Világgazdaság, 1969. október (1. évfolyam, 185-207. szám)
1969-10-01 / 185. szám
MAGYAR GAZDASÁG - VILÁGGAZDASÁG # NACHRICHTEN FORAUSSENHANDEL Az OECD legutóbbi jelentése szerint a török gazdaságnak jó esélye van, hogy 1970 és 1980 között a világgazdaságba történő integráció segítségével előnyösen fejlődjék. A világpiacokhoz vezető utat főként a Közös Piaccal kötött társulási szerződés nyitja meg. A jelentést készítő szakértők véleménye, hogy elsősorban Törökország devizabevételeit kell az export és az idegenforgalom hozamának növelésével fokozni. Különösen az idegenforgalom fejlesztése terén sok a teendő, hiszen Törökország a Földközi-tenger partján az egyetlen OECD-tagország, amelynek nincs az idegenforgalomból eredő devizatöbblete. Az OECD-jelentésből kitűnik, hogy a változatlan árakon számított bruttó társadalmi termék 1968-ban 6,2 százalékkal gyarapodott. Fokozódó mezőgazdasági és ipari termelés mellett mód van arra, hogy 1969-ben a növekedés elérje a 7 százalékot. A beruházásra fordított költségek 1968-ban a közületi szektorban 18,2, a magánszektorban pedig 11 százalékkal növekedtek. A személyi fogyasztás az előző évi 4 százalékkal szemben 5,5 százalékkal nőtt. Az ár- Törökország beilleszkedése a világgazdaságba alakulás 1968-ban kedvezőbb volt, mint 1967- ben. 1969 első felében az árak az egy évvel korábbi ütemben emelkedtek, de mutatkoznak már a gyorsabb drágulás előjelei. Kevésbé kedvező a török kereskedelmi mérleg alakulása. Néhány év óta 1968- ban első ízben nem bővült az export, sőt az előző évhez képest 5 százalékkal, 469 millió dollárra esett vissza. A folyó év első négy hónapjában folytatódott ez az irányzat, amikor az export értéke az előző évi 192 millió dollárral szemben csupán 172 millió dollár volt. E mellett 1968-ban az import értéke is a várakozásnál kisebb mértékben nőtt, 685 millió dollárról 764 millióra. A folyó év első négy hónapjában 269 millió dollár volt, 6 millióval több az egy évvel korábbinál. A jelentés végül megállapítja, hogy a török kormány gazdaságpolitikája hozzájárult a magánipari tevékenység megerősítéséhez. Most csak arra kell gondot fordítani, hogy ez az új dinamizmus ne lankadjon el. Az OECD szakértői szerint mindent el kell követni a növekedés feltételeinek biztosítására. (1969. szeptember 20.) Jlroe 3ürdier Zeitung A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara úgy látja, hogy a kormányok még a Kennedy-forduló kedvező kimenetelének hatása alatt vannak és egyelőre semmi hajlandóságot nem éreznek arra, hogy újabb kezdeményezéseket tegyenek a vámok és a kereskedelem más akadályainak megszüntetésére. A Kamara ezért elhatározta, hogy maga teszi meg az első átfogó lépéseket ezen a téren és maga dolgozza ki a további vámcsökkentések egyes fázisainak programját. Ez a döntés a Kamara júniusi isztambuli kongresszusán született és most Jean Royer,, a Kamara tanácsadója, egykori GATT-főtitkárhelyettes, Párizsban szűkebb körű sajtóértekezleten ismertette az akcióprogramot. A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara — mondotta — attól tart, hogy ha lemond erről a kezdeményezésről, a világkereskedelem liberalizálása terén esetleg visszaesés áll be. Erre a veszélyre figyelmeztetnek a többi között az Egyesült Államokban mindinkább erősödő protekcionista irányzatok. Ezenkívül a Kamara úgy véli, hogy elviselhető alapokon olyan kereskedelmi könnyítéseket is teremteni