Világgazdaság, 1970. szeptember (2. évfolyam, 166/411-187/432. szám)

1970-09-19 / 180. (425.) szám

A Közös Piac külkapcsolatai A Közös Piac külkapcsolatainak fejlesztéséről szóló hírek közül kiemelkedik az a jelentés, hogy megkezdődtek a tárgyalások Brüsszelben a Hatok és Japán képviselői között. Más hírügynökségi jelentések szerint Rippon brit miniszternek nem sikerült a távol-keleti nemzetközösségi országokban tett látogatásakor meg­győzni Ausztrália és Új-Zéland közvéleményét arról, hogy a brit csatlakozás nem jár számukra hátrányokkal. Giscard d’Estaing pénzügyminiszter a Közös Piachoz társult afrikai országokat igyekezett megnyugtatni, amikor kijelentette: a közös­ség kibővítése nem teszi kérdésessé a Yaundei Megállapodás létjogosultságát. Japán és a Közös Piac tagállamainak képviselői már második napja tanács­koznak Brüsszelben az egymás közötti kereskedelem liberalizálásáról. Mindkét tárgyaló partnernak alapos oka van, hogy a megbeszéléseket sikerre vigye — írja a Reuter. A távol-keleti ország egyre jobban beleütközik az amerikai protekcionizmus védőfalába, s különö­sen érzékenyen reagál, mivel exportjá­nak 31 százalékát az amerikai piac veszi fel. Ezért kereskedelmét változa­tossá akarja tenni, minél nagyobb mér­tékben igyekszik bejutni a gazdag nyugat-európai piacra. A Közös Piac, ha kisebb mértékben is, de hasonló problémákkal küzd, ő meg a japán piacra szeretne betörni, ahol egyelőre még rendkívül merev vám-, kvóta- és adminisztratív korlá­tozások érvényesülnek. A jelenlegi tárgyalásokon egy nem preferenciális jellegű egyezményt kí­vánnak tető alá hozni. Ennek alapján a tárgyaló felek nem nyújtanának egy­másnak különleges engedményeket, csupán exportkvótáik kölcsönös emelé­sére és a nem vámjellegű akadályok (így például a restriktív importrendel­kezések) felszámolására köteleznék­­ma­gukat. A Közös Piac és Japán között az utóbbi 10 évben megötszöröződött az árucsere-forgalom, de még így is igen csekély: a Közös Piac kereskedelmének mindössze 1,9 százalékát bonyolítja le Japánnal. Brüsszelben a Hatok csak abban az esetben hajlandóak beleegyezni az áru­forgalom liberalizálásába, ha valameny­­nyi közös piaci országra kiterjesztik az eddig csak Franciaországgal és a Bene­­lux-államokkal kötött egyezményekben fennálló „biztonsági záradék”-ot. E zá­radék a japán áruk esetleges dömping­­jét hivatott megakadályozni. Pénteki jelentések szerint felörlődött egy vegyes bizottság felállításának gon­dolata a liberalizációs lépések kidolgo­zására. Megállapodtak abban is, hogy három év folyamán hajtják végre a szükséges intézkedéseket. Lapunk már jelentette, hogy Rippon miniszter, a közös piaci csatlakozási tárgyalásokon részt vevő angol kül­döttség vezetője sorra látogatta a távol-keleti nemzetközösségi országo­kat, hogy megnyugtassa őket: a csat­lakozási tárgyalásokon Anglia a Com­monwealth érdekeit is szem előtt tartja. Az ausztrál és az új-zélandi fővárosból érkező hírek viszont arról számolnak be, hogy a miniszter útja nagyrészt eredménytelenül végződött. Canberrában McEwen Ausztrália ke­reskedelmi minisztere Rippon eluta­zása után kijelentette: úgy tűnik, Nagy-Britannia csatlakozása követ­keztében fokozatosan megszűnnek a hagyományos kereskedelmi kapcsola­tok Anglia és a nemzetközösségi or­szágok között. Anglia és vele együtt egész Nyugat-Európa, közömbös az iránt, hogy milyen konzekvenciákkal jár Ausztrália számára a brit belépés. A miniszter a Közös Piac preferenciá­lis szerződéseit és egész társulási rend­szerét megbélyegezte; kijelentette, hogy ez ellentmond a GATT szelle­mének és lehetetlenné teszi a sza­badkereskedelem folytatását. Új-Zélandban elsősorban az a hír keltett riadalmat, hogy a Közös Piac felszólította állattenyésztőit a juhte­nyésztés fokozására, s az állattenyész­tés