Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)
1970-03-03 / 42. (287.) szám
Csúcsforgalom az NDK vásárvárosában Egymásután futnak be a hírügynökségek telex-jelentései, eseményekről tudósítva, kommentárokat közölve Európa egyik legjelentősebb üzleti találkozójáról, a Lipcsei Tavaszi Vásárról. 65 ország 10 000 kiállítója és a 80 országból érkező több mint fél millió vendég az eseménysorozat főszereplői. Közreműködésük az idén is nemzetközi jelentőségű üzletkötések sorát ígéri. Hétfő, az első „munkanap” természetesen még mentes volt az üzletkötésektől — a sajtójelentések elsősorban a megnyitásról, a hagyományos és az új kiállítókról számolnak be. Az MTI tudósítása szerint szombaton este a lipcsei Operaházban rendezett ünnepségen Gerhard Schürer, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, országának vezetői és a vásárra érkezett kormányküldöttségek jelenlétében mondotta el megnyitó beszédét. Hangsúlyozta, hogy az NDK államszerződés-tervezete a két német állam kapcsolatainak normalizálásával a békét szolgálja, s elősegíti az európai biztonság megteremtését. Az NDK gazdasági fejlődéséről szólva, a Szovjetunióval kialakult gazdasági együttműködés egészséges, nagyarányú fejlődéséről beszélt. Értékelte a magyar S NDK árucsere-forgalmat és az együttműködés elmélyítésére tett kezdeményezéseket, melyek sikerességének az 1970-ben 2 milliárd valutamárkát meghaladó forgalom az egyik beszédes bizonyítéka. A diplomáciai kapcsolatok megteremtése kedvező hatással van a gazdasági együttműködésre, ezek eredményeképpen mélyülhettek el az NDK kapcsolatai a latin-amerikai és az afro-ázsiai országokkal, mondotta Gerhard Schürer. A kialakuló és erősödő árucsere-forgalom és természetesen a diplomáciai érintkezés — nemhogy akadályozza, de elősegítheti az NDK és az NSZK közötti viszony normalizálódását is. Ennek bekövetkezését többek között éppen a szövetségi köztársaság kizárólagos képviseleti igénye hátráltatja, s közvetve, a NATO- országoknak az NDK-val szemben tanúsított diszkriminatív magatartása is. A tőkés világ egyes országaival örvendetesen fejlődő kapcsolatok közül kiemelkedő jelentőségűek a Franciaországgal, Olaszországgal és Nagy-Britanniával első ízben megkötött hosszú lejáratú megállapodások, s az a tény, hogy az osztrák és a francia ipar néhány nagyvállalata rövidesen képviseleteket nyit Berlinben. A Reuter tudósítója Gerhard Schürer megnyitó beszédéből az NSZK diszkriminatív intézkedéseiről elhangzottakat emelt ki. A nyugat-berlini szövetségi utazási hivatal vízumkorlátozásokkal próbálja akadályozni az NDK kereskedelmének fejlődését, annak ellenére, hogy már néhány NATO-ország is felvetette e hivatal megszüntetésének szükségességét. Kurt Schmeisser, a vásárhivatal vezérigazgatója sajtótájékoztatóján értékelte a jelentéseket, a Lipcsei Tavaszi Vásár iránt megnyilvánult nemzetközi érdeklődést. A vásár aranyérmének elnyerésére eddig mintegy 500 pályázat érkezett. Az erre a kitüntetésre pályázó kiállítási tárgyak között legnagyobb számban a szerszámgépgyártás önműködő gépei, valamint az elektronikus adatfeldolgozás és a hírközléstechnika gyártmányai szerepelnek. Először jelentkezett termékeivel — a kiállító 25 fejlődő ország közül — a lipcsei fórumon a Dél-jemeni Köztársaság és Jordánia. A 350 250 négyzetméternyi kiállítási terület kétharmadán az NDK iparának gyártmányai kerülnek bemutatásra. A szocialista országok 40 000 — egyedül a Szovjetunió 13 000 —, a tőkésországok pedig 65 000 négyzetméternyi kiállítási területet foglaltak el. Kiküldött munkatársunk telefonjelentésben számolt be a vásár legfrissebb eseményeiről. Walter Ulbricht és Willi Stoph a műszaki vásár