kell, amelyeknek a fejlődő országok vennék hasznát, és hogy a vámok megszüntetését (ami addig jobbára csak az ipari termékeknek kedvezett) a mezőgazdasági termékekre is ki kell terjeszteni. Ez okokból a Kamara okvetlenül szükségesnek tartja, hogy a vámok megszüntetésének következő „fordulója” már 1972-ben, vagyis a Kennedyfordulóban meghatározott összes vámcsökkentés végrehajtása után azonnal A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara és a vámok elkezdődtek. Legkésőbb 1971-ben neki kell tehát fogni a GATT keretében a kormányok közti tárgyalásoknak. Amiben ezeken a tárgyalásokon megegyeznek, annak életbe léptetésére a Kamara tízéves időszakot javasol. A Kamara programja szerint a megállapodásoknak a következő alapelveket kell figyelembe venniük: a részt vevő ipari országok egyezményeit a kölcsönösség elve alapján kell kötni; a fejlődő országokat nem kellene kölcsönösségre kötelezni — az ő esetükben a tervbe vett vámmérsékléseket még inkább a határidő előtt kellene hatályba léptetni; ez az előny az általános vámmérsékléssel automatikusan csökkenne, majd végül teljesen megszűnnék. A vámokat automatikusan és a lineáris módszer szerint kellene lebontani. Arra kell törekedni, hogy néhány , különösen érzékeny terméktől eltekintve az ipari termékek vámvédelme tíz év alatt teljesen kiküszöbölődjék. Mindezzel egy időben az államoknak kötelezettséget kell vállalniuk a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok megszüntetésére is. Gondoskodni kell különféle záradékokról, amelyek esetleges nem kívánatos fejlemények vagy szabálytalanságok ellen nyújtanának védelmet. Végül a részt vevő országoknak kötelezniük kellene magukat, hogy liberalizálják a mezőgazdasági termékek és a nyersanyagok kereskedelmét is. Az agrártemékek kereskedelmének liberalizálásáról egyébként a Kamara 1971. évi bécsi kongresszusán teszi közzé irányelveit. (1969. szeptember 21.) franfiforfrrJSMfong BLICK DURCH DIE WIRTSCHAFT A Dagens Nyheter című svéd napilap ismertette azt a beszélgetést, amelyet Aslund, a svéd jegybank elnöke Höglunddal, a svéd bankok egyesülésének vezetőjével folytatott. Arra a megállazításra jutottak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság fel fogja értékelni a márkát, így mindazok, akiknek a jövőben DM-ben kell fizetést teljesíteniük, védekezni próbálnak. A Svédországban tapasztalható tőkemenekülés fő előidézője a DM. A nyugatnémeteknek valutájukat már egy évvel ezelőtt fel kellett volna értékelniük. A párbeszéd hátterében a svéd jegybank nagy devizaveszteséget, s a megszigorított devizaellenőrzés áll. Ez év szeptember 5-én a jegybank külföldi devizákban 1 milliárd 086 millió svéd koronának megfelelő értéket mutatott ki, az egy évvel korábbi 2 milliárd 705 millióval szemben. Ehhez számítandó az 1,17 milliárdos változatlan aranytartalék. A 12 hónap alatti 1 milliárd 619 millió koronás devizaveszteség 59,5 százaléknak felel meg. A leszámítolási kamatlábnak július 11-én 6-ról 7 százalékra történt emelése után is tovább folytatódott a devizakiáramlás. Az újabb devizarendelkezések ellenőrzés alá vonták a külföldi beruházásokat. Ezzel kapcsolatban Höglund kijelentette, hogy az 1969. első félévi, több mint 1 milliárd koronára tehető külföldi beruházások ugyan kétszeresét érték el az 1958. évi szintnek, de ez a terjeszkedni kényszerülő vállalatoknál nem áll összefüggésben a tőkemeneküléssel. Igen gyakran fordul elő, hogy