Világgazdaság, 1971. január (3. évfolyam, 1/496-20/515. szám)

1971-01-05 / 1. (496.) szám

CHILÉBEN FOLYTATÓDNAK AZ ÁLLAMOSÍTÁSOK A chilei kongresszus előtt jelenleg két nagy horderejű államosítási törvény­­javaslat fekszik. Allende elnök kilenc nappal az amerikai tulajdonban levő rézbányák államosítására tett javaslata után, december 30-án este televíziós beszédben jelentette be, hogy a magán­bankok államosításáról is törvényjavas­latot terjeszt a parlament elé. Másnap, december 31-én mondott beszédében Allende az ország szénbányászatának állami kezelésbe vételét is előirányozta. A bankrendszer államosításáról szóló törvényjavaslat 15 év alatt végrehaj­tandó kártalanítást irányoz elő. Az ösz­­szes chilei magánbankra vonatkozik, kivéve a külföldieket, amelyek elsősor­ban amerikai nagybankok leányválla­latai. Allende kijelentette, hogy a kül­földi bankok különleges jogi helyzetben vannak és ezért olyan megegyezést kell keresni velük, amely Chile érdekein alapszik, de figyelembe veszi a külföldi bankok jogait is. A chilei kormány meg akarja gyor­sítani a bankok államosítási eljárását és ezért hajlandó még januárban meg­vásárolni a magánbankok részvényeit. Az értékpapírokért a tőzsdén jegyzett árfolyamot hajlandó fizetni állami köt­vényekben. A kisrészvényesek érdekeit is figyelembe veszik, akik bármikor készpénzre átváltható állami papírokat kaphatnak. A kormány felügyelőket ne­vez ki minden banktársasághoz január 1-től kezdve. Az államosítási törvény­­javaslattal egyidőben Allende új hitel­­politikát hirdetett meg: 1971 második felében egyes gazdasági ágak számára biztosított hitelek kamatait 25 százalék­kal csökkentik. Ezenkívül a hitelnyúj­tást decentralizálják. A rézbányák államosítását támogatja az ország legnagyobb politikai pártja, a Kereszténydemokrata Párt — jelen­tette ki Irureta, a párt elnöke. Allende kormányának szüksége van a keresz­ténydemokraták támogatására, mert a népfront kisebbségben van a parla­mentben. A magánbankok államosítása valószínűleg sokkal nagyobb nehézséget jelent majd mivel a kereszténydemok­raták nemrégiben kijelentették, hogy a bankokat nem lehet teljesen állami ellenőrzés alá venni. Allende egy be­szédében ugyanakkor utalt arra, hogy népszavazást rendel el, ha államosítási terveit a kongresszusban meg akarják akadályozni. Az ország szénbányászatának álla­mosítását is napirendre tűzte a chilei kormány. Rövidesen várható az erről szóló törvényjavaslat benyújtása is. Először az ország legnagyobb szénbá­nya trösztjét, a Lola Schwager társa­ságot szeretnék állami kezelésbe ven­ni, vagy legalábbis a részvénytöbbsé­get megszerezni. Allende a szénbánya­vidék központjában, Lotában tartott beszédében kijelentette: a mintegy 15 ezer dolgozót foglalkoztató bányavál­lalat államosítására azért is szükség volna, mert az ország fűtőanyag-gon­dokkal küzd. A legújabb jelentések szerint a föld­reform rendelkezéseinek értelmében kisajátították Chile és talán egész La­­tin-Amerika legfontosabb magánkézben levő földbirtokát. A kisajátításra ke­rült terület mintegy 730 ezer hektár, ahol elsősorban szarvasmarhát és ju­hot tenyésztenek és csak kisebb mér­tékben használják földművelésre. (Reuter, MTI, AP) Líbia tovább emeli a kőolaj adóját? A líbiai kormány felkérte az or­szágban működő külföldi olajvállala­tokat,­­hogy kezdjenek új tárgyaláso­kat a kőolajra kivetett adó emelésé­ről — írja jól tájékozott körökre hi­vatkozva a Reuter-iroda. A kormány figyelmeztette a külföldi olajvállala­tokat: olyan új törvényt készítenek elő, amely kötelezi őket a kitermelés növelésére. Jalloud líbiai miniszterelnök-helyet­tes az olajvállalatok vezetőivel nem­régiben folytatott megbeszélésén azt a reményét fejezte ki, hogy az új tárgyalássorozat nem lesz olyan hosz­­szú, mint a megelőző, amely