Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)

1969-10-01 / 185. szám

MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGG­AZD­AS­ÁG # NACHRICHTEN FORAUSSENHANDEL Az OECD legutóbbi jelentése szerint a török gazdaságnak jó esélye van, hogy 1970 és 1980 között a világgazdaságba történő integráció segítségével előnyö­sen fejlődjék. A világpiacokhoz vezető utat főként a Közös Piaccal kötött tár­sulási szerződés nyitja meg. A jelentést készítő szakértők vélemé­nye, hogy elsősorban Törökország devi­zabevételeit kell az export és az idegen­­forgalom hozamának növelésével fo­kozni. Különösen az idegenforgalom fejlesztése terén sok a teendő, hiszen Törökország a Földközi-tenger partján az egyetlen OECD-tagország, amelynek nincs az idegenforgalomból eredő devizatöbblete. Az OECD-jelentésből kitűnik, hogy a változatlan árakon számított bruttó tár­sadalmi termék 1968-ban 6,2 százalék­kal gyarapodott. Fokozódó mezőgazda­­sági és ipari termelés mellett mód van arra, hogy 1969-ben a növekedés elérje a 7 százalékot. A beruházásra fordított költségek 1968-ban a közületi szektor­ban 18,2, a magánszektorban pedig 11 százalékkal növekedtek. A személyi fo­gyasztás az előző évi 4 százalékkal szemben 5,5 százalékkal nőtt. Az ár- Törökország beilleszkedése a világgazdaságba alakulás 1968-ban kedvezőbb volt, mint 1967- ben. 1969 első felében az árak az egy évvel korábbi ütemben emelkedtek, de mutatkoznak már a gyorsabb drágu­lás előjelei. Kevésbé kedvező a török kereskedel­mi mérleg alakulása. Néhány év óta 1968- ban első ízben nem bővült az­ ex­port, sőt az előző évhez képest 5 szá­zalékkal, 469 millió dollárra esett vissza. A folyó év első négy hónapjában foly­tatódott ez az irányzat, amikor az ex­port értéke az előző évi 192 millió dol­lárral szemben csupán 172 millió dollár volt. E mellett 1968-ban az import értéke is a várakozásnál kisebb mértékben nőtt, 685 millió dollárról 764 millióra. A folyó év első négy hónapjában 269 millió dol­lár volt, 6 millióval több az egy évvel korábbinál. A jelentés végül megállapítja, hogy a török kormány gazdaságpolitikája hoz­zájárult a magánipari tevékenység meg­erősítéséhez. Most csak arra kell gon­dot fordítani, hogy ez az új dinamizmus ne lankadjon el. Az OECD szakértői szerint mindent el kell követni a növe­kedés feltételeinek biztosítására. (1969. szeptember 20.) Jlroe 3ürdier Zeitung A Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara úgy látja, hogy a kormányok még a Kennedy-forduló kedvező ki­menetelének hatása alatt vannak és egyelőre semmi hajlandóságot nem éreznek arra, hogy újabb kezdemé­nyezéseket tegyenek a vámok és a kereskedelem más akadályainak meg­szüntetésére. A Kamara ezért elha­tározta, hogy maga teszi meg az első átfogó lépéseket ezen a téren és maga dolgozza ki a további vámcsökken­tések egyes fázisainak programját. Ez a döntés a Kamara júniusi isztambuli kongresszusán született és most Jean Royer,, a Kamara tanácsadója, egy­kori GATT-főtitkárhelyettes, Párizs­ban szűkebb körű sajtóértekezleten ismertette az akcióprogramot. A Nemzetközi Kereskedelmi Ka­mara — mondotta — attól tart, hogy ha lemond erről a kezdeményezésről, a világkereskedelem liberalizálása te­rén esetleg visszaesés áll be. Erre a veszélyre figyelmeztetnek a többi kö­zött az Egyesült Államokban mind­inkább erősödő protekcionista irány­zatok. Ezenkívül a Kamara úgy véli, hogy elviselhető alapokon olyan ke­reskedelmi könnyítéseket is teremteni kell, amelyeknek