Világgazdaság, 1970. augusztus (2. évfolyam, 147/392-165/410. szám)
1970-08-07 / 151. (396.) szám
W( 1970. AUGUSZTUS 7. A nyugat-európai idegenforgalom szerkezete Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet jelentést tett közzé a nyugat-európai idegenforgalom irányairól, szerkezetéről és intenzitásáról. A jelentés Nyugat-Európán az OECD európai tagállamait és Jugoszláviát érti. A tanulmány szerint 1968-ban a nyugat-európai turisták 428 millió vendégéjszakát töltöttek külföldön. A legtöbbet utaztak a nyugatnémetek. Ők töltötték idegen országban a vendégéjszakák 29 százalékát, 124 milliót. Ausztria lakosságának „utazási intenzitása” hasonló a nyugatnémetekéhez. 1968-ban minden osztrák lakosra két külföldön töltött vendégéjszaka jutott. Az angolok, a franciák és az olaszok szívesebben töltötték szabadságukat belföldön. A nyugatnémet turisták, akik 1968- ban külföldön töltötték szabadságukat, 30 százalékban választották úticéljuknak Ausztriát. Az összes nyugat-európai turisták utazásaiban Ausztria csak 11 százalékkal részesedett. A belga turisták 42 százaléka, a spanyolok 50 százaléka Franciaországba utazott külföldi üdülésre. A teljes nyugat-európai üdülőforgalomból Franciaország csak 16 százalékkal részesedett. Ami az osztrákok utazásainak irányait illeti, Olaszországba 30 százalékuk, Jugoszláviába 21 százalékuk és Kelet-Európába 15 százalékuk utazott. A nyugat-európai turisták 428 millió külföldön töltött vendégéjszakájával szemben a nyugat-európai országokban 495 millió külföldi vendégéjszakát töltöttek. A Nyugat-Európán kívüli területekről érkező turisták tehát 67 millió éjszakával töltöttek többet Nyugat- Európában, mint az onnan utazók Nyugat-Európán kívül. Ez a többlet több mint 1,3 milliárd dollár tiszta bevételt jelentett. A nyugat-európai országokban töltött vendégéjszakák a következő országokra koncentrálódtak: Franciaország — ide jutott 103 millió vendégéjszaka —, Nagy-Britannia, Spanyolország és Olaszország. Ausztria 52 millió vendégéjszakával megelőzte Svájcot, az NSZK-t és Jugoszláviát, s az ötödik helyet foglalta el. A vendégéjszakáknak a lakossághoz viszonyított számát tekintve Ausztria vezet, egy osztrák lakosra 1,2 vendégéjszaka jutott. Az idegenforgalom nagy szerepét az osztrák gazdaságban mutatja az is, hogy ez az ágazat 5,5 százalékkal részesedik Ausztria bruttó nemzeti termékében. Az Ausztriát meglátogató külföldi turisták közötta nyugatnémetek részaránya 72 százalék. Nincs még egy ország, amelynek idegenforgalma ilyen nagymértékben egyetlen más nemzet turistáinak fogadására lenne berendezkedve. Franciaországot főként a belgák látogatják, ők alkotják az ideérkező külföldiek 13 százalékát. Spanyolországban 21 százalékos részesedéssel az angolok vezetnek. Svájcban és Olaszországban a nyugatnémet turisták voltak a legtöbben, az előbbi országban 28,5, az utóbbiban 37 százalékos részesedéssel. (APA) Az iparfejlesztés Szíria új ötéves tervében A harmadik ötéves terv időszakában (1971—75-ig) Szíria elsősorban olaj- és vegyiparának termelését kívánja növelni. Az északnyugat-szíriai érclelőhelyek feltárásával párhuzamosan a kohóipar is kiépül. A kőolajtermelést 1980-ig — a harmadik és a negyedik ötéves terv idején — 20 millió tonnára kívánják növelni. Ezt a következő fokozatokon keresztül érhetik el: 1970: 7 millió tonna; 1971: 8 millió tonna; 1972: 9,5 millió tonna; 1973: 11 millió tonna; 1974: 13 millió tonna; 1975: 15 millió tonna. 