Világgazdaság, 1969. június (1. évfolyam, 101-120. szám)

1969-06-20 / 114. szám

A LONDONI FÉMTŐZSDE London, június 19. — A rézpiac fő fejleménye a délelőtti ülésen a huzal­­tuskó azonnali jegyzésének 13 fontos felszökése volt. Ez ismét aláhúzza a kö­zeli ellátmány szűkösségét. A három­hónapos jegyzés változatlan maradt, eb­ben viszont az tükröződik, hogy a fo­gyasztók visszariadnak a jelenlegi ma­gas árszinttől. A katód-kontraktusban csekély emelkedés és szerény forgalom volt. A délutáni ülésen lanyhult a réz­piac irányzata. Záráskor a huzaltuskó azonnali ára 6Y2 fonttal, háromhónapos jegyzése 2Y2 fonttal került alacsonyabb­ra. A katód­ kontraktusban 4,2, illetve 6 font az áresés. Az irányzat változását — nagyrészt amerikai számlára jelentkező — kínálatnak tulajdonítják. Az önpiac irányzata erősen tartott volt, az előző napi záráshoz képest 2, illetve 3 fonttal magasabb szinten. Ezt a délutáni ülésen is tartották és nagy­részt az Egyesült Államok viszonylatá­ban kötött eladások fedezésének tulaj­donítják. Az ólom piacán nem sok változás tör­tént, a nyereségrealizáló és spekulációs eladást a piac általában jól felvette. A forgalom meglehetősen élénk volt. Az irányzatot alátámasztja a meglehetősen nagy azonnali felár, bár ez a délutáni ülésen kissé csökkent. A horgany piaca jól felvette a sze­rény kínálatot és irányzata egy áram­lattal alacsonyabb szinten nagyjából tartott volt. Az ezüst irányzata tartottabbá vált. Ezt elsősorban annak tulajdonítják, hogy a legutóbb kialakult alacsony ár­szint ösztönzi a keresletet. Bizonyos mértékű fedezővásárlás is jelentkezett. Délelőtt 13//,—2Y2 pennyvel emelkedtek az unciánkénti jegyzések, délután %—1 penny további áremelkedés történt. Eh­hez hozzájárult a New York-i jelentés, hogy a határidős ezüstpiacon a júliusi tételek jegyzése hirtelen felszökött. A nyereségrealizáló eladást a piac könnyedén felvette. (Reuter) A CHILEI RÉZTERMELÉS A legnagyobb chilei rézbányákban májusban 47 115 metrikus tonna rezet termeltek, 989 tonnával kevesebbet, mint áprilisban — jelenti az állami rézbányászati vállalat. A tavaly má­jusi réztermelés 43 810 tonnát tett ki. (Reuter) A KADMIUM ÉS AZ ANTIMON ÁRÁNAK EMELKEDÉSE Az Anaconda Sales Co. New Yorkban bejelentette, hogy a kadmium árát fib­­ránként 50 centtel, 3,50 dollárra emelte. Hasonló áremelést jelentett be az AMAX Lead and Zink Inc. Montrealban a Cominco Ltd. jelen­tette be, hogy a kadmium belföldi árát libránként 55 centtel, 3,80 dollárra emel­te az 5000 librás vagy annál nagyobb tételeknél, és 4 dollárra az ötezer lib­­ránál kisebb tételek eladása esetén. A kadmium londoni szabad piaca to­vábbra is szilárd annak ellenére, hogy a kereskedők árelképzelése a szokottnál is jobban eltér egymástól. Jellemzőnek lehet venni a libránkénti 4,08—4,18 dol­láros jegyzést az előző 4,05—4,13 dollár helyet. Érdeklődés főleg a kontinensről mutatkozik; az Angliába szállított, 10 százalékos vámmal terhelt kadmium árának jegyzése változatlanul 36%— 37% shilling fibránként. A londoni szabad piacon az antimon ára továbbra is emelkedő tendenciát mutat és semmi ok nincs annak feltéte­lezésére, hogy ez az irányzat megvál­tozik. A kínai antimon ára több mint két­száz fonttal emelkedett az elmúlt há­rom hónap alatt. A 