megtekintése közben a magyar szerszámgépcsarnokban, a TECHNOIMPEX kiállítását látogatták meg, ahol a Kiss Árpád vezette magyar kormánydelegáció fogadta a magas rangú vendégeket. Walter Ulbricht a magyar—német kooperációs kapcsolatok jelentőségéről beszélt, és elismeréssel nyilatkozott a TECHNOIMPEX—Starkstrom Anlagenbau közös termékéről, a numerikus vezérlésű esztergapadról. A kiállító 34 magyar vállalat képviselőin kívül üzleti tárgyalásokra további magyar delegációk is érkeztek Lipcsébe. Az AGROTRÖSZT szakemberei például 10 millió rubeles szerződésüket az NDK vásárvárosában kívánják újabb 2 millió rubeles kötéssel kiegészíteni. Partnerüktől, a Transport-maschinentől elsősorban gabona- és silókombájnt, pótkocsikat, kaszálva rakodót szeretnének vásárolni. A kétmilliós új importtétel mintegy 60 százalékát már vállalta az NDK-vállalat. Végül még egy AGROTRÖSZT-újdonság: a magyar vállalat kiküldöttei már a jövő évi szerződések előkészítésén is fáradoznak: 1971-re újabb 10 millió rubeles megállapodást terveznek. Az importlista jövőre újabb gépekkel bővül — például az önjáró takarmánybetakarító-géppel —, melyekre komoly szerep hárul majd mezőgazdaságunk eredményeinek növelésében. BRANDT BÁTORÍTJA ANGLIÁT Brandt nyugatnémet kancellár Wilson miniszterelnök meghívására hétfőn megérkezett az angol fővárosba. Háromnapos angliai tartózkodása során számos politikai problémát is megvitat a brit kormányfővel, de a megfigyelők szerint elsősorban Anglia közös piaci belépéséről lesz szó. Brandt már megérkezésekor a repülőtéren kijelentette: a szövetségi kormány reméli, hogy nyáron megkezdődhetnek a tárgyalások Anglia közös piaci tagságáról. Bonn — hangoztatta a kancellár — a tárgyalások sikeres befejezését szeretné, mert „Európának szüksége van Angliára”. Mint mondotta, az angol kormányfővel részletesen megtárgyalja majd az angol csatlakozás kérdéseit. Hasonló hangnemben nyilatkozott a kancellár hétfőn este a tiszteletére adott díszvacsorán is. Erőteljes támogatásáról biztosította Angliát csatlakozási törekvésében és biztosította Wilson miniszterelnököt: nincs kétsége a brit kormány és a vezető politikai körök őszinte szándékában. Síkraszállt amellett, hogy a kibővített közösség ne legyen „befelé forduló egyesület”, hanem ellenkezőleg: kössön megállapodásokat azokkal az EFTA-tagállamokkal, melyek nem akarnak vagy nem tudnak felvételért folyamodni. Brandt nem hagyott kétséget afelől, hogy a Hatok közösségének kibővítése a „technikai problémák” miatt hosszabb időt vesz igénybe. Kemény alkura kerülhet sor a vélt vagy valóságos érdekellentétek miatt — mondotta, de hozzátette : a gyakorlati együttműködés el nem hanyagolható követelményei egyre erőteljesebben jelentkeznek. A kancellár kitért a kibővített európai közösség és az Egyesült Államok jövőbeni kapcsolataira és ésszerű együttműködést sürgetett „különösen a gazdasági területen”. IZLAND AZ EFTA TAGJA LETT Izland március 1-ével hivatalosan az Európai Szabad Kereskedelmi Társulás (EFTA) 9. tagállama lett. Az északi szigetország ezzel lemond hagyományos protekcionista gazdaságpolitikájáról. A Reuter iroda tudósítója szerint remélik, hogy az EFTA segítségével megreformálhatják Izland gazdaságát, amely jelenleg devizabevételeinek 95 százalékát hal és haltermékek exportjából nyeri. Reykjavikban arra számítanak, hogy az EFTA-országokból tőke érkezik majd az országba, fejlődik az ipar és kiaknázzák a sziget eddig úgyszólván érintetlen energiatartalékait, amelyek a folyókban, vízesésekben, és hőforrásokban rejlenek. A kormány attól tart, hogy a halászat és halfeldolgozás már nem soká tarthatja el a sziget lakosságát, amely jelenleg 200 000 fő és 30 