1975-től évi 1 millió tonnával akarják növelni a kibányászott kőolaj mennyiségét. A következő 10 év során 500 millió szíriai fontot ruháznak be az iparágba. A kőolajtermelés növelésével párhuzamosan — közgazdászok véleménye szerint — szükséges egy második olajfinomító megépítése is, amelynek a kapacitása 3—4 millió tonna lehetne. Ennek megvalósítását 1980-ra tervezik. A már működő homs-i finomító átlagos kapacitását ekkorra évi 2,7 millió tonnára szeretnék bővíteni. A bányászat területén is további fejlesztést irányoztak elő a következő ötéves tervre: a foszfáttermelést 3 millió tonnára akarják növelni. A Bulgária és Lengyelország segítségével felállított berendezések kapacitása jelenleg 1,2 millió tonna évente. A foszfáttermelés növelésével szükségessé válik a szuperfoszfát-előállítás bővítése is — évi 200 ezer tonnás termelést terveznek. Befejezés előtt áll az ország nagy nitrogén-műtrágya gyára. Kapacitása évi 150 ezer tonna. Az ammónia-berendezés már üzemképes, nemsokára beállítják a salétromsav- és ammóniumnitrát-előállító berendezéseket is. Már 1967—68-ban megkezdték Hamában lengyel segítséggel egy hengermű építését, amely évente 105 ezer tonna szerkezeti acélt gyárt majd. A gyárnak egyelőre importált önteccsel kell dolgoznia, később azonban ennek helyét fokozatosan a belföldön bányászott vas veszi át. További hozzájárulás a fejlesztéshez a Haleb mellett épülő mezőgazdasági gép- és traktor-összeszerelő üzem. A berendezést a Someca—Renault céggel együttműködve állították fel. A traktorok 65—PS Diesel-motorokkal működnek. A termelési cél: 20 egység évente. Az összeszerelést 1970-ben kezdik meg. Az üzemhez alkatrészgyárat is terveznek. (MIA) Románia szocialista gazdaságának építésében fontos szerepet játszanak a testvérországokhoz, különösen a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági kapcsolatok — írja csütörtökön a Pravda a Szovjetunió és Románia közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának 25. évfordulója alkalmával. A román lapok azt hangsúlyozzák, hogy a két ország közötti kapcsolatok e két és fél évtized alatt minőségileg magasabb szintre emelkedtek. A világ kereskedelmi flottája az elmúlt hónapban 15,044 millió bruttóregisztertonnával, azaz 7,6 százalékkal nőtt. A legalább 300 bruttó regisztertonnás tengerjáró hajók száma 28 485, ezek együttes hajótere 211 millió 939 ezer BRT. 9 A XII. Nemzetközi Gépipari Vásár szeptember 5-én nyílik meg Brnóban. Az árubemutatón a világ 26 államának 1600 kiállítója vesz részt. 9 A munkanélküliek száma Nyugat- Németországban 1970 júliusában elérte a munkaképes lakosság 0,5 százalékát. A múlt hónapban 98 600 munkanélküli volt az országban, több, mint júniusban, de valamivel kevesebb, mint tavaly júliusban, amikor létszámukat 108 000 főre becsülték. 9 országút épül Zambia és Botswana között. Erről és a kereskedelem bővítéséről tárgyaltak a napokban a két ország kereskedelmi képviselői. Az országút keresztezné a Zambézi folyót, Zambia, Botswana, Rhodézia és Délnyugat-Afrika határán. A Kanada valutatartalékai a múlt hónapban a júniusi 4,333 millió dollárról júliusra 4,444 millió dollárra nőttek — jelentette be a kanadai pénzügyminisztérium. Ausztria 40 millió dollár értékű hitelt kap külföldi bankoktól, elsősorban Nagy-Britanniából. A kamat 10—11 százalékos lesz. Tárgyalások folynak további 10 millió dolláros, Ausztriának nyújtandó hitelről is. Csúcsidény van a londoni idegenforgalomban. A látogatók között az amerikaiak és a franciák vezetnek, de a japán turisták száma is megnőtt. Az év első négy hónapjában 18 000 japán turista kereste fel a brit fővárost, a WGO jelenti 9 ötszáz dináros bankjegy jelenik meg 1970. augusztus elsejei kibocsátási dátummal a jugoszláv pénzforgalomban. A szövetségi képviselőház megszavazta a két és öt dináros fémpénz kibocsátásáról szóló rendeletet is. A jövő év elején korlátozott mennyiségben FAO-jelzésű két és öt dinárosok is forgalomba kerülnek az ENSZ éhínség elleni megmozdulása tiszteletére. A közös olajkutató intézet létrehozásában állapodott meg az Egyesült