a fejlődő országok vennék hasznát, és hogy a vámok megszüntetését (ami addig jobbára csak az ipari termékeknek kedvezett) a mezőgazdasági termékekre is ki kell terjeszteni. Ez okokból a Kamara okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a vámok megszüntetésének következő „forduló­ja” már 1972-ben, vagyis a Kennedy­­fordulóban meghatározott összes vám­­csökkentés végrehajtása után azonnal A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és a vámok elkezdődtek. Legkésőbb 1971-ben neki kell tehát fogni a GATT keretében a kormányok közti tárgyalásoknak. Ami­ben ezeken a tárgyalásokon meg­egyeznek, annak életbe léptetésére a Kamara tízéves időszakot javasol. A Kamara programja szerint a megállapodásoknak a következő alap­elveket kell figyelembe venniük: a részt vevő ipari országok egyezmé­nyeit a kölcsönösség elve alapján kell kötni; a fejlődő országokat nem kel­lene kölcsönösségre kötelezni — az ő esetükben a tervbe vett vámmérsék­­léseket még inkább a határidő előtt kellene hatályba léptetni; ez az előny az általános vámmérsékléssel auto­matikusan csökkenne, majd végül tel­jesen megszűnnék. A vámokat auto­matikusan és a lineáris módszer sze­rint kellene lebontani. Arra kell tö­rekedni, hogy néhány , különösen ér­zékeny terméktől eltekintve az ipari termékek vámvédelme tíz év alatt teljesen kiküszöbölődjék. Mindezzel egy időben az államoknak kötelezett­séget kell vállalniuk a nem vám jel­legű kereskedelmi korlátok megszün­tetésére is. Gondoskodni kell külön­féle záradékokról, amelyek esetleges nem kívánatos fejlemények vagy sza­bálytalanságok ellen nyújtanának vé­delmet. Végül a részt vevő országok­nak kötelezniük kellene magukat, hogy liberalizálják a mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok keres­kedelmét is. Az agrártemékek kereskedelmének liberalizálásáról egyébként a Kamara 1971. évi bécsi kongresszusán teszi közzé irányelveit. (1969. szeptember 21.) franfiforfrrJSMfong BLICK DURCH DIE WIRTSCHAFT A Dagens Nyheter című svéd napilap ismertette azt a beszélgetést, amelyet Aslund, a svéd jegybank elnöke Hög­­lunddal, a svéd bankok egyesülésének vezetőjével folytatott. Arra a megállaz­­í­tásra jutottak, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság fel fogja értékelni a márkát, így mindazok, akiknek a jövő­ben DM-ben kell fizetést teljesíteniük, védekezni próbálnak. A Svédországban tapasztalható tőkemenekülés fő előidé­zője a DM. A nyugatnémeteknek valu­tájukat már egy évvel ezelőtt fel kellett volna értékelniük. A párbeszéd hátterében a svéd jegy­bank nagy devizaveszteséget, s a meg­szigorított devizaellenőrzés­­ áll. Ez év szeptember 5-én a jegybank külföldi devizákban 1 milliárd 086 millió svéd koronának megfelelő értéket mutatott ki, az egy évvel korábbi 2 milliárd 705 millióval szemben. Ehhez számítandó az 1,17 milliárdos változatlan aranytarta­lék. A 12 hónap alatti 1 milliárd 619 millió koronás devizaveszteség 59,5 szá­zaléknak felel meg. A leszámítolási ka­matlábnak július 11-én 6-ról 7 száza­lékra történt emelése után is tovább folytatódott a devizakiáramlás. Az újabb devizarendelkezések ellen­őrzés alá vonták a külföldi beruházá­sokat. Ezzel kapcsolatban Höglund ki­jelentette, hogy az 1969. első félévi, több mint 1 milliárd koronára tehető kül­földi beruházások ugyan kétszeresét ér­ték el az 1958. évi szintnek, de ez a terjeszkedni kényszerülő vállalatoknál nem áll összefüggésben a tőkemenekü­léssel. Igen gyakran fordul elő, hogy