Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-05 / 83. (328.) szám

1970. MÁJUS 5. Véget ért az UNIDO Tanácsának IV. ülésszaka kiküldött tudósítónktól. Május 1-én, a hajnali órákba húzódó vita után ért véget az UNIDO irá­nyító szervének, az Iparfejlesztési Ta­nácsnak ez évi ülése. A határozati ja­vaslatok száma ezúttal sokkal kevesebb volt, mint az előző években, és külö­nösen az UNIDO speciális konferen­ciájának összehívására vonatkozó ja­vaslat csak hosszas tárgyalások után került elfogadásra. Mint ismeretes, a fejlődő országok javasolták, hogy a jövő évben a tanács­ülés után közvetlenül minden tagállam lehető legmagasabb szintű képviselői­nek részvételével tartsanak tanácsko­zást, amelyen az UNIDO hosszú távú programját, szervezeti és pénzügyi problémáit vitatnák meg. A fejlett tőkésországok jelentős része ellenezte ezt az értekezletet. Amikor azonban úgy látták, hogy arra mindenképp sor kerül, akkor inkább arra törekedtek, hogy mielőbb tartsák meg és így ele­jét vegyék annak, hogy a konferenciát eredményesen elő lehessen készíteni. A szocialista országok ezzel szemben a megfelelő előkészítés biztosítására tet­ték a fő hangsúlyt. Végül az elfogadott határozat szerint — amelyet formáli­san még az ENSZ Közgyűlésének is jóvá kell hagynia — az UNIDO ügy­vezető igazgatója haladéktalanul kon­zultál az összes tagállam kormányá­val és ezek állásfoglalásától függően tartják meg 1971 júniusában vagy de­cemberében a konferenciát, az Ipar­­fejlesztési Tanács V. üléséhez kapcso­lódva. A három témakörben az UNIDO Titkársága sürgősen elkészíti azokat az anyagokat, amelyeket megtárgyalásra javasol a kormányoktól beérkező vála­szok alapján­. A IV. Tanácsülés tiszti­karából alakított előkészítő bizottság tesz javaslatot további anyagok kidol­gozására, a pontosabb napirendre stb. Ez lehetővé teszi, hogy a csupán egy hétig tartó konferenciára a delegációk már kölcsönös álláspontok megisme­rése és bizonyos konzultációk után utazzanak ki. A szocialista országok követelték, hogy a részvételt ne kor­látozzák csupán az UNIDO tagorszá­gaira és tegyék lehetővé az NDK rész­vételét is. Ezt a törekvést Szudán és Irak képviselője is támogatta. Az utób­bi kérte, hogy mivel ezt a javaslatot nem fogadták el, töröljék a konferen­cia összehívására vonatkozó határozati javaslat szerzői közül. E problémával kapcsolatos külön véleményüket az ér­dekelt országok a jegyzőkönyvben rög­zítették, de az egész határozatot a ta­nácsülés formai szavazás nélkül egy­hangúan elfogadta. A speciális konferenciára való tekin­tettel az V. Tanácsülés az előkészítő munkacsoport tanácskozásaival együtt csak 3 hétig tart és napirendjéből hiányzik az általános vita. Ezt majd a konferencia helyettesíti. Magyar ja­vaslatra napirenden szerepel azonban még egy beszámoló a konferencia elő­készítéséről. A magyar delegáció be­jelentette, hogy a rövidebb üléstartam­ra való tekintettel csak a VI. Tanács­ülés napirendjére kívánja tűzni az UNIDO-nak az UNDP Speciális Alap­jának terhére végzett technikai segély­tevékenységéről szóló beszámolót és annak vizsgálatát, hogy milyen mód­szerekkel lehet ezek hatékonyságát értékelni. Határozat született az UNIDO sze­repéről az iparfejlesztési tevékenység koordinálásában. Ez az ENSZ regio­nális és más szakosított szervezeteivel való együttműködést szorgalmazza. Felhívja a figyelmmet, hogy az iparral kapcsolatos multilaterális segélytevé­kenység koordinálásán kívül az érde­keltek kérésére foglalkozzon azzal is, hogy a multilaterális programok a nem­zeti tervekhez és a bilaterális segélyek­hez is kapcsolódjanak, növeljék az egyes országokban az ENSZ-szervek tevékenysége közötti koordinációt. Egy másik határozat felhívja a