99,6 százalékos anti­mon cit paritásban 630—650 font metri­kus tonnánként, szemben az elmúlt he­tek 615—630 fontos árával. Kína jelen­leg 645 fontot kér tonnánként 1969 vé­gére szóló szállításnál. Igen sok ország — elsősorban a Szov­jetunió, Lengyelország, Bulgária, az NDK és az Egyesült Államok — jelent­kezik vevőként a piacon. Hírek szerint Belgium, amely elsősorban termelő, szintén vásárolt. Angliába nem adtak el, nemcsak azért, mert a 99,6 százalékos tisztaságú fém angliai ára (412,5 font long-tonnán­­ként) lényegesen alacsonyabb, hanem azért is, mert az Angliába szállított kül­földi fémet 25 százalékos importvám terheli. (Reuter) ALGÉRIA ÚJ VAS- ÉS ACÉL­­KOMBINÁTJA Bumedien elnök június 19-én ünne­pélyesen felavatta Algéria új vas- és acélipari kombinátját. A beruházás ösz­­szege meghaladja a 300 millió dollárt. Ez lesz Algéria legnagyobb ipari léte­sítménye. Az acéltermelés 1971 elején indul meg. Az acélmű induló kapaci­tása évi 400 000 tonna, a későbbiek fo­lyamán ezt évi 1 200 000 tonnára lehet növelni. Az SNS állami acélvállalat — amely felelős az építkezésért — négy ország, Franciaország, a Szovjetunió, az NSZK és Olaszország segítségét vette igénybe az acélmű felépítéséhez. A francia Sof­­resid vállalatot bízták meg a kombinát gépesítésével, beleértve az öntöttvas­részleget is. A vasércet a 145 kilométerre fekvő puenzai bányából nyerik, a kokszot fő­leg Csehszlovákiából és az NSZK-ból importálják. Az acélmű befejezéséig az itt nyert öntöttvas egy részét exportál­ják, s az SNS közlése szerint már több országgal kötöttek erre vonatkozó szer­ződést. A gyár első egysége, az évi 140 000 tonna kapacitású csőgyár néhány héttel ezelőtt kezdte meg működését. A cső­gyárat egy nyugatnémet cég szerelte fel. Az első csőszállítmányokat augusztus­ban adják át a Sonatrach állami kő­olaj- és földgáz-konszernnek, amely ezekkel épít meg négy kőolajvezetéket. Az acélgyár berendezését a Szovjet­unió szállítja, s a szovjet kormány se­gélyéből finanszírozzák az üzem felállí­tását. Az olasz Innocenti cég meleg­hengerművet épít. Hideghengermű léte­sítését a következő fázisra, 1972-re ter­vezik. A vas- és­ acélkombinát tervezői re­mélik, hogy ennek segítségével egész sor más iparágat is életre hívnak és elősegítik Algéria teljes iparosodását. Néhány szakértő aggodalmát fejezte ki az üzem mérete és tervezett kapacitása miatt; szerintük ez nincs arányban az ország belföldi szükségleteivel. A Szov­jetunió megígérte, hogy a fölösleg egy részét átveszi és Algéria reméli, hogy a termékeket a környező észak-afrikai államokban is el tudja majd helyezni. Teljes üzemelés esetén a kombinátban dolgozók száma eléri a 4000—4500 főt. (Reuter) ÓLOMKIBOCSÁTÁS AZ USA TARTALÉKÁBÓL Az amerikai képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 100 000 short tonna ólom eladását teszi le­hetővé a stratégiai tartalékokból. A képviselőház azonban elutasította azt a szenátusi javaslatot, hogy az ólmot titkos versenytárgyalásokon értékesít­sék és ehelyett a nyilvános meghir­detés utáni forgalomba hozatalt ja­vasolja. A képviselőház elképzelését támo­gatja a GSA, a hadászati tartalékok hivatala is. A törvényjavaslatot most visszautalják a szenátus elé, s csak a közösen elfogadott formula alapján kezdheti