Világesemények Dióhéjban, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1978-10-01 / 10. szám

kétségtelenül pontokat nyert a Gene­ral Motorsszal és a Chryslerrel szem­ben, sőt a FIAT rovására is, hosszú távra azonban már más felállás vár­ható. NÉGY MOTOR VAGY TIZENNÉGY A stratégiai fegyver a technika, az ésszerűsítés. Ebben viszont már nem a Peugeot-Citroën a bajnok, hanem a Volkswagen, a Ford és a FIAT. A nyu­gatnémet csoport Nyugat-Európa leg­korszerűbb autógyártó felszerelésével rendelkezik, a legegységesebb soro­zattal. A Ford ugyancsak képes arra, hogy a kiskocsitól a nagyig minden igényt kielégítsen. És ehhez mindössze négyféle motorja vár beépítésre. A Peugeot-Citroën üzemei ezzel szem­ben szétszórtak, a sorozatában lyukak vannak, és főképpen tizennégyféle motort épít a kocsijaiba. Mivel műsza­kilag korszerűtlenebb, elkerülhetetlen az elavult üzemcsarnokok bezárása, az elbocsátás. A Peugeot-Citroën új győzelmének a büszke tudatában kiviteli hódítások­ra indul. Csakhogy a piacokat ma már a nagy tőkeerős cégek nem ex­porttal veszik be, hanem üzemépíté­sekkel. Egy-egy csoport erejét immár nem azzal mérik, hogy az anyaüzem­ben mennyi kocsit gyárt, inkább a másutt létrehozott fióküzemekkel; Mexikóban, Argentínában, Brazíliá­ban, Észak- és Nyugat-Afrikában. Márpedig ebben a hódításban a FIAT és a Volkswagen, sőt még a francia állami Renault is összehason­líthatatlanul korszerűbb a Peugeot- Citroënnél. Műszakilag az a jelentős tényező, hogy az új nemzetközi munkamegosz­­ ta­ tásban az autógyártás mintegy hét­köznapi tevékenység lett. Alacsony technológiai igényű, olyan mint a tex­tilipar, a vasolvasztás, a cipőipar vagy a rádió, magnetofon, televízió. A többnemzetiségű mammutcégek szíve­sen engedik át az alacsony munka­bérű országoknak, csinálják ott. Az ultramodern autógyárakban mintegy tíz éve tértek át a teljes automatizált­ságra. Az első nagy, igen kevés mun­kást foglalkoztató „kísértet üzemek” a Volkswagennél és a japán Toyotá­nál kezdtek működni. Az alvázakat ro­botok hegesztik. Az egész termelési fo­lyamatot központi számítógép irányít­ja, és ezek a masinák hamarosan be­épülnek a kocsikba is; az utakon ők vezetnek majd, a sofőrnek szinte csak ébren kell lennie. A minicsodát úgy hívják, hogy mikroperceptor, hason­latos a nyomtatott áramkörhöz. Né­hány négyzetcentiméter nagyságú le­mezre ráviszik az egész számítógép­technikát. A CHRYSLER DIKTÁL Az amerikai előrejelzések szerint az autóipar 1980-ra négyszer-ötször any­­nyi elektronikát használ majd, mint most. Ebben a Renault ugyancsak lé­nyegesen messzebb tart a Peugeot- Citroënnél, mert társult a tengerentúli Bendix-­Szel. A nagy garral beharan­gozott üzlet valójában tehát nem a Peugeot-Citroen győzelmét hozta az amerikai Chrysleren, éppen megfordít­va. A francia cég függősége csak növekedett az amerikaitól. A Chrysler részt vett az Apolló-program robotjai­nak az építésében, felment a Holdra, de legfőképpen az Egyesült Államok hadseregének az első számú szállító-

Next