Világgazdaság, 1971. június (3. évfolyam, 104/599-125/620. szám)

1971-06-18 / 117. (612.) szám

A GNP növekedése a szocialista országokban A Hatok és a KGST-országok kereskedelmi forgalma Az osztrák gazdaságkutató intézet je­lentést tett közzé, az európai szocialista országok társadalmi termékének alaku­lásáról. A jelentés szerint — amelyet az APA hírügynökség ismertet —, a társadalmi termék reálnövekedése a KGST-térségben 7,7 százalékot tett ki 1970-ben, szemben az 1969. évi 5,8 szá­zalékkal. A gazdaság növekedése a legszámot­tevőbb a Szovjetunióban volt, amely kereken 70 százalékkal részesedik a KGST-országok együttes társadalmi termékéből. A szovjet gazdaság gyara­podásának rátája 8,5 százalékot tett ki, míg 1969-ben 6 százalék volt. A Szov­jetunió ipari termelése 8,3 százalékkal növekedett az előző évi 7 százalékkal szemben, s ezen belül a fogyasztási ja­vak előállításának növekedése — csak­úgy mint az előző két esztendőben —, kissé magasabb volt, mint a beruházá­si cikkeké. A mezőgazdasági termelés nem kevesebb mint 9 százalékkal nőtt 1970-ben, s ily módon az 1969. évi visz­­szaesést sikerült ellensúlyozni. A Szov­jetunió gabonahozama, ami 186 millió tonna volt, rekorderedményt jelent. A külkereskedelmi forgalom (export és import) 11 százalékkal gyarapodott (1969-ben 9,7 százalék), a kiskereske­delmi forgalom növekedése 7,4 százalé­kot tett (7,4 százalék), a reálbérek pe­dig 4 százalékkal emelkedtek, szemben az előző évi 3,9 százalékos növekedés­sel. A KGST többi országában 5,7 száza­lékot tett ki 1970-ben a társadalmi ter­mék reálnövekedése, szemben az 1969. évi 5,3 százalékkal — állítja az osztrák intézet jelentése. Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia ipari termelése átlagosan 8 százalékkal emelkedett, míg 1969-ben 7,6 százalékkal. Az említett országok külkereskedelmének növekedése átla­gosan 13,5 százalék volt, szemben az előző évi 10,4 százalékkal. A kelet-európai országok gazdasága 1970-ben meglehetősen eltérő ütemben fejlődött. A társadalmi termék reálnö­vekedése a legnagyobb Bulgáriában és Romániában volt, 7—7 százalék, a leg­alacsonyabb Csehszlovákiában és Ma­gyarországon, 5—5 százalék. Az ipari termelés Romániában fejlődött a leg­élénkebben, 12 százalékkal, és Bul­gáriában 9,3 százalékkal. A legkisebb mértékben pedig — 6,4 százalékkal — az NDK-ban. Az építőipari tevékeny­ség növekedése a legszámottevőbb Bul­gáriában volt (13,2 százalék), és Ma­gyarországon (9 százalék). E vonatko­zásban a sereghajtó Lengyelország (2,5 százalék), illetve az NDK (4 százalék). A mezőgazdaság termelése Bulgáriá­ban volt a legkedvezőbb, ahol 4 szá­zalékkal növekedett, a legkevéssé jó pedig Romániában és Magyarországon, ahol 5,5 százalékos visszaesés mutat­kozott. A beruházások növekedése 14,5 szá­zalékkal Magyarországon volt a leg­magasabb, továbbá Bulgáriában 10,2 százalékkal. A legkisebb mérvű növe­kedés Lengyelországban mutatkozott 5,2 százalékkal. A külkereskedelem növekedését illetően ugyancsak Ma­gyarország állott az élen 20 százalék­kal, az utolsó helyre pedig Bulgária került 7,9 százalékkal. A kiskereske­delmi forgalom növekedése Romániá­ban volt a legmagasabb, 8,6 százalék­kal, Bulgáriában és Magyarországon 8 százalékos növekedés mutatkozott. Ezzel szemben Lengyelországban csak 3,8 százalékot, Csehszlovákiában pedig 2,2 százalékot tett ki a növekedés. A reálbérek Romániában emelkedtek a legerőteljesebben — 8 százalékkal —, a leglassabban pedig Csehszlovákiában — 5 százalékkal —, illetve Lengyel­­országban — 1,2 százalékkal. Más nyugati hírforrások a KGST- országok együttműködésének fejlődé­séről, a közös beruházások számának és jelentőségének növekedéséről írnak. Felhívják a figyelmet a szocialista or­szágok hosszú lejáratú programjára, amely a gazdasági struktúrák közelí­tését, a munkamegosztás fokozását, az ipari beruházások és a népgazdasági