magas, karcsú fiatalember jelent meg, aki nemcsak egzotikus külsejével, hanem virtuóz játékával is tomboló sikert aratott. Néhány nap múlva a szintadián levetette maszkját és legközelebbi koncertjét már saját nevén tartotta meg. Sauer Emil volt az ifjú zongorista, aki akkor indult első külföldi turnéjára, impresszáriója a szin-indiánok budapesti népszerűségét is felhasználta reklámnak. 1. ■ ^régen hajlottunk Andai Ernőről, a »Soha ilyen tavasz« cmű regény szerzőjéről, aki rövidesen új írásával szerepel a rádióban, ő írta a június 23-án színrekerülő »Csütörtökön este« keretszövegét. Befejezett ezenkívül három egyfelvonásost is. 3. Kedves jelenet zajlott 1« szombaton este a Bristol szálloda halljában. Svéd Sándor éppen hazaérkezett, amikor az egyik fotelból felugrott egy ruganyos, eszhalántékú, barnaképű férfi. Odaszaladt az operaénekeshez, átölelte és fringosan mondta: — Caro mio, illustrissimo baritono... Moro, olasz válogatott kapus volt, lelkes operabarát, aki a milánói Scalaból ismerte Alessandro Sved-et. 4. Erélyes lépésre készülnek a színpadi szerzők a magánszínházakkal szemben. Egyesületük tárgyalásokat kezdett a színigazgatókkal a tantérnél számolással kapcsolatban. Amennyiben nem fizetik ki a szerzők járandóságait, hogy zárlatot kérnek a darabokra. A Szegedi Nemzeti Színház június 20-án rendezi Puskin-emlékünnepét, amelyen az opraai tagozat Vaszy Viktor vezényletével az »Anyegin« második felvonását adja ellő. ViLto Carapenese Ricardo huszonhat éves, jelenleg Milánóban működő válogatott balszélső. Szénfekete, apró ember, aki a goromba, »csontesztergályos« útvédektől sem retteg. Fő erénye a gyorsaság, de a szemfülességet sem lehet tőle elvitatni. Pozzo Vittorio, a volt szövetségi kapitány fedezte fel. Szó van arró, hogy most a Torinohoz kerül, mert a szerencsétlenül járt együttest most szervezik újjá. Jelenleg kisebb bárkávéháza van a Via Cantuban, a Dom közelében. Elmondotta, hogy szeret a Scalaba járni, de nincs ideje, mert főleg az esti órákban nagy a forgalom. Legjobban Verdit szereti, a Verdi-operák közül is a Rigolettót. Tekintettel a Scala kiterjedt Verdi-műsorára, ha operabarátnak csapna fel, becsukhatná az üzletet. Mint a csapat kapitánya, ő vette át Rics minisztertől az ajándékkulacsokat. TELEFON Egyik kollégánk nemrégiben Budára költözött. Arra a környékre, ahol Honthy Hanna látók. Minthogy a hegyen — a háborús pusztítás miatt — még kevés a telefonbuzaj , az állomás bevezetése igen költséges, kollégánk Honthy Hannát kérte meg, engedje ikresíteni telefonját. A népszerű művésznő keveset beszél telefonon s beleegyezett az ikresítésbe. * Megtörtént az ikerállomás felszerelése. Honthy új számot kapott, az újságíró is. Két napig zavartalan volt minden. * Szombaton azonban váratlanul megbolondult a készülék. Az újságírót hívták telefonon. A felesége jelentkezett: __ Tc66C11^ — Itt X. Y. beszél. Gratulálok. — Köszönöm. Mihez? — A fehérhez. Szenzációs. Olyan szép, hogy mindenki írigyli érte. Melyik üzletből való? — Nem üzletből... Itthon született. — Házivarrónő? — Miről beszél kérem? — A ruhájáról, amelyet a Vígszínházi előadáson visel... — Kit tetszett tárcsázni? — Honthy Hannát... * Néhány perccel később Honthy telefonja csengetett. — Én