Világgazdaság, 1971. június (3. évfolyam, 104/599-125/620. szám)
1971-06-18 / 117. (612.) szám
A GNP növekedése a szocialista országokban A Hatok és a KGST-országok kereskedelmi forgalma Az osztrák gazdaságkutató intézet jelentést tett közzé, az európai szocialista országok társadalmi termékének alakulásáról. A jelentés szerint — amelyet az APA hírügynökség ismertet —, a társadalmi termék reálnövekedése a KGST-térségben 7,7 százalékot tett ki 1970-ben, szemben az 1969. évi 5,8 százalékkal. A gazdaság növekedése a legszámottevőbb a Szovjetunióban volt, amely kereken 70 százalékkal részesedik a KGST-országok együttes társadalmi termékéből. A szovjet gazdaság gyarapodásának rátája 8,5 százalékot tett ki, míg 1969-ben 6 százalék volt. A Szovjetunió ipari termelése 8,3 százalékkal növekedett az előző évi 7 százalékkal szemben, s ezen belül a fogyasztási javak előállításának növekedése — csakúgy mint az előző két esztendőben —, kissé magasabb volt, mint a beruházási cikkeké. A mezőgazdasági termelés nem kevesebb mint 9 százalékkal nőtt 1970-ben, s ily módon az 1969. évi viszszaesést sikerült ellensúlyozni. A Szovjetunió gabonahozama, ami 186 millió tonna volt, rekorderedményt jelent. A külkereskedelmi forgalom (export és import) 11 százalékkal gyarapodott (1969-ben 9,7 százalék), a kiskereskedelmi forgalom növekedése 7,4 százalékot tett (7,4 százalék), a reálbérek pedig 4 százalékkal emelkedtek, szemben az előző évi 3,9 százalékos növekedéssel. A KGST többi országában 5,7 százalékot tett ki 1970-ben a társadalmi termék reálnövekedése, szemben az 1969. évi 5,3 százalékkal — állítja az osztrák intézet jelentése. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia ipari termelése átlagosan 8 százalékkal emelkedett, míg 1969-ben 7,6 százalékkal. Az említett országok külkereskedelmének növekedése átlagosan 13,5 százalék volt, szemben az előző évi 10,4 százalékkal. A kelet-európai országok gazdasága 1970-ben meglehetősen eltérő ütemben fejlődött. A társadalmi termék reálnövekedése a legnagyobb Bulgáriában és Romániában volt, 7—7 százalék, a legalacsonyabb Csehszlovákiában és Magyarországon, 5—5 százalék. Az ipari termelés Romániában fejlődött a legélénkebben, 12 százalékkal, és Bulgáriában 9,3 százalékkal. A legkisebb mértékben pedig — 6,4 százalékkal — az NDK-ban. Az építőipari tevékenység növekedése a legszámottevőbb Bulgáriában volt (13,2 százalék), és Magyarországon (9 százalék). E vonatkozásban a sereghajtó Lengyelország (2,5 százalék), illetve az NDK (4 százalék). A mezőgazdaság termelése Bulgáriában volt a legkedvezőbb, ahol 4 százalékkal növekedett, a legkevéssé jó pedig Romániában és Magyarországon, ahol 5,5 százalékos visszaesés mutatkozott. A beruházások növekedése 14,5 százalékkal Magyarországon volt a legmagasabb, továbbá Bulgáriában 10,2 százalékkal. A legkisebb mérvű növekedés Lengyelországban mutatkozott 5,2 százalékkal. A külkereskedelem növekedését illetően ugyancsak Magyarország állott az élen 20 százalékkal, az utolsó helyre pedig Bulgária került 7,9 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom növekedése Romániában volt a legmagasabb, 8,6 százalékkal, Bulgáriában és Magyarországon 8 százalékos növekedés mutatkozott. Ezzel szemben Lengyelországban csak 3,8 százalékot, Csehszlovákiában pedig 2,2 százalékot tett ki a növekedés. A reálbérek Romániában emelkedtek a legerőteljesebben — 8 százalékkal —, a leglassabban pedig Csehszlovákiában — 5 százalékkal —, illetve Lengyelországban — 1,2 százalékkal. Más nyugati hírforrások a KGST- országok együttműködésének fejlődéséről, a közös beruházások számának és jelentőségének növekedéséről írnak. Felhívják a figyelmet a szocialista országok hosszú lejáratú programjára, amely a gazdasági struktúrák közelítését, a munkamegosztás fokozását, az ipari