struktúrájának megváltoztatásával oldja meg a tejtermékfeleslegek mind­­akutabb problémáját. Ez új feny­ege­tést jelent Új-Zélandnak Nagy-Britan-­ niába irányuló juh­exportja számá­ra — írja az új-zélandi főváros egyik lapja. Új-Zélandot már amúgy is ag­gasztotta, hogy a brit csatlakozás esetén veszélybe kerülhet vaj- és sajt­exportja, melynek legnagyobb piaca Anglia. Mindkét ország kormánya azt taná­csolta Rippon miniszter révén Nagy- Britanniának, hogy a csatlakozási tár­gyalásokon vesse latba erejét a lehető leghosszabb átmeneti időszak kiharco­lásáért. Ez alatt Ausztrália és Új- Zéland fokozatosan átállíthatná gazda­ságát — vélik a két nemzetközösségi országban. Giscard d’Estaisig ugyancsak szüksé­gesnek ítélte, hogy tájékoztassa a Franciaországhoz közelálló afrikai or­szágokat. Sajtókonferenciáján rámuta­tott, hogy a Közös Piac kibővülése semmiképpen sem veszélyezteti majd a Yaundei Konvencióhoz tartozó társult afrikai államok általános preferenciáit. A kérdés a nemzetközösségi országok jövőbeni státusával kapcsolatban ve­tődhet fel — mondotta a miniszter. Nyilatkozatából nyilvánvalóvá vált, hogy Franciaország továbbra is min­dent megtesz a frankövezet országai­ban megszerzett gazdasági befolyásá­nak fenntartására. Jövőre 16 százalék­kal növelik a francia költségvetés hoz­zájárulását a társult afrikai országok számára, és még október 15-e előtt hitelgarancia-rendszert hoznak létre az afrikai államokba irányuló magán­­beruházások támogatására. Félreérthe­tetlenül utalt arra, hogy Franciaország és afrikai partnerei között kizárják a paritások nagyobb rugalmasságát, mert Párizs nem akarja, hogy „ezek az or­szágok a túlságosan nagy flexibilitás áldozataivá váljanak”. Leussink Moszkvában van , Taraszovot Stuttgartba várják A szovjet fővárosban megkezdte tár­gyalásait Leussink, a bonni kormány közoktatási és tudományos minisztere. A nemrég aláírt szovjet—nyugatnémet szerződés által lerakott alapokon meg­vitatja a két ország tudományos-mű­szaki együttműködésének kiszélesítését. Leussink az első bonni miniszter, aki a szovjet—nyugatnémet szerződés alá­írása óta a Szovjetunióba látogat. Kí­séretében van — az AP jelentése sze­rint „meglepetésként” — Beitz, a Krupp-alapítvány elnöke, aki a ke­let-nyugati gazdasági kapcsolatok, s különösen a tudományos-műszaki együttműködés előmozdítása terén már nagy érdemeket szerzett. A nyugatnémet miniszter a szovjet minisztertanács mellett működő tudo­mányos és technikai állandó bizottság vendégeként érkezett a Szovjetunióba és elsősorban a tekintélyes bizottság el­nökével, Kirillin miniszterelnök-helyet­tessel tanácskozik. Az MTI tudósítója „minden látványosságtól mentes mun­ka-megbeszélésekről” ír, amelyeknek fő témája: felmérni a tudományos-mű­szaki együttműködés lehetőségeit. A szovjet—nyugatnémet tudományos-mű­szaki kapcsolatok ugyanis jelenleg csak kutató­intézeti és iparvállalati szinten mozognak. Ez a keret a kibontakozó új gazdasági és kereskedelmi lehetősé­gekhez mérve szűknek bizonyulhat, hangsúlyozzák bizonyos nyugatnémet körökben. Maga Leussink a Reuter-iroda által közölt nyilatkozatában a következők­ben jelölte meg az együttműkö­désre kínálkozó területeket: a tengeri kutatás, a csillagászat, a környezet­­kutatás, a gyógyászat, a biológia és az élelmiszeripari kutatás Lehetséges azonban a jó együttműködés — tette hozzá — a napfizika, a plazmafizika és a nukleáris reaktorok biztonságának javítása terén is. Leussink hangsúlyozta, hogy moszk­vai megbeszélésein nem szándékozik konkrét megállapodást kötni. Látoga­tása után majd a szakértők tárgyalhat­nak konkrét kérdésekről. Péneken Stuttgartban hivatalosan is megerősítették azt a korábban elter­jedt értesülést, (amelyre a VILÁG­­GAZDASÁG előző számában is utal­tunk), hogy Taraszov szovjet gépkocsi­ipari