Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-21 / 95. (340.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG The Economist Az angol devizakorlátozások meg­nehezítik, de nem akadályozzák meg teljesen a brit vállalatok amerikai érdekeltségvállalását. Ezt a lehetősé­get kihasználva több angol vállalat az Egyesült Államokban „hídfőálláso­kat” épített ki magának, hogy ott kedvezőbb termelési és értékesítési feltételekhez jusson. Így az Imperial Chemical Industries a festékgyártási folyamat egy részét Amerikában végzi el, hogy az American Selling Price rendszer alapján kirótt magas vámok­tól mentesüljön; hasonlóképpen jár el a svájci Brown Boveri villamossági gyár is, mely egyes termelési műve­leteket Amerikában folytat, hogy a „Buy American” rendelkezéseket meg­kerülje. Az angol vállalatok amerikai befek­tetései nem kecsegtetnek túlzott ren­tabilitással; a statisztikai adatok sze­rint a jövedelmezőség az adók befi­zetése előtt átlagosan csak 13,6 szá­zalék. Ebben azonban nincs figyelem­be véve az a számszerűen nem érté­kelhető előny, melyet az amerikai technológiai módszerek és gyártási el­járások (know-how) jelentenek az angol anyavállalat számára és melye­ket az angol ipar más külországokban is felhasználhat. Az amerikai piacra való behatolás­nak háromféle útja van. Az egyik út új vállalat alapítása volna. Ehhez azonban az európai (így az angol) vállalatoknak nincsen elég tőkéjük. Mégis ezt a göröngyös utat válasz­totta egyebek közt a British Petro­leum, mely Kanadában új vállalatot alapított. Itt azonban olyan nehézségei voltak, hogy ezt az eljárást az Egye­sült Államokban már nem ismételte meg. Másik út egy amerikai vállalat- A VILÁGSAJTÓBÓL A magyar könnyűipar bemutatkozása Angol vállalatok amerikai érdekeltségvállalásá­ tól való társulás; ezt előszeretettel választják az Amerikában megtele­pedni kívánó japán vállalatok. A harmadik és legcélszerűbb út egy meglévő amerikai vállalat megvásár­lása; ez az USA üzleti forgalmába való azonnali bekapcsolódást tesz le­hetővé. Az amerikai hatóságok ugyan az „anti-tröszt” törvények szellemében azt követelik, hogy külföldi társasá­gok Amerikában a meglévők mellé új vállalatokat alapítsanak, hogy ezáltal növekedjen a piaci verseny. Legjobb, ha a megvásárolt amerikai vállalat részvényei a tőzsdén be vannak ve­zetve, mert ez számottevő hiteligény­bevételi lehetőségeket is biztosít. Hasznosnak bizonyul a Pressey vál­lalat által választott ama megoldás is, hogy az amerikai vállalatban szer­zett érdekeltség ellenértékét az angol vállalat saját részvényeivel egyenlíti ki. Az ilyen tranzakciókat viszont az Angol Bank jelentősen megnehezíti és súlyos feltételekhez köti. Gyakori, hogy az angol vállalat, melynek új érdekeltség megszerzése céljából Amerikában pénzre van szük­sége, olyan amerikai partnert keres, aki viszont Angliában kíván tőkét sze­rezni. Ennek azonban megvannak a korlátai, mert több amerikai vállalat kíván Angliában terjeszkedni, mint viszont. Szükséges, hogy az angol vállalatok, melyek eddig főleg a Brit Nemzetközösségben alapítottak érde­keltségeket, az Egyesült Államok felé fordítsák figyelmüket. Ottani gazda­sági tevékenységük révén ugyanis megszerezhetik mindazt a technikai, ipartervezési és értékesítési tapaszta­latot, melyet a Brit Nemzetközösség területén hiába kerestek. (1970. má­jus 15.) DÉ­LŐR­E A múlt év áprilisa óta a gazdag tör­ténelmi múlttal rendelkező vlahicai vasmű része a Vajdahunyadon létre­jött ipari központnak, s mint ilyen a kaláni és enyedi fémipari