Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-28 / 1245. szám

4 1949 július 28 [Petschauer Attila] vidám élete ÉS TRAGIKUS PUSZTULÁSA ÍRTA: KRISTÓF KÁROLY A tisztességes sportemberek kö­rében mélységes felháborodást kel­­tett az eset. Mindenütt megdöbbe­néssel tárgyal­táik Petschauer Attila tragédiáját. Ba­jcsy - Zsilinszky Endre a parlament folyosóján fele­lősségre vonta a honvédelmi mi­nisztert és interpellációt jegyzett be­­a jogtalan behívás ügyében. De háborús törvényre,­­katonai titokra és egyéb nagyképű indokokra hivat­koztak a zsarnokok és nem enged­ték meg, hogy a szabadságban­col­­politikus a nyilvánosság előtt is megmondhassa a véleményét. A pusztuló század A büntetőszázad, melybe Pets­erbauer Attila belekerült, 200 főből állott és 1942 őszén vonult Ukraj­nába. A száza­d 12 ember kivételé­vel, kegyetlen bánásmód következ­tében elpusztult. Petschauer főleg a hidegtől szenvedett, mert nem volt rendes ruhája. Félcipője felron­­gyolódott és papírból csinált majá­nak lábbelit. Ütötték-ver­ték, rug­dosták, élelmiszer helyett korbács­­ütéseket kapott. Mikor a népbíróságon kihal­gat­­ták Gelencsér Ferenc volt hadna­gyot, Petschauer felettesét, azt vallotta, hogy ő azt sem tudta, ki az a Petschauer. . A bajnok, akin elhatalmasodott ,cukorbaja, alig vánszorgott és min­denáron öngyilkos akart lenni. Nem bírta a testi és lelki gyötrelmeket. Davidovka mellett A voronyezsi áttörés után mene­kültek a náci és nácibérenc csapa­tok. Negyven munkásto­­gára vost n ekük már olyan nyomorult állapot­ban voltak, hogy menni nem tud­tak, otthagyták Davidovka köze­lében. Egy vagy két na­ppal a magyar front áttörése után két fáradt mun­kaszolgálatos hosszú deszkára fektetett 6­­kötéllel a deszkához erő­sített sebesültet hozott be a davi­­dovikai gyűjtőtáborba. A sebesült hason feküdt és eszméletlen volt: csontig lesoványodott, szakállas, piszkos, rongyos, véres ember. Rongyaira ráfagyott a megalvadt vér. Orosz őrnagy szólította meg őket. — Tovaris major, — felelte az egyik, mun­kaszolgálatos tört fran­ciás­ággal — cet hommé est Attila Petschauer champion campique ... — Beszéljetek magyarul — fe­lelte az őrnagy, aki nem volt más, mint Illés Béla, a híres szovjet­­magyar író. — Mi történt Petschauen-e!? — érdeklődött. Az egyik mun­kaszolgálatos a vállát vonogatta, maga is csont és bőr volt. — őrnagy úr kérem... borzaszó dolog... Megtaláltuk bajtársunkat, de hát hozzá sem merek nyúlni... Illés nyomban intézkedett, tudta, hogy­­a közelben dolgozik Zsorov, a híres sebész. Telefonált abba a kór­házba, amely Davidovkától mintegy 10 kilométerre feküdt. Zsorov nem volt ott, helyette a szovjet katonai sebészet vezetője, a Szovjetunió és a világ egyik legnagyobb sebésze, Burdenko vezérezredes jött a tele­fonhoz. Mit mond Illés Béla — Amikor jelentettem neki, — számolt be Illés Béla Petschauer Attila szörnyű tragédiájáról — miért keresem Zsorovot, azt felelte, hogy Zsorov helyett ő jön el. Ha­mar megérkezett. Azonnal Pet­schauer betegágyához vezetőik, amelyet egy parasztház