a külországban történő termelés exportrendelések elnyerésének a feltétele. Monetáris nyugtalanság Svédországban Bankkörök véleménye szerint a svéd devizaveszteség legfőbb oka a külkereskedelem változott fizetési módozataiban keresendő. A svéd export és az import ugyan a folyó év első nyolc hónapjában egyenlő arányban (16—16%) fejlődött, s a 679 millió koronás importtöbblet aligha haladta meg az egy évvel korábbi szintet, de a Német Szövetségi Köztársaságból származó első félévi 2 milliárd 793 millió koronás svéd bevitellel mindössze 1 milliárd 660 millió kivitel állott szemben. Mármost, a DM felértékelésétől tartva a svéd importőröknek érdeke, hogy lehetőleg előre fizessenek, az exportőröké viszont a felértékelés reményében az, hogy a DM-ben bonyolított forgalmat minél később váltsák át svéd koronára. Egyes körök már huzamosabb idő óta úgy vélik, hogy a svéd korona túl van értékelve, s az általános valutarendezés során devalválni kell. Elképzelhető tehát, hogy például az ország amerikai vagy svájci árucsere-forgalmában is hasonló fizetési eltolódások mutatkozhatnak. (1969. szeptember 19.) A.li±ü.^±!.!ÍBÓL A Ganz üzletei Dél-Amerikában Az augusztusban Dél-Amerikában járt magyar kereskedelmi küldöttség egyik tagja volt Árvay Rezső, a Ganz Műszer Művek főosztályvezetője. Megkértük, foglalja össze tapasztalatait. — A vállalat idei tőkés kivitelének közel 50 százalékát szállítjuk a délamerikai piacokra. Legnagyobb partnerünk Brazília. Évente több mint félmillió dollár értékben exportálunk termékeinkből az országba. Fő megrendelők az elektromos művek és az oktatásügyi minisztérium. A Sao Pauló-i elektromos művek versenytárgyalását másfél évvel ezelőtt megnyertük. Ennek alapján az idén 50 ezer darab árammérőt szállítunk brazil partnereinknek. Célunk, hogy az elektromos művek mostani versenytárgyalásán is sikerrel szerepeljünk. Szeptemberre várjuk szakembereik látogatását Budapestre. Reméljük, hogy ezeken a megbeszéléseken újabb rendeléseket realizálhatunk. Brazíliai exportunk növelését nehezíti az, hogy igen magas védővámot alkalmaznak, árammérőként például 7,8 dollár vámot fizet az importőr, hiába adnánk termékünket olcsóbban a brazil félnek. A védővám áttörése jelenleg nagy problémát jelent nekünk. Ebben bizonyára majd segítséget nyújt állandó vállalati kiküldöttünk. Nehézségeink ellenére további 100 ezer árammérő exportjáról tárgyalunk. Szervizproblémáink a brazil piacon — mint ahogy egész Dél- Amerikában — nincsenek. A helyi elektromos művek javítószolgálata ugyanis vállalta a magyar műszerek karbantartását, javítását, így csak esetenként kell egy-egy magyar technikust vagy mérnököt kiküldenünk új típusaink műszaki ismertetésére, valamint a brazil szakemberek betanítására. Venezuelába eddig kevesebb árammérőt szállítottunk, mint Brazíliába. A Puerto Cabello-i erőmű részére évente 10—20 ezer dollár értékű műszert exportáltunk. Célunk az, hogy ebben az országban is növeljük az árammérők, valamint a villamosműszerek eladását. A HIDRAULIKA céggel egy — évi 60 ezer darab egyfázisú árammérő kibocsátására képes — gyár létesítéséről tárgyaltunk. Ennek a vállalatnak segítségével kerültünk kapcsolatba az állami elektromos társasággal, amelynek igazgatója lehetőséget látott arra, hogy 5—10 ezer darab — sürgős — árammérő-igényüket a Ganz Műszer Művektől szerzi be. Egy másik venezuelai vállalattal szeptember végén Budapesten folytatjuk