Világ, 1949. július (1222-1248. szám)
1949-07-28 / 1245. szám
4 1949 július 28 [Petschauer Attila] vidám élete ÉS TRAGIKUS PUSZTULÁSA ÍRTA: KRISTÓF KÁROLY A tisztességes sportemberek körében mélységes felháborodást keltett az eset. Mindenütt megdöbbenéssel tárgyaltáik Petschauer Attila tragédiáját. Bajcsy - Zsilinszky Endre a parlament folyosóján felelősségre vonta a honvédelmi minisztert és interpellációt jegyzett bea jogtalan behívás ügyében. De háborús törvényre,katonai titokra és egyéb nagyképű indokokra hivatkoztak a zsarnokok és nem engedték meg, hogy a szabadságbancolpolitikus a nyilvánosság előtt is megmondhassa a véleményét. A pusztuló század A büntetőszázad, melybe Petserbauer Attila belekerült, 200 főből állott és 1942 őszén vonult Ukrajnába. A század 12 ember kivételével, kegyetlen bánásmód következtében elpusztult. Petschauer főleg a hidegtől szenvedett, mert nem volt rendes ruhája. Félcipője felrongyolódott és papírból csinált majának lábbelit. Ütötték-verték, rugdosták, élelmiszer helyett korbácsütéseket kapott. Mikor a népbíróságon kihalgatták Gelencsér Ferenc volt hadnagyot, Petschauer felettesét, azt vallotta, hogy ő azt sem tudta, ki az a Petschauer. . A bajnok, akin elhatalmasodott ,cukorbaja, alig vánszorgott és mindenáron öngyilkos akart lenni. Nem bírta a testi és lelki gyötrelmeket. Davidovka mellett A voronyezsi áttörés után menekültek a náci és nácibérenc csapatok. Negyven munkástogára vost n ekük már olyan nyomorult állapotban voltak, hogy menni nem tudtak, otthagyták Davidovka közelében. Egy vagy két nappal a magyar front áttörése után két fáradt munkaszolgálatos hosszú deszkára fektetett 6kötéllel a deszkához erősített sebesültet hozott be a davidovikai gyűjtőtáborba. A sebesült hason feküdt és eszméletlen volt: csontig lesoványodott, szakállas, piszkos, rongyos, véres ember. Rongyaira ráfagyott a megalvadt vér. Orosz őrnagy szólította meg őket. — Tovaris major, — felelte az egyik, munkaszolgálatos tört franciásággal — cet hommé est Attila Petschauer champion campique ... — Beszéljetek magyarul — felelte az őrnagy, aki nem volt más, mint Illés Béla, a híres szovjetmagyar író. — Mi történt Petschauen-e!? — érdeklődött. Az egyik munkaszolgálatos a vállát vonogatta, maga is csont és bőr volt. — őrnagy úr kérem... borzaszó dolog... Megtaláltuk bajtársunkat, de hát hozzá sem merek nyúlni... Illés nyomban intézkedett, tudta, hogya közelben dolgozik Zsorov, a híres sebész. Telefonált abba a kórházba, amely Davidovkától mintegy 10 kilométerre feküdt. Zsorov nem volt ott, helyette a szovjet katonai sebészet vezetője, a Szovjetunió és a világ egyik legnagyobb sebésze, Burdenko vezérezredes jött a telefonhoz. Mit mond Illés Béla — Amikor jelentettem neki, — számolt be Illés Béla Petschauer Attila szörnyű tragédiájáról — miért keresem Zsorovot, azt felelte, hogy Zsorov helyett ő jön el. Hamar megérkezett. Azonnal Petschauer betegágyához vezetőik, amelyet egy parasztház tiszta szobájában állíttattam fel. Burdenko nekiöltözött a vizsgálatnak, az aszszisztens levette a lepedőt Petschauer hátáról. Burdenko felszieszent. Homlokát simogatta, mint amikor a valaki kérelkedik abban, hogy jó fiát vagy jól hall-e és el akarja főzni a kényszerképzeteiket. Petschauer ágya fölé hajolt, azután elfordult és intett, hogy takarják -e a még mindig eszméletlenül fekvő szerencsétlen olimpiai bajnokot. — Ilyet még nem láttam — szörnyfsiködött, Burdenko. — Ezt az embert drótostorral és lánccal eddig verték, amíg a hús teljesen levált hátáról és most a gerince meztelen. Itt csődöt mond az orvostudomány. Három-négy helyen megsérült a gerinccsontja és ez már az első pillanatban látható. Az egyetlen, amit tehetünk érdekében: gondoskodni tud arról, hogy haláláig ne térjen eszméletre. Olyan borzasztó fájdalmai lennének, hogy azt ember nem viselhetné el. — Az ember — mondotta Bridenko távozóban — néha kénytelen szégyelni, hogy embernek született ... (Folytatása következik.) Mozik műsora BEMUTATÓ FILMSZÍNHÁZAK ADRIA (Pestszentlőrinci: A nagy mérkőzés. I/s7, V.9, v. ü. Vsa. ALFA: A nagy mérkőzés. 