Világgazdaság, 1970. június (2. évfolyam, 103/348-123/368. szám)
1970-06-03 / 104. (349.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A VILÁGSAJTÓBÓL CoMita/IMCTMMecKasi HHATCTPMfl A bérmunka előnye és hátránya idén előreláthatólag mintegy hárommillió dollár értékű bérmunkára kap megbízást a gyapjúszövetet feldolgozó magyar konfekcióipar. Erről a nálunk viszonylag új keletű üzleti formáról beszélgettünk Konitz Józseffel, a HUNGAROTEX főosztályvezetőjével. — A ruhaipar kapacitása nagyobb, mint a hazai alapanyag-készlet — mondotta. — De nemcsak az itthon gyártott méteráru mennyisége az, ami szükségessé teszi, hogy a szabad kapacitást külföldről vállalt bérmunkával kössük le. Sajnos, számos külföldi piacon az általunk kínált szövetek minősége sem felel meg. Ez a két fő tényező indokolja a bérmunkamegbízások elfogadását. Az iparvállalatoktól év végén megkapjuk a szabad kapacitásukra vonatkozó adatokat. Ennek alapján igyekszünk megtalálni a megfelelő külföldi partnert. Elsősorban sportruházat, előruházat, férfi és női gyapjú felsőruha és felsőkabát magyarországi feldolgozására mutatkozik igény. A határidők betartásával nincsenek rossz tapasztalataink. Késés főként olyankor fordul elő, ha a külföldi üzletfél nem küldi el a megállapított határidőre a feldolgozandó méterárut és a magyar gyár emiatt, természetesen, kénytelen más cikk termelését megkezdeni. Véleményem szerint gazdaságosabb lenne hazai alapanyagokból készült, feldolgozott árut exportálni, de napjainkban — amíg a vázolt körülmények meg nem javulnak — feltétlenül fontos, hogy a ruhaipar bérmunkát vállaljon. Ezt annak ellenére szükségesnek tartom, hogy számos ösztönző a saját anyagos eladás irányába hat. A bérmunkának ezenkívül bizonyos piacfenntartó jellege is van: bízunk abban, hogy amikorra a textilipari rekonstrukció révén a hazai alapanyaggyártó ipar felfejlődik a kellő szintre, a külföldi partnerek, akik időközben megismerték a magyar konfekcióipar színvonalát, megmaradnak vevőink sorában. Legnagyobb bérmunka-piacaink: Hollandia, az NSZK, Kanada és Libanon. Egyelőre az a célunk, hogy szélesítsük a piacot, hosszú távon pedig természetesen az, hogy a nagyobb devizatömeg kitermelését biztosító saját anyagainkból, készített konfekciót adjuk el. A HUNGAROTEX egyik legjelentősebb belföldi partnere a Május 1. Ruhagyár. Kovács József vezérigazgatót kérdeztük meg, a gyár szemszögéből nézve jó üzletnek tartja-e a bérmunkát. — Igen, nekünk jól jön a bérmunka — mondotta —, mert magunk is azt tapasztaljuk egyelőre, hogy sajnos, az igényesebb piacokon saját anyagainkkal még nem vagyunk versenyképesek. Előnyösen hat az ilyenfajta vállalás a hazai piacra is, mert megismerkedünk a legmodernebb eljárásokkal, divatirányzatokkal és ezeket belföldre szánt termelésünkben is hasznosítjuk. Nálunk a bérmunka gazdaságossága az elmúlt két év tapasztalatai szerint valamivel jobb, mint a saját anyagos eladásé, ugyanis az utóbbinál figyelembe kell venni, hogy a kelmét részben vagy egészen importált nyersanyagból állítjuk elő. Voltaképpen a bérmunkával kapcsolatban egyetlen — ismétlődő — nehézségünk van: a nagyon rövid, szezonhoz kötött határidők. Igyekszünk az ebből adódó problémákat megoldani, mert egyébként hasznos számunkra ez a konstrukció. Knowhow-szerződést is kötöttünk több nyugati