meg a GSA az ólom értéke­sítését. (Reuter) ­ A KAKAÓ­HELYZETRŐL mezőgazdasági cikkek A hét legnagyobb kakaótermelő és a hét legnagyobb fogyasztó ország kép­viselői Genfben magánjellegű tárgyalá­sokat kezdtek az új nemzetközi kakaó­­egyezmény 20 legfontosabb pontjának tervezetéről. Az új egyezmény megvita­tásának középpontjában­­az egyezmény végrehajtásának ellenőrzése, a tagálla­mok szavazati joga s a termelő orszá­goknak az a kívánsága áll, hogy kész kakaótermékeket is exportálhassanak. Megvitatj­ák azt a brazil javaslatot is, mely általános, minden termelő államra kiterjedő preferenciákat kíván. A genfi­­ megbeszélések során eddig még nem merült fel az az ötpontos „cso­magterv”, amely az árakra és a kvóta­­rendszerre vonatkozik , s amelyben a tavalyi, a mostanihoz hasonló megbeszé­léseken, tényleges megegyezésre jutot­tak. A most folyó ülés célja az, hogy előkészítse az új nemzetközi kakaó­egyezményt elfogadó teljes körű konfe­renciát. A Merrill Lynch New York-i szak­értői cég legújabb körlevelében a követ­kezőt írja: „Mint­hogy a helyzet alapjá­ban véve változatlan, s továbbra is 100— 120 000 long-tonnás hiány várható az évad végéig, az érdekeltek növekvő fi­gyelemmel kísérik a középtermés ered­ményeit és az őrlési tendenciákat. A megfigyelők véleménye szerint a brazí­liai temporao-termés az átlagosnál jobb, s a nyugat-afrikai középtermések is kedvezően alakulnak. Ha az eredmé­nyek megfelelnek a várakozásnak,­ a vélt hiány enyhülhet. Ezért fordítanak foko­zott figyelmet a ghánai heti eladási ada­tokra és nagy érdeklődéssel várják a júliusban nyilvánosságra kerülő negyed­évi őrlési adatokat. (Reuter) BULGÁRIA ZÖLDSÉG­ES GYÜMÖLCSEXPORTJA Bulgária évről évre erősíti pozíció­ját, amelyet a kelet-európai gyümölcs- és zöldségexportáló országok sorában elfoglal. A BTA sajtóügynökség tájé­koztatása szerint Bulgária friss gyü­mölcsexportja 1939-ben 71 000 tonnát tett ki, de 1968-43311 elérte a 230 000 tonnát. Hasonló a helyzet a friss zöld­ség kivitelével is, amely jelenleg évente 276 000 tonna, az 1939. évi 11 000 tonná­val szemben. Bulgária friss gyümölcs- és zöldségszállításainak főbb átvevői a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Nagy-Britanniia, az NSZK, Ausztria, Japán, Svédország és Finnország. A friss gyümölcs és zöldség mellett erőteljesen növekszik Bulgária­­gyü­mölcs- és zöldségkonzervjeinek a ki­vitele is; e­­konzervek ma már 72 or­szágba jutnak el. A bolgár gyümölcs- és zöldségkonzervek legjelentősebb vásárlója a Szovjetunió. ■ ÁRUHIÁNY A GUMIPIACON ipari nyersanyagok A Reuter-iroda piaci körökre hivat­kozva azt jelenti Kuala Lumpurból, hogy a természetes gumi piacán kis­mérvű áruhiány lépett fel. Az áru­hiány okai között elsősorban a májusi malaysiai zavargásokat említi, amelyek a kikötőkben is időszakos torlódást okoztak. A kaucsukfák telelési ideje az idén tovább tartott a szokásosnál s a kínálat szempontjából ez sem elhanya­­golható tényező. A termelők mindezek következtében arra kényszerültek, hogy szállítási kötelezettségeik teljesítése ér­dekében a piacról szerezzenek be gumit. A Szovjetuniónak és Kínának az átlagosnál kisebb árukészletből tör­tént nagy vásárlásai is közrejátszot­tak a kínálat csökkenésében. A malaysiai statisztikai hivatalnak