Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-23 / 97. (342.) szám

Jobban megismerni egymás igényeit MEGNYÍLT A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR Pénteken délelőtt 9 órakor a kor­mány több tagja és a meghívott ven­dégek jelenlétében megnyílt az 1970. évi­ Budapesti Nemzetközi Vásár. A megnyitó beszédet dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter tartotta, aki bevezetőben megemlékezett a 25 éves felszabadulási évfordulóról, majd meg­állapította, hogy a magyar külkeres­kedelem a népgazdaság ágazatai kö­zött a legdinamikusabban fejlődik. Gazdasági eredményeink összefüggnek részvételünkkel a nemzetközi munka­­megosztásban. A nemzetközi együtt­működéssel kapcsolatos elveink válto­zatlanok és törekvéseink az egyen­jogúságon alapuló kereskedelmi kap­csolatok fejlesztésére egyre szélesebb körben visszhangra találnak. Ezt pél­dázza, hogy az idén 33 ország vesz részt a vásáron. Az idén a vásár szervezői olyan új kereskedelmi módszereket vezettek be, amelyek elősegítik, hogy a hazai és a külföldi vállalatok jobban megis­merjék egymás igényeit. Továbbra is előtérben áll a műszaki fejlesztés, amelynek minden lehetséges mód­ját, különösen a kooperációt, támo­gatjuk. Bővíteni kívánjuk az együtt­működést mindazokkal, akik a köl­csönös előnyök alapján érdekeltek az együttműködésben. A megnyitó után az egybegyűltek megtekintették a pavilonokat. Első útjuk az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság pavilonjába vezetett, ahol megtekintették a magyar számí­tástechnika fejlesztési programjának jegyében rendezett kiállítást. Néhány üzemünk már külföldi licenc- és ko­operációs megállapodást is kötött a magyar számítástechnika fejlesztésére. Hazánkban ma már 2000 ember fog­lalkozik programozással, illetve a ki­bernetikával kapcsolatos feladatokkal. A következő években már több száz elektronikus számítógépet helyeznek Magyarországon üzembe. A vásár főterén „A külkereskedelem 25 éve” című kiállítást tekintették meg, ahol tablók és grafikonok il­lusztrálják a magyar külkereskedel­met. Impozáns látványt nyújtott a könnyűipari pavilon kiállítása; igen sok az újdonság,, úgy az alapanya­gokban, mint a készárukban. A kör­séta következő állomása a Petőfi­­csarnok volt, ahol idén 2500-féle gyártmányt láthatnak a látogatók. A vendégek az első külföldi kiállítók­kal a Nemzetek csarnokában találkoz­tak. Görögország itt gépi berendezése­ket, tejfeldolgozókat állít ki. Kuba jellegzetes mezőgazdasági termékeket, tejfeldolgozókat gyümölcsöt hozott Budapestre. Az afrikai Elefántcsontpart éghajlatának megfelelő speciális gyü­mölccsel, gyapottal, konzervekkel kép­viselteti magát. A brazil pavilonban nemcsak mezőgazdasági termékekkel, hanem iparcikkekkel is megismerked­hettek a körséta résztvevői. Franciaország csarnokában egy hatal­mas lánctalpakon járó rakodóberende­zés hívta fel a figyelmet. Ezt a gépet a Vörös Csillag Traktorgyárral koope­rációban akarjuk gyártani — mondotta a pavilonigazgató — és a közeli napok­ban írunk erről alá megállapodást. A francia Otis felvonógyár képviselői például megállapodást akarnak­ kötni magyar gyárakkal különböző műbőr­féleségek kooperációs gyártására. A száz olasz cég nemzeti kiállítási csar­nokában Fock Jenő miniszterelnök em­lékeztetett Aldo Moro olasz külügy­miniszter nemrégiben tett magyar­­országi látogatására. Az olasz érdeklő­dés lehetővé teszi, hogy még az idén tovább növekedjenek a két ország kö­zötti gazdasági, műszaki kapcsolatok, s a vállalatok minél több együttműködési megállapodást kössenek. Románia pavi­lonjában működés közben mutattak be számos gépet. A szabadtéri bemutató érdekessége a Románia Dacia—1300-as típusú személygépkocsi, amelyet most állítottak ki először Budapesten. A szovjet pavilon előcsarnokának ki­állítási anyaga Leninre emlékeztet, és egyben