a külországban történő termelés export­­rendelések elnyerésének a feltétele. Monetáris nyugtalanság Svédországban Bankkörök véleménye szerint a svéd devizaveszteség legfőbb oka a külkeres­kedelem változott fizetési módozataiban keresendő. A svéd export és az import ugyan a folyó év első nyolc hónapjá­ban egyenlő arányban (16—16%) fejlő­dött, s a 679 millió koronás import­­többlet aligha haladta meg az egy év­vel korábbi szintet, de a Német Szövet­ségi Köztársaságból származó első fél­évi 2 milliárd 793 millió koronás svéd bevitellel mindössze 1 milliárd 660 millió kivitel állott szemben. Mármost, a DM felértékelésétől tartva a svéd im­portőröknek érdeke, hogy lehetőleg előre fizessenek, az exportőröké viszont a felértékelés reményében az, hogy a DM-ben bonyolított forgalmat minél később váltsák át svéd koronára. Egyes körök már huzamosabb idő óta úgy vélik, hogy a svéd korona túl van értékelve, s az általános valutarendezés során devalválni kell. Elképzelhető te­hát, hogy például az ország amerikai vagy svájci­ árucsere-forgalmában is ha­sonló fizetési eltolódások mutatkozhat­nak. (1969. szeptember 19.) A.li±ü.^±!.!ÍBÓL A Ganz üzletei Dél-Amerikában Az augusztusban Dél-Amerikában járt magyar kereskedelmi küldöttség egyik tagja volt Árvay Rezső, a Ganz Műszer Művek főosztályvezetője. Meg­kértük, foglalja össze tapasztalatait. — A vállalat idei tőkés kivitelének közel 50 százalékát szállítjuk a dél­amerikai piacokra. Legnagyobb part­nerünk Brazília. Évente több mint félmillió dollár értékben exportálunk termékeinkből az országba. Fő megren­delők az elektromos művek és az oktatásügyi minisztérium. A Sao Pauló-i elektromos művek versenytár­gyalását másfél évvel ezelőtt megnyer­tük. Ennek alapján az idén 50 ezer darab árammérőt szállítunk brazil partnereinknek. Célunk, hogy az elektromos művek mostani verseny­­tárgyalásán is sikerrel szerepeljünk. Szeptemberre várjuk szakembereik látogatását Budapestre. Reméljük, hogy ezeken a megbeszéléseken újabb ren­deléseket realizálhatunk. Brazíliai exportunk növelését nehe­zíti az, hogy igen magas védővámot alkalmaznak, árammérőként például 7,8 dollár vámot fizet az impor­tőr, hiába adnánk termékünket ol­csóbban a brazil félnek. A védővám áttörése jelenleg nagy problémát jelent nekünk. Ebben bizonyára majd segít­séget nyújt állandó vállalati kikül­döttünk. Nehézségeink ellenére to­vábbi 100 ezer árammérő exportjáról tárgyalunk. Szervizproblémáink a bra­zil piacon —­ mint ahogy egész Dél- Amerikában — nincsenek. A helyi elektromos művek javítószolgálata ugyanis vállalta a magyar műszerek karbantartását, javítását, így csak esetenként kell egy-egy magyar tech­nikust vagy mérnököt kiküldenünk új típusaink műszaki ismertetésére, va­lamint a brazil szakemberek betaní­tására. Venezuelába eddig kevesebb áram­mérőt szállítottunk, mint Brazíliába. A Puerto Cabello-i erőmű részére évente 10—20 ezer dollár értékű mű­szert exportáltunk. Célunk az, hogy ebben az országban is növeljük az árammérők, valamint a villamosmű­szerek eladását. A HIDRAULIKA cég­gel egy — évi 60 ezer darab egyfázisú árammérő kibocsátására képes — gyár létesítéséről tárgyaltunk. Ennek a vál­lalatnak segítségével kerültünk kap­csolatba az állami elektromos társa­sággal, amelynek igazgatója lehető­séget látott arra, hogy 5—10 ezer darab — sürgős — árammérő-igényü­ket a Ganz Műszer Művektől szerzi be. Egy másik venezuelai vállalattal szeptember végén Budapesten folytat­juk megkezdett