6, 8, v. ü. 4 is. ATRIUM: A nagy mérkőzés. Vá5, Vi7. */19. DÉCSI: Harc a sínekért. 5. 7. 9. SZUM: A nagy mérkőzés. 5. 7. 9. TL.SZÓ (Újpest): A nagy mérkőzés. 6.VJ, v. ü. 4. KÖRÚTI HÍRADÓ: Magyar filmhíradó. A meleg tó (gyönyörű szovjet kultúrfilm). Várjuk a vég ifjúságát (művészi magyar fan a VIT jelentőségéről). Szovjet hiadó. Vigad az erdő (tündéri új íímes szovjet rajzfilm). Folyt, egy- más előad, reggel 9401 este 11-ig. NOYD: A nagy mérkőzés. 5, 7, 9- 10.MNNA- Harc a sínekért. V:5, V-7, Vs9.OYAL APOLLÓ: A nagy mérkőzés. 5, 7, 9. ROYAL (Kispest): A nagy mérkőzés. 6, 8. v. ü. 4. TÁNCSICS (Csepel): A nagy mérkőzés. 6. Vi9, V. ui. V.4. TÁTRA (Pesterzsébet): A nagy mérkőzés. Vil. */9. v. ü. V.5. MÁSODHETES FILMSZÍNHÁZAK ADMIRAL: Micsurin. Vi 5. V*7, v 9. ALKOTÁS: Pamiri sakálok. '/s5. V*7, Vj9. BODOGRAF: Denevér. 4, 6,8. CAPITOL: Két út. 11, 1, 3, 5, 7, 9. FORTUNA: Leány a talpán. 5, 7, 9. HOMEROS: Kalózok kincse. Vi6, '/i8, V.IO Utolsó előad. a kertben. IPOLY: Orosz kérdés. 4, 6, 8. KAMARA: Csibészek. ’,25, V17. 149. Nyitott tető. KOSSUTH: Csibészek. V16, V47. 149. Nyitott tető. KULTUR: Kár a benzinért. 5, 7. 9. Utolsó előad, a kertben. OLYMPIA: Óceán vándora. V:5, ’47, V:9. PALACE: Krisztina hadnagy. 11. 1. 3. 5. 7. 9. PÁTRIA: A papa bogaras. 4, 6. 8. PETŐFI: Denevér. Vs5, 'hl, ’,49. PHÖNIX: Fehér homály. 11. ), 3, 5, 7, 9. ROXY: Heten a hó ellen. 'hó. V:7, V29 v. ü. V:3. SAVOY: Csibészek. V:1, y,7, '49. SZABADSÁG. Két út. 145. Vt7, V.9. TÁTRA: Győzelmes visszatérés. 4, 6, 3. TINÓDI: Égi szekér. 3 5, 147, 149. UGOCSA: Támadás 6.25-kor. 4,6,8. Nyitott tető SZÍNHÁZAK MŰSORA: royal REVÜ VARIETÉ (Erzsébet körút 3.): Revü sétahajó (8). KAMARA VARIETÉS (Teréz körút 46): Majd holnap (8-kor). ÁLLATKERTI SZABADTÉRI SZÍNPAD: Nincs előadás. FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ: Júliusi új műsor (4, 1/18). JÓZSEFVÁROSI (Kálvária-tér): Stambul rózsája (8). René Clair Rómában forgatja legközelebbi filmjét. Csütörtöktől gyermekeknek — felnőtteknek bűbájos, színes rajzfilmek sorozata, a 1 színes mm*: FORUM — OMNIA — ÁTRIUM - ADRIA — Kispest A film előtt mindennap BÁBSZÍNHÁZ ALFA (146), TÁNCSICS (146), Pesterzsébet (6), Újpest (*/*6) és a ragyogóan újjáépített SCALA (V:5-kor) az előcsarnokban VíLftG Bérics Rita idén végezte a Színművészeti Főiskolát és az ország első színháza szerződtette ösztöndíjas tagjának. Érdekes arcú fiatal leány. A kritika felfigyelt rá, amikor a Vígszínház Robles-darabjában fojtott drámai erővel alakította az indiánlány figuráját. De sokkal régebbi színésznő. Debrecenben tizenegy éves korában Kimont játszotta Az ember tragédiájában. Édesapja, Békés István, a Vidám Színház igazgatója hallgatta szavalni. Egyébként a családban mindenki színházi ember. Édesanyja filmszínésznő volt, húga Itala színinövendék, bátyja segédrendező. Első komoly szerepét másodéves korában kapta a »Fiúk, lányok, kutyákéban. Legnagyobb élménye »Az ifjú gárda« volt, nemcsak a szép szerepe miatt, hanem a színfalak mögötti mozgalmas, vitákkal és egymás kritizálásával telített érdekes élet miatt is. Minden új feladatnak nagyon örül és szeretné képességeit mindenféle szerepkörben kipróbálni. A főiskolai életben is erős szerepet játszott, brigádmunkás volt és egyik legszorgalmasabbja a Sztaniszlavszki Tanuló Körnek. A nyár egy részét, amely tele van vidéki és