Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)
1970-02-21 / 36. (281.) szám
VITA GENFBEN A világkereskedelem fejlesztésének akadályai A GATT genfi konferenciáján folytatódik a vita az első napirendi pontról, a világkereskedelem kibővítéséről. A felszólaló japán delegátus bejelentette, hogy országa 1971 végén megszünteti ötvenöt árucikk beviteli korlátozását, köztük olyan termékekét is, amelyek a fejlődő országok számára különösen fontosak. Így feloldják a tea, a földimogyoró és a növényi olajok importrestrikcióját is. Az előadó a japán liberalizációs lépéseket szembeállította több általa meg nem nevezett ország protekcionista politikájával. Ezek az országok kereskedelemkorlátozó intézkedéseiket, a védelmet egyáltalán nem igénylő iparágakra is ki akarják terjeszteni, sőt többen azzal fenyegetőznek, hogy viszszavonják a Kennedy-forduló során tett vámengedményeiket. Egyes államcsoportosulások részéről pedig olyan törekvések figyelhetők meg — hangoztatta a japán küldött —, hogy néhány fejlett és fejletlen ország számára megkülönböztető kedvezményeket nyújtanak. Izrael képviselője osztotta ezt az aggodalmat. Rámutatott, hogy kisebbségben vannak a GATT legnagyobb kedvezmény elvét betartó országok. A vámok tekintetében minden tagállam számára azonos elbánást biztosító alap. elvet az országok egész sora szegi meg — mondotta —, kibúvókat találva a regionális integrációk, a különleges megállapodások és a kereskedelmet komolyan akadályozó tilalmi rendelkezések segítségével. „Míg néhány ország meghúzódik a különleges kedvezményeket biztosító megállapodások védőfala mögött, mások — köztük kicsiny és fejlődő országok — ki vannak téve a diszkriminációs politika ártalmainak. Ugyanakkor ezektől az országoktól is elvárják, hogy teljesítsék valamennyi GATT-kötelezettségüket” — fejtegette az izraeli delegátus. A Reuter tudósítója ezzel kapcsolatosan felhívja a figyelmet arra, hogy az USA és más GATT-tagállamok bírálatának tüzébe kerülő preferenciális kereskedelmi megállapodások egyike éppen az az egyezmény, amelyet a múlt héten parafáltak Brüsszelben a Közös Piac és Izrael között. Talán leghevesebben az amerikai küldött, Henry Brodie támadta a megkülönböztető jellegű különleges egyezményeket, megállapítva, hogy számuk állandóan növekszik. E megállapodások egyenesen a GATT jövőjét veszélyeztetik, hangoztatta. „Nem lehet a liberalizált világkereskedelem megvalósítására törekedni és ezzel egyidőben a GATT alapelveit megsérteni.” Bár az amerikai küldött nem említette nevén a Közös Piac szervezetét, a konferenciához közelálló körök biztosra veszik, hogy bírálatát elsősorban a Hatok felé intézte. Emlékeztetnek arra, hogy az előző héten a Közös Piachoz delegált amerikai küldött, Schaetzel hasonló okok miatt kemény szavakkal illette a szervezetnek a külső országokkal szemben folytatott politikáját. Brodie biztosította a GATT ülésszakát, hogy az amerikai álláspont nem változott a világkereskedelem liberalizálását illetően s az amerikai álláspont a kereskedelmi mérleg hagyományos aktívumának eltűnése után is változatlan. Javasolta, hogy a GATT tagállamai közös nyilatkozatban kötelezzék magukat a liberalizált kereskedelem feltételeinek betartására, és arra, hogy a már meglevő korlátozásokat nem tetézik újakkal. A kanadai felszólaló utalva a heves légkörre, sürgette, hogy nyílt támadások helyett békülékeny szellemben oldják meg a preferenciális kereskedelmi megállapodások kérdését. Másrészt ő maga is aggodalmát fejezte ki Nagy-Britannia tervezett közös piaci belépésének várható következményei miatt. Célzott a kanadai mezőgazdasági exportot fenyegető veszélyekre és javasolta, hogy a jövő évre tervezett világkereskedelmi konferencián vitassák meg az angol belépés ilyen irányú következményeit is. A Közös Piac kibővítése a kereskedelmi áramlatok