vállalatok­kal, valamint a nagybáni tűzálló anya­gokat gyártó egységgel és vajdahunyadi kohászati kombináttal a fémipar egyik fontos egysége. Jóllehet az ipari köz­ponthoz tartozó valamennyi egység megtartotta belső önállóságát, függet­lenségét a szerződéskötésekben, a pénz­ügyi gazdálkodásban, stb., mégis egyes vállalatok, s különösen a vajdahunyadi kombinát—vlahicai vasmű kapcsolatá­ban az ipari központ megszervezése óta eltelt valamivel több mint egy év alatt, olyan szoros és gyümölcsöző kapcsola­tok alakultak ki, amelyek lehetővé tet­ték egész sor termelési, szállítási és pénzügyi folyamat leegyszerűsítését, felgyorsítását. Egyöntetű a megállapítás Vlahicán: a fővállalatok megalakulása óta eltelt egy év is bebizonyította a gazdaság­irányítás tökéletesítésének alapját ké­pező elgondolás helyességét; az új szer­vezési keretek sokkal operatívabbak, életképesebbek a megelőzőknél. Az ipari központ vezető tanácsában helyet kapott a vlahicai üzem igazga­tója és főmérnöke, a negyedévi opera­tív tervek, kidolgozásában ők is részt vesznek, a vezető tanács üléseire rend­szeresen meghívják a vlahicaiakat, a Tapasztalatok egy román ipari központtal központ egyik termelési igazgatója (aki egyben a vajdahunyadi kohászati kom­binát igazgatóságának a tagja) szemé­lyesen felel a vlahicai vasmű tevé­kenységéért. Mint az elmondottakból kitűnik, az ipari központ (a központ és a vajdahunyadi kombinát igazgatósága azonos), és a vlahicai vállalat kapcso­latai igen szorosak, s már ezekben is kifejeződik a viszony alapvető jellege, a kölcsönösség, pontosabban, a kölcsö­nös érdekeltség. Mert igaz ugyan, hogy a központ minden egyes összetevője megőrizte függetlenségét, a terv teljesítéséért, szerződéses kötelezettségeik tiszteletben tartásáért elsősorban külön-külön felel­nek, de az egyes vállalatok gördülé­keny, akadálymentes tevékenységében a központ is érdekelt, a tervmutatók teljesítéséért a központ is felel. Ugyan­akkor a vajdahunyadi kombinát nem­zetgazdasági súlyánál, jelentőségénél fogva jóval nagyobb pénzügyi, gazda­sági lehetőségei alkalomadtán kedve­zően befolyásolják a kisebb vállalatok tevékenységét is. A kombinát-vállalat kapcsolatnak ez utóbbi oldalát a vlahicai igazgató és a főmérnök különösen a nyersanyag­­ellátáshoz nélkülözhetetlen kooperációs kapcsolatok javításában, illetve ezek akadozásai esetén a közbelépésben tart­ja eredményesnek, s Vlahica számára rendkívül hasznosnak. (1970. május 12.) transfftzters Migd­tteinc A katonai kormányzat az év folya­mán új négyéves tervet fog előter­jeszteni, amely az 1975 márciusig terjedő időszakot öleli fel. Az 1970— 1971. évi költségvetésre vonatkozó beszédében Gowon államfő közelebb­ről nem ismertette a tervet. Nigéria első fejlesztési terve a politikai ese­mények folytán 1966-ban két évvel a lejárata előtt félbeszakadt. Ez a terv 1968-ig 675,7 millió nigériai font értékű kiadást irányzott elő, ami akkor mintegy 7,6 milliárd DM-nak felelt meg. Az államfő közlése szerint az új tervnek az ország valamennyi terü­letére, s minden egyes gazdasági ágára ki kell terjednie. A terv által támo­gatott legfontosabb területekként Gowon a mezőgazdaság, az iparosítás és a közlekedés fejlesztését jelölte meg. Az iparosítás terén egy keret­­programban valamennyi új iparág koordinálására gondolnak. A hazai tőkének az eddiginél nagyobb részt kell vállalnia az iparosításban. A me­zőgazdaság fejlesztését — a jelek szerint — a mezőgazdáknak nyújtandó hitelekkel kívánja a katonai kormány­zat előmozdítani, miután a mezőgaz­daság