a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat illusztrálja. A csaknem 3700 négyzetméteres bemutató­ területen 21 vállalat, másfélezer terméket állított ki. A bemutató anyagának majdnem egyharmada gépipari termék. A két or­szág közötti áruforgalom értéke az idén már eléri az 1,4 milliárd rubelt s ezt a sokrétű bemutató is tükrözi. A körséta résztvevői Algéria kiállítási pavilonjába látogattak, ahol a déligyü­mölcsök és különféle élelmiszerek mel­lett számos ipari gyártmányt is meg­tekintettek a résztvevők. A mintegy 2000 négyzetméteres bolgár kiállítási pavi­­­ionban 16 vállalat mutatkozott be. A vendégek érdeklődéssel nézték meg a baráti ország gépiparának újdonságait. Működés közben tekintették meg a leg­újabb elektromos villástargoncát. Nagy figyelmet keltett a Plovdivi Vásár aranyérmes szőlőművelő traktora. Az angol pavilonban akadt már olyan gyártmány is, amely magyar tulajdont képez. Ez a Lancer gyártmányú kon­téner-rakodódaru. Angol és magyar fel­irat jelzi, hogy a MAHART tulajdona. A finn pavilonban fényképeken és ma­ketten kísérhették végig a papírgyártás folyamatát. Finnországgal komoly üz­leti kapcsolatai vannak a magyar köny­­nyűiparnak. 10 millió dollárért vásá­roltunk finompapírgyártó gépeket. A vásár egyik „újonca” a pakisztáni kiállítás, ahol cipőket, szőnyegeket, ajándéktárgyakat tekintettek meg a vendégek. A lengyel pavilonban bőven akadt látnivaló, mezőgazdasági gépek, öntödei berendezések, gépkocsik. A csehszlovák pavilonban a vendégek ér­deklődéssel nézték a fogorvosi műsze­reket, az élelmiszeripari csomagoló­gépet, az új 1000-es Skoda autót. Az új­fajta Skodákból az első 100 már meg­érkezett Magyarországra. A Német Szö­vetségi Köztársaság információs pavi­lonjában érdeklődést keltettek a ház­tartásipari gépek. A jugoszláv kiállí­tás igen impozáns bútoripart mutatott be. Az idén másfél millió dollár értékű bútort szállítanak Magyarországra. Ezután a vendégek a Német Demok­ratikus Köztársaság kiállítását látogat­ták meg, ahol tanulmányozták a mérő­műszereket, ofszet nyomdaipari gépe­ket, háztartási gépeket, gépjárműveket. A szíriai kiállításon különös tetszéssel nézték a keleti mintájú csillogó szövésű textíliákat, különböző népművészeti cikkeket. A japán kiállításon számos kitűnő fényképezőgépet, különböző elektronikus berendezéseket mutattak be. A kanadai pavilonban különleges csomagolóipari gépeket, nyomtatott áramkörök gyártására alkalmas fém­tisztító berendezéseket, vetőmagosztá­lyozó gépeket, tekintettek meg. A kör­séta utolsó állomása az USA-pavilon volt. A pavilonban elhelyezett űrhajó­zási berendezéseket, modelleket ismer­tették. A körséta a kora délutáni órák­ban ért véget. A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK KÜLKERESKEDELMI FORGALMA A Szovjetunió és az NDK közötti ke­reskedelem volumene 1950 óta megtíz­szereződött és értéke idén 15 milliárd márka lesz. Az 1966 és 1970 közötti idő­szakra kötött hosszú lejáratú kereske­delmi egyezmény (amely 60 milliárd márkás volumenével a világkereskede­lem történetében a legnagyobb arányú szerződésnek számít) keretében az NDK a többi között 340 hajót, 5000 vasúti hűtőkocsit és 3000 személyvagont ex­portál a Szovjetunióba. A Szovjetunió 1949 óta az NDK legfontosabb kereske­delmi partnere. A Szovjetunió külkeres­kedelmében az NDK 1957 óta az első helyet foglalja el. (MTI) FOLYTATÓDIK AZ OLASZ MUNKÁSOK HARCA A három nagy olasz szakszervezet vezetősége elégedetlen a kormány be­jelentett reformterveivel és azzal fenye­getett, hogy követeléseinek támogatá­sára általános sztrájkot hirdet. A ki­adott kommüniké szerint ugyanakkor hajlandók folytatni tárgyalásaikat a kormánnyal. (Megjegyzendő, eddig még nem fordult elő olasz miniszterelnök és szakszervezeti vezetők közvetlen tárgya­lása.) Figyelmet érdemel, hogy az olasz par­lament mindkét háza amnesztiatörvényt fogadott el; az amnesztia kiterjed