Arab Köztársaság és Franciaország. A francia olajintézet technikai segítséget nyújt az új intézmény megalapításához. A segítség első lépéseként 331 000 egyiptomi fontot már az EAK tudományos kutatási minisztériumának rendelkezésére bocsátottak. Az intézet teljes felszerelésének értéke 1,6 millió francia frank lesz. Július közepe óta már valamennyi hely foglalt a burgenlandi szállodákban és magánpanziókban. Az odalátogató külföldi turisták nagy része nyugatnémet, de sokan érkeznek Svájcból is. 9 Kamatmentes hitelt nyújt Szudánnak a Kínai Népköztársaság. A 34,8 millió dolláros hitelt Kína 16 évre adja, visszafizetése mezőgazdasági termékekkel történik. Gyógynövények feldolgozására új gyárat épít Settalában az olasz Inverni Della Beffa SPA. A gyár évente 1000 tonna szárított vagy 4000 tonna friss növényt dolgoz majd fel. Gyógyászati célokra felhasználható növénykivonatokon kívül itt növényi eredetű finomvegyészeti termékeket, valamint kozmetikai és élelmiszeripari célokra felhasználható növényi kivonatokat is előállítanak. A részvények árfolyamának hónapok óta tartó általános esése hosszú távon nem érinti a bélyegpiacot. Az elmúlt években a bélyegek ára megközelítőleg változatlan volt, tehát a bélyeggyűjtés kitűnő befektetésnek bizonyult. A Libanon mezőgazdasági termelése a múlt évben 22 százalékkal emelkedett. A 35 millió libanoni font értékű termelés-emelkedés elsősorban a zöldségtermesztés növekedésének köszönhető. Az osztrák acélipar 520 000 tonna csövet szállított a Szovjetuniónak A Szovjetunió és a VÖEST osztrák állami vas- és acéltársaság között 1968- ban megkötött, nagyméretű acélcsövek szállításáról szóló szerződés aláírásait határidőre betartották. A szállítmány utolsó tételét már a brémai kikötőbe irányították, ahonnan augusztus közepén hajó szállítja a Szovjetunióba. Az osztrák társaság két év alatt 520 000 tonna csövet szállított, amelyből körülbelül 1500 kilométer hosszúságú földgázvezetéket fektetnek le a Szovjetunió északi részében. A nagyszabású üzlet összértéke — mint erről lapunkban már korábban is beszámoltunk — kereken 100 millió dollárt tett ki, s rekordot jelentett a VÖEST és a szovjet külkereskedelmi vállalatok eddigi forgalmában. A Szovjetunió a csövekért földgázzal fizet. A csőüzlet befejeződése után a VÖEST és a Szovjetunió közötti üzleti tevékenység ismét a karosszérialemezek hagyományos exportjára koncentrálódnak majd. A VÖEST hosszú lejáratú szerződések alapján másfél évtizede szállítja ezt a lemeztípust a szovjet vállalatoknak. Az osztrák társaság vezérigazgatója a közelmúltban Moszkvában járt, ahol — az APA jelentése szerint — sikeres tárgyalásokat folytatott a karosszérialemez exportjának további kiszélesítéséről. Újabb csőüzlet megkötésére egyelőre nincs kilátás, mivel az eddig leszállított nagy csövek, ellenértékét képező földgázt Ausztria a szerződés értelmében csak öt év alatt kapja meg. Ezen időszakban az ország belső adottságai miatt nem lehet további földgáz-szállításokkal számolni. Az osztrák vállalat azonban mégis úgy véli, hogy a magas értékű acélból készült csövek szállítását érdemes tovább folytatni. Több nagyméretű csöveket gyártó európai vállalat érdeklődik az osztrák pipeline-lemez iránt. Ezenkívül a VÖEST részt kíván venni a Csehszlovákiából Olaszországba haladó, szovjet földgázt szállító csővezeték kiépítésében s ehhez egyedül osztrák területen több mint 100 000 tonna nagyméretű csövet kell lefektetni. Jugoszlávia külkereskedelmi forgalma A szövetségi statisztikai hivatal igazgatója sajtóértekezleten bejelentette, hogy Jugoszlávia ez év júliusában 3,8 milliárd dinár értékű árut importált, vagyis 50 százalékkal többet, mint a múlt év azonos hónapjában. A július havi kivitel értéke 1,8 milliárd dinár volt. Az év első