miniszter meglátogatja a Daimler- Benz vállalatot. A Mercedes kocsik gyártójaként ismert nyugatnémet cég bejelentette, hogy a jövő hétre várja a szovjet gépkocsiipari küldöttséget a miniszter vezetésével. A szovjet szak­értők megvizsgálják a Daimler-Benz és más gépkocsiipari vállalatok gyárait és műszaki berendezéseit. A közleményhez a Reuter iroda hoz­záfűzi, hogy tájékozott körök szerint a szovjet miniszter tárgyalásokat is foly­tat majd Stuttgartban, s ezeken dől el végleg, hogy a nyugatnémet cég milyen szerepet vállal a Ráma menti teher­gépkocsigyár felépítésében. Nem hiva­talos értesülések szerint Daimlerék nemzetközi konzorciumot akarnak ala­kítani a gyár felépítésére. Schiller gazdasági miniszter — a bon­ni kormány következő Moszkvába láto­gató tagja — egy hét múlva tervezett utazásával kapcsolatban nyilatkozatot adott egy hannoveri lapnak. A DP­A je­lentése szerint ebben hangsúlyozta: a nyugat-európai cégek együttműködésére van szükség, hogy kielégíthessék a Szovjetunió korszerű ipari berendezé­sek iránti igényét. A szövetségi köz­társaság nem törekszik arra, hogy ezen a téren rendkívüli szerepet sajátítson ki — hangoztatta Schiller. Szovjet-kínai határmenti megállapodás Befejeződtek Habarovszkban azok a tárgyalások, melyeiket a habarovszki, primorjei területek és az Amur-vidék fogyasztási szövetkezeteinek képviselői folytattak­­a kínai Hejlungcsiang tarto­mány kereskedelmi szerveinek delegá­tusaival. A tárgyalások eredményekép­pen a két fél jegyzőkönyvet írt alá a határmenti kereskedelem kölcsönös el­­­számolásáról. (TASSZ) SZOVJET-BENELUX TÁRGYALÁSOK Brüsszelben pénteken ismeretessé vált — írja a DP­A tudósítója —, hogy a Szovjetunió készen áll arra, hogy ke­reskedelmi egyezményről tárgyaljon a Benelux­ Unióval. Belgium, Hollandia és Luxemburg uniójának küldöttsége október végén kezdi meg a tárgyalá­sokat Moszkvával. Ez azt jelenti — állítja a tudósító —, hogy a Szovjet­unió, amely eddig külön szerződött Belgiummal, Hollandiával és Luxem­burggal, most­ de facto elismerte a 26 esztendővel ezelőtt megalakult uniót. Fayat belga külkereskedelmi miniszter hétfőn Moszkvába utazik a tárgyalások előkészítésére. A Közös Piac köreiben — úgymond — érdeklődéssel figyelik ezt a fejle­ményt, Harmel belga külügyminiszter pedig azt mondotta a brüsszeli parla­mentben: „A Szovjetunió most már elismerte a Benelux­ Unió gazdasági létét, kívánatos lenne, ha elismerné a Közös Piacot is.” AZ IMF ARANYELADÁSAI A Nemzetközi Valuta Alap — amely­nek közgyűlése szeptember 21-én kez­dődik Koppenhágában — közölte, hogy a napokban 350 millió dollár értékű aranyat adott el a tagállamoknak, hogy azok valutáiból álló készleteit feltöltse. Ez a mennyiség körülbelül megfelel annak a 342,25 millió dollár értékű aranynak, amelyet az IMF, az 1969. decemberi egyezmény értelmében, Dél- Afrikától vásárolt. A mostani aranyeladásban a leg­inkább érdekeltek az Egyesült Államok (131,89 millió dollár), Japán (56,84 mil­lió) és Hollandia (40,43 millió) voltak. (Reuter) ________ JHb­ NAPRÓL NAPRA ♦ A KÖZÖS PIAC ÉS JAPÁN KÖZÖTT kereskedelmi tanácskozás kezdődött, ami — távlataiban — nagy jelentőségű lehet, figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Államok protekcionizmusa mindkét gaz­dasági hatalmat fenyegeti. A Közös Piac külkapcsolatairól szóló összefoglalónkban beszámolunk a csatlakozási tárgyalások vezetésé­vel megbízott brit miniszter körútjáról. Rippon az angol csatlakozás miatt aggódó ausztráliakat és új-zélandiakat igyekezett megnyug­tatni, de úgy fest, kevés sikerrel. A francia gazdasági miniszter is szükségét érezte, hogy bátorító üzenetet intézzen a Közös Piaccal társult afrikai országok címére. ♦ A SZOVJET—NYUGATNÉMET tudományos-műszaki együttműködés kiszélesítéséről tárgyal Moszkvában a bonni kormány