kor­mányokat, hogy adjanak tájékoztatást az 1967-ben Athénben tartott iparosí­tási szimpozion alapján végrehajtott intézkedéseikről. Az UNIDO VI. Ta­nácsülésére a Titkárság készítsen rész­letes tájékoztatót Végül egy részletes határozat foglal­kozik az UNIDO gyakorlati tevékeny­ségével. Felhívja az UNIDO-t, hogy hosszú távú, országokra bontott segély­­programokat készítsen, az UNDP ha­sonló elképzeléseivel összhangban. A határozat egyéb vonatkozásban is az UNDP-vel kapcsolatos viszonyt érinti. Összefoglalva elmondható, hogy a tanácsülés nyugodt légkörben zajlott le. A szocialista országok aktívan sze­repeltek és fellépésük általában pozitív visszhangot váltott ki. Speciális Kon­ferencia pedig fontos mérföldkő lehet az ENSZ iparfejlesztési tevékenységé­ben. PÁRIZS LETÖRLESZTETTE RÖVID LEJÁRATÚ ADÓSSÁGAIT A francia fővárosban nyilvánosságra hozták az arany- és valutartalékok áp­rilisi alakulásáról szóló jelentést. A múlt hónapban Franciaország valuta­műveletei több mint 380 millió dollá­ros bevételt eredményeztek. Ebből 311 millió dollárt az ország rövid lejáratú adósságainak törlesztésére fordítottak, s ily módon Franciaország gyakorlati­lag valamennyi, külfölddel szemben fennálló rövid lejáratú tartozásától megszabadult. A francia tartalékok még emellett is több mint 70 millió dollárral gyarapod­tak, s jelenleg meghaladják a 4 mil­liárd dolláros szintet. Az áprilisi jelentést megelőzően már a márciusi jelentés is kedvező volt: kö­zel 164 millió dollárra rúgott a kiadá­sokat meghaladó devizabevétel, amely­nek szinte teljes egészét az adósságok visszafizetésére fordították. (Reuter) ­ A svájci pénzpiacon felfüggesztet­ték a svájci frankban jegyzett külföldi kölcsönök kibocsátását, jelentette be a svájci bankszövetség. Az intézkedés egyelőre csak a három legnagyobb bankra vonatkozik, de szakkörökben arra számítanak, hogy a rendelkezés befolyásolja majd a kisebb bankok ilyen irányú tevékenységét is. A svájci jegybankkal előzetesen megtárgyalt in­tézkedés célja enyhíteni a svájci tőke­piacra nehezedő nyomást.­­ Megnyitották Jugoszlávia legnagyobb repülőterét Rijekában. A légikikötő 90 millió új dinárba került, és egyike az ország legkorszerűbb létesítményeinek. A kifutópálya hossza 2250 méter, így bármilyen típusú gép használhatja.­­ A csehszlovák légitársaság május 4-én elindította az első Prága—New York-i járatát, amelyen hetente két al­kalommal közlekednek gépek. A vona­lon járó IL—62-es, sugárhajtású gépek (amelyek 186 utast szállítanak), heti egy alkalommal a Prága—Montreal- New York vonalon, a másik­ alkalom­mal pedig a Pozsony—Prágai—Amster­dam—New York vonalon közlekednek.­­ Június 18. és 28. között München­ben csehszlovák exportbemutatót tar­tanak. A prágai kereskedelmi kamara, valamint a müncheni vásár és kiállí­tásrendező társaság által rendezett ki­állítás célja: a két ország közötti áru­csere-forgalom bővítése.­­ Szovjet—japán lazachalászati egyez­ményt kötöttek Moszkvában. Eszerint Japán ebben az évben 90 ezer tonna halat foghat ki a Csendes-óceán észak­­nyugati részén. A szovjet fél korlátozta a japán halászok előtt is nyitva álló területeket, de cserébe számos egyéb előnyöket adott. A WI­D JELENTI 9 Lényegesen javult az angol hajó­építő műhelyek helyzete. Míg 2 évvel ezelőtt a rendelésállomány értékben mindössze 618 millió fontot tett ki, je­lenleg 900 millió font értékben tarta­nak nyilván megrendeléseket.­­ A kubai forradalom kikiáltása óta nem arattak annyi cukornádat, mint az idei szezonban — jelentették be Ha­vannában. A múlt év végéig összesen több mint 6,78 millió tonna nádat taka­rítottak be.