Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-28 / 100. (345.) szám

3 B­udapesti Nemzetközi VásárBudapest, 1970. ÁJUS 27. KIS CÉG - KIS SZAKEMBER Különös a kettősség a BNV magyar kiállítóinál: míg a nagyvállalatok — legyenek az ipar vagy a külkereskedelem képviselői — szinte kivétel nélkül élvonalbeli szakembereiket, magas beosztású alkalmazottaikat küld­ték ki standjukra, a kisebb, a piacon kevésbé ismert hazai cégek meg­elégedtek a kevésbé kvalifikált, kezdő munkatársak csatasorba állításával. (A jelenségre Pierre S­chum­an belga üzletember hívta fel a figyel­met, s mindjárt példákkal is kiegészítette az elmondottakat: három helyen próbált tárgyalni ma és se nyelvet tudó, se a vállalat dolgairól széles körben tájékozott szakembert nem talált a standokon.) Az ilyen jelent­kezés a vásáron, aligha bizonyítandó, mennyit árthat, különösen a hibát elkövető, ismeretlen nevű kis vállalatoknak. Nem valószínű, hogy a szó­ban forgó vállalatok ekkora szakemberhiánnyal küzdenek. A NEMZETKÖZI VÁSÁR „ÚJONCAI” Elefántcsontpart Először vesz részt idén a BNV-n Elefánt­csontpart Köztársaság azzal a céllal, hogy kiépítse a személyes kapcsolatokat. Eddig a két ország közötti kereskedelem zökkenő­­mentes (a technikai részt főleg az AGRIM­­PEX és a TERIMPEX bonyolította le). „Sze­mélyes megbeszélésekkel kívánjuk erősíteni és fejleszteni a két ország kapcsolatait” — jelentette ki Baquie, a pavilon igazgatója. Elefántcsontpart főként kávét és trópusi nemes fát exportál, de egyik fő törekvésük, hogy kiszélesítsék a kínálatot a magyar vá­sárlók előtt. Jelenleg az 1967. május 30-án kötött kétoldalú megállapodás szabályozza a forgalmat, amely évente átlagosan 1,5 mil­liárd CFA-frankot ér el. A lehetőségek en­nél nagyobbak, hiszen Elefántcsontpart — Baquie szerint — rövid idő alatt meg tudná kétszerezni szállításait. A tények azt mu­tatják, hogy az elmúlt három évben az áru­csere volumene kissé visszaesett, amit az afrikai partner pénzügyi nehézségekkel és a szállítások zömét kitevő Robusta fajtájú kávé iránti lanyhuló magyar érdeklődéssel magyaráz. Pakisztán Az Indiai-óceán térségének egyik kulcs­hatalma, a csaknem 100 miliós Pakisztán, fontosnak tartja a két ország gazdasági kapcsolatainak erősítését — mondotta Mo­hammed Akram, a pakisztáni pavilon igaz­gatója. Ezt a BNV-n való első részvétele is jelzi. Az ország gazdasági köreinek célja — mint a legtöbb fejlődő államé — diverzifi­kálni a Magyarországnak szállított termékek körét. Eddig a magyar importőrök általában nyers jutát és nyers gyapotot vásároltak és alig vettek iparcikkeket. A jelenlegi áru­bemutató célja, megismertetni a magyar vásárlókat és szakembereket Pakisztán fej­lődő könnyű- és nehéziparának termékeivel, megismerni a magyar közönség ízlését. A textil-kötöttáruktól, ötvösmunkáktól (réz és bronz serlegek, tálak, különféle készletek), a kézi csomózású szőnyegektől és a bőr­áruktól várják a legnagyobb sikert. A pavil­ion igazgatója felhívta a figyelmet a cipők versenyképes árára és a jó minőségére. A Szovjetunió évről évre milliós tételben vásá­rol pakisztáni cipőket, Lengyelország és Csehszlovákia is nagy vevő. _____ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK TIZENÖTEZER CSEHSZLOVÁK SZERSZÁMGÉP A prágai Strojimport filmbemutató­val egybekötött tájékoztatót tartott. A vállalat fő exportcikkei elsősorban a szerszámgépek, amelyek közül magyar üzemekben már 15 000 dolgozik. Az idén a magyar külkereskedelem 5,5 mil­lió rubel