tervek összehangolását tartja szem előtt. Az utóbbi öt esztendőben a Szov­jetunió a KGST-országok területén 300 ipari objektum építésében működött közre, ezzel szemben partnereitől 54 vegyi gyár számára kapott berende­zéseket és az importált hajótér 38 szá­zalékát is a baráti országoktól szerezte be. Ez idő szerint a szocialista közös­séghez tartozó országok gép- és fel­szerelés-importjuk 75 százalékát az egymás közti kereskedelemben szerzik be. Az új ötéves tervperiódusban e szektor kölcsönös szállításai alkalma­sint 80 százalékot érnek el, s ezzel kap­csolatban említést érdemel, hogy hosszú lejáratú terv született a felszerelések gyártásának szabványosítására. Azzal számolnak, hogy különösen gyorsan növekszik a KGST-n belül a precíziós­gépek, illetve a vegyi és elektronikai ipar termékeinek kereskedelme. Ebben az összefoglalóban helyet ér­demel a Handelsblatt egyik múlt heti cikke, amely a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak alakulását mérlegeli. A cikk­­megállapítja, hogy 1958 óta a szo­cialista országok részesedése az EGK importjából 4,2 százalékról 6 százalék­ra növekedett, ami pedig az EGK ex­portját illeti, a részesedés a 3,9 száza­lékról 6,9 százalékra ment fel. Meg­jegyzendő azonban, hogy a Közös Piac keleti kereskedelmének mintegy 40 szá­zalékát az NSZK bonyolítja le (el­tekintve az NDK-val folytatott keres­kedelmétől). 1970-ben a KGST-orszá­gok 13,3 százalékkal nagyobb értékben szállítottak a Közös Piacra,­ mint az előző évben, míg a közös piaci orszá­gok 18 százalékkal fokozták kivitelüket a KGST államaiba. Ily módon a Közös Piac szocialista kereskedelme nagyobb ütemben növek­szik az egyéb külső országokkal foly­tatott kereskedelménél. A cikk szerint a Közös Piac és a KGST viszonyának jövőjét illetően há­rom kulcsprobléma van. Az egyik a Közös Piac elismerésének kérdése, a másik fogas kérdés az, miként lehet a jelenlegi számottevő kereskedelmi nö­vekedést , amelyet ez idő szerint a szocialista országok agrár- és nyers­anyagszállításai támasztanak alá — oly módon biztosítani, hogy a forgalmi struktúrát az ipari termékek szállítá­sára terelik át. Végezetül — egyelőre nyitott kérdés, hogyan fest majd rész­leteiben az EGK által tervezett közös „keleti kereskedelmi politika”. gaard dán miniszterelnök háromnapos hivatalos finnországi látogatása. A mi­niszterelnök finn vezetőkkel tárgyalá­sokat folytat a skandináv országok és a Közös Piac kapcsolatairól. (Reuter, MTI) A BRIT PARLAMENT ŐSSZEL DÖNT A CSATLAKOZÁSRÓL Anglia reméli, hogy június végéig megoldják a közös piaci brit csatlako­zással kapcsolatos még rendezetlen főbb kérdéseket — mondotta Heath brit miniszterelnök csütörtöki parla­menti beszédében. A parlament — mondotta — ősszel dönt majd arról, hogy elfogadhatók-e a belépés feltéte­lei. Ha Nagy-Britannia a csatlakozás mellett dönt, az egyezményt 1971 végén kötik majd meg és az 1973. január 1-én lép életbe. A miniszterelnök azt is el­mondotta, hogy a kormány a megbeszé­lések után Fehér Könyv formájában publikálja majd a megegyezés pontjait és állásfoglalását arról, hogy vajon ezek kielégítők-e. Nagy-Britanniában egyébként nagy belpolitikai élénkség tapasztalható a jövő hétfőn és kedden Luxemburgban sorra kerülő sorsdöntőnek minősített tanácskozások előtt. Bejelentették, szer­dára összeül a munkáspárt országos végrehajtó tanácsa, hogy rögzítse a munkáspárt álláspontját a belépés kér­désében. A munkáspárt vezetősége megosztott. Míg Wilson és a belépés melletti képviselők megnyugvással nyugtázták Heath beszédét, többen, így Barbara Castle volt munkaügyi minisz­terasszony népszavazást követelt. Nép­szavazást egyébként a konzervatívok oldaláról is többen szorgalmaznak. Feli képviselő utalt arra, hogy Dániában, Norvégiában és Írországban a másik három csatlakozni készülő országban referendumot tartanak majd. Heath parlamenti