év múlva előreláthatólag ennek kétszerese lesz. Vasárnaptól kezdve Izland iparcikkei vámmentesen juthatnak be, Anglia, Norvégia, Svédország, Dánia, Svájc, Ausztria, Portugália és Finnország piacára. Az EFTA tagállamai viszont tízéves türelmi időszakot biztosítottak Izlandnak a vámatrifák fokozatos eltüntetésére. A csatlakozás ellenzői — élükön az Izlandi Kommunista Párttal — arra mutatnak rá, hogy a többi EFTA- állam fejlett ipara nem segíti majd a fejlesztésben, hanem éppen ellenkezőleg, elfojtja a szigetország alig kibontakozó saját iparát. AZ LJJ INDIAI KÖLTSÉGVETÉS Indira Gandhi — pénzügyminiszteri minőségben — az új-delhi törvényhozás elé terjesztette a következő pénzügyi év költségvetési előirányzatát. Az előirányzat értelmében eltörlik a tea exportadóját, és jelentősen — 500-ról 200 rúpiára — mérséklik a ki- Vitt júrótermékek metrikus tonnájára kivetett illetéket. A teakivitel előnyösebb szerkezetének ösztönzésére árengedményeket helyeztek kilátásba a legjobb minőségű teák kivitelénél, másrészt forgalmi adóval sújtják a rosszabb minnőségű teákat. Felemelik a benzin és az olaj, a cigaretta, az ital, az importált motoralkatrészek és a szabadpiaci cukor árát. Nagyjából változatlanok maradnak viszont a vállalati adók. Indira Gandhi hangsúlyozta, hogy a következő pénzügyi év legfontosabb feladata a hatalmas jövedelemkülönbségek részleges kiegyenlítése lesz. A legmagasabb jövedelműek több adót fizetnek az adómentesség határát pedig az évi 650 dolláros keresetben állapítják meg. Noha az új költségvetési tervezet több mint 300 millió dolláros deficitet irányoz elő, nincs ok aggodalomra — mondotta a miniszterelnök-asszony — minthogy az ország élelmiszerellátása kedvező. Hozzátette, hogy a védelmi kiadások az 1970—71-es pénzügyi évben több mint 50 millió dollárral növekednek. Indira Gandhi bejelentette, hogy a jelenlegi helyzetben nem gondolnak a külföldi kézben levő bankok áltartosítására. Cáfolta viszont a Washington Post-ban megjelent hírt, hogy ezeket a bankokat a jövőben sérti államosítják. ISMÉT TANÁCSKOZNAK AZ EGK AGRÁRFÖLÖSLEGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRŐL A Közös Piac földművelésügyi miniszterei hétfőn ismét összeültek Brüsszelben, megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehetne korlátozni a mezőgazdasági túltermelést, amelynek szubvencionálása évenként 950 millió dollár ráfordítását követeli meg. A miniszterek legutóbbi ülése — mint a VILÁGGAZDASÁG annak idején jelentette — sem sokra jutott a vaj, a cukor és a nem durum búza ügyében, amelyekből a legnagyobb fölösleg halmozódott fel. Heger belga földművelésügyi miniszter, a jelenlegi ülés elnöke, a múlt héten végigutazta a közösség fővárosait, hogy kipuhatolja a kompromisszum lehetőségét. NAPRÓL NAPRA ♦ TÁMOGATÁSÁT ÍGÉRTE ANGLIÁNAK BRANDT bonni kancellár, aki Londonban megvitatja a brit kormányfővel azokat a kérdéseket, amelyek Angliának a Közös Piachoz való csatlakozásával kapcsolatosak. Nyilatkozatában a kancellár a kibővítendő EGK és az USA közötti „ésszerű együttműködés” mellett foglalt állást. ♦ IZLAND AZ EFTA TAGJA LETT és azt reméli, hogy ezzel megszüntetheti egyoldalú függését a halexporttól. A csatlakozás ellenzői azonban attól tartanak, hogy az EFTA-országok iparának konkurenciája csírájában megfojtja az északi szigetország fejletlen iparát. ♦ BELGRÁDBA ÉRKEZIK SCHILLER bonni gazdasági miniszter. A kedden kezdődő megbeszélések napirendjét nem határozták meg előre, de a miniszter látogatása alkalmából alakul meg a jugoszláv— nyugatnémet gazdasági és ipari együttműködési bizottság. ♦ AZ ACÉLIPARBAN 1969 a meglepetések éve volt, 1970 pedig a lehetőségeké lesz. Ebből a