Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-27 / 1244. szám

r Szerda VÍZSZINTES SOROK. 1. Folteltávo­lítás. 9. írásban eltéveszte. 10. Kár­tyalap. 11. Virágozz. 13. Rövidítés. 14. Spanyol arany. 15. Angol király (1603—1623), Stuart Mária fia. 17. Puskin ennek az istenasszonynak keblét említi együtt Flóra bájával az Anyeginben. 19. Morsejel neve. 21. Ipari növény mássalhangzói. 22. La­tin dolgot. 24. Mosdatlan. 27. Oroz. 28. Igekötő. 29. Időhatározó. 30. Színművészünk névbetűi. 31. Rádión továbbit. 33. Visszavonni (!). 34. Helyhatározó. 36. Az ábécé első két betűje. 37. Fontos ipari növény. 39. Virág. 40. Elemózsia. 42. Igekötő. 43.........Dagover. 44. Ilyen uralkodó volt Aman Ullah. 46. Szomjazik. 48. Félelem (!). 49. Csodálkozó­ szócska. 51. H-val neves magyar író. 52. Lám.­ 53. Okos ember mindenben ezt nézi. 56. Kárt okoz. 57. Görög föld. 58. Olaj mássalhangzói. 59. Fogházőr tévé. 62. 3700 km hosszú alaskai folyó. Észak-Amerikában a Bering-tengerbe ömlik. 64. Talál. 66. Hidegben mondják. 67. Puskinnak mindig volt ilyen sugallata. 69. El­­húnyt sakkvilágbajnok névbetűi. 71. Anyegin másik neve. 72. Vány­­u­yadt. FÜGGŐLEGES SOROK. 1. Idézet az Anyegin hősnőjének leveléből (zárt betűk: L, F, H, L). 2. Adriai­­tengermenti balkáni vidék eredeti­leg indogermán lakossága (betűhi­bával). 3. Hantod. 4. Jassz-múri. 5. Az Anyégin egyik legszebb fejezete. 6. Fordított igekötő. 7. Lyukat ké­szítene. 8. A függ. 1. idézet máso­dik sora (zárt betűk: A, K, Ny. E). 12. Külföldi szent 16. Német Ká­roly. 18. Illetőleg ( rövidebben). 20. Gondját, viselné a betegnek.­ 23. Gö­rög szabadságmozgalom. 25. Mű rö­vidítése. 26. Gyarmatáru. 31. Mu­lató. 32. Tatjána így szólítja vén dajkáját az Anyéginben. 35. A föld közepe felé. 38. Sellő. 39. Leventék Jelzője Aranynál. 41. Kínai hossz­mérték. 42. A támadó kezének Igéje. 47. Nél, párja.. 50. Ügynökség is van Ilyen. 52. Azonos kiejtésű betűk. 54. Névelős főzelék. 55. Lát. 60. Francia király. 61. Kielégítő meny­­nyisége. 63. Kiváló színművészünk. 65. Ez a fogadási összeg. 68. Csak­nem alul. 70. Fordított szamárhang. OKA) Megfejtések a szombati számból: V. 1. Kolozsvár. — 36. Nagy­ Sóstó. F. 1. Kodály Zoltán. — 7. Reinkar­náció. OKMÁNYSZERŰEN BEBIZONYO­SODOTT, hogy az első golyóscsap­­ágyakat Oroszországban alkalmaz­ták a 18-ik században és nem mint eddig hitték: Angiiában és Német­­országban gyártották. Amikor mű­ben I. Péter cár emlékművének ta­lapzata készült, az oroszok egy 90.000­­pad súlyú gránittömböt szál­lítanak és ezt a szállítást egykorú metszetek örökítik meg. A metsze­teken világosan látható, hogy a grá­nittömböt, golyóscsapággyal ellátott kerekeken továbbították. 1­­ 1 V n V­» 9 /c V !Z IT“ 't' V­ r. 7 19 ipu U Vru Vb if Si» Sl ifgij n­dr is­li ifi? 18 J? 40 v/ 41 ~7~m ‘*6 V* ri Se flgm* fi Pt ff T Ti'm* w n 6o lottó 65te •*+ id bi fr· TOfflN u A 9-es autób­uz vonalát vezes­sék ismét régi útirányán, a Má­tyás­ téren át, Mátyás térnek. Világbajnoki készülődés Hegyi Gyula államtitkár megnyitóbeszéde — Zátopek hatalmas küzdelmet vívott az ötezres szovjet bajnok ellen — Hazai kosztot kapnak az FVB külföldi részvevői Időszerű futballkérdések A magyar