értékben vásárol csehszlovák szerszámgépeket. MAGYAR KOSZTÜMÖK KUWAITBAN Nyolcezer terméket állít elő a Fő­városi Kézműipari Vállalat. Egymilliár­dos termelésének negyede kerül export­ra. Kuwaitba kosztümöket, a Kanári­szigetekre anovákokat, Ausztriába sző­nyeget, Irakba és Norvégiába textil­játékokat szállítanak. Bossányi György, a vállalat igazgatója ismertette, hogy jelenleg francia, jugoszláv és kanadai cégekkel tárgyalnak. A franciákkal gyártási kooperációt és bérmunka-meg­állapodás készítenek elő. Ugyancsak francia cégektől bőr- és cipőipari gépe­ket kívánnak vásárolni, amelyeket ter­mékekkel fizetnének. Az ARTEX köz­reműködésével kanadai cégtől nagyobb megrendelést várnak. Egy jugoszláv céggel bérmunka-tárgyalásokat kezdtek. NAGYDÍJAS „BABY” PULYKA A vásáron nagydíjjal tüntették ki a bontott „Baby” pulykát, amelyet a Baromfiipari Országos Vállalat hoz forgalomba, s a TERIMPEX közvetí­tésével nyugat-európai piacokra is szállítanak — mondotta Láng György, a vállalat vezérigazgatója szerdán dél­előtt a sa­jtó­tájékoztatón. A vezér­igazgató bejelentette: Magyarország az európai baromfi-fogyasztásban az első helyre került. MEGKEZDŐDIK A TEFLONGYÁRTÁS A Pest megyei Műanyagipari Vál­lalat kiállítását Hodászi József fő­mérnök mutatta be az újságíróknak. A jövő év harmadik negyedében a vállalat megkezdi a magyar—szovjet vegyipari együttműködési egyezmény alapján a teflongyártást. Ez a „mű­anyagok királynője” címet viselő ter­mék gyakorlatilag mindent tud, amit műanyag egyáltalán tudhat. A hazai igények ellátásán túl a KGST szük­ségleteit is fedezni kívánja a Mű­­anyagipari Vállalat. 350 EZER RUBELES SZERZŐDÉS A Vízgépészeti Vállalat sajtótájé­koztatóján Nagy Lajos igazgató ismer­tette, hogy a vállalat termékei négy világrész országaiba jutnak el. Ami a legújabb eredményeket illeti, nyolc Aquaglobus víztornyot adtak el a Strojexport cégnek 100 ezer rubel értékben, ezenkívül 350 ezer rubel értékben Hidroglobus víztornyot, va­lamint úszó szivattyútelepeket, ugyan­csak 100 ezer rubel értékben. A DEVIG típusú toronyszűrő szabadal­mát japán és spanyol cégeknek adták el egyenként 250 ezer dollárért. Je­lenleg NIKEX—OVH-delegáció tartóz­kodik Szudánban 50 víztisztító beren­dezés és 50 acélszerkezetű víztorony szállítása ügyében. Nagy érdeklődés kíséri a világszínvonalú XIVIG víztisz­tító-berendezést — a BNV-n olasz és NSZK-beli cégek érdeklődnek iránta. Szíriai textiláruk Budapesten Szíria már négy év óta állandó résztvevője a BNV-nek, s a jelek szerint az idei év hozza meg a szíriai könnyűipari termékek (harisnyák, férfi-női pulóverek, női fehérneműk) sikeres bemutatását a magyar piacon — hangoztatta Mohamed Nafeh Asfar, a szíriai pavilon igazgatója. A magyar belkereskedelmi minisz­ter keddi látogatását követően számos magyar érdeklődő kereste fel a pavi­lont. Remélhető, hogy hamarosan meg­érkezik a magyar üzletekbe a szíriai áru.­­ Számunkra ez annál is fonto­sabb, mert szükségünk van mindenre Magyarországról, ami műszakilag kor­szerű, s ami mezőgazdaságunk és iparunk fejlődését meggyorsítja — mondotta az igazgató. — Exportunk növelésével nagyobb volumenben im­portálhatunk magyar mezőgazdasági gépeket, transzformátorokat, villamos készülékeket, komplett gyáripari be­rendezéseket. Szíriai szakemberek rendszeres szakképzésben részesülnek Magyarországon és reméljük, hogy a szír külkereskedelmi miniszter múlt év novemberi budapesti látogatása után a magyar licencek, technológiai eljárások átvétele is szervezettebb ke­retek között és gyorsabb átfutási idő­vel valósulhat meg. Munkatársunk felvetette az a gon­dolatot, hogy nem lehetne-e a Liba­nonban működő vegyes magyar­­libanoni tulajdonban levő tejfeldol­gozó üzem mintájára közös vállalatot létrehozni Szíriában is.