tiszta szo­bájában állíttattam fel. Burdenko nekiöltözött a vizsgálatnak, az asz­­szisztens levette a lepedőt Pet­schauer hátáról. Burdenko felszieszent. Homlokát simogatta, mint amikor a valaki ké­­re­lkedik abban, hogy jó f­iát vagy jól hall-e és el akarja főzni a kény­­szerképzeteiket. Petschauer ágya fölé hajolt, azután elfordult és in­tett, hogy takarják -e a még min­dig eszméletlenül fekvő szeren­­csétlen olimpiai bajnokot. — Ilyet még nem láttam — ször­­nyfsiködött, Burdenko. — Ezt az embert drótostorral és lánccal ed­dig verték, amíg a hús teljesen le­vált hátáról és most a gerince mez­telen. Itt csődöt mond az orvos­tudomány. Három-négy helyen meg­sérült a gerinccsontja és ez már az első pillanatban látható. Az egyetlen, amit tehetünk érdekében: gondoskodni tud arról, hogy halá­láig ne­ térjen eszméletre. Olyan borzasztó fájdalmai lennének, hogy azt ember nem viselhetné el. — Az ember — mondotta Bri­­denko távozóban — néha kénytelen szégyelni, hogy embernek szüle­tett ... (Folytatása következik.) Mozik műsora BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZAK ADRIA (Pestszentlőrinci: A nagy mérkőzés. I/s7, V.9, v. ü. Vsa. ALFA: A nagy mérkőzés. 6, 8, v. ü. 4 is. ATRIUM: A nagy mérkőzés. Vá5, Vi7. */19. DÉCSI: Harc a sínekért. 5. 7. 9. SZ­UM: A nagy mérkőzés. 5. 7. 9. TL.SZÓ (Újpest): A nagy mérkőzés. 6.VJ, v. ü. 4. KÖRÚTI HÍRADÓ: Ma­­gyar filmhíradó. A meleg tó (gyö­­nyörű szovjet kultúrfilm­). Várjuk a vé­g ifjúságát (művészi magyar f­a­n a VIT jelentőségéről). Szovjet hi­­adó. Vigad az erdő (tündéri új íí­mes szovjet rajzfilm). Folyt, egy- más előad, reggel 9401 este 11-ig. N­OYD: A nagy mérkőzés. 5, 7, 9- 10.MNNA- Harc a sínekért. V:5, V-7, Vs9.­­­OYAL APOLLÓ: A nagy mérkőzés. 5, 7, 9. ROYAL (Kispest): A nagy mérkőzés. 6, 8. v. ü. 4. TÁNCSICS (Csepel): A nagy mérkőzés. 6. Vi9, V. ui. V.4. TÁTRA (Pesterzsébet): A nagy mérkőzés. V­il. */­9. v. ü. V.5. MÁSODHETES FILMSZÍNHÁZAK ADMIRAL: Micsurin. Vi 5. V*7, v 9. ALKOTÁS: Pamiri sakálok. '/s5. V*7, Vj9. BODOGRAF: Denevér. 4, 6,8. CAPITOL: Két út. 11, 1, 3, 5, 7, 9. FORTUNA: Leány a talpán. 5, 7, 9. HOMEROS: Kalózok kincse. Vi6, '/i8, V.IO Utolsó előad. a kertben. IPOLY: Orosz kérdés. 4, 6, 8. KA­MARA: Csibészek. ’,25, V17. 149. Nyi­tott tető. KOSSUTH: Csibészek. V16, V47. 149. Nyitott tető. KULTUR: Kár a benzinért. 5, 7. 9. Utolsó előad, a kertben. OLYMPIA: Óceán vándora. V:5, ’47, V:9. PALACE: Krisztina had­nagy. 11. 1. 3. 5. 7. 9. PÁTRIA: A papa bogaras. 4, 6. 8. PETŐFI: Denevér. Vs5, 'hl, ’,49. PHÖNIX: Fehér homály. 11. ), 3, 5, 7, 9. ROXY: Heten a hó ellen. 'hó. V:7, V29 v. ü. V:3. SAVOY: Csibészek. V­:1, y,7, '­49. SZABADSÁG. Két út. 145. Vt7, V.9. TÁTRA: Győzelmes visszatérés. 4, 6, 3. TINÓDI: Égi szekér. 