Világgazdaság, 1970. március (2. évfolyam, 42/287-61/306. szám)

1970-03-03 / 42. (287.) szám

Csúcsforgalom az NDK vásárvárosában Egymásután futnak be a hírügynök­ségek telex-jelentései, eseményekről tu­dósítva, kommentárokat közölve Euró­pa egyik legjelentősebb üzleti találko­zójáról, a Lipcsei Tavaszi Vá­sárról. 65 ország 10 000 kiállítója és a 80 országból érkező több mint fél millió vendég az eseménysorozat fő­szereplői. Közreműködésük az idén is nemzetközi jelentőségű üzletkötések sorát ígéri. Hétfő, az első „munkanap” természetesen még mentes volt az üz­letkötésektől — a sajtójelentések első­sorban a megnyitásról, a hagyományos és az új kiállítókról számolnak be. A­z MTI tudósítása szerint szombaton este a lipcsei Operaházban rendezett ünnepségen Gerhard Schürer, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, országának vezetői és a vásárra ér­kezett kormányküldöttségek jelenlété­ben mondotta el megnyitó beszédét. Hangsúlyozta, hogy az NDK állam­szerződés-tervezete a két német állam kapcsolatainak normalizálásával a bé­két szolgálja, s elősegíti az európai biztonság megteremtését. Az NDK gaz­dasági fejlődéséről szólva, a Szovjet­unióval kialakult gazdasági együttmű­ködés egészséges, nagyarányú fejlődé­séről beszélt. Értékelte a magyar S NDK árucsere-forgalmat és az együtt­működés elmélyítésére tett kezdemé­nyezéseket, melyek sikerességének az 1970-ben 2 milliárd valutamárkát meg­haladó forgalom az egyik beszédes bi­zonyítéka. A diplomáciai kapcsolatok megte­remtése kedvező hatással van a gaz­dasági együttműködésre, ezek eredmé­nyeképpen mélyülhettek el az NDK kapcsolatai a latin-amerikai és az afro-ázsiai országokkal, mondotta Ger­hard Schürer. A kialakuló és erősödő árucsere-forgalom é­s természetesen a diplomáciai érintkezés — nemhogy akadályozza, de elősegítheti az NDK és az NSZK közötti viszony normali­zálódását is. Ennek bekövetkezését többek között éppen a szövetségi köz­társaság kizárólagos képviseleti igé­nye hátráltatja, s közvetve, a NATO- országoknak az NDK-val szemben ta­núsított diszkriminatív magatartása is. A tőkés világ egyes országaival ör­vendetesen fejlődő kapcsolatok közül kiemelkedő jelentőségűek a Francia­­országgal, Olaszországgal és Nagy-Bri­­tanniával első ízben megkötött hosszú lejáratú megál­lapodások, s az a tény, hogy az osztrák és a francia ipar né­hány nagyvállalata rövidesen képvise­leteket nyit Berlinben. A Reuter tudósítója Gerhard Schü­rer megnyitó beszédéből az NSZK diszkriminatív intézkedéseiről elhang­zottakat emelt ki. A nyugat-berlini szö­vetségi utazási hivatal vízumkorláto­zásokkal próbálja akadályozni az NDK kereskedelmének fejlődését, annak el­lenére, hogy már néhány NATO-ország is felvetette e hivatal megszüntetésé­nek szükségességét. Kurt Schmeisser, a vásárhivatal ve­zérigazgatója sajtótájékoztatóján érté­kelte a jelentéseket, a Lipcsei Tavaszi Vásár iránt megnyilvánult nemzetközi érdeklődést. A vásár aranyérmének el­nyerésére eddig mintegy 500 pályázat érkezett. Az erre a kitüntetésre pá­lyázó kiállítási tárgyak között legna­gyobb számban a szerszámgépgyártás önműködő gépei, valamint az elektro­nikus adatfeldolgozás és a hírközlés­technika gyártmányai szerepelnek. Elő­ször jelentkezett termékeivel — a ki­állító 25 fejlődő ország közül — a lip­csei fórumon a Dél-jemeni Köztársa­ság és Jordánia. A 350 250 négyzet­­méternyi kiállítási terület kétharma­dán az NDK iparának gyártmányai kerülnek bemutatásra. A szocialista országok 40 000 — egyedül a Szovjet­unió 13 000 —, a tőkésországok pedig 65 000 négyzetméternyi kiállítási terü­letet foglaltak el. Kiküldött munkatársunk telefonje­lentésben számolt be a vásár legfris­sebb eseményeiről. Walter Ulbricht és Willi