tárgyalásainkat, évi 50 ezer dolláros villamosműszer ex­portjáról. Venezuelai tárgyalásainkat megkönnyítette, hogy ott-tartózkodá­­sunk alatt rendezték a magyar kiál­lítást. Itt a fogyasztókkal és a vá­sárlókkal közvetlen kapcsolatba kerül­hettünk, és felmérhettük termékeink exporthelyzetét az ország piacán. Árammérők szállítására Venezuelában a nagy nyugati cégek mellett a Ganz Műszer Műveknek is lehetősége nyí­lik. Az országban mintegy 100—200 ezer darabos kielégítetlen kereslet mutat­kozik. Megállapodtunk egy venezuelai céggel, hogy termékeink értékesítését Közép-Amerika piacain is vállalja. Előreláthatólag 50 ezer dolláros áram­mérő-rendelésre nyílik lehetőség. Kolumbiában árammérő-exportunk az elmúlt években stagnált. Ennek oka nagyrészt a nyugati országok erős konkurenciája és hogy a mi áraink gyakorta magasabbak. Az egyik ko­lumbiai cég a közelmúltban 40 ezer darabos villamosmérő műszer verseny­­tárgyalást írt ki. Szeretnénk, ha a Ganz Műszer Művek legalább a 20 ezer darab egyfázisú mérőműszer ren­delését elnyerné. Részt veszünk egy vegyes tőkeérdekeltségű szerelőüzem alapításában. A tervek szerint tőke­­részesedésünket,­ speciálgépekkel, mérő­­berendezésekkel és alkatrészekkel fe­deznénk. Peruba eddig elsősorban néhány ezer dolláros „mintarendeléseket” szál­lítottunk. Árammérő-bevitelünket ne­hezíti az a tény, hogy az ország elektromos műve a Világbanktól kapott hitelen vásárolja meg nagy­­berendezéseit, valamint a szükséges műszereket. Mivel Magyarország nem tagja a nemzetközi szervezetnek, ezért ebbe az üzletbe mi nem tudunk be­kapcsolódni. Az Appin cég évi 40 ezer árammérő kibocsátására képes gyár létesítését tervezi közreműködésünk­kel. Ezenkívül áram- és villamosmé­rőink iránt is érdeklődik. Ugyanúgy, mint Venezuelában, Peruban is talál­koztunk kielégítetlen kereslettel, ami kedvező alapot nyújthat exportunk jelentős növeléséhez. A számunkra oly fontos dél-amerikai piacon — mindezeket összefoglalva — reméljük, hogy pozíciónkat nemcsak tartani, hanem fejleszteni is tudjuk — mondotta befejezésül Árvay Rezső a Ganz Műszer Művek főosztály­­vezetője. F. A. * Magyar Kereskedelmi Kamara iHiniisniiimTimimimiiimnniiiiiimiiiiiimsiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiii A pénzügyi szakbizottság munkájáról A Magyar Kereskedelmi Kamara pénzügyi szakbizottságának elnöke és titkára, Titkos Ferenc és Vörös László­­né, a szervezet tevékenységéről és új feladatairól nyilatkozott a VILÁG­­GAZDASÁG-nak. A gazdaságirányítás új rendszere a vállalatok pénzgazdálkodásában újabb és újabb közgazdasági, kereskedelmi és gazdaságpolitikai jelenségekre hívják fel a figyelmet. Vállalataink az ésszerű megoldások kialakításához, a nagyobb eredmények eléréséhez keresik az op­timális megoldást. Érdekeik összeegyez­tetése a népgazdasági érdekkel csak a gazdasági élet megszámlálhatatlan tör­vényszerűségén keresztül valósulhat meg. A vállalatok törekvései másként jutnak kifejezésre például a beruházá­sok forrásainak képzésénél, másként a devizagazdálkodásban és megint más­ként az adózásban. A vállalatok hitele­zési elképzelései nem mindig találkoz­nak a népgazdasági lehetőségekkel. Az érdekegyeztetés, a kedvezőbb eredmé­nyek elérése határozza meg a Magyar Kereskedelmi Kamara pénzügyi szak­bizottságának tevékenységét. Fő fel­adata a pénzügyi, a hitelezési és az adózási politika vállalati vetületének, hatásának megfigyelése, és az ilyen­irányú tapasztalatok hasznosítása. A szakbizottság javaslatokat