sport reprezentánsai a londoni olimpiai versenyen óriási sikerrel szerepeltek. Ezt a siker­­sorozatot a magyar versenyzők most a Főiskolai Világbajnokságon folytatják H­egyi Gyula államtitkár, aki teg­nap megnyitotta a lillafüredi tré­ningtábort, rámutatott arra, hogy a londoni olimpia után most újra ha­talmas erőpróba előtt áll a magyar sport. — A kormány támogatása lehetővé tette — mondotta Hegyi — hogy főiskolás válogatot­tje­ink a lehető legjobb körülmények között együttesen, napi elfoglaltságukból kikapcsolódva készülhessenek fel. K­ülön jelentősége van annak, hogy a magyar fiatalok éppen Lilla­füreden készülnek, azon a helyen, ahol a Horthy és Bethlen-korszak sötét panamáinak fényűző bünta­­nytája volt. Ma már Lillafüred is a népé. Ezen a helyen újólag érezniük kell, hogy a népé a sport is. A nép á­llama természetesnek tartja, hogy sportolóinak megadja a nyugodt­­el­készülés lehetőségét. Ez azonban kétdez mindenkit. Aki ennek a tá­bornak a tagja, gondoljon arra, hogy sikere nemcsak egyéni­­ siker, sőt nemcsak magyar főiskolás siker, ha­nem egy-egy tégla a világbéke ha­talmas épületéhez. E­z a nagy világverseny új szín­nel gazdagszik. Részt vesz rajta a Szovjetunió is. Szemünk előtt bon­takozik ki a sportban is egy hatal­mas megmozdulás, 200 millió em­ber szocialista fejlődése. És ez nem­csak mérhető eredményekben mu­tatkozik meg, hanem a szovjet sportember magatartásában, szelle­mében, fegyelmezettségében is. s szívesen látjuk a nyugati ál­lamok főiskolás versenyzőit is. Nem politizálni hívjuk őket. Beszéde vé­gén az államtitkár kérte a verseny­zőket, készüljenek fel alaposan, be­csületesen, kötelessé­gtudóan a Fő­iskolai Világbajnokságra. A külföldi versenyzők elszállásolása A Főiskolai Világbajnokság Szer­vező Bizottságának sikerült megol­dani a Főiskolai Világbajnokság kül­földi résztvevőinek elszállásolását. A Világbajnokság külföldi verseny­zői számtára a legteljesebb kényel­met biztosították. Budapest legjobb szállodáiban helyezik el a külföldi sportolókat. Még arról is gondos­kodnak, hogy a külföldiek a lehető­séghez képest hazai vagy ehhez ha­sonló kosztot kapjanak. edezettel műveli ezt, az ellenfél hátvédjei ellenében, akkor könnyen megtörténhetik, hogy a csatárok ön­magukat lesre állítják. A Davis Cup zónadöntői A Davis Cup európai zónájának öntő mérkőzését, a francia és olasz reniorcsapatok összecsapását hétfőn délután fejezteik be a párisi Roland Gaross Stadionban. Az utolsó na­pon Abdessia Sam 6:3, 6:4, 6:2 arány­ban győzte le az olasz Marcello Del Bellót, Cucelli pedig 8:6, 4:6, 6:0, 6:1-re verte meg Bernard-t. Végeredményben tehát Olaszország csapata 3:2 arányban győzött. Mint az európai zóna győztese, augusz­tusban mérkőzik az amerikai zóna­győztessel. (Ez valószínűleg Auszt­rália.) Ennek az összecsapásnak győztese fogja megvívni a döntőt a kupavédő USA-val Atlétikai híradó A­z atlétikai idény derekán európaszerte jó atlétikai eredmé­nyek születnek. A lengyel bajnoksá­gon a távolugrást Adamczyk nyerte meg 720-szal, a hármast Hoffmann 14.49-cel, a súlyt pedig a Budapes­ten is járt Lomowski 15.27-tel. A brüsszeli francia—belga viadalon Vernier 1500-on 3:50.6-ot futott, a 