megkezdett tárgyalásainkat, évi 50 ezer dolláros villamosműszer exportjáról. Venezuelai tárgyalásainkat megkönnyítette, hogy ott-tartózkodásunk alatt rendezték a magyar kiállítást. Itt a fogyasztókkal és a vásárlókkal közvetlen kapcsolatba kerülhettünk, és felmérhettük termékeink exporthelyzetét az ország piacán. Árammérők szállítására Venezuelában a nagy nyugati cégek mellett a Ganz Műszer Műveknek is lehetősége nyílik. Az országban mintegy 100—200 ezer darabos kielégítetlen kereslet mutatkozik. Megállapodtunk egy venezuelai céggel, hogy termékeink értékesítését Közép-Amerika piacain is vállalja. Előreláthatólag 50 ezer dolláros árammérő-rendelésre nyílik lehetőség. Kolumbiában árammérő-exportunk az elmúlt években stagnált. Ennek oka nagyrészt a nyugati országok erős konkurenciája és hogy a mi áraink gyakorta magasabbak. Az egyik kolumbiai cég a közelmúltban 40 ezer darabos villamosmérő műszer versenytárgyalást írt ki. Szeretnénk, ha a Ganz Műszer Művek legalább a 20 ezer darab egyfázisú mérőműszer rendelését elnyerné. Részt veszünk egy vegyes tőkeérdekeltségű szerelőüzem alapításában. A tervek szerint tőkerészesedésünket, speciálgépekkel, mérőberendezésekkel és alkatrészekkel fedeznénk. Peruba eddig elsősorban néhány ezer dolláros „mintarendeléseket” szállítottunk. Árammérő-bevitelünket nehezíti az a tény, hogy az ország elektromos műve a Világbanktól kapott hitelen vásárolja meg nagyberendezéseit, valamint a szükséges műszereket. Mivel Magyarország nem tagja a nemzetközi szervezetnek, ezért ebbe az üzletbe mi nem tudunk bekapcsolódni. Az Appin cég évi 40 ezer árammérő kibocsátására képes gyár létesítését tervezi közreműködésünkkel. Ezenkívül áram- és villamosmérőink iránt is érdeklődik. Ugyanúgy, mint Venezuelában, Peruban is találkoztunk kielégítetlen kereslettel, ami kedvező alapot nyújthat exportunk jelentős növeléséhez. A számunkra oly fontos dél-amerikai piacon — mindezeket összefoglalva — reméljük, hogy pozíciónkat nemcsak tartani, hanem fejleszteni is tudjuk — mondotta befejezésül Árvay Rezső a Ganz Műszer Művek főosztályvezetője. F. A. * Magyar Kereskedelmi Kamara iHiniisniiimTimimimiiimnniiiiiimiiiiiimsiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiii A pénzügyi szakbizottság munkájáról A Magyar Kereskedelmi Kamara pénzügyi szakbizottságának elnöke és titkára, Titkos Ferenc és Vörös Lászlóné, a szervezet tevékenységéről és új feladatairól nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG-nak. A gazdaságirányítás új rendszere a vállalatok pénzgazdálkodásában újabb és újabb közgazdasági, kereskedelmi és gazdaságpolitikai jelenségekre hívják fel a figyelmet. Vállalataink az ésszerű megoldások kialakításához, a nagyobb eredmények eléréséhez keresik az optimális megoldást. Érdekeik összeegyeztetése a népgazdasági érdekkel csak a gazdasági élet megszámlálhatatlan törvényszerűségén keresztül valósulhat meg. A vállalatok törekvései másként jutnak kifejezésre például a beruházások forrásainak képzésénél, másként a devizagazdálkodásban és megint másként az adózásban. A vállalatok hitelezési elképzelései nem mindig találkoznak a népgazdasági lehetőségekkel. Az érdekegyeztetés, a kedvezőbb eredmények elérése határozza meg a Magyar Kereskedelmi Kamara pénzügyi szakbizottságának tevékenységét. Fő feladata a pénzügyi, a hitelezési és az adózási politika vállalati vetületének, hatásának megfigyelése, és az ilyenirányú