kilenc hónap után hozott csak eredményt: 1970 őszén emelték a líbiai olaj adó­ját. • Az olajexportáló országok legutóbbi caracasi konferenciáján 55 százalék­ban állapították meg a kőolajra kive­tendő adó minimumát. A líbiai kor­mány e határozatnak megfelelően akarja emelni az adót, mert az jelen­leg 55 százaléknál alacsonyabb. Líbia ezenkívül az olaj árát is fel akarja emelni, mert a szállítási költségek sokkal kisebbek, mintha más közel­­keleti területről jutna az olaj Euró­pába a Szuezi-csatorna lezárása miatt. Líbia azt is kéri, hogy a külföldi olajtársaságok egy bizonyos mennyi­ségű olajat bocsássanak az ország rendelkezésére helyi fogyasztásra, és hogy profitjuk egy részét Líbia gaz­daságában, elsősorban a mezőgazda­ságban ruházzák be. • Az új év áremelésekkel köszöntött be Franciaországban. Több mint 5 szá­zalékkal emelték a vasúti díjszabást, 20 százalékkal a televízió előfizetési díját, 25 százalékkal az egyszerű bel­földi levél díját és különböző mérték­ben a többi postai szolgáltatás árát is.­­ Az andesi közös piac 1970 utolsó hetében ratifikálta azt a korábban el­fogadott döntést, amelynek értelmében 1980-ig évi 10 százalékkal csökkentik a vámokat. Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru 1980-ban vámuniót létesít. Ugyancsak ratifikálták a kül­földi vállalatok hosszú távú nacionali­­zálásának programját is. • Nixon elnök hivatalosan jóváhagyta az Egyesült Államok négy légiforgalmi társaságának két vállalatba tömörülé­sét. Ennek értelmében a Trans Carib­bean Airlines fuzionál az American Airlines-szal, a Northeast Airlines pedig a Northwest Airlines társasággal. Az Egyesült Államok légiforgalmi társa­ságának vesztesége tavaly 123 millió dollár volt. A fentiek közül csupán a Northwest tudott nyereséget felmutat­ni. A többiek már évek óta pénzügyi gondokkal küzdenek és egyetlen meg­oldásnak a fuzionálást tartják.­­ A Világbank 26 millió dollárt nyúj­tott az EAK-nak vízlevezető hálózat építésére. A hálózat 920 000 acre te­rületet érint és lehetővé teszi a me­zőgazdasági termelés 30 százalékos emelését a Nílus deltavidékén. A Vi­lágbank küldöttsége a közelmúltban járt Kairóban, ahol más tervekhez va­ló hozzájárulás lehetőségét is felvetette. • Polgári légiforgalmi minisztériumot állítottak fel az EAK-ban. A minisz­térium az United Arab Airlines légi­­társaságot, a polgári légiforgalmi szer­vezetet, valamint a meteorológiai inté­zetet veszi fennhatósága alá. Kairóban egyelőre megtiltották a Comet típusú lökhajtásos repülőgépek felszállását a vizsgálat befejezéséig, mivel a napok­ban az UAA egyik Comet gépe Líbiában lezuhant, két másik pedig mű­szaki zavarok miatt nem tudott időben felszállni Ammanban és Aszmarában. Ez igen eredményes volt a szüret Svájc­ban. A termés 126 730 000 liter. Ez 1901 óta a legjelentősebb eredmény. A je­lentések szerint a must minősége is jobb, mint az elmúlt években. • Három hónappal elhalasztották a döntést az SST-programról az amerikai szenátusban. Az Egyesült Államok szuperszonikus utasszállító repülőgépé­nek kikísérletezését tartalmazó program ellenzőinek sikerült a döntést márciusig elnapolni. AV(gY JELENTI­ G Moszkvában Szilveszter napján in­dult el az első járat a metró két új vo­nalán, amely a szovjet főváros két kül­városát köti össze a központtal. A moszkvai metró teljes hosszúsága ezzel 140 kilométer lett. G Tajvan külkereskedelme 1970-ben 30 százalékkal, 3,05 milliárd dollárra nö­vekedett. A külkereskedelmi mérleg egyenlege ez időben 40 millió dollár aktívumot mutatott. G Beszüntették a munkát az Air Fran­ce, Air Inter és UTA francia légitársa­ságok alkalmazottai. Ennek következté­ben január 4-én csak 28 gép szállt fel Párizs repülőtereiről. A sztrájkolók új kollektív szerződést követelnek, amely magasabb béreket és kedvezőbb mun­kafeltételeket biztosít.