Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)
1970-02-14 / 31. (276.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1970. FEBRUÁR 14., SZOMBAT II. ÉVFOLYAM 31. (276.) SZÁM AZ OSZTRÁK KÜLKERESKEDELEM ORIENTÁCIÓJA A szomszédos Ausztriában manapság sok szó esik a külkereskedelemmel öszszefüggő kérdésekről. A vita élénksége két eseménnyel is összefügg: rövidesen folytatódnak a tárgyalások a Közös Piaccal, s a közelmúltban Ausztria olyan gazdasági szerződést kötött a Szovjetunióval, amely sok tekintetben új vonalakon halad. Itt érdemel említést az a jelentés is, hogy pénteken aláírták a két ország idei árucsere-szerződését. Szerdán, február 18-án tanácskozik a Közös Piac végrehajtó bizottsága arról az osztrák jelentésről, amely körvonalazza az elképzeléseket Ausztria és a Hatok kereskedelmi kapcsolatainak jövőjéről. Mitterer kereskedelmi miniszter már hétfőn Brüsszelbe repül és kedden megbeszélést folytat Rey-vel, a brüsszeli bizottság elnökével. Ausztria és a Közös Piac A szerdai tanácskozás — hangoztatják Bécsben — az első lépcsőfoka csupán annak a hosszú eljárássorozatnak, amely a szerződés aláírásában teljesedik ki. Ha Brüsszelben jóváhagyják az osztrák beszámolót, az adatok miniszteri tanácsa elé kerül, amely a kezében tartja a döntést az érdemi tárgyalások megkezdéséről. Az osztrák fővárosban lehetségesnek tartják, hogy a miniszteri tanács felhatalmazása alapján már márciusban megkezdődhetnek a tárgyalások a Közös Piac végrehajtó bizottságával. A, osztrák előterjesztés vezető gondolata a vámok kölcsönös, 30 százalékos csökkentése és az osztrák agrárexport megkönnyítése, az úgynevezett lefölözés felszámolása. Mitterer kereskedelem- és iparügyi miniszter elutasította azokat a félelmeket, hogy a 30 százalékos vámcsökkentés komoly fenyegetést jelent az osztrák gazdaságnak. Miután a kiegyenlítési adón nem változtatunk — fejtette ki a miniszter —, végső hatásában mindössze 6 százalékos árucsökkenéshez vezet a vámok liberalizációja és így az importtermékek konkurrenciáját a hazai ipar képes lesz kivédeni. Másrészt az osztrák gazdaság számára lehetőség kínálkozik, hogy előre lépjen Ausztria és a Közös Piac közötti teljes vámliberalizálás irányában. Ausztria esetleg már április végére befejezheti a tárgyalássorozat első szakaszát, mondotta a miniszter. Ekkor azonban ismét nehézségek várnak rá, mert a GATT-tal egyeztetnie kell az addigi eredményeket. A Szovjetunióval, amely nem tagja a GATT-nak, külön tárgyalásokat kell folytatni, ahol szóba kerülhet a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítése, a közös piaci megállapodások fényében. „Ha minden jól megy, a közös piaci megállapodás első lépcsője júniusban megvalósulhat”. Klaus szövetségi kancellár ugyancsak kifejtette véleményét, és összefoglalta a jól ismert osztrák álláspontot: 1. Ausztria nem kíván tagságot a Közös Piacban, hanem különleges egyezményre törekszik; 2. bizonyos mértékig szabad kezet kíván a keleti országokkal folytatott kereskedelmében ; 3. részben önellátásra akar berendezkedni egyes élelmiszerekből és fontosabb közszükségleti cikkekből, mint például gyógyszerekből, rák és a szocialista vállalatok között. A Szovjeunió mellett legnagyobb partnere Románia, de kapcsolatban áll a többi szocialista ország kereskedelmi szerveivel is. Ez az iroda most célul tűzte ki a személyes kapcsolatok kiépítését a belföldi partnerek és a külföldi kereskedelmi szervezetek között. Úgy vélik, hogy a szovjet—osztrák kereskedelem multilaterális alapra helyezése újabb fellendülést biztosít majd az iroda tevékenységének. Aláírták a magyar—osztrák jegyzőkönyvet Pénteken Bécsben aláírták az 1970. évi magyar—osztrák kereskedelmi jegyzőkönyvet. Az 1967-ben kötött hosszú lejáratú egyezmény keretében létrejött szerződés megvitatására január 12-től 