a napokban közzétett jelentése szerint az ország összes exportja természetes gu­miból 1969 első négy hónapjában 407 ezer 171 tonna volt, tehát rekordot ért el. Ez a jelentés is hangsúlyozza azon­ban, hogy a májusi és júniusi export kisebb lesz az említett tényezők hatá­sára. 1969 első négy hónapjában az Egye­sült Államok több természetes gumit vásárolt Malaysiától, mint a Szovjet­unió és így az Egyesült Államok lé­pett elő ebben az időszakban az ország legfőbb gumivásárlójává. Az USA vá­sárlásai közel 18 ezer tonnával emel­kedtek és összesen 52 ezer 985 tonnára rúgtak április végéig, míg a Szovjet­unió 45 ezer 475 tonnát vásárolt ugyan­ebben az időszakban. A szovjet vásár­lások megközelítőleg olyan arányban csökkentek, amilyen arányban az Egye­sült Államok vásárlásai növekedtek. A Kínai Népköztársaság is stabil vevő maradt, bár 28 ezer 632 tonnás vásárlása háromezer tonnával keve­sebb, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A többi ország növelte vásárlá­sait, kivéve Angliát, amely 32 ezer 611 tonnát rendelt — mintegy ezer tonná­val kevesebbet, mint tavaly. A méretre vágott SMR gumi ex­portja 1968 első négy hónapjához ké­pest 93 százalékkal növekedett és ez az árufajta tette ki az áprilisi nettó­export 11 százalékát. Az RSS­I gumi ára az elmúlt négy hónapban 66,8 cent­tel emelkedett, ez 18,6 százalékkal ma­gasabb, mint 1968 hasonló időszakában. (Reuter) KENYA LEHETŐSÉGEI A BŐREXPORTBAN A közelmúltban Kenyában tartózko­dott egy angol bőrcserző szakértő, aki a kenyai kereskedelmi minisztérium megbízásából jelentést készített a ke­nyai bőrcserzés és bőrexport perspek­tívájáról. Szerinte Kenya jelentős devizatöbblethez juthatna, ha a jelen­leg kizárólag szárított állapotban ex­portált bőr helyett — amelynek darab­jáért 15 kenyai shillinget kap a világ­piacon (egy USA-dollár = 7,1 kenyai shilling) — legalább egy részét cser­zett állapotban exportálná (egy darab cserzett bőrért 50 shillinget is el lehet érni). Esztendőnként, az angol szakértő véleménye szerint, 40 000 darab cser­zett bőrt állíthatna elő Kenya. A cserzett bőr iránti kereslet az európai országokban igen jelentős. AZ ARGENTIN-URUGUAYI BŐRPIAC A csökkent kereslet következtében az argentin bőrpiacon a múlt héten estek az árak. A kereskedők szerint az ár­esést befolyásolta az európai és egye­sült államokbeli alacsonyabb jegy­zés és a sózott bőrökre kivetett magasabb ex­portvám. A vizsgált időszakban mint­egy 50 000 darab sózott frigorifico standard ökör- és tehénbőr cserélt gazdát. A hét végén a­­kilogrammonkénti peso­ár a következő volt: sózott frigo­rifico standard ökörbőr ép, 97; selejtes 92; könnyű ökörbőr ép 100; selejtes 96; extrém ép 106; selejtes 102; sózott fri­gorifico típusú ökörbőr 87, tehénbőr 85, esztrém 96. Az uruguayi bőrpiac alapjában véve változatlan volt, a kapható tételek nagy részét a helyi feldolgozók vásárolták fel. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Új követelmények a zöldség- és gyümölcskereskedelemben A zöldség és gyümölcs értékesítése önkiszolgáló formában az utóbbi évek­ben világszerte nagymértékben fejlő­dött. Az előfeltételek megteremtésének egyik fontos tényezője a szállítás meg­felelő megszervezése. Amíg az áru a vevőhöz kerül, sok műveleten megy ke­resztül (szedés, osztályozás, szállítás, csomagolás — ismét szállítás, esetleg még egy csomagolás). Ma már a szállí­tás és a rakodás meggyorsítása érdeké­ben a rakodólapos módszert alkalmaz­zák. A rakodólapokat villás targoncák­kal mozgatják, így kellőképpen kímélik az árut. A szedés és a válogatás után a gyümölcsöt szabvány kartondobozokba csomagolják, ami tovább könnyíti az áru mozgatását. A gyümölcshöz hason­lóan a zöldség is nagy igényeket tá­maszt a szállítással szemben. A paradi­csom pl. igen érzékeny áru és rosszul tűri a hűtést, ezért a gyors szállítás igen lényeges. Ma már a paradicsomnál is a rakodólapos szállítást alkalmazzák. (Megkísérelték az exportparadicsom légi úton történő szállítását, de ez nagy ár­emelkedést okozott). Az önkiszolgáló üzletekben értékesí­tett mezőgazdasági termények mennyi­ségének gyors növekedése a zöldség- és gyümölcsnagykereskedőket is új, sajátos követelmények elé állította. A korszerű kiskereskedelmi egységek egyre inkább közvetlenül szerzik be az árut és gyak­ran már a termelést sem hagyják teljes egészében a termelőre, hanem együtt­működnek vele, hogy az a kiskereske­delem igényeinek megfelelő árut ter­meljen. A másik út, hogy a nagykeres­kedő összekötő szerepet játszik a ter­melő és a kiskereskedő között, így a nagykereskedő mind a két területen megfelelő ismeretekkel és tapasztala­tokkal rendelkezik ahhoz, hogy a ter­melő és a kiskereskedő érdekeit egy­aránt megfelelően érvényesítse. A kereskedelemben elsősorban olyan elosztóhálózat létrehozására kell töre­kedni, amely a termékeket a lehető leg­rövidebb idő alatt minél több közvet­len eladó vagy nagykereskedelmi raktár között tudja­­szétosztani. Gondoskodni kell arról is, hogy a termékek minősége és csomagolása lehetővé tegye az ilyen elosztóhálózat előnyeinek teljes mértékű kihasználását. Szükséges végül, hogy az exportszállítások rendszeresek legyenek, és hogy az exportvállalatok maguk iránt bizalmat tudjanak kelteni és azt meg is tudják tartani. Előrecsomagolás — önkiszolgálás Az utóbbi években a zöldség-gyü­mölcs értékesítésében is világszerte utat tört az előrecsomagolás és az önkiszol­gálás. Mindkét tényező a korszerű érté­kesítés alapja. Napjainkban az önkiszol­gálás előfeltételei már a termelés során jelentkeznek. Az áru szakszerű előke­zelése és megfelelő csomagolása (nagy­ság, válogatás stb.) a kereskedelem egyik legfontosabb szempontja a ter­melő partner kiválasztásakor. Az önkiszolgálás terjedésével pl. Fran­ciaországban is nagymértékben fejlőd­tek a zöldség-gyümölcsfélék előrecso­­magolásának módszerei. Egyes cikkeket (burgonya, hagyma) hálóban hozzák forgalomba. A finomabb zöldségeket át­látszó műanyag zacskóban, a kényeseb­beket (paradicsom) zsugorított filmmel fedett műanyag dobozokba csomagol­ják. Az új csomagolási formát nemcsak az önkiszolgáló rendszerű üzletekben vezették be, számos hagyományos mó­don dolgozó zöldségkereskedő is így árusítja a zöldséget. A tetszetős, higié­nikus és a szállítás szempontjából rend­kívül előnyös csomagolás szinte újjá va­rázsolta a megszokott és mindennapi élelmiszert. Az előrecsomagolás a zöld­ség-gyümölcstermelésben lehetővé teszi a termelői márkák alkalmazását, ami a minőség garanciáját is maga után vonja. Az új csomagolási