felszólalásában­­elutasította ezeket a követeléseket. Brüsszelben tovább folytatódnak a csatlakozást előkészítő tanácskozások. Jól informált források szerint egy újabb lényeges pontban történt előrehaladás. A Közös Piac végrehajtó bizottsága ér­tesülések szerint elfogadott egy komp­romisszumos javaslatot a halászat kér­désében. Eszerint az új közös piaci ta­gok a csatlakozás után még öt évig megtarthatnák azt a hatmérföldes part menti sávot, ahol csak az illető ország hajói halászhatnának. Ez jelen­tős változás, mert eddig a közös piaci országok szabad bejárást követeltek halászhajóiknak az új tagok part menti vizeire. A végrehajtó bizottság jól értesült körök szerint, elfogadott egy másik ja­vaslatot is, a kibővített Közös Piac és az EFTA-országok közötti kapcsolatok­ról, szóló jelentés kiegészítéseként. Eszerint 2 évre „befagyasztanák” a kö­zös piaci országok és a nem tagjelölt EFTA-országok kapcsolatát a csatlako­zás után. A Közös Piac kibővítéséről szóló tár­gyalásokkal van kapcsolatban Barns­ ja* 1 g fill- 2 millió tonna Csütörtök délután a Józsefvárosi pályaudvarról 40 konténer indult Algériába. Az algíri olimpiai stadion részére magyar berendezéseket, kü­lönféle erősáramú berendezéseket, áll­ványzatokat, díszítőelemeket szállít. A fuvart a MASPED bonyolítja le. Régebben a vállalat a teljes magyar külkereskedelmi forgalom fuvarozá­sának tervezését végezte. Később nemzetközi szállítmányozói tevékeny­ségre specializálta magát. A vállalat Magyarországnak a tengerentúli or­szágokkal folytatott árucseréjét (vas­úttal, kamionnal, hajóval stb.) intézi. A teljes fuvarozási útvonalon bizto­sítja a zavartalan szállítmányozást. A múlt évi teljes külkereskedelmi áruforgalomnak közel 10 százalékát fuvarozta a MASPED. A kezelésében külföldre szállított magyar termékek száma és mennyisége az utóbbi évek­ben jelentősen megnőtt. A vállalat 15 európai és közel-keleti vasúttal épített ki olyan szerződéses kapcsolatokat, amelyek alapján az illető ország vasút­vonalain fuvaroztatott áruk fuvardíjá­ból azonnali engedményt vagy utóla­gos visszatérítést kapott a magyar kül­kereskedelem. Érdekes területe a MASPED tevékenységének az úgyne­vezett gyűjtőforgalom. A nem teljes kocsirakományú küldeményeket a vál­lalat gyűjtő vagonokká szervezi és tel­jes vagonrakomány formájában továb­bítja a kereskedelmi központokba vagy áru fuvarozása a tengeri kikötőkbe. Ezt exportban és importban egyaránt szervezi a válla­lat. Erőteljesen fejlődik a légi, illetve a légi gyűjtőforgalom is. A vállalat múlt évi tevékenységéről tartott csü­törtökön délelőtt sajtótájékoztatót Antal György vezérigazgató. Igen jelentős a vállalat életében a tengeri fuvarozás. Erre jellemző, hogy 1960-ban 980 ezer tonna árut szállítot­tak tengeren, 1970-ben már több mint 2 millió tonnát. A magyar árufuvaro­zás szempontjából legjelentősebbek a lengyel kikötők 941 ezer tonna for­galommal s ez a múlt évi össztengeri forgalomból 41 százalékot jelentett. Nagyon fontosak Magyarország szá­mára a jugoszláv kikötők: tavaly 756 ezer tonnával vettek részt az összfor­galomban. Sorrendben harmadikként a Német Szövetségi Köztársaság kikötőit kell említeni. De tengeri forgalmunk­ban jelentős részt kapnak a szovjet, a román, az NDK, a bolgár, a belga, görög, francia, holland és olasz kikö­tők is. 1969-ben 1,2 millió tonna árut, 1970-ben pedig 1,4 millió tonna árut szállított a MASPED hajókkal kül­földre. Az áruk elhajózásához 123 hajóstársaság járatait vette igénybe a vállalat. — A vállalat — mondotta Antal György — 1968 és 1970-ben a külföl­dön igénybe vett fuvar- és szállítmá­nyozási szolgáltatásokból több mint 1 milliárd forint megtakarítást ért el (a megtakarítás a különböző kedvezmé­nyekből, refrakciókból, ármérséklések­ből származott). A vállalat nemcsak azt vállalja külföldi megbízóitól, hogy kikalkulálja a legkedvezőbb vas­úti