Világgazdaság, 1971. július (3. évfolyam, 126/621-148/643. szám)

1971-07-01 / 126. (621.) szám

w 1971. JÚLIUS 1. A KÖZÖS PIAC ÉS A CSATLAKOZÁSRA VÁRÓK Július 12-én tárgyalássorozat indul Brüsszelben, amelyen a Hatok és Nagy-Britannia, Dánia meg Írország miniszterei vesznek részt. Norvégia majdnem két héttel később tanácskozik a Hatokkal. A csatlakozni vágyók legnagyobb problémájának a Közös Piac halászati rendjébe való beilleszkedés tűnik . Norvégia azzal, hogy későbbre halasztotta a döntő tárgyalások kezdetének időpontját, hangsúlyozni kívánja a többieknél is erősebb különállását ebben a kérdésben. Ezzel viszont Anglia helyzetét súlyosbítja: Rippon nehezen tudja majd elfogadtatni a parlamenttel az angol csatlakozási tervet, ha Norvégia előnyösebb feltételekhez jut. ■ Christensen, Dánia küldöttségének vezetőhelyettese közölte: Dánia reméli, hogy a legnehezebb problémákra sikerül július 12-én megoldást találni. A brüsszeli bizottság javaslata, hogy Dánia eleinte 36 millió dollárral járuljon hozzá a közös költségvetéshez, elfogadhatónak látszik. A halászati politikáról szólva — ezt a pontot az Angliával folytatott tárgyalásokon sem sikerült tisztázni — Christensen kifejtette, hogy általános, nem diszkriminatív megoldást kell találni, de kivételt kell tenni Norvégiával, a Faröer-szigetekkel, Grönlanddal és néhány más területtel. A jelöltek mindegyike ellenzi a Hatok halászati politikáját, amely kölcsönösen szabad halászatot biztosít minden ország part menti vizein, de mind a négy jelölt más-más megoldást javasolt. A halászat kérdését július 12-től bilaterális tárgyalások sorozatán vetik majd fel. Norvégia, Európa legnagyobb halászországa, július 27-re halasztotta saját tárgyalásait a Hatokkal. Közös piaci körök ezt úgy magyarázzák — írja a Reuter brüsszeli tudósítója, hogy Norvégia eltökélt szándéka saját feltételeinek elfogadtatása és nem hajlandó engedni az angol pressziónak a hátrányosabb feltételek elfogadására. Dánia viszont „legalább olyan jó megoldást” kíván a Faröer-szigeteknek és Grönlandnak elérni, mint amilyent Norvégia kiharcol magának. Dánia kereskedelmi mérlege 1960 óta állandóan deficites, az 1970. évi 4 milliárd 43 millió koronás deficit az 1967. évinek kétszerese volt. A kormány erőteljes gazdasági intézkedései csak részben tudták visszaszorítani a belföldi keresletet és nem lendítették fel eléggé az exportot. A folyó év első négy hónapjában csak 4,8 százalékkal nőtt az export értéke, az iparcikkek kiviteléé pedig 8,5 százalékkal, holott a hivatalos célkitűzés 15 százalékos növekedést irányoz elő. A közületi kiadásokat sem sikerült csökkenteni, a GNP növekedése pedig 3 százalék lesz, sőt egyes szakértők szerint csak 2 százalék. A központi intézkedések következtében erősen lelassult a magánberuházás. Dániának iparosodnia kell, a külkereskedelmi mérleg helyrebillentése az ipari exportszektor erőteljes növekedését követeli meg. De rögzített árakon számolva az ipari beruházás az utóbbi öt évben nem emelkedett az 1965-ös szint fölé. A kormány árbefagyasztása szeptembertől áprilisig megállította az árak emelkedését, de áprilisban és májusban a fogyasztói árindex 3 ponttal emelkedett, ami arra vall, hogy az árak az idén legalább olyan mértékben emelkednek, mint tavaly, tehát közel 7 százalékkal. Az exportipar gyengesége — írja a Financial Times — előbb-utóbb elkerülhetetlenné teszi a dán valuta devalválását. A kormány valószínűleg felismeri, hogy radikális lépéseket kell tennie az ipar fejlesztésére, hacsak nem akarja, hogy a közös piaci csatlakozáskor