­­ Az amerikai kereskedelmi protek­cionizmus egyik eszközét, az amerikai eladási árrendszert (ASP) meg kell szüntetni, mert ez a feltétele a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások­ról folytatandó nemzetközi megbeszé­léseknek, jelentette ki Gilbert, a wa­shingtoni kormánynak a kereskedelmi tárgyalásokkal megbízott képviselője.­­ Irán és a Német Szövetségi Köztár­saság 50,5 millió márkás nyugatnémet hitelről írt alá megállapodást. Az ösz­­szeg felét az iráni kormány, a fennma­radó részt pedig a teheráni iparfejlesz­tési bank kapja. 9 Május 4-én a gabonafeleslegek ke­letkezéséről tanácskoztak a Közös Piac tagállamainak, valamint a világ fő ga­bonaexportáló országainak küldöttei a kanadai Ottawában. A Közös Piac de­legációját Manshalt, a brüsszeli bizott­ság alelnöke vezette.­­ Az angol szórakoztatóiparban 100 millió fontos óriáskombinát jött létre a Fortes és a Trust Houses vendég­látóipari vállalatok összeolvadásával. A Trust Houses elnökének közlése sze­rint így a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű egyesülése született meg, amely sikeresen felveheti a versenyt az ame­rikai óriásokkal is. ÁPRILISBAN IS EMELKEDTEK AZ ANGOL TARTALÉKOK Nagy-Britannia arany- és valuta­­tartalékai áprilisban újabb 21 millió font sterlinggel emelkedtek és elérték az 1 milliárd 150 millió fontos szintet — jelentette be Londonban a pénzügy­minisztérium. A hétfőn közzétett adatok azt ta­núsítják — írja a Reuter — hogy az angol tartalékok két év óta legmaga­sabb szintjükön állnak. Már március­ban 28 millió font sterlvnngel emel­kedtek, s emellett sor kerülhetett je­lentős kölcsön­törlesztésre, sőt 16 mil­lió font visszafizetésére a Nemzetközi Valuta Alapnak. Londoni kormánykörök az angol fi­zetési pozíció szempontjából kedvező­nek ítélték meg az elmúlt hónapot: folytatódott a külföldi valuták be­áramlása. Ezeknek legnagyobb részét adósságok visszafizetésére fordították. Az OECD főtitkára a japán tartalékokról Japánban tett egyhetes látogató kör­útja befejeztével van Lennep, az OECD szervezet főtitkára derűlátóan nyilatkozott a japán kormány vezetői­vel folytatott tárgyalásairól. A főtitkár szerint az OECD orszá­gok nem ellenzik, hogy Japán növelje arany- és valutatartalékait, mert tuda­tában vannak annak, hogy e tarta­lékok színvonala viszonylag még min­dig alacsony és Japánnak a jövőben több külföldi valutára lesz szüksége. Az egyetlen kérdés, hogy Japán mi­lyen ütemben halmozza fel a külföldi valutákat — tette hozzá. Ugyanakkor felhívta a japán vezetők figyelmét, hogy mielőbb számolják fel a keres­kedelmi és a tőkeforgalmi korlátozá­sokat. Az OECD főtitkárának látogatásával egyidőben jelentették be Tokióban, hogy április végéig további 55 millió dollárral nőttek a japán tartalékok és elérték a 3 milliárd 923 millió dol­lárt. A pénzügyminisztérium közlemé­nyéből kiderül, hogy a tartalékok vi­szonylag lassú emelkedésének oka részben az import növekedése, rész­ben a külföldi befektetők eladásai miatt a tőkebeáramlás lelassulása. A japán fővárosban egyben azt is nyilvánosságra hozták, hogy az 1970. március 31-ével végetért pénzügyi év­ben 6,4 százalékkal emelkedtek a fo­gyasztói árak, szemben a kormány 5,7 százalékos előirányzatával. Négy év óta ez volt a fogyasztói árak leggyor­sabb ütemű emelkedése. (Reuter) Az NDK és Szíria megállapodásai Az NDK-ban tartózkodó szíriai kor­mányküldöttség néhány napos gazdasá­gi tárgyalássorozat eredményeképpen több gazdasági megállapodást kötött a Német Demokratikus Köztársasággal. Az ADN jelentése szerint megegyezés született a két kormány között a né­met külkereskedelmi bank és a szíriai központi bank együttműködéséről, jegyzőkönyvet írtak alá a két ország közötti kereskedelem fejlesztéséről és a tudományos-műszaki kapcsolatok bő­vítéséről. A felek megegyeztek a