Világ, 1949. július (1222-1248. szám)
1949-07-10 / 1230. szám
r Vasárnap Londoni pénzügyminiszteri tárgyalások az amerikai és angol gazdasági válság árnyékában Londonban az angol, amerikai és kanadai pénzügyminiszterek megkezdték tárgyalásaikat. Jól értesült londoni körök szerint Cripps angol pénzügyminiszter Snyder amerikai pénzügyminiszterrel folytatandó megbeszélésein a következőket kéri Sürgős segítségképpen az Egyesült államoktól: , 1. Az Egyesült Államok kezdje meg újból a stratégiai nyersanyagvásárlásokat az angol birodalomban. Ezek a vásárlások január óta szünetelnek, ami nemcsak közvetlen dollárbevételtől fosztotta meg Angliát, de a kereslet csökkenése folytén a birodalom legfontosabb dollárexporttermékeinek az árát is erősen leszorította.. 2. Az importkorlátozások enyhítésével és vámmérséklésekkel tegye az USA lehetővé az angol áruk behozatalának növelését az Egyesült Államokban. 3. Mentsék fel Angliát az 1946. évi kölcsönszerződés 9. szakasza alól, amely szerint Anglia nem növelheti vásárlásait más országokban, ha nem növeli egyszersmind ugyanazon áruk vásárlását az Egyesült Államokban. Snyder amerikai pénzügyminiszter követelései között szerepel a font szabad átválthatóságának helyreállítása és a sokoldalú kereskedelmi rendszerhez való visszatérés, az Anglia által az utóbbi időiben gyakorolt kétoldalú szerződések helyett. Snyder azt is tanácsolja Angliának, hogy ármérsékléssel és hatékonyabb termeléssel igyekezzék a dollárországokba irányuló kivitelét fokozni. Minden szakértő jól tudja, hogy ez a tanács, még Alba meg is fogadja Anglia, csak hosszú éveik céltudatos munkájával lenne megvalósítható és így belátható időn belül nem járhat gyakorlati eredménnyel. Hoffmann, a Marshall-kiadalások vezetője kijelentette, hogy Anglia 160 millió dollárt szándékozott ebben az évben a dollárországokban való vásárlásokra költeni. Ezt valószínűleg 450 millió dollárral csökkenti. Ebből az összegből 250 millió dollár esnék az Egyesült Államokra. A nagyarányú importmegszűkítés Hoffmann szerint azt a hatást válthatja ki Amerikában, hogy Anglia kevesebb segélyt kap majd, mint amennyire szüksége van és így »Angliát csak a saját polgárai menthetik meg.« Ebből a nyilatkozatból is kitűnik, hogy az USA a végsőikig elmegy abban az elhatározásában, hogy külkereskedelmi követeléseinek elfogadására kényszerítse az angolokat. A kölcsönös követelések a valóságos problémáknak a felszínen mozgó visszatükrözéssei, csupán a dolgok mélyén az Egyesült Államok és Anglia egyre növekvő gazdasági válsága húzódik meg. Akárhogyan is végződjenek tehát a londoni tárgyalások, a megállapodás csak átmeneti jellegű lehet, mivel a háttérben olyan súlyos szociális és gazdasági bajok húzódnak meg, amelyek gyökeréig való lehatolást a tárgyaló felek meg sem kísérlik. GAZDASÁGI KÖRÖKBŐL Új típusú mészégetők készülnek, amelyekben szén helyett generátorgázzal égetik a meszet. Ez lehetővé teszi a kemencék gazdaságosabbkihasználását és a mész minőségének lényeges javítását. A generátorkemencéknél a kemence kezelője gombnyomásos kapcsolókkal és tolattyúkkal dolgozik, így szabályozza az égetést és az anyagszállítást. Azelőtt a forró kemence mellett 60—70 fokos hőségben dolgoztak a kemencekezelő munkások. Az ötéves terv textiltermelési előirányzatának megvalósításához évi 5000 textilszafemunkás kiképzéséről kell gondoskodni, — írja a Textil Újság. Ennek során tanműhelyeket és tanulóotthonokat építenek. Az ősszel induló tanfolyamok számát