partnerrel; a korszerű technológia, célgépek alkalmazása gyorsabb átfutást eredményez. A legtöbb bérmunkát a skandináv országokból, Angliából, az NSZK-ból, Hollandiából, Belgiumból, Kanadából, Líbiából rendelik tőlünk. Kapcsolataink kezdődnek Japánnal is. A gazdasági ösztönzők jelenleg a bérmunka-vállalásnak kedveznek, de ha eljön az az idő, amikor a sajátanyagos árut megközelítőleg olyan előnyösen tudjuk értékesíteni, mint amennyit most a bérmunka hoz a konyhára, ha a saját anyagos eladás kedvezőbb dollárhozamot jelent majd, akkor természetesen csökkenteni kell a bérmunka mennyiségét. Hogyan ítéli meg ugyanezt a problémakört Bossányi György, a Fővárosi Kézműipari Vállalat vezérigazgatója? — Szerintem a külkereskedelem nem eléggé érdekelt abban, hogy bérmunka-partnereket keressen a hazai cégeknek, mert kicsi az értékesítési volumen, a készáru-termelés és eladás van előtérben. Nekünk igen előnyös a bérmunka — piaci stabilitást, forgóeszköz-megtakarítást, újabb piaci ismereteket jelent a vállalatnak. A magyar feldolgozás, ezt bátran mondhatom, megfelel a világpiaci követelményeknek. Az anyagmentes bérmunka-konstrukció ezért csak öregbítheti tekintélyünket külföldön. Tapasztalatom: bebizonyosodott, hogy a Fővárosi Kézműipari Vállalat meg tud felelni a legkényesebb igényeknek. Elismerést kaptunk munkánkért Párizsból, Londonból, Kanadából. Ebből következik, ha a külkereskedelem aktívabban keresne nekünk partnereket, mi is nagyobb mértékben vehetnénk részt ilyesfajta együttműködésben. A magunk részéről ennek nincs akadálya — szívesen eleget tennénk például annak az ausztráliai igénynek, amely harmadik piacra irányuló tovább-exportra vonatkozik, szintén bérmunka-konstrukcióban, de valahol elakad ez az ügy. A legnagyobb fantáziát az egyre specializálódó teenager-divatés a folklorisztikus elemekkel díszített konfekcióban látom. Itt újat, eredetit tudnánk adni. Galla-Kovács Ágnes A szovjet sajtó hasábjain széles körű vita folyik a gazdasági reform továbbfejlesztésének irányáról. (A vita fontosabb vagy érdekesebb megnyilatkozásairól igyekszünk e rovat szűk keretei között is a lehetőséghez képest tájékoztatást adni. — A Szerk.) Figyelemre méltó adalékokat szolgáltat a reform vitájához V. Maszkovcev, a kemerovói terület, sütőipari igazgatóságának vezetője, az ágazatában fellelhető visszás jelenségekről írott cikkében. A cikkíró következtetése: rugalmasabb, a helyi és ágazati sajátosságokhoz jobban alkalmazkodó gazdasági szabályozórendszert kell kialakítani. A szovjet lakosság életszínvonalának növekedésével jelentős keresletváltozás állt be a sütőipari termékek különböző fajtái iránt. 1969-ben a kemerovói területen 4,7%-kal visszaesett a kenyérfogyasztás, egyes városokban pedig több mint 10%-ka. A különböző cukrászkészítmények vásárlása ugyanakkor 14—24%-kal nőtt. Ezt a változást a sütőipar is örömmel fogadná, mert a pékáruk termelési mennyiségének csökkenése mellett is nagyobb nyereségre tesznek szert. A dolgozók azonban jelenleg a pékáruk termelésének növelésében érdekeltek. 