rádiószereplésekkel, szeretné üzemekben tölteni, hogy közelebbről megismerhesse a munkások élet- és munkakörülményeit. (D) Színházi hírek A színészszakszervezetben ma délután megbeszélik az augusztusi világifjúsági találkozó rendezői és a találkozón szereplő színészek a nagy ünnepség műsortervét. Színház nyílt Óbudán a Selmecziustcai nagy mozi épületében. Pesti sikerdarabokat, prózát és zenés műsort játszik Balogh László társulata. Ezen a héten, zenés vígjátékokban Déry Sári a vendég, jövő héten a »Mélyek a gyökerek« főszerepében Szabó Sándor vendégszerepel. Somogyvári Rudolfot a Vidám Pesti Sztoria-. tagjai sorába szerződtette. Horváth Jenő és Halmai Imre balatonkörüli turnéra indulnak. »Az értékes húzaszem« címmel film készült, amely bemutatja a szovjet falu szocialista emberét. Sétahajó a Nagykörúton Ami tánc, zene, humor, csillogás három órába belefér, a Royal Revü Varieté gazdag bőkezűséggel belezsúfolta a »Royal Sétahajó« című új, monstre revüjébe, amely ma, szerdán este kerül először a közönség elé. Az új revü, egy nászutaspár nyaralásának, bonyolult, vidám története, központjában a sétahajó, női kapitánnyal a parancsnoki hídon. Mától kezdve minden este 8-ákor felszedi horgonyát a »Royal Sétahajó« s fedélzetén Kiss Manyival, Joe Turnerrel, Ráthonyival, Gozmány Györggyel, Alfonzéval és Budapest többi kedvencével nekivág az útnak: vidámságot, szállít a Royal Revü közönségének. (XI Állatkerti Színpad: Holnap: Don Juan — Svéd Pénteken : Rigoletto — Svéd Szombaton : Három a Kislány 2-án : Balet-Est 4-én : Varázsfuvola — Székely Csütörtök SZÍNHÁZ és film A román rádió hangjátékban ismertette Petőfi életét és műveit A bukaresti rádió a Petőfi halálának 100-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében hangjátékot közvertített. Petőfiéletéről, ismertette Petőfi hányatott életét, nélkülözéseit, küzdelmeit, forró szeretetét a szabadság iránt és olthatatlan gyűlöletét az elnyomók ellen. Petőfi életének szakaszait a hangjátékban Jebeleanu műfordító fordításában Petőfi legismertebb költeményeivel festették alá. A hangjátékot a következő szavakkal fejezték be: »A világ szabadságszerető népeinek emlékében örökké élni fog az a Petőfi, aki nemcsak a magyaroké, hanem mindazoké, akik elnyomásban élnek, vagy az elnyomásból felszabadulva most teljes egészében értékelni tudják a szabadságot. Petőfinél jobban senkisem szerette a szabadságot, lángolóbb szavakkal senki sem ecsetelte az elnyomás alatt élő népek szabadság utáni vágyát. Petőfi nem halt meg, ott él verseiben a szabadságszerető népek lelkében.« Egy kutya miatt hagyta ott a színigazgatást Emlékezés a színidirektor Goethére Most, hogy Thomas Mann bejelentette weimari látogatását, ahol részt vesz a Goethe-ünnepségeken (a költő születésének 200-ik évfordulóján), a világ színháztörténészei sokat foglalkoznak a színigazgató Goethével. Amikor Goethe olaszországi utazásából visszatért, elvállalta a weimari udvari színház vezetését. Ezután 1791 május 7-én nyílt meg a.. színház , Iffland »A vadászok« című színművével. Megelőzőleg Goethének, az új igazgatónak ez alkalomra írott prológusát szavalták, mely így kezdődött: »Minden dolgok kezdete nehéz ...« Mikor Goethe átvette a színház vezetését, első kötelessége volt a színpadi beszéd megreformálása. Nem volt könnyű színészeii tiszta, érthető beszédmodorral szoktatni. Sokszor panaszkodott a színészek fegyelmezetlensége miatt. Színházi szabályokat, szerkesztett, 91 paragrafust tartalmazott ez a szabályzat. Tizenegy évvel a weimeri színház átvétele után, Goethe nyilatkozott egy folyóiratban: »A színház olyan üzlet, mely a legkevésbbé tervszerűen vezethető, minden időben függ a kortól és a kortársaktól. Amit az író megírt és a színész eljátszani, a közönség pedig látni és hallani akar, ezek azok a tényezők, melyek zsarnokoskodnak az igazgatók felett, amelyek ellen hiába is küzdenének, mert saját egyéni akaratukat leigázzák.