hét hónapjában Jugoszlávia összesen mintegy 12 milliárd dinár értékű árut exportált, 20 százalékkal többet, mint a múlt év első hét hónapjában. Ugyanakkor a héthavi import értéke meghaladja a 19 milliárd dinárt, ami 24 százalékkal több az 1969. év első hét hónapjában importált értéknél. Ilyenformán az idei külkereskedelmi deficit összege meghaladja a 7 milliárd dinárt és 30 százalékkal nagyobb, mint tavaly ebben az időszakban volt. (MTI) A Közös Piac acélipara Erőteljesen növekszik a következő években a Közös Piac vas- és acélipara. Kedden nyilvánosságra hozott jelentésében az EGK-bizottság arra számít, hogy 1970-ben a vas- és acéliparba több mint 1,6 milliárd dollárt fektetnek be. Ezzel első ízben szárnyalják túl az 1963-as befektetési rekordév 1,46 milliárd dolláros összegét. A közösség nyersacél-termelési kapacitása 1973-ig minimálisan 147 millió tonnára bővül az 1969. évi 121 millió tonnáról. Az iparvállalatok ugyanakkor 119 millió tonnára becsülik az 1973-ban előállítandó nyersvas menynyiségét. 1969-hez képest ez 5,3 százalékos évi növekedést jelent. A világ vasérc-kitermelésében tapasztalható fellendüléssel szemben a közös piaci érctermelés a következő években stagnálni fog — hangsúlyozza a bizottság jelentése. A tagállamok ércbányászata 1962-ben még meghaladta a 105 millió tonnát, ez a menynyiség 1969-re 80 millió tonnára csökkent. Valószínűleg erőteljesen növekszik a befektetés a koksz-előállításban is. A kapacitásokat 1963-ig a jelenlegi elégtelen ellátás miatt újabb 10 millió tonnával bővítik. (DPA) ír sóbányák Bulgáriában Nagysólelőhelyre bukkantak Bulgáriában, Provadia közelében. A 3900 méter mélységben fekvő táró az ország legnagyobb sóbányája lesz. Feltárásával Bulgária sószükséglete évtizedekre megoldódik. A bánya mellett a következő éveikben nagy vegyipari kombinátot létesítenek. (MIA) Hirdessen a VILÁGGAZDASÁG ban VILÁGGAZDASÁG Portugália gazdasági problémái Bár Portugália tőlünk igen távol eső, és ezért igen kevéssé ismert ország, gazdaságának fejlődési lehetőségeit érdemes megvizsgálni. Portugália területe és lakosainak száma nagyjából hazánkénak felel meg. Az ország gazdasági és pénzügyi elemzésekor legszembetűnőbb az alacsony életszínvonal és a magas hivatalos arany- és devizatartalék között fennálló ellentmondás. A fejenkénti évi átlagjövedelem — amely 1968-ban 454 dollár volt — jóval kisebb, mint Nyugat- Európában általában, a valutáris tartalék viszont kb. 15 havi import fedezésére elegendő, s ez már a legfejlettebb országokban is szokatlan. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy a kormány az utóbbi 40 év alatt főleg a valutáris stabilitást tartotta szem előtt és ennek érdekében erősen deflatórikus politikát alkalmazott. Ezzel elérte ugyan, hogy az escudo — amelynek paritása (1 dollár , 28,75 escudo) 1949 óta nem változott — hosszú idő óta a legszilárdabb konvertibilis valuták közé tartozik, de ezt az eredményt az általános gazdasági fejlődés, a beruházások és a korszerűsítés ütemének lassúsága, a nyomott életnívó árán érték el. Ez az elmaradottság azonban ma már olyan hátrányt jelent, amely az ország egész jövőjét fenyegeti és — természetesen jóval szerényebb mértékben — némileg emlékeztet a De Gaulle bukását okozó franciaországi helyzetre. Portugália tehát ma sok tekintetben fordulóponthoz érkezett. A kormánynak új gazdaságpolitikai irányvonalat kellene kidolgoznia, amelynek fő célja az expanzió, a fejlődési ütem meggyorsítása, a hátráltató tényezők kiküszöbölése és általában a gazdasági életnek a korszerű, fejlett technológiai követelményekhez való alkalmazása, a nemzetközi versenyképesség fokozása. Lehetséges-e ez, és ha igen, milyen úton kívánja a kormány elérni? Az expanzívabb irányzat érvényesítése nemcsak feltétlenül