1970-re vonatkozóan ugyanis a sütőipar — a területi kereskedelmi, tervezési és igazgatási szervek hozzájárulásával — javaslatot tett a köztársasági élelmiszeripari minisztériumnak a lakosság keresletváltozását figyelembe vevő tervek kialakítására. A tervek végül mégis a kenyértermelés növelését írták elő. Már ez év első negyedében kiderült, hogy a fa- Gazdasági szabályozók a szovjet sütőiparban hosság még a sütőipar számításánál is kevesebb kenyeret igényel. A sütőiparban a múlt évben csökkentették a dolgozók létszámát, modernizáltak, mégis, a termelés szerkezetének a munkaigényesség irányában történt eltolódása következtében a bérek növekedése 0,6%-kal túlhaladta a termelékenységét Minthogy a rendelkezések értelmében az átlagbér növekedése nem előzheti meg a munka termelékenységét, a dolgozók nem kaphattak jutalmat. A fogyasztók kárára, a cukrászipari termékek eladásának visszafogásával a sütőipar „az égig emelhette volna” a termelékenységi mutatót. Az iparág jelenleg a cukrászati termékeken kívül 127 fajta árut állít elő. A lakosság keresletének tanulmányozásával a választékot állandóan növelni szeretnék. Ez az irányzat azonban ellentétes az érvényben lévő átlagos termelékenységi mutató követelményeivel. A vállalat kénytelen energiájának nagy részét „kiskapuk” keresésére fordítani, vagy a fogyasztói érdekekkel ellentétesen eljárni. Az ágazat sajátosságainak a jelenlegi termelékenységi mutató helyett jobban megfelelne az egy rubel nyereségre eső bérköltség mutatója. A szabályozóknak lehetőséget kellene nyújtaniuk arra, hogy az iparág tartalékokat képezhessen a lakosság keresletében évközben mutatkozó ingadozásokhoz való alkalmazkodás érdekében. A kenyérfogyasztás az egyes hónapokban 25%-ig terjedően ingadozik, a cukrászkészítmények iránti igény pedig egyes ünnepek előtt az átlagosnak tízszeresét is elérheti. (1970. május 24.) NACHRICHTEN FÜRAUSSENHANDEL A kambodzsai hadműveletek nemcsak a gazdaságnak a Lon Nol-kormány által elhatározott és ismételten hangoztatott liberalizálását gátolták meg, hanem ezen felül messzemenően meg is bénítják a gazdaságot. A liberalizálás tervét Phlek Phouen közmunkaügyi miniszter ismertette április végén az ECAFE bangkoki konferenciáján. Eszerint a kormány az állam mindenféle termelési tevékenységét meg akarta szüntetni és nagyobb kezdeményezést szánt a magánszektornak. Csupán néhány tevékenységi kör (energiatermelés, vasút, posta távközlés) maradt volna állami ellenőrzés alatt. A kereskedelmi bankügyleteket továbbra is az állami pénzintézetek útján kellene lebonyolítani, de a kormány lehetővé tenné, hogy a A háború megbénítja Kambodzsa gazdaságát magánbankok közép- és hosszú lejáratú kötéseket eszközöljenek. Ezeket a terveket egyelőre elsodorta a háború, amely nemcsak a külkereskedelmet fékezi, hanem az ország valutáját is veszélyezteti. A riel szabad árfolyama máris 30 százalékkal a hivatalos árfolyam (1 dollár , 55,54 riel) alá zuhant. Az ország közlekedése messzemenően megbénult, a Vietnamba és Laoszba vezető utak megszakadtak, sőt még a Phnom Penhből a tengerpartra vezető utak is bizonytalanná váltak. Végül pedig a belkereskedelmet még a háború által eddig megkímélt országrészekben is erősen befolyásolja a Kínába és a szocialista Vietnamba irányuló rizsszállítások megszűnése, amelyek a mezőgazdasági lakosság jövedelmének jelentős részét adták. (1970. május 25.) Vinifourcfir sffttng A Szovjetunió segítséget nyújt az észak-afrikai országoknak kőolajtermelésük fokozásához és fejlesztéséhez, így a líbiai kormány meghívására szovjet kőolajipari szakértőkből