gondolatból indul ki a tőkés világ acéliparának helyzetét elemző cikkünk. ♦ A HENGERELTÁRUK VILÁGPIACI értékesítési lehetőségeiről közölt írásunk ugyanezt a témát magyar szempontból taglalja, és arra a megállapításra jut, hogy a kedvező konjunktúra alighanem tartós marad, továbbra is gazdaságos lesz kohászati termékeink exportja a tőkés piacokra. ♦ A LENGYEL—OLASZ KAPCSOLATOKRÓL nyilatkozik sajtószemle rovatunk cikkében a lengyel külkereskedelmi miniszter. Hangsúlyozza, hogy javítani kell a lengyel exportstruktúrát, mert jelenleg az Olaszországba irányuló kivitelben csak 10 százalékkal részesednek a beruházási javak. A miniszter a legnagyobb perspektívát a vegyiparban, a bányaiparban és az elektromechanikai iparban látja az olasz—lengyel együttműködés szempontjából. ♦ AUSZTRIÁBAN A MARHA- ÉS BORJÚHÚS piacán áruhiány várható az idén, amit importtal vagy az export csökkentésével kell kiegyenlíteni. Vágósertésben viszont a keresletet meghaladó kínálattal kell számolni, erre a következtetésre jut a negyedik oldalon közölt tudósításunk. ♦ A VILÁG GYAPOTTERMELÉSE idén jóval kevesebb lesz az előző évben szedett mennyiségnél. Az árupiac rovatban közölt jelentésünk a szocialista országok gyapottermését 15,6 millió bálára becsüli. Magyar—belga gazdasági kapcsolatok Magyarország és Belgium kölcsönös áruforgalmában a magyar kivitel 1965-től 1969-ig 80 százalékkal emelkedett (1969-ben a forgalom az előző évivel csaknem azonos szinten volt). A Belgiumba szállított magyar exportcikkek értéke elérte a 200 millió devizaforintot, az onnan származó importcikkeké pedig 180 millió devizaforint körül volt. A Belgiumba irányuló magyar export több mint 40 százalékát tavaly a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek képezték. A magyar vállalatok többek között vágómarhát, friss gyümölcsöt, pirospaprikát, paradicsompürét szállítottak. A fogyasztási iparcikkek árucsoportja a kivitelijén 27 százalékot képviselt. A belga importőrök konfekcióipari termékeket, lábbelit, bőrdíszműárut, bútort, háztartási cikkeket, edényeket vásároltak. A kivitel további, fennmaradó részét anyagok, félkésztermékek adták, ezek között volt kikészített bőr, vegyszer, acélcső, hengereltáru és gyógyszeralapanyag. A magyar vállalatok Belgiumból elsősorban anyagféléket, alkatrészeket, félkésztermékeket vásároltak — ez képezte az import 80 százalékát. A magyar vállalatok a múlt évben beszereztek Belgiumból mezőgazdasági termékeket is, húst, továbbá ipari fogyasztási cikkeket, sportszereket és gépipari gyártmányokat. Megjelentek a magyar üzletekben a Belgiumból importált gépi szőnyegek. A három évre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás megkötésének évében — 1967-ben — létrejött a két ország közötti kooperációs megállapodás is. Az azóta eltelt időszakban két alkalommal került sor a kooperációs megállapodás értelmében életre hívott gazdasági, ipari-műszaki együttműködési magyar—belga vegyes bizottság tárgyalásaira. A tavaly novemberben megtartott legutóbbi vegyes bizottsági ülésen több elvi kérdésben állapodtak meg az érdekeltek. Úgy határoztak, hogy zöld utat kapnak a kooperációs szállítások. A hivatalos szervek bizonyítják a szükséges engedélyek gyors kiadását. Az eddig létrejött vállalatok közötti kooperációs megállapodások gyógyszerek, mezőgazdasági felszerelések gyártására, illetve értékesítésére vonatkoznak. Tárgyalások folynak újabb kooperációs vállalati megállapodások aláírásáról is. Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK Néhány kisebb amerikai bank a múlt héten leszállította a legfontosabb ügyfeleinek felszámított kedvezményes kamatot, a „prime rate”-t, s ennek nyomán felszöktek a részvényárak a Wall Streeten. A megélénkült keresletet tükrözve 20,13 pontal emelkedett a Dow Jones index. Négy hónap óta ez volt a legnagyobb emelkedés. Noha a nagybankok nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a kisebb bankok félszázalékos kamatlábcsökkentésének, a Wall Street reménykedve fogadta a hírt, miután a hitelszűke és a rekordmagasságú kamatlábak már több mint egy év óta nyomást gyakorolnak a piacra. A világ legnagyobb ügynöki vállalatának elnöke feltűnést keltő nyilatkozatában azt jósolta, hogy két hónapon belül a nagybankok is követni fogják a kamatlábcsökkentés példáját. Piaci körök szerint örvendetes jelnek tekinthető a legfőbb gazdasági mutatók visszaesése, amelyek a gazdaság további lehűlését tükrözik. A figyelem középpontjába került az autóipar, miután a legfontosabb autógyárak jelentése szerint 18 százalékkal visszaestek február közepén az autóeladások. A General Motors bejelentette a termelés újabb csökkentését s ennek következtében 2200 munkás elbocsátását. A gyár kanadai leányvállalata a kereslet csökkenése következtében egy hétre teljesen leáll. Az általános gazdasági lehűléssel összhangban januárban ismét visszaestek a tartós fogyasztási cikkekre feladott rendelések mintegy 5,6 százalékkal. A részvénypiacon kedvezően értékelték Herbert Steinnek, az elnök egyik gazdasági tanácsadójának szavait is, aki szerint a visszaesés már túljutott a mélyponton, a gazdaság az alacsonyabb inflációs ráta felé halad, s a recesszió elkerülhető. A hazai olajrészvények árai emelkedtek a leggyorsabb ütemben, nagyrészt Nixon elnök elhatározását követően, aki elhalasztotta a külföldi olajbehozatal könynyítését célzó importkvóta-rendszer módosítását. Londonban a font megerősödése nem sokban segítette elő az ipari részvények árfolyamának javulását, noha hozzájárult az állami kötvények szilárdságához. A vásárlási kedv hiánya mérsékelten lenyomta a vezető ipari részvények árfolyamait és a kedvezőtlen tendenciát még a Rolls Royce, a Shell, a British- American Tobacco sem tudták elkerülni. A piaci irányzatokat meghatározó tényezők közé sorolják a Ford gépkocsigyár jövője körüli bizonytalanságot, az angol kamatláb csökkenéséről elterjedt híreket. Kedvező hatást váltott ki ugyanakkor az a tőkés köröket megnyugtató konzervatív párti nyilatkozat, hogy a párt hatalomra jutása esetén csökkenthetik a nyereségi adót. Frankfurtban — Londonhoz hason lóan — a múlt hét végére meggyengült a piac irányzata, nagyrészt a kormány konjunktúra- és adópolitikai intézkedései körüli bizonytalanság miatt. A lefelé irányuló tendencia szinte valamennyi iparágra kiterjedt, legerősebben azonban a gépipar és a gépkocsigyárak papírjait érintette. Piaci körökben elsősorban Schiller gazdaságügyi minisztert bírálják, mert túlságosan erősen nyomta a konjunktúrapolitika gázpedálját és ezért most kénytelen lesz népszerűtlen intézkedésekhez folyamodni. Nagy jelentőséget tulajdonítanak Frankfurtban a központ banktanács március 6-i ülésének, amelyen meglepetésre Schilleren kívül Moeller pénzügyminiszter is részt vesz. A magas pénz- és tőkepiaci kamatok ugyancsak kedvezőtlenül hatottak a részvények ártendenciájára. Nem alakult ki egységes irányzat a zürichi piacon, ahol a svájci bankok részvényei nagy veszteségeket szenvedtek. Ugyanakkor az amerikai, sőt a nyugatnémet részvényeket igen keresték. Párizsban sem alakult ki egyértelmű irányzat, itt is hiányoztak a meghatározó tényezők. Az állami kézben levő francia vasúttársaság dolgozóinak megmozdulásai okoztak némi idegességet. A külföldi kibocsátások közül egyedül az amerikai részvényeket keresték, a Wall Streeten kialakult kedvezőbb légkör nyomán.