400 gátat pedig a budapesti FVB-re is benevezett Elloy nyerte 53.7-tel. A svédországi Gävieben az egy­­mérföldes verseny közben Abeng és Bergkvist 3:48.4 alatt futotta ez 1500 méter! Ugyanott Lundberg 4.27-et ugrott rúddal. Oslóban Hu­­seby 16.41-et dobott súllyal. A leg­újabb német eredmények: 100 mé­teren Wittekindt 10.4, 800-on Alz­­heim­er 1:50.8, kalapácsvetésben Wolf 55.59, Stroch 54.47 méter. Egy női versenyen Kirchhof­f 5.89-et, Brunnemann pedig 5.83-at ugrott tá­volban. H­étfőn délután a következő labdarúgómérkőzéseiket játszották le a Szovjetunióban: V­VSz (Moszkva)—Dinamo (Je­­reván) 3:0, Minszki Dinamo—Kar­­kovi Lokomotív 2:1, Lenin­grádi Di­namo—Sztálin és Sahtyor 5:0. M 1­L A Szovjetunió és Csehszlovákia válogatott atlétáinak versenye a második napon is érdekes küzdel­meket hozott. A­ hétfői nap kima­gasló eseménye az 5000 méteres síkfutóverseny volt. Zátopek világ­bajnok és világrekorder csak óriási küzdelemben tudta legyőzni a szov­­ jet bajnokot, Vladimir Kazancevet. Zátopek ideje 14:29, Kazancevé 1 4:30. A 400 méteres gátfutásban Lu­­ntev 53,2-vel új szovjet rekordot állított fel, Tosnar (Csehszlovákia), a­ki nem régen javított csehszlovák rekordot, most újból megjavította saját rekordját és 54,1-et ért el. V­égeredményben a Szovjetunió atlétái fölényes győzelmet arattak. Pontarány: 194:119. A szovjet-csehszlovák atlétikai verseny második napja VILÁD Kt keresi az ollót... A külföldi futball fellendülésében sok helyütt igen nagy szerepet ját­szottak a magyar trénerek. Ezek a régi nagy játékosok leginkább az úgynevezett középeurópai passzjá­­tékot tanították. Konrád Jenő Bécs­­ben a régi MTK-stílust tanította. Ennek a stílusnak egyik visszatérő jelensége volt a háromszögelés. háromszögjáték úgy a véde­lem­ben, mint a támadásban végre­hajtható. Ha bármely kombináció­ban három játékos a háromszög irányában passzol­gat előre vagy hátra, kialakul a háro­mszögjáték. Ha ezt a csapat begyakorolta, be­­idegezte, akkor azok a játékosok, akik nincsenek a labda birtokában, azonnal olyképpen helyezkednek, hogy háromszögeléssel átadható le­gyen a la­bda. A leggyakoribb vál­tozat az volt, hogy a szélső és ösz­­szekötő csatára az oldalfedezettel játszott össze. Ugyanígy játszott össze a középfedezet a három belső csatárral, ha támadásról volt szó vagy pedig ugyanezt a háromszö­gelést alkalmazta a védekezésben, a hátvéd és az oldalfedezet bevonásá­val. Kisebb tudású vagy csak len­dületre beállított ellenféllel szemben a háromszög-játék nemcsak ered­ményes volt, de egyben a techni­kailag és taktikailag jobban képzett csapat magas klasszisát szemet gyönyörköd­te­tően demonstrálta. M­indig vigyázni kellett arra, — és a jó trénerek figyelmeztették is erre csapatukat — hogy a passz­­játék ne legyen öncél és főleg ne váljon az ellenfelet lebecsülő fölé­nyeskedéssé. (A tribünön a kisebb­­tudású csapat felé úgyis azt kiabál­ták, hogy játékosai »keresik az ol­lót«) A h­áromszögjáték rövid passzo­­kon épül fel. Kitűnő trénereink ké­sőbb azt tanácsolták a játékosoknak, hogy a háromszögjátékot főleg csak a mezőnyben alkalmazzák és csak akkor, ha az ellenfél máskép nem játszható át. így tanította