Világgazdaság, 1969. szeptember (1. évfolyam, 164-184. szám)
1969-09-02 / 164. szám
Japánban felemelték a hivatalos kamatlábat A nemzetközi pénzügyi világ figyelme a legújabb tokiói bejelentések nyomán Japán felé fordult. Tokióban felemelték a hivatalos kamatlábat és megnövelték a bankok kötelező tartalékrátáit. A hitelmegszorító intézkedésekkel egyidőben napvilágot látott az augusztusi fizetési mérleg jelentős fölöslegéről szóló jelentés, az OECD országai pedig nyilvánosságra hozták a japán gazdasági élet kilátásairól szóló elemzésüket. Nemzetközi pénzügyi körökben kérdésesnek tartják a gazdasági konjunktúra megfékezésére hozott japán lépéseket tartanak attól, hogy az a nemzetközi kereskedelmi éspénzügyi egyensúly további romlásához vezethet. A Nemzetközi Valuta Alap szeptemberi közgyűlésén valószínűleg napirendre kerül a japán gazdaságpolitika bizonyos vonásainak bírálata. Hitelkorlátozó intézkedések A japán jegybank vezetősége rendkívüli ülésen jelentette be, hogy szeptember 1-től a hivatalos kamatlábat 5,84-ről 6,25 százalékra emeli. Ezzel egyidőben felemelték a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáit is — jelenti a Kyodo hírügynökség. Tokióban a kamatláb emelését a japán iparnak szánt figyelmeztető jelnek tartják. Bár a gazdasági túlfűtöttség közvetlen jelei még nem mutatkoznak, állandóan emelkedik az ipari termelés, a nagykereskedelmi árak és a beruházások indexe és egyre növekszik a forgalomba kerülő pénz mennyisége is. Kanno, a japán tervezési hivatal vezetője nyilatkozatában igyekezett megindokolni a kamatláb emelésére, illetve a tartalékok kötelező emelésére hozott döntéseket. A kormány egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz — mondotta — az árspirál megállítására. Gazdaságpolitikájának célja a termelés, a fogyasztás és az árak állandó növekedése miatt esetleg bekövetkező túlfűtöttség még időben történő megakadályozása. A tervezési hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy Japánban 46 hónapja tart a gazdasági konjunktúra és az ország gazdasági fejlődése túlságosan is meggyorsult a legutóbbi hónapokban. A kormány ennek következtében — a jegybank pénzszűkítő politikájával összhangban — minden szükséges intézkedést megtesz az árak növekedésének elkerülésére. A tokiói jegybank azt a döntését is nyilvánosságra hozta, hogy — több mint hat év óta először — felemeli az exportváltók leszámítolási kamatlábát. A kamatlábat 4,015-ről 4,25 százalékra növelték. Ez az intézkedés pénzügyi megfigyelők szerint nyilvánvalóan az egyre erősödőkülföldi bírálatok lecsillapítására szolgál. Japán tőkés kereskedelmi partnerei ugyanis már többször szóvá tették, hogy Japán az alacsony kamatláb segítségével tulajdonképpen exportját szubvencionálja. Tokiói gazdasági körök azonban nem tartják valószínűnek, hogy e lépés elegendőnek bizonyul a külföld megnyugtatására, különösen az augusztusi japán fizetési mérleg-jelentés fényében nem. A tokiói pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra hozott fizetési mérleg-statisztikája szerint az ország tartalékai augusztusban 92 millió dollárral növekedtek és meghaladták a 3 milliárd 100 millió dolláros szintet. A márciustól augusztusig bekövetkezett arany- és valutakészlet-csökkenés csupán a rövidlejáratú adósságok visszafizetését tükrözte, állapítja meg a pénzügyminisztérium jelentése. Prognózisában ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tartalékok további növekedésére lehet számítani. Az OECD jelentése a japán gazdaságról A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az OECD, még a japán pénzügyi intézkedések nyilvánosságra hozatala