Dánia komoly hátránnyal induljon az ipari versenyben. Felmerül az is, vajon szívesen veszik-e a Közös Piac többi tagállamai olyan ország csatlakozását, amely állandóan deficittel terhelt. Norvégia azzal is hangsúlyozza különvéleményét a halászat kérdésében, hogy nem vesz részt a július 12-re kitűzött tárgyalásokon, ehelyett július 27-én kezdi meg a tárgyalássorozatot. Norvégia 12 mérföldes part menti halászati határt akar vonni, Anglia viszont már beleegyezne a 6 mérföldes sávba (amelyen belül csak saját halászai működnének). Anglia szeretné minél hamarabb rendezni ezt az utolsó pontot is, Norvégia makacssága azonban nehezebbé teszi az angol tárgyalók helyzetét saját parlamentjükben. Írország csak addig ragaszkodik a 12 mérföldes limithez, amíg — a közösség kibővítése után — a kérdést újra felvetheti. A közösség nagy része elfogadja, hogy Norvégia speciális helyzetben van, ezért speciális feltételekre jogosult. A július 12-i megbeszélések eredménye legjobb esetben egy általános formula megfogalmazása lehet, amely kivételt tesz Norvégiával, valamint a Dániához tartozó Grönlanddal és a Faröer-szigetekkel. A Hatok azonban attól félnek, hogy Írország megvárja, míg Norvégiával megállapodnak, s azután maga is kedvezőbb feltételeket kíván. A brüsszeli bizottság előterjesztése szerint Írország tagságának első évében 3,6—4,5 millió font sterlinggel járulna hozzá a közös költségvetéshez. Az összeg 9,5—10 millió font sterlingre emelkedne 1977-ben s ezután Írországnak még két év állna rendelkezésére, mielőtt teljes mértékben alkalmazná a Hatok költségvetési rendszerét. A Brüsszelben tárgyaló ír delegáció köréből származó hír szerint — írja a Reuter tudósítója — a küldöttség még nem fogadta el a javaslatot hivatalosan, de nem valószínű, hogy az bármilyen problémát okozna. Az, hogy pontosan mennyit kell majd fizetniük, a költségvetés mindenkori nagyságától függ. Pillanatnyilag a Közös Piac költségvetése 1 milliárd 250 millió font sterling. Az ír delegáció június 30-i tárgyalásai — csakúgy mint a dán küldötteké — a múlt heti angol csatlakozási tárgyalások körül forogtak. A tárgyalásokra vonatkozó megállapodás értelmében a csatlakozni kívánók mindegyikének egyet kell értenie az Angliával kötendő megállapodással, mielőtt az véglegessé válhat. Írország elfogadta az új-zélandi tejtermékekre vonatkozó részt, de fenntartással fogadta a Hatok javaslatait saját részvételéről az EGK intézményeiben. Van még egy speciálisan ír probléma: a gépkocsiösszeszerelő üzemek védelme. Az ír küldöttség — a belső foglalkoztatottsági problémák miatt — négy és fél év türelmi időt kért a munkaerő szabad mozgására vonatkozó közös piaci szabály alkalmazására. S. Z. • Kinshasa-Kongó a GATT tagállama lesz. A GATT tanácsa hozzájárult Kongó csatlakozási kérelméhez, amelyet postán jutattak el a tagállamokhoz, s az ugyancsak postán érkező válaszok alapján dől el a felvétel sorsa. A felvételhez kétharmados szavazattöbbség szükséges. A Közös Piac tagállamainak legnagyobb fémfeldolgozóipari szakszervezetei Brüsszelben európai fémipari szakszervezeti szövetséget alakítottak. A 3,1 millió fémipari dolgozót egyesítő szövetség elnökévé Otto Brennert, a nyugatnémet fémipari dolgozók szakszervezetének elnökét választották. Májusban 404 ezer munkanap-kiesést okoztak a sztrájkok Nagy-Britanniában. Az év első öt hónapjában 10,3 millió munkanap esett ki sztrájkok miatt. Algéria és Spanyolország kormányközi bizottsága megállapodást írt alá az idei és jövő évi kulturális, tudományos és műszaki csereprogramról. A program az oktatásra, tudományra, információra, rádióra és televízióra, nevelésre, sportra és az idegenforgalomra terjed ki. • A Svédországtól tavaly vásárolt 100 használt Scania autóbusz közül hetvenkettőt már kivontak a forgalomból — közölte a lagosi városi közlekedés vezetője. Most 35 ezer font sterling értékű alkatrészt vásárolnak Svédországtól, hogy az erősen nélkülözött autóbuszok javítását megkönnyítsék. A lakosság igényeinek kielégítésére 800 autóbuszra lenne szükség, ehelyett a városi közlekedésben csak 350 busz vesz részt. 