Világgazdaság, 1971. július (3. évfolyam, 126/621-148/643. szám)

1971-07-01 / 126. (621.) szám

w 1971. JÚLIUS 1. A KÖZÖS PIAC ÉS A CSATLAKOZÁSRA VÁRÓK Július 12-én tárgyalássorozat indul Brüsszelben, amelyen a Hatok és Nagy-Britannia, Dánia meg Írország miniszterei vesznek részt. Norvégia majdnem két héttel később tanácskozik a Hatokkal. A csatlakozni vágyók legnagyobb problémájának a Közös Piac halászati rendjébe való beilleszke­dés tűnik . Norvégia azzal, hogy későbbre halasztotta a döntő tárgyalások kezdetének időpontját, hangsúlyozni kívánja a többieknél is erősebb külön­állását ebben a kérdésben. Ezzel viszont Anglia helyzetét súlyosbítja: Rippon nehezen tudja majd elfogadtatni a parlamenttel az angol csatlakozási tervet, ha Norvégia előnyösebb feltételekhez jut. ■ Christensen, Dánia küldöttségének ve­­zetőhelyettese közölte: Dánia reméli, hogy a legnehezebb problémákra sike­rül július 12-én megoldást találni. A brüsszeli bizottság javaslata, hogy Dá­nia eleinte 36 millió dollárral járuljon hozzá a közös költségvetéshez, elfogad­hatónak látszik. A halászati politikáról szólva — ezt a pontot az Angliával foly­tatott tárgyalásokon sem sikerült tisz­tázni — Christensen kifejtette, hogy általános, nem diszkriminatív megol­dást kell találni, de kivételt kell tenni Norvégiával, a Faröer-szigetekkel, Grönlanddal és néhány más területtel. A jelöltek mindegyike ellenzi a Hatok halászati politikáját, amely kölcsönösen szabad halászatot biztosít minden or­szág part menti vizein, de mind a négy jelölt más-más megoldást javasolt. A halászat kérdését július 12-től bilate­rális tárgyalások sorozatán vetik majd fel. Norvégia, Európa legnagyobb ha­lászországa, július 27-re halasztotta sa­ját tárgyalásait a Hatokkal. Közös piaci körök ezt úgy magyarázzák — írja a Reuter brüsszeli tudósítója, hogy Nor­végia eltökélt szándéka saját feltételei­nek elfogadtatása és nem hajlandó en­gedni az angol pressziónak a hátrányo­sabb feltételek elfogadására. Dánia vi­szont „legalább olyan jó megoldást” kíván a Faröer-szigeteknek és Grön­­landnak elérni, mint amilyent Norvé­gia kiharcol magának. Dánia kereskedelmi mérlege 1960 óta állandóan deficites, az 1970. évi 4 mil­liárd 43 millió koronás deficit az 1967. évinek kétszerese volt. A kormány erő­teljes gazdasági intézkedései csak rész­ben tudták visszaszorítani a belföldi keresletet és nem lendítették fel eléggé az exportot. A folyó év első négy hó­napjában csak 4,8 százalékkal nőtt az export értéke, az iparcikkek kiviteléé pedig 8,5 százalékkal, holott a hivatalos célkitűzés 15 százalékos növekedést irá­nyoz elő. A közületi kiadásokat sem sikerült csökkenteni, a GNP növeke­dése pedig 3 százalék lesz, sőt egyes szakértők szerint csak 2 százalék. A központi intézkedések következtében erősen lelassult a magánberuházás. Dániának iparosodnia kell, a külkeres­kedelmi mérleg helyrebillentése az ipari exportszektor erőteljes növekedé­sét követeli meg. De rögzített árakon számolva az ipari beruházás az utóbbi öt évben nem emelkedett az 1965-ös szint fölé. A kormány árbefagyasztása szeptembertől áprilisig megállította az árak emelkedését, de áprilisban és májusban a fogyasztói árindex 3 pont­tal emelkedett, ami arra vall, hogy az árak az idén legalább olyan mértékben emelkednek, mint