H­ali­cs Ödön az NSC-ben és az UTE-ben és óva intette a játékosokat attól, hogy a kapu előtt is háromszögű­jenek, mert ez terméketlen tologa­táshoz vezet, ha pedig két támadó csatár a hátuk mögött levő saját — H­ódmezővásárhely, július hó. (A Világ tudósítójától.) Berta most töl­tötte be harmincadik esztendejét. Gyönyörű kor asszonynál. Ez a Berta azonban lipicai keresztezésű, csaknem tisztafehér kanca, foglal­kozására nézve konflistó a vásár­helyi standon. Most is itt áll, késő éjszaka, kissé görnyedten és fel­fülel — hátha indulni kell — míg gazdájával beszélgetünk. eztát tizenöt év előtt vették a szentesi vásáron. Azelőtt gazdasági ló volt és sorjában hét egészséges csikónak adott életet. Azóta jó és rossz időben, nyáron és télen húzza a kocsit állomásra és állomásról, kórházba és kórházból. Egy percig sem volt beteg — mondja a konflisgazda és megvere­geti öreg munkatársának nyakát. — Jó természete van, sosem kellett neki ostor. Huszonöt éves korában még minden lovat maga mögött hagyott, ha megeresztettem n­ehéz megmondani, hogy meddig él a ló."A hozzáértők szerint negy­ven évig is — ha hagyják, mert — mint azt mindenki tudja — a leg­­rátartibb paripából is virstli lehet. Csak kevés lónak adatott meg a zavartalan öregkor és természetes vég. Gelszt Gáspárnak, az egykori híres alagi lótenyésztőnek volt egy Maybe nevű heréltje. A nagyon régi lóversenylátogatók még emlé­keznek rá, mert arról volt neveze­tes, hogy egy délután két akadály­versenyben győzött Alagon. Több mint tizenöt évig vette biztosan az akadályokat és gátakat, a turf­­program már diszkréten­­elhallgatta korát és csak mint std. p. h.«-t (idősebb pej derék­et) tüntette fel. Maybet eredményes működéséért Geiszték penzionálták. A derék 16 munka nélkül élt, mégpedig jól. Az istállóban nem volt megkötve, jó időben szabadszántából sétálni ment, nyáron egyedül elballagott a Dunához, megfürdött, utána a ho­mokban meghempergett és haza­ment ebédelni. H­ogy végez azonban a 30 éves vásárhelyi Bera, vagy udvariasab­ban: id. f. k.? Már most is csak akkor fo­gom be, — feleli gazdája — amikor éjszakai ügyeletes vagytok. Ilyen­kor nem igen akad fuvar és ha mégis haza kell vinni valakit, Berta szépen elkocog. Neki is csak jót tesz egy kis poroszkálás, éjfél után senkinek sem sietős az útja. Sze­retem ezt az öreg lovat, nem vin­ném semmi pénzén a vágóhídra, hadd éljen kegyelemkenyéren, ameddig csak tud. Jól él kegyelemkenyéren a harmincéves Berta . A MAGYAR MOTORCSÓNAK CLUB vasárnap rendezi 86 km-es motor­csónak versenyét a Szentendrei­­sziget körül. Az egyes kategóriák küzdelmei délelőtt 10 órakor kez­dődnek és délután 3 óráig tartanak. A versenyen motorcsónakok, kaja­kok, túra- és siklóhajók vesznek részt. gsenzációs tartalommal jelenik meg csütörtökön IS oldalon amms 1949 július 27 „Vállaltuk Petőfi örökségét“ M­ost jelent meg a Szikránál Ré­vai Józsefnek, Petőfi kitűnő isme­rőjének nagyszerű könyve Petőfi­ről. Egyik írásából idézzük a kö­vetkezőket. P­etőfi forradalmár volt, éppen ezért volt a legjobb, a legkövetke­zetesebb szabadságharcos. Szembe­száll­t azokkal, akik nem akarták elismerni a forradalmi átalakulások idejének azt a legfőbb