dolgoz ki a tagvállalatok észrevételei alapján, s eljuttatja azokat a pénzügyi politikát kialakító felsőbb szervekhez. A jelenleg aktuális témák közül a vállalati fizető­­képesség alakulásával foglalkozunk a legnagyobb súllyal. Elemeztük, hogy a magas vállalati jövedelmezőségi szint mellett miért következhetett be a fize­tési fegyelem nagyarányú romlása. Tanulmányunk alapján a Magyar Nem­zeti Bank illetékes szervei már kere­sik a lehetőségeket arra, hogy a válla­latok, átmeneti pénzhiányuk áthidalá­sára, a jelenleginél egyszerűbb formiá­ban kaphassanak hitelt. A bank ille­tékeseinek vezetésével a közeljövőben ankétot szervezünk, ahol a tagvállala­tok képviselői „első kézből” tudhatják meg, milyen megoldási módozatokat javasol a bank, milyen intézkedéseket tart szükségesnek. A szakbizottság olyan javaslaton is dolgozik, melynek segítségével a Külkereskedelmi Bank beruházási jellegű devizahitelei lízing­üzletek létrejöttét segíthetik elő. A beruházási- és a devizapiacon ma még sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Egyensúly a kereslet szűkíté­sével is elérhető lenne, de kérdés, hogy ez hasznos-e a népgazdaságnak; hatá­­sos-e a kizárólag beruházással meg­oldott termelésfejlesztés vagy csupán kényelmesebb megoldás? A kérdések helyes megválaszolása, az optimális megoldási módok kialakítása csak a vállalatok és a gazdaságirányítás érde­keinek egyeztetésével a közös Plattform létrehozásával képzelhető el. Ebben egyre nagyobb szerepet kíván vállalni a Kamara pénzügyi szakbizottsága. Ah­hoz azonban, hogy tevékenységét még szélesebb körben fejthesse ki, hogy eredményesebben dolgozzon, elenged­hetetlen, hogy a tagvállalatok általá­nos érdeklődésre számot tartó pénzügyi problémáikkal mind nagyobb számban keressék fel a pénzügyi szakbizottsá­got — fejezte be nyilatkozatát Titkos Ferenc és Vörös Lászlóné. B. S. MŰSZAKI NAPOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Magyar Kereskedelmi Kamara Magyar Tudományos és Műszaki Napokat rendez Prágában szeptem­ber 29-től október 3-ig. Utána Po­zsonyban október 6-tól 10-ig foly­tatódik a rendezvénysorozat. Magyar kutatók és mérnökök számolnak be a legújabb tudományos eredmények­ről. A műszaki napok rendezésének fő célja a gazdasági és külkereske­delmi kapcsolatok elmélyítése, az áru­forgalom növelése. A kereskedelmi kamarák tagozatai ezt az alkalmat is felhasználhatják a gazdasági együtt­működés további bővítésére. Tanul­mányozzák a harmadik piacokon való közös jelentkezés lehetőségeit is. 1969. OKTÓBER 1. Csomagolóipari szimpozion Budapesten — A Metal Box nemcsak fémdobo­zokat jelent — ezzel fogadott E. Z. Glowacki, a Metal Box cég közép- és kelet-európai marketingigazgatója —, hanem a mi esetünkben műanyag és papír csomagolóanyagokat is. A Technika Házában tartja szim­­pozionát az angliai Metal Box cég. A konszern Európa legnagyobb cso­magolással foglalkozó szervezete. Nagy- Britannia területén 45 nagy gyárral rendelkezik, míg külföldön 40 leány­­vállalata működik. A gyártmánystruktúrában mind na­gyobb részt követelnek a műanyagok. Az utóbbi években robbanásszerűen hódít az aerosolos csomagolás. A má­sodik világháborúban katonákat lát­tak el először aerosolos tubusokkal a kártékony rovarok ellen. (Magyaror­szágon is első ízben így vált ismertté.) Ma már se szeri, se száma az aero­solos csomagolási ötleteknek. Borotva­krémet, tejszínhabot, festéket, cukor­betegeknek szájon át befecskendez­hető inzulint árusítanak