tavaly, tehát közel 7 százalékkal. Az exportipar gyenge­sége — írja a Financial Times — előbb-utóbb elkerülhetetlenné teszi a dán valuta devalválását. A kormány valószínűleg felismeri, hogy radikális lépéseke­t kell tennie az ipar fejleszté­sére, hacsak nem akarja, hogy a közös piaci csatlakozáskor Dánia komoly hát­ránnyal induljon az ipari versenyben. Felmerül az is, vajon szívesen veszik-e a Közös Piac többi tagállamai olyan ország csatlakozását, amely állandóan deficittel terhelt. Norvégia azzal is hangsúlyozza külön­véleményét a halászat kérdésében, hogy nem vesz részt a július 12-re kitűzött tárgyalásokon, ehelyett július 27-én kezdi meg a tárgyalássorozatot. Norvé­gia 12 mérföldes part menti halászati határt akar vonni, Anglia viszont már beleegyezne a 6 mérföldes sávba (ame­lyen belül csak saját halászai működ­nének). Anglia szeretné minél hama­rabb rendezni ezt az utolsó pontot is, Norvégia makacssága azonban nehezeb­bé teszi az angol tárgyalók helyzetét saját parlamentjükben. Írország csak addig ragaszkodik a 12 mérföldes limithez, amíg — a közösség kibővítése után — a kérdést újra fel­vetheti. A közösség nagy része elfogadja, hogy Norvégia speciális helyzetben van, ezért speciális feltételekre jogosult. A július 12-i megbeszélések eredménye legjobb­­ esetben egy általános formula megfogal­­­­mazása lehet, amely kivételt tesz Nor­végiával, valamint a Dániához tartozó Grönlanddal és a Faröer-szigetekkel. A Hatok azonban attól félnek, hogy Írország megvárja, míg Norvégiával megállapodnak, s azután maga is ked­vezőbb feltételeket kíván. A brüsszeli bizottság előterjesztése szerint Írország tagságának első évé­ben 3,6—4,5 millió font sterlinggel járulna hozzá a közös költségvetéshez. Az összeg 9,5—10 millió font sterlingre emelkedne 1977-ben s ezután Íror­szágnak még két év állna rendelkezé­sére, mielőtt teljes mértékben alkal­mazná a Hatok költségvetési rend­szerét. A Brüsszelben tárgyaló ír dele­gáció köréből származó hír szerint — írja a Reuter tudósítója — a küldött­ség még nem fogadta el a javaslatot hivatalosan, de nem valószínű, hogy az bármilyen problémát okozna. Az, hogy pontosan mennyit kell majd fi­zetniük, a költségvetés mindenkori nagyságától függ. Pillanatnyilag a Közös Piac költségvetése 1 milliárd 250 millió font sterling. Az ír delegáció június 30-i tárgya­lásai — csakúgy mint a dán küldöt­teké — a múlt heti angol csatlako­zási tárgyalások körül forogtak. A tár­gyalásokra vonatkozó megállapodás értelmében a csatlakozni kívánók mindegyikének egyet kell értenie az Angliával kötendő megállapodással, mielőtt az véglegessé válhat. Írország elfogadta az új-zélandi tejtermékekre vonatkozó részt, de fenntartással fo­gadta a Hatok javaslatait saját rész­vételéről az EGK intézményeiben. Van még egy speciálisan ír probléma: a gépkocsiösszeszerelő üzemek védelme. Az ír küldöttség — a belső foglalkoz­tatottsági problémák miatt — négy és fél év türelmi időt kért a munkaerő szabad mozgására vonatkozó közös piaci szabály alkalmazására. S. Z. • Kinshasa-Kongó a GATT tagállama lesz. A GATT tanácsa hozzájárult Kongó csatlakozási kérelméhez, ame­lyet postán jutattak el a tagállamok­hoz, s az ugyancsak postán érkező válaszok alapján dől el a felvétel sorsa. A felvételhez kétharmados sza­vazattöbbség szükséges.