szükséges, hanem lehetséges is az ország már említett tekintélyes devizatartaléka és a bőségesen rendelkezésre álló külföldi hitelek mellett. Korlátozza viszont a lehetőségeket a gyarmatbirodalom fenntartásával járó anyagi teher. Portugália gyarmatbirodalmának kiterjedése az anyaország területének több mint hússzorosa. Az 1961 óta folytatott gyarmati háborúk felemésztik az ország pénzügyi forrásainak jelentős részét, a költségvetés kb. 45 százalékát. Az államháztartás hiánya 1969-ben 5,4 milliárd escudo volt az előző évi 3,8 milliárddal szemben és legutóbb az összkiadásoknak kb. 20 százalékát jelentette. A deficitet bel- és külföldi kölcsönök felvételével fedezték. Az 1968 óta uralmon levő Caetanokormány felismerte, hogy az országot el kell indítani egy modern ipari állam kialakítása felé vezető úton és ehhez az egész gazdasági és pénzügyi életet át kell szervezni. Eddig a következő intézkedések történtek: a harmadik fejlesztési terv teljesítését szolgáló különleges beruházásokkal kapcsolatban jelentős adókönnyítéseket léptettek életbe, a vámkedvezményeket az ipar korszerűsítése érdekében kiterjesztették a nyersanyagokra és beruházási javakra. A Banco de Portugal szelektívebb hitelpolitikát folytat. Exporthitelbiztosító intézetet állítottak fel; különleges exportfejlesztési alapot hoztak létre; megszervezték a már 1962 óta tervezett nemzeti termelékenység-vizsgáló intézeteket és végül megkezdték a közigazgatás újjászervezését. Ebben az évben különösen megerősödött a gazdasági tevékenység élénkítésére irányuló törekvés, mivel a múlt évben a fejlődés nem volt kielégítő. A bruttó társadalmi termék az előirányzott 7 százalékkal szemben csak 5,2 százalékkal nőtt. Az ipar területén főleg a beruházási javak termelése stagnált vagy csökkent. A hagyományos hal- és halkonzervipar tevékenysége az elavult berendezések és korszerűtlen technológia miatt lanyhult. A megélhetési költségek egyre emelkedtek, a növekedés üteme 1966-ban 5,1 százalék, 1967-ben 5,5 százalék, 1968-ban 6,1 százalék, 1969- ben pedig már 8,8 százalék volt. Ez év februárjában egyik fő célul azt tűzték ki, hogy meg kell teremteni a krónikus külkereskedelmi mérleghiány kiküszöbölésének és a portugál ipar nemzetközi versenyképességének feltételeit. Ez igen nehéz feladat. Elsősorban a bürokratikus portugál igazgatási rendszert kell egyszerűsíteni. Az ország vámrendszere pl. bonyolult intézkedések olyan labirintusa, ahol még a legjáratosabb exportőrök is felmondják a szolgálatot. A gazdasági expanziót ugyancsak hátráltatja a sok konzervatív ipari és kereskedelmi vállalat, amelyek az új gazdaságpolitikai módszereket a hagyományokhoz való ragaszkodás miatt nem hajlandók alkalmazni. A hagyományokhoz tartozik pl. a „condicionamento industrial”, vagyis egy olyan engedélyezési rendszer, amelynek segíségével a nagyvállalatok távol tarthatják működési területüktől az „újonnan jötteket”. Ezért sok iparág nem tudott fejlődni. Előnyben kívánják részesíteni elsősorban azokat az iparágakat, ahol rövid időn belül gyors fejlődésre van lehetőség. Ezek főleg a belföldi nyersanyagokat felhasználó iparok, valamint a munkaintenzív iparágak, mint műbútor, optikai és elektronikai cikkek. A belföldi és külföldi tőkeberuházások ösztönzése céljából új iparfejlesztési intézetet létesítenek. Igen nagy szükség lenne az idegenforgalom fejlesztésére is. Portugáliát évente mindössze kb. 3 millió külföldi látogatja, ugyanakkor a szomszédos Spanyolországot 25 millió. Az ebből származó devizabevételek az utóbbi években állandóan csökkentek, pedig a természeti adottságok igen alkalmasak az idegenforgalom fejlesztésére. Ehhez elsősorban az ország belföldi közlekedési hálózatának, valamint a szállodakapacitásnak a nagymérvű bővítésére