törvényét, hogy nincsenek félmeggondolások, rothadt kompromisszumok és vesz­teni az veszt, aki nem mer az egészre rámenni. Petőfi mert! Éle­sen szembeszállt a megalkuvókkal, akik még a fegyveres harc közben is alkudozni próbáltak. Petőfi Sán­dornak, a forradalmi politikusnak nagysága abban állt, hogy ismerte és alkam­azni akarta a forradalmi átalakulásoknak azt a másik fő­törvényét, amely szerint kíméletlen eréllyel le kell számolni az ellen­ség cimboráival és szövetségeseivel saját táborunkban. A szó a »belső bitangokról«, amely a magyar de­mokrácia hároméves fejlődésében oly fontos szerepet játszott, tőle származik. Pest kiürítése után, 1849 január 10-én írta Debrecen­ben: »Megrázott bennünket az el­lenség, megrostált, a szemét és konkoly kihull, a java meg benn­marad. Most minden félbarátunk és titkos ellenségünk átmegy a győz­tesekhez s hogy eddig is mi nem varrjunk a győzök, onnan van, mert ezek közöttünk voltak. Míg azt nem tudjuk, ki mind ellenségünk, ho­gyan diadalmaskodhatnánk?« Pe­tőfi tudta, hogy a nép ügyének leg­nagyobb ellensége az ötödik had­oszlop, mint ma mondanánk — »a cudar, az áruló testvérek«, — mint ő mondotta — akik közül »egy százakat ront el, mint a pohár bort az egy cseppnyi méreg«. P­etőfi népi demokratikus forra­dalmár volt, tehát ő tudta 1848- ban Magyarországon a legvilágo­sabban, hogy a magyar szabadság­­harc része egy nagy európai sza­badságmozgalomnak, amelytől el­különíteni nem lehet és nem sza­bad, amellyel vállalni kell a közös­séget. A népek demokratikus szo­lidaritásának, a világszabadságnak, a magyar nemzeti ügy és a világ­­szabadság ügye egységének nem volt nála nagyobb tudója és val­lója 1848-ban, amikor pedig még a szabadság táborában is, de so­kan voltak, akik értetlenül és ide­genül nézték, hogy a magyar hon­védseregbe más nemzetek fiai is sereglettek. T­artozunk Petőfi szellemének az­zal, hogy ne mai életünk problé­máitól elvonatkoztatva ünnepeljük. Petőfi öröksége nem holt tőke. Pe­tőfi nem múlttá kövesedett klasz­­szikus, nem kiapadt forrás, amely­ből nem fakadhatnak már hatások a mai ember teendői számára. A munka, amelyet mi végzünk ma, az ő művének folytatása és munka közben a.i­ó példáját követtük és követni fogjuk tovább. I­gaz, más ma a világ, mint volt száz évvel ezelőtt. A magyar demokrácia hű végre­hajtója volt és lesz továbbra is Petőfi örökségének. Nem foltozni akarta a haza kopott bocskorát, hanem igenis, tetőtől talpig új köntösba akarta öltöztetni. Más szóval: a magyar feudalizmus ma­radványait nem félmegoldásokkal, hanem gyökeres munkával akartuk eltakarítani. Folytattuk és befejez­tük a jobbágyfelszabadítás művét. Az úriföld parasztkézre került örökre és visszavonhatatlanul. És ezzel — mint Petőfi álmodta és akarta — új védoszlopo­t nyert a haza: a magyar függetlenség ügyét a nép ügyévé tettük és megfor­dítva: a nép ügye, a demokrácia ügye azonosult a függetlenség­­ügyével. Aki demokratikus ren­dünkre, új intézményeinkre, a mun­kásság, a parasztság, a dolgozó ér­telmiség hatalmára kezet emel, az nemzeti függetlenségünkre emel kezet! Eggyé vált demokrácia és függetlenség, nép és hazai valóra váltottuk Petőfi Sándor álmát.

Next