­­ Ha érkezne ilyen javaslat, a szí­riai szervek érdeklődéssel tanulmá­nyoznák — közölte az igazgató. NDK-piackutatás A VEB Baukombinat/Berlin/Kö­­penick vállalat szakemberei különböző magyar építkezési anyagok bevásár­lása céljából érkeztek a Budapesti Nemzetközi Vásárra. A vállalat keres­kedői elmondották, elsősorban a PVC- csövekben szűk az­ NDK műanyagfel­dolgozó iparának keresztmetszete. A vállalat hazai piacon csak 5 centimé­ter átmérőjű csöveket tud beszerezni, azonban nekik 50 centiméter átmé­rőjűre is szükségük van. Ilyen csövet hosszas piackutatás után a Fővárosi Műanyagipari Vállalat kiállításán ta­láltak. A francia színesfémipar a vásáron A nemzetközi vásáron részt vevő Ugine­ Kuhlmann vegy- és fémipari konszern Franciaország legnagyobb vállalatai közé tartozik. A BNV-n a konszern fémipari termékekkel jelent meg. Első ízben 1968-ban szerepeltek a vásáron, azóta üzleti kapcsolatokat létesítettek a Győri Vagon- és Gép­gyárral, a Láng Gépgyárral és a Sal­gótarjáni Fémművel is (ide dróthúzó­gépeket szállítottak). Az Országos Kő­olaj és Gázipari Trösztnek a geoló­giai kutatásoknál alkalmazott szerszá­mokat, így fúrófejet adtak el és 3 tonna wolframötvözetet. Magyarországgal eddig csak áru­­szállítási kapcsolatok jöttek létre. Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával együtt­működési kapcsolatokat építettek ki. A vállalat — mint­­alvállalkozó — 40 tonna fémötvözetet szállított a Szov­jetuniónak, a Togliattigrádban épülő hatalmas autógyárhoz. Magyar—finn üzleti lehetőségek Finn cégek ebben az évben is nem­zeti pavilonjukban mutatják be termé­keiket a vásáron. A kiállítás egyik ve­zetőjével, Martin Björkbommal a ma­gyar—finn árucsere-forgalom eredmé­nyeiről, és a nehézségeiről beszélget­tünk. A kivitel és a behozatal mennyisége egyaránt emelkedett, mégis elégedetle­nek az eddig elért eredményekkel. Az árulistákon még mindkét oldalon ke­vés az új termék. Elsősorban fa- és pa­píripari gépeket, cellulózt, különböző faféleségeket szállítanak Finnország­ból, míg magyar részről mezőgazdasági termékeket, nyersanyagokat, textilipa­ri termékeket. Ez egyben meghatározza feladatainkat is: még jobban meg kell ismernünk az értékesítési lehetősége­ket. A magyar partnerek figyelmébe ajánlják, hogy Finnországban az ex­portot és az importot nem ugyanazok a vállalatok bonyolítják. Emellett jó­val több gondot kellene fordítanunk a piackutatásra is. — Vállalataink — mondotta Martin Björkbom — a magyar piac jobb meg­ismerése érdekében nemcsak a BNV-n találkoznak az üzletemberekkel, ha­nem különböző bemutatókat, szimpozio­­nokat is rendeznek. Legközelebb pél­dául — várhatóan októberben — az OSY cég tart épületgépészeti előadás­­sorozatot. Hogyan ítéli meg a magyar termékek finn piaci helyzetét? — Finnország igen sok termékből be­hozatalra szorul. Megítélésem szerint magyar partnereink elsősorban a bőr­áruk, textíliák eladását növelhetnék, de vásárolnánk egyedi szerszámgépeket és mezőgazdasági termékeket is a jelen­leginél nagyobb mennyiségben. A finn piacon igen erős a konkurrencia, ezért nagyon fontos az ígért szállítási határ­idő betartása. Ez — meg kell monda­nom — még nem erősségük a magyar