­­ Pakisztán a személygépkocsikra is kiterjesztette a nem alapvető fogyasz­tási cikkekre kivetett importtilalmat. Az embargót az év első hat hónapjára léptették életbe. A tilalom többek kö­zött fegyverekre, lőszerekre, agyag- és cserépárukra, porcelánra, légkondicio­náló berendezésekre, varrógépekre és drága órákra vonatkozik. G Az Egyesült Államok aranyimportja novemberben 60 984 536 dollár volt az egy hónappal korábbi 14 258 892 dol­lárral szemben. A jelenlegi adat az elmúlt ötéves időszakban a legnagyobb. G Anglia autógyáraiban 38 800 kocsit gyártottak novemberben (heti átlag­ban). Az egy évvel korábbi termelés­hez viszonyítva, ez 20 százalékos nö­vekedést jelent. A brit piacon értéke­sített kocsik 19 százaléka külföldről származott, szemben az egy évvel ko­rábbi 14,7 százalékkal. A novemberi import 14 754 darab volt. G Dél-Koreában a nagykereskedelmi árak tavaly 9,1 százalékkal emelked­tek. Ebből a jelentős emelkedésből is kiemelkedik a gabonaárak alakulása: 24,3 százalékkal haladták meg az 1969. évi árszintet. G Még ebben a hónapban aláírja Szidki egyiptomi, bánya-, ipar- és olajiparügyi miniszter a Szuezt Ale­­xandriával összekötő olajvezeték épí­téséről szóló nemzetközi szerződést. A vezeték tervezett évi kapacitása 60 millió tonna lesz.­­ A Német Demokratikus Köztársaság 178 kereskedelmi hajója az idén 8,5 millió tonna árut szállított. Az NDK három legjelentősebb tengeri kikötője, Rostock, Wismar és Stralsund 1970-ben 12,5 millió tonna rakodási forgalmat ért el, és ez 2 millió tonnával múlta felül az 1969. évi eredményt. * 1971. JANUÁR 5. Áremelkedések Belgiumban Belgiumban január 1-én bevezették az értéknövekedési adót. Ennek kö­vetkeztében emelték a cigaretta, a sör, a benzin, a vaj és más cikkek, valamint szolgáltatások árát. Az ér­téknövekedési adót 1967-ben fogadták el, a Közös Piac országainak új fogyasz­tási adójaként. Belgiumban egy évvel elhalasztották az adórendszer beveze­tését, látván, hogy Hollandiában az új rendszer bevezetése nyomán 5 száza­lékkal felszöktek az árak. A belga értéknövekedésiadó-rend­­szerben a fogyasztási cikkeket és szol­gáltatásokat négy kategóriába osztják: az alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra 6, a ruházati, bőr­és elektromosipari cikkekre 14 száza­lékos adót vetnek ki. A többi termé­ket és szolgáltatást 18 százalékkal, a luxus­cikkeket, mint a televízió és autó, 25 százalékos adóval sújtják. A kormány szerint az értéknöveke­dési adó bevezetése csak 2 százalék­kal emeli az árakat. Belgiumban azon­ban attól tartanak, hogy az áremel­kedés ennél nagyobb mértékű lesz. (Reuter) A postai díjszabások emelése Csehszlovákiában Január 1-től közel 300 százalékkal emelkedtek Csehszlovákiában a nemzet­közi postai-, távíró-, telefon- és telex­árak — jelenti a CTK nyomán a Reu­ter. A csehszlovák hírügynökség ma­gyarázata szerint az emelkedésre a csehszlovák korona és az aranyfrank, a nemzetközi postai elszámolásban használt pénzegység közötti átváltási arány megváltoztatása miatt került sor. A korábbi 3 koronáról 9 koronára emel­kedik az aranyfrank értéke. Az emel­kedés főként nyugati relációban érez­hető, de a kelet-európai országok felé is növelték a tarifákat. Né­hány példa: Nyugat-Európába cím­zett 20 grammos levél az eddigi 1 ko­rona helyett 3,60 koronába kerül, az ajánlott levél bélyege 1,40 koronáról 5,40 koronára emelkedik, 12,40 korona helyett 24 koronát kell fizetni egy Becs­esen folytatott háromperces telefon­­beszélgetésért; az európai telex-tarifát 9,60—24,00 koronáról 14,40—27,00 koro­nára emelik. A díjszabás emelése — írja a Reuter tudósítója — lényegében a magánsze­mélyeket érinti, mert a hivatalok és in­tézetek már korábban speciális postai illetéket fizettek, amelynek értéke meg­közelíti