tapasztalatok hasznosítása. A szakbizottság javaslatokat dolgoz ki a tagvállalatok észrevételei alapján, s eljuttatja azokat a pénzügyi politikát kialakító felsőbb szervekhez. A jelenleg aktuális témák közül a vállalati fizetőképesség alakulásával foglalkozunk a legnagyobb súllyal. Elemeztük, hogy a magas vállalati jövedelmezőségi szint mellett miért következhetett be a fizetési fegyelem nagyarányú romlása. Tanulmányunk alapján a Magyar Nemzeti Bank illetékes szervei már keresik a lehetőségeket arra, hogy a vállalatok, átmeneti pénzhiányuk áthidalására, a jelenleginél egyszerűbb formiában kaphassanak hitelt. A bank illetékeseinek vezetésével a közeljövőben ankétot szervezünk, ahol a tagvállalatok képviselői „első kézből” tudhatják meg, milyen megoldási módozatokat javasol a bank, milyen intézkedéseket tart szükségesnek. A szakbizottság olyan javaslaton is dolgozik, melynek segítségével a Külkereskedelmi Bank beruházási jellegű devizahitelei lízingüzletek létrejöttét segíthetik elő. A beruházási- és a devizapiacon ma még sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Egyensúly a kereslet szűkítésével is elérhető lenne, de kérdés, hogy ez hasznos-e a népgazdaságnak; hatásos-e a kizárólag beruházással megoldott termelésfejlesztés vagy csupán kényelmesebb megoldás? A kérdések helyes megválaszolása, az optimális megoldási módok kialakítása csak a vállalatok és a gazdaságirányítás érdekeinek egyeztetésével a közös Plattform létrehozásával képzelhető el. Ebben egyre nagyobb szerepet kíván vállalni a Kamara pénzügyi szakbizottsága. Ahhoz azonban, hogy tevékenységét még szélesebb körben fejthesse ki, hogy eredményesebben dolgozzon, elengedhetetlen, hogy a tagvállalatok általános érdeklődésre számot tartó pénzügyi problémáikkal mind nagyobb számban keressék fel a pénzügyi szakbizottságot — fejezte be nyilatkozatát Titkos Ferenc és Vörös Lászlóné. B. S. MŰSZAKI NAPOK CSEHSZLOVÁKIÁBAN A Magyar Kereskedelmi Kamara Magyar Tudományos és Műszaki Napokat rendez Prágában szeptember 29-től október 3-ig. Utána Pozsonyban október 6-tól 10-ig folytatódik a rendezvénysorozat. Magyar kutatók és mérnökök számolnak be a legújabb tudományos eredményekről. A műszaki napok rendezésének fő célja a gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatok elmélyítése, az áruforgalom növelése. A kereskedelmi kamarák tagozatai ezt az alkalmat is felhasználhatják a gazdasági együttműködés további bővítésére. Tanulmányozzák a harmadik piacokon való közös jelentkezés lehetőségeit is. 1969. OKTÓBER 1. Csomagolóipari szimpozion Budapesten — A Metal Box nemcsak fémdobozokat jelent — ezzel fogadott E. Z. Glowacki, a Metal Box cég közép- és kelet-európai marketingigazgatója —, hanem a mi esetünkben műanyag és papír csomagolóanyagokat is. A Technika Házában tartja szimpozionát az angliai Metal Box cég. A konszern Európa legnagyobb csomagolással foglalkozó szervezete. Nagy- Britannia területén 45 nagy gyárral rendelkezik, míg külföldön 40 leányvállalata működik. A gyártmánystruktúrában mind nagyobb részt követelnek a műanyagok. Az utóbbi években robbanásszerűen hódít az aerosolos csomagolás. A második világháborúban katonákat láttak el először aerosolos tubusokkal a kártékony rovarok ellen. (Magyarországon is első ízben így vált ismertté.) Ma már se szeri, se száma az aerosolos csomagolási ötleteknek. Borotvakrémet, tejszínhabot, festéket, cukorbetegeknek