0 Házgyárakat épít egy izraeli vállalat Zambiában. A zambiai kormány 51 százalékos részesedést vállal a költségekből; az izraeli vállalat korábban Ugandában és Venezuelában létesített saját szabadalma alapján házgyárakat. JELENTI 0 Bázelben befejeződött az első szovjet exportáru-bemutató, amelyet 25 külkereskedelmi vállalat szervezett. A 20 napig nyitva tartó kiállítást több mint 70 ezer látogató kereste fel. • Az Egyesült Államok lakosai 1970- ben 6,2 milliárd dollárt költöttek el külföldi utazásaik során, 155 százalékkal többet, mint 1969-ben. • A japán gépkocsiexport májusban 2,7 százalékkal volt nagyobb az áprilisi 138 800 darabnál és 64 százalékkal szárnyalta túl a tavaly májusi eredményt. A belgiumi Zeebruggében új konténerkikötőt adtak át rendeltetésének. Nagyfokú automatizáltsága révén ez a konténerátrakodó állomás számít Európa leggyorsabb kikötőjének. Az Audi NSU Auto Union AG. részvényesei szavazatukkal jóváhagyták, hogy a Volkswagen vegye át az Audi NSU részvényeinek egészét. A Volkswagen már eddig a részvények 75 százalékának tulajdonosa. 0 A BOAC nem tart igényt arra a négy BOEING óriásgépre, amelyre már korábban elővásárlási jogot szerzett. A döntés mögött gazdasági okok húzódnak meg. 0 Karan Sing indiai idegenforgalmi és polgári repülésügyi miniszter négynapos prágai tartózkodása során megbeszéléseket folytatott Csehszlovákia miniszterelnökével, külügyminiszterével és közlekedésügyi miniszterével. Az amerikai United Airlines további fél évre meghosszabbította hat darab szuperszonikus Concorde vásárlására szóló opcióját. Az első opció megkötése (1966 júniusa) óta az United Airlines 100 millió dollárral segítette a gép megépítését. Ha a vállalat viszszalép a megállapodástól vagy az amerikai kormány nem járul hozzá a gép üzemeltetéséhez, a pénzt viszszaszolgáltatják az amerikai cégnek. Brit Diesel-motor a Szovjetuniónak A Szovjetunió 1300 Diesel teherautómotort vásárol a kanadai érdekeltségű angol Perkins gyáritól. A gyár szerint a több mint félmillió fontos üzlet a legnagyobb, amit a Szovjetunió valaha is kötött brit vállalattal hasonló berendezések vásárlásáról. A Diesel-motorokat a Moszkva közelében levő gorkiji teherautógyárnak szállítják. A Szovjetunió továbbra is hajlandó megállapodásokat kötni az amerikai Mack teherautógyárral — közölték hivatalosan Moszkvában. A megegyezés végső határidejét eredetileg június 25-ében, állapították meg. Az amerikai vállalat a múlt héten már bejelentette, hogy előzetes megegyezésre jutott a Szovjetunióval a Káma menti teherautógyár építkezésében való közreműködésére, a végleges megállapodás azonban az amerikai kormány beleegyezésétől függ, amely még várat magára. (Reuter) A Krupp cég éves jelentése Az első félév forgalmának stagnálása miatt az idei eladások és nyereség volumene nem nagyon különbözik a tavalyitól — jelentette be Vogelsang, a Krupp GmbH. igazgató tanácsának elnöke. A konszern tavalyi nettó profitja 110 millió márkára emelkedett az előző évi 63 millió márkáról, a forgalom 5 milliárd 