korszerűsítését és gépesítését eddig sok esetben a hitelek hiánya gátolta. Különös figyelmet szentel az államfő a közlekedésügynek. Lagos/Apapa és Nigéria új négyéves terve Port Harcourt kikötő mellett az or­szág délkeleti részében lévő Calabar és a közép-nyugati Warri kikötőjét is ki akarják építeni. A be- és kivitel legnagyobb részét e négy kikötő igénybevételével fogják lebonyolítani. A kikötő kiépítési munkálataihoz szo­rosan kapcsolódik az oda vezető út­hálózat megteremtése is. Első fejlesztési terve 675,7 millió fontos előirányzatának több mint a felét Nigéria annak idején saját erő­ből akarta fedezni, az összegnek csak 48 százaléka erejéig tervezett kül­földi segítséget igénybe venni. 1965-ig a várakozásoknak megfelelően áram­lott a külföldi tőke az országba. Ellentétben a polgárháború előtti idő­szakkal, amikor Nigéria pénzügyi helyzete még viszonylag kedvező volt és sokat ígérő sör-, cement- és pamut­áru ipara volt, most sokkal nagyobb mértékben kell majd saját eszközeire támaszkodnia, igen takarékoskodva a rendelkezésére álló devizával. Na­gyobb arányú liberalizálás az ország részéről a közeljövőben sem külkeres­kedelmi, sem pedig pénzügyi tekin­tetben nem várható. Hír szerint a Világbank és az Afrikai Fejlesztési Bank Nigéria pillanatnyi gazdasági helyzetében is késznek mutatkozik az új fejlesztési tervet támogatni. (1970. május 11.) Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG­ban A Budapesti Nemzetközi Vásár köny­­nyűipari pavilonjának árubemutatója az idén is elsősorban az export propa­gandáját szolgálja. (Természetes, hogy emellett, főleg piackutató jelleggel, a belföldi piacra szánt áruk is szép szám­mal szerepelnek.) A ruhaipari kiállítás részvevői a Debreceni Ruhagyártól a Budapesti Harisnyagyárig, a korábbi években legszebb exportsikereket elért, hagyományos, bevált termékeik mellett az 1970-es év divatjának megfelelő ter­mékekkel jelentkeznek. Gazdag áruvá­lasztékuk az ágazat idei kivitelének újabb növekedését ígéri. Az újdonsá­gok közül minden bizonnyal sikerre tarthatnak számot a Május 1. Ruhagyár legújabb mini és maxi modelljei, nad­rágkosztümjei, sportos férfiruhái, a Férfi Fehérneműgyár trevira- és wash and wear kikészítésű termékei. Szép választékkal jelentkezik a kötszövőipar — különösen a termékeinek 35 százalé­kát exportáló Hódmezővásárhelyi Di­vatkötöttárugyár jóvoltából —, a se­lyemipar, a len- és kenderipar és nem utolsósorban a bőr-, cipő-, szőrme- és bőrdíszműipar. A gyapjú-, rövidáru-, pamut- és bútoripar is a korábbinál nagyobb területen, gazdagabb áruvá­lasztékkal jelentkezik. A könnyűipari pavilonban megtekint­hető áruk közül kettőt a Budapest Fő­város Tanácsa nagydíjával, tizennyolcat­­pedig a Budapesti Nemzetközi Vásár díjával jutalmaztak. 10 millió dolláros együttműködési szerződés A bővülő árucsere következtében Ka­nada tavaly 3 millió kanadai dollár értékben exportált Magyarországra, elsősorban ipari anyagokat, rézhulladé­kot, állatbőrt, vegyszereket és azbesztet, és mezőgazdasági cikkeket: tenyész­­marhát, tejport és keltetőtojásokat. Az utóbbi időben lépések történtek, hogy szélesítsék a kanadai exportcikkek vá­lasztékát csomagolási, feldolgozóipari termékek, geológiai és más tudományos műszerek, repülőtéri berendezések, mű­szeripari cikkek, ipari vezérlőberende­zések, elektromosipari gyártmányok vonatkozásában. A magyar export Kanadába 1964 óta 11-szeresére emelkedett, s tavaly felül­múlta a 9 millió kanadai dollárt. Ma­gyarország jelenleg elsősorban ruházati