Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)

1969-10-01 / 185. szám

VILÁGGAZDASÁG A valutarendszer rugalmasságáról tanácskoznak Washingtonban A Nemzetközi Valuta Alap és a Világbank közgyűlésének második napján, kedden a hivatalos napirenden kívüli megbeszélések fő témájaként a dél-afrikai arany kérdése került előtérbe. Washington és Pretoria képviselői a színpad mögött tárgyalnak és állítólag már közel jutottak a megegyezéshez. E híreszte­lések hatására hétfőn hirtelen esett az arany ára a nemzetközi piacokon, de kedden újra kissé magasabb szinten állapodott meg. A hivatalos napirend keddi legfontosabb eseménye az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország pénzügyminiszterének nyilatkozata volt. Kennedy kisebb, Giscard d’Estaing erősebb fenntartásokkal támogatta azt az elgondolást, hogy tanulmányozzák a rugalmasabb valutaparitások bevezetésének lehetőségét. Jenkins szerint „talán hasznos lenne” a jelenlegi árfolyamhatárok tágítása, de legfeljebb 2 százalékkal, az általában javasolt 5 százalék helyett. A Reuter-iroda washingtoni jelen­tése szerint az összegyűlt pénzügyi vezetők feszülten figyelik a nyugat­német márka új „lebegő árfolyamá­nak” működését, de az előző napi izgalom már kissé csillapodott. Az ülésen több mint 20 miniszter be­számolója hangzott el a gazdasági kilátásokról és a fejlődő világ segély­­szükségletéről. Dél-Afrika is szeretne jogot kapni Tájékozott körök szerint az Egye­sült Államok és Dél-Afrika képvi­selői titkos tárgyalásokat folytatnak a közgyűléssel párhuzamosan, hogy áthidalják a dél-afrikai arany értéke­sítése körüli nézeteltérésüket. Dél- Afrika szeretne jogot kapni arra, hogy a hivatalos pénzügyi szerveknek is adhasson el az újonnan kibányászott aranyból. Az USA ezt igyekszik meg­akadályozni, arra törekedve, hogy a dél-afrikai arany a szabad piacra ke­rüljön, ott lenyomja az árszintet és ezzel csökkentse a különbséget a hi­vatalos és nem hivatalos aranyár között. A tárgyalások haladásáról el­lentmondók az értesülések: egyesek szerint már ezen a héten várható a megegyezés bejelentése, mások sze­rint a kilátások bizonytalanok. Az utóbbi álláspontot látszik alátá­masztani az aranypiacok viselkedése. Hétfőn a titkos tárgyalások első hírére hirtelen áresés következett be. Zürichben záráskor 40,60—40,75 dollár volt az unciánkénti jegyzés a dél­előtti 40,75—40,85 dollárral szemben. Keden azonban megállt az áresés, sőt Londonban kissé emelkedtek a jegy­zések. A londoni és zürichi jegyzés záráskor 40,65—40,75 dollár volt. A dél-afrikai arany ügye a köz­gyűlés tárgykörén is szerepel. A vita azonban nem ígérkezik olyan heves­nek, mint más években. Az SDR megvalósítása ugyanis csökkenti az arany jelentőségét a tőkés valuta­rendszerben, sőt vannak, akik az arany „demonetizálása” felé vezető lépést látnak benne. Az aranypiacok az utóbbi hónapokban egyébként is viszonylag stabilak voltak. Anglia aktív mérlegre számít Jenkins brit pénzügyminiszter fel­szólalásában kijelentette: Anglia fizetési mérlegének helyreállítása gyorsabban haladt, mint egy évvel ezelőtt jósolta, és bizton számíthat az aktív fizetési mérleg hosszabb korszakára. A brit ta­karékossági intézkedések és a deval­válás eredményeként az évi 1 milliárd dolláros deficit helyett a legutóbbi ne­gyedévben évi 1 milliárd dollárnak megfelelő aktívumot sikerült elérni, —­­hangoztatta Jenkins. A valutarendszer reformjával kapcso­latban a miniszter kifejtette: talán hasz­nos lenne a valutaárfolyamok határai­nak árnyalatnyi tágítása, de legfeljebb 2 százalékosra. Helytelennek tartotta azonban az ennél nagyobb, az 5 száza­lékot