tudományos ügyekkel foglalkozó minisztere. Leussink nem szándékozik konkrét megállapodást aláírni, de a jövő héten Stuttgartba látogató Taraszov szovjet gépkocsiipari miniszter már a szovjet—nyugatnémet együtt­működés konkrét lépését készíti elő. ♦ AUSZTRIA LEGFONTOSABB KERESKEDELMI PARTNERE a Német Szövetségi Köztársaság. Az NSZK számára azért fontos keleti szomszédunk, mert vállalatai Bécsen keresztül bonyolítják le a szo­cialista országokkal folytatott kereskedelmet. Írásunk a most végetért nyugatnémet—osztrák gazdasági tárgyalások és új bécsi nyugatnémet kereskedelmi kamara alapításának 50. évfordulója kapcsán elemzi a két ország kapcsolatait. ♦ ÉLESEDIK A KONKURRENCIAHARC az afrikai kontinensen a Kínai Népköztársaság és Tajvan között. Mindkét állam jelentős segítséget nyújt a fejlődő afrikai országoknak. Kína elsősorban Kelet-Afriká­­ban érdekelt, Tajvan Közép- és Nyugat-Afrikában — állapítja meg a Sajtószemlében ismertetett cikk. ♦ I NEM OKOZOTT MEGLEPETÉST a kukoricatermésről közzétett legújabb amerikai jelentés. Ideiglenesen talán sikerül megállítani az áremelkedést, de hosszabb távon további drágulással lehet számolni, elsőso­rban azért, mert az üszögfertőzést még mindig nem sikerült megállítani a kukoricaföldeken. Hogyan alakul Csehszlovákia külkereskedelme Andrej Barcak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külkereskedelmi minisztere a közelmúltban sajtókon­ferenciát tartott, amelyen munkatár­sunk is részt vett. Bevezetőben a miniszter arról be­szélt, hogy Csehszlovákiában tavaly 1968- hoz képest a nemzeti jövedelem 6,5, az ipari termelés 5,2 százalékkal növekedett. A külkereskedelemben az 1969- es év kimagasló eredményt ho­zott: 47,6 milliárd koronát tett ki az árucsere-forgalom a külföldi partne­rekkel (az export 23,9, az import 23,7 milliárd korona volt). Ez az összeg megközelítőleg 100 százalékkal na­gyobb, mint 1959-ben. A múlt év ha­sonló időszakához képest 1970 első félévében az ipari termelés 8,3 száza­lékkal nőtt. A külkereskedelmi áru­csere-forgalom az év első hat hónap­jában 18 százalékkal (az export 16, az import 20 százalékkal­ emelkedett, a csehszlovák kivitel a szocialista or­szágokba 17 százalékkal, a tőkésor­szágokba 14 százalékkal, a behozatal 18, illetve 24 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E rövid számszerű visszatekintést követően Andrej Barcak ismertette az ötödik ötéves terv külkereskedelmi adatait. A külkereskedelmi forgalom a tervek szerint 1975-ben 36 száza­lékkal lesz nagyobb 1970-hez képest. A forgalom alappillére változatlanul a szocialista országokkal folytatott ke­reskedelem. Várhatóan változás következik be a külkereskedelem szerkezeti összeté­telében. A következő öt évben Cseh­szlovákiában szeretnék elérni, hogy a kivitel mintegy 50, a behozatal 40 szá­zaléka gépekből és felszerelésekből álljon. A fő partnerek a szocialista orszá­gok. Első helyen továbbra is a Szovjet­unió áll majd, amely az egész cseh­szlovák külkereskedelmi forgalomból egyharmaddal részesedik. A következő években nemcsak az egyszerű áruszál­lításokra törekszenek, hanem a mű­szaki-tudományos együttműködés, a szakosítás és kooperáció kiszélesítésére is. Egy sor konkrét témát is felsorolt a miniszter, amelyben jelenleg tárgya­lások folynak. Kiemelte a műbőrgyár­tás technológiájának kidolgozására és a termelési berendezések megszerkesz­tésére, a gőz- és gázturbinák speciális acéljának kikísérletezésére, s a cement­termelés automatizálására irányuló kö­zös erőfeszítéseket. Szó van arról is, hogy a motoros mozdonyok előállítá­sára is megállapodás születik a két ország között. Az elképzelések szerint Csehszlovákia 2000 lóerős vagy annál kisebb mozdonyokat fejlesztene és gyártana, míg az ennél nagyobb telje­sítményűeket a Szovjetunió készítené. A csehszlovák