lenne szükség. A külkereskedelmi mérleg krónikus deficitjének felszámolásával és az új exportpiacok felkutatásának szükségességével kapcsolatban ma a gazdaságpolitika egyik legfontosabb kérdőjele: Afrika vagy Európa felé orientálódjék-e az ország? Portugália exportjának mintegy 52 százaléka a Közös Piacra és az EFTA-országokba irányul és csak 25 százaléka a tengerentúli területekre. Importjának 60 százalékát szintén a két európai közösségből szerzi be, a tengerentúli területek az ország bevitelének csak 13 százalékát adják. A fenti adatok azt mutatják, hogy az európai piacok fontosabbak Portugália számára, mint az afrikaiak. Mivel Angliának a Közös Piachoz való csatlakozása már komoly formában merült fel, Portugáliának is közelednie kellene a Közös Piachoz, ha nem akarja, hogy onnan a kívülállókkal szemben alkalmazott magas vámok miatt teljesen kiszoruljon. A Közös Piacnál azonban Portugália korántsem részesülhetne olyan kedvező elbánásban, mint az EFTA-ban. Emellett bármiféle társulási szerződést kötne, abból ki kellene zárnia afrikai tartományait, sőt, a Közös Piac tagországai részéről erősödne a nyomás, hogy Portugália is adja meg a függetlenséget tengerentúli tartományainak. Ez egyébként a katonai kiadások csökkentését és a gazdaságfejlesztésre szánt eszközök növelését is jelentené. Érthető tehát, hogy ma Portugáliában nagy viták folynak erről a kérdésről. Legújabban az a gondolat is felmerült, hogy a Spanyolországgal 1939 óta fennálló ún. ibériai paktum alapján „ibériai közös piacot” hozzanak létre. Portugália így előnyökhöz jutna, mivel Spanyolországnak társulási egyezménye van a Közös Piaccal, Spanyolország viszont Portugália EFTA-tagságát tudná a maga részére is kihasználni. Mindenesetre feltehető, hogy Portugália lassan a realitások útjára lép, s e folyamat folyamán felismeri azokat az előnyöket is, amelyek számára a szocialista országokhoz fűződő — jelenleg csekély mérvű — kapcsolatok fokozódásából származhatnak. Enyedy Anna PETRÓLEUMGÁZ-VISSZANYERŐ TELEP ALGÉRIA SZÁMÁRA Az angliai Fluor Ltd. és Algéria állami nyersolajvállalata, a Sonatract megállapodást kötött, hogy az angol cég folyékony petróleumgáz-visszanyerő telepet tervez és szállít Algériának. A megrendelés értéke több mint 7,5 millió font sterling, a telep 1972 júliusában kerül átadásra. A megrendelés lebonyolítására angol bankkonzorcium nyújt több mint 6 millió font sterling értékű hitelt, amely a telep átadásától számított hét éven belül fizetendő vissza. A hitelért az angol állam garanciát vállalt. (Reuter) TALAJJAVÍTÁS AUTOMATÁK SEGÍTSÉGÉVEL Kalinyingrád mellett hatalmas talajjavító hálózatot hoztak létre. Segítségével 100 ezer hektár, a tenger színénél alacsonyabban fekvő szántóföldet víztelenítenek. A hálózat 122 szivattyúállomását automaták vezérlik, a vizet a Keleti-tengerbe szivattyúzzák, és a vízálláshoz képest be- vagy kikapcsolódnak. (MIA) IPAR ÉS TECHNIKA ÚJ RENDSZERŰ MELEGHÁZAK Az idei erfurti virágkiállításon különös érdeklődést keltenek a virágkertészek körében azok az új, műanyagból készült melegházak, amelyek egyenként 0,8 hektár területet foglalnak el, és amelyek az NDK-ban már kezdenek elterjedni. Ezek az épületek szabványosak, acélszerkezetük könnyen felállítható és felépítésüket segédmunkások is elvégezhetik. (MS) KÖZÖS AMERIKAI-JAPÁN ALUMÍNIUMFINOMÍTÓ A Showa Denko Kaisha japán cég megállapodott az amerikai Bell Intercontinental Corp. vállalattal, hogy 120 millió dollár beruházással az USA-ban közös alumíniumfinomítót épít. Az amerikai vállalat biztosítja a telephelyet és az olcsó áramot, a japán cég a finomító berendezését és technológiáját szolgáltatja. A gyár 1972-ben készül el, évi kapacitása ekkor 68 000 tonna lesz, 1974-re pedig 136 000 tonnára emelkedik. (Reuter)