Világgazdaság, 1970. október (2. évfolyam, 188/433-210/455. szám)

1970-10-27 / 206. (451.) szám

1970. OKTÓBER 27. INTEGRÁCIÓ ÉS KIBŐVÍTÉS A Hatok miniszteri tanácsának értekezlete Luxemburgban hétfőn megnyílt a Közös Piac miniszteri tanácsának kétnapos ülésszaka, amelyen először a közösség belső kiépítésének kérdései, majd az Angliával folytatandó tárgyalások új szakasza vannak napirenden. A hétfői ülésen a külügyminiszterek megvitatták a tagállamok szorosabb politikai együttműködésére irányuló úgynevezett Davignon-tervet, amely rendszeres konzultációkat ír elő a külpolitika összehangolására. A hétfő délutáni ülésen Werner luxemburgi miniszterelnök hivatalosan előterjesztette az általa vezetett különbizottság tervét a Hatok gazdasági és pénzügyi uniójának fokozatos megvalósításáról. Az úgynevezett Werner-terv értelmében tíz év alatt valósulna meg a teljes gazdasági és pénzügyi unió. A terv részleteiről már tájékoztattuk olvasóinkat. A gazdasági és monetáris unió fokozatos megvalósításának előkészületeként a Közös Piac brüsszeli bizottsága kidolgozta az 1971-től 1975-ig terjedő időszakra a tagállamok gazdasági növekedésének előirányzatát. Az egyes országok növekedési ütemének összehangolása ugyanis előfeltétele a fokozottabb gazdasági integrációnak. A bizottság a bruttó nemzeti termék évi átlagos növekedését az egyes tagállamok számára a következőkben adja meg: NSZK 4,3—4,8, Franciaország 5,0— 5,9, Olaszország 5,7—6,2, Hollandia 4,5— 5,9, Belgium 4,3—4,8, Luxemburg 3,0— 3,8 százalék. Ezeket az irányszámokat be kell tartani, nehogy a közösségen belüli egyensúly felboruljon, mondja a jelentés. A bizottság által most közzétett jelentés, amely ezeket az előirányzatokat tartalmazza, tulajdonképpen az úgynevezett Barre-tervnek — a Werner-terv elődjének — egyik része, s a miniszterek végleges jóváhagyását várja. A másik rész, amelyet még szintén el kell fogadniuk a minisztereknek, a tagállamoknak egymásnak nyújtandó közép lejáratú pénzügyi támogatását szabályozza. A miniszteri ülés napirendjén — mint már jelentettük — szerepel még a Hazóik közös álláspontjának kidolgozása az EFTA egyelőre nem csatlakozó tagjaival, különösen pedig Ausztria vonatkozásában. A keddi ülésen kerül sor az Angliával folytatandó tárgyalások újabb miniszteri szintű ízlésének előkészítésére. Mint ismeretes, az angolok legutóbb kétszer olyan hosszú átmeneti időt kértek a mezőgazdaság, mint az ipar számára. Erre a javaslatra a közösség még nem adott választ. Az eddigi megnyilatkozásokból úgy tűnik, hogy nem mindegyik tagállam ért egyet a francia állásponttal, amely szerint a korábban elvben elfogadott „megfelelő párhuzamosság” betű szerint értendő és azt jelenti, hogy az ipar és a mezőgazdaság szektorában egyenlő tartamú átmeneti időszakot kell kitűzni. Schumann francia külügyminiszter a beavatottak szerint erélyesen fel fogja szólítani a többi tagállamot, hogy kereken utasítsák el az angol javaslatot. A miniszteri tanács ülésének programpontjai közé tartozik Dahrendorf beszámolójának meghallgatása is. A brüsszeli bizottságnak ez a tagja — mint jelentettük — nemrég Washingtonban járt, s igyekezett elhárítani a kereskedelmi háború veszélyét, amelyet az amerikai kongresszus előtt levő protekcionista törvényjavaslat idézett fel. Dahrendorf missziója — a DPA brüszszeli értesülése szerint — eredménytelen maradt. AZ OLAJEXPORTÁLÓ ORSZÁGOK ÉRTEKEZLETE Kuwaitban befejeződött a kőolajexportáló országok (OPEC) háromnapos értekezlete, amelyen Venezuela, Indonézia, Irán, Szaúd-Arábia, Irak, Líbia és Kuwait képviselői vettek részt. Kuwait nemzeti kőolajtársaságának elnöke felhívta az országokat: készüljenek fel országaik kőolajipara minden ágának átvételére. Az egyes kőolajtársaságok politikájának összehangolása, szakértelmének kicserélése a legjobb módja annak, hogy a világpiacon elkerüljék az éles versengést az egyes nemzeti kőolaj társaságok között. A tagállamok kőolajvállalatainak szorosabb kötelékeket kell teremteniük, közös vállalkozással kell felderíteniük saját kőolaj forrásaikat. A nemzeti kőolajtársaságoknak óriási erőfeszítésekkel fel kell készülniük kőolajiparuk minden felelősségének átvállalására a jövőben, amely néhány országban — ahol a koncessziók lejárta közeleg — már küszöbönáll. (Reuter) A Japán Központi Bank 0,25 százalékkal 6 százalékra szállítja le a hivatalos visszaleszámítolási kamattételt — állítja egy vezető japán napilap. Ha a Yomiuri Shimbun jóslata helytállónak bizonyul, véget ér Japánban a 14 hónapja tartó hitelkorlátozási időszak. A lap szerint a döntést a központi bank igazgatótanácsának keddi ülése után jelentik majd be. • A lakáshiány problémájának gyökeres megoldását tervezi Kolumbia kormánya: a parlament elé terjesztett törvényjavaslat értelmében különadót vetnének ki a luxuslakásokra és az ingatlaneladásokból származó bevételre, s ebből fedeznék a lakások építését a rászorulók számára. A törvényjavaslat lehetővé tenné bármilyen ingatlan kisajátítását is, amely a kormány megítélése szerint köztulajdonban jobban hasznosítható. Idén 4,3 millió, dollár értékű bútort exportál a cerknicai Brest fafeldolgozó kombinát. A szlovéniai gyár kivitelre szánt termékeinek 90 százaléka az Egyesült Államok piacára kerül. Ausztria 25,1 százalékkal többet exportált a KGST tagállamaiba az idei első félévben, mint 1969 azonos időszakában. Importja 17,4 százalékkal növekedett. A KGST-országok ebben a félévben Ausztria összes importjából 9,1 százalékkal, exportjából 13,5 százalékkal részesedtek. • Bukarestben szombaton aláírták Románia és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 1971-től 1975-ig érvényes árucsere-forgalmi egyezményét és annak keretében az 1971-re vonatkozó kereskedelmi jegyzőkönyvet. • Újabb lépéssel egészítette ki a hitelkorlátozások enyhítését a francia kormány. A központi bank akormány javaslatára megszüntette azt a rendelkezést, amely megtiltotta a kereskedelmi bankóiknak, hogy a kölcsönként kihelyezett összegek meghaladják az 1968 szeptemberi szintet. A pénzügyminiszter az állami hiteltanács ülésén azzal indokolta a bankhitel összegszerű korlátozásának megszüntetését, hogy a termelési kapacitás és a tényleges ipari termelés között szakadék keletkezett. A W JELENTI ) Moszkvában háromnapos szimpozionon ismertette a KOMPLEX az állattartás és hústermelés terén elért legújabb magyarországi eredményeket. Tavaly a KOMPLEX 37 millió rubel értékben exportálta árucikkeit a Szovjetunióba. A most kezdődő szimpozion fő célja, hogy megvizsgálják a kivitel növelésének további lehetőségeit. Írógépek, lemezjátszók sorozatgyártását kezdték meg külföldi licenc alapján Lengyelországban. A radomi mechanikai művek svéd, a lodzi Fonika gyár nyugatnémet licenc alapján indította meg a gyártást. Jövőre összesen 15 000 lengyel gyártmányú írógép előállítását tervezik. 0 Új típusú tolóhajókezdte meg működését a Volgán. A Szovjetunióban kifejlesztett, s a nagy folyókon lebonyolítandó forgalom számára tervezett, teljesen automatizált típus 20 000 tonna rakomány szállítására képes. Ez csúcsteljesítménynek számít a folyami hajózás történetében. Sokat ígérő urániumtartalékot fedeztek fel Pakisztánban. Usmani, a pakisztáni atomerő-bizottság elnöke vasárnap Lahoréban, az ottani atomkutató központ 9. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen bejelentette, hogy Kelet-Pakisztánban bőséges mennyiségben találtak urániumot, cirkóniumot és titánt tartalmazó érceket. Ezzel kapcsolatban ázsiai atomfegyvermentes övezet létesítését és — az Euratom mintájára — az „Asiatom” megszervezését javasolta. A háborús gazdálkodásról a békegazdaságra való sima átmenet problémáját tanulmányozza az izraeli pénzügyminisztérium. Erre a célra különbizottságot állítottak fel. Sapir pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a hosszúra nyúló tűzszünet, s ezt követően a hadiipari termelés lelassulása széles körű munkanélküliséget okozhat Izraelben. A pénzügyminisztérium, a kereskedelmi és iparügyi minisztérium, mint Tel Avivban közlik, már lépéseket tett annak érdekében, hogy a tőkét olyan ágazatokba irányítsák, amelyeknek felfuttatása egyengetné a gazdaság átállását. MALAYSIAI KERESKEDELMI DELEGÁCIÓ KELET-EURÓPÁBAN Johari kereskedelem- és iparügyi miniszter vezetésével öttagú malaysiai delegáció indult Kelet-Európába. Háromhetes útjuk során a malaysiai gumi, illetve az új eljárású úgynevezett SMR (standard malaysian rubber) gumi eladását szeretnék fellendíteni. A küldöttség útjának első állomása Moszkva. A Szovjetunió Malaysia második legnagyobb vevője, egyike azoknak, akik a legtöbb SMR-t vásárolják, de az általa vásárolt 140 ezer tonnának csak 5 százalékát teszi ki az SMR. „A jelenlegi helyzetben — jelentette ki a malaysiai miniszter — létfontosságú számunkra, hogy fenntartsuk és kiszélesítsük kelet-európai piacainkat.” A küldöttség lengyelországi tartózkodása során kereskedelmi egyezményt is aláír. Lengyelország egyike azon kevés kelet-európai országnak, amelynek jelenleg nincs gazdasági kapcsolata Malaysiával. (Reuter) Megnyitják a transziráni gázvezetéket Mohammed Reza Pahlavi iráni sah meghívására Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke október végén részt vesz a Szovjetunió műszaki és gazdasági segítségével épült transziráni gázvezeték hivatalos megnyitásának ünnepségein. Ez a vezeték a legnagyobb a Közép- és Közel-Keleten: több mint ezer kilométer. A fő vezeték délről haladva átszeli csaknem az egész országot, Asztara szovjet város körzetében lép át a határon és egyesül a szovjet gázellátási rendszerrel. Ezen a vezetéken jut el a földgáz Azerbajdzsánba, Grúziába és Örményországba. Naponta 17—18 millió köbméter földgáz érkezik majd ezen a vezetéken a Szovjetunióba. (Taszsz) Jugoszlávia érdekeltsége a KGST-ben A TANJUG jugoszláv hírügynökség a KGST végrehajtó bizottságának most megtartott moszkvai ülésével kapcsolatban hangoztatja: számításba véve az ország ipari kapacitását. Jugoszlávia is érdekelt a tehervagonok, mozdonyok és más nagy kapacitású szállítóeszközök szakosításában s a szocialista országok közötti ezzel összefüggő együttműködésben. A TANJUG hozzáfűzi: Jugoszlávia érdeklődik az együttműködés iránt más területeken is, így például a traktorok, mezőgazdasági gépek, vas- és fémipari, valamint szénbányászati gépek kooperációban való gyártásában. Kooperációt kíván Jugoszlávia a KGST tagországaival a vegyipar területén is. Napirenden a közellátás Lengyelországban A Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának Elnöksége és végrehajtó bizottsága együttes ülésen az ország közellátási helyzetéről tárgyalt. Lega Gowinski, a Szaktanács elnöke megnyitó beszédében aláhúzta: a lengyel belső piac mostani problémáinak elemzésekor számba kell venni az ország egész gazdasági helyzetét. Bizonyos árucikkekben ellátási nehézségek jelentkeztek. Ennek elsősorban objektív okai vannak, köztük a gyenge mezőgazdasági termés. A szubjektív okok