elérő vagy meghaladó ingadozás megengedését. Az USA nem lazíthat pénzpolitikáján Kennedy amerikai pénzügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy az Egyesült Államok még nem lazíthat inflációelle­nes politikáján. Washington el van szán­va arra, hogy megfékezi az inflációt, anélkül, hogy ezzel recessziós hullámo­kat indítana el a világ más részein. Elismerte, hogy a túl szigorú infláció­­ellenes intézkedések kockázattal járnak. „De egész tervezésünk azon az elgon­doláson alapszik, hogy a megfelelő adó- és pénzpolitikai korlátozó intéz­kedések határozott és következetes vég­rehajtásával elkerülhetjük a veszélye­ket és nyugodtabb vizekre evezhetünk”. Kennedy helyeselte annak tanul­mányozását, hogy a valutaparitások­nak miképpen lehet nagyobb rugal­masságot adni. Az USA kész aktívan részt venni ebben a vizsgálatban, de „véleményünk szerint a valutaárfo­lyamok korlátozott rugalmassága, nem csodaszer a jelenlegi problémák meg­oldására” és igen komoly technikai, politikai­­nehézségeket is támasztana. Kennedy felolvasta Nixon elnök üze­netét a közgyűléshez, amely hangsú­lyozza, hogy erősíteni kell a nemzet­közi kereskedelem pénzügyi kereteit és helyreállítani az árak stabilitását. Eb­ből az USA is ki akarja venni részét. Giscard d’Estaing óvatosságra int A francia pénzügyminiszter szerint nagy óvatosságra van szükség annak tanulmányozásában, hogy a rögzített valutaárfolyamokra épülő nemzetközi monetáris rendszernek nagyobb rugal­masságot adjanak. Franciaország nem zárkózik el attól, hogy részt vegyen e kérdés tanulmányozásában, de reméli, hogy a tanácskozásokban teljes mérték­ben figyelemmel lesznek a tényleges le­hetőségekre és azok korlátaira. A jelen­legi rendszernek is van bizonyos mér­tékű rugalmassága, hangoztatta Giscard d’Estaing, s példának azt hozta fel, hogy Nyugat-Németország átmenetileg meg­szüntette a márka árfolyamának rög­zítését. Semmiképpen sem szabad olyan mó­don megváltoztatni a jelenlegi rend­szert, hogy megdöntsék annak alapel­vét, a rögzített valutaárfolyamokat. Öntőművet vásárolt a NIKEX a Dunai Vasmű részére a Szovjetunióból Kedden a NIKEX-nél jelentős im­portszerződést írtak alá a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselői, valamint a Dunai Vasmű és a NIKEX vezetői. Az üzletkötéssel kapcsolatosan Borovszky Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója elmondotta, a Dunai Vasműben két lépcsőben fejlesztik az öntödét és új technológia alkalmazá­sára térnek át. Ehhez két folyamatos öntőművet szereznek be a Szovjetunió­ból. Egy-egy folyamatos öntőmű 400 ezer tonna öntöttbuga előállítását teszi lehetővé, ami azt jelenti, hogy a régi technológiával szemben a meglevő be­rendezések kapacitása körülbelül 20—25 százalékkal nő. Az első folyamatos ön­tőmű vásárlásáról a múlt év novem­berében írták alá a szerződést és most lekötötték a második berendezést is. Az import összértéke 8 millió rubel. A korszerű berendezések vásárlása az üzem távlati fejlesztése szempontjából azt jelenti, hogy 1973-tól az új tech­nológia szerint dolgozik majd az acél­öntőde. Francia küldöttség Budapesten Bernard de Morel-nek, a francia gaz­dasági és pénzügyminisztérium vezér­igazgató-helyettesének vezetésével ked­den francia kormányküldöttség érke­zett Budapestre, a Magyar—Francia Gazdasági és Ipari Együttműködési Vegyes Bizottság ülésére. Az ülés ked­den, a Külkereskedelmi Minisztérium­ban kezdődött meg. A tárgyalásokon résztvevő magyar küldöttséget Nyerges János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője vezeti. A kormányközi bizottság létrehozá­sában Fock Jenő, a kormány elnöke