Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)
1970-05-23 / 97. (342.) szám
Jobban megismerni egymás igényeit MEGNYÍLT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Pénteken délelőtt 9 órakor a kormány több tagja és a meghívott vendégek jelenlétében megnyílt az 1970. évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A megnyitó beszédet dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tartotta, aki bevezetőben megemlékezett a 25 éves felszabadulási évfordulóról, majd megállapította, hogy a magyar külkereskedelem a népgazdaság ágazatai között a legdinamikusabban fejlődik. Gazdasági eredményeink összefüggnek részvételünkkel a nemzetközi munkamegosztásban. A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos elveink változatlanok és törekvéseink az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére egyre szélesebb körben visszhangra találnak. Ezt példázza, hogy az idén 33 ország vesz részt a vásáron. Az idén a vásár szervezői olyan új kereskedelmi módszereket vezettek be, amelyek elősegítik, hogy a hazai és a külföldi vállalatok jobban megismerjék egymás igényeit. Továbbra is előtérben áll a műszaki fejlesztés, amelynek minden lehetséges módját, különösen a kooperációt, támogatjuk. Bővíteni kívánjuk az együttműködést mindazokkal, akik a kölcsönös előnyök alapján érdekeltek az együttműködésben. A megnyitó után az egybegyűltek megtekintették a pavilonokat. Első útjuk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság pavilonjába vezetett, ahol megtekintették a magyar számítástechnika fejlesztési programjának jegyében rendezett kiállítást. Néhány üzemünk már külföldi licenc- és kooperációs megállapodást is kötött a magyar számítástechnika fejlesztésére. Hazánkban ma már 2000 ember foglalkozik programozással, illetve a kibernetikával kapcsolatos feladatokkal. A következő években már több száz elektronikus számítógépet helyeznek Magyarországon üzembe. A vásár főterén „A külkereskedelem 25 éve” című kiállítást tekintették meg, ahol tablók és grafikonok illusztrálják a magyar külkereskedelmet. Impozáns látványt nyújtott a könnyűipari pavilon kiállítása; igen sok az újdonság,, úgy az alapanyagokban, mint a készárukban. A körséta következő állomása a Petőficsarnok volt, ahol idén 2500-féle gyártmányt láthatnak a látogatók. A vendégek az első külföldi kiállítókkal a Nemzetek csarnokában találkoztak. Görögország itt gépi berendezéseket, tejfeldolgozókat állít ki. Kuba jellegzetes mezőgazdasági termékeket, tejfeldolgozókat gyümölcsöt hozott Budapestre. Az afrikai Elefántcsontpart éghajlatának megfelelő speciális gyümölccsel, gyapottal, konzervekkel képviselteti magát. A brazil pavilonban nemcsak mezőgazdasági termékekkel, hanem iparcikkekkel is megismerkedhettek a körséta résztvevői. Franciaország csarnokában egy hatalmas lánctalpakon járó rakodóberendezés hívta fel a figyelmet. Ezt a gépet a Vörös Csillag Traktorgyárral kooperációban akarjuk gyártani — mondotta a pavilonigazgató — és a közeli napokban írunk erről alá megállapodást. A francia Otis felvonógyár képviselői például megállapodást akarnak kötni magyar gyárakkal különböző műbőrféleségek kooperációs gyártására. A száz olasz cég nemzeti kiállítási csarnokában Fock Jenő miniszterelnök emlékeztetett Aldo Moro olasz külügyminiszter nemrégiben tett magyarországi látogatására. Az olasz érdeklődés lehetővé teszi, hogy még az idén tovább növekedjenek a két ország közötti gazdasági, műszaki kapcsolatok, s a vállalatok minél több együttműködési megállapodást kössenek. Románia pavilonjában működés közben mutattak be számos gépet. A szabadtéri bemutató érdekessége a Románia Dacia—1300-as típusú személygépkocsi, amelyet most állítottak ki először Budapesten. A szovjet pavilon előcsarnokának kiállítási anyaga Leninre emlékeztet, és egyben