­­ A Közös Piac tagállamainak legna­gyobb fémfeldolgozóipari szakszerveze­tei Brüsszelben európai fémipari szak­­szervezeti szövetséget alakítottak. A 3,1 millió fémipari dolgozót egyesítő szövetség elnökévé Otto Brennert, a nyugatnémet fémipari dolgozók szak­­szervezetének elnökét választották.­­ Májusban 404 ezer munkanap-ki­esést okoztak a sztrájkok Nagy-Britan­­niában. Az év első öt hónapjában 10,3 millió munkanap esett ki sztrájkok miatt.­­ Algéria és Spanyolország kormány­közi bizottsága megállapodást írt alá az idei és jövő évi kulturális, tudo­mányos és műszaki csereprogramról. A program az oktatásra, tudományra, információra, rádióra és televízióra, nevelésre, sportra és az idegenfor­galomra terjed ki. • A Svédországtól tavaly vásárolt 100 használt Scania autóbusz közül hetven­kettőt már kivontak a forgalomból — közölte a lagosi városi közlekedés ve­zetője. Most 35 ezer font sterling ér­tékű alkatrészt vásárolnak Svédország­tól, hogy az erősen nélkülözött autó­buszok javítását megkönnyítsék. A la­kosság igényeinek kielégítésére 800 autóbuszra lenne szükség, ehelyett a városi közlekedésben csak 350 busz vesz részt. 0 Házgyárakat épít egy izraeli vállalat Zambiában. A zambiai kormány 51 szá­zalékos részesedést vállal a költségek­ből; az izraeli vállalat korábban Ugan­dában és Venezuelában létesített saját szabadalma alapján házgyárakat. JELENTI 0 Bázelben befejeződött az első szovjet exportáru-bemutató, amelyet 25 kül­kereskedelmi vállalat szervezett. A 20 napig nyitva tartó kiállítást több mint 70 ezer látogató kereste fel. • Az Egyesült Államok lakosai 1970- ben 6,2 milliárd dollárt költöttek el külföldi utazásaik során, 155 százalék­kal többet, mint 1969-ben. • A japán gépkocsiexport májusban 2,7 százalékkal volt nagyobb az áprilisi 138 800 darabnál és 64 százalékkal szárnyalta túl a tavaly májusi ered­ményt.­­ A belgiumi Zeebruggében új kon­­ténerkikötőt adtak át rendeltetésének. Nagyfokú automatizáltsága révén ez a konténerátrakodó állomás számít Euró­pa leggyorsabb kikötőjének.­­ Az Audi NSU Auto Union AG. rész­vényesei szavazatukkal jóváhagyták, hogy a Volkswagen vegye át az Audi NSU részvényeinek egészét. A Volks­wagen már eddig a részvények 75 szá­zalékának tulajdonosa. 0 A BOAC nem tart igényt arra a négy BOEING óriásgépre, amelyre már korábban elővásárlási jogot szerzett. A döntés mögött gazdasági okok húzód­nak meg. 0 Karan Sing indiai idegenforgalmi és polgári repülésügyi miniszter négy­napos prágai tartózkodása során meg­beszéléseket folytatott Csehszlovákia miniszterelnökével, külügyminiszterével és közlekedésügyi miniszterével.­­ Az amerikai United Airlines további fél évre meghosszabbította hat darab szuperszonikus Concorde vásárlására szóló opcióját. Az első opció megkö­tése (1966 júniusa) óta az United Airlines 100 millió dollárral segítette a gép megépítését. Ha a vállalat visz­­szalép a megállapodástól vagy az amerikai kormány nem járul hozzá a gép üzemeltetéséhez, a pénzt visz­­szaszolgáltatják az amerikai cégnek. Brit Diesel-motor a Szovjetuniónak A Szovjetunió 1300 Diesel teherautó­motort vásárol a kanadai érdekeltségű angol Perkins gyáritól. A gyár szerint a több mint félmillió fontos üzlet a leg­nagyobb, amit a Szovjetunió valaha is