21-ig magyar—osztrák kereskedelmi vevegyes bizottsági tárgyalásokat tartottak. A jegyzőkönyv értelmében — jelenti az MTI — mindkét oldalon jelentősen növelték a szállítandó áruk beviteli kontingenseit. Ennek alapján Magyarország több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket, vegyipari cikket, gyógyszeripari alapanyagot, izzólámpát, textilfélét és egyéb ipari fogyasztási cikket, valamint gépipari terméket szállít Ausztriába, ugyanakkor onnan több vegyi cikket, növényvédőszert, műanyagot, papírárut, fonalfélét, textilárut és más ipari fogyasztási cikket importál. Egyidejűleg számos árucikkel bővült a listája azoknak a termékeknek, amelyeket Magyarország mennyiségi korlátozás nélkül, liberalizáltan szállíthat Ausztriába. A jegyzőkönyv — hangoztatja az APA jelentése — további könnyítéseket biztosít az Ausztriába irányuló magyar export számára, intézkedik a két partner árulistáinak kibővítéséről, illetve a jelenlegi gazdasági körülményekhez való hozzáigazításáról. Az új megállapodás alapján számítani lehet arra, hogy 1970- ben is folytatódik a növekedés a két ország kölcsönös áruforgalmában. A magyar—osztrák áruforgalom 1950—1960 között megháromszorozódott, 1960 és 1969 között a kétszeresére emelkedett. A Magyarországra irányuló osztrák kivitel majd 90 százalékban vegyi termékekből, gépekből, illetve kész- és félkészárukból tevődik össze. A magyar export túlnyomórészt mezőgazdasági termékekből, illetve élelmiszeripari cikkekből áll, továbbá folyékony ásványi fűtőanyagokból, de ehelyütt is megemlítendő, hogy a kész- és félkészáruk részesedése folyamatosan növekszik. A kölcsönös kereskedelem növekedésének eredményeként Magyarország — Szovjetunió után — az osztrák áruk legnagyobb kelet-európai vásárlója. Magyarország viszont, amelynek Ausztriába irányuló exportja 1968-ban lépte át a milliárd schillinges határt, tovább növelhette kivitelét. Ausztria exportja kereken 1,6 milliárd schilling volt 1969- ben, Magyarország pedig hozzávetőleg 1,25 milliárd schilling értékű árut szállított Ausztriába az elmúlt esztendőben. A Szovjetunióval folytatott kereskedelem A Szovjetunióval folytatott múlt havi tanácskozás a gazdasági kapcsolatok kiszélesítéséhez vezet — jelentette ki az osztrák ipari szövetség elnöke. Mindkét részről figyelembe veszik a kölcsönös kívánságokat, aminek egyik konkrét megnyilvánulása, hogy 1971. január 1-től áttérnek a multilaterális elszámolása. A letérés a klíringrendszerről rugalmasabbá teszi az árufogalmat — hangoztatta. Az osztrák gazdasági szakemberek többsége ugyancsak azt hiszi, hogy a klíringrendszer megszűnése megélénkíti a kölcsönös kereskedelmet. Háttérbe szorul az osztrák exportőrök smith-tevékenysége, a nyugati cégek érdeklődésének fokozódására lehet számítani. Már most is észrevehetően megélénkült az Evidenzbüronak a külkereskedelmi ügyleteket nyilvántartó tevékenysége — jelenti az APA hírügynökség. Ez az iroda információkat gyűjt és kereskedelmi ügyleteket közvetít az oszt CEAUSESCU PÁRIZSBA - BURTICA BONNBA UTAZIK Ceausescu román államfő hivatalos látogatást tesz Franciaországban — közölték csütörtökön Bukarestben. A látogatás június 15-én kezdődik és De Gaulle 1968. évi romániai látogatásának viszonzását jelenti. A Reuter párizsi tudósítója megjegyzi, hogy Románia és Franciaország szorosabbra fűzte kapcsolatait az utóbbi években. Románia Franciaország második legfontosabb szocialista kereskedelmi partnerévé lépett elő. A két ország együttműködik a nukleáris energia békés felhasználása, az űrkutatás, az olajtermelés, a mezőgazdaság és az idegenforgalom területén. Burtha külkereskedelmi miniszter február végén Schiller gazdasági miniszterrel és az NSZK más politikai vezetővel tanácskozik a nyugatnémet fővárosban — közli az NSZK gazdasági minisztériuma. A február 23-án kezdődő