3 5, 147, 149. UGOCSA: Támadás 6.25-kor. 4,6,8. Nyitott tető SZÍNHÁZAK MŰSORA: royal REVÜ VARIETÉ (Erzsébet­ körút 3­.): Revü sétahajó (8). KAMARA VA­­RIETÉS (Teréz körút 46): Majd holnap (8-kor). ÁLLATKERTI SZABADTÉRI SZÍNPAD: Nincs előadás. FŐVÁ­ROSI NAGYCIRKUSZ: Júliusi új mű­sor (4, 1/18). JÓZSEFVÁROSI (Kál­vária-tér): Stambul rózsája (8). René Clair Rómában forgatja legközelebbi filmjét. Csütörtöktől gyermekeknek — felnőtteknek bűbájos, színes rajzfilmek sorozata, a 1 színes mm*: FORUM — OMNIA — ÁTRIUM - ADRIA — Kispest A film előtt mindennap BÁBSZÍNHÁZ ALFA (146), TÁNCSICS (146), Pesterzsébet (6), Újpest (*/*6) és a ragyogóan újjáépített SCALA (V:5-kor) az előcsarnokban VíLftG Bérics Rita idén végezte a Színművészeti Fő­iskolát és az ország első színháza szerződtette ösztöndíjas tagjának. Érdekes arcú fiatal leány. A kritika felfigyelt rá, amikor a Vígszínház Robles-darabjában fojtott drámai erővel alakította az indiánlány figuráját. De sokkal régebbi színésznő. Debrecenben tizenegy éves korában Kimont játszotta Az ember tragédiájában. Édesapja, Békés István, a Vidám Színház igazgatója h­allgatta szavalni. Egyébként a családban mindenki színházi ember. Édesanyja film­színésznő volt, húga Itala színi­­növendék, bátyja segédrendező. Első komoly szerepét másodéves korában kapta a »Fiúk, lányok, kutyákéban. Legnagyobb élménye »Az ifjú gárda« volt, nemcsak a szép szerepe miatt, hanem a szín­falak mögötti mozgalmas, vitákkal és egymás kritizálásával telített érdekes élet miatt is. Minden új feladatnak nagyon örül és szeretné képességeit mindenféle szerepkör­ben kipróbálni. A főiskolai életben is erős szerepet játszott, brigád­munkás volt és egyik legszorgal­­masabbja a Sztaniszlavszki Tanuló Körnek. A nyár egy­­ részét, amely tele van vidéki és rádiószereplé­sekkel, szeretné üzemekben tölteni, hogy közelebbről megismerhesse a munkások élet- és munkakörül­ményeit. (D) Színházi hírek A szín­észszak­szervezetben ma délután megbeszélik az augusztusi világifjúsági találkozó rendezői és a találkozón szereplő színészek a nagy­ ünnepség műsortervét. Színház nyílt Óbudán a Selmeczi­­ustc­ai nagy mozi épületében. Pesti sikerdarabokat, prózát és zenés műsort játszik Balogh László tár­sulata. Ezen a héten, zenés víg­játékokban Déry Sári a vendég, jövő héten a »Mélyek a gyökerek« főszerepében Szabó Sándor ven­dégszerepel. Somogyvári Rudolfot a Vidám Pesti Sztoria-. tagjai sorába szer­ződtette. Horváth Jenő és Halmai Imre balatonkörüli turnéra indulnak. »Az értékes húzaszem« címmel film készült, amely bemutatja a szovjet falu szocialista emberét. Sétahajó a Nagykörúton Ami tánc, zene, humor, csillogás három órába belefér, a Royal Revü Varieté gazdag bőkezűséggel bele­zsúfolta a »Royal Sétahajó« című új, monstre revüjébe, amely ma, szerdán este kerül először a kö­zönség elé. Az új revü, egy nász­­utaspár nyaralásának, bonyolult, vi­dám története, központjában a séta­hajó, női kapitánnyal a parancsnoki hídon. Mától kezdve minden este 8­­-ákor felszedi horgonyát a »Royal Sétahajó« s fedélzetén Kiss Manyival, Joe Turnerrel, Ráthonyi­­val, Gozmány Györggyel, Alfonzé­val és Budapest többi kedvencé­vel nekivág az útnak: vidámságot, szállít a Royal Revü közönségének. (XI Állatkerti Színpad: Holnap: Don Juan — Svéd Pénteken : Rigoletto — Svéd Szombaton : Három a Kislány 2-án : Bal­et-Est 4-én : Varázsfuvola — Székely Csütörtök SZÍNHÁZ és film A román rádió hangjátékban ismertette Petőfi életét és műveit A bukaresti rádió a Petőfi ha­lálának 100-ik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek kere­tében hangjátékot közvertít­ett. Pe­tőfi­­életéről, ismertette Petőfi há­nyatott életét, nélkülözéseit, küz­delmeit, forró szeretetét a szabad­ság iránt és olthatatlan gyűlöletét az elnyomók ellen. Petőfi életének szakaszait a hangjátékban Jebeleanu műfordító fordításában Petőfi legismertebb költeményeivel festették alá. A hangjátékot a következő szavakkal fejezték be: »A világ szabadságszerető népei­nek emlékében örökké élni fog az a Petőfi, aki nemcsak a magya­roké, hanem mindazoké, akik el­nyomásban élnek, vagy az elnyo­másból felszabadulva most teljes egészében értékelni tudják a sza­badságot. Petőfinél jobban senki­­sem szerette a szabadságot, lán­golóbb szavakkal senki sem ecse­telte az elnyomás alatt élő népek szabadság utáni vágyát. Petőfi nem halt meg, ott él verseiben a sza­­badságszerető népek lelkében.« Egy kutya miatt hagyta ott a színigazgatást Emlékezés a színidirektor Goethére Most, hogy Thomas Mann be­jelentette weimari látogatását, ahol részt vesz a Goethe-ünnepségeken (a költő születésének 200-ik év­fordulóján), a világ színháztörté­nészei sokat foglalkoznak a szín­igazgató Goethével. Amikor Goethe olaszországi uta­zásából visszatért, elvállalta a wei­mari udvari színház vezetését. Ezután 1791 május 7-én nyílt meg a.. színház , Iff­land »A vadá­szok« című színművével. Megelőző­leg Goethének, az új­ igazgatónak ez alkalomra írott prológusát sza­valták, mely így kezdődött: »Min­den dolgok kezdete nehéz ...« Mikor Goethe átvette a színház vezetését, első kötelessége volt a színpadi­­ beszéd megreformálása. Nem volt könnyű színészeii tiszta, érthető beszédmodorra­l­ szoktatni. Sokszor panaszkodott a színészek fegyelmezetlensége miatt. Színházi szabályokat, szerkesztett, 91 para­grafust tartalmazott ez a szabály­­zat. Tizenegy évvel a weimeri szín­ház átvétele után, Goethe nyilat­kozott egy folyóiratban: »A színház olyan üzlet, mely a leg­kevésbbé tervszerűen vezethető, minden időben függ a kortól és a kortársaktól. Amit az író megírt és a színész eljátszani, a közön­ség pedig látni és hallani akar, ezek azok a tényezők, melyek zsarnokoskodnak az igazgatók fe­lett, amelyek ellen hiába is küz­­denének, mert saját egyéni aka­ratukat leigázzák.« Ezért játszotta sokszor a leg­könnyebb fajsúlyú műveket is. Igaz, hogy ő hívta fel Németország figyelmét Shakespeare-re és őt a vilá­g legnagyobb költőjének dekla­rálta. Goethe színigazgatása Weimar­­ban 1817-ben tragikomikus befeje­zést nyert. Történelmi tény, hogy egy kutya miatt hagyta ott a szín­házat és a színházművészetet, amelyhez annyi kedves emlék fűzte. Jagemann Karolina énekesnő be­hálózta a weimari nagyherceget és ezáltal beleszólt a színház vezeté­sébe. Intrikákkal és magánügyek­kel kellemetlenkedett Goethének. Egy Karsten nevű színésznek volt egy idomított pudlikutyája. Ezzel járta be Németországot. Weimar­­ban az »Aubryné kutyája« című darabban óhajtotta bemutatni. Goethe megtagadta az engedélyt. Jagemannn Karolina rábeszélésére a nagyherceg megadta az enge­délyt Goethe háta mögött, a­ki ek­kor Jénában tartózkodott. 