beruházások és a népgazdasági tervek összehangolását tartja szem előtt. Az utóbbi öt esztendőben a Szovjetunió a KGST-országok területén 300 ipari objektum építésében működött közre, ezzel szemben partnereitől 54 vegyi gyár számára kapott berendezéseket és az importált hajótér 38 százalékát is a baráti országoktól szerezte be. Ez idő szerint a szocialista közösséghez tartozó országok gép- és felszerelés-importjuk 75 százalékát az egymás közti kereskedelemben szerzik be. Az új ötéves tervperiódusban e szektor kölcsönös szállításai alkalmasint 80 százalékot érnek el, s ezzel kapcsolatban említést érdemel, hogy hosszú lejáratú terv született a felszerelések gyártásának szabványosítására. Azzal számolnak, hogy különösen gyorsan növekszik a KGST-n belül a precíziósgépek, illetve a vegyi és elektronikai ipar termékeinek kereskedelme. Ebben az összefoglalóban helyet érdemel a Handelsblatt egyik múlt heti cikke, amely a KGST és a Közös Piac kapcsolatainak alakulását mérlegeli. A cikkmegállapítja, hogy 1958 óta a szocialista országok részesedése az EGK importjából 4,2 százalékról 6 százalékra növekedett, ami pedig az EGK exportját illeti, a részesedés a 3,9 százalékról 6,9 százalékra ment fel. Megjegyzendő azonban, hogy a Közös Piac keleti kereskedelmének mintegy 40 százalékát az NSZK bonyolítja le (eltekintve az NDK-val folytatott kereskedelmétől). 1970-ben a KGST-országok 13,3 százalékkal nagyobb értékben szállítottak a Közös Piacra, mint az előző évben, míg a közös piaci országok 18 százalékkal fokozták kivitelüket a KGST államaiba. Ily módon a Közös Piac szocialista kereskedelme nagyobb ütemben növekszik az egyéb külső országokkal folytatott kereskedelménél. A cikk szerint a Közös Piac és a KGST viszonyának jövőjét illetően három kulcsprobléma van. Az egyik a Közös Piac elismerésének kérdése, a másik fogas kérdés az, miként lehet a jelenlegi számottevő kereskedelmi növekedést , amelyet ez idő szerint a szocialista országok agrár- és nyersanyagszállításai támasztanak alá — oly módon biztosítani, hogy a forgalmi struktúrát az ipari termékek szállítására terelik át. Végezetül — egyelőre nyitott kérdés, hogyan fest majd részleteiben az EGK által tervezett közös „keleti kereskedelmi politika”. gaard dán miniszterelnök háromnapos hivatalos finnországi látogatása. A miniszterelnök finn vezetőkkel tárgyalásokat folytat a skandináv országok és a Közös Piac kapcsolatairól. (Reuter, MTI) A BRIT PARLAMENT ŐSSZEL DÖNT A CSATLAKOZÁSRÓL Anglia reméli, hogy június végéig megoldják a közös piaci brit csatlakozással kapcsolatos még rendezetlen főbb kérdéseket — mondotta Heath brit miniszterelnök csütörtöki parlamenti beszédében. A parlament — mondotta — ősszel dönt majd arról, hogy elfogadhatók-e a belépés feltételei. Ha Nagy-Britannia a csatlakozás mellett dönt, az egyezményt 1971 végén kötik majd meg és az 1973. január 1-én lép életbe. A miniszterelnök azt is elmondotta, hogy a kormány a megbeszélések után Fehér Könyv formájában publikálja majd a megegyezés pontjait és állásfoglalását arról, hogy vajon ezek kielégítők-e. Nagy-Britanniában egyébként nagy belpolitikai élénkség tapasztalható a jövő hétfőn és kedden Luxemburgban sorra kerülő sorsdöntőnek minősített tanácskozások előtt. Bejelentették, szerdára összeül a munkáspárt országos végrehajtó tanácsa, hogy rögzítse a munkáspárt álláspontját a belépés kérdésében. A munkáspárt vezetősége megosztott. Míg Wilson és a belépés melletti képviselők megnyugvással nyugtázták Heath beszédét, többen, így Barbara Castle volt munkaügyi miniszterasszony népszavazást követelt. Népszavazást egyébként a konzervatívok oldaláról is többen szorgalmaznak. Feli képviselő utalt arra, hogy Dániában, Norvégiában és Írországban a másik három csatlakozni készülő országban referendumot tartanak majd. Heath