múlt évi franciaországi látogatásakor állapodott meg a francia miniszter­­elnökkel. A vegyes bizottság feladata a két ország közötti gazdasági és ipari együttműködés támogatása és a lehető­ségek tanulmányozása. A vegyes bizottság a múlt év decem­berében alakult. Az alakuló ülés tár-,­gyalásai eredményeként aláírták a kor­mányközi gazdasági és ipari együttmű­­ködési megállapodást. Budapesten a két kormány képviselői számot ad­nak az eddig megtett intézkedések­ről és megjelölik a további együtt­működést. ­ Mi­ • Új mezőgazdasági ártörvény Finnországban • A pénzügyi szakbizottság munkájáról • A lengyel mezőgazdaság, hogyan tovább? EGB-JELENTÉS A KELET-NYUG­A­TI KERESKEDELEMRŐL Az ENSZ Európai Gazdasági Bizott­ságának prognózisa szerint a KGST or­szágokba irányuló nyugat-európai ex­port idén sem növekszik gyorsabban, mint a múlt évben, amikor az emelke­dés 7 százalékos volt. A bizottság legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésében rámutat arra, hogy a növekedési ütem 1967-ben azért volt rendkívül magas, 17 százalékos, mert nagyértékű ipari berendezéseket expor­táltak Romániába és a Szovjetunióba. Másrészt a múlt évben és ez év elején a szocialista országok nyugat-európai eladásai csak mérsékelten emelkedtek az igen alacsony 1967-es növekedési ütemhez képest. A KGST-országok együttes exportnövekedése nagyjából megegyezett az előző évivel, de megha­ladta nemzeti jövedelmük és ipari ter­melésük növekedési ütemét. Az import a múlt évben 8,5 százalékkal növeke­dett, szemben az előző évi 6,8 százalék­kal. A KGST-országok egymás közötti árucseréje az előző évi növekedést 2 százalékkal meghaladva, 10,4 százalék­kal nőtt. Leggyorsabban a gépek, be­rendezések, és ipari fogyasztási cikkek forgalma emelkedett. A jelentés elsősorban a KGST-orszá­­gokon belüli kereslet és termelés gyors növekedésével, valamint a nyugat-euró­pai gazdasági kereslet újjáéledésével, az ipari kooperációk előtérbe kerülésé­vel magyarázza a Kelet—Nyugat közti kereskedelem expanzióját. Új kereske­delmi lehetőségeket lát abban, hogy a KGST tagállamok felajánlották a szer­vezeten kívül álló országoknak, vegye­nek részt a több oldalú fizetési elszá­molási rendszerben. A kedvezőtlen tényezők között sorol­ja fel, hogy a kelet-európai mezőgazda­­sági termékek értékesítése egyre na­gyobb nehézségekbe ütközik a nyugati piacokon és bizonyos ártendenciák hát­rányosan érintették a kelet-európai ex­port nyereségességét. A jelentésben közölt statisztika alapján a szocialista országok közül a múlt évben Lengyelország érte el a leggyorsabb, 13 százalékos exportnövekedést, Csehszlo­vákia, Magyarország és Románia kivi­tele 5 százalékkal nőtt. Változatos volt múlt évben az import növekedési üte­me, a csehszlovákiai 15 százaléktól egészen a magyarországi 1,5 százalékig terjedt. A továbbiakban a jelentés sorra ve­szi az egyes szocialista országok idei külkereskedelmi terveit és azok eddigi megvalósítását. A magyar célkitűzések erre az évre a külkereskedelmi forga­lom, s különösen az import múlt évi­nél gyorsabb expanzióját irányozzák elő. Az év első felének adatai azt mu­tatják, hogy az export 15 és az import 9 százalékkal haladta meg a múlt évi szintet, jóval gyorsabban növekedett, mint a múlt év azonos időszakában, s meghaladta a tervezett növekedési üte­met is. Az NDK idei terve ugyancsak a külkereskedelem múlt évinél gyor­sabb növelését írja elő; az első hat hónap teljesítménye azt mutatja, hogy valószínűleg teljesítik e tervet. Ezzel szemben a lengyel terv a kül­kereskedelem fejlődésének bizonyos lassulásával számol. Az import való­ban csökkent az év első