812 millió márka értéket ért el az egy évvel korábbi 5 milliárd 248 millió márka helyett. A csoport beruházásai tavaly 400 millió márkát tettek ki, és 1971—1973-ban évente 3—400 millió márka között váltakoznak — közölte Vogelsang. A Krupp tervszerűen végrehajtotta hároméves konszolidációs programját, likviditását visszaállította és pénzügyi helyzetét javította. A nagy ésszerűsítési programok végrehajtása után a konszern egyetlen szektora sem veszteséges már. A négy évvel ezelőtt felmerült likviditási válság leküzdésére a Kruppnak a kormányhoz kellett segítségért fordulni. Ma már tartozásai normális szinten vannak, 1967 óta 418 millió márkával csökkentette azokat. (Reuter) Vihar várható az IATA közgyűlésén Kedden nyílt meg Montrealban az IATA közgyűlése, amelyen — mert 200 különböző javaslat fekszik az elnökség előtt — óriás viharok és összecsapások várhatók. A zárt ülésen 45—60 nagy repülőtársaság képviselői vesznek részt s a vita az atlanti-óceáni vonalon felszámítandó költség körül folyik. Az ülésen kell rögzíteni az 1972. április 1-től 1973. március 31-ig érvényes tarifákat. Normális körülmények között — mondotta Reynolds, az ülés elnöke — két évre rögzítik a tarifákat, de a tavalyi honolului konferencia eredménytelenül ért véget s az IATA tagállamai nemrégiben Genfben határozták el, hogy a montreali ülésen megpróbálnak egy évre szóló megállapodást elérni. A harc ugyan a nagy távolsági gépek atlantióceáni jegyárai körül folyik, de szavazata van a többi, nem érintett vállalatnak is. A világ repülőtársaságai, amelyeket egyaránt sújt a gazdasági hanyatlás, a bérelt (charter) gépek és az óriás léglökéses gépek támasztotta verseny, a légi forgalom történetének legsúlyosabb recesszióját nyögik. Egyes légitársaságok, általában a kisebbek, emelni akarják a tarifát, hogy több pénzt kapjanak az utasoktól. Mások szerint a probléma gyökere, hogy a gépeken több az üres, mint a foglalt ülőhely; szerintük az alacsonyabb jegyár több utast vonzana. A legerősebb pressziót várhatóan az Air Canada, a BOAC, a Pan American és a TWA gyakorolja majd a közgyűlésre. Ezek a társaságok, amelyek például 50 százalékos engedményt kínálnának annak a személynek, aki négy hónappal előre megváltja jegyét, azzal fenyegetőznek, hogy elhagyják a termet, ha javaslataikat nem fogadják el. A PANAM, amely több más társasággal együtt bevezette az ifjúsági tarifát, most speciális tarifát akar az öregek számára és 99 dolláros jegyet a 17—22 éveseknek bármelyik Európába vagy Európából vezető útvonalon. A TWA „családi terve” 25—40 százalékos engedményt adna a jegyvásárló feleségének és gyermekeinek. (Reuter) A japán szárazelemgyártás A magnetofonok és tranzisztoros rádiók népszerűsége, valamint a motormeghajtású gyermekjátékok elterjedése Japánban maga után vonta a szárazelem-eladások fellendülését. Az ország hat legnagyobb elemgyára tavaly összesen 1,65 milliárd szárazelemet gyártott. Az ország minden egyes lakója évenként 10 szárazelemet használ el. (Az USA-ban 15 darabot.) A szárazelemek forgalma régebben augusztusban és szeptemberben emelkedett, amikor a háztartások zseblámpakészleteiket felújították. A szárazelemek forgalma — a gyárak közlése szerint — évi 13 százalékkal emelkedik. (Kyodo) VILÁGGAZDASÁG Angol nagyvállalatok nehézségei A Rolls Royce és az Upper Clyde hajóépítő vállalat közelmúltbeli összeomlása után újabb jelentős brit cégek és intézmények növekvő gazdasági nehézségeiről érkeznek hírek. A tory-kormány azonban határozottan kitart eddigi gazdaságpolitikája mellett és mint Barber