a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat illusztrálja. A csaknem 3700 négyzetméteres bemutató területen 21 vállalat, másfélezer terméket állított ki. A bemutató anyagának majdnem egyharmada gépipari termék. A két ország közötti áruforgalom értéke az idén már eléri az 1,4 milliárd rubelt s ezt a sokrétű bemutató is tükrözi. A körséta résztvevői Algéria kiállítási pavilonjába látogattak, ahol a déligyümölcsök és különféle élelmiszerek mellett számos ipari gyártmányt is megtekintettek a résztvevők. A mintegy 2000 négyzetméteres bolgár kiállítási paviionban 16 vállalat mutatkozott be. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a baráti ország gépiparának újdonságait. Működés közben tekintették meg a legújabb elektromos villástargoncát. Nagy figyelmet keltett a Plovdivi Vásár aranyérmes szőlőművelő traktora. Az angol pavilonban akadt már olyan gyártmány is, amely magyar tulajdont képez. Ez a Lancer gyártmányú konténer-rakodódaru. Angol és magyar felirat jelzi, hogy a MAHART tulajdona. A finn pavilonban fényképeken és maketten kísérhették végig a papírgyártás folyamatát. Finnországgal komoly üzleti kapcsolatai vannak a magyar könynyűiparnak. 10 millió dollárért vásároltunk finompapírgyártó gépeket. A vásár egyik „újonca” a pakisztáni kiállítás, ahol cipőket, szőnyegeket, ajándéktárgyakat tekintettek meg a vendégek. A lengyel pavilonban bőven akadt látnivaló, mezőgazdasági gépek, öntödei berendezések, gépkocsik. A csehszlovák pavilonban a vendégek érdeklődéssel nézték a fogorvosi műszereket, az élelmiszeripari csomagológépet, az új 1000-es Skoda autót. Az újfajta Skodákból az első 100 már megérkezett Magyarországra. A Német Szövetségi Köztársaság információs pavilonjában érdeklődést keltettek a háztartásipari gépek. A jugoszláv kiállítás igen impozáns bútoripart mutatott be. Az idén másfél millió dollár értékű bútort szállítanak Magyarországra. Ezután a vendégek a Német Demokratikus Köztársaság kiállítását látogatták meg, ahol tanulmányozták a mérőműszereket, ofszet nyomdaipari gépeket, háztartási gépeket, gépjárműveket. A szíriai kiállításon különös tetszéssel nézték a keleti mintájú csillogó szövésű textíliákat, különböző népművészeti cikkeket. A japán kiállításon számos kitűnő fényképezőgépet, különböző elektronikus berendezéseket mutattak be. A kanadai pavilonban különleges csomagolóipari gépeket, nyomtatott áramkörök gyártására alkalmas fémtisztító berendezéseket, vetőmagosztályozó gépeket, tekintettek meg. A körséta utolsó állomása az USA-pavilon volt. A pavilonban elhelyezett űrhajózási berendezéseket, modelleket ismertették. A körséta a kora délutáni órákban ért véget. A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK KÜLKERESKEDELMI FORGALMA A Szovjetunió és az NDK közötti kereskedelem volumene 1950 óta megtízszereződött és értéke idén 15 milliárd márka lesz. Az 1966 és 1970 közötti időszakra kötött hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény (amely 60 milliárd márkás volumenével a világkereskedelem történetében a legnagyobb arányú szerződésnek számít) keretében az NDK a többi között 340 hajót, 5000 vasúti hűtőkocsit és 3000 személyvagont exportál a Szovjetunióba. A Szovjetunió 1949 óta az NDK legfontosabb kereskedelmi partnere. A Szovjetunió külkereskedelmében az NDK 1957 óta az első helyet foglalja el. (MTI) FOLYTATÓDIK AZ OLASZ MUNKÁSOK HARCA A három nagy olasz szakszervezet vezetősége elégedetlen a kormány bejelentett reformterveivel és azzal fenyegetett, hogy követeléseinek támogatására általános sztrájkot hirdet. A kiadott kommüniké szerint ugyanakkor hajlandók folytatni tárgyalásaikat a kormánnyal. (Megjegyzendő, eddig még nem fordult elő olasz miniszterelnök és szakszervezeti vezetők közvetlen tárgyalása.) Figyelmet érdemel, hogy az olasz parlament mindkét háza amnesztiatörvényt fogadott el; az amnesztia