árucsere-forgalomból 23,6 százalékkal részesedik az NDK (második helyet foglalja el a csehszlo­vák külkereskedelemben). A két ország között kialakult széles körű együttmű­ködésre példa, hogy az érdekelt vál­lalatok csak az elmúlt néhány évben több mint 40 kooperációs és szakosí­tási szerződést kötöttek, s jelenleg is egy sor termelési megállapodás aláírá­sát készítik elő. Ezután Andrej Barcak részletesen vázolta a tőkés­ és fejlődő országokkal folytatandó kereskedelmi elképzelése­ket, majd rátért a külkereskedelem irányításának ismertetésére. A jelen­legi szakaszban, amelyet a népgazdaság általános konszolidációja jellemez, a külkereskedelem monopóliumát úgy kell értékelni, mint az árucsere-for­galom irányításának rendszerét. A köz­ponti irányításra úgy kell tekinteni, mint a külkereskedelmi intézkedések ellenőrzésének és a kitűzött feladatok megvalósításának egyik eszközére. A külkereskedelmi vállalatok szigo­rúan tiszteletben tartják a diszkrimi­nációmentesség elvét és tevékenysé­güket csak kereskedelmi szempontok vezetik (ár, minőség stb.). Az ország­ban nem korlátozzák a licencvásárlá­sokat és az importot sem. Természete­sen meghatározza a behozatalt a cseh­szlovák valutáris helyzet, az exportle­hetőségek és egyéb kereskedelmi el­vek. A szocialista országok integrációjáról szólva, kijelentette a csehszlovák kül­kereskedelmi miniszter, hogy most a legfontosabb feladat a tagországok előtt a szocialista termelési módban rejlő előnyök maximális kihasználása, amely a népgazdaság tervszerű fejlő­désére támaszkodik és hatékonyan fel­használja a szocialista áru- és pénzvi­szonyokat. Külön kiemelte, hogy ez az integráció a résztvevő államok teljes szuverenitása mellett valósul majd meg. F. A. BELGIUMBAN FOLYTATÓDIK AZ EXPORT FELLENDÜLÉSE A belga gazdaságban továbbra is a legélénkebb fellendülés jelei mutat­koznak — jelenti az AP. Az amerikai belkereskedelmi minisztérium adatain alapuló jelentés szerint a belga ex­port 1969. évi fellendülése az idén is tart. A fizetési mérleg továbbra is aktív, a belga frank értéke szilárd és az ország devizatartalékai tovább gyarapodnak. A washingtoni jelentéssel egybeesik a Reuter brüsszeli tudósítójának az a közlése, hogy a belga nemzeti bank bejelentette: a folyó év negyedik ne­gyedében lazítja a hitelmegszorításo­kat. Október 1-től engedélyezi, hogy a bankok az eddiginél nagyobb ösz­­szegeket kölcsönözzenek a cégeknek és egyéneknek. A központi bank a lépéshez fűzött magyarázatában kifejti, hogy a hitel­megszorítás az év első kilenc hónap­jában — évi átlagra kivetítve — 15,6 százalékos hitelnövekedést engedélye­zett; a negyedik negyedév feloldása lehetővé teszi, hogy az évi növekedés 14,7 százalék legyen. A bank szóvivője hozzáfűzte, hogy csökkent az ár- és bérfeszültség s az időpont kedvező­ nek látszik az ilyen jellegű döntés meghozatalára. A döntés nem érinti a hosszú lejáratú export- és deviza­hiteleket, melyek ellenőrzését már márciusban feloldották. SZOVJET-FRANCIA CELLULÓZIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS Francia cégekből álló csoportosulás a közelmúltban tárgyalásokat folyta­tott a szovjet kormánnyal egy 500 millió frank értékű, évi 500 ezer tonna kapacitású facellulóz-gyárnak a Szov­jetunióban történő felépítéséről. A csoportosulást az SPIE-Batignolles ve­zeti, tagjai közé az Electro-Mécanique és a Centrale d’Etudes Industrielles tartozik. Utóbbi a Lebon et Cie csoport leányvállalata. Az ugyancsak francia Société Générale vezeti a pénzügyi tá­mogatók csoportját. A Batignolles évi forgalma több mint 750 millió frank, az Electro-Mécanique cégé pedig több mint 700 millió. Az Electro-Mécanique a svájci Brown Boveri leányvállalata. Az érdekelt vál­lalatok közös közleménye nem közöl több részletet a gyárral kapcsolatban. (Reuter) , v

Next