legalább 125-re emelik, egyenként 35 résztvevővel. A tanműhelyeket szakosítják. Lesznek tehát fonó-, szövő-, hurkoló- és kikészítő tanműhelyek, ahol a jövő szakmunkásgárdája a legszakszerűbb kiképzést kapja. A gépipar racionálisabb termelésre való átállítása során a jövő évtől kezdve a Szerszámgépgyár N. V. lesz az ország központi szerszámgépjavító gyára. A javítás központosítása révén nagy megtakarítás érhető el munkaidőben és önköltségben. Az »alufa« bútorok már sok helyen láthatók. Ezeket a bútorokat alumínium és falemez préselése útján állítják elő. A préselést eddig kézierővel végezték, most azonban áttértek a hidraulikus úton való préselésre. Ezzel a préselés idejét három nap helyett három percre csökkentették. Azelőtt, a kézimunkával, enyvezéssel összeragasztott lapokat sokszor három napig is száradni kellett hagyni. A hidraulikus préselés tökéletesen, szinte pillanatok alatt ragasztja össze az alumíniumlemezt a falemezzel. Egyelőre négyféle alufabútort gyártanak: íróasztalt, írógépasztalt, iratszekrényt és tárgyaló asztallapot. Az ötéves terv során ebben a gyártási ágazatban is további jelentős feladatokat kívánnak megvalósítani. Tervbe vették az alufa típusbútorok és konyhabútorok készítését és továbbfeldolgozásra alula félkészgyártmányok készülnek majd, vasúti kocsik belső burkolatához és autóbusz karosszériákhoz. Az indiai lapokban hasábos ckkek jelennek meg arról, hogy az angol pénzügyi válság befolyással lesz az indiai gazdasági helyzetre is. Színházak mai és jövőheti műsora NEMZETI (Rákóczi út 33—35. sz.): szombat: Ahogy tetszik (7). Vasárnap: A kertész kutyája jubileumi előadás (7). MAGYAR (Izabella-tér): szombat: Dohányon vett kapitány (7). ROYAL REVÜ VARIETÉ (Terézkörút 31). Egész héten minden este: Nyaraljunk Pesten (8). KAMARA VARIETÉ (Teréz körút 46). Egész héten minden este: Ami a szabin nőkből kimaradt (8). KIS SZÍNHÁZ (Rottenbiller utca 20—22); szombat: Szélviharos és ÁLLATKERTI SZABADTÉRI SZÍNPAD; szombat: Szív küldi szívnek (*/49). Vasárnap: Három a kislány (149). Hétfő: Carmen (149). Kedd: Beethoven: IX. szimfónia (*/19). Szerda: Lammermoori Lucia (Vi9). Csütörtök: Aida (V19). Péntek: Nevető jazz (VtS). FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ: Júliusi új műsor (4, */18). JÓZSEFVÁROSI (Kálvária-tér). Egész héten minden este: Az ipafai lakodalom (8). Nyaraljon olcsón Felvilágosítás Szobafoglalás Turistaházakat Kezelő n. V. Bp.V.,Báthory u.5.T. 120-157 turistaházakban VILAO Gumipitypang, fagyállóbb burgonya, édesebb kukorica A Hermann Ottó úti Növényörökléstani Kutató Intézet kísérleti telepén az intézet tudósai most végzik »idénymunkájukat«. Manninger István, az intézet adjunktusa tájékoztatott a kísérletek eredményeiről: Az Intézet mindenekelőtt Micsurin, Tuszenko és Gluscsenko kísérleteinek eredményei alapján munkálkodik — mondotta. Munkánk lényege, hogy az ojtások révén újfajta növényeket állítsunk elő, valamint megrövidítsük a növénytenyésztési időt. — Az egyik kísérleti veteményes ágyban több mint 60 fajta lennel kísérleteznek. A másik ágyban szovjet tudósok kísérletezései alapján elvetett növények. Gluscsenko és Liszenko fedezték fel, hogy a burgonya különböző szöveteiből más és más jellegű növény válhat. Más növényt kapunk például, ha kivágják a burgonya szemeit, rügyeit s így vetik el, így az alsóbb szövetekből fejlődő burgonya eltérő lesz az eredetitől. A vadburgonya jelentős szerepet játszik a burgonya nemesítésében. A vadburgonyát