kötött brit vállalattal hasonló berende­zések vásárlásáról. A Diesel-motorokat a Moszkva közelében levő gorkiji te­herautógyárnak szállítják. A Szovjetunió továbbra is hajlandó megállapodásokat kötni az amerikai Mack teherautógyárral — közölték hi­vatalosan Moszkvában. A megegyezés végső határidejét eredetileg június 25-ében, állapították meg. Az amerikai vállalat a múlt héten már bejelentette, hogy előzetes megegyezésre jutott a Szovjetunióval a Káma menti teher­autógyár építkezésében való közremű­ködésére, a végleges megállapodás azonban az amerikai kormány bele­egyezésétől függ, amely még várat ma­gára. (Reuter) A Krupp cég éves jelentése Az első félév forgalmának stagnálása miatt az idei eladások és nyereség volumene nem nagyon különbözik a tavalyitól — jelentette be Vogelsang, a Krupp GmbH. igazgató tanácsának elnöke. A konszern tavalyi nettó pro­fitja 110 millió márkára emelkedett az előző évi 63 millió márkáról, a for­galom 5 milliárd 812 millió márka ér­téket ért el az egy évvel korábbi 5 mil­liárd 248 millió márka helyett. A cso­port beruházásai tavaly 400 millió márkát tettek ki, és 1971—1973-ban évente 3—400 millió márka között vál­takoznak — közölte Vogelsang. A Krupp tervszerűen végrehajtotta hároméves konszolidációs programját, likviditását visszaállította és pénzügyi helyzetét javította. A nagy ésszerűsí­tési programok végrehajtása után a konszern egyetlen szektora sem veszte­séges már.­ A négy évvel ezelőtt felmerült likvi­ditási válság leküzdésére a Kruppnak a kormányhoz kellett segítségért for­dulni. Ma már tartozásai normális szinten vannak, 1967 óta 418 millió márkával csökkentette azokat. (Reuter) Vihar várható az IATA közgyűlésén Kedden nyílt meg Montrealban az IATA közgyűlése, amelyen — mert 200 különböző javaslat fekszik az elnök­ség előtt — óriás viharok és összecsapá­sok várhatók. A zárt ülésen 45—60 nagy repülőtársaság képviselői vesznek részt s a vita az atlanti-óceáni vonalon fel­számítandó költség körül folyik. Az ülé­sen kell rögzíteni az 1972. április 1-től 1973. március 31-ig érvényes tarifákat. Normális körülmények között — mondotta Reynolds, az ülés elnöke — két évre rögzítik a tarifákat, de a ta­valyi honolului konferencia eredmény­telenül ért véget s az IATA tagállamai nemrégiben Genfben határozták el, hogy a montreali ülésen megpróbálnak egy évre szóló megállapodást elérni. A harc ugyan a nagy távolsági gépek atlanti­óceáni jegyárai körül folyik, de szava­zata van a többi, nem érintett válla­latnak is. A világ repülőtársaságai, amelyeket egyaránt sújt a gazdasági hanyatlás, a bérelt (charter) gépek és az óriás lég­­lökéses gépek támasztotta verseny, a légi forgalom történetének legsúlyosabb recesszióját nyögik. Egyes légitársasá­gok, általában a kisebbek, emelni akar­ják a tarifát, hogy több pénzt kapja­nak az utasoktól. Mások szerint a prob­léma gyökere, hogy a gépeken több az üres, mint a foglalt ülőhely; szerintük az alacsonyabb jegyár több utast von­­zana. A legerősebb pressziót várhatóan az Air Canada, a BOAC, a Pan American és a TWA gyakorolja majd a közgyűlés­re. Ezek a társaságok, amelyek például 50 százalékos engedményt kínálnának annak a személynek, aki négy hónap­pal előre megváltja jegyét, azzal fenye­getőznek, hogy elhagyják a termet, ha javaslataikat