1817 április 12-én mutatták be az »Aubryné kutyájá«-t. Goethe, ami­kor megtudta, hogy az ő szín­padát egy kutya megszentségtele­­níti, fájdalmasan kiáltott fel: — Ennyi kellemetlenség mellett még szégyen is — erre nem va­gyok kapható. Boldog az, aki meg­szabadulhat, mikor a kerék lefelé gurul... Én tehetem ... Goethe ezek után azonnal fel­mentését kérte, amelyet másnap hivatalos iratban, hízelgő szavak kíséretében küldtek utána. Ez lett a vége Goethe negyedszázados mű­vészi vezetésének a weimari ud­vari színháznál. SZERDAI KRÓNIKA 1. Ma délután 4 órakor ünnepség lesz a magyar­ rádió Bródy­­ Sándor­­utcai épületében. Felavatják a há­roméves terv keretében elkészült új III. számú hangjátékstúdiót. 2. Eredetileg a Nemzeti Színház ter­vezte Mikszáth Kálmán »A Noszty fiú esete Tóth Marival« című regé­nye új darabváltozatának bemuta­tóját, Karinthy Ferenc átdolgozásá­ban. A darab az új évadban nem a Nemzeti Színház, hanem­ az Ifjúsági Színház műsorára kerül. 3. Zelk Zoltán költő vezetésével a Magyar-Szovjet Társaság rendezé­sében művészcsoport keresi fel a ba­latoni üdülőtelepeket és községeket, hogy ismertessék­­a­­szovjet kultúra, tánc- és zeneművészet egy-egy re­mekét. A művészcsoport tagjai: Varga András, a békéslegényből lett nagytehet­ségű énekes, Békés Itala, Szentpál Mónika, Földes Gábor és Fehér Pál Ma este Balatonsellén, holnap Bogláron, utóbb Hévizen és Keszthelyen, Tihanyban és Balaton­­füreden lépnek fel. 4. Erős támadást­ intéznek a bal­oldali osztrák lapok a salzburgi Ünnepi Játékok ellen. Kirsten Flag­stad operaénekessé közismerten nácibarát volt, sokszor énekelt Hit­lernek. Legutóbb San Franciscóban szerettett volna fellépni, de a ha­­ladó szellemű körök megakadályoz­ták. Most­ Salzburgba érkezett, ahol éppen a hű és nemes Leonora sze­repét bízták rá Beethoven Fidelió­­jában, a zsarnokság ellenes dalmű­ben. 5. Bartók Béláról is hosszasan emlé­kezik meg Darius Milhaud, a nagy francia zeneszerző, rövidesen meg­­jelenő önéletrajzában, amely Paris­ban kerül kiadásra. 6. Vasárnap nagy napja lesz a ma­gyar filméletnek. Marianske Lazne­­ban, a nemzetközi filmversenyen ezen a napon kerül bemutatásra a »Talpalatnyi föld«. A magyar delegációt nagy érdeklődéssel fo­­gadták. Számos filmvilághíresség jelent meg az ünnepségen. A szov­jet művészek küldöttségét Alexand­rov vezeti. A küldöttség tagjai kö­zött von Orlova, a népszerű szovjet film­művésznő. 7. A magyar rádió tíz dolgozója utazik a következő hetekben Len­gyelországba és Bulgáriába. A Len­gyelországba utazók névsora: dr. Haraszthy Elemér, Csernus Elek, Tamássy Zdenkó, Hegedűs Zoltán, Hertay Jenő. Bulgáriába a követ­kezők mennek: Fischer Pál, Szabó Katalin, Hayn Kornél, Devecseriné Huszár Klára és Déri Károly.

Next