kiterjed mindazokra a diákokra és szervezett munkásokra, akik részt vettek a tavaly őszi sztrájkokban és tüntetésekben. A hivatalos magyarázat szerint az amnesztiát Róma fővárossá kikiáltásának 100. és a második világháború befejezésének 25. évfordulója alkalmából hozták. (Reuter) TÖRÖKORSZÁG KÜLKERESKEDELMI MÉRLEGÉNEK HIÁNYA A török sajtó ismerteti az állami statisztikai hivatal jelentését, amely szerint Törökország külkereskedelmi mérlegének hiánya 1969-ben 264 394 000 dollárra rúgott, vagyis 2,9 millió dollárral volt nagyobb az előző évi deficitnél. Törökország az elmúlt esztendőben 536 834 000 dollár értékű árut exportált, s ugyanakkor 801 228 000 dollár értékben importált. Törökország kereskedelme a közös piaci országokkal 30 százalékkal növekedett. (TASZSZ) BONN FENNTARTJA A MEGSZORÍTÁSOKAT A nyugatnémet kabinet csütörtökön mélyreható vitát folytatott az ország gazdasági helyzetéről, a konjunktúra kilátásairól. Az ülés végén Arndt, a gazdasági minisztérium államtitkára tájékoztatta az újságírókat az ott elhangzottakról. A bruttó nemzeti termék 1970-ben névleg 12 százalékkal, ténylegesen 6 százalékkal növekszik — az előirányzott növekedés 9,5, illetve 4,5 százalék volt. A fogyasztói árak emelkedése az előzetes tervekkel és elképzelésekkel ellentétben nem 3 százalék lesz, hanem 3,8. A folyó évben a munkanélküliség 0,6 százalékkal nő, az ipari kapacitás kihasználása pedig valószínűleg 91 százalékos lesz. Ezt a prognózist Arndt az OECD miniszteri konferenciáján is ismertette. A kabinet a gazdaságpolitika további megszorítása ellen döntött, de ugyanakkor fenntartja a központi bank által márciusban elindított restrikciós politikát. Meghatározhatalan időre fagyasztva tartják azt a 2700 millió márkát, amelynek feloldását eredetileg ez év közepére tervezték. Nem nyúlnak hozzá a 2500 millió márkás speciális stabilitási tartalékalaphoz sem; ennek feloldása valószínűleg csak a jövő év elején következik be. A minisztertanács egyetértett abban is, hogy a gazdasági aktivitás növekedéséből eredő külön adójövedelmeket speciális önkéntes tartalékalapba helyezi el. (DPA) TÁRGYALÁSOK A NYUGAT-AFRIKAI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Hét nyugat-afrikai ország vezetője csütörtökön megállapodott abban, hogy európai mintára létrehozza a nyugatafrikai gazdasági közösséget. Erre a lépésre végső erőfeszítésként azért van szükség, hogy kimozdítsák országaikat a gazdasági mélypontról. A közösség létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet Elefántcsontpart, Niger, Dahomey, Felső- Volta, Szenegál, Mauritánia és Mali a nyugat-afrikai vámunió (UDEAO) csütörtöki ülésén írta alá. A közösség fő feladatként azt tűzi maga elé, ■ hogy javítsa a ■ tagországok kapcsolatait, hozzon, létre mezőgazdasági és ipari árukra preferenciális rendszert, és nagymértékben gyorsítsa az ipari növekedést. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ ÚJ KERESKEDELMI MÓDSZEREKET VEZETTEK BE A BNV szervezői az idén, amelyek segítségével a hazai és a külföldi vállalatok jobban megismerhetik egymást. Az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi kapcsolataink sikerét példázza, hogy 33 ország vesz részt az idei vásáron. Többek között ezt mondta el dr. Bíró József a vásár megnyitásán, amelyről tudósításunk beszámol. ♦ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁSNAK a vásáron tükröződő eredményeiről, a lehetőségekről és problémákról külön cikkben adunk számot. ♦ A FEJLETT TÖKÉSORSZÁGOK miniszteri tanácskozásán az az álláspont alakult ki, hogy az infláció folytatódása nagyobb veszély, mint az amerikai recesszió továbbterjedése. A konjunktúra stabilizálásához már nem elegendőek a valutapolitika eszközei, hanem költségvetési és egyéb intézkedésekhez kell folyamodni. ♦ A BOR KÖZÖS PIACI RENDEZÉSÉBŐL fakadó helyzetet elemzi a Sajtószemle