hosz­­szú lejáratú gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésben és megal­kották az együttműködést elősegítő bi­zottság alapokmányát. A gazdasági megbeszélések idején ült össze első íz­ben az említett vegyes bizottság, hogy a múlt év júliusában kezdődött együtt­működést szerződésben rögzítse. (Reuter) Az AEROFLOT megállapodása A szovjet AEROFLOT, az AIR FRANCE és a japán JAL légitársaság Párizsban háromoldalú megállapodást kötött a Tokió—Moszkva—Párizs kö­zötti új légi járat közös üzemeltetéséről. Eszerint a Szibéria fölött haladó légi­­úton a három légitársaság gépei bo­nyolítják le a forgalmat, mégpedig­­mindegyikük kétszer hetente. Íj tarifa az osztrák-szovjet áruszállításban Az osztrák államvasutak igazgató­sága közölte, hogy 1970. május elsejével életbe lépett az új vasúti áruszállítási díjszabás Ausztria és a Szovjetunió között. A tarifaszerződés kidolgozását a Szovjetunióval, Csehszlovákiával és Magyarországgal folytatott hosszas tár­gyalások előzték meg. Az új díjsza­bási rendszer lehetővé teszi, hogy az ÖBB bármely pályaudvaráról (bele­értve a külföldi területen fekvőket is, például a buchsi, és a passaui fő­­pályaudvart, Tarvisio központi pálya­udvarát, a Stájer vasút, valamint a Győr-Sopron-Ebenfurti vasút állomá­sait) a Szovjetunió bármely pályaud­varára, vagy fordított irányban, egyet­len átmenő fuvarlevéllel lehessen árut feladni. A két ország között az első világháború óta hasonló egyezmény nem állt fenn. Hétfőn délben a bécsi Déli pályaudvaron ünnepélyesen útnak indították az első két vagont, amelyek már az új egyezmény keretében szál­lítanak árut a Szovjetunióba. (Reuter) Emelik a gumiabroncsok árát Az autóabroncs nemzetközi piacán áremelési hullám söpört végig. A Reuter-iroda jelentései szerint az Egye­sült Államok és Anglia gumigyárai egységesen 7,5 százalékkal felemelték az általuk gyártott különböző autóab­roncsok és tömlők gyári árát. Az ár­emelést eddig bejelentette a Goodyear, és a Firestone amerikai, az Avon Rub­ber Dunlop angol, valamint a francia Michelin vállalat. A gyári árak jelentős emelése elle­nére az említett vállalatok eladási há­lózatuknak, illetőleg képviselőjüknek azt javasolják, hogy a fogyasztói ára­kon ne változtassanak. Ez természete­sen a kereskedelem árrését csökken­tené. Az áremeléseket a növekvő anyag­­i költségekkel, a legutóbbi béremeléssel és nagyobb beruházási szükségletekkel indokolják. VILÁGGAZDASÁG A Szovjetunió iparának fejlődése 1970 első negyedében A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala jelentést tett közzé a szovjet ipar első negyedéves eredményeiről. Hírügynökségi jelentés alapján a VILÁGGAZDASÁG már röviden is­mertette a fontosabb fejleményeket. Most a részletesebb adatok birtokában —, mód nyílik a számok bizonyos ér­tékelésére a szovjet népgazdaság egyes problémái és a fejlesztési tervek tükré­ben. Az eredmények kedvezőek. Az ipari termelés 8,9 százalékkal nőtt az előző év hasonló időszakához képest, ami szá­mottevő gyorsulást jelent, mind a múlt év első negyedében elért 6 százalékhoz, mind a teljes 1969. évi 7 százalékhoz viszonyítva. Az eredményeket különösen két té­nyező befolyásolta: — a lenini évforduló kapcsán foko­zott erőfeszítések történtek a termelés bővítésére és a különböző eredmény­­mutatók javítására; — a múlt év első negyedében, amely most viszonyítási alapul szolgál, a rend­kívüli téli időjárás az egész népgazda­ságban, így az ipar egyes ágaiban is je­lentős kieséseket okozott. Iparági bontásban (minisztériumok szerinti részletezésben) valamennyi ágazat növelte termelését a bázisidő­szakhoz képest, egyben túl is teljesítette termelési tervét. Hasonló kép adódik a köztársaságok szerinti részletezésnél is. Különösen gyorsan fejlődött — lénye­gében az eddigi növekedési ütemet tartva — a népgazdasági fejlődés szem­pontjából meghatározónak tekintett vegyipar és gépipar, 12—12 százalékos növekedéssel. Egyébiránt a múlt évben felszínre került feszültségek mérséklő­déséről tanúskodnak az adatok. 