vállalatoknak. Előfordult, hogy két­­három hónapot is késtek egyes beren­­­ dezések. Ezenkívül javasolnám, hogy keressenek megfelelő képviselőket is, akik állandóan a helyszínen tanulmá­nyozzák a piac változását és így köz­vetlenül tájékoztatják a magyar válla­latokat egy-egy szállítási lehetőségről. Milyen importlehetőségek vannak Finn­országban? — Komplett fűrésztelepeket, valamint faház-elemeket gyártó üzemeink ma már világszínvonalúak. Ezek gyártmá­nyai minden tekintetben felveszik a versenyt a hasonló NSZK-beli, francia termékkel. Szerintem különböző textil­­termékeinket is szívesen vásárolnák a magyar fogyasztók. Igaz, hogy áruinkat magasabb áron ajánljuk, mint az olasz vagy francia cégek, de sohasem töre­kedtünk dömpingáron való értékesítésre. Lehetséges-e kooperációs együttműködés a vállalatok között? — Magyarországon a közeljövőben kerül átadásra a Lábatlanban épülő finompapírgyár első két gépsora. Ide mintegy 10 millió dollárért szállítunk berendezéseket. Az új gyárban több ma­gyar gépet is felhasználnak a mi tech­nológiai folyamatunkba. Ez felveti an­nak gondolatát, hogy közösen értéke­síthetnénk papírgyártó üzemeket har­madik országban. Lehetőség mutatkozik a vegyipar területén is kooperációra. Megítélésem szerint már a kutatási szakaszban együtt kellene működniük a finn és magyar vállalatoknak, amit az­után követne a gyártás és az értékesí­tés is. SVÉD CÉGEK - A BNV-re évente visszatérő svéd cégek közül az AtlasCopco az egyik „leghűségesebb”. L­ars F­or­selius, a cég magyar piaci szakembere nyilatko­zott üzleti tevékenységükről a VILÁG­­GAZDASÁG munkatársának: — 1969-­ben mintegy 2 millió svéd ko­rona értékű árut helyeztünk el a ma­gyar piacon — összesen mintegy 20—25 partnerrel tartunk fenn immár rend­szeresnek tekinthető kapcsolatot. Tudo­másunk van a magyar építő-, és más iparágak nagyra törő rekonstrukciós és fejlesztési terveiről, s mivel kompresz­­sziós gépeink rendkívül széles területen alkalmazhatók, bízunk benne, hogy mi is részt vállalhatunk szállításainkkal e tervek realizálásában. A forgalom bő­vítésének egyik eszköze — s ezt magyar partnereink és mi egyaránt tudjuk —, az új típusú kapcsolatok, például a technológiai kooperációk kialakítása. Régóta tárgyalunk a NIKEX-szel erről, és lehetségesnek tartom, hogy már a következő évben sor kerülhet ilyen jel­legű közös vállalkozás kialakítására. Szó lehet arról is, hogy harmadik pia­cokon közösen jelentkezzünk. A Chris Laval cég kelet-európai megbízottja, Franz List: — Magyarországi partnereink közül a KOMPLEX, a CHEMOKOMPLEX és a NIKEX külkereskedelmi vállalatokkal, valamint az alumínium-, a gyógyszer- és az élelmiszer-gépiparral alakultak ki jó kapcsolataink. Nemrégiben adtunk el például Magyarországnak egy teljes almalésűrítő gyárat mintegy egymillió svéd korona értékben, s a gépek mellett a technológiát is tőlünk vették át ma­gyar partnereink. Tegnap folytattam tárgyalásokat a magyar hűtőipar egyik vezetőjével, s megbeszéléseink alapján úgy tűnik, Finnországban és Svédor­szágban is el tudjuk majd adni a ma­gyar hűtőipar egyes termékeit. Külö­nösen fontosnak tartjuk a jövőben, a magyar alumíniumiparral kiépítendő új kapcsolatainkat. Birtokunkban van egy amerikai licenc, melynek segítségével ,„hidegen”, mintegy 90 C°-on lehet ki­vonni a bauxitból az alumíniumot. A szabadalom megvásárlása esetén mi ad­nánk a magyar ipar számára a beren­dezéseket is. Üzleti reményeinket — úgy érezzük — az is alátámasztja, hogy a TRANSELEKTRO