rovatunkban ismertetett cikk — jugoszláv szempontból, de más exportáló országok számára is tanulságos módon. A cikk kívánatosnak tartja, hogy a borra vonatkozó jugoszláv előírásokat közelítsék a Közös Piacon elfogadott rendelkezésekhez, és hogy biztosítsanak törvényes védettséget egyes borfajtáknak. ♦ AZ ALUMÍNIUMBÓL KÉSZÜLT CIKKEK jelenleg 50 százalékkal részesednek a konyhai eszközök és edények nyugat-európai piacának forgalmából. Cikkünk elemzi a háztartási edények külföldi piacának alakulását. ♦ ROMÁNIA GAZDASÁGÁT nemcsak idén, hanem valószínűleg a következő években is visszaveti a példátlanul súlyos árvíz-katasztrófa. A mezőgazdaság előzetes becslés szerint 1 milliárd lej kárt szenvedett, s az áradás már az ország legnagyobb acélipari központját fenyegeti. Veszélyes helyzet a Wall Streeten Nixon legutóbbi nyilatkozatában megpróbált lelket önteni az egyre peszszimistább, s mind lanyhább irányzatot mutató értéktőzsdébe, s azt jósolta, hogy az év második felében ismét megélénkül Amerika gazdasági élete. Reményét fejezte ki továbbá, hogy a jegybanki funkciót betöltő Federal Reserve Board még ebben az évben könnyít a monetáris megszorításokon. Nixon derűlátó nyilatkozata azután hangzott el, hogy 40 perces kihallgatáson fogadta Kaskert, a New Yorki értéktőzsde elnökét. A tőzsde elnöke figyelmeztette Nixont — írja az MTI tudósítója —, hogy a kormány gazdaságpolitikája veszélyes helyzetet idézett elő az értéktőzsdén, ahol hetek óta gyors ütemben folytatódik az árfolyamok csökkenése. A Wall Streetről érkező legújabb jelentések szerint 1963 márciusa óta nem voltak ilyen alacsonyak az árfolyamok, mint jelenleg. Noha a tőzsdei szakértők az árfolyamszintet mindig valami előző időszak színvonalával hasonlítják össze, rámutatnak arra, hogy jelenleg a tőzsdén már olyan szabályok érvényeseinek, melyekre nem lehet alkalmazni a korábbi analíziseket és értékeléseket. A szakértők a tartósnak bizonyuló kedvezőtlen irányzatot a pénzszűkének, a magas kamatlábaknak s a párhuzamosan jelentkező gazdasági visszaesésnek tuljdonítják, és rámutatnak arra, hogy általános bizalmi válság mutatkozik a Nixon-adminisztráció képességei iránt. Ma már egyre kevesebben hisznek abban, hogy megfékezi az inflációt, vagy hogy befejezi az indokínai háborút. Különösen borúlátóan ítélik meg az árak alakulásának jövőjét. A nyári,őszi bértárgyalások küszöbén minden bizonnyal magasabb bérköveteléseket eredményez majd az árak növekedése, s az ár-bérspirált nem lehet megállapítani. Közgazdasági szakértők azt jósolják, hogy a vállalati profitok csökkenésével s a munkanélküliség fokozódásával jelentős munkás- és tőkésrétegek kerülnek szembe a hivatalos gazdaságpolitikával, és ezért Nixon gazdaságpolitikájának sürgős felülvizsgálására kényszerül. Az ellenzéki szenátorok egy része növekvő gazdasági krízisről beszél, Mansfield szenátor pedig ajánlotta a bér-, ár- és nyereségellenőrzés bevezetését, a hitelvásárlások megnehezítését. A New York-i Federal Reserve Bank elnöke a súlyos inflációs helyzetre való tekintettel javasolta, hogy ne szüntessék meg június végén az 5 százalékos jövedelmi többletadót. Élesen támadta a Nixon-kormányt O'Brien, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke. Közölte, hogy Nixon tizenhat hónapos uralma óta a befektetők 160 milliárd dollár veszteséget szenvedtek, a papírok jelentős elértéktelenedése miatt. A Wall Street újabb hanyatlásával párhuzamosan a londoni tőzsdén is nagyarányú megingás következett be. Ebben nem kis része volt az Investors Overseas Services (IOS) beruházó cég tovább tartó válságának. Lapunkban korábban már beszámoltunk King amerikai milliomos mentőakciójáról. A jelek szerint ő sem hozta pénzügyileg rendbe a vállalatot. Legutóbb a Rotschild Bankház cáfolta, hogy kezébe vette volna a mentés ügyét. A részvénypapírokkal együtt