nem lehet keresztezni a kultúra-burgonyával. Ojtással küzdik le ezt a nemkeresztezhetőséget, így fagyállóbb és egészségesebb burgonyát kapunk a jelenleginél. Érdekes kísérletezések folynak ezekkel a vadburgonyákkal. Mivel ez a burgonya nálunk 11 óránál több napfényt kap, mint szülőhazájában (Magyarországon hosszabbak a nappalok), hazánkban nem terem gumót. Most folynak a kísérletek, hogy a vadburgonya néhány tulajdonságát a magyar burgonyába is átültessék. A magyar gumigyártás értékes anyaghoz jutna a Szovjetunióban nagy területeken termelt gumipitypang (más néven: koxagáz) meghonosításával. A gyermekilámcfűhöz hasonló pitypang vastag gyökerének tejnedvéből állítják elő a nyersgumit. Magyaróváron már vállalat alakult a gumipitypang termeltetésére s nagyobb területen kezdték meg a pitypang nemesítését és meghonosítását. Természetesen, még néhány évi munka szükséges, hogy gumigyártásunk tekintélyesebb pitypanggumihoz juthasson. A gyógyszergyártás fontos alapanyagával, a Daturával is kísérleteznek, hogy hatóanyagát növelhessék. A paradicsom minőségét vegyszerekkel emelik, javítják. A fogyasztóközönség bizonyára örömmel fogadja az intézetben megindult kukoricanemesítési munkálatokat. Többéves munkát igénylő kísérletezéssel ugyanis nagyobb csövű, édes csemegekukoricát tenyésztenek. De nemcsak a fogyasztásnál lesz előnyös az újfajta kukorica, hanem nagy termőképességénél fogva 20—30 százalékkal emelheti tengeri termésünket. — A kísérletek már eddig is igen biztatóak, de bizony még várni kell, hogy egy-egy új vagy nemesebb növény biztos eredménynyel köztermelésbe kerülhessen —– fejezte be érdekes tájékoztatóját Manninger István adjunktus. Meglepő hírt hallottam a napokban: a budai oldalon a talaj szintje emelkedik. A född mélyének titkai mindig izgatták a rejtelmeket kutató emberi elmét. Miért reng a föld olyan területeken, amely távol esik a tűzhányóktól? Miért fakadnak fel váratlanul források? Mi az oka annak, hogy a folyók hirtelen, megmagyarázhatatlan okból más irányba veszik útjukat? És — ha igaz, hogy a budai hegyek egyre magasodnak— mi okozza ezt a különös jelenséget? A Pénzügyminisztérium Atomi Földmérési ügyosztályán dr. Bendefy László műszaki főtanácsos, geológustól erre vonatkozóan a következőket hallottam: — A szárazföldi magasságokat, mint ismertes, a tengerek szintjéből számítják. Amikor első ízben végeztek Magyarországon szabatos magasságmérést, Triesztből indultak ki. A méréseket a nyolcvanas évektől kezdődően a bécsi katonai földrajzi intézet végezte. Akkoriban az ország területén,négy helyen úgynevezett »főalappontokat« létesítettek. Az egyiket Székesfehérvár mellett, Nadapon. A főalappontok gránitsziklára csiszolt vízszintes felületek, amelyeket egy-egy obeliszkszerű építmény véd a külső sérüléstől. Abban az időben feltételezték, hogy a gránitból felépített hegységek hosszabb idő múltán sem változtatják magasságukat. 1924-ben a Háromszögelő Hivatal megkezdte az új országoselsőrendű szintezési hálózat kifejlesztését, kiindulva Nadapból. 