Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-29 / 1246. szám

1949 július 29 Petschauer Attila ___________vidám élete IS TRAGIKUS PUSZTULÁSA IRTA! KRISTÓF KÁROLY Budapest zokogva fogadja a hírt Amikor ti szev­je­trepülők m­egje­­lentek a magyar főváros felett és hajszálnyi pontos találat­aikkal dilbb hintették meg a lakosságot, náci­­érzelmű körökben suttogó propa­ganda keletkezett. — Petschauer Attila vezeti a szovjet repülőket. Megadta magát az oroszoknak és most nekik szolg­gál. Fenn ül az egyik repülőgépen , mutogatja a bombázóknak, hogy hol varrnak a kaszárnyák és egyéb célpontok. A­k­i csak egy parányit konyít a Hadirepüléshez, jól tudja, hogy ez milyen együgyű mese. De a gyű­lölet táborában sokan el akart­ák hinni ez esztelen legendát és uszí­tásra használták fel Petschauer »árulását«. A Hitler náci hordáit pörölycsapás­ként zúzta össze a diadalmasan elő­nyomuló vörös hadsereg. A vo­­rovyezsi áttörés után még nagyobb izgalommá­ hallgatta mindenki a moszkvai rádiót. Egyszer megszó­lalt az ismerős, kedves, magya­­r beszélő hang: »Hősiesen küzdő csapataink elő,­­örsei félig agyonverve megtalálu­k Petschauer Attila magyar vívóbaj­­nokot. A náci gonosztevők kegyet­lenségét már legjobb orvosaink sem tudták jóvátenni. A világhíres kardvívó kiszenvedett... Szájról-szá­jra jár­t a hír B­uda­pesten. Sírtak az emberek. Kávé­­házi pincérek zokogtak, hordátok, kisemberek, mindazok, akik imád­ták a bajnokot kedves, közvetlen modoráért. A magyar főváros gyá­szolta a sport nagy fiát. Mit rebesgettek a gaz nácik, azok, akik a halálba küldték minden idők legzseniálisabb vívóját. — »Fák ez egész! Az oroszok keltik e halál hírét, hogy nyugodtan teljesíthessen továbbra is kémszol­­gá­latot. XXII. FEJEZET Kiértékelés és a hozzászólások Petschauer Attiláról írott élet­rajz-sorozatunk közlése alatt igen sok levelet kaptunk. Ezek közül el­­sősorban a Magyar Vívó Szövetség hivatalos méltatását ismertetjük a bajnokról: »1920-ban mint 16 éves közép­­iskolás jelent meg először a küzdő­téren és már akkor feltűnt ráter­mettségével és gyorsaságával. A Fodor vívóteremben Kamfiti Fri­gyes és Ganzmann Ferenc voltak mesterei, akik a bécsújhelyi klasz­­szikus iskola elemeire oktatták. Tő­lük kapta meg az alapot és sajátí­totta el a szép kiállást, a remek pergevezetést, a vívómozdulatok tökéletes végrehajtását. Igen gyak­ran iskolázott Schlotzer Gáspár ne­ves mesterünkkel is. Később San­­telli Italo tanítványa lett, aki tudá­sát tökéletesítette és mástól soha nem látott temperamentumának át­adásával gyorsaságát a végle­létig fokozta. Tökéletes technikája és mesés pengevezetése mellett fő jel­leg­ze­tessége a gyorsaság volt. Sem a békeidők nagy vívói, sem kortársai között nem volt és a ma vívói kö­zött sincs olyan támadószellemű vívó, aki a láb és kéz harmonikus összmunkája mellett oly meglepően és gyorsan tudta volna a táma­dást megindítani, végrehajtani és befejezni, mint 8. Lerohan­ással (Hess) végrehajtott támadásai vil­lámgyorsak, tértnyerőek és szinte védhetetlenek volta­k. A lerohanó tá­madást az olasz vívóktól láttuk elő­ször (Puliti), de oly gyorsan és a kellő pillanatban végrehajtani, mint ő, senki sem tudta. Jóképességű el­­lenfelek ellen is képes volt arra, hogy ötször egymás után alkalma­zott fless-fejvágással pillanatok alatt 5:0-ra győzzön. De nemcsak a támadásban volt kiváló, hanem­ vé­deni és közbetámadni is tökéletesen tudott. Fentiekből következően meg­állapítjuk, hogy remekül kiiskolá­­zott, klasszikus mozgású és igen gyors vívó volt. (Folytatása következik.) 