látogatás Schiller augusztusi látogatásának viszonzása. A megbeszélések központjában a kereskedelmi és gazdasági együttműködés továbbfejlesztése áll majd. Bonn és Bukarest decemberben egyezményt kötött a kereskedelem továbbfejlesztésére, a gazdasági és technikai kooperációk bővítésére. AZ EGB FŐTITKÁRA A KELET-NYUGATI KERESKEDELEMRŐL A jugoszláv Sztanovnik, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának főtitkára, előadást tartott Londonban a kelet-nyugati kapcsolatokról. A brit képviselőház összes pártjai számára tartott előadásban Sztanovnik kifejtette: a jelek arra vallanak, hogy a kelet-nyugati kereskedelem egyértelműen hozzájárul a kapcsolatok javulásához Európa két fele között, örvendetes jelenség, hogy olyan szervezetek, amelyeket eredetileg biztonsági szempontokból hívtak életre, most kihasználva a kedvező európai légkört, nagyobb figyelemmel fordulnak a kontinens együttműködésének gazdasági aspektusai felé. „Az Észak-atlanti Szövetség most célul tűzi ki, hogy a modern társadalom problémáival is foglalkozzék, a Varsói Szerződés pedig felfigyel a gazdasági és technikai kooperációra is.” A kölcsönös bizalmat elsősorban a tettek mozdítják elő, célravezetőbb tett pedig nem ígérkezik a kereskedelemnél. Sztanovnik nagy hangsúllyal utalt a technológiai kapcsolatok értékére. „A technológia nem nemzeti, nem kontinentális, hanem csak és kizárólag globális — mondotta. E szektorban minden országnak, nagynak és kicsinynek, együtt kell működnie, ami figyelemre méltó mögöttes tényezője a kelet—nyugati kereskedelem jelenlegi növekedésének.” (Reuter) A GATT MEGVITATJA AZ EGK KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEIT A GATT februári közgyűlésének egyik fontos napirendi pontja a Közös Piac más államokkal kötött preferenciális szerződéseinek megvitatása. Az EGK-t a GATT néhány tagállama megtámadta, mert politikája — álláspontjuk szerint — megbontja a világkereskedelem egyensúlyát azáltal, hogy preferenciális és más kereskedelmi egyezményeiket köt kívülálló államokkal. Mások azzal érvelnek, hogy a létrejött megállapodások egyes esetekben ellentétesek a GATT szabályzatával. A Közös Piac a közgyűlésen természetszerűleg igyekszik majd megvédeni kereskedelmi politikáját és a végrehajtó bizottság most foglalkozik a közösség védekező álláspontjának kidolgozásával. A GATT tanácsának legutóbbi ülésén szókerült arról, hogy az egyezmény mezőgazdasági bizottsága négy munkacsoportot alakít. Ezek jelentései júniusban esedékesek és a jövőbeni tárgyalások alapját fogják képezni. A munkacsoportok feladata az lesz, hogy tanulmányozzák a mezőgazdasági termékkereskedelem liberalizálásának lehetőségeit. Egy bizottság foglalkozik importtal, egy másik exporttal. A harmadik bizottság feladata a hazai termelési kérdések tanulmányozása, a negyedik pedig a mezőgazdasági kereskedelem egyéb területein hozandó intézkedéseket vitatja meg. A napokban érkezett be a GATT tanácsához Kinshasa Kongó felvételi kérelme. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ AUSZTRIA ÉS A KÖZÖS PIAC TÁRGYALÁSAI FOLYTATÓDNAK; a szovjet—osztrák kereskedelemben áttérnek a multilaterális elszámolásra; az idei magyar—osztrák kereskedelmi jegyzőkönyv további liberalizálást irányoz elő — ezeket a témákat foglalja össze „Az osztrák külkereskedelem orientációja” — című cikkünk. ♦ A KELET—NYUGATI KERESKEDELEM NÖVEKEDÉSÉNEK FIGYELEMRE MÉLTÓ TÉNYEZŐJE a technikai együttműködés fejlődése _–jelentette ki Sztanovnik, az EGB főtitkára. Londoni előadásában megállapította, hogy a kedvezőbb légkörben növekvő figyelem irányul a kontinens együttműködésének gazdasági aspektusaira. ♦ A MOST ALÁÍRT BELKERESKEDELMI VÁLASZTÉKCSERE-MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN cementet, építőipari faanyagot, órákat, benzinkannákat, tranzisztoros