álló bizottság utazza be az országot. Líbia ugyanis elégedetlen a kőolajtermelésből eredő bevételeinek alakulásával. A kormány szerint az országban működő koncessziós vállalatok, az amerikai Standard Oil és Occidental Petroleum felére csökkentették fúrásaik számát. Ezért a kormány felszólította a vállalatokat, hogy fúrási tevékenységüket egy hónapon belül újból a régi szintre emeljék. Ugyanez okból felhívta őket, hogy eladási áraikat jelentősen emeljék fel, hogy ezáltal a kincstár fokozott bevételekhez jusson. Algéria kőolajtermelésének fokozása érdekében a Szovjetunió kormánya az algériai kormánnyal négy hosszú lejáratú megállapodást létesített. Ugyanis az algériai függetlenség kikiáltásakor Franciaország Algériával egyezményt kötött a kőolajgazdaság terén való együttműködés tárgyában. A francia kormány azt remélte, hogy ennek révén megtarthatja vezető pozícióját az algériai kőolajiparban. Az egyezmény végrehajtása során azonban nehézségek merültek fel. Líbiához hasonlóan az algériai kormány is igyekezett a kőolaj kitermeléséből eredő bevételeit fokozni, emellett pedig nem látta elégségesnek az együttműködésben részt vevő francia állami vállalatoknak, az ELF-nek és az ERAP-nak kőolajipari beruházásait, valamint az olajkutatás és feltárás terén végzett tevékenységét. Jelenleg mindezekre vonatkozólag tárgyalások folynak az algériai kormány és a francia vállalatok között. Algériában a kormányzat megfelelő ellensúlyt keresett a francia vállalatok erős befolyásával szemben. E célból Szovjet segítség az északafrikai olajtermeléshez előbb amerikai vállalatokkal tárgyalt, ámde látható eredmény nélkül. Ezek után a Szovjetunióhoz fordult segítségért. Ennek eredményeképpen már 1967 januárjában megállapodás jött létre, amelynek értelmében a szovjet kőolajipari hatóságok a Sonatrach algériai állami kőolajvállalatnak 78 kőolajtermelési szakértőt bocsátottak rendelkezésre. Ezek után a Szovjetunió és Algéria között még további négy megállapodás jött létre, az előbbinél jóval messzebbmenő hozzájárulást jelentve az algériai kőolajipar fejlesztéséhez. Ezek közül az első megállapodás értelmében a Szovjetunió közreműködik az algériai olajtermelés fokozásában. Ez a termelés egyébként 1968-ban 42 millió, 1969-ben pedig 44 millió tonna volt. A második megállapodás értelmében vizsgálatokat folytatnak arra nézve, hogy miképpen lehetne a Hasszi Messzaud-i és a Rhourde-el Baguel-i kőolajmező termelését évi 20 millióról 30 millió tonnára felemelni. A harmadik megállapodás szerint tanulmányozzák az úgynevezett kondenzátumok — kőoajjal kevert földgáznak — racionális felhasználási lehetőségeit. Ezeket ugyanis a francia vállalatok elhanyagolták. A negyedik megállapodás értelmében a Szovjetunió egy Minszk 32 típusú komputert szállít, amelyet Algériában a szénhidrogénipari központban állítanak fel. A svájci lap szerint Algéria szovjet támogatással jelentősen emelni kívánja kőolajtermelését, másfelől az algériai kormány a Szovjetunióval létesített kapcsolat révén taktikai előnyt kívánszerezni francia tárgyaló partnereivel szemben. A lap szerint Algériának az általa kitermelt kőolaj értékesítéséhez a nyugati piacokra továbbra is szüksége van. (1970. május 24.) Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG-ban AMERIKAI LICENCVÁSÁRLÁS• Nagy jelentőségű licencszerződés aláírására került sor a TRANSELEKTRO- nál az amerikai Clark Equipment Co. Niles/Michigan céggel. A szerződést a TRANSELEKTRO részéről Kozma Miklós vezérigazgató-helyettes, a Clark Equipment Co. részéről Thomas Tyler és Julian R. Alvarez elnökhelyettesek írták alá. A szerződés aláírása után megkértük Kozma Miklóst, hogy ismertesse a szerződést. — A licencvásárlás révén — mondotta —, a Jászberényi (Lehel) Hűtőgépgyár a világ egyik legkorszerűbb hűtőberendezéséhez jutott. A Tylertípusú mélyhűtő és normál hőmérsékletű önkiszolgáló hűtőbútorok és kereskedelmi hűtőszekrények az egész világon ismertek. A nagy érdeklődés a Tyler-termékek iránt indokolt, hiszen a legkiválóbb műszaki paraméterekkel rendelkeznek. A mostani licencvásárlás a kereskedelmi hűtőgépek gyártását megfelelő színvonalon tudja kielégíteni. A kereskedelmi hűtőszekrények iránt óriási az érdeklődés és nagy a hiány belőlük. A Tylertípusú hűtőbútorok a jövő ABC-áruházaiban, a szupermaketeken, de a kisebb üzletekben is a legkorszerűbb igényeknek megfelelő felszerelést biztosítanak. Megállapodtunk abban is, hogy a szocialista és a fejlődő országokba a TRANSELEKTRO közvetlenül értékesít, míg az NSZK-ba alkatrészeket szállítunk. A hűtőbútorok egy részét, amelyeket a Clark Equipment Co. NSZK-ban működő gyára nem készít — például az önkiszolgáló pultokat —, mi exportáljuk. Ezeket a cég saját eladási hálózatán keresztül kívánja forgalomba hozni. A gyártás 1971 végén indul meg és a Jászberényi Hűtőgépgyár már most megkezdte az új gyáregység építését. Vásár utáni kapcsolatok az NSZK-val Vásárzárás után munkatársunk felkereste az NSZK pavilonjának vezetőjét, Günter Henkét, aki a következőket mondta: — A német ipar elsősorban nem azért jön a BNV-re, hogy itt, helyben, azonnal szerződéseket kössön, hanem, hogy meglevő kapcsolatait bővítse. Az először kiállítók közül azok a cégek, amelyek kizárólag eladni akartak (élelmiszeripari gépeket, fűrészlapokat) kevésbé voltak elégedettek, nehezen találtak partnert. De azok a cégek, amelyek rugalmasabb kereskedelmi elképzelésekkel érkeztek, mind megtalálták a számításukat a vásáron. Nézetünk szerint minden kiállítónknak, mielőtt eljönne, meg kell keresnie a piacfeltárás módját. Ez fordítva is érvényes. A magyar kereskedelmi kirendeltség Kölnben — mint tapasztaltam — vagy a Bundesstelle für Aussenhandelsinformation (BfA) ugyanott szívesen segít ebben. Hasznosak a kongresszusok, szimpozionok is, vagy a műszaki hétnek nevezett előadássorozaton való részvétel, mint amilyent a Verein Deutscher Maschinenbauanstalten (VDMA) legutóbb Budapesten rendezett. Miután magam is itt voltam a VDMA-héten, elmondhatom, hogy utána körlevelet intéztünk a résztvevőkhöz, akik kivétel nélkül nagyon eredményesnek ítélték budapesti szereplésüket. Meggyőződésem, hogy ugyanilyen gyümölcsöző, eredményes és sikeres lesz az az előadássorozat, amelyet „Ungarische Wirtschaftstage” címmel ősszel Düsseldorfban rendez a Magyar Kereskedelmi Kamara az MTESZ közreműködésével, s amelyet a magunk részéről a legmesszebbmenően támogatunk — mondotta végül Günter Henke. A Kairóból érkezett telexjelentés arról, hogy az eredetileg május 16-tól június 5-ig tervezett vásárt tíz nappal meg akarják hosszabbítani. A leglátogatottabbak közé tartozik a magyar pavilon, ahol 1000 