külkereskedelmi vál­lalaton keresztül egymillió dollár érték­ben alumínium kábeleket vásároltunk, s ezt az üzletet szeretnénk megnövelt SVÉD TERVEK magyarországi exportszállításokkal kompenzálni. Tudunk arról, hogy Ma­gyarországon komoly érdeklődés nyil­vánul meg a technikai kooperációk iránt — föl is ajánlottunk egy ilyen megoldást az újszerű alumíniumgyártás itteni bevezetésére. Sajnos, ez idáig nem nagyon sikerült előrejutnunk, a tárgyalások már a kezdeti stádiumban elakadtak. Ugyanakkor azonban jól áll a Holló professzor és dr. Koch protein­előállító szabadalmának megvásárlása: ez már régebben szerepelt vételi ter­veink között. Szó van arról, hogy a dán Hydro cég is részt vállalna az üzletből. ÉRDEKLŐDÉS A DÁCIA IRÁNT Igen jól sikerült idén a román pavi­lon kiállítása — nyilatkozott munka­társunknak Nicolae Vrabie pavilon­igazgató. Az idei bemutatót a követ­kező ötéves időszakra kötendő és­ kö­tött kereskedelmi megállapodások szel­lemében rendezték. Kérdésünkre elmondották, hogy 1970- ben igen jelentős mértékben nő a két ország közötti kereskedelem. Úgy tűnik, a két ország vállalatainak kooperációja is fellendülőben van. Számos megálla­podásuk van már eddig is a vegyipar és a gépgyártás területén, s az ez évre szóló kooperációs egyezmények több mint kétszeresen múlják felül a tavalyit. Kiállítótermükben szinte minden olyan magyar vállalat és gyár képvi­selői megfordultak, akik román cégek­kel kereskednek. Az eddig megkötött szerződések arról tanúskodnak, hogy Magyarországon igen nagy sikerük van a román faipari és fémmegmunkáló gé­peknek, építőipari berendezéseknek. Legtöbb szerződést a fémmegmunkáló gépek eladásáról írták alá. Sikert aratott a magyar vásárlók kö­rében a kiállított Dacia 1300 típusú sze­mélygépkocsi , amelyből, mint a ro­mán kiállítók ígérték, jövőre a magyar fogyasztóknak is szállítanak —, továbbá az olaj­fúráshoz nélkülözhetetlen román konstrukciójú kitörésgátló berendezés, és a tömör autógumi. Szeretnének a közeljövőben üzleteket kötni 2 és 4 tengelyes vagonokra, ka­mionokra, bútorokra és számos fogyasz­tási cikkre, amiért cserébe szívesen­­vá­sárolnának magyar vegyipari gépeket, speciális tehergépkocsikat, gyógyszer­­ipari berendezéseket és a román elektro­technikai ipar fejlesztéséhez szükséges felszereléseket. A BNV HÍREI 9 A CHEMOKOMPLEX ioncserélő berendezések szállításáról tárgyal jugoszláv és NSZK-beli partnerekkel. # A Ganz Műszerművek indikátor­műszerek exportjáról tárgyal a len­gyel Universal céggel. # Az Utasellátó Vállalat a dán Wit­­tenborg cégtől­­az idén 80 dán auto­mata (kakaó, szörp) berendezést vá­sárol. Az automata -sorba a Philips cég mikrohullámú sütőt épített be, amelynek alkalmazásával már meleg ételeket is lehet árusítani az auto­matákkal. A magyar vállalat olasz cégekkel tárgyal fagylaltgépek vásár­lásáról.­­ Másfél millió svéd korona értékű megrendelést írt alá a NIKEX az Atlas Copco céggel. A megállapodás értelmében a svéd vállalat bauxit­­rakodókat szállít Magyarországra.