parlamenti felszólalásábanelutasította ezeket a követeléseket. Brüsszelben tovább folytatódnak a csatlakozást előkészítő tanácskozások. Jól informált források szerint egy újabb lényeges pontban történt előrehaladás. A Közös Piac végrehajtó bizottsága értesülések szerint elfogadott egy kompromisszumos javaslatot a halászat kérdésében. Eszerint az új közös piaci tagok a csatlakozás után még öt évig megtarthatnák azt a hatmérföldes part menti sávot, ahol csak az illető ország hajói halászhatnának. Ez jelentős változás, mert eddig a közös piaci országok szabad bejárást követeltek halászhajóiknak az új tagok part menti vizeire. A végrehajtó bizottság jól értesült körök szerint, elfogadott egy másik javaslatot is, a kibővített Közös Piac és az EFTA-országok közötti kapcsolatokról, szóló jelentés kiegészítéseként. Eszerint 2 évre „befagyasztanák” a közös piaci országok és a nem tagjelölt EFTA-országok kapcsolatát a csatlakozás után. A Közös Piac kibővítéséről szóló tárgyalásokkal van kapcsolatban Barns ja* 1 g fill- 2 millió tonna Csütörtök délután a Józsefvárosi pályaudvarról 40 konténer indult Algériába. Az algíri olimpiai stadion részére magyar berendezéseket, különféle erősáramú berendezéseket, állványzatokat, díszítőelemeket szállít. A fuvart a MASPED bonyolítja le. Régebben a vállalat a teljes magyar külkereskedelmi forgalom fuvarozásának tervezését végezte. Később nemzetközi szállítmányozói tevékenységre specializálta magát. A vállalat Magyarországnak a tengerentúli országokkal folytatott árucseréjét (vasúttal, kamionnal, hajóval stb.) intézi. A teljes fuvarozási útvonalon biztosítja a zavartalan szállítmányozást. A múlt évi teljes külkereskedelmi áruforgalomnak közel 10 százalékát fuvarozta a MASPED. A kezelésében külföldre szállított magyar termékek száma és mennyisége az utóbbi években jelentősen megnőtt. A vállalat 15 európai és közel-keleti vasúttal épített ki olyan szerződéses kapcsolatokat, amelyek alapján az illető ország vasútvonalain fuvaroztatott áruk fuvardíjából azonnali engedményt vagy utólagos visszatérítést kapott a magyar külkereskedelem. Érdekes területe a MASPED tevékenységének az úgynevezett gyűjtőforgalom. A nem teljes kocsirakományú küldeményeket a vállalat gyűjtő vagonokká szervezi és teljes vagonrakomány formájában továbbítja a kereskedelmi központokba vagy áru fuvarozása a tengeri kikötőkbe. Ezt exportban és importban egyaránt szervezi a vállalat. Erőteljesen fejlődik a légi, illetve a légi gyűjtőforgalom is. A vállalat múlt évi tevékenységéről tartott csütörtökön délelőtt sajtótájékoztatót Antal György vezérigazgató. Igen jelentős a vállalat életében a tengeri fuvarozás. Erre jellemző, hogy 1960-ban 980 ezer tonna árut szállítottak tengeren, 1970-ben már több mint 2 millió tonnát. A magyar árufuvarozás szempontjából legjelentősebbek a lengyel kikötők 941 ezer tonna forgalommal s ez a múlt évi össztengeri forgalomból 41 százalékot jelentett. Nagyon fontosak Magyarország számára a jugoszláv kikötők: tavaly 756 ezer tonnával vettek részt az összforgalomban. Sorrendben harmadikként a Német Szövetségi Köztársaság kikötőit kell említeni. De tengeri forgalmunkban jelentős részt kapnak a szovjet, a román, az NDK, a bolgár, a belga, görög, francia, holland és olasz kikötők is. 1969-ben 1,2 millió tonna árut, 1970-ben pedig 1,4 millió tonna árut szállított a MASPED hajókkal külföldre. Az áruk elhajózásához 123 hajóstársaság járatait vette igénybe a vállalat. — A vállalat — mondotta Antal György — 1968 és 1970-ben a külföldön igénybe vett fuvar- és szállítmányozási szolgáltatásokból több mint 1 milliárd forint megtakarítást ért el (a megtakarítás a különböző kedvezményekből, refrakciókból, ármérséklésekből származott). A vállalat nemcsak azt vállalja külföldi megbízóitól, hogy kikalkulálja