szóródoboz­ban. E. Z. Glowacki elmondotta: a Me­tal Box fő exportprofilja a csoma­golóanyagok, csomagológépek és a know-how eladások. Két-három éve folytatnak intenzív tárgyalásokat a kelet-európai országokkal. A legna­gyobb eredményt eddig Lengyelország­ban érték el, ahová nagy mennyiségű aerosol tankokat, üvegzáró twist ku­pakokat szállítottak. Most folynak a tárgyalások arról, hogy Lengyelország­ban készített lemezből gyártanak Angliában és Lengyelországban kon­zervdobozokat a Metal Box licence alapján. A Metal Box magyarországi kap­csolatai sem újkeletűek. Magyar vál­lalatok néhány év óta importálnak aerosolos tankot vagy az ehhez szük­séges kupakokat, amelyek a szóró­dobozok szívének tekinthetők. A mos­tani szimpozion ideje alatt tárgyalá­sok folytak a KOMPLEX és a Kon­zervipari Tröszt, illetve a Metal Box között. A megbeszélések során a szak­emberek sok tapasztalatot szereztek a csomagolóipar megszervezésében és gépekkel való ellátásában. Egyezmény van kilátásban az angol cég és a CHEMOLIMPEX, CHEMOKOMPLEX között is. Ha megállapodnak, akkor Magyarországon állítanak elő mű­anyag flakonokat a Metal Box licence alapján. A szerződés lényeges része az is, hogy a cég gépeket ad a fel­­szerszámozáshoz és az elkövetkezendő tíz év kutatási eredményeit is ren­delkezésre bocsátja majd. Mint a Metal Box képviselője ki­jelentette, ennek a szerződésnek alap­ján a magyar csomagolóipar lénye­gesen olcsóbban, gazdaságosabban tudja majd ellátni korszerű műanyag tubusokkal a hazai piacot. B. M. ■iiNPHBH RÖVIDEN : Kerékpárokat exportál jövőre az USA-ba a PANNÓNIA 425 ezer dollár értékben a napokban kötött szerződés alapján. A vállalat egyúttal az új tí­pusú camping-kerékpárokból is néhány­­ezer darabos próbaszállítást indít útnak.­­ A román gépipar eredményeit ismer­tető kétnapos szimpozion kezdődött kedden a Technika Házában. © Megkezdték a pritamin gyártását a Szegedi Konzervgyárban. Az ételízesítő­ből idén 30 vagon készül, és ennek je­lentős részét külföldre szállítják. © A BUDAVOX Minszkben rendezett kiállítása alkalmával 3,5 millió rubeles szerződést írt alá. Ennek értelmében 25 ezer telefonvonalat szállít a Szovjet­unióba 1971-ben. Szó van arról is, hogy a BUDAVOX bekapcsolódik a Minszk­iért épülő automata interurbán telefon­­központ felszerelésébe. A minszki ki­állítás október 4-ig tart nyitva.­­ Az alumíniumipar időszerű kérdé­seiről rendezendő konferenciára négy világrészből érkeznek szakemberek a jövő héten Budapestre. Megnyílt a Bagdadi Vásár Magyarország első alkalommal vesz részt a Bagdadi Nemzetközi Vásáron, amely október 1—30-ig tart nyitva. A HUNGEXPO szervezésében 16 külkeres­kedelmi és ipari vállalat mutatja be export­cikkeit 500 négyzetméteres fe­dett, és 400 négyzetméteres szabad te­rületen. A magyar vállalatok a többi között bemutatnak munkagépeket, trak­torokat, speciális járműveket, orvosi készülékeket, műszereket, híradástech­nikai berendezéseket, gyógyszereket. Az érdeklődők megismerkedhetnek a ma­gyar konfekcióipar, élelmiszeripar új termékeivel is. A vásáron október 3-án Magyar Napot rendeznek. A HUNG­EXPO műszaki információs szolgálatot szervezett arabul beszélő informátorral. Ezenfelül filmvetítéssel egybekötött szakmai napokat tartanak. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ intézet ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető­ a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 69.3724/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next