hat hónapjá­ban, de az export, amely 14 százalék­kal volt magasabb mint múlt évben, gyorsan növekszik. A Szovjetunióban, ahol az idén a külkereskedelmi forga­lom tervezett növekedési üteme csak alig felével több, mint az 1968-ban el­ért tényleges növekedés, az év első hat hónapjának eredményei a terv tetemes túlteljesítéséről t­anúskodnak. A kelet-európai országok közül a múlt évben Csehszlovákia növelte leg­gyorsabban nyugat-európai eladásait, ebben az évben pedig — az eddigi ada­tok alapján — felzárkózott hozzá Ma­gyarország és Lengyelország. A jelentés figyelemre méltónak tart­ja, hogy Kelet-Európa csupán kismér­tékben részesült a nyugat-európai be­hozatal múlt évi és idei növekedéséből. Ennek okát abban látja, hogy a háború óta immár hagyományosan a váratla­nul felmerülő nyugat-európai import­szükségleteket főleg Észak-Amerika elégítette ki, miután nagyobb export­­rugalmassággal rendelkezik, mint az európai kontinens más országai. A LEBEGŐ MÁRKA-ÁRFOLYAM PREMIERJE Kedden megnyitották Nyugat-Német­­országban a devizapiacokat, és életbe lépett a márka úgynevezett lebegő ár­folyama, amelyet a pénzügyi megfigye­lők szinte egyöntetűen próbának tekin­tenek. A felértékelés előtt hagyják, hogy a devizapiaci erők szabadon érvé­nyesüljenek, s „a­­márka megtalálja igazi árfolyamát” — hangoztatják a szakértők. A lebegő árfolyam premierjén a márka értéke 4 százalékkal emelkedett a devizapiacokon és az előjelek arra vallanak, hogy szerdán folytatódik a drágulás. A nyugat-németországi re­pülőtéri és vasúti beváltóhelyek 6,5 százalékkal emelték a márka átváltási árfolyamát. Ez azt jelenti, hogy a Nyu­­gat-Németországba érkező külföldiek kedden már csak 3,70 márkát kaptak egy dollárért, holott egy héttel ezelőtt dollárjuk még 3,93 márkát ért. Megint más beváltási szintet állapí­tottak meg a kereskedelmi bankok, ezek 5 százalékkal emelték az árfolya­mot, de egyidejűleg eltörölték az eddig érvényben levő 500 márkás beváltási korlátot. A márka új dollár­ ára a nap folya­mán fokozatosan alakult ki a külön­böző események hatására. Hatott az irányzatra az a bejelentés, hogy a Bundesbank igazgatótanácsa csütörtö­kön rendkívüli ülést tart és az is, hogy a Közös Piac végrehajtó bizottsága, amely megvitatta az NSZK kormányá­nak e rendelkezését, úgy döntött, há­rom hét időtartamra engedélyezi a lebegő árfolyam érvényben tartását. De az árfolyam emelkedésére a legnagyobb mértékben az a hír hatott, hogy a sza­bad demokrata párt úgy döntött: kész koalícióra lépni a szociáldemokraták­kal. E fejlemények hatását csak kevés­sé gyengítette az NSZK gazdaságügyi minisztériuma szóvivőjének nyilatko­zata, amely szerint teljesen alaptalanok a küszöbön álló felértékelésről szóló híresztelések. Frankfurti bankkörökben­­ megoszla­nak a vélemények arról, hogy bölcs dolog volt-e a lebegő árfolyam bevezetése ?— írja a Reuter tudósítója. Egyes banká­rok szerint hagyni, hogy a márka maga alakítsa ki szintjét a devizapiacokon, a legjobb döntés, az egyedüli út az új pa­ritás kialakítására. Mások viszont úgy vélik, okosabb lett volna, ha a kor­mány hétfőn felértékeli a valutát. A piacot ugyanis annyira befolyásolják a spekulációs lépések, hogy az nem te­kinthető mértékadó útmutatásnak az esetleges felértékelés szempontjából. A nyugatnémet pénzügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az NSZK idő­leges importilletéket vetett ki számos mezőgazdasági termékre, összefüggés­ben a lebegő árfolyam bevezetésével. E rendkívüli illeték rendeltetése, hogy védelmet nyújtson a nyugatnémet me­zőgazdasági termelőknek a külföldi termékek fokozódó versenye ellen. Egyébként