cikkeket, szöveteket, sportfelszerelése­ket, üvegárut, élelmiszereket és más fogyasztási cikkeket szállít a kanadai piacokra. Kanada idén első ízben képviselteti magát a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. Ebből az alkalomból M. Thomas, kereskedelmi tanácsos sajtóértekezleten ismertette a Kanada és hazánk közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlődését. Elmondotta, hogy Kanada a világ áru­forgalmának nagyságát tekintve a ha­todik helyen áll Japán után. Az ország külkereskedelme gyorsan növekszik, s a múlt évben 12 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Természetes­nek tűnik, hogy két olyannyira nyílt piaccal rendelkező ország, mint Kanada és Magyarország, szorosabb kereskedel­mi kapcsolatba lépjen egymással — hangoztatta. Ennek megfelelő keretet nyújt a két ország között 1964-ben kötött, majd 1968-ban felújított keres­kedelmi szerződés. A magyar exportő­rök a legnagyobb kedvezmény elvének előnyeiben részesülnek. (Hasonló elbá­násban részesülnek a kanadai áruk is Magyarországon.) A kereskedelmi tanácsos elmondotta, hogy a BNV kanadai pavilonjában 15 cég mutatja be termékeit. A gyártmá­nyok a nehézipari berendezésektől kezdve a precíziós műszerekig, a fa­kitermelő gépektől az automatikus élel­miszeradagolókig a fejlett technológiá­jú kanadai ipar széles választékát rep­rezentálják. Gondos válogatás után csak azokra a cégekre tartottak igényt, amelyeknek már kialakult kapcsolatai vannak a magyar piacon vagy pedig komoly esélyeik vannak, hogy termé­keiket eladhatják. E vállalatok közül nem egy olyan akad, amely hajlandó lenne kooperá­ciós kapcsolatok kialakítására, esetleg vegyes vállalatok létrehozására is. Az egyik résztvevő, a kanadai csomagoló­ipart képviselő Caristrap már kötött 10 millió kanadai dollár értékben együtt­működési szerződést a Finommechani­kai Művekkel. A MEDICOR két kana­dai céggel közös műszergyártásba kez­dett. A tanácsos aláhúzta a személyes kap­csolatok erősítésének fontosságát, s ja­vasolta, hogy mind több magyar üzlet-­­­ember látogasson Kanadába. A Lampart Észak-Afrikában Észak-afrikai piackutató útról tért vissza a Lampart Zománcipari Művek marketing-osztályának vezetője, Nagy László. Ezekben az országokban — mondotta — gazdag földgázleletre buk­kantak, s a hasznosításhoz szükséges gázkészülékeket — saját iparuk fej­letlensége miatt — vagy teljesen im­port útján szerzik be, vagy a nekik kedvező licencvásárlások, illetve ko­operációs kapcsolatok révén kívánják biztosítani. Az utóbbi megoldás lehe­tőségeiről folytattak tárgyalásokat Ma­rokkóban is, ahol az egyik jelentős cég — a kormány nagyfokú támoga­tására számítva — üzemet akar léte­síteni, ahol kezdetben csak a gázké­szülékek összeszerelésével foglalkozná­nak, de később már a helyi gyártásra is kiterjesztenék tevékenységüket. A magyaroktól kért ajánlatkérésükhöz így egy komplett és egy alkatrészeiben szállított gázkészüléket is igényelnek. A tárgyalások kedvező légköre alapján várható, hogy a szerződés még ebben az évben létrejön két magyar gáztűz­hely és egy rezsótípus licencének át­adására. Tuniszban a helyi szállodaépítési programhoz kapcsolódhat majd a Lam­part. Nagyobb mennyiségű fürdőkád eladásáról van szó. AZ EXPORT-IMPORTENGEDÉLYEK NAPI POSTÁJÁBÓL «UlllllllllllllIIIUIIIIII!llllllllllllIIIlW!IIIIIIIiraillllllllllllllllllllllllllllllllllliWllllllllllU.lilllllillllllLlllli:iiIlllllllIlllllllllllllllllllllÍllll!lllllillllllllllllllllllllllllllllHBIIIIIIIIIIIilIl|llll Soron kívüli engedélyezés a vásáron A Külkereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztályán gyorsított eljárás­sal adják ki azokat az engedélyeket, amelyek a Budapesti Nemzetközi Vásáron kötött üzletekre vonatkoznak. A gyorsított engedélyezési eljárás lehetővé teszi, hogy a kiállított árukból — ha belföldi üzemek vagy kereskedelmi vállalatok vásárolni kívánnak —, a behozatali engedélyeket soron kívül jóváhagyják. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron kiállított, tőkésországokkal kötött államközi megál­lapodásaink vásárkontingenseket tartalmaznak, illetve a viszonosság elve alapján a következő vásárkontingenseket biztosítja a Külkereskedelmi Minisztérium: Franciaország 400 ezer dollár, Olaszország 500 ezer dollár, NSZK 400 ezer márka, Ausztria 105 500 dollár. , , A szocialista országok kiállított termékeire az 1970-re biztosított kontingen­sek lehetőséget nyújtanak a termékek megvásárlására. Az engedélyezési főosztá­lyon tájékoztatást kaptunk arról, hogy a kiállított személygépkocsikból 50 darab az Országos Takarékpénztárhoz kerül autónyeremény-betétkönyvek kisorsolására. A vásár megnyitása előtt a minisz­tériumban a szerdai postát olyan szem­pontból is megnéztük, milyen érdeklő­dés van a vásárra behozott áruk meg­vásárlására. Kérdésünkre tájékozta­tást kaptunk arról is, hogy a BNV-n jelentős üzletkötések várhatók, amelyek a hetek óta kiadott engedélyekben is tükröződnek. A szerdai postából né­hány kiviteli, illetve behozatali enge­délyt ismertetünk. Nyugat-európai piacokra 8000 darab tv-készüléket exportálhatunk. Auszt­riába 140 tonna csokoládé kerülhet ki. Franciaországban 640 tonna dohányt értékesíthetünk. Iránnak 3 millió da­rab keltetőtojást adhatunk el. Bel­giumba 3000 tonna friss gyümölcsöt szállíthatunk. A Szovjetunióba 500 ezer rubelért szerszámgépeket, 800 ezer ru­belért ellenőrző mérőműszereket, 300 dömpert és 3000 autóbuszt vihetünk ki. Lengyelországba 25 000 kis transzfor­mátorra és 20 000 kisfeszültség-mérő­váltóra köthetnek a vállalatok export­üzletet. Jugoszláviában 100 tonna dió­belet értékesíthetünk. Indiába 700 da­rab csapágyas kerékpárt vihetünk ki. Romániában 600 ezer rubelért átvitel­technikai berendezéseket adhatunk el. Az NSZK-ba 23 ezer hektoliter pezsgő­alapbort, Svájcba 4000 köbméter fű­részelt fenyőárut, Olaszországba 14 000 köbméter lombos fűrészárut, Szíriába két 1000 lóerős kikötői vontatóhajót és egy úszódarut exportálhatunk a szer­dán jóváhagyott engedélyek alapján. Importengedélyek is elbírálásra ke­rültek. Libanonból 200 tonna narancs­­szörp-alapanyag, Indiából 515 ezer da­rab elem importálható. Peruból 3000 tonna halliszt, Ausztriából 30 ezer dollárért szemüvegkeret hozható be. A Szovjetunióból 400 ezer rubelért nyomdaipari gépeket, 600 lánctalpas és 5000 kerekes traktort, 200 ezer ru­belért orvosi műszereket és 350 elekt­romos és motoros targoncát importál­hatunk. Olaszországból 50 ezer dol­lárért gyapjú kötöttáru hozható be. Görögországból 200 ezer darab hullám­pala vásárolható. Romániából 50 ezer tonna cement, 5000 háztartási mosógép, 200 ezer négyzetméter bükk parketta érkezhet. Csehszlovákiából 500 ezer ru­belért forgácsolószerszám, 1600 tonna azbesztcement nyomócső, 10 ezer ton­na metilalkohol importját hagyták jóvá. AZ USA A HOLD JEGYÉBEN Lassan már hagyománnyá válik, hogy az Egyesült Államok a Budapesti Nem­zetközi Vásáron valamilyen szimbólum köré csoportosítja azt, amit be akar mutatni. Erről szerdán az újságírók is meggyőződhettek a BNV amerikai pavi­lonjának sajtóbemutatóján. Idén ugyanis a Hold, illetve a Holdra való eljutás gépei és műszerei