vagyok! — jelentkezett a primadonna. — Szervusz, angyalkám — csicsergett a női hang. — Gratulálok! — Köszönöm, Mäiez? — A fehérhez. Szenzációs. Olyan szép, hogy mindenki irigyel Melyik üzletből való? — Nem üzletből... — Ne mondd! És a többi milyen színű? Fiúk, lányok? És hogy van a mama? Állatorvos volt nálatok? — Miről beszél, kérem? — Hogy-hogy miről beszélek? Azt hallottam, hogy Peggynek öt kölyke született, hát erről! Honthy — aznap már tizedszer — dühösen csapta le a kagylót: — Itt Honthy beszél. Fordítva kapcsol a készülék. Hívja az én számomat, ha az ikremmel óhajt beszélni * A primadonna most úgy haragszik az újságíróra (s nem a telefonra), hogy még át sem ment meglátogatni az ötöskutyaikreket, amelyekért annyi gratulációt kapott. Szerda SZÍNHÁZ ÉS FILM Paul Robeson nagysikerű hangversenye Moszkvában A Puskin-ünnepségek alkalmából nagysikerű hangversenyt adott Moszkvában Paul Robeson, a világhírű néger énekes. A Pravda és az Izvesztija ebből az alkalomból külön cikkben méltatja Robeson művészetét. A Pravda rámutat arra, hogy Robeson nevét az egész világon ismerik. Világhírét és népszerűségét annak köszönheti, hogy művészetét az imperilamus, a háborús uszítók, a faji megkülönböztetés elleni harcnak szentelte. »Számomra — szokta mondani Robeson — a dal szocialista fegyver. Nem hiszem, hogy a művész kívül maradhatni a politikán. Egész tehetségeimnél a népet akarom szolgálni.« A Szovjetunióban adott hangversenyein kifejezésre jut az a mély tisztelet és rokonszenv, amellyel a Szovjetunió népei az emberek mű. Hatnak az imperialista leigázás ellen és a szabadságért vívott küzdelmét kísérik. Hacsek és Salával „súlyosbított“ Denevérelőadás az Operaházban Az Operaház tegnapi rendkívüli Denevér-előadásán a szilveszteri attrakció szemünk láttára nyári operetté változott: az Operaház dolgozóinak üdültetési akciója javára, ünnepi betétműsorral megtoldott Denevért mutattak be a közönségnek. Ami még sohasem fordult elő, Hacsek és Sajó is szerepeltek a színpadon, frenetikus derültség közepette... A népszerű komikusok nyilván hallottak próbaviszontagságokról, mert Komlós, Klempererre mutatva, érezhető kárörömmel kiáltott fel: — Engem ő nem fog dirigálni! Partnere Herczeg pedig a helyzet objektív mérlegelése után, őszintén megállapította: — Ez nem nekünk való hely! A betéthangverseny egyébként is kitűnően sikerült, Major Tamás Petőfi Sándor: »Levél Arany Jánoshoz« című költeményét szavalta el szárnyaló lendülettel, dr. Palló Imre a Hazám, hazám áriát formálta meg nemes zengéssel. Pásztor Vera és Vashegyi Ernő a Terefere polkával arattak sikert. Rab István és Kovács Nóra pedig, mint a legifjabb táncos-generció képviselői, orosz táncot adtak elő, viharos tapsok közepette. A betéthangverseny kiemelkedő eseménye volt Gyurkovics Mária szereplése. Strauss Tavaszi hangokja röppent fel azzal a páratlan könnyedséggel és fehér izzásban csillogó koloratúrával, amely minden produkcióját jellemzi. Fehér Pálkitűnő szereplésén kívül meg kell említeni Neményi Lilit, aki nemcsak értékes muzikalitásával járul hozzá a színvonal emeléséhez, de a vígjátéki színésznő fegyverzetének ízléses eszközeit is latba veti. A második felvonásban kisebb malőr történt: Klemperer előadási közben kifogásolta, hogy