rádiókat vásárolunk a Szovjetuniótól közölte tudósítónkkal Szurdi István. A moszkvai szerződés mintegy 8,8 millió rubeles árucserét irányoz elő 1970-re. ♦ AZ USA KÖZÖS PIACI KÉPVISELŐJE AGGODALOMMAL NYILATKOZOTT az EGK-ba irányuló amerikai agrárexport csökkenéséről, és hangot adott a Közös Piac társulási és prefenciális megállapodásával kapcsolatos amerikai ellenérzésnek. A Közös Piac kereskedelempolitikája ösztönzi a protekcionista beállítottságot és gátolja a kormányt az új külkereskedelmi törvény életbeléptetésében — mondotta. ♦ IRAKBAN NEM KAPHATNAK OLAJKONCESSZIÓT A NYUGATI OLAJTÁRSASÁGOK. A kairói tanácskozás után négy nappal bejelentették ugyanis, hogy eltörlik azt a dekrétumot, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi olajvállalatok további területekre kaphassanak kutatási és kitermelési jogot. ♦ JUGOSZLÁVIA ALUMÍNIUMKOHÓK KÖZÖS LÉTESÍTÉSÉRŐL tárgyal az amerikai Kaiser Aluminium Corporation és a szarajevói Energoinvest. A közös vállalkozásban építendő kohókat az Energoinvest kezelésében levő bányákból látnák el bauxittal. ♦ FRANCIAORSZÁG KERESKEDELMI MÉRLEGÉNEK DEFICITJE NÖVEKEDETT az előző hónaphoz képest. Giscard d’Estaing pénzügyminiszter azonban reméli, július végéig sikerül egyensúlyba hozni a fizetési mérleget. A minisztertanács legutóbbi ülésén újabb intézkedéseket határoztak el a külkereskedelem ösztönzése céljából. Magyar-szovjet belkereskedelmi árucsere-megállapodás Moszkvai tudósítónktól: A Szovjetunió és Magyarország belkereskedelmi miniszterei február 13-án Moszkvában aláírták a két ország közötti 1970. évi választékcsereegyezményt, amely mintegy 8,8 millió rubeles megállapodást tartalmaz árucserére. Ebből az alkalomból Szurdi István belkereskedelmi miniszter nyilatkozott a VILÁGGAZDASÁG moszkvai tudósítójának tárgyalásairól és a most aláírt megállapodások jelentőségéről. — A választékcsere — mondotta — a szocialista országok közötti fogyasztásicikk-áramlás egyik formája, olyan együttműködés, amely lehetővé teszi, hogy a lakosság áruellátását javítsuk. A mai viszonyok között a választékcserének különös jelentősége van, mert a fogyasztói kereslet gyors növekedésével egyidejűleg a fogyasztási cikkek kínálatának szerkezetét is változtatni kell. A belkereskedelmi választékcsere keretében vásárolunk cementet, építőipari faanyagot, órákat, benzinkannákat, tranzisztoros rádiókat , 30 ezer darabot a közkedvelt Szokolból és 5 ezret a VEF 12 típusú kiváló minőségű tranzisztoros táskarádióból egyebek mellett. A most aláírt megállapodás értelmében importálunk még Szaratov hűtőszekrényt, porszívót, zseblámpaelemet, kézi csomózású szőnyeget, fényképező- és filmfelvevő gépeket, tartalékalkatrészeket és italféléket is. Természetes, hogy megállapodásaink a kölcsönös előnyök alapján valósulnak meg. A mindenkori adott helyzet elemzése alapján lehet eldönteni, hogy a belkereskedelmi árualapokból mit tudunk egymás rendelkezésére bocsátani, a magunk részéről női fehérneműt, kesztyűt, gyapjúsálat, tv-készüléket, konfekció- és bőrdíszműárut szállítunk a Szovjetunióba. Hasznosak voltak azok a megbeszélések, amelyeket A. I. Sztrujev miniszterrel folytattunk arról, hogy az összszövetségi belkereskedelmi minisztérium hozzájárulásával és koordinálásával tovább bővítjük a szovjet köztársaságokkal való kapcsolatainkat, megbeszélést folytattunk a kereskedelmi, vendéglátóipari módszerek, tapasztalatok kölcsönös tanulmányozásának bővítéséről. Ebben az évben Grúziában gasztronómiai hetet rendezünk, Budapesten pedig megismerkedhetünk a grúz nemzeti ételekkel és konyhaművészettel. Nem kevésbé fontos számunkra a kereskedelmi berendezésekre vonatkozó kölcsönös tájékozódás, nagy érdeklődéssel tanulmányoztuk a szovjet hideg-meleg italokat árusító kereskedelmi automatákat, amelyekből vásárolni is szeretnénk. A