mindazokra a diákokra és szervezett munkásokra, akik részt vettek a tavaly őszi sztrájkokban és tüntetésekben. A hivatalos magyarázat szerint az amnesz­tiát Róma fővárossá kikiáltásának 100. és a második világháború befejezésének 25. évfordulója alkalmából hozták. (Reuter) TÖRÖKORSZÁG KÜLKERESKEDELMI MÉRLEGÉNEK HIÁNYA A török sajtó ismerteti az állami sta­tisztikai hivatal jelentését, amely sze­rint Törökország külkereskedelmi mér­legének hiánya 1969-ben 264 394 000 dol­lárra rúgott, vagyis 2,9 millió dollárral volt nagyobb az előző évi deficitnél. Törökország az elmúlt esztendőben 536 834 000 dollár értékű árut exportált, s ugyanakkor 801 228 000 dollár érték­ben importált. Törökország kereskedelme a közös piaci országokkal 30 százalékkal növe­­­kedett. (TASZSZ) BONN FENNTARTJA A MEGSZORÍTÁSOKAT A nyugatnémet kabinet csütörtökön mélyreható vitát folytatott az ország gazdasági helyzetéről, a konjunktúra kilátásairól. Az ülés végén Arndt, a gazdasági minisztérium államtitkára tájékoztatta az újságírókat az ott el­hangzottakról. A bruttó nemzeti termék 1970-ben névleg 12 százalékkal, ténylegesen 6 százalékkal növekszik — az előirány­zott növekedés 9,5, illetve 4,5 százalék volt. A fogyasztói árak emelkedése az előzetes tervekkel és elképzelésekkel el­lentétben nem 3 százalék lesz, hanem 3,8. A folyó évben a munkanélküliség 0,6 százalékkal nő, az ipari kapacitás kihasználása pedig valószínűleg 91 szá­zalékos lesz. Ezt a prognózist Arndt az OECD miniszteri konferenciáján is is­mertette. A kabinet a gazdaságpolitika további megszorítása ellen döntött, de ugyan­akkor fenntartja a központi bank által márciusban elindított restrikciós poli­tikát. Meghatározhatalan időre fagyaszt­va tartják azt a 2700 millió márkát, amelynek feloldását eredetileg ez év közepére tervezték. Nem nyúlnak hozzá a 2500 millió márkás speciális stabilitási tartalékalaphoz sem; ennek feloldása valószínűleg csak a jövő év elején kö­vetkezik be. A minisztertanács egyet­értett abban is, hogy a gazdasági akti­vitás növekedéséből eredő külön adó­jövedelmeket speciális önkéntes tar­talékalapba helyezi el. (DPA) TÁRGYALÁSOK A NYUGAT-AFRIKAI GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL Hét nyugat-afrikai ország vezetője csütörtökön megállapodott abban, hogy európai mintára létrehozza a nyugat­afrikai gazdasági közösséget. Erre a lé­pésre végső erőfeszítésként azért van szükség, hogy kimozdítsák országaikat a gazdasági mélypontról. A közösség létrehozásáról szóló jegyzőkönyvet Ele­fántcsontpart, Niger, Dahomey, Felső- Volta, Szenegál, Mauritánia és Mali a nyugat-afrikai vámunió (UDEAO) csü­törtöki ülésén írta alá. A­ közösség fő feladatként azt tűzi maga elé, ■ hogy javítsa a ■ tagországok kapcsolatait, hozzon, létre mezőgazda­­sági és ipari árukra preferenciális rendszert, és nagymértékben gyorsítsa az ipari növekedést. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ ÚJ KERESKEDELMI MÓDSZEREKET VEZETTEK BE A BNV szer­vezői az idén, amelyek segítségével a hazai és a külföldi vállalatok jobban megismerhetik egymást. Az egyenjogúságon alapuló kereske­delmi kapcsolataink sikerét példázza, hogy 33 ország vesz részt az idei vásáron. Többek között ezt mondta el dr. Bíró József a vásár megnyitásán, amelyről tudósításunk beszámol. ♦ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁSNAK a vásáron tükröződő eredményeiről, a lehetőségekről és problémákról külön cikkben adunk számot. ♦ A FEJLETT TÖKÉSORSZÁGOK miniszteri tanácskozásán az az ál­láspont alakult ki, hogy az infláció folytatódása nagyobb veszély, mint az amerikai recesszió továbbterjedése. A konjunktúra stabilizá­lásához már nem elegendőek a valutapolitika eszközei, hanem költ­ségvetési és egyéb intézkedésekhez kell folyamodni. ♦ A BOR KÖZÖS PIACI RENDEZÉSÉBŐL fakadó helyzetet elemzi a Sajtószemle rovatunkban ismertetett cikk — jugoszláv szempontból, de más exportáló országok számára is tanulságos módon. A cikk kí­vánatosnak tartja, hogy a borra vonatkozó jugoszláv előírásokat kö­zelítsék a Közös Piacon elfogadott rendelkezésekhez, és hogy biztosít­sanak törvényes védettséget egyes borfajtáknak. ♦ AZ ALUMÍNIUMBÓL KÉSZÜLT CIKKEK jelenleg 50 százalékkal részesednek a konyhai eszközök és edények nyugat-európai piacának forgalmából. Cikkünk elemzi a háztartási edények külföldi piacának alakulását. ♦ ROMÁNIA GAZDASÁGÁT nemcsak idén, hanem valószínűleg a kö­vetkező években is visszaveti a példátlanul súlyos árvíz-katasztrófa. A mezőgazdaság előzetes becslés szerint 1 milliárd lej kárt szenvedett, s az áradás már az ország legnagyobb acélipari központját fenyegeti. Veszélyes helyzet a Wall Streeten Nixon legutóbbi nyilatkozatában meg­próbált lelket önteni az egyre pesz­­szimistább, s mind lanyhább irányzatot mutató értéktőzsdébe, s azt jósolta, hogy az év második felében ismét megélén­kül Amerika gazdasági élete. Remé­nyét fejezte ki továbbá, hogy a jegy­banki funkciót betöltő Federal Reserve Board még ebben az évben könnyít a monetáris megszorításokon. Nixon derűlátó nyilatkozata azután hangzott el, hogy 40 perces kihallga­táson fogadta Kaskert, a New York­i értéktőzsde elnökét. A tőzsde elnöke figyelmeztette Nixont — írja az MTI tudósítója —, hogy a kormány gazda­ságpolitikája veszélyes helyzetet idézett elő az értéktőzsdén, ahol hetek óta gyors ütemben folytatódik az árfolya­mok csökkenése. A Wall Streetről érkező legújabb je­lentések szerint 1963 márciusa óta nem voltak ilyen alacsonyak az árfolyamok, mint jelenleg. Noha a tőzsdei szak­értők az árfolyamszintet mindig valami előző időszak színvonalával hasonlítják össze, rámutatnak arra, hogy jelenleg a tőzsdén már olyan szabályok érvé­nyeseinek, melyekre nem lehet alkal­mazni a korábbi analíziseket és érté­keléseket. A szakértők a tartósnak bizonyuló kedvezőtlen irányzatot a pénzszűkének, a magas kamatlábaknak s a párhuza­mosan jelentkező gazdasági visszaesés­nek tuljdonítják, és rámutatnak arra, hogy általános bizalmi válság mutat­kozik a Nixon-adminisztráció képes­ségei iránt. Ma már egyre kevesebben hisznek abban, hogy megfékezi az inf­lációt, vagy hogy befejezi az indokínai háborút. Különösen borúlátóan ítélik meg az árak alakulásának jövőjét. A nyári,őszi bértárgyalások küszöbén minden bizonnyal magasabb bérköve­teléseket eredményez majd az árak nö­vekedése, s az ár-bérspirált nem lehet megállapítani. Közgazdasági szakértők azt jósol­ják, hogy a vállalati profitok csökke­nésével s a munkanélküliség foko­zódásával jelentős munkás- és tőkés­rétegek kerülnek szembe a hivatalos gazdaságpolitikával, és ezért Nixon gazdaságpolitikájának sürgős felülvizs­gálására kényszerül. Az ellenzéki sze­nátorok egy része növekvő gazdasági krízisről beszél, Mansfield szenátor pedig ajánlotta a bér-, ár- és nyere­ségellenőrzés bevezetését, a hitelvá­sárlások megnehezítését. A New York-i Federal Reserve Bank elnöke a súlyos inflációs helyzetre való tekintettel javasolta, hogy ne szün­tessék meg június végén az 5 száza­lékos jövedelmi többletadót. Élesen tá­madta a Nixon-kormányt O'Brien, az ellenzéki Demokrata Párt elnöke. Kö­zölte, hogy Nixon tizenhat hónapos uralma óta a befektetők 160 milliárd dollár veszteséget szenvedtek, a papírok jelentős elértéktelenedése miatt. A Wall Street újabb hanyatlásával párhuzamosan a londoni tőzsdén is nagyarányú megingás következett be. Ebben nem kis része volt az Investors Overseas Services (IOS) beruházó cég tovább tartó válságának. Lapunkban korábban már beszámoltunk King ame­rikai milliomos mentőakciójáról. A jelek szerint ő sem hozta pénzügyileg rendbe a vállalatot. Legutóbb a Rot­­schild Bankház cáfolta, hogy kezébe vette volna a mentés ügyét. A részvénypapírokkal együtt vissza­esett Londonban a font