négyzetméternyi területen 12 külkereskedelmi és iparvállalat sorakoztatja fel exportcikkeit. A „Magyarország bemutatkozik” címmel nyílt meg Quitóban, Ecuador fővárosában az önálló magyar ipari kiállítás. Az onnan érkezett telexjelentés arról ad hírt, hogy sikere van a 12 külkereskedelmi vállalat árukínálatának és az orvosi műszerek, berendezések, szerszámgépek, geodéziai műszerek, árammérők már gazdára találtak. A Barcelonában a június 3-án nyíló vásáron az idei magyar részvétel a tizedik lesz. Először jelentkezik a MOM geodéziai műszereivel, a MEDICOR pedig a kórházi berendezések szakosított kiállításán a korábbinál bőségesebb anyaggal képviselteti magát. A vásáron szakmai napokat tart majd a TRANSELEKTRO, a MEDICOR, és a CHEMOKOMPLEX. RÖVIDEN : Kedden magyar—dán vegyes bizottsági ülés kezdődött a Külkereskedelmi Minisztériumban. Knud Hannover ipartanácsos vezetésével hattagú dán gazdasági küldöttség tartózkodik Budapesten. A vegyes bizottság megvizsgálja az eddig kialakult, illetve most kibontakozó magyar—dán kooperációs kapcsolatokat. Elkészült az Élelmiszeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat szombathelyi gépgyárában a lebegtető szárítóberendezés, amely a konzervipar melléktermékeiből különválasztja a gyümölcs héját és a magját. Az idén a magyar üzem hét darabot szállít a gépből szovjet konzervgyáraknak is. Idei és jövő évi szállításra 1 200 000 rubel értékű gépet vásárolt a Sztrojexporttól a NIKEX. A csehszlovák gépek a magyar útépítést gyorsítják, valamint egy részét az árvízvédelem szolgálatába állítják. Az angol ICL vállalat, amelynek 11 komputere már működik hazánkban, újabb három berendezésre kapott rendelést 1,3 millió font sterling értékben. Az új gépeket a Nehézipari Minisztérium, a Magyar Méréstechnikai Egyesülés és az Országos Tervhivatal részére szállítja az angol vállalat. A MONIMPEX képviselői importszerződést írtak alá Indiában 13 millió devizaforint értékű tea és bors behozatalára. HUNGEXPO» BUDAPEST 1970. JÚNIUS 3.( BAROMFI FELDOLGOZÓ ÜZEMEKET SZÁLLÍTUNK AZ NDK-NAK A KOMPLEX az elmúlt napokban újabb nagy értékű szerződést kötött a berlini Unitechna vállalattal mintegy 800 ezer rubel értékben, 1971-es szállítási határidőre. A szerződés két komplett baromfi-feldolgozó berendezésre vonatkozik. Az egyik berendezés a Moekredinában, Lipcse mellett kerül felállításra. Óránként 2500 broiler csirkét dolgoz fel, és az emberi fogyasztásra alkalmatlan részekből (fej, láb, bél, toll stb.) a feldolgozó üzemhez csatlakozó melléktermék-feldolgozó berendezés állati fehérjét tartalmazó takarmánylisztet állít elő. A másik, az előbbivel azonos kapacitású berendezést Eisenbergben állítják fel és Gera élelmiszer-ellátását fogja szolgálni. A berendezések szereléséhez és üzembe helyezéséhez a magyar ipar ad műszaki vezetést. A berlini nagyvágóhíd rekonstrukciójához régebben szállított magyar berendezés kielégítette a német előírásokat és ennek alapján további marha- illetve sertés-vágóvonalak szállítására írt alá szerződést a KOMPLEX 450 ezer rubel értékben. F. P. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. • A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. evrv. Telefon: 180—830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.3158/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008