módszer lehetővé tette, hogy kidolgozott árukat hozzanak forgalomba. Így jelent meg a piacon a tisztított zöldség, a hámozott burgonya, a reszelt káposzta és a gyalult tök. Ezek a kiszerelési és feldolgozási újdonságok nemcsak felfrissítették a piacot, hanem bizonyos szolgáltatást is jelentettek a vevők számára, mert a legkellemetle­nebb munkától kímélik meg a házi­asszonyokat. Angliában bevezettek az importgyü­­mölcs szállítására egy kartonból ké­szülő, léprendszerű szállítódobozt, amelyben a gyümölcsök egymástól el­választva és ütődésmentesen szállítha­tók. A dobozok egymásra rakhatók, így a szállítás során a helyigény lényegesen kisebb. Ezzel a módszerrel javul a gyü­mölcsök minősége, az alacsonyabb szál­lítási költség folytán pedig az ár is ala­csonyabb lesz. A kiskereskedelmi eladás a kartondobozokból közvetlenül is tör­ténhet. Az előrecsomagolással kapcsolatban világszerte felmerült az a kérdés, hogy az árut eredeti természetes állapotában, vagy pedig előkészítve (a háziasszonyok kényelmét fokozottabban biztosítva) árusítsák-e. A probléma elsősorban a zöldségféléknél jelentkezett. Több szak­ember szerint a zöldségek olcsó, tömeg­árusítási jellegük miatt különösebb fi­gyelmet nem érdemelnek. Olyan árucik­kek, amelyek mindenképp „elfogynak”. A háziasszonyok problémáin segített az előre megtisztított (és általában elő­főzött) burgonya, amely három perc alatt tálalható. Az NSZK-ban 1967-ben kezdték meg a dobozos burgonya áru­sítását. Angliában már jóval korábban sikeresen konzerválták a burgonyát. Az NSZK és Anglia mellett Svédországban is rohamosan emelkedett a dobozolt burgonya népszerűsége. A fogyasztás fejlődésének egyes tendenciái A zöldség-gyümölcsfogyasztás az el­múlt években mennyiségileg emelkedett, ezzel párhuzamosan a fogyasztás össze­tétele is megváltozott. A kereslet el­tolódott a finomabb zöldfélék és a drá­gább gyümölcsfélék irányába. A terme­lés — a folyamatos mezőgazdasági ku­tatások alapján — az iparhoz hasonló módon képes volt lépést tartani az igé­­­­nyek növekedésével. A megnövekedett igényekhez tartozik az is, hogy a vevő már megszokta azt, hogy egész évben hozzájuthat bármil­lyen gyümölcshöz, megszűnt tehát gya­korlatilag a szezonalitás. Ezt a nemzet­közi szállítási viszonyok tökéletesedése is lehetővé tette. Nagymértékben fejlő­dött a melegházi zöldségek termesztése is. A zöldség-gyümölcsfélék szezonja a konzervgyártás technikájának fejlődé­sével ugyancsak szinte eltűnt. A zöldség-gyümölcspiacon nem köny­­nyű új cikkeket felfedezni, de nemcsak az számít újnak, ami még nem szerepelt az áruválasztékban. Kereskedelmileg új lehet a korszerű áruforgalmi technika, a kiemelkedően jó minőség stb. — egy­szóval az „új” a kereskedő szempontjá­ból nem mindig jelenti ugyanazt, mint a vevő szempontjából. Az elmúlt évek folyamán pl. a francia gyümölcspiacon kb. 600 fajta eper és szamóca került forgalomba, amit a vevő nem is mindig tud megkülönböztetni. A sárgabélű őszi­barack is újdonság a piacon, azonban ezt nem a vevők kedvéért termesztették, hanem mert sokkal jobban szállítható és konzerválható, mint a fehér húsú őszibarack. A szállítási és konzerválási lehetősé­gek megnövekedése lehetővé tette a gyümölcs- és zöldségpiac nemzetközivé válását. Itt elsősorban