elterelődéséhez vezet — jósolta Kanada küldötte — és így az 1971-as újabb Kennedy-fordulón a vám- és nem vámjellegű korlátozások és a mezőgazdaság kérdésének tárgyalása mellett ezzel az elterelődéssel is foglalkozni kell. Ily módon a jövő évi konferencia még jelentősebb lesz, mint a Kennedy-forduló tárgyalásai, feltéve, hogy a GATT-tagállamok kellőképpen felkészülnek a tárgyalásokra — tette hozzá. A brit és a svájci delegátus jóval óvatosabban foglalt állást a jövő évre javasolt konferenciával kapcsolatban. Mindketten azt hangoztatták, hogy egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen politikai és gazdasági feltételekkel kell szembenézniük jövőre az említett országoknak. Pénteken véget ért az ülésszak általános vitája. Jövő hétfőn szerkesztő bizottság kezdi megszövegezni az ülésszak február 27-én, pénteken kezdődő plenáris ülése elé terjesztendő határozatokat. A Reuter jelentése szerint a tagállamok megállapodtak a mezőgazdasági fölöslegek leapasztásával kapcsolatos tranzakciók ellenőrzéséről. A határozat kimondja, hogy a fölöslegekkel rendelkező országoknak évente jelentést kell benyújtaniuk a GATT részére, részletezve a feleslegek csökkentését célzó eladásokat és segélyprogramokat. Az amerikai recesszió újabb jelei Sokasodnak azok a jelek, amelyek arról tanúskodnak, hogy visszaesik az Egyesült Államok gazdasága. 1969 utolsó negyedében a bruttó nemzeti termék reálisan csökkent, s a szakértők véleménye szerint ez az irányzat 1970 első negyedévében is folytatódik. Idén januárbanaz ipari termelés aránya 169,9-re esett a tavaly decemberi 171,1- ről, vagyis a visszaesés egy hónap alatt 0,7 százalék. A januári lanyhulás azt jelenti, hogy az Egyesült Államok ipari termelése hat hónap óta egyfolytában csökken. Januárban a fogyasztási árindex 0,6%-kal, évi szinten 7,2%-kal nőtt. A Federal Reserve jelentése szerint az 1969 júliusában észlelt termelési csúcs óta mutatkozó visszaesésben számottevő része volt a villamosgépipari dolgozók elhúzódó sztrájkjának. Ugyancsak a recesszióra vall, hogy a múlt évben a Ford konszern 15 000 alkalmazottját elbocsátotta az eladások visszaesése miatt. A munkanélküliek aránya januárban kilenc év óta a legmagasabb volt. A kormány szakértői azonban vitatják azt, hogy recesszió következett be az amerikai gazdaságban. Mayo költségvetési igazgató kijelentette: az inflációellenes rendszabályok lassítják az áremelkedéseket, és mivel a kormány korlátozó jellegű államháztartási politikát követ, növekszik annak lehetősége, hogy a jegybank lazítsa a monetáris megszorítások politikáját. Kevésbé derűlátó Heller, az előző elnök gazdasági tanácsadója. Szerinte 1970-ben átmeneti állapot lesz a pangás és a recesszió között, ennek során azonban a munkanélküliség arányszáma elérheti az 5 százalékot. Heller kijelentette: az év első negyedében 1,5 százalékkal csökken a bruttó nemzeti termék és csupán a negyedik negyedévben növekszik majd, igaz, akkor olyan arányban, hogy az év folyamán GNP emelkedése 20 százalék lesz. A recesszió ellenére folytatódó jelentékeny áremelkedéssel mind a pénzügyminiszter, mind a jegybank elnöke foglalkozott a kongresszus egyesített gazdasági bizottsága előtt tett nyilatkozatában. Kennedy óva intett az olyan várakozásoktól, hogy rövidesen jelentékenyen csökken majd az inflációs ráta. Hangsúlyozta: számítani kell arra, hogy az 1970. évi bruttó nemzeti termék növekedésének legalább fele az áremelkedésekből származik majd. Ilyen körülmények között a kamatszínvonal továbbra is viszonylag magas marad. A kormány gazdaságpolitikai irányvonala változatlan marad: állampénzügyi és hitelpolitikai eszközökkel kívánják a gazdaságot stabilizálni. Mindazonáltal, amennyiben akár recesszió, akár még nagyobb mérvű infláció nyilatkozna meg, a kormány egész sor határozott intézkedést tesz majd e káros