nem fogadják el. A PAN­­AM, amely több más társasággal együtt bevezette az ifjúsági tarifát, most spe­ciális tarifát akar az öregek számára és 99 dolláros jegyet a 17—22 éveseknek bármelyik Európába vagy Európából vezető útvonalon. A TWA „családi ter­ve” 25—40 százalékos engedményt adna a jegyvásárló feleségének és gyerme­keinek. (Reuter) A japán szárazelemgyártás A magnetofonok és tranzisztoros rá­diók népszerűsége, valamint a motor­meghajtású gyermekjátékok elterjedése Japánban maga után vonta a száraz­elem-eladások fellendülését. Az ország hat legnagyobb elemgyára tavaly össze­sen 1,65 milliárd szárazelemet gyártott. Az ország minden egyes lakója éven­ként 10 szárazelemet használ el. (Az USA-ban 15 darabot.) A szárazelemek forgalma régebben augusztusban és szeptemberben emel­kedett, amikor a háztartások zseblámpa­készleteiket felújították. A szárazelemek forgalma — a gyárak közlése szerint — évi 13 százalékkal emelkedik. (Kyodo) VILÁGGAZDASÁG Angol nagyvállalatok nehézségei A Rolls Royce és az Upper Clyde hajóépítő vállalat közelmúltbeli össze­omlása után újabb jelentős brit cégek és intézmények növekvő gazdasági nehézségeiről érkeznek hírek. A tory-kormány azonban határozottan kitart eddigi gazdaságpolitikája mellett és mint Barber pénzügyminiszter legutóbbi parlamenti nyilatkozata is jelzi, visszautasítja a növekvő infláció és munka­­nélküliség kapcsán erősödő munkáspárti kritikát. Barber a parlament vitájában kifej­tette, hogy a brit gazdaság gyors nö­vekedését a kormány az 1973-ban ese­dékes közös piaci belépéstől reméli. Továbbra sem hajlandó kötelező erejű jövedelmi politikát bevezetni és fel­venni az intézményes harcot az árak növekedésével szemben. A pénzügy­­miniszter a kormány álláspontját arra alapozta, hogy az állami beavatkozás nem hozott eredményeket a munkás­párti kormány működése alatt sem. * Davies kereskedelem- és iparügyi miniszter a parlament ülésén közölte, hogy a kormány határozatot hozott az állami tulajdonban levő acélkorporáció (BSC) magánkézbe való átadásának megkezdéséről. A kormány ezzel vá­lasztási programját követi, amelyben az államosított üzemek reprivatizálását helyezte kilátásba. A most megvalósí­tandó intézkedések egyelőre nem érin­tik magát az acélgyártást, viszont lehe­tőséget adnak a BSC különféle nyere­séget hozó melléküzemeinek átadásá­ra, akár közös állami­ magánvállala­tok létesítése, akár teljes eladások for­májában. Az ellenzék a kormány el­határozását nagy felháborodással fo­gadta — írja a Reuter jelentése. A BSC évente körülbelül 100 millió fon­tos veszteséggel dolgozik és a mellék­üzemágak leválasztása­­tovább fogja rontani eredményeit. Davies azt is bejelentette, hogy az országos ipari igények kielégítése ér­dekében az acélgyártásba további be­ruházásokat kell eszközölni, mintegy 225 millió fontos összegben.