visszaesett Londonban a font sterling dollárárfolyama is. Az Angol Bank az árfolyamcsökkenés fékezésére intervenciós vásárlással lépett közbe, de még így sem tudta megakadályozni, hogy az angol valuta a nyugatnémet márkakrízis óta ne szenvedje el a leggyorsabb árfolyamesését. Az angol sajtó értesülése szerint a Bank of England mintegy 25—30 millió értékű fontot vásárolt a devizapiacon, hogy megállítsa a visszaesést. A fonteladásokat főleg Európában kezdeményezték, s az angol valuta a világ pénzpiacának általános elkedvetlenedésétől szenved. A kereskedők inkább az eurodollár-piac kedvezőbb befektetési lehetőségeit keresik. A londoni Times „Az aggodalom üzenete” című cikkében vezető helyen foglalkozik a Wall Street és London piacainak megrendülésével. A lap úgy véli, hogy az 1929-es tőzsdekrach még egyszer nem ismétlődhet meg, mert a nyugati kormányok jelentős eszközökkel rendelkeznek a tömeges munkanélküliség megakadályozására, még azon az áron is, ha ez a költségvetési egyensúly felborulását és a pénzárfolyamok rögzítésének feladását jelenti. A lap ugyanakkor óva int a tőzsdei tendencia veszélyeinek lekicsinylésétől. A Wall Street visszaesése már második éve tart s hosszú időszakban már akadályozhatja az ipar távlati beruházásait és fejlődését. A megtakarított pénzösszegek nagy része fekszik a Wall Street részvényeiben, a visszaesés befolyásolja az ipari vezetőket, és kihat az egész gazdaságra. Mindez erősen befolyásolhatja a fogyasztást és a fogyasztók pénzkiadásait. Végül a harmadik hatása az, hogy betölti a barométer szerepét, jelzi, hogyan értékelik maguk az amerikaiak iparuknak és egész gazdaságuknak kilátásait. Integrációs tárgyalások Olaszországban A Közös Piac pénzügyminiszterei május 29—30-án Velencében tartják 35. konferenciájukat. A nyugatnémet pénzügyminisztérium szerint az ülésen főként a gazdasági és valutaunió megvalósításával kapcsolatos munkálatokról és a pénzügyi politika területén való együttműködésről lesz szó. A Reuter hírügynökség közlése szerint a Közös Piac legfelső politikai testülete egy jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a határok megszüntetése nélkül nem lehet egységes piac a közösségen belül. A jelentésben, melyet a Közös Piac miniszteri tanácsának küldtek, kijelentik, hogy a határok megszüntetésének nagy lélektani hatása lenne, szimbólummá válhatna ugyanis az „Egyesült Európá”-ra való törekvésnek. A határok megszüntetése azonban csak olyan hosszú folyamat eredménye lehet, amely összehangolná az egyes országokban érvényben levő pénzügyi, technikai, kereskedelmi és valutáris szabályokat. A Közös Piac külügyminiszterei a jövő hét végén Rómában foglalkoznak a tagállamok politikai uniójának kérdésével. Mint a DPA tudósítója írja, a tagállamok magas rangú diplomatái dolgozták ki a javaslatot, amely távlatot nyit a közös piaci országok szupranacionális föderációja előtt. Az uniót egy európai parlament ellenőrizné, és tagjai között megvalósulna a gazdasági- és vámunió. Az új jelöltek csatlakozásáról, a politikai unióhoz azután lehetne dönteni, miután azok a közös piaci tagságot megszerezték. Mindez azonban csak az igen távoli jövő zenéje — állapítja meg a tudósítás. NYUGATNÉMET-CSEHSZLOVÁK GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Dr. Egon Emmel, az NSZK kormányának rendkívüli megbízottja hétfőn Prágába utazik, hogy gazdasági tárgyalásokat folytasson csehszlovák szakértőkkel. A megbeszéléseken új árulisták kidolgozásának és a kereskedelmi volumen további növelésének lehetőségeit vitatják meg, Csehszlovákia érdekeit hosszabb időre szóló kereskedelmi egyezmény megkötésében. A két ország, között 1967 augusztusában aláírt megállapodás értelmében három év alatt, a forgalom 750 millió márkát tett ki. Ezt a volument a következő időszakra 450 millió márkával kívánják növelni. (APA, Reuter)