a déligyümölcsök jönnek számításba. Ezek fogyasztása erős függvénye a társadalmi rétegező­­désnek és az ország urbanizálódásának. Dr. Torda Zoltán SVÉDORSZÁG PAPÍRFOGYASZTÁSA kerítésében. A legtöbb nagyáruházban nemcsak papírból készült női ruhák, hanem kalapok, blúzok, esőkabátok és bébiholmik is kaphatók. A törölközőket speciális vegypapírból készítik, s egyre jobban terjed az eldobható papírlepedők használata. A kórházakban, különösen ahol fertőzésveszély van és a gyermek­­osztályokon is általános a papírlepedő alkalmazása. A svéd csecsemők 99 szá­zalékát papírpelenkával látják el , ta­valy 20 000 tonna papírpelenkát értéke­sítettek Svédországban. Az ország papírfogyasztása egyre nő s az egy főre eső fogyasztás már meg­haladja az évi 170 kilogrammot. Ez ta­lán nem is meglepő ebben az országban, ahol 23 millió hektárt borítanak erdők, s a fakitermelés oly fontos szerepet ját­szik a belföldi gazdálkodásban és a kül­­keres­ked­elem­b­en. Ma már papírt használnak a fagyasz­tott élelmiszerek csomagolására is, s a papír egyre inkább kiszorítja a hagyo­mányos csomagolóanyagokat — a fát, textilt, üveget és fémdobozokat — más területeken is. Svédország idén — első­nek a világon — teljesen beszüntette a tej üvegpalackozását, s az utolsó tej­­feldolgozó is áttért a papírból készült „tejesüveg” használatára. A friss áruk (például gyümölcsök) szállításánál is a papírból készült láda — amely sokkal könnyebb, olcsóbb és könyebben kezel­hető — veszi át az eddig alkalmazott göngyölegek helyét. (Reuter) A svéd papíripar marketing-tanács­adója, Wettergren asszony, hosszabb cikkben ismerteti a svéd papíripar jö­vőjét. 2000-ben — írja — majdnem mindegyik svéd­­háztartás papírbútorok­kal, lámpákkal, lepedőkkel, törülközők­kel, függönyökkel és asztalneművel sze­­relkedik fel. Svédország élen jár Euró­pában a papírból készült cikkek ért.­ FRANCIA AGRÁREXPORT AZ NSZK-BA Franciaország 1968-ban mintegy 500 millió dollár értékű agrárterméket, élelmiszert és élvezeti cikket, expor­tált Nyugat-Németországba. Az export rekordot döntött: meghaladta az 1966. év igen jó eredményét, az 1967. évi­nél pedig 10 százalékkal magasabb volt. Az NSZK Franciaországból származó agrárimportjának 1968. évi növeke­dése messze felülmúlja az agrárbe­vitel globális emelkedését, amely 3 százalék volt. Franciország szállításaiban az első helyet a gabonafélék foglalták el, sorrendben a hús-, majd pedig a friss gyümölcs- és főzelékfélék következtek. A gyümölcs- és főzelékfélékből a francia szállítás 4 százalékkal nőtt. Gyümölcsből a legjelentősebb tétel az alma — a Golden Delicious — volt. Nagy mennyiséget tett ki a csemege­­szőlő, az őszibarack és a mandula is. Főzelékfélék közül növekvő mennyi­ségben szállított Franciaország spár­gát, karfiolt és articsókát. Nyugat-Németország rendkívül jó felvevő piaca volt a francia gyümölcs­ös főzelékkonzerveknek is. 1968-ban az előző évinél 37 százalékkal több került az NSZK piacaira. Legjelentősebb cik­kek a zöldborsó, zöldbab, csiperke­gomba, savanyúkáposzta, paradicsom­püré és a szarvasgomba. Első ízben az elmúlt év folyamán szállított Franciaország nagy meny­­nyiségű virágot az NSZK-ba. Az export 3,6 millió dollár értéket tett ki, az 1967. évinél 28 százalékkal töb­bet.

Next