­­ A növekvő forgalom ellenére is csök­ken a profit a brit kikötőkben. A brit dokk­hatóság jelentése szerint az el­múlt évben a 19 legnagyobb kikötőben 9 százalékkal emelkedett a forgalom és 86 millió tonnás rekordot ért el. En­nek ellenére a növekvő költségek miatt a szállítási műveletek 1 millió 600 ezer fontos veszteséggel zárultak. * Közel 2 millió fontos veszteséggel fe­jezte be az elmúlt évet a világhírű Cunard brit hajózási társaság is, ami az eredmények közel 5 millió fontos romlását jelenti a nyereséges 1969-es év után. A vállalat elnöke bejelentette, hogy tárgyalások folynak a Cunard más tőkeérdekeltségbe való átengedé­séről. Nixon szembehelyezkedett tanácsadóival Nixon bízik az amerikai gazdaság kedvező alakulásában: ez nyilatkozik meg az újabb intézkedésektől való tartózkodásban — írja a Reuter washing­toni tudósítója Connally pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatára hivatkozva. A tudósító rámutat, hogy az adókedvezmények elutasítása és a kormány­kiadások növelésével való szembehelyezkedés McCracken, az elnöki gazda­sági tanácsadó testület vezetője és Burns, a Federal Reserve Board elnöke javaslataival való egyet nem értést tükrözi. Mindkét gazdasági vezető az ösz­tönzésnek az éppen most elutasított formáit tartotta volna kívánatosnak, különös tekintettel a munkanélküliség magas, 6,2 százalékos szintjére. Con­­naly azonban, Nixon véleményét tol­mácsolva, az inflációs nyomás növe­kedésének veszélyére való hivatkozás­sal minősítette helytelennek a költség­­vetés további megterhelését. Kifej­tette azt is, hogy noha a kormány továbbra is 4,5 százalékra szeretné leszorítani a munkanélküliséget 1972 közepéig, nem lehet biztosnak tartani, hogy ezt a célkitűzést megvalósítják. Megfigyelők szerint Nixon a gazda­ság élénkítésének feladatait és a mun­kanélküliség csökkentésének nehéz problémáját ezzel áthárította a Fede­ral Reserve Boardra. Kétséges azon­ban, hogy Burns belenyugszik az ad­minisztráció kívánságaiba és hozzá­járul a hitelellátás magas szinten tör­ténő folytatásához, ha az elnök nem hajlandó erőteljesebb infláció­csök­kentő lépésekre az árak és bérek emelkedésének intézményes fékezése révén. Burns a kongresszus közös gazda­sági bizottsága előtt szerdán kijelen­tette, hogy jövedelmi politika beveze­tésén kívül nem lát más lehetőséget a munkanélküliség csökkentésére és az árstabilitás helyreállítására. Utalva a kereskedelmi és fizetési mérleg de­ficitjére, a Federal Reserve elnöke hangsúlyozta, hogy az egyensúly hely­reállításának is az amerikai áruk ver­senyképességének növelése, azaz az árstabilitás helyreállítása a legbizto­sabb módja. Erről a kérdésről fejtette ki vélemé­nyét Stans kereskedelmi miniszter is a bizottság előtt. Stans bizakodott, hogy az év végéig sikerül a külkereskedelmi forgalmat egyensúlyba hozni és kedve­ző körülmények esetén 1 milliárd dollá­ros többletet elérni. Az elmúlt év 2,7 milliárdos többletéhez­ képest ez is visszaesés lesz. Stans rámutatott, hogy a külföldi katonai kiadások és magán­­beruházások, valamint az amerikai turisták külföldi kiadásainak ellen­­súlyozása megkívánná, hogy az ameri­kai kereskedelmi mérleg 4,5 milliárd dolláros többletet érjen el. Ez azonban a jelenlegi viszonyok között, amelyeket az amerikai gazdaság versenyképessé­gének folytatódó gyengülése jellemez, valószínűtlen. Stans sürgette, hogy in­tézkedéseket hozzanak a versenyképes­ség növelésére. Véleménye szerint ezt a célt szolgálná, ha enyhítenék a trösztellenes törvények rendelkezéseit, ami lehetővé tenné, hogy az amerikai vállalatok közös kutatási tevékenységet folytassanak, valamint adó- és hitel­­kedvezményben részesítenék azokat az exportáló cégeket, amelyeknek nincse­nek tengerentúli