előtt jelentést adott ki a japán gazdaság fejlődéséről. Becslése szerint várható a beruházási konjunktúra folytatódása abban az esetben, ha tovább tart a személyi fogyasztás meredek emelkedése, a kedvező profithelyzet, a munkaerőhiány és a kapacitások magasfokú kihasználása. Az OECD-jelentés csak abban az esetben tartja valószínűnek a fejlődés lelassulását, ha lefékeződik az export és megélénkül a behozatal. Másrészt bizonyosra veszi, hogy folytatódik a személyi fogyasztás gyors emelkedése. Az OECD elemzése ugyanakkor szemére veti Japánnak, hogy szándékosan alábecsüli valódi lehetőségeit gazdaságának fejlesztésére és nem törekszik gazdasági potenciáljának megfelelő helyet betölteni a nemzetközi gazdaságban. Japán gazdasági helyzete erős — hangsúlyozza a jelentés —, és kevés esély van, hogy a fizetési mérleg 1969—70-es pénzügyi évben a két milliárd dolláros szint alá süllyed. Élesedő nemzetközi ellentétek Tokiói gazdasági körök nem tartják szerencsésnek az új intézkedések időzítését éppen a Nemzetközi Valuta Alap szeptemberi közgyűlése előtt. Attól tartanak, hogy élesen bírálják majd Japánt, amiért semmit sem tett régóta tartó és nagy összegű fizetési mérleg aktívumának leapasztása érdekében és egy év alatt több mint egymilliárd dollárral növelte valutatartalékait. Kedvezőtlenül ítélhetik meg a hivatalos kamatláb emelését is, mert az a belső vásárlóerő csökkentésével nyomást gyakorolhat a japán iparra, hogy exportját fokozza. E japán körök bizonyosra veszik, hogy a most bejelentett hitelszűkítő intézkedések még csak növelik az elégedetlenséget Japán tőkés partnereinél, elsősorban az Egyesült Államoknál. E partnerek eddig is hangoztatták, hogy Japánnak hitelfeltételeit kellene könnyítenie, liberalizálnia kellene importját ésa nemzetközi tőkemozgást, sőt egyesek legcélravezetőbb megoldásnak a yen felértékelését tartották és tartják ma is. A fejlett ipari országok külkereskedelme gyedévi exportja — egész évi szintre kivetítve — 183,6 milliárd dollárnak felelt meg, ami 21 százalékkal haladja meg a múlt év azonos negyedévében elért 150,9 milliárd dolláros szintet. Az 1969. év első negyedévében az export ugyancsak 150,9 milliárd dolláros évi szintre jutott el. Ez a szokatlanul gyenge eredmény egyrészt az amerikai kikötőmunkások sztrájkjának tulajdonítható, másrészt a nyugatnémet exportilletékek bevezetésének. Az ipari országok importjának évi szintje a második negyedévben 190 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 155,9 milliárd dollárhoz és az előző negyedévi 167,6 milliárd dollárhoz képest. • Ami az egyes országok helyzetét illeti, az Alap havi statisztikai tájékoztatójában közölt jelentés kiemeli, hogy Angliában és Japánban az export növekedésének üteme nagyjából kétszer olyan gyors volt, mint az importé. Az Egyesült Államokban a kivitel és a behozatal egyaránt mintegy 17 százalékkal ment feljebb, de a kanadai export 9 százalékos emelkedése az import növelésének még a felét sem érte el. A jelentés Belgiumot, Luxemburgot, Dániát, Franciaországot, Nyugat-Németországot és Svédországot sorolja fel, mint azokat az országokat, amelyek az importot gyorsabban növelték az exportnál. Ausztria, Olaszország, Hollandia és Norvégia viszont nagyobb növekedést ért el az exportban, mint az importban. A jelentés a monetáris tartalékokra térve megállapítja, hogy július végén a vezető ipari országok tartalékai 53 milliárd 939 millió dollárt tettek ki, 395 millióval kevesebbet, mint az előző hónap végén. Az európai ipari országok aranytartalékai azonban ezen belül szinte változatlanul 17 milliárd 977 millió dollárnak feleltek meg. Dél-Afrika