irányzatok megfékezésére. Burns, a jegybank elnöke úgy véli, nincs szükség újabb hitelkorlátozásokra, mivel az inflációellenes politika következményeként a gazdasági tevékenység lassulni kezd. Éppen ezért a jegybanknak ébernek kell lennie, hogy politikáját gyorsan megváltoztathassa, ha a jelenlegi lanyhulás a recesszió felé mutatna. Ugyancsak a kongresszus előtt Volcker pénzügyi államtitkár arról szólott, hogy az USA fizetési mérlege valószínűleg 1970-ben is deficites lesz, különösen, ha lazítják az inflációellenes politikát. Mivel a világgazdaság egyre jobban integrálódik, az USA-nak fel kell készülnie arra, hogy fizetési pozíciójában rövid távon ismét nagyobb arányú hullámzások léphetnek fel. Mindazonáltal az USA gazdasága erős és minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy ilyen fejlemények esetén megfelelő intézkedéseket tegyen. Volcker sem tagadhatta azonban azt, hogy az USA fizetési mérlegének számottevő javulása nélkül súlyos zavarok keletkeznek. (Reuter) Az USA kereskedelmi politikájának pekingi fogadtatása Az amerikai kormány nem számít arra, hogy Kína különösebb érdeklődéssel reagál az USA kezdeményezéseire, amely a kereskedelmi kapcsolatok javítására irányul — jelenti a Reuter-iroda, összefüggésben a tegnapi újabb nagyköveti találkozóval. A vállalt titoktartás miatt washingtoni hivatalos körökben nem hajlandók elismerni, hogy az amerikai kormány a nagyköveti találkozók legutóbbi ülésén valamilyen konkrét javaslatot tett volna akapcsolatok javítására. A State Department sem megerősíteni, sem megcáfolni nem volt hajlandó azt a jelentést (amelyet a VILÁGGAZDASÁG pénteki számának 4. oldalán közöltünk), nagy Amerika búzát ajánlott fel kedvezményes eladásra a kínaiaknak. A nagyköveti megbeszélések újrafelvételének bevezetéseként Washington tavaly enyhítette az amerikai állampolgárok kínai utazásainak korlátozását. Enyhítette a húsz éve fennálló kereskedelmi embargót is, megengedve, hogy amerikai cégek külföldi leányvállalatai szállítsanak Kínának. Az Egyesült Államokban készült árucikkekre a szállítási tilalom továbbra is érvényes. Az enyhítés elsősorban a Hongkongban működő amerikai leányvállalatokat érintené, de Washingtonban még nem tudnak arról, hogy valóban kötöttek volna üzleteket Hongkong és Peking között. A külügyminisztériumban megerősítették, hogy a Pan American World Airways repülőtársaság szeretne járatot indítani a Kínai Népköztársaság területére. Hivatalos lépés a terv megvalósítása érdekében azonban eddig nem történt. A kínaiak várható magatartására vonatkozóan a megfigyelők utalnak a Renmán Ribao nemrég közölt cikkére, amely szerint nem változott Washington „ellenséges politikája a Kínai Népköztársaság iránt”. A lap beszámolt arról, hogy február 10-én Hajnan szigete felettlelőttek egy vezető nélküli amerikai felderítő repülőgépet. Varsóban sem az amerikai, sem a kínai nagykövetség tisztviselői nem voltak hajlandók nyilatkozni arról, hogy ez az incidens milyen hatással lesz a nagyköveti megbeszélésre. NAPRÓL NAPRA ♦ A GENFI GATT-TANÁCSKOZÁSON a felszólalók többsége élesen bírálja egyes országok és csoportosulások protekcionista politikáját. Különösen a Közös Piac preferenciális egyezményeit érik támadások. Aggodalmakat vált ki a Közös Piac tervezett kibővítése is, mivel — úgymond — a kereskedelmi áramlatok elterelődéséhez vezethet. ♦ AZ NDK MINISZTERELNÖK-HELYETTESE, GERHARD SCHÜRER vezetésével küldöttség utazott a jugoszláv fővárosba, hogy a két ország kereskedelmének és ipari együttműködésének fejlesztéséről tárgyaljon. A tanácskozáson ki akarják küszöbölni a kereskedelem kiegyensúlyozatlanságát, amelyet az NDK importjának megtorpanása idézett elő. Itt hívjuk fel a figyelmet a szovjet—jugoszláv kereskedelem értékelését tartalmazó cikkre is a sajtószemlénkben. ♦ FRANCIAORSZÁGBAN A KIVITEL