a kórus balszárnya nem húzódik előre. Hevesen integetett, majd felszólt a színpadra, aminek következtében Reményi önhibáján kívül elvesztette kontaktusát a zenekarral. Az egész jelenet meglehetősen zavaros körülmények között zajlott le.Az ismert főszereplők bevált rutinjukkal látták el feladatukat, a betéthangversenyt Varga Pál vezényelte. Ezalatt Klemperer az igazgatói páholyból szemlélte az előadást. * Beethoven IX. Szimfóniája hangzott el minap a Városi Színházban, nagy közönség előtt. Klemperer vezényelt, igen csekély előkészület és nem sokkal megérkezése utáni. Az első két tétel nem nyújtott különösebb élményt, de a harmadik és a negyedik a zenekari részben tündökölt Szólisták Farkas Ilonka, Németh Anna, Rosier Endre, Sttassy György. A Budapesti Kórust Forrai Mudós tanította be. Somogyi Vilma. 40.000 mű 617 milliós példányszámban Nemrégiben tették közzé a Szovjetunióban az 1948-ban forgalomba került könyvek számadatait. Ezekből megtudjuk, hogy az elmúlt évben 40.000 művet nyomtattak ki 617 millió példányszámban. A múlt évben 268 millió példányban jelentek meg Marx, Engels, Lenin és Sztálin művei. Negyedszer adták ki Lenin műveinek 23 kötetes gyűjteményét. Sztálin megjelent művei pedig egyenként félmilliós példnyszámban hagyták el a nyomdát. Az 1947/48-as években 1163 olyan könyvet adtak ki 13 milliós példányszámban, amelyet a »Szocialista Munka Hősei« és a mezőgazdasági termelésben élenjáró dolgozók írtak munkájukról és munkatapasztalataikról. * A Magyar-Szovjet Társaság szabadegyetemi előadássorozatának hétfő esti záróelőadásán Sala Sándor, az Országos Filmhivatal elnöke számolt be a Szovjetunióban tett tanulmányútja tapasztalatairól, főleg a szovjet Elméletről. — A szovjet mozi — mondotta — kulturális központ, amely kielégíti egy-egy városrész vagy vidék lakóinak legfontosabb kulturális igényeit. A szovjet mozi a mi mozi típusainktól eltérően jól felszerelt klubhoz hasonlít. A nagyobb szovjet mozk hangversenyteremmel, képzőművészeti kiállítóteremmel, kényelmes társalgóval és többezer köteles könyvtárral rendelkeznek. Az előcsarnokban az előadások megkezdése előtt ternézenekarok játszanak és a moziba készülő ifjúság az előadás megkezdéséig táncol. Színházi hírek Az Operaház június 20-án és 21-én próbajátékot tart az alant felsorolt, üresedésben lévő állások betöltésére: hegedű, mélyhegedű, gordonka, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, ütőhangszerek. Jelentkezés az Operaház I. emeleti irodájában június 18-ig 10—12 óra között. Puskin zenészett dalait énekli pénteken délután a rádió 3 órai adásában Marton Éva és Feleki Rezső, Kardos István kíséretével. Dr. Körner Bécs város polgármestere hivatalosan üdvözölte Richard Strausst, Bécs díszpolgárát 85. születésnapja alkalmából. Krúdy Gyula »Betyárok« című elbeszélését, dramatizálták, július 17-én kerül előadásra a rádióban. Kertmozikat nyit a legforgalmasabb üdülőhelyeken a Mozgóképüzemi N. V. A Színháztudományi Intézet (a Színművészeti Főiskola kebelében) készíti a magyar külügyminisztérium kiadásában hét nyelven megjelenő Chronique de la Via Culturelte en Hoogrie részére az évad bemutatóinak havonkénti beszámolóját. Gorkij »Hálás utókor« című novellájából drámát írt Rácz György.