szájon át befecskendezhető inzulint árusítanak szóródobozban. E. Z. Glowacki elmondotta: a Metal Box fő exportprofilja a csomagolóanyagok, csomagológépek és a know-how eladások. Két-három éve folytatnak intenzív tárgyalásokat a kelet-európai országokkal. A legnagyobb eredményt eddig Lengyelországban érték el, ahová nagy mennyiségű aerosol tankokat, üvegzáró twist kupakokat szállítottak. Most folynak a tárgyalások arról, hogy Lengyelországban készített lemezből gyártanak Angliában és Lengyelországban konzervdobozokat a Metal Box licence alapján. A Metal Box magyarországi kapcsolatai sem újkeletűek. Magyar vállalatok néhány év óta importálnak aerosolos tankot vagy az ehhez szükséges kupakokat, amelyek a szóródobozok szívének tekinthetők. A mostani szimpozion ideje alatt tárgyalások folytak a KOMPLEX és a Konzervipari Tröszt, illetve a Metal Box között. A megbeszélések során a szakemberek sok tapasztalatot szereztek a csomagolóipar megszervezésében és gépekkel való ellátásában. Egyezmény van kilátásban az angol cég és a CHEMOLIMPEX, CHEMOKOMPLEX között is. Ha megállapodnak, akkor Magyarországon állítanak elő műanyag flakonokat a Metal Box licence alapján. A szerződés lényeges része az is, hogy a cég gépeket ad a felszerszámozáshoz és az elkövetkezendő tíz év kutatási eredményeit is rendelkezésre bocsátja majd. Mint a Metal Box képviselője kijelentette, ennek a szerződésnek alapján a magyar csomagolóipar lényegesen olcsóbban, gazdaságosabban tudja majd ellátni korszerű műanyag tubusokkal a hazai piacot. B. M. ■iiNPHBH RÖVIDEN : Kerékpárokat exportál jövőre az USA-ba a PANNÓNIA 425 ezer dollár értékben a napokban kötött szerződés alapján. A vállalat egyúttal az új típusú camping-kerékpárokból is néhányezer darabos próbaszállítást indít útnak. A román gépipar eredményeit ismertető kétnapos szimpozion kezdődött kedden a Technika Házában. © Megkezdték a pritamin gyártását a Szegedi Konzervgyárban. Az ételízesítőből idén 30 vagon készül, és ennek jelentős részét külföldre szállítják. © A BUDAVOX Minszkben rendezett kiállítása alkalmával 3,5 millió rubeles szerződést írt alá. Ennek értelmében 25 ezer telefonvonalat szállít a Szovjetunióba 1971-ben. Szó van arról is, hogy a BUDAVOX bekapcsolódik a Minszkiért épülő automata interurbán telefonközpont felszerelésébe. A minszki kiállítás október 4-ig tart nyitva. Az alumíniumipar időszerű kérdéseiről rendezendő konferenciára négy világrészből érkeznek szakemberek a jövő héten Budapestre. Megnyílt a Bagdadi Vásár Magyarország első alkalommal vesz részt a Bagdadi Nemzetközi Vásáron, amely október 1—30-ig tart nyitva. A HUNGEXPO szervezésében 16 külkereskedelmi és ipari vállalat mutatja be exportcikkeit 500 négyzetméteres fedett, és 400 négyzetméteres szabad területen. A magyar vállalatok a többi között bemutatnak munkagépeket, traktorokat, speciális járműveket, orvosi készülékeket, műszereket, híradástechnikai berendezéseket, gyógyszereket. Az érdeklődők megismerkedhetnek a magyar konfekcióipar, élelmiszeripar új termékeivel is. A vásáron október 3-án Magyar Napot rendeznek. A HUNGEXPO műszaki információs szolgálatot szervezett arabul beszélő informátorral. Ezenfelül filmvetítéssel egybekötött szakmai napokat tartanak. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ intézet ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 69.3724/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008