közül az ipar és a kereskedelem gyenge együttműködése a legjelentősebb. A szakszervezeteknek következetesen ellenőrizniük kell, hogy az egyes iparágak teljesítsék a piaci szállításaikat. „Minden lehetőséget ki kell használni a piaci ellátás megjavítása érdekében” — hangoztatta Sowinski. (MTI) Lengyel-perui tárgyalások Lengyelország műszaki segítséget és hitelt ajánlott fel Perunak két réz- és horganyfinomító építésére, valamint a dél-perui gazdag foszfáttartalékok kitermelésére. Ezt az ajánlatot a dél-amerikai országban járó lengyel küldöttség vezetője terjesztette Maldonado perui bánya- és energiaipari miniszter elé. A lengyel küldöttség bányaügyi szakértőkből áll. A lengyel—perui műszaki segélynyújtási egyezmény keretében érkeztek Limába, elsősorban annak felmérésére, hogy Lengyelország mivel járulhat hozzá Peru természeti kincseinek, köztük az ország északi részén elterülő nagy szénmezőknek a kiaknázásához. (Reuter) A bányászat államosítását tanulmányozza Bolívia A bolíviai bányaügyi és kohászati minisztérium képviselője bejelentette, hogy magas szintű bizottságot állítanak fel az államosítási lehetőségek vizsgálatára a bányászatban. A bizottság felül fogja vizsgálni az összes magánkézben levőbányakoncessziót akár külföldi, akár bolíviai kézben van. A bejelentés azután hangzott el, hogy hírek terjedtek el két amerikai vállalat, a South American Placers — (amely aranyat termel ki) — és a Matilde Zinc Mine államosításáról. A minisztérium képviselője hozzátette, hogy a bizottságot Torrez tábornok ígéretének értelmében hozták létre. A bizottságban jogászok is részt vesznek, akik a szerződések jogi oldalát fogják vizsgálni. A szerződéseket Bolívia részéről a Comibol állami bányavállalat kötötte magánvállalatokkal. A Matilde Zinchine ebből a szempontból kivételt jelent — a kongresszus egy különleges törvényben hagyta jóvá szerződését — és ezért „különleges elbánásban” fog részesülni. Pereyra tábornok, bányaügyi és kohászati miniszter célja, hogy az ország minden természeti kincsét a Comibol aknázza ki — fejezte be nyilatkozatát a minisztérium szóvivője. (Reuter) Hirdessen a VILÁGGAZDASÁGban VILAGGAZDASAG A nyugatnémet tőke Franciaországban A tőkésországok közötti tőkemozgás nemcsak a nemzetközi összefonódás jelentős tényezője, hanem külkereskedelmük serkentésének is kiemelkedő eszköze. A külföldi beruházások bizonyos szintje egy meghatározott piacon gyakran nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy az adott területre exportált cikkek elhelyezése biztosítva legyen. A közös piaci országok pedig különösen nagy jelentőséget biztosítanak az egymás közötti tőkemozgásnak, mert azt egyúttal a gazdasági unió vonalán történő előrehaladás egyik mércéjének tekintik. Ezért ilyen szempontból is nagy figyelemmel kísérik a két említett ország magántőke-forgalmát, annál is inkább, mivel ezen a területen a közelmúltban mindkét irányban jelentős változások történtek. A francia statisztikai adatok természetesen különválasztják a közvetlen beruházásokat a tőzsdei tranzakcióktól. A közvetlen beruházásokhoz számítják azokat a tőkemozgásokat, amelyek új vállalatok létrehozását, valamint a már működő vállalatokban való részesedés megszerzését célozzák, továbbá az újrainvesztált nyereséget. Franciaország 1962 és 1968 között tőkeimportáló ország volt, mert a külföldön eszközölt francia beruházások nettó összege messze elmaradt a külföldiek franciaországi beruházásai mögött. Az 1968. évi devizakorlátozások következtében pedig a franciák külföldi beruházásai még tovább csökkentek. Az összes külföldi beruházás Franciaországban 1962-től 1968-ig körülbelül 12 