­­ Megállapodás született a hamburgi Magasvasút rt. és a MOGÜRT— IKARUS között. A szerződés értelmé­ben a nyugatnémet igények alapján az IKARUS új típusú, kisméretű vá­rosi autóbuszt alakít ki. EGYÜTTMŰKÖDÉS HIDRAULIKA GYÁRTÁSÁRA Magyarországon a hidraulika gyár­tása eddig megoldatlan volt, ezért évente több száz ezer dollárért és több millió rubelért vásároltunk kü­lönböző rendszerű szerkezeti elemeket szocialista, valamint tőkés partnerek­től. Ebből a gyakorlatban az a hátrány származott, hogy nem alakulhatott ki egységes hidraulika-rendszer a magyar gépiparban. A Danuvia Központi Szer­szám- és Készülékgyár, a TECHNO­­IMPEX és az NSZK-beli Rexroth cég között a BNV-n aláírt ötéves kooperá­ciós szerződés várhatóan véglegesen fel­számolja az eddigi nehézségeket. A megállapodás értelmében ugyanis a Danuvia 1971-től megkezdi a termékek gyártását, amelyeket a szerszámgép­iparon kívül a mezőgazdasági gépgyár­tás, az élelmiszeripar és a textilipar is felhasználhat. — A szerződés több szempontból is előnyös — hangsúlyozta Kiss János ve­zérigazgató az aláíráskor. — Jelentős deviza-megtakarítást érünk el, továbbá bővül a hazai választék. Így a belföldi igényeket rövid határidőn belül kielé­gíthetjük. A kooperációban gyártott hidraulika felhasználása minden bi­zonnyal elősegíti majd a magyar szer­számgépek exportjának növekedését is. Vállalatunk Budapesten hidraulika irodát állít fel a közeljövőben, amely komplett hidraulikus rendszerek ter­vezését is vállalja. A megállapodás arra is lehetőséget nyújt, hogy hidrau­likai elemeket néhány szocialista or­szág piacára is szállítsunk. A vállalat szakemberei nemrégiben előzetes piac­kutató körúton jártak Romániában, Lengyelországban és Bulgáriában, aho­vá megállapításaik szerint több millió forint értékű termék kiviteleiére nyílik lehetőség. . Brazília nemcsak kávét exportálna Roberto Krause, a brazil pavilon igazgatója elmondotta, hogy a ma­gyar—brazil kereskedelmi forgalom volumene tavaly 20 millió dollárt tett ki, ebből egyedül a brazil kávészállítások értéke meghaladta a 8 millió dollárt. A kávé mellett kakaót és különböző textíliákat exportálnak, ezeknek volumene azonban egyelőre csekély. Éppen ezért jelentősnek ítélik a HUNGAROTEX kép­viselőivel megindult tárgyalásokat a brazil textilipari termékek behozatalának növeléséről. Ami a magyar árucikkek brazíliai exportját illeti, elsősorban a könnyűipari berendezések számíthatnak kedvező elhelyezési lehetőségekre. Nemrég 20 millió dolláros versenytárgyalást nyertek magyar cégek, amelynek alapján kórházi és oktatási felszereléseket szállítanak a dél-amerikai országba. Magyar részről felvetődött, hogy a két ország kössön egyezményt a szellemi export szabályozására, s jelenleg brazil szervek foglalkoznak ezzel a javaslattal. Hozzáfűzte Roberto Krause: a két ország részéről szóba került új finanszírozási megállapodás aláírása is, mert a korábbi, 1966-ban kötött, 50 millió dolláros összegű keret ma már nem elegendő a forgalom lebonyolítására. Partner kerestetik A Pelikán védjegyű írószereket a Parkerrel, Montblanc-kal egy sorban emlegetik. A Günter Wagner Pelikan cég évek óta rendszeres kiállítója a vásárnak. Kurt Frauenhoffer, a gyár képviselője a következőket mondotta a VILÁGGAZDASÁG munkatársának: — Az elmúlt évben — idén is ko­operációs szándékkal utaztunk Buda­pestre. Olyan partnert keresünk, amely félkésztermékeink összeszerelé­sét és értékesítését vállalná. A tavaly megkötött előszerződés után ez évben szeretnénk tovább lépni. Új ajánlattal jöttünk az idén a BNV-re. Ettől re­méljük, hogy máris nagy volumenű magyar exportunk — a vállalat bécsi részlege több mint egymillió schilling értékű árut szállít évente Magyaror­szágra — 1910-ben és az elkövetkező években tovább növekszik. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. eml. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.2818/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next