Stoph a műszaki vásár megte­kintése közben a magyar szerszám­­gépcsarnokban, a TECHNOIMPEX ki­állítását látogatták meg, ahol a Kiss Árpád vezette magyar kormánydelegá­ció fogadta a magas rangú vendége­ket. Walter Ulbricht a magyar—német kooperációs kapcsolatok jelentőségéről beszélt, és elismeréssel nyilatkozott a TECHNOIMPEX—Starkstrom Anlagen­bau közös termékéről, a numerikus ve­zérlésű esztergapadról. A kiállító 34 magyar vállalat kép­viselőin kívül üzleti tárgyalásokra to­vábbi magyar delegációk is érkeztek Lipcsébe. Az AGROTRÖSZT szakem­berei például 10 millió rubeles szerző­désüket az NDK vásárvárosában kí­vánják újabb 2 millió rubeles kötéssel kiegészíteni. Partnerüktől, a Transport-maschinen­től elsősorban gabona- és silókombájnt, pótkocsikat, kaszálva ra­kodót szeretnének vásárolni. A kétmil­liós új importtétel mintegy 60 százalé­kát már vállalta az NDK-vállalat. Vé­gül még egy AGROTRÖSZT-újdonság: a magyar vállalat kiküldöttei már a jövő évi szerződések előkészítésén is fáradoznak: 1971-re újabb 10 millió rubeles megállapodást terveznek. Az importlista jövőre újabb gépekkel bő­vül — például az önjáró takarmány­­betakarító-géppel —, melyekre komoly szerep hárul majd mezőgazdaságunk eredményeinek növelésében. BRANDT BÁTORÍTJA ANGLIÁT Brandt nyugatnémet kancellár Wilson miniszterelnök meghívására hétfőn megérkezett az angol fővárosba. Három­napos angliai tartózkodása során szá­mos politikai problémát is megvitat a brit kormányfővel, de a megfigyelők szerint elsősorban Anglia közös piaci belépéséről lesz szó. B­randt már megérkezésekor a repülő­­téren kijelentette: a szövetségi kor­mány reméli, hogy nyáron megkezdőd­hetnek a tárgyalások Anglia közös piaci tagságáról. Bonn — hangoztatta a kan­cellár — a tárgyalások sikeres befeje­zését szeretné, mert „Európának szük­sége van Angliára”. Mint mondotta, az angol kormányfővel részletesen meg­tárgyalja majd az angol csatlakozás kérdéseit. H­asonló hangnemben nyilatkozott a kancellár hétfőn este a tiszteletére adott díszvacsorán is. Erőteljes támogatásá­ról biztosította Angliát csatlakozási tö­rekvésében és biztosította Wilson mi­niszterelnököt: nincs kétsége a brit kor­mány és a vezető politikai körök őszinte szándékában. Síkraszállt amellett, hogy a kibővített közösség ne legyen „befelé forduló egyesület”, hanem ellenkezőleg: kössön megállapodásokat azokkal az EFTA-tagállamokkal, melyek nem akar­nak vagy nem tudnak felvételért folya­modni. B­randt nem hagyott kétséget afelől, hogy a Hatok közösségének kibővítése a „technikai problémák” miatt hosszabb időt vesz igénybe. Kemény alkura ke­rülhet sor a vélt vagy valóságos érdek­­ellentétek miatt — mondotta, de hozzá­tette : a gyakorlati együttműködés el nem hanyagolható követelményei egyre erőteljesebben jelentkeznek. A kancellár kitért a kibővített euró­pai közösség és az Egyesült Államok jövőbeni kapcsolataira és ésszerű együttműködést sürgetett „különösen a gazdasági területen”. IZLAND AZ EFTA TAGJA LETT Izland március 1-ével hivatalosan az Európai Szabad Kereskedelmi Tár­sulás (EFTA) 9. tagállama lett. Az északi szigetország ezzel lemond ha­gyományos protekcionista gazdaságpo­litikájáról. A Reuter iroda tudósítója szerint remélik, hogy az EFTA segít­ségével megreformálhatják Izland gaz­daságát, amely jelenleg devizabevéte­leinek 95 százalékát hal és haltermé­kek exportjából nyeri. Reykjavikban arra számítanak, hogy az EFTA-orszá­­gokból tőke érkezik majd az országba, fejlődik az ipar és kiaknázzák a szi­get eddig úgyszólván érintetlen ener­giatartalékait, amelyek a folyókban, vízesésekben, és hőforrásokban rejle­nek. A kormány attól tart, hogy a ha­lászat és halfeldolgozás már nem soká tarthatja el a sziget