aranyállománya júliusban 93 millió dollárral egymilliárd 171 millió dollárra apadt. Johannesburg aranykészlete ezek szerint március vége óta 196 millió dollárral csökkent. (Reuter) A tőkés világ 14 vezető ipari országa a folyó év második negyedében 20 százalékkal nagyobb külkereskedelmi forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszakában — mondja a Nemzetközi Valuta Alap hétfőn közzétett jelentése. A jelentésben szereplő országok ne BRANDT RÓMAI LÁTOGATÁSA Willy Brandt nyugatnémet külügyminiszter Rómába utazott, ahol olasz kollégájával, Moro külügyminiszterrel tárgyalt. A tanácskozások középpontjában közös piaci problémák álltak, többek közt Anglia felvételének kérdése. A két külügyminiszter egyben megvitatta a nyugat-európai országok politikai együttműködésével összefüggő problémákat is, és a tervezett nyugat-európai csúcsértekezlet kilátásait — jelenti a Reuter tudósítója. A látogatással kapcsolatban a VWD jelentése felhívja a figyelmet arra, hogy azt különösen jelentőssé teszi Pompidou küszöbönálló bonni látogatása, illetve az a körülmény, hogy szeptember közepén összeül a Közös Piac minisztertanácsa, és valószínű, új szempontok alapján közelítik meg az új tagok felvételének kérdését. A tanácskozás bilaterális vonatkozásairól szólva a nyugatnémet tudósító megjegyzi: Olaszország érdeklődik a holland—nyugatnémet gázcentrifugaterv iránt. Erről, valamint a színes televízió-hálózat kiépítéséről, valószínűleg szintén szó esett, ugyanis Olaszország még nem választott a PAL és a SECAM rendszer között. Az MTI római tudósítója megjegyzi: A nyugatnémet államférfi olaszországi látogatásának elsődleges célja az, hogy megjavítsa esélyeit a külügyminiszteri tisztségért vívott hajszában. Köztudott, hogy Brandt és Kiesinger között elmélyültek a véleménykülönbségek nemcsak gazdasági kérdésekben, hanem a Közös Piaccal összefüggő problémák tekintetében is. Kiesinger értésre adta, hogy fel akarja újítani a Párizs—Bonn tengelyt. A nyugatnémet kancellár lényegében francia—nyugatnémet hegemónia alatt álló, Nagy-Britanniával és az EFTA más tagállamaival kiszélesített közös piacokat akar teremteni. Ezzel szemben Willy Brandt — az olasz és a francia szociáldemokratákhoz hasonlóan — a Közös Piac valamennyi tagjának egyenjogúságát hangoztatja, és ellenzi Kiesinger elgondolásait. SZOVJET KÜLDÖTTSÉG ZAMBIÁBAN Lusakába vasárnap héttagú szovjet küldöttség érkezett, amely a Reuteriroda jelentése szerint vezető rézbányászati és ércfeldolgozó szakértőkből áll. A szovjet küldöttek egy hónapig tanulmányozzák Zambia rézbányáit. A látogatásban még az év elején állapodott meg a Szovjetunió bánya- és energiaügyi minisztériuma, valamint a két hatalmas rézbánya vállalat, az Anglo American Corporation és a Roan Selection Trust. A két vállalat és a zambiai bányaipari minisztérium küldöttsége jelenleg a Szovjetunióban tartózkodik és tanulmányozza a szovjet rézbányászatot. A szovjet küldöttek hétfőn a két zambiai vállalat vezetőivel találkoztak, majd a Lusakából 320 kilométerrel északra levő rézbánya-övezetbe utaznak. / ________ 0 A cipőexportunk minőségi gondjai 0 Nyugatnémet megjegyzések féléves külkereskedelmünkre 0 A bolgár párt és kormány határozata az életszínvonal emeléséről világgazdaság 1969. SZEPTEMBER 2., KEDD I. ÉVFOLYAM 164. SZÁM A FAO évi jelentése KISSÉ VISSZAESETT A VILÁG AGRÁRKERESKEDELME 1968-BAN A legfontosabb mezőgazdasági cikkek exportjának értéke az egész világon tavaly egy százalékkal csökkent az 1967. évihez képest — állapítja meg az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének most kiadott évi jelentése. Az előzetes becslések alapján