fuvarvonalat, ellenőrzi a vasutak díjszabásait, hanem bekapcsolódik a szállítmányozásba is. Évről évre nagyobb mennyiségű áru halad át Magyarországon a MASPED bekapcsolásával. Így például külföldi megbízók a Szovjetunióba, vagy a Kö­zel- és Távol-Keletre sok esetben a MASPED bekapcsolásával szállítanak. A külföldi darabárukat egyes orszá­gokban, ahol gyűjtőforgalom van, a magyar árukhoz hozzárakják, és ily módon a MASPED fuvardíj megtakarí­tást ér el. Ennek eredményeként három év alatt közel 300 millió devizaforintot termelt ki a vállalat tőkés relációkban. Befejeződött a kelet—nyugati kerekasztal-megbeszélés Tudósítónktól: Csütörtökön este befejeződött a Management Centre Europe nevű nemzetközi szervezetnek a kelet— nyugati kereskedelemről rendezett konferenciája. A háromnapos tanács­kozást a konferencia elnöksége a­ sajtóértekezleten hasznosnak minősí­tette, mert nyíltan beszéltek a prob­lémákról és több kérdésben meg­találták a közös nyelvet. A jövő évi konferenciát ismét egy szocialista országban szeretnék megrendezni. A tanácskozás nyugati elnöke, S. Pi­­sar elmondotta, hogy a szervezet által rendezett kelet—nyugati konferenciák sorában ez volt a negyedik. Az előző hármat nyugati országban tartották. A budapesti megbeszélésnek — szemben az előzőkkel — különös sikere, hogy sok nagyvállalat képviselője vett rajta részt, közöttük jelentős amerikai cégek és első ízben Japán is. Pisar az ame­rikai cégek részvételét különösen fon­tosnak tartotta, mert jelét látja abban, hogy az amerikai cégek nagyobb gon­dot fordítanak a szocialista piacokra és a nyugati érdekeltségeiket sem fog­ják meggátolni üzletek kötésében. Ljubimov professzor, aki a szovjet gazdasági életet képviselte, szintén megállapította, hogy Budapest szeren­csés választás volt és ez meghatározta a konferencia légkörét. Minden részt­vevő törekedett rá, hogy jobban meg­értse egymást és­­megvitatták, hogyan lehetne lebontani a kelet—nyugati ke­reskedelem gátjait. Röviden nyilatko­zott E. Itoh, a japán Itoh and Co. osa­­kai cég elnöke is. Elmondta, hogy nem­csak vállalata, hanem Japán is először vesz részt ilyen kelet—nyugati meg­beszélésen. Kereskedelmük a szocia­lista országokkal nem akkora, mint né­hány nyugat-európai államnak, de tö­rekednek a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére. Stoh munkatársunknak el­mondta, hogy magyarországi tartózko­dása során megtekintette a Csepeli Szabadkikötőt, tárgyalni fog a Kül­kereskedelmi Bank illetékeseivel és Kallós Ödön társaságában ellátogat Győrbe is. Szeretné cége kapcsolatait erősíteni Magyarországgal. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedel­mi Kamara elnöke, aki egyúttal a ta­nácskozás „keleti” elnöke volt, szintén hangsúlyozta a megbeszélés sikeressé­gét, és kifejezte reményét, hogy a következő konferenciát szintén egy szo­cialista országban fogják megrendezni. A Management Centre Europe nevű szer­vezetet 1961-ben alapította az American Management Association, amelyet viszont 1923-ban hoztak létre. Az európai szervezet célja, konferenciák, megbeszélések, külön­böző előadássorozatok révén segíteni az üzletembereket a vezetési munka javításá­ban, hatékonyabbá tételében, és további üzleti kapcsolatok feltárásában. Évente több száz értekezletet tart, különféle kiadványo­kat bocsát tagjai rendelkezésére. Pénzügyi alapját részben az amerikai anyaszervezettől, részben pedig a benne részvevő vállalatok befizetéseiből biztosítja, önmagát független­nek és politikamentesnek mondja és ezért — mint tájékoztatójában írja — minden kérdésben pártatlanul tárgyal és ad taná­csokat." Az utóbbi időben sikereket ért el a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok elő­mozdításában. Törvényjavaslat Jugoszláviában a külföldi tőkéről Tudósítónktól: A jugoszláv szövetségi kormány szer­dai ülésén elfogadták a külföldi tőke-­ befektetésekről szóló