az újonnan bevezetett díjsza­básét. Ár­apály-erőmű a Szovjetunióban Pjotr Nyeporozsnyij szovjet energeti­kai és­­villamosítási miniszter az Izvesztyijának adott nyilatkozatában bejelentette hogy Mezőnynél (Arhan­­gelszktől mintegy 200 kilométerre északkeletre) 1,5 millió kilowatt kapa­citású ár­apály-erőművet építenek, amely évente 6 milliárd kilowattóra energiát termel majd. A Szovjetunióban két évvel ezelőtt a Murmanszktól északra fekvő Kiszlo­­gubszknál kezdte meg működését az első kis teljesítményű szovjet ár­apály­erőmű, amely nemcsak a dagály, ha­nem — csúcsidőben — szükség esetén az apály idején is működik. A kiszlogubszki erőmű építésénél szerzett tapasztalatokat felhasználva láttak hozzá a mezenyi nagy teljesít­ményű vízi erőmű építéséhez. Az ár­apály-erőművek jelentőségé­ről szólva a miniszter rámutatott, hogy ezzel az első lépéssel lehetőség nyílt a Fehér-tenger partján olyan erőműrend­szer felépítésére, amely becslések sze­rint évi 36 milliárd kilowatt energiát termelhet. Ennek az adatnak a jelentő­ségét még csak növeli,, hogy a Szovjet­unió európai részén már szinte teljesen kiaknázták a folyók energiáját. Az amerikai pamuttextil-megállapodások megújítása Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy új meg­állapodásokat kötöttek, illetve megújí­tottak régebbi megállapodásokat a pa­muttextília kereskedelmére vonatko­zóan. A bilaterális szerződések megha­tározzák az Egyesült Államokba ex­portálható pamuttextília és ruházati cikkek volumenét. Jugoszláviával ötéves szerződést­­kö­töttek, amelynek keretében az első év­ben legföljebb 23 400 000 négyzetgard pamuttextília szállítható, később a mennyiség évente 5 százalékkal növel­hető. A Romániával kötött szerződés ugyancsak öt évre szól — az első év­ben 9 millió négyzetgard exportálható — évente 5 százalékos növekedéssel. Az Olaszországgal kötött szerződés vi­szont csak 33 hónapra szól, az első évben 2 200 000 négyzetyarddal indul, az utolsó kilenc hónapban 1 800 000 négyzetyardra csökken. Japánnal a jelenlegi (Washington szerint nem kielégítő) szerződést hosz­­szabbították meg további hat hónap­pal, hogy időt nyerjenek az új egyez­mény kidolgozására. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG új id­őszak Lengyelországban Lezárult a lengyel belpolitikai élet feszültséggel teli időszaka, rész­ben a meghozott gazdasági intéz­kedésekkel. A következő időszakban a lengyel gazdaság strukturális prob­lémáinak megoldási módjait keresik. Erre utal a többi között, hogy hét­főn a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságában értekezlet kezdődött gazdasági kérdésekről. A varsói lapok gyakran hivatkoznak Edward Gierek szavaira: „A kérdések­re adott válaszunk nehéz és önkri­tikus, világos és tiszta lesz.” A Polity­­ka, a LEMP központi hetilapja vezér­cikkében ír­ja, hogy a bajok okait nem az ország egy körzetében, vagy egy gazdasági ágban kell keresni. „Na­gyobb horderejű kérdésekről van szó, amelyek szükségszerűen az áremelés­hez vezettek. A gazdaságban szaporod­tak a stagnálás elemei és hiányoztak a távlati elgondolások.” A Zycie Gos­­podarcze című lap lényegében ugyan­ezt a gondolatot más oldalról fogal­mazza meg: „A gondokban a lengyel gazdaság megfelelő hatékonyságának hiánya jut kifejezésre, ami az elmúlt ötéves időszakot, sőt már az előzőt is jellemezte.” A lap a továbbiakban ki­emeli: a problémák elemzésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tervezés és irányítás reformjára vo­natkozó, különösen az utóbbi években hozott intézkedéseket eddig még nem léptették életbe. A most lezárult ötéves terv eredmé­nyei nem teljes mértékben tükrözik a lengyel gazdaság problémáit. Végleges adatok nincsenek, de az 1966—1970. évi tervfeladatok megvalósításáról közölt előzetes jelentések szerint a célkitűzé­sek