FOKOZÁSÁRA újabb intézkedéseket hoznak, s egyszersmind az eddiginél fokozottabban ösztönzik a külföldi beruházásokat. A jelentések utalnak arra, hogy a kormány gazdasági tervei a De Gaulle által kezdeményezett s a nemzeti érdekeket nagyobb mértékben figyelembe vevő gazdaságpolitikát követik. ♦ A HUNGAROTEX-RE HÁRUL az 1970-es év külkereskedelmi feladatai közül egyike a legnehezebbeknek. A növekvő belföldi igények, a korlátozott gyártókapacitás, az iparfejlesztés gondjai és más objektív akadályok árán kell megismételni az 1969-es eredményeket, megtartani a nem ritkán évtizedes piackapcsolatokat. A gondokról, a megoldási lehetőségekről a vállalat igazgatóhelyettese nyilatkozott. ♦ AZ OLASZ LÍRA-BANKJEGYEK ÁTVÉTELÉT a svájci bankok után most már az osztrák bankok is megtagadják. Az olasz hatóságok korlátozó rendelkezései ellenére folytatódik a pénz kimenekülése Olaszországból. Megingott a svéd korona helyzete is, Zürichben és Londonban felfüggesztették e valutafix árjegyzését a spekuláció hatására. Stockholmi hivatalos körökben leszögezik, nem devalválják a koronát. ♦ A FŐ VAJTERMELŐ ORSZÁGOK KÉSZLETEI — jelenti a FAO — tavaly novemberben elérték a 680 ezer tonnát. Főleg Nyugat-Európában állítottak elő a szükségleteket jóval meghaladó mennyiségű vajat és tejport. Brüsszeli értesülések szerint — adja tudtul egy másik hír —, a Szovjetunió 60—80 ezer tonna körüli vajmennyiséget szándékozik vásárolni a Közös Piactól. ♦ JAPÁNBAN MEGSZÜNTETTÉK AZ IPARI MONOPÓLIUMOKAT a második világháború után és a nagy holding társaságokat feloszlatták. A jelek most arra vallanak, hogy e társaságok új, leginkább az amerikai konglomerát-konszernekhez hasonlítható formában kelnek életre, állapítja meg az International Herald Tribune cikke. MAGYAR—PERUI MEGÁLLAPODÁS E héten Limában kompenzációs fizetési és hitelmegállapodást írtak alá a Magyar Nemzeti Bank és a perui Banco de la Nation képviselői. Az aláírásnál jelen volt Peru gazdasági és pénzügyminisztere, aki a múlt év novemberében Budapesten járt. Ott voltak az ünnepélyes aláíráson a perui vezető bankok elnökei is. Amint arról a limai magyar kereskedelmi kirendeltségről a Külkereskedelmi Minisztériumba érkezett felelentés beszámol a megállapodással egy időben Peruban törvényerőre emelték a Budapesten november végén a két ország pénzügyminisztere által aláírt magyar—perui gazdasági együttműködés elveire vonatkozó megállapodást. A most aláírt kompenzációs fizetési és a 15 millió dolláros hitelnyújtási egyezményről a perui miniszter Vályi Péter pénzügyminiszterrel Magyarországon folytatott tárgyalásai során már elvileg megállapodott, s akkor úgy döntöttek, hogy az érdekelt szervek három hónapon belül megkötik a megállapodást. Ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a perui beruházók ipari és mezőgazdaságfejlesztési, oktatási, egészségügyi programjai végrehajtásához különböző gépeket, berendezéseket, kórházi, oktatásügyi felszereléseket szerezzenek be. Az egyik perui bányatársaság és a perui bányászati bank néhány hónappal ezelőtt Magyarországon a NIKEX-nél már lekötött egy ércdúsító berendezést, amely 3,3 millió dolláros exportot jelent. A hitelmegállapodás azonban lehetőséget ad arra, hogy más magyar berendezéseket is vásároljanak (helyezzenek üzembe) a perui bányák, amelyek termékeiből a jövőben a magyar külkereskedelem mindig növekvő mennyiséget kíván importálni. Eddig Peru,több más latin-amerikai országhoz hasonlóan, főként importpiacot jelentett Magyarország számára (évente több millió dollár értékben érkezett halliszt takarmányozási célra). Az új megállapodás lehetővé teszi és várhatóan elősegíti az export- import szélesítését. Az import-cikklista Peru hagyományos exportcikkeit — a halliszten és a kávén kívül — ércekkel és érckoncentrátumokkal is bővíti. A jövő héten perui