lakosságát, amely jelenleg 200 000 fő és 30 év múlva előreláthatólag ennek kétsze­rese lesz. V­asárnaptól kezdve Izland iparcik­kei vámmentesen juthatnak be, Anglia, Norvégia, Svédország, Dánia, Svájc, Ausztria, Portugália és Finnország piacára. Az EFTA tagállamai viszont tízéves türelmi időszakot biztosítottak Izlandna­k a vámatrifák fokozatos el­tüntetésére. A csatlakozás ellenzői — élükön az Izlandi Kommunista Párttal — arra mutatnak rá, hogy a többi EFTA- állam fejlett ipara nem segíti majd a fejlesztésben, hanem éppen ellenkező­leg, elfojtja a szigetország alig ki­bontakozó saját iparát. AZ LJJ INDIAI KÖLTSÉGVETÉS Indira Gandhi — pénzügyminiszteri minőségben — az új-delhi törvény­­hozás elé terjesztette a következő pénzügyi év költségvetési előirányza­tát. A­z előirányzat értelmében eltörlik a tea exportadóját, és jelentősen — 500-ról 200 rúpiára — mérséklik a ki- Vitt júrótermékek metrikus­ tonnájára kivetett illetéket. A teakivitel előnyö­sebb szerkezetének ösztönzésére áren­­gedm­ényeket helyeztek kilátásba a legjobb minőségű teák kivitelénél, másrészt forgalmi adóval sújtják a rosszabb minnőségű teákat. Felemelik a benzin és az olaj, a­ ci­garetta, az ital, az importált motor­alkatrészek és a szabadpiaci cukor árát. Nagyjából változatlanok marad­­nak viszont a vállalati adók. Indira Gandhi hangsúlyozta, hogy a következő pénzügyi év legfontosabb feladata a hatalmas jövedelemkülönb­ségek részleges kiegy­enlítése lesz. A legmagasabb jövedelműek több adót fizetnek az adómentesség határát pe­dig az évi 650 dolláros keresetben ál­lapítják meg. N­oha az új költségvetési tervezet több mint 300 millió dolláros deficitet irányoz elő, nincs ok aggodalomra — mondotta a miniszterelnök-asszony — minthogy az ország élelmiszerellátása kedvező. Hozzátette,­ hogy a védelmi kiadások az 1970—71-es pénzügyi év­ben több mint 50 millió dollárral növe­kednek. Indira Gandhi bejelentette, hogy a jelenlegi helyzetben nem gondolnak a­­ külföldi kézben levő bankok áltart­o­­sítására. Cáfolta viszont a Washington Post-ban megjelent hírt, hogy ezeket a bankokat a jövőben sérti államosítják. ISMÉT TANÁCSKOZNAK AZ EGK AGRÁRFÖLÖSLEGÉNEK CSÖKKENTÉSÉRŐL A Közös Piac földművelésügyi mi­niszterei hétfőn ismét összeültek Brüsszelben, megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehetne korlátozni a me­zőgazdasági túltermelést, amelynek szubvencionálása évenként 950 millió dollár ráfordítását követeli meg. A miniszterek legutóbbi ülése — mint a VILÁGGAZDASÁG annak ide­jén jelentette — sem sokra jutott a vaj, a cukor és a nem durum búza ügyében, amelyekből a legnagyobb fö­lösleg halmozódott fel. Heger belga földművelésügyi miniszter, a jelenlegi ülés elnöke, a múlt héten végigutazta a közösség fővárosait, hogy kipuha­tolja a kompromisszum lehetőségét. NAPRÓL NAPRA ♦ TÁMOGATÁSÁT ÍGÉRTE ANGLIÁNAK BRANDT bonni kancel­lár, aki Londonban megvitatja a brit kormányfővel azokat a kér­déseket, amelyek Angliának a Közös Piachoz való csatlakozásával kapcsolatosak. Nyilatkozatában a kancellár a kibővítendő EGK és az USA közötti „ésszerű együttműködés” mellett foglalt állást. ♦ IZLAND AZ EFTA TAGJA LETT és azt reméli, hogy ezzel meg­szüntetheti egyoldalú függését a halexporttól. A csatlakozás ellenzői azonban attól tartanak, hogy az EFTA-országok iparának konku­renciája csírájában megfojtja az északi szigetország fejletlen iparát. ♦ BELGRÁDBA ÉRKEZIK SCHILLER bonni gazdasági miniszter. A kedden kezdődő megbeszélések napirendjét nem határozták meg előre, de a miniszter látogatása alkalmából alakul meg a jugoszláv— nyugatnémet gazdasági és ipari együttműködési bizottság. ♦ AZ ACÉLIPARBAN 1969 a meglepetések éve volt, 1970 pedig a le­hetőségeké lesz. Ebből