1932- ben az új eredményeket összevetették a bécsi szintezési eredményekkel és azt tapasztalták, hogy mindazok a pontok, amelyek változatlan magasságúnak mutatkoznak, összekötve olyan vonalat adnak, amely Miskóc tájáról kiindulva a Bükk és Mátra déli lábánál Budapesten át, a Velencei-tó és a Balaton déli szélénél elhaladva mintegy kettéosztja az országot. Ettől a vonaltól ászaikra a magassági pontok a régi szintezés óta emelkedtek, délre pedig süllyedtek. Ez az emelkedés, illetve süllyedés nem is jelentéktelen. A legnagyobbfokú a Bakonyban, ahol a régi mérés óta 23 centiméter emelkedést is mértek. A süllyedés legnagyobb értéke Karcag és Kisújszállás környékén volt észlelhető, ahol a szintsüllyedés eléri a 10 centimétert. Sikerült megállapítanom, hogy az azonos szintváltozást szenvedő pontokat összekötve olyan görbéket kapunk, amelyek a geológiai szerkezetre jellemzőek. Kiderült az is, hogy egész vízrajzi hálózatunk — mégpedig a folyók folyásiránya, szakasz jelleg változása, vagyis az, hogyhol kezd egy folyó kanyarodni, hol épít zátonyokat, szigeteket és hol mocsarasodik el — a legszorosabb összefüggésben van a jelenkori szintváltozásokkal, illetőleg magával a földkéregnek a mozgásával. Tavaly Pannonhalma és Csajág között megismételtük a szintezést és az új mérés tökéletesen igazolta, hogy a szintváltozások geológiai eredetűek. Amikor aziránt érdeklődtem, hogy a vizsgálatok mennyiben befolyásolhatják a Nagy-Budapest felszíne alatt hévvizek további feltárását, dr. Bendefy László a következőket válaszolta: — Nagy-Budapest hévvízfűtés problémájának gyakorlati megoldásához csak akkor foghatunk hozzá, ha ismerjük a főváros környéke altalajának törési vonalhálózatát. Felmerült a gondolat, hogy ezt felsőrendű szintezéssel nyomozzuk ki. Ez a munka sikeresnek ígérkezik. A szintezési munkának a gyakorlati életben való hasznosításával kapcsolatban is mondott egy érdekes példát: — A bányamunkások egyik nagy réme az úgynevezett karsztvíz. Nem egy halálos szerencsétlenségnek vált már okozójává. Az új szintezések eredményeképpen a karsztvíz által előidézett balesetek elkerülhetők lesznek. Még egy utolsó kérdés: Mi az oka annak, hogy az ország területének egy részér a talaj szintje állandóan emelkedik, a másik részén pedig süllyed? — Valamikor az ország felszíné- nek képie általánosságban fordítottja volt a maiinak. Az Alföldön hatalmas hegység emelkedett, a Kárpátok helyén piedipt tengervályú volt. A nagy európai hegyrendszerek kialakulása idején ez a helyzet pontosan az ellenkezőjére változott: a központi hegytömeg lesüllyedt, a szomszédos területeik pedig kiemelkedtek. Ez az óriási mozgás a mai napig sem fejeződött be és amit mi a szintváltozásokkal kapcsolatban tapasztalunk, ezeknek a hatalmas, szárazulatképző mozgásoknak lecsituló hullámai... Pokoli György A Bakony 23 centiméterrel emelkedett, Karcag 10 centiméterrel süllyedt 1949 július 10 . Klemperer Dimitrov emlékéért Klemperer Ottó, a világhírű karmester felkereste barátját, dr. Kun Ervin koncertigazgatót és érdeklődött nála, hol tartanak Budapesten Dimitrov-emlékünnepséget, mert azon feltétlenül részt akar venni. — 1933-ban Berlinben a Krollopena igazgatója voltam — mondotta Klemperer — átéltem a Reichstag égését, végigizgultam a nagy Dimitrov-pert. Visszagondolva bátor kiállására és németországi szereplésére, kötelességemnek tartom, hogy legalább ennyivel áldozzak emlékezetének. Kun Ervin közölte vele, hogy az álbaja elérhető legközelebbi emlékünnepélyt az Egyesült Izzóban tartják, ahol Horváth Márton felelős szerkesztő emlékezik meg Dimitrovról. Klemperer kiment az ünnepségre. A SzIT sorfala fogadta s az elnöki emelvényre ültették. Néhány nappal ezelőtt Bukarestben gazdasági megállapodást írtak alá a Szovjetunió és a Román Népköztársaság képviselői. A megállapodás értelmében három szovjet-román vegyes vállalatot létesítenek, a fémiparban, az építőiparban és a szénbányászatban. ■