milliárd francia frankkal emelkedett. A külföldi új beruházások volumene 1964-től 1966-ig érte el a csúcspontot, de már 1966-ban jelentős likvidálási hullám indult meg. Az 1968-as politikai események természetesen nem maradtak hatástalanok és körülbelül 2 milliárd francia franknak megfelelő külföldi tőkét vontak vissza, így az emelkedés ebben az évben csupán 850 milliót tett ki. Az előzetes becslések szerint azonban már 1969-ben és a folyó évben ellentétes irányú mozgás indult meg. Az általános képet tekintve, a francia gazdasági életben az új külföldi beruházások eddig nem játszottak döntő szerepet. Ez utóbbiak aránya a produktív francia beruházásokhoz viszonyítva 1962-től 1968-ig 4,8 százalékról 3,2 százalékra csökkent (az 1964. évi 5,3 százalékos csúcspont figyelembevételével). A bruttó nemzeti termékhez képest pedig a külföldi invesztíciók aránya 0,75 százalékról 0,52 százalékra esett vissza. A közös piaci tagországok részvétele különösen 1968-ban lett jelentős. Ezt a következő számok mutatják: míg az előző esztendővel szemben az amerikai beruházások összege 1 milliárd francia frankról 533 millióra esett vissza, Franciaország belső politikai és gazdasági problémái ellenére a közös piaci országoké 1 milliárdot meghaladó szintre emelkedett. 1962-ben az európai közösség tagországai még 30 százalékkal kevesebb tőkét ruháztak be Franciaországban, mint az USA és csak a felét a Svájcból származó tőkének, 1968-ban viszont már kétszeresét tették ki az amerikainak és 40 százalékkal haladták meg a svájcit. Az 509 millió francia frankot képviselő nyugatnémet beruházások első ízben 1968-ban közelítették meg az amerikait. A fejlődés ütemét mutatja, hogy az NSZK részesedése 1962-ben még csak 127 millió, 1972-ben pedig 309 millió volt. Első alkalommal 1968- ban előzte meg Belgiumot, amely 1962-ben 259 milliót, 1967-ben 508 milliót, 1968-ban pedig 495 millió frankot invesztált Franciaországban. A külföldi tőke 1962 és 1968 között elsősorban az iparban, továbbá az energiahordozók szektorában helyezkedett el, ezen belül is főleg az olajiparban. Figyelemre méltó, hogy a szogáltatási szektorokban a beruházott tőke kisebb hányada volt képviselve. Az ipar területén az amerikai tőke jelentős mértékben megelőzte az európait, amely inkább a szolgáltatási ágakra specializálódott. Ez a megoszlás azonban időközben megváltozott és a közös piaci partnerek előrenyomultak az iparban is. Dr. Farkas Györgyné INDIA SZERSZÁ India kormányszervei és a gazdasági vezető szervek az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tettek a szerszámgépipari ágazat fejlesztésére és a szerszámgépek exportjának növelésére. India fejlesztési tervei az 1970—71. évre vonatkozóan azzal számolnak, hogy a szerszámgépek exportjának értéke eléri az 5 millió dolláros szintet. Gazdasági vezető körökben azzal számolnak, hogy a szerszámgépek exportjának értéke gyors ütemben növelhető, úgyhogy a következő tervidőszak végére a szerszámgépek exportjának értéke évi 20 millió dollárra emelkedik. A megítélések szerint e célok eléréséhez az indiai gazdasági irányító szervek és a gyártó társaságok együttes erőfeszítése szükséges. A gyártó társaságoknak korszerű és fejlett géptípusokat kell gyártani, de ugyanakkor figyelembe kell venniük azt is, hogy az indiai gépeket a piacon a világpiaci árszint alatt 15—20 százalékkal lehet értékesíteni. A kormány részéről felmerült a szerszámgépexport ösztönzése és segítése: a külföldi cégektől a kormány szerzi meg a szükséges gyártási leírásokat és a műszaki szakismereteket. A licenciák vásárlásánál is az állami szervek elé olyan feladatokat tűztek, hogy vásárlásaik