összeállított jelentés szerint a világ országainak mezőgazdasági exportja 1968- ban 21,1 milliárd dollárra csökkent az előző évi 21,3 milliárdról. Ezen belül a fejlődő országok exportbevételei 2 százalékkal emelkedtek, a fejlett országok azonban 3 százalékkal kisebb értékben exportáltak, minthogy a mérsékelt égövi termékekben a kínálat meghaladta a keresletet. A fejlődő országoknak az agrárkereskedelemből származó bevétele emelkedett ugyan, de nem érte el az 1966-os szintet. Mezőgazdasági exportbevételük 1962 és 1966 között évenként átlag 3 százalékkal emelkedett, 1967-ben viszont 5 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben emelkedett a növényi olajok és zsiradékok, a kávé és a gyapot exportja. Kisebb növekedést ért el a kakaó, a gumi és a juta. A textilnyersanyagok közül 30 százalékkal emelkedett a gyapot és 17 százalékkal a gyapjú kivitele. A mezőgazdasági cikkeket exportáló országok kereskedelmi cserearányai általában nem váltak kedvezőtlenebbé, hála a kakaó, a kókuszolaj és a gyapot drágulásának, valamint a kávé- és gumiáruk stabilitásának. . A mezőgazdasági cikkek átlagos nemzetközi árszínvonala 1968-ban 2 százalékkal esett az előző évhez képest. Ez szinte teljes egészében a durva gyapjú, a tea, a vaj, a tengeri, a búza és a földimogyoró-olaj árának eséséből adódott. A nemzetközi piacokat 1968-ban befolyásoló legfontosabb tényezők között a FAO jelentése kiemeli a tea, a búza és a rizs ellátmányának növekedését, valamint a kakaó, a juta és a kókuszolaj piacán mutatkozó áruhiányt. A fejlett ipari országok gazdasági tevékenységének meggyorsulása következtében emelkedett az importkereslet a gyapot, a gyapjú, a gumi -és az erdészeti termékek iránt. Ez utóbbiak között külön kiemeli a jelentés az építőanyagok iránti kereslet erősödését Észkk-Amerikában és Nyugat-Európában. A pamutáruk összes exportjának értéke 90 millió dollárral emelkedett a múlt évben. Gyapjúcikkekből 40 millió dollárral többet exportáltak a termelő országok, a nyersbőr, a szőrme és a készbőr exportja 15—20 millió dollárral növekedett. A nemzetközi valutarendszerben az év folyamán jelentkező zavarok hatással voltak néhány olyan mezőgazdasági cikk árszínvonalára, amelyeket a valutaárfolyamok esetleges változása elleni biztosítékul szoktak felhalmozni. A cukor piaci forgalma emelkedett, amíg életbe nem léptek az új Nemzetközi Cukoregyezményben kimondott exportkvóták. Erősen befolyásolta az Egyesült Államokba irányuló, illetve onnan kiinduló szállítások mennyiségét és menetrendjét az amerikai kikötőmunkások sztrájkja. Nigéria exportját is befolyásolták az ország belső politikai viszonyai, a vietnami háború pedig továbbra is kihatott a rizsellátásra. Bár a búza vetésterületét számos országban korlátozták, az 1969—70-es évben ismét igen nagy búzatermés várható — mondja a jelentés. Ugyanakkor az importált búza iránti kereslet előreláthatólag csak Japánban emelkedik. További áresés várható a tea piacán, minthogy Indiában, Ceylonban és Kelet-Afrikában igen nagy a termés. Ami a kávét illeti, előreláthatólag sikerül elérni a Nemzetközi Kávéegyezményben kitűzött termelési célokat, minthogy Brazíliában a nagy hozamú új kávéfajták meghonosítása ellensúlyozhatja az elmúlt két év kedvezőtlen időjárását. (Reuter) A Szovjetunió gazdasági segítsége Vietnamnak Tudósítónktól: Huszonnégy esztendővel ezelőtt szeptember 2-án szabadult fel a Vietnami Demokratikus Köztársaság és azóta 17 esztendő háborúval telt el. A Szovjetunió a katonai támogatáson túl — mint Sapovalov vietnami szakértő mondotta — jelentős technikai és gazdasági segítséget is adott. Amíg 1954-ben mindössze 41 