a gondolatból indul ki a tőkés világ acél­iparának helyzetét elemző cikkünk. ♦ A HENGERELTÁRUK VILÁGPIACI értékesítési lehetőségeiről kö­zölt írásunk ugyanezt a témát magyar szempontból taglalja, és arra a megállapításra jut, hogy a kedvező konjunktúra alighanem tartós marad, továbbra is gazdaságos lesz kohászati termékeink exportja a tőkés piacokra. ♦ A LENGYEL—OLASZ KAPCSOLATOKRÓL nyilatkozik sajtószemle rovatunk cikkében a lengyel külkereskedelmi miniszter. Hangsú­lyozza, hogy javítani kell a lengyel exportstruktúrát, mert jelenleg az Olaszországba irányuló kivitelben csak 10 százalékkal részesed­nek a beruházási javak. A miniszter a legnagyobb perspektívát a vegyiparban, a bányaiparban és az elektromechanikai iparban látja az olasz—lengyel együttműködés szempontjából. ♦ AUSZTRIÁBAN A MARHA- ÉS BORJÚHÚS piacán áruhiány vár­ható az idén, amit importtal vagy az export csökkentésével kell ki­egyenlíteni. Vágósertésben viszont a keresletet meghaladó kínálat­tal kell számolni, erre a következtetésre jut a negyedik oldalon kö­zölt tudósításunk. ♦ A VILÁG GYAPOTTERMELÉSE idén jóval kevesebb lesz az előző évben szedett mennyiségnél. Az árupiac rovatban közölt jelentésünk a szocialista országok gyapottermését 15,6 millió bálára becsüli. Magyar—belga gazdasági kapcsolatok M­agyarország és Belgium kölcsönös áruforgalmában a magyar kivitel 1965-től 1969-ig 80 százalékkal emel­kedett (1969-ben a forgalom az előző évivel csaknem azonos szinten volt). A Belgiumba szállított magyar ex­portcikkek értéke elérte a 200 millió devizaforintot, az onnan származó importcikkeké pedig 180 millió deviza­forint körül volt. A Belgiumba irányuló magyar ex­port több mint 40 százalékát tavaly a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­mékek képezték. A magyar vállalatok többek között vágómarhát, friss gyü­mölcsöt, pirospaprikát, paradicsom­pürét szállítottak. A fogyasztási ipar­cikkek árucsoportja a kivitelijén 27 százalékot képviselt. A belga importő­rök konfekcióipari termékeket, láb­belit, bőrdíszműárut, bútort, háztar­tási cikkeket, edényeket vásároltak. A kivitel további, fennmaradó részét anyagok, félkésztermékek adták, ezek között volt kikészített bőr, vegyszer, acélcső, hengereltáru és gyógyszer­­alapanyag. A magyar vállalatok Belgiumból el­sősorban anyagféléket, alkatrészeket, félkésztermékeket vásároltak — ez képezte az import 80 százalékát. A magyar vállalatok a múlt évben beszereztek Belgiumból mezőgazdasági termékeket is, húst, továbbá ipari fo­gyasztási cikkeket, sportszereket és gépipari gyártmányokat. Megjelentek a magyar üzletekben a Belgiumból importált gépi szőnyegek. A három évre szóló hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodás megkötésének évében — 1967-ben — létrejött a két ország közötti kooperációs megállapo­dás is. Az azóta eltelt időszakban két alkalommal került sor a kooperációs megállapodás értelmében életre hí­vott gazdasági, ipari-műszaki együtt­működési magyar—­belga vegyes bizott­ság tárgyalásaira. A tavaly november­ben megtartott legutóbbi vegyes bi­zottsági ülésen több elvi kérdésben állapodtak meg az érdekeltek. Úgy határoztak, hogy zöld utat kapnak a kooperációs szállítások. A hivatalos szervek bizonyítják a szükséges enge­délyek gyors kiadását. Az eddig létre­jött vállalatok közötti kooperációs megállapodások gyógyszerek, mezőgaz­dasági felszerelések gyártására, illetve értékesítésére vonatkoznak. Tárgyalá­sok folynak újabb kooperációs válla­lati megállapodások aláírásáról is. Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK N­éhány kisebb amerikai bank a múlt héten leszállította a legfontosabb ügy­feleinek felszámított kedvezményes ka­matot, a „prime rate”-t, s ennek nyo­mán felszöktek a részvényárak a Wall Streeten. A megélénkült keresletet tük­rözve 20,13 pontal emelkedett a Dow Jones index. Négy hónap óta ez volt a legnagyobb emelkedés. N­oha a nagybankok nem tulajdonítot­tak különösebb jelentőséget a kisebb bankok félszázalékos kamatlábcsökken­tésének, a Wall Street reménykedve fo­gadta a hírt, miután a hitelszűke és a rekordmagasságú kamatlábak már több mint egy év óta nyomást gyakorolnak a piacra. A világ legnagyobb ügynöki vállalatának elnöke feltűnést keltő nyi­latkozatában azt jósolta, hogy két hó­napon belül a nagybankok is követni fogják a kamatlábcsökkentés példáját. Piaci körök szerint örvendetes jelnek tekinthető a legfőbb gazdasági mutatók visszaesése, amelyek a gazdaság további lehűlését tükrözik. A figyelem közép­pontjába került az autóipar, miután a legfontosabb autógyárak jelentése sze­rint 18 százalékkal visszaestek február közepén az autóeladások. A General Motors bejelentette a termelés újabb csökkentését s ennek következtében 2200 munkás elbocsátását. A gyár kana­dai leányvállalata a kereslet csökkenése következtében egy hétre teljesen leáll. Az általános gazdasági lehűléssel össz­hangban januárban ismét visszaestek a tartós fogyasztási cikkekre feladott ren­delések mintegy 5,6 százalékkal. A rész­vénypiacon kedvezően értékelték Her­bert Steinnek, az elnök egyik gazdasági tanácsadójának szavait is, aki szerint a visszaesés már túljutott a mélyponton, a gazdaság az alacsonyabb inflációs ráta felé halad, s a recesszió elkerülhető. A hazai olajrészvények árai emelkedtek a leggyorsabb ütemben, nagyrészt Nixon elnök elhatározását követően, aki elha­­lasztotta­ a külföldi olajbehozatal köny­­nyítését célzó importkvóta-rendszer módosítását. Londonban a font megerősödése nem sokban segítette elő az ipari részvények árfolyamának javulását, noha hozzá­járult az állami kötvények szilárdságá­hoz. A vásárlási kedv hiánya mérsékelten lenyomta a vezető ipari részvények ár­folyamait és a kedvezőtlen tendenciát még a Rolls Royce, a Shell, a British- American Tobacco sem tudták elkerül­ni. A piaci irányzatokat meghatározó tényezők közé sorolják a Ford gépkocsi­gyár jövője körüli bizonytalanságot, az angol kamatláb csökkenéséről elterjedt híreket. Kedvező hatást váltott ki ugyanakkor az a tőkés köröket meg­nyugtató konzervatív párti nyilatkozat, hogy a párt hatalomra jutása esetén csökkenthetik a nyereségi adót. Frankfurtban — Londonhoz hason­ lóan — a múlt hét végére meggyengült a piac irányzata, nagyrészt a kormány konjunktúra- és adópolitikai intézkedé­sei körüli bizonytalanság miatt. A lefelé irányuló tendencia szinte valamennyi iparágra kiterjedt, legerősebben azon­ban a gépipar és a gépkocsigyárak papírjait érintette. Piaci körökben első­sorban Schiller gazdaságügyi minisztert bírálják, mert túlságosan erősen nyomta a konjunktúrapolitika gázpedálját és ezért most kénytelen lesz népszerűtlen intézkedésekhez folyamodni. Nagy je­lentőséget tulajdonítanak Frankfurtban a központ banktanács március 6-i ülé­sének, amelyen meglepetésre Schilleren kívül Moeller pénzügyminiszter is részt vesz. A magas pénz- és tőkepiaci kama­tok ugyancsak kedvezőtlenül hatottak a részvények ártendenciájára. N­em alakult ki egységes irányzat a zürichi piacon, ahol a svájci bankok részvényei nagy veszteségeket szenved­tek. Ugyanakkor az amerikai, sőt a nyu­gatnémet részvényeket igen keresték. Párizsban sem alakult ki egyértelmű irányzat, itt is hiányoztak a meghatá­rozó tényezők. Az állami kézben levő francia vasúttársaság dolgozóinak meg­mozdulásai okoztak némi idegességet. A külföldi kibocsátások közül egyedül az amerikai részvényeket keresték, a Wall Streeten kialakult kedvezőbb légkör nyomán.

Next