46 HOL VOLT, HOL NEM VOLT... Mesefilmek gyermekeknek és felnőtteknek Am­ikor tegnap az újságíróknak megmutatták a hét új szovjet mesefilmet, szób­a k­erült az a hír, hogy az Egyesült Államok mozi­jaiban is színre kerülnek ezek a mesterművek. Van mit álmélkodnia az amerikai kollégáknak, mert ez a két kis film nemcsak hogy el­érti, de felül is múlja a Walt Dis­ney produkciókat. Legelsősorban­­ az értelmes mondanivalóval, de a színek lágyságában, a pompás muzsikában és a technikai felké­szültségben is. Ez be is bizonyo­sodott, hiszen összehasonlításul egy friss amerikai rajzfilmet vetítettek. Lássuk tehát a hét filmet. 1. Masert­ka szü­letésnapja. Ma­­senka babát kap ajándéka. Egy kis néger babát. Szomorú a baba, mert szomorú a­ néger sorsa. Masenka álmodik. Azt álmodja, hogy cir­­kuszelő­adást rendez Tom néger baba felvidítására. És amikor le­zajlik az igazán élvezetes cirkuszi előadás, Masenka felébred. A bábu vidáman mosolyog felé. 2. A vén tölgy meséje. A kis­fiú nem nagyon törődik a fákkal. Belevési nevét, nem írtja a kuka­cokat, tépdesi az ágakat. A vén tölgy elhagyja a kisfiú házatáját. Perzsel a nap, nincs egy ici-pici árnyék sem. A kisfiú megbánja, hogy elüldözte a vén tölgyet és jóváteszi hibáját. 3. Vidám veteményes kért. Egy kisfiú, egy kislány és egy madár­ijesztő története azzal a tanulság­gal, hogy a kertet szeretni és gon­dozni kell. Ez a legötletesebb! 4. A síbajnok. Ebből a kisfilm­­ből kiderül, hogy a rendszeres tré­ning legyőzi a felfuvalkodott, hiú sportbajnokot. 5. Hét szirom, ősrégi meséből készült. Ab­ról a virágról szól, amelynek hétszínű levele van. Min­den levél egy-egy kívánságot tel­jesít. De gondolja meg mindenki, hogy mi az a hét kívánság, ne­hogy olyat kérjen, amelyből csak baj és a szomorúság származik. Mert a kívánságokat az emberiséggel való jótevésre is fel lehet hasz­nálni. 6. Az első lecke. Az­ öreg medve­­professzor magyaráz a bocs ta­nulóknak. A méz beszerzéséről van szó és a méhekről. A nebulók nem figyelnek a tanárra, elmennek szerencsét próbálni és a maguk kárán tanulják meg, mi a méh ... 7. Szilveszteréi. A szovjet film­gyártás gyöngyszeme. Télapó várja az új esztendőt, aki repülőgépen érkezik. Közben nézeteltérése tá­mad a manóval. Versengenek, ki­nek van különb kincse. A manó a régi világot mutatja meg, a télapó pedig elmondja és megmutatja, nem kell már mese, hiszen a mesebeli elképzelések ma már megvalósulnak. Bánhegyiné, Szondy Bella ének­­tanítványai nagysikerű záróvizsgát rendeztek. Csornay Máriát, aki kul­turált énekével kitűnt, az Fővárosi Operettszínház szerződtette is. I­­­niczky Ildikó, Klein Magda, Győri Gyula és Udvandy József pompás éneke a Bánhegyiné-iskola kitűnő tanítási módszerét bizonyította. Zerkovitz Béláról, a­ tavaly el­hunyt, kitűnő zeneszerzőről emlé­keznek meg augusztus 10-én a Puskin-kertben tartandó hangver­senyen. Előadják Budapesti rap­szódiáját, amelyet Mantiny Lajos hangszerelt. V­LAP Cseres Miklós a rádió főrendezője nívó jutalomban részesült. Rendkívül kulturált,nagy munkabírású, halkszavú fiatalem­ber. Ő az a rendező, aki általában évenként egyszer veszíti el a tü­relmét és lusssnál emeltebb hangot. Különben is azt mondja, hogy a mikrofon intim világához nem illik a hangos rendezői utasítás, az csak egy kongó színház néző­terén stílusos. Harmincöt éves. Szabolcsi szegény parasztszülők gyermeke. Édesapja a világhábo­rúban esett el. A sárospataki kol­légiumban nevelkedett, Szegeden végezte az egyetemet. Mielőtt le­tette a doktorátust, szeisztudo­­mányi tanulmányokat folytatott külföldön. Doktori értekezésében az impresszionista dráma fejlődé­sét dolgozta fel. Kitüntetéssel szi­gorlatozott, ugyanabban az évben tanítóképző-intézeti tanári oklevelet is szerzett. Két évig a munkácsi leányiskolában tanított. Sok kis ruszin növendéke volt, akikkel eleinte nehezen értették meg egy­mást, ösztöndíjjal került Bécsbe és ott segédrendezője