delegáció látogat Budapestre az ottani ipari és kereskedelemügyi miniszterehelyettes vezetésével, hogy tárgyalásokat folytasson és megvizsgálja: a hitelmegállapodás értelmében milyen magyar gépipari termékek vásárolhatók. Jugoszlávia és az NDK gazdasági tárgyalásai Belgrádban pénteken gazdasági tárgyalások kezdődtek Jugoszlávia és a Német Demokratikus Köztársaság között. A tárgyalásokon a két ország közötti árucsere-forgalom és az ipari együttműködés problémái szerepelnek. Gerhard Schürer a legmagasabb rangú NDK-beli politikai vezető személyiség, aki 1968 augusztus óta Jugoszláviában jár. A mostani látogatása rövid, alig 24 órás. Közvetlen célja, hogy tisztázza azokat a nehézségeket, amelyek a két ország gazdasági együttműködésében a nagy összegű mutatók ellenére fennállnak. Az elmúlt két évben ugyanis megtorpanás következett be a jugoszláv NDK árucserében és gazdasági együttműködésben. 1964 és 1967 között a kétoldalú árucsere-forgalom már 135—159 millió dollár volt. 1968-ban a külkereskedelem értéke azonban 126 millió dollárra esett vissza, s a forgalom tavaly sem haladta meg a 130 millió dollárt. A fő probléma ebben a két évben az volt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nem vásárolt a német exportnak megfelelő értékű jugoszláv árut. Ez az árucsere-forgalom lassúbbá válásán kívül bizonyos mértékben negatív hatással volt az ipari kooperációra is. Ezeket a nehézségeket most mindkét fél meg akarja szüntetni, amire az 1970-es külkeresekdelmi áruforgalmi megállapodás is utal. (MTI) ÚJ GAZDASÁGPOLITIKAI ELKÉPZELÉSEK FRANCIAORSZÁGBAN Giscard d’Estaing pénzügyminiszter párizsi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kivitel ösztönzésére március elejétől egyes hitelkorlátozó intézkedéseket enyhítenek. A francia kormány már hivatalosan jóváhagyta az exportberuházások finanszírozásához felvett külföldi kölcsönök feltételeinek könnyítését. A jövő hónaptól kezdve a francia exportőrök külföldi bevételeikből fedezhetik az általuk importált árucikkeket. Giscard d’Estaing véleménye szerint az ösztönző rendelkezések hatásaként az idén a kivitel hozzávetőleg 20 százalékkal bővül, míg az import 12 százalékos emelkedésére lehet számítani. A korlátozások feloldásával foglalkozott a február 20-i minisztertanácson Pompidou köztársasági elnök is. Jól értesült párizsi körökre hivatkozva a Reutier-iroda azt jelenti, hogy az új gazdaságpolitikai irányvonal értelmében a külföldi beruházásokat az eddiginél nagyobb támogatásban részesítik. Ezzel párhuzamosan támogatják a francia vállalatoknak azon terveit, hogy megszerzik az ellenőrzést a belföldön működő, de idegen érdekeltségű cégek felett. A támogatást úgy kell biztosítani, hogy az megfeleljen a francia nemzetgazdaság érdekeinek. Pénzügyi megfigyelők kiemelik az intézkedés távlati jelentőségét, mivel az követi a De Gaulle-kormány által megkezdett, a francia nemzeti érdekeket messzemenően támogató gazdaságpolitikát. A bankkörökben rámutatnak az intézkedések gondos időzítésére, tekintettel ara, hogy Pompidou a jövő héten utazik az Egyesült Államokba. Mint ismeretes, a Nyugat-Európában működő külföldi érdekeltségek közül az amerikaiak a legjelentősebbek, az USA-vállalatok folytatják a legaktívabb, expanzív üzletpolitikát. A párizsi minisztertanács ülésén megjegyezték, hogy az öt közös piaci társország franciaországi beruházásainak értéke az elmúlt hat évben megkétszereződött, ezzel szemben az amerikai beruházások 1962 és 1968 között nem változtak számottevően. A francia áruk értékesítésének javítására a minisztertanács 2,5 milliárd frankot szavazott meg a piackutató intézetek és a külföldi értékesítő hálózat fejlesztésére. Mint a DPA hírügynökség Párizsból jelenti, új biztosítási rendszert és export hitelrendszert dolgoznak ki a kivitelt ösztönző gazdaságpolitika keretében.