többségét elérték. Így például az ipar össztermelése az előirányzott 44 százalék helyett 48 százalékkal emel­kedett. Ezzel szemben a munkaterme­lékenység nem növekedett az előírt mértékben. Csökkent a beruházások hatékonysága, a befejezetlen építkezé­sek mennyisége nőtt és jelentkeztek a gazdaságban bizonyos aránytalanságok. Az utóbbi két évben ráadásul — a kedvezőtlen időjárás miatt — vissza­esett­­a mezőgazdasági termelés is. Nem sikerült csökkenteni a lakásgondokat és végső soron biztosítani a dolgozók életszínvonalának növelését. Az új párt- és államvezetésnek, mint ismeretes, egyik legsürgősebb intézke­dése volt az árrendezés kedvezőtlen kö­vetkezményeinek enyhítése. Összesen 7 milliárd zlotyt irányoztak elő arra, hogy emeljék a legalacsonyabb kere­setű dolgozók fizetését és bérét. A leg­kisebb havi jövedelem az eddigi 850 zloty helyett 1000 zloty lesz, emellett javítják az 1000 és 2000 zloty között keresők, a sokgyermekes családok és nyugdíjasok helyzetét is. A döntés leg­alább 5 millió dolgozót érint. Jelentős, hogy két évre befagyasztották az élel­miszerárakat és ezalatt várhatóan csök­kentik az iparcikkek árát is. Varsói vélemények szerint a párt- és államvezetés elismeri, hogy az intéz­kedés szerény, de jelenleg többre nem telik. A következő időszakban felmérik a lengyel gazdaság strukturális prob­lémáit és megfelelő döntéseket hoznak az elkövetkező évekre vonatkozóan. Szovjet gabonaszállítmányok Lengyelországnak A múlt év végén kötött megálla­podás alapján a Szovjetunió több mint 2 millió tonna kenyérgabonát szállít a kedvezőtlen időjárás miatt alacsa­­csonyabb termést elért Lengyelország­nak. A szovjet gabonaszállítások a ke­mény tél ellenére már megkezdődtek. A dorohuszki szovjet—lengyel határ­­állomáson külön gabonaátrakodó rész­leget létesítettek, ahová naponta ezer tonna gabona érkezik. Ezt teherautó­kon fuvarozzák tovább Zurawica- Medykába, Lengyelország legnagyobb vasúti teherpályaudvarára. Közben érkeznek a szovjet vasérc- és nyersvas-szállítmányok is. A Len­gyelországba küldött idei első szovjet vasércszállítmány 40 ezer tonna volt. (MTI) AZ OSZTRÁK IPAR TAVALYI EREDMÉNYEI ÉS IDEI KILÁTÁSAI Az osztrák iparszövetségek túlnyomó többsége biztosra veszi, hogy idén vál­tozatlanul a termelési költségek emel­kedése és a munkaerőhiány jelenti a legsúlyosabb problémát. Az egyes ipar­ágak vonatkozásában a következőkép­pen körvonalazzák a tavalyi eredmé­nyeket és a közeljövő perspektíváit. A bányászat helyzete általában ked­vező volt. A szénbányászat viszonylag előnyös elhelyezési piacokra talált, mindazonáltal még a kétszeri áreme­lés sem tette rentábilissá tevékenysé­gét. Az acéliparban most is megfelelő a kapacitások kihasználása, bár az ősz elejéig kibontakozott konjunktúra egyre inkább alábbhagy. A viszonylag magas rendelésállomány még jövő év közepéig biztosítja az iparág zavar­talan működését. A fémfeldolgozó iparban rövidesen érezhetővé válik a nemzetközi kon­­jukturális visszaesés. Bár még itt is teljes kapacitással dolgoznak, a meg­rendelések száma csökkenőben van. Az öntödékhez érkező rendelések is apadóban vannak, ugyanakkor a költ­ségfelhajtó tényezők mind a nyers­anyagok, mind a bérek tekintetében egyre erőteljesebben jelentkeznek. A gépipar export-intenzitása 1970- ben tovább fokozódott, bár június óta lassú ütemben, elsősorban a munka­erőhiány miatt. A járműiparban nagy­jában és egészében kielégítően alakult a helyzet, és tavaly óta számottevő fejlődés mutatkozott. Hosszabb távot tekintetbe véve már közel sem ilyen rózsás a kép, mivel csak 1970-ben sikerült ismét felülmúlni az 1962-es termelési szintet. A vas- és fémáru szektor konjunktúrája egész éven át tartott, de év vége felé már erőteljes lehűlési folyamat vette kezdetét. En­nek az iparágnak ma is az a leg­égetőbb problémája, hogy nem képes megfelelő tőkéhez hozzájutni és emiatt egészséges és virágzó vállalkozások jutnak külföldi tulajdonba. Ugyancsak lelassult az elektronikai ipar konjunktúrája. A kapacitások kihasználása egyelőre megfelelő, és az iparág vezetői abban reménykednek, hogy az új évben mérsékelt felélén­külés indul meg. Jóval kiegyensúlyo­zottabb volt a vegyipar termelésének alakulása. 