« Ezért játszotta sokszor a legkönnyebb fajsúlyú műveket is. Igaz, hogy ő hívta fel Németország figyelmét Shakespeare-re és őt a világ legnagyobb költőjének deklarálta. Goethe színigazgatása Weimarban 1817-ben tragikomikus befejezést nyert. Történelmi tény, hogy egy kutya miatt hagyta ott a színházat és a színházművészetet, amelyhez annyi kedves emlék fűzte. Jagemann Karolina énekesnő behálózta a weimari nagyherceget és ezáltal beleszólt a színház vezetésébe. Intrikákkal és magánügyekkel kellemetlenkedett Goethének. Egy Karsten nevű színésznek volt egy idomított pudlikutyája. Ezzel járta be Németországot. Weimarban az »Aubryné kutyája« című darabban óhajtotta bemutatni. Goethe megtagadta az engedélyt. Jagemannn Karolina rábeszélésére a nagyherceg megadta az engedélyt Goethe háta mögött, aki ekkor Jénában tartózkodott. 1817 április 12-én mutatták be az »Aubryné kutyájá«-t. Goethe, amikor megtudta, hogy az ő színpadát egy kutya megszentségteleníti, fájdalmasan kiáltott fel: — Ennyi kellemetlenség mellett még szégyen is — erre nem vagyok kapható. Boldog az, aki megszabadulhat, mikor a kerék lefelé gurul... Én tehetem ... Goethe ezek után azonnal felmentését kérte, amelyet másnap hivatalos iratban, hízelgő szavak kíséretében küldtek utána. Ez lett a vége Goethe negyedszázados művészi vezetésének a weimari udvari színháznál. SZERDAI KRÓNIKA 1. Ma délután 4 órakor ünnepség lesz a magyar rádió Bródy Sándorutcai épületében. Felavatják a hároméves terv keretében elkészült új III. számú hangjátékstúdiót. 2. Eredetileg a Nemzeti Színház tervezte Mikszáth Kálmán »A Noszty fiú esete Tóth Marival« című regénye új darabváltozatának bemutatóját, Karinthy Ferenc átdolgozásában. A darab az új évadban nem a Nemzeti Színház, hanem az Ifjúsági Színház műsorára kerül. 3. Zelk Zoltán költő vezetésével a Magyar-Szovjet Társaság rendezésében művészcsoport keresi fel a balatoni üdülőtelepeket és községeket, hogy ismertessékaszovjet kultúra, tánc- és zeneművészet egy-egy remekét. A művészcsoport tagjai: Varga András, a békéslegényből lett nagytehetségű énekes, Békés Itala, Szentpál Mónika, Földes Gábor és Fehér Pál Ma este Balatonsellén, holnap Bogláron, utóbb Hévizen és Keszthelyen, Tihanyban és Balatonfüreden lépnek fel. 4. Erős támadást intéznek a baloldali osztrák lapok a salzburgi Ünnepi Játékok ellen. Kirsten Flagstad operaénekessé közismerten nácibarát volt, sokszor énekelt Hitlernek. Legutóbb San Franciscóban szerettett volna fellépni, de a haladó szellemű körök megakadályozták. Most Salzburgba érkezett, ahol éppen a hű és nemes Leonora szerepét bízták rá Beethoven Fideliójában, a zsarnokság ellenes dalműben. 5. Bartók Béláról is hosszasan emlékezik meg Darius Milhaud, a nagy francia zeneszerző, rövidesen megjelenő önéletrajzában, amely Parisban kerül kiadásra. 6. Vasárnap nagy napja lesz a magyar filméletnek. Marianske Lazneban, a nemzetközi filmversenyen ezen a napon kerül bemutatásra a »Talpalatnyi föld«. A magyar delegációt nagy érdeklődéssel fogadták. Számos filmvilághíresség jelent meg az ünnepségen. A szovjet művészek küldöttségét Alexandrov vezeti. A küldöttség tagjai között von Orlova, a népszerű szovjet filmművésznő. 7. A magyar rádió tíz dolgozója utazik a következő hetekben Lengyelországba és Bulgáriába. A Lengyelországba utazók névsora: dr. Haraszthy Elemér, Csernus Elek, Tamássy Zdenkó, Hegedűs Zoltán, Hertay Jenő. Bulgáriába a következők mennek: Fischer Pál, Szabó Katalin, Hayn Kornél, Devecseriné Huszár Klára és Déri Károly.