lett a Burg­­theaternek. Onnan hívta haza a rádió, előbb mint lektor működött, később a drámai osztály élére ke­rült és egy éve főrendező. Első mikrofon-sikere a Kreutzer-szonáta volt. Az elmúlt évben százhárom darabot vitt a mikrofon elé és kuriózumképpen megemlíti, hogy ezernegyven színész szerepelt a darabokban. Mint rendező arra törekszik, hogy anyagszerűségre szoktassa a színészeket, akik a színház akusztikájához vannak szokva. A rádió sajátos színjátszó stílusát igyekszik kialakítani és Sztaniszlavszky színpadi törekvé­seit próbálja a Stúdióban megvaló­sítani. Ő írta az első magyar rádió­játék-dramaturgiát : »Láthatatlan színház« címmel. Ezzel a tanul­mánnyal a külföldi lapok és folyó­iratok is komolyan foglalkoztak. Dolgozószobájában a civit fülnek alig elviselhető zajok hallatszanak be, de ő ebben a tarka kakofóniá­ban pompásan tud dolgozni. Sza­bad idejében természetesen rádiót hallgat, de csak zenét. Még azt is elárulja, hogy ősszel lesz az es­küvője, menyasszonya gyógy­szerésztanhallgató. !D)­ Az Úttörő Színház üzemi igazga­tójává Hajdú Alfréd­ot, a Színész­­sza­kiszervezet volt titkárát nevez­ték ki. FORUM — OMNIA — ÁTRIUM ADRIA — Kispas. Előadás előtt BÁBSZÍNHÁZ: ALFA — TÁNCSICS — Pesterzsé­bet, Újpest és az újjáépített SCALA előcsarnokában Bűbájos színes rajzfilmek sorozata SZÍNHÁZ ÉS FILM Kimagasló művészeti események sorozata szabadtéren A Szigeti Színpad és az Állatkert produkciói Mi lesz a Festival idején ? Az operett újjászületése Olasz operaest a Károlyi-kertben Augusztus hónapban a szabadtéri művészi események átcsoportosítá­­sára kerül sor. Fontos mozzanat, hogy a Városi Színház átvette az állatkerti operai előadásokat és hogy augusztus első napjaiban meg­nyílik a szigeti szabadtéri színpad is. Székely Endre, a Városi Szín­ház igazgatója érdekes helyzetké­pet adott: — A szigeti színpad már 6-án megnyílik éspedig színvonalas könnyűzenei műsorral. Később át­visszük a Szigetre a »Három a kis­lány«-t és ott rendezzük a balett­előadásokat is. Az Állatkerti Színpadot opera­­előadásokra tartjuk fenn. A szigeti színpadot tánc­parkét­tel látjuk el, aminek az az oka, hogy a balett fejlődési iránya megválto­zott és a füvön is űzhető mozgás­­művészetből akrobatikus irányba tolódott el. A szigeti színpad egyik nagy eseménye lesz a »Szentiván­­éji álom« szabadtéri előadása. — A Festival során — mondotta Székely — na­gy művészi esemé­nyekre kerül sor. Nálunk szerepel a Mojszejev-balett, sőt a moszkvai opera balettje is. E szenzációs ba­letteseményeken kívül óriási érdek­lődésre tarthat igényt és kimagasló esemény Oisztrach újabb budapesti szereplése. Oisztrach nemcsak a Világifjúsági Találkozó zenei bírálóbizottságában fog­ ia helyet, hanem maga is fel­lép. Az Operaház kinyitja kapuit a Festival idején. Két Boris Godunov­­előadásra is sor kerül. A Szentiván­­éji álom szabadtéri előadása és az Ifjú Gárda Magyar Színház­ heti elő­adása is a Festival eseményei közé tartozik. A Bartók Béla Szövetség nagy kórus-hangversenyt ad. Ennek során Kodály Zoltán Psalmus Hu­n­­garicusi­át vezényli a Károlyi-kert­ben. Ugyanitt bemutatjuk Bartók Béla nyolc magyar népdalát, unisono kórussal, szimfó­nikus zene­kar­­kísérettel. Sárközi István, az ifjú zeneszerző hangszerelésében. Ami az állatkerti eseményeket illeti, a magas művészi színvonalra emelt operaelőadások teszik ki a programot. Ezeknek során Tito Schipa vendégszereplésével a Don Juan, a Don Pasquale és a Lam­­mer­­moori Lucia kerül sorra. * Fischer Sándort a kitűnő műfor­dítót és karmestert a rádió zenei vezetőnek és dramaturgnak szer­ződtette. Fischer legutób nívójutal­­mat kapott az Offenbach »Eljegy­zés lámpafémynél« című operettjé­nek korszerűsítéséért és rádióra való alkalmazásáért. Fischer érté­kes új operafordításaival tűnt ki legutóbb, de kivételes érdeklődést és érzéket mutatott az operett mű­faj felfrissítése iránt is. * A Károlyi-kertben olasz opera­estet rendeztek. Rossini 38 éves makacs hallgatá­sának megindokolásául egyszben azt mondotta: »Olaszul már eleget írtam, franciául nem szeretek, né­metül nem akarok írni.