láthatók itt. Elhozták az Apollo—10. teljes űrkabinját, bemu­tatnak modern számítástechnikai berendezéseket, amelyekkel a rakétákat irá­nyítják a földről, különféle anyagokat, s a holdkutatással összefüggő műszereket. Mindezek mellett egyes háztartási­ felszerelések, néhány traktor — műszakilag igen korszerűek — láthatók az amerikai pavilonban. A BNV-n részt vevő amerikai szakemberek önmaguknak is felteszik a kérdést, mi közük a műszereknek a kiállított háztartási felszerelésekhez, s erre úgy vá­laszolnak: a komputertechnika lassan bevonul a háztartásba is. Az amerikai pa­vilon láttán adódik az önkéntelen kérdés, vajon miért a látványosságra vetik a súlyt, s miért nem inkább az üzleti kapcsolatok fejlesztésére. Ha ez utóbbit ten­nék, a kiállítás anyaga a szakemberek körében bizonyára nagy érdeklődést kel­tene. ­ A TRANSELEKTRO külkereskedel­mi vállalat szerződést kötött az ameri­kai IBM céggel 22 ezer kismotor szál­lítására. A motorok az Ikladi Ipari Mű­szergyárban sorozatban készülnek. Az IBM a már megkötött szerződésen kí­vül is jelentősebb mennyiségben kíván magyar elektromotorokat vásárolni. © NDK-gyártmányú gépsort szerelnek fel a Pápai Textilgyár kikészítő­ üzemé­­ben. Az új berendezéssel az eddiginél tetszetősebb anyagok gyárthatók. © Szerdán Gazdag Ervin vezérigazgató bemutatta az ipari partnereknek és a sajtó képviselőinek a CHEMOLIMPEX új Népköztársaság úti székházát. RÖVIDEN © „Club 99” márkájú whiskyt expor­tál idén Lengyelországba a szabadegy­házi szeszgyár. © Francia gyártmányú hőnfutásvizs­­gáló „varázsszemet” szereltek fel a MÁV-nál. Folyóirat-import 1950-ben kezdte el a KULTÚRA im­portálni a külföldi folyóiratokat, újsá­gokat különböző intézmények részére. Ma már Magyarországon mindenki előfizethet külföldi folyóiratra, újságra. A Posta Központi Hírlapiroda adja közre évenként a világ folyóiratainak, hírlapjainak összesített katalógusát, hogy megkönnyítse a kiválasztást. Az összegyűjtött igényeket továbbít­ja azután a Posta a KULTÚRÁ-nak. Az elmúlt 20 év alatt megnövekedett hazai igényeket a nemzetközi tájéko­zottság iránt számszerűen is tükrözik a KULTÚRA hírlapimport-adatai, ame­lyek az említett időszak alatt ötszörö­sére emelkedtek. Csupán az elmúlt év­hez viszonyítva, az 1970-re szóló elő­fizetések száma mintegy 12 százalékos emelkedést mutat. Tizennégyezer-féle külföldi sajtótermék érkezik hazánkba a világ minden tájáról, körülbelül 60 országból, közel 6 millió példányban a következő főbb témaköri megoszlásban: Napilapok, politikai irodalom (tekintélyes része tőkés viszonylatokból) Műszaki lapok Orvosi lapok Természettudományi lapok Mezőgazdasági lapok Szórakoztató és egyéb lapok 16 százalék 39 százalék 19 százalék 15 százalék 8 százalék 3 százalék 1970. MÁJUS 21. 26 csehszlovák vállalat a BNV-n — Huszonhat csehszlovák vállalat mutatja be mintegy 2500 négyzetméter fedett, valamint szabad területen ter­mékeit az idei BNV-n — mondotta Jozef Buzek kereskedelmi tanácsos. A kiállítás érdekességei közé tartozik az új típusú Skoda személygépkocsi, amely várhatóan még ebben a hónap­ban hazánkban is forgalomba kerül. Vetélő nélküli szövőgép, új fogorvosi röntgenkészülék, offset nyomdagép és csomagoló-berendezés érdemel figyel­met a csehszlovák termékek köréből. A fogyasztási cikkek közül kiemelked­nek a különböző Jawa-típusú motorke­rékpárok, az üveg- és porcelánipari tárgyak, bútorok, bizsuáruk, gumi láb­belik. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.2818/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next