1969 decemberében, az éves eredmények ér­tékelése során az SZKP Központi Bi­zottsága és a Legfelsőbb Tanács ülésein nyilvánosságra került, hogy egyes ki­termelő ágak lemaradása folytán né­mely nyers- és alapanyagokban, vala­mint a fűtőanyagokban hiányok álltak elő. A feszültségek kiküszöbölését a ter­vek az 1970. évre sem tudták teljes mértékben előirányozni. Ezért a párt és a kormány a gazdálkodó szerveket és a lakosságot racionálisabb anyagfelhasz­nálásra, takarékosságra szólította fel. Természetesen a feszültségek feloldása nem egy negyedév feladata — a fűtő­anyag-ellátást például a tervek szerint néhány éven belül a szibériai olajszál­lítások nagyobb mértékű megindulása fogja végérvényesen megjavítani —, mégis megállapítható, hogy a fejlődés a kívánt irányban halad. A számok tükrében a fent elmondot­tak a következőképpen mutatkoznak meg: A nyers- és alapanyag valamint a fűtőanyag-ellátásnak úgyszólván min­den ágában gyors javulás tapasztal­ható. A fent kiemelt ágazatok, termékek esetében csak a villamosenergia-terme­­lésnél mutatkozik lassuló növekedés. Figyelembe kell azonban venni az ér­tékelésnél, hogy éppen a felsorolt ágak­nál, cikkeknél igen alacsony a viszo­nyítási bázis, a múlt év első negyedé­nek teljesítménye. Nehézségek mutatkoztak a múlt év­ben a lakosság különböző árucikkekkel való ellátásánál, a lakosság vásárlóere­jének megkötésénél. E tekintetben szintén javulásról tanúskodnak a fonto­sabb ágazatok, illetve termékek száza­lékos növekedési adatai. A Hús- és Tejipari Minisztérium tel­jesítményét azért emeltük ki, mert a minisztérium a múlt évben 5 százalék­­kal lemaradt termelési tervének teljesít­­ésében,­ és a munkájában mutatkozó hiányosságok miatt az SZKP Központi Bizottsága külön határozatban el­marasztalta. A lemaradásokkal össze­függésben a közelmúltban a Szovjet­­unió a nyugati országokban jelentős húsvásárlásokat eszközölt. A fontosabb fogyasztási iparcikkek gyártásánál a múlt évi eredmények sem voltak cse­kélyek, itt inkább a magas növekedési ütem fenntartása volt figyelemre méltó. Viszonylag kevés olyan árucikk van, amelynek termelése a múlt év hasonló időszakához képest visszaesett. Ilyen termékek: turbógenerátorok (ez — a termék jellegénél fogva — lehet lökés­szerű kibocsátás eredménye is), sajtoló- és présgépek, kohászati berendezések, olajipari berendezések (a két utóbbi súlyban kifejezve), mezőgép-alkatrészek, bulldózerek. A lakosság fogyasztását közvetlenül érintő cikkekben kevesebb a lemaradás. Lényegesen, 15, illetve 10 százalékkal visszaesett a növényi és ál­lati eredetű zsiradékok előállítása és—­­nyilván ezzel összefüggésben — a szap­pangyártás. Árnyalatnyi lemaradás mu­tatkozik a pamutszövetgyártásban (nőtt viszont az egyéb szövetek, különösen a selyemszövetek előállítása), a kötött fe­hérnemű gyártásában, valamint a kerékpárok és motorkerékpárok előállí­tásánál. Javultak az ipari munka műszaki és gazdasági mutatói. A munkatermelé­kenység 7,9, a megtermelt nyereség 15 százalékkal nőtt. A jelentés azonban megállapítja, hogy a termelési haté­­konyság fokozásának tartalékait még nem használják fel teljes mértékben. Ezzel összefüggésben a Szovjetunióban több irányú kísérlet folyik a tervezési és irányítási rendszer, a gazdasági re­form továbbfejlesztésére. A jelentés­­ megállapítja, hogy a tudományos ku­tatóintézetek, a műszaki tervezési és szerkesztési irodák jelentős munkát