ugyanis a pénzügyi ren­delkezések miatt a külföldi áru ol­csóbban jutna be a nyugatnémet piacra. A szóvivő bejelentette, hogy a vámil­leték kedden hatályba lépett és mér­téke egyenlő a márka hivatalos és tény­leges devizapiaci ára közötti különb­séggel. Eszerint a nyugatnémet vámha­tóságok külön 5,5 százalékos adót vet­nek ki az országba érkező agrártermé­kekre. Ha a márka átlagos devizapiaci érté­ke a hivatalos árfolyamnál 5,5­­száza­léknál magasabb lesz azon a héten, ami­kor az import megtörtént, az importőr­nek utólag ki kell egészíteni a külön­bözetét. Ha a márka értéke alacsonyabb lesz, mint 5,5 százalék, az importőr visszatérítésben részesül. A földművelésügyi minisztérium ré­széről ugyancsak nyilatkozat hangzott el a rendelkezésről. Bejelentették, hogy a rendkívüli illeték a közös piaci társ­országokból és a kívülálló országokból érkező nyers és feldolgozott agrárter­mékek mintegy 95 százalékára vonatko­zik. A szóvivő egyszersmind közölte, hogy az NSZK kormánya felkérte a Kö­zös Piac bizottságát, részesítse a nyu­gatnémet termelőket exportkedvez­ményben, hogy kárpótlást kapjanak veszteségeikért. Ez a rabat lehetővé te­szi, hogy a termelők exporttermékeikért ugyanakkora bevételhez jussanak, mint eddig, anélkül, hogy áraikat emelni kel­lene a külföldi piacokon és ezáltal ver­senyképtelenné válnának. SZOVJET-KANADAI TÁRGYALÁSOK Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere október elején hivatalos látogatást tesz Kanadában — jelen­tették be hivatalosan a szovjet főváros­ban. Gromiko jelenleg az ENSZ közgyű­lés alkalmából New Yorkban tartóz­kodik. Mértékadó New York-i értesülés szerint október 1-jén kezdi meg három­napos kanadai látogatását. A háború vége óta ő lesz az első Ottawába láto­gató szovjet külügyminiszter. A megfigyelők szerint Gromiko láto­gatásán minden valószínűség szerint szóba kerül a kanadai búza importjának kérdése. A Szovjetuniónak az 1966-ban aláírt megállapodás értelmében az idén még 9 millió tonna kanadai búzát kel­lene vásárolni. (Reuter) Wilson felszólalása a munkáspárt brightoni kongresszusán Az Angol Munkáspárt kongresszusá­nak kedd délelőtti ülésén került sor Wilson miniszterelnök beszédére — je­lenti Brightonból az MTI tudósítója. Wilson felsorolta az ötéves munkás­párti kormányzás eredményeit, ki­emelte, hogy az ország fizetési mérlege az év második negyedében 190 millió fontos aktívummal zárult, szemben az 1964. év hasonló időszakával, amikor — konzervatív kormányzás mellett — 184 millió font volt a fizetési mérleg deficitje. A Közös Piac kérdéséről szólva Wil­son az eddiginél óvatosabban és tartóz­kodóbban fogalmazta meg kormánya álláspontját: „Mi többé már nem ké­relmezők módjára nézünk szembe az európai kihívással. Európa éppen any­­nyira, sőt sokak szerint még inkább ránk szorul, mint mi Európára”. Wilson kijelentései tükrözik a köz­véleményben történt változást: ma már az angol lakosság kisebbsége helyesli csupán a közös piaci belépést. A már korábban nyilvánosságra ho­­­zott pártprogram több jelentős változ­tatás bevezetését javasolja — jelenti a Reuter tudósítója. így ajánlja, hogy hozzanak létre „mezőgazdasági adót”. A közlemény hangsúlyozza: fokozot­tabban kell ellenőrizni a nagy pénzügyi társaságok tevékenységét, javasolja, hozzanak létre állami beruházási hi­vatalt, amely vizsgálja a vállalati egye­sülések és társulások lebonyolítását. Ál­lítsanak fel állami holding-társaságot, amely szavatolja az állami­ magánvál­lalkozások rentabilitását. Mint alapel­­vet, a program hangoztatja: növelni kell a munkások részvételét az államo­sított vállalatok irányításában.

Next