jelentősebb ipari vállalata volt az országnak, addig ma több mint ezer működik, és ebből 200 ipari nagyvállalat. Érdemes hozzátenni, hogy mindebből 115 szovjet segítséggel, szovjet dokumentációval készült. Az ország geológiai kincseinek feltárásában is nagy segítséget nyújtanak a szovjet kutatók, s ennek eredményeképpen megváltozik az ország geológiai térképe. A „szellemi tőkében” szegény Vietnamban különös jelentősége van a műszaki értelmiségnek. Jellemző, hogy 1955-től 1969-ig több mint 3 ezer szovjet mérnök, agronómus, kutató és műszaki specialista dolgozott az országban és adta át a tapasztalatot, miközben a szovjet egyetemeken és üzemekben 6 ezer vietnamit tanítottak szakmára. A két ország közötti kereskedelmi forgalom is jelentősen növekszik.1960-ban mindössze 40 millió rubeles forgalmat bonyolítottak le, azóta ez több mint az ötszörösére nőtt.) Az is természetes, hogy az amerikai háború nehézségeit a Szovjetunió figyelembe veszi és gazdaságilag is támogatja a VDK-t. Amíg 1960-ban a kereskedelmi mérleg nagyjából egyenlő volt, ma körülbelül tízszer annyi árut szállít a Szovjetunió, mint amennyit importál. A VDK az ipar erősítéséhez elsősorban gépeket és komplett gyárakat vásárol a Szovjetuniótól, több mint 80 millió rubel értékben. De egy sor ipari nyersanyagot is ad a Szovjetunió, így 20 millió rubelért olajat, vasat és acélt, sőt közel 4 millió értékben búzalisztet ad át a VDK-nak. A szovjet import legnagyobb tétele: 8 millió rubelért ruházati cikkek széles skálája. A legutóbb Moszkvában aláírt gazdasági megállapodáskor a VDK miniszterelnöke Pham Van Dong kiemelte: a Szovjetunió gazdaságitechnikai segítségnyújtása nem csupán a jelennek szól, de meghatározza a VDK virágzó jövőjét is. Román — iráni gazdasági tanácskozás Nicolae Ceausescu, a román államtanács elnöke hivatalos látogatásra Teheránba utazott. Ceausescu, aki az iráni sah vendége, elsősorban a kereskedelem fejlesztéséről, technikai együttműködésről tárgyal majd vendéglátóival — közli a Reuter tudósítása. Az iráni külügyminiszter nyilatkozott a sajtónak a két ország együttműködéséről — közli az MTI bukaresti tudósítója. Az iráni földeken — mondotta — jelenleg több mint 7000 román traktor dolgozik, az ország egész állományának több mint a fele. A tervek szerint Románia 1970-ig további 20 000 traktort szállít Iránnak, kőolaj ellenében. Az elképzelések szerint az iráni olaj Izraelen és Törökországon keresztül érkezik vezetékeken a román tengerpartig, onnan pedig az ország meglevő és később felépítendő olajfinomítóiba. Románia egyszersmind újabb lépést tett Japánnal való kapcsolatainak fejlesztésére. Aicsi japán külügyminiszter meghívására Cornel Burtica román külkereskedelmi miniszter szombaton Tokióba utazott, hogy a japán kormány és a gazdasági élet képviselőivel tárgyaljon. A japán külkereskedelmi miniszter, aki aláírta a két ország kereskedelmi és hajózási szerződését, kijelentette a japán fővárosban, hogy reméli, sikerül kiegyensúlyozottá tenni a két ország közötti kereskedelmet. AZ USA ÚJ ADÓKKAL JAVÍTJA KERESKEDELMI MÉRLEGÉT? Stans amerikai kereskedelmi miniszter kijelentette, a washingtoni kormánynak esetleg új adóintézkedéseket kell hoznia, hogy megjavítsa külkereskedelmi mérlegét. Fontolóra vették, hogy adóhiteleket nyújtsanak az exportőröknek és értéknövekedési adót vessenek ki az importált árucikkekre. A miniszter az U. S. News and World Report című lapnak adott nyilatkozatában kifejtette: az USA export-többlete az évtized eleje óta hatmilliárd dollárról évi egymilliárd dollár alá esett, de ezen az export növelésével kell segíteni, nem az import korlátozásával.