vé­geztek, közreműködésükkel új terméke­iket és új technológiai folyamatokat ve­zettek be, előrehaladt a termelési fo­lyamatok komplex gépesítése és auto­matizálása. Több minisztérium és in­tézmény azonban nem teljesítette a tu­dományos kutatási munkákra, valamint a kutatási eredmények gyakorlati hasz­nosítására vonatkozó terveket. Munkácsy Gyula 1970 I. 1969 I. 1969. negyedévi évi Százalékos növekedés az előző év hasonló időszaké­hoz képest Fűtőanyagipar 10,0— 5,0 Villamos energia 7,0 10,0 8,0 Szén 5,0 —0,8 2,0 Olaj 11,0 3,0 6,0 Gáz 8,0 5,0 7,0 Vas- és fémkohászat 7,0 3,0 4,0 Vasérc 6,0 3,0 5,0 Nyersvas 6,0 0,6 4,0 Acél 5,0 1,0 4,0 Hengereltáru 6,0 1,0 3,0 Műtrágya 15,0 3,0 6,0 Műanyagok Ipari célú fakiter­17,0 13,0 12,0 melés 9,0 —3,0 —1,0 Papír 3,0 0,8 2,0 Építőanyagipar 13,0 0,6* 4,0 Cement 9,0 —2,0 3,0 Tégla 12,0 —7,0 —0,7 * Az építőanyagipari minisztérium terme­lési eredménye. 1970 I. 1969 I. 1969./ negyedévi évi Könnyűipar 8,0 5,0 6,0 Élelmiszeripar Hús- és Tejipari Minisztérium 6,0 2,4 4,0/ termelése 8,0 —2,0 0,9 Bőrcipő 8,0 5,0 6,0 Televíziókészülék 9,0 21,0 15,0 Hűtőszekrény 15,0 14,0 , 17,0 Mosógép 7,0 8,0 10,0 Bútor 10,0 8,0 7,0 Személygépkocsi 15,0 5,0 5,0 Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A Wall Streeten hétfőn, május 4-én az árfolyamok újabb zuhanása követ­kezett be a kambodzsai események ha­tására. Az ipari részvények átlagárfo­lyamát jelző Dow Jones-index már egy órával nyitás után 16 ponttal esett, tehát jóval mélyebbre, mint az egy hét­tel korábbi hétéves mélypontja. A nemzetközi értéktőzsdéknek tehát ez a hét sem sok jót ígér, miután a múlt hetet — mint a VILÁGGAZDA­­SÁG­ban erről folyamatosan beszámol­tunk — évek óta nem tapasztalt álta­lános áresés jellemezte. A múlt hét elején bekövetkezett hirtelen áresést a hét végén, főleg Nyugat-Európában, enyhe javulás váltotta fel, ezt azonban elsősorban technikai tényezőknek lehet tulajdonítani. Az áresést kiváltó okok nem szűntek meg. A világméretekben jelentkező, s a vállalatok nyereségét megnyirbáló költséginfláció miatt mind kevésbé valószínű a hitelmegszorítások közeli enyhítése, a nemzetközi politika látóhatárán pedig új zavaró elem tűnt fel, amely különösen a Wall Streetre tett nagy nyomást: az USA kambodzsai beavatkozása. A New York-i értéktőzsdén múlt csütörtökön, Nixon Kambodzsával kap­csolatos bejelentése után, hirtelen visz­­szaestek a már amúgy is igen alacsony részvényárfolyamok. A későbbi speku­lációs visszavásárlás eredményeként azonban végeredményben csak 2,5 pont maradt a Dow Jones-index vesztesége. Londonban az új költségvetés előter­jesztése, április 14-e óta, átlag 10 szá­zalékkal estek vissza a részvényárak. Az ipari részvények indexe csak pén­teken mutatott ismét emelkedő tenden­ciát, 2,8 százalékkal ment feljebb. A Wall Street hatása mellett hozzájárult a piaci pesszimizmushoz az inflációtól való félelem és a választások időpontja körüli bizonytalanság is. Pánikszerű el­adási hullám ugyan nem lépett fel, de a vásárlók kedvetlensége szokatlanul alacsony szinten tartotta az árakat. A többi nyugat-európai tőzsdén is javultak az árfolyamok a hét vége felé, de igazi átütő erő híján csak részben egyenlítődtek ki a hét első napjaiban elszenvedett veszteségek. Csak a párizsi börze volt kivétel, végig stabilak ma­radtak a jegyzések. Tokióban múlt csütörtökön a japán tőzsde történetének egyik legnagyobb árzuhanása következett be, nagyrészt a külföldi befektetők nagyarányú el­adásai és ezt követően a bizalom álta­lános megrendülése miatt. Szombaton viszont erőteljes javulás állott be, és az árfolyamok a csütörtöki vesztesé­geknek már egyharmadát visszanyer­ték. Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG­ban

Next