leányvállalataik. Súlyos veszteségek az USA vasúttársaságainál Az Egyesült Államok vasútvállalatai­­nak a­­bevétele tavaly 12 milliárd dol­lárral rekordmagasságot ért el. Ennek ellenére a megmaradó haszon évi 505 millióról alig 127 millió dollárra zuhant le, ennél kevesebb nyereséget 1939 óta nem értek el. A legnagyobb vasútvál­­lalatok közül tavaly 21 cég veszteséget mutatott ki, 5 cég pedig egyezségi el­járásba bonyolódott. Ezek között sze­repel az ország legnagyobb vasútválla­­lata, a Penn Central is. A U. S. News and World Report szerint az amerikai vasutak most mennek át történetük legkritikusabb időszakán. Minthogy a vasút ma is a legfonto­sabb közlekedési eszközök közé tarto­zik, az USA kormánya és a kongresz­­szus messzemenő reformokról tanács­kozik és még a vasút legnagyobb ver­senytársai, a közúti közlekedés és a folyami hajózás körei is elismerik, hogy a vasút érdekében valamit tenni kell. Nem egyöntetűek azonban a nézetek arra nézve, hogy milyen tárgyú támo­gatásra van szükség. A vasutak első­sorban azt kívánják, hogy egyszerűsít­sék azt a bonyolult eljárást, amelyre eddig a teherfuvardíjak engedélyezésé­nél, és a veszteséges vasútvonalak megszüntetésénél szükség volt. Energetikai világkonferencia Bukarestben Ezekben a napokban tartja üléseit Bukarestben a VIII. Energetikai Világ­­konferencia. A 67 ország energetikai tanácsát tömörítő szervezet célja, hogy rendszeres kapcsolatot teremtsen az energiaipar különböző ágai között, hogy lehetővé tegye a nemzetközi vélemény- és tapasztalatcserét, tájékoztatást és informálódást. A mostani konferencia témája „az energiaértékesítés terén el­ért eredmények, különös tekintettel a komplex felhasználásra”. A plenáris ülés után a világértekez­let szakcsoportokban folytatja munká­ját. Az első szakcsoport, amely a vil­­lamosenergia-szükséglettel foglalkozik, megvizsgálja a műszaki és gazdasági fejlődés új vonásait. Az elhangzott elő­adások, valamint a felszólalások, külö­nösen azokat az új műszaki-tudomá­nyos vívmányokat emelték ki, amelyek jelzik a korszerű energetika további fejlődésének jellegzetes irányait. Összeült a második szakcsoport is, amely a villamosenergia-átvitelben, a transzformációs és a felhasználási fo­lyamatban fellelhető újabb tech­nológiákkal és általános jellegű válto­zásokkal foglalkozik. A konferenciával kapcsolatban adott nyilatkozatában Octavian Groza román villamosenergiaipari miniszter rámu­tatott, nem véletlen, hogy a mostani értekezlet színhelyéül Bukarestet vá­lasztották. Románia az elmúlt évek­ben jelentős előrehaladást tett az energiatermelés növelésében, különö­sen az energia komplex felhasználása terén. Romániában az utóbbi időben gyors tempóban épültek a vízerőmű­vek, a hőerőműveknek pedig főleg az ország lignittelepei szállítják a fűtő­anyagot. A miniszter kiemelte azokat a figyelemre méltó eredményeket, amelyeket Románia a hőerőművek energiájának sokoldalú hasznosítása terén elért. A hőerőművek villamos energiával és hőenergiával is ,ellátják a körzetükbe tartozó iparvállalatokat, sőt az egyéni fogyasztókat is. A kom­binált villany- és hőenergiatermelés jóval olcsóbb. A miniszter utalt rá, hogy a román ipar fejlesztésében a jövőben is döntő szerepe lesz az energetikai és a nyersanyagalap bőví­tésének.

Next