a legkedvezőbb vasúti fuvarvonalat, ellenőrzi a vasutak díjszabásait, hanem bekapcsolódik a szállítmányozásba is. Évről évre nagyobb mennyiségű áru halad át Magyarországon a MASPED bekapcsolásával. Így például külföldi megbízók a Szovjetunióba, vagy a Közel- és Távol-Keletre sok esetben a MASPED bekapcsolásával szállítanak. A külföldi darabárukat egyes országokban, ahol gyűjtőforgalom van, a magyar árukhoz hozzárakják, és ily módon a MASPED fuvardíj megtakarítást ér el. Ennek eredményeként három év alatt közel 300 millió devizaforintot termelt ki a vállalat tőkés relációkban. Befejeződött a kelet—nyugati kerekasztal-megbeszélés Tudósítónktól: Csütörtökön este befejeződött a Management Centre Europe nevű nemzetközi szervezetnek a kelet— nyugati kereskedelemről rendezett konferenciája. A háromnapos tanácskozást a konferencia elnöksége a sajtóértekezleten hasznosnak minősítette, mert nyíltan beszéltek a problémákról és több kérdésben megtalálták a közös nyelvet. A jövő évi konferenciát ismét egy szocialista országban szeretnék megrendezni. A tanácskozás nyugati elnöke, S. Pisar elmondotta, hogy a szervezet által rendezett kelet—nyugati konferenciák sorában ez volt a negyedik. Az előző hármat nyugati országban tartották. A budapesti megbeszélésnek — szemben az előzőkkel — különös sikere, hogy sok nagyvállalat képviselője vett rajta részt, közöttük jelentős amerikai cégek és első ízben Japán is. Pisar az amerikai cégek részvételét különösen fontosnak tartotta, mert jelét látja abban, hogy az amerikai cégek nagyobb gondot fordítanak a szocialista piacokra és a nyugati érdekeltségeiket sem fogják meggátolni üzletek kötésében. Ljubimov professzor, aki a szovjet gazdasági életet képviselte, szintén megállapította, hogy Budapest szerencsés választás volt és ez meghatározta a konferencia légkörét. Minden résztvevő törekedett rá, hogy jobban megértse egymást ésmegvitatták, hogyan lehetne lebontani a kelet—nyugati kereskedelem gátjait. Röviden nyilatkozott E. Itoh, a japán Itoh and Co. osakai cég elnöke is. Elmondta, hogy nemcsak vállalata, hanem Japán is először vesz részt ilyen kelet—nyugati megbeszélésen. Kereskedelmük a szocialista országokkal nem akkora, mint néhány nyugat-európai államnak, de törekednek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Stoh munkatársunknak elmondta, hogy magyarországi tartózkodása során megtekintette a Csepeli Szabadkikötőt, tárgyalni fog a Külkereskedelmi Bank illetékeseivel és Kallós Ödön társaságában ellátogat Győrbe is. Szeretné cége kapcsolatait erősíteni Magyarországgal. Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, aki egyúttal a tanácskozás „keleti” elnöke volt, szintén hangsúlyozta a megbeszélés sikerességét, és kifejezte reményét, hogy a következő konferenciát szintén egy szocialista országban fogják megrendezni. A Management Centre Europe nevű szervezetet 1961-ben alapította az American Management Association, amelyet viszont 1923-ban hoztak létre. Az európai szervezet célja, konferenciák, megbeszélések, különböző előadássorozatok révén segíteni az üzletembereket a vezetési munka javításában, hatékonyabbá tételében, és további üzleti kapcsolatok feltárásában. Évente több száz értekezletet tart, különféle kiadványokat bocsát tagjai rendelkezésére. Pénzügyi alapját részben az amerikai anyaszervezettől, részben pedig a benne részvevő vállalatok befizetéseiből biztosítja, önmagát függetlennek és politikamentesnek mondja és ezért — mint tájékoztatójában írja — minden kérdésben pártatlanul tárgyal és ad tanácsokat." Az utóbbi időben sikereket ért el a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok előmozdításában. Törvényjavaslat Jugoszláviában a külföldi tőkéről Tudósítónktól: A jugoszláv szövetségi kormány szerdai ülésén elfogadták a külföldi