1971-ben az­­ egyes vegyipari ágazatok egymástól igen eltérő fej­lődésével lehet számolni. A papírfeldolgozó ipar túljutott az 1969-es stagnáláson, és különösen a csomagoló ágazatokban jelentős fel­lendülést könyvelhetett el. Ez az irányzat annál inkább figyelemre méltó, mert a papíripar faellátása rossz volt, és a nyersanyagárak meredeken emelkedtek. A jövő évi kilátások re­­ményt keltőek a papírfeldolgozás terü­letén is — mondják szakkörökben. A bőripar továbbra is a konjunk­túra árnyékában húzódik meg. Ennek ellenére a legtöbb üzem konszolidálni tudta helyzetét, a megfelelő termelési programok kidolgozása és a szervezeti ésszerűsítések útján. A textilipar köz­ponti problémája, hogyan, miként alakul az Egyesült Államok importpolitikája a textilipari termékek vonatkozásában. A jelek szerint az iparág kiheverte a „midi-megrázkódtatást”, és a vá­sárlóközönség nagyobb hajlandóságot mutat az új hosszúságú ruhák meg­vásárlására. Az élelmiszeripar álta­lában a stagnálás jeleit mutatja, de jobb minőségű áruk termelése fellen­dülőben van. Az egyes iparágak helyzete tehát igen eltérő egymástól. Éppen ezért a szakértők rendkívül óvatosak prog­nózisaik elkészítésekor. Általános azon­ban a félelem, hogy a konjunkturális gyengüléssel egyidőben, szakadatlanul folytatódik majd a termelési költségek emelkedése is. (APA) A fogyasztási javak importjának államosítása Ceylonban Január 1-én léptek életbe Ceylon­ban azok a kormányintézkedések, amelyeknek alapján állami szerveze­tek átveszik majdnem kivétel nélkül minden fogyasztási cikk importját és elosztását, és az olajiparban is újabb jelentős államosításra kerül sor. Az állami kereskedői szervezet (STC) el­lenőrzése alá vette a fogyasztói javak 95 százalékának importját. A tényle­ges feladatok végrehajtásával állami szervezeteket bízott­­meg. Ezek közül a legjelentősebb a CWE szövetkezeti nagykereskedelmi intézmény, amely már eddig is jelentős importfeladato­kat látott el. Január 1-vel átvette a hagyma, fokhagyma, lencse, élesztő, a gumiabroncsok és a csövek bevi­telének ellenőrzését és irányítását. Bandaranaike asszony is részt vett azon az ünnepélyes rendezvényen, amelyet abból az alkalomból tartot­tak, hogy állami kézbe került a co­­lombói kikötőben az üzemanyag fel­töltését végző konszern, amely eddig a Shell, a Caltex és az Esso tulaj­dona volt. A miniszterelnök-asszony beszédében hangsúlyozta, hogy egyes külföldi olajvállalatok akadályokat akartak gördíteni a kőolajipar fejlő­désének útjába. Kísérleteket tettek az államosítási program megakadályozá­sára, de valamennyi ilyen jellegű­­kí­sérlet kudarcot vallott. Ceylon jelen­tős segítséget kapott a Szovjetuniótól és az EAK-tól. A közeljövőben szov­jet szakértők érkeznek az országiba, hogy kőolajkészletek után kutassanak. A mostani intézkedés után már csak a repülőgépek üzemanyag-feltöltése maradt magánkézben, de az állami tulajdonban levő Ceylon Petroleum Co. szóvivője sejtetni engedte, hogy az állam ezt is átveszi.­ A baloldali kormányzat törvényja­vaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné minden üzleti tevékenység ál­lamosítását Ceylonban. A javaslat — véli a Reuter — a szenátusban min­den bizonnyal elakad, mivel ott az ellenzékben levő pártok képviselői vannak többségben. A tervbe vett alkotmányreform eltörölné a szenátust és szabad utat biztosíthat a kormány javaslatának.

Next