« De ha Ros­sini kerül »terítékre«, akikor elő­adásánál figyelembe kell venni hogy Rossini és nemzedéke szín­padi formákat képzelt el, a­mikor zenét szerzett. Tehát részletes hangversenyszerű előadása proble­matikus. Ha pdig mégis sor ke­rül Rossin­i-Donizettire, akkor az előadás csillogóbb, magával raga­­dóbb, pezsdítőbb, olaszosabb és pontosabb legyen. Páka Jolán három áriát énekelt Született skoloratúr-szoprán. Legjob­ban a Rosina árié­ja tetszett, hang­szerszerű ékítéseivel, könnyed biz­tos magasságával. Nagy visszhan­got keltett a Larrimermoori Lucii őrülési jelenete is. A Rigoletti Gilda-ária kíséreténél a zeneka lassú tempókat vett, ami a produk­ciót feltartotta. A Székesfőváros Zenekart Bor Dezső vezényelte. Somogyi Vilmos Az új stúdió Szerdán délután a Rádió, a Posta és a Tervhivatal képviselőinek je­lenlétében átadták az új stúdiót rendeltetésének. A Rádió épületé­nek földszintjén, a bejárattal szem­ben van a 700 köbméteres terem. A helyiség kellemesen hűvös: té­­len-nyáron friss szűrt meleg vagy hideg levegővel látják el. Barcs Sándor, a Magyar Köz­ponti Híradó elnöke megnyitó be­szédében elmondotta, hogy a Horthy-rendszer alatt a Rádió urai nem azzal törődtek, hogy busás jövedelmükből megfelelő G­zárná technikailag tökéletes stúdiókat ké­szítsene­k, hanem a profit elsikkad a kezükön és a technikai fejlesztő a népi demokrácia feladata maradt Katona Antal, a Posta vezérigaz­gatója mondott ezután köszönete a magyar posta dolgozói nevéhez Végül Kóbor Ferenc, a Tervhivató ellenőrzési osztályának vezetői hangsúlyozza, hogy az új studi csak egyike azoknak a teljesítmé­nyeknek, amelyet kultúrprogra­mun­kban tervbe vettünk. CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA 1. Szabó József, a kitűnő fiatal jazz-zongorista sajnálatos balesetet szenvedet e héten. Motorkerékpár­jával összeütközött egy teherautó­val. Súlyos sérüléseikkel szállítot­ták kórházba. 2. A bécsi állami operaház újjáépí­téséről tárgyaltak az osztrák fő­városban. Húszmillió schillingbe fog kerülni a Staatsoper újjáépí­tése.­­ 3. Réthy Eszter, aki a Fővárosi Operettszínházban Szép Heléna sze­repét játszotta, most a bregensi ünnepi játékokon lép fel Strauss János »Egeregy éjszaka« című operettjének női főszerepében. 4. Mulatságos eset történt Bécs­­ben. Elterjedt a híre, hogy Picasso, a világhírű művész az osztrák fő­városba érkezik. Az újságírók ki­mentek a vonathoz. Kattogtak a fotografálógépek és fényképezték a Picassot. Csak a baj, hogy nem Pablo Picasso volt a jövevény, ha­nem Alessandro Picasso, genovi utazó. 5. Jakó Pál, a Színész Szakszervezi főtitkára mondja: — Hétfőn a budapesti színházai­ban (az Opera, Nemzeti, Magui és Madách kivételével) megkezdőt­nek az új évad első darabjaina próbái. A budapesti szerződtetése augusztus elején véget érnek sor kerül a vidéki társulatok ki­egészítésére. Remélhetőleg szep­tember 1-én a vidéki színházakba is megkezdik a munkát. 6. Medgyaszay Vilma szeptembr 4-én énekel legszebb sanzonjait a rádióban. Juliális a Margitszigeten. A fi árvaház vezetősége és hölgybizot­sága a múlt hónapban megtartó f­arden party megismétléseként a á­rvák nyári ellátása javára­­, délután 5 órától éjjel 1 óráig tar juliálist rendez a margitszigeti P­latinus szálló kertjében és össz­­termeiben. A fiúárvaház vezetőség ezúton is szeretettel meghívja­­ intézet barátait a juliálisra.

Next