sterling dollár­­árfolyama is. Az Angol Bank az ár­folyamcsökkenés fékezésére interven­ciós vásárlással lépett közbe, de még így sem tudta megakadályozni, hogy az angol valuta a nyugatnémet márka­krízis óta ne szenvedje el a leggyor­sabb árfolyamesését. Az angol sajtó értesülése szerint a Bank of England mintegy 25—30 mil­lió értékű fontot vásárolt a deviza­piacon, hogy megállítsa a visszaesést. A fonteladásokat főleg Európában kez­deményezték, s az angol valuta a világ pénzpiacának általános elked­­vetlenedésétől szenved. A kereskedők inkább az eurodollár-piac kedvezőbb befektetési lehetőségeit keresik. A londoni Times „Az aggodalom üzenete” című cikkében vezető helyen foglalkozik a Wall Street és London piacainak megrendülésével. A lap úgy véli, hogy az 1929-es tőzsde­krach még egyszer nem ismétlődhet meg, mert a nyugati kormányok jelentős eszközökkel rendelkeznek a tömeges munkanélküliség megakadályozására, még azon az áron is, ha ez a költ­ségvetési egyensúly felborulását és a pénzárfolyamok rögzítésének feladását jelenti. A lap ugyanakkor óva int a tőzsdei tendencia veszélyeinek lekicsinylésétől. A Wall Street visszaesése már má­sodik éve tart s hosszú időszakban már akadályozhatja az ipar távlati beruházásait és fejlődését. A megta­karított pénzösszegek nagy része fek­szik a Wall Street részvényeiben, a visszaesés befolyásolja az ipari veze­tőket, és kihat az egész gazdaságra. Mindez erősen befolyásolhatja a fo­gyasztást és a fogyasztók pénzkiadá­sait. Végül a harmadik hatása az, hogy betölti a barométer szerepét, jelzi, hogyan értékelik maguk az ameri­kaiak iparuknak és egész gazdaságuk­nak kilátásait. Integrációs tárgyalások Olaszországban A Közös Piac pénzügyminiszterei május 29—30-án Velencében tartják 35. konferenciájukat. A nyugatnémet pénz­ügyminisztérium szerint az ülésen fő­ként a gazdasági és valuta­unió megva­lósításával kapcsolatos munkálatokról és a pénzügyi politika területén való együttműködésről lesz szó. A Reuter hírügynökség közlése sze­rint a Közös Piac legfelső politikai tes­tülete egy jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a határok megszün­tetése nélkül nem lehet egységes piac a közösségen belül. A jelentésben, melyet a Közös Piac miniszteri tanácsának küldtek, kijelentik, hogy a határok megszüntetésének nagy lélektani hatá­sa lenne, szimbólummá válhatna ugyanis az „Egyesült Európá”-ra való törekvésnek. A határok megszüntetése azonban csak olyan hosszú folyamat eredménye lehet, amely összehangolná az egyes országokban érvényben levő pénzügyi, technikai, kereskedelmi és valutáris szabályokat. A Közös Piac külügyminiszterei a jövő hét végén Rómában foglalkoznak a tagállamok politikai uniójának kér­désével. Mint a DPA tudósítója írja, a tagállamok magas rangú diplomatái dol­­gozták ki a javaslatot, amely távlatot nyit a közös piaci országok szupranacio­­nális föderációja előtt. Az uniót egy európai parlament ellenőrizné, és tag­jai között megvalósulna a gazdasági- és vámunió. Az új jelöltek csatlakozásá­ról, a politikai unióhoz azután lehetne dönteni, miután azok a közös piaci tag­ságot megszerezték. Mindez azonban csak az igen távoli jövő zenéje — álla­pítja meg a tudósítás. NYUGATNÉMET-CSEHSZLOVÁK GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Dr. Egon Emmel, az NSZK kormá­nyának rendkívüli megbízottja hétfőn Prágába utazik, hogy gazdasági tárgya­lásokat folytasson csehszlovák szakér­tőkkel. A megbeszéléseken új árulisták kidolgozásának és a kereskedelmi volu­men további növelésének lehetőségeit vitatják meg, Csehszlovákia érdekeit hosszabb időre szóló kereskedelmi egyezmény megkötésében. A két ország, között 1967 augusztusában aláírt meg­állapodás értelmében három év alatt, a forgalom 750 millió márkát tett ki. Ezt a volument a következő időszakra 450 millió márkával kívánják növelni. (APA, Reuter)

Next