törvény módosítá­­­sára és kiegészítésére vonatkozó javas­latot. Eszerint garanciákat adnak az idegen tőke védelmére esetleges ké­sőbbi törvényváltozással szemben. Pon­tosítják a jelenlegi eljárást a befek­tetett tőke visszafizetésével kapcsolat­ban és megszüntetik az idegen tőke­­befektetések reinvesztálására vonatkozó rendeletet. A javasolt kiegészítések le­hetővé tennék a külföldi befektetők­nek, hogy eszközeiket meghatározott időre fektessék be, ez azonban nem lehet rövidebb határidejű, mint az üz­leti együttműködés céljának megvaló­sítása. A módosítás megengedné a net­tó jövedelmek transzferálását is. ­ NAPRÓL NAPRA A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉS A KÖZÖS-PIAC KERESKEDELME gyorsabb ütemben növekszik, mint­ az EGK árucseréje az egyéb külső országokkal. Összefoglalónk a KGBT és a­ Hatok kapcsolatain kívül ismerteti az osztrák gazdaságkutató intézgji jelentését, amely a szo­cialista országok társadalmi termékének"gyorsuló növekedésével fog­♦" DRÁGUL AZ EXPORTHITEL FRANCIAORSZÁGBAN, de az admi­nisztrációs eljárás egyszerűsödik, a július 1-én életbe lépő reform következtében. Az exporthitel-rendszer módosítása nagyobb szerepet ad a kereskedelmi bankoknak és aránylag kevesebb terhet ró az államra a kivitel finanszírozásából. A bankok ezenkívül az export­érték 100 százalékát is meghitelezhetik, még akkor is, ha az állami garancia csak az érték egy részére vonatkozik. ♦ AZ AMERIKAI IPAR EGYRE JOBBAN ÉRDEKLŐDIK AZ EURÓPAI TŐKE IRÁNT. A Világsajtóból című rovatunkban ismertetett cikk szerint a fegyverkezésről részben a polgári termelésre való átálláshoz nyugat-európai segítséget keresnek az egyoldalúan túlfejlesztett ipar­ral rendelkező USA-államok. A nyugat-európai tőkét a dollár túlér­tékeltsége nem ösztönzi az amerikai befektetésekre, vonzó viszont számára az, hogy az Egyesült Államokban a vásárlóerő előrelátható­lag sokkal gyorsabban növekszik mint Nyugat-Európában. ♦ NEM SZORÍTOTTÁK KI A TÉGLÁT AZ ÚJ ÉPÍTÉSI ELJÁRÁSOK, s most megbosszulja magát, hogy húsz esztendőn át alig költöttünk a téglaipar fejlesztésére. A téglahiány okait elemző cikkünk megálla­­­pítja, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozók a téglaipar vonatko­­­zásában sürgős felülvizsgálatra szorulnak annál is inkább, mert a jelenlegi körülmények között a téglahiány import útján nem szün­tethető meg. ♦ A MŰANYAGGYÁRTÁS NAGY SZEREPET JÁTSZIK ROMÁNIA távlati terveiben. A kőolajfeldolgozó ipartól származó nyersanyag fel­­használásával új, román találmányú eljárással állítják elő a poliszti­­rolt. A monomerek előállításánál alkalmazott eljárások korszerűsíté­sével az önköltség jelentős csökkentését érték el. Papadopulosz Bukarestbe megy Papadopulosz görög miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Romániában közölte Xantopulosz Palamasz ügyve­zető görög külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén. A hivatalos meghí­vást Manescu román külügyminiszter legutóbbi görögországi látogatása alkal­mával nyújtotta át. A látogatás idő­pontját később határozzák meg. Pa­lamasz hozzáfűzte, hogy ez lesz Papa­­dopulosz első hivatalos külföldi uta­zása az 1967 áprilisi katonai hatalom­­átvétel óta. A sajtóértekezleten azt is bejelen­tették, hogy a görög kormány kine­vezte első tiranai nagykövetét, aki a jövő hónapban utazik Albániába. Mint ismeretes, Görögország és Albánia 25 évi hadiállapot után a múlt hónapban állította helyre diplomáciai kapcso­latait. Palamasz egyébként reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint Görögország és Kína között tárgyalá­sok folynak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről. Az ügyvezető külügyminiszter szerint jelenleg nem folynak ilyen tárgyalások, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a jövő­ben kontaktus jön létre Görögország és a Kínai Népköztársaság között. (MTI, Reuter)

Next