szovjet fél is komoly figyelmet fordít a magyar kereskedelmi technikai berendezések iránt. Megállapodás született a „Balaton” elnevezésű üzlet megnyitásáról, amely Moszkva egyik forgalmas helyén, egyebek között magyar népművészeti és ajándéktárgyakat, gyümölcsöt, zöldséget, konzervet és italárukat fog árusítani. Befejezésül Szurdi István megemlítette, hogy örvendetes az a fejlődés, amely az egy év előtti helyzethez képest a moszkvai kereskedelmi hálózat kiépítésében tapasztalható. Bors László AZ USA BÍRÁLJA A KÖZÖS PIAC KERESKEDELMI POLITIKÁJÁT Az USA közös piaci megbízottja, Schätzer feltűnő bírálatot mondott a Közös Piac kereskedelmi politikájáról. A magas rangú kormánytisztviselő felhívta a figyelmet, bizonyos amerikai körök nehezményezték, hogy Nyugat- Európa mindinkább érdektelenebb az USA gazdasági problémái, „politikai és katonai terhei” iránt. E köröket egyre növekvő aggodalommal tölti el a Közös Piacra irányuló amerikai mezőgazdasági export csökkenése, amely 1968 óta évenként 6 százalékkal esett. S ami még csak fokozza a neheztelést, a közösség mesterségesen magas árszínvonala miatt létrejött óriási agrárfeleslegek az USA hagyományos piacain is visszaszorítják az exportot, így Tajvanon a búza, Nagy- Britanniában a zsír és Japánban a növényi takarmányok kivitelét. Ellenérzést váltott ki Amerikában az EGK társulási és preferenciális megállapodásainak egyre bővülő köre a szervezeten kívüli fejlett és fejlődő országokkal. A továbbiakban Schätzer felhívta a figyelmet, hogy a preferenciális megállapodásokon kívül rekedt országok hasonló diszkriminációs lépésekre kényszerülhetnek. Különösen azt nehezményezte, hogy a külső országokkal kötött megállapodások nem tekinthetők sem a szabadabb kereskedelemre való átmenet biztosítékának, sem a vámuniókhoz vezető útnak, és így legtöbbjük összeegyeztethetetlen a GATT előírásaival. A közös piaci intézkedések miatt bizonyos amerikai körök igazolva látják protekcionista beállítottságukat és egyben komolyan akadályozhatják az Egyesült Államok kormányának törekvéseit egy új, az eddiginél liberálisabb külkereskedelmi törvény életbeléptetésére. A Hatok preferenciamegállapodásai útjában állnak a Nixon által meghirdetett általános preefrenciarendszer megvalósításának — hangoztatta Schätzer. Az amerikai gazdasági érdekek megóvása érdekében Washingtonban egy amerikai képviselő javasolta, hogy a közös piaci szervezet tegye lehetővé az USA és más érdekelt államok részvételét a Nagy-Britanniával kezdődő csatlakozási tárgyalásokon. Javasolta továbbá, hogy a jövőben az USA mindannyiszor képviseltesse magát az EGK tanácskozásán, valahányszor a szervezet kibővítéséről lesz szó és így befolyást gyakorolhasson „a nemzetközi kereskedelem érdekében”. A képviselő felhívta a közös piaci országokat, ne temetkezzenek oly mértékben problémáikba, hogy szem elől tévesszék a világ többi kereskedelmi országait érintő követelményeket. Ha az USA nem lehet aktív résztvevője a közös piaci tárgyalásoknak, később nagyon nehéz lesz az egyes határozatokat többoldalú megbeszéléseken módosítani — tette hozzá. AZ ÉSZAKI TANÁCS GAZDASÁGI UNIÓT LÉTESÍT Véget ért Reykjavikban, Izland fővárosában az Északi Tanács 18. ülésszaka. A tanácskozás döntő jelentőségűnek bizonyult, minthogy a tanács elfogadta az öt északi országot összekötő gazdasági unió tervét. A gazdasági bizottságban résztvevő norvég delegátus, Bratteli a tanács határozatát az északi integrációs törekvések történetének legnagyobb eseményének nevezte. Kiemelte, hogy a gazdasági unió létrehozása nem csak gazdasági és vámkérdésekben való együttműködést jelent. Példaként többek közt megemlítette a távközlési kooperációt. Az Északi Tanács döntését még tavasszal a tagálamok parlamentjei elé kell terjeszteni — mondja ki az elfogadott határozat. (Reuter)