feleljenek meg a legújabb technikai színvonal követelményeinek, de ugyanakkor a megvá lGÉPEXPORTJA sárolt licenciák használhatók legyenek az indiai termelési feltételek között is. A gyártó vállalatok részéről felmerült olyan igény is, hogy az exportot akadályozó tényezőket a kormányszervek hárítsák el. Figyelemre méltó jelenség, hogy az 1969. évben az exportra kerülő indiai szerszámgépek mintegy 30 százalékát, a nyugat-európai iparilag fejlett tőkésországok vásárolták meg. A legnanagyobb vásárló a Német Szövetségi Köztársaság volt, amely 1970 első öt hónapjában is már több mint egymillió nyugatnémet márka értékben vásárolt indiai szerszámgépeket. Az indiai szerszámgépek és fémmegmunkáló berendezések exportját nagyban elősegítette azok viszonylagos alacsony ára. Indiai üzleti körök a szerszámgépexport növekedését úgy ítélik meg, hogy az ebből származó bevételek lehetővé teszik India számára, hogy az iparilag fejlett országokból gazdaságuk fejlesztésére bonyolultabb gépipari berendezéseket vásároljanak. Általános megítélés szerint minden országnak, amely jelentősebb kereskedelmi forgalmat bonyolít le Indiával, számításba kell vennie a következő időszakban az egyre növekvő indiai ipari termékexport és ezen belül a gépipari termékek és berendezések egyre növekvő tömegű exportját. O. Á. Műszaki újdonságok a Szovjetunióból Különféle fémek szerszámgépen való megmunkálásának megkönnyítésére szovjet technikusok különleges új elektronikus számítógépet konstruáltak. A „Stern—2” típusú berendezés megállapítja a fémmegmunkálás optimális feltételeit, és egyidőben kiszámítja a szükséges időráfordítást és a termelési költségeket. A gép felhasználásával az egyes munkamenetek normái is megállapíthatók. A kovácsoláshoz és sajtoláshoz a berendezés felméri a kovácsolt darabok súlyát, a szükséges félgyártmányok súlyát és méreteit, amennyiben pedig forgácsolási munkáról van szó, megbecsüli a szükséges anyagfelhasználást. Az összes említett feladatokat minden előzetes előkészítés nélkül lehet a gép segítségével megoldani. Elegendő a jellegzetes kezdeti adatok betáplálása (a megmunkált darab átmérője, fogásmélység stb.) és a berendezés önműködően megadja a művelet algoritmusát, a megmunkálási feltételeket, a normális időráfordítást és a sorozatgyártás költségeit, mindezt a kezelő személy beavatkozása nélkül. * Anatolij Ruszanov moszkvai professzor olyan módszert dolgozott ki, amelynek segítségével színképelemzés útján a vizsgált ércben rejlő majdnem minden elemet fel lehet fedezni. Geológusok ennek a módszernek felhasználásával nemrégiben sokat ígérő molibdén-, wolfram-, ólom- és horganytelepeket fedeztek fel Kazahsztánban. Az eljárás abból áll, hogy a vizsgálandó érczúzalékot elektromos ívlángban felhevítik, és az így keletkező színképet megfelelő műszerberendezésen keresztül fényképészeti lemezen rögzítik. Helyszíni vizsgálatok elvégzésére a berendezést hordozható kivitelben is elkészítették. A színképelemzés nem igényel bonyolult előkészületeket, pontossága azonban igen magas, az eltérések nem haladják meg az egy százalék századrészét. * A Moszkvai Erdészeti Intézet réteges falemezek minőségének vizsgálatára automatikus berendezést konstruált. A berendezés egy forgó keféből és egy mikrofonból áll. A legkisebb hibát, például az egyes rétegek tapadásában jelentkező hiányosságot a berendezésben fellépő zörej azonnal jelzi. Ezzel egyidejűleg a hibás helyet meg is jelöli. Ebből a készülékből két modellt készítettek, az egyik helyhez kötött és beépíthető egy termelési gépsorba, a másik „vasaló” formában készül és a felfedezett hibát elektromos lámpa felvillanásával jelzi.