tőke- befektetésekről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó javaslatot. Eszerint garanciákat adnak az idegen tőke védelmére esetleges későbbi törvényváltozással szemben. Pontosítják a jelenlegi eljárást a befektetett tőke visszafizetésével kapcsolatban és megszüntetik az idegen tőkebefektetések reinvesztálására vonatkozó rendeletet. A javasolt kiegészítések lehetővé tennék a külföldi befektetőknek, hogy eszközeiket meghatározott időre fektessék be, ez azonban nem lehet rövidebb határidejű, mint az üzleti együttműködés céljának megvalósítása. A módosítás megengedné a nettó jövedelmek transzferálását is. NAPRÓL NAPRA A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉS A KÖZÖS-PIAC KERESKEDELME gyorsabb ütemben növekszik, mint az EGK árucseréje az egyéb külső országokkal. Összefoglalónk a KGBT és a Hatok kapcsolatain kívül ismerteti az osztrák gazdaságkutató intézgji jelentését, amely a szocialista országok társadalmi termékének"gyorsuló növekedésével fog♦" DRÁGUL AZ EXPORTHITEL FRANCIAORSZÁGBAN, de az adminisztrációs eljárás egyszerűsödik, a július 1-én életbe lépő reform következtében. Az exporthitel-rendszer módosítása nagyobb szerepet ad a kereskedelmi bankoknak és aránylag kevesebb terhet ró az államra a kivitel finanszírozásából. A bankok ezenkívül az exportérték 100 százalékát is meghitelezhetik, még akkor is, ha az állami garancia csak az érték egy részére vonatkozik. ♦ AZ AMERIKAI IPAR EGYRE JOBBAN ÉRDEKLŐDIK AZ EURÓPAI TŐKE IRÁNT. A Világsajtóból című rovatunkban ismertetett cikk szerint a fegyverkezésről részben a polgári termelésre való átálláshoz nyugat-európai segítséget keresnek az egyoldalúan túlfejlesztett iparral rendelkező USA-államok. A nyugat-európai tőkét a dollár túlértékeltsége nem ösztönzi az amerikai befektetésekre, vonzó viszont számára az, hogy az Egyesült Államokban a vásárlóerő előreláthatólag sokkal gyorsabban növekszik mint Nyugat-Európában. ♦ NEM SZORÍTOTTÁK KI A TÉGLÁT AZ ÚJ ÉPÍTÉSI ELJÁRÁSOK, s most megbosszulja magát, hogy húsz esztendőn át alig költöttünk a téglaipar fejlesztésére. A téglahiány okait elemző cikkünk megállapítja, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozók a téglaipar vonatkozásában sürgős felülvizsgálatra szorulnak annál is inkább, mert a jelenlegi körülmények között a téglahiány import útján nem szüntethető meg. ♦ A MŰANYAGGYÁRTÁS NAGY SZEREPET JÁTSZIK ROMÁNIA távlati terveiben. A kőolajfeldolgozó ipartól származó nyersanyag felhasználásával új, román találmányú eljárással állítják elő a polisztirolt. A monomerek előállításánál alkalmazott eljárások korszerűsítésével az önköltség jelentős csökkentését érték el. Papadopulosz Bukarestbe megy Papadopulosz görög miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Romániában közölte Xantopulosz Palamasz ügyvezető görög külügyminiszter szerdai sajtóértekezletén. A hivatalos meghívást Manescu román külügyminiszter legutóbbi görögországi látogatása alkalmával nyújtotta át. A látogatás időpontját később határozzák meg. Palamasz hozzáfűzte, hogy ez lesz Papadopulosz első hivatalos külföldi utazása az 1967 áprilisi katonai hatalomátvétel óta. A sajtóértekezleten azt is bejelentették, hogy a görög kormány kinevezte első tiranai nagykövetét, aki a jövő hónapban utazik Albániába. Mint ismeretes, Görögország és Albánia 25 évi hadiállapot után a múlt hónapban állította helyre diplomáciai kapcsolatait. Palamasz egyébként reagált azokra a sajtójelentésekre, amelyek szerint Görögország és Kína között tárgyalások folynak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvételéről. Az ügyvezető külügyminiszter szerint jelenleg nem folynak ilyen tárgyalások, de nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a jövőben kontaktus jön létre Görögország és a Kínai Népköztársaság között. (MTI, Reuter)