pénzügyminiszter legutóbbi parlamenti nyilatkozata is jelzi, visszautasítja a növekvő infláció és munkanélküliség kapcsán erősödő munkáspárti kritikát. Barber a parlament vitájában kifejtette, hogy a brit gazdaság gyors növekedését a kormány az 1973-ban esedékes közös piaci belépéstől reméli. Továbbra sem hajlandó kötelező erejű jövedelmi politikát bevezetni és felvenni az intézményes harcot az árak növekedésével szemben. A pénzügyminiszter a kormány álláspontját arra alapozta, hogy az állami beavatkozás nem hozott eredményeket a munkáspárti kormány működése alatt sem. * Davies kereskedelem- és iparügyi miniszter a parlament ülésén közölte, hogy a kormány határozatot hozott az állami tulajdonban levő acélkorporáció (BSC) magánkézbe való átadásának megkezdéséről. A kormány ezzel választási programját követi, amelyben az államosított üzemek reprivatizálását helyezte kilátásba. A most megvalósítandó intézkedések egyelőre nem érintik magát az acélgyártást, viszont lehetőséget adnak a BSC különféle nyereséget hozó melléküzemeinek átadására, akár közös állami magánvállalatok létesítése, akár teljes eladások formájában. Az ellenzék a kormány elhatározását nagy felháborodással fogadta — írja a Reuter jelentése. A BSC évente körülbelül 100 millió fontos veszteséggel dolgozik és a melléküzemágak leválasztásatovább fogja rontani eredményeit. Davies azt is bejelentette, hogy az országos ipari igények kielégítése érdekében az acélgyártásba további beruházásokat kell eszközölni, mintegy 225 millió fontos összegben. A növekvő forgalom ellenére is csökken a profit a brit kikötőkben. A brit dokkhatóság jelentése szerint az elmúlt évben a 19 legnagyobb kikötőben 9 százalékkal emelkedett a forgalom és 86 millió tonnás rekordot ért el. Ennek ellenére a növekvő költségek miatt a szállítási műveletek 1 millió 600 ezer fontos veszteséggel zárultak. * Közel 2 millió fontos veszteséggel fejezte be az elmúlt évet a világhírű Cunard brit hajózási társaság is, ami az eredmények közel 5 millió fontos romlását jelenti a nyereséges 1969-es év után. A vállalat elnöke bejelentette, hogy tárgyalások folynak a Cunard más tőkeérdekeltségbe való átengedéséről. Nixon szembehelyezkedett tanácsadóival Nixon bízik az amerikai gazdaság kedvező alakulásában: ez nyilatkozik meg az újabb intézkedésektől való tartózkodásban — írja a Reuter washingtoni tudósítója Connally pénzügyminiszter tegnapi nyilatkozatára hivatkozva. A tudósító rámutat, hogy az adókedvezmények elutasítása és a kormánykiadások növelésével való szembehelyezkedés McCracken, az elnöki gazdasági tanácsadó testület vezetője és Burns, a Federal Reserve Board elnöke javaslataival való egyet nem értést tükrözi. Mindkét gazdasági vezető az ösztönzésnek az éppen most elutasított formáit tartotta volna kívánatosnak, különös tekintettel a munkanélküliség magas, 6,2 százalékos szintjére. Connaly azonban, Nixon véleményét tolmácsolva, az inflációs nyomás növekedésének veszélyére való hivatkozással minősítette helytelennek a költségvetés további megterhelését. Kifejtette azt is, hogy noha a kormány továbbra is 4,5 százalékra szeretné leszorítani a munkanélküliséget 1972 közepéig, nem lehet biztosnak tartani, hogy ezt a célkitűzést megvalósítják. Megfigyelők szerint Nixon a gazdaság élénkítésének feladatait és a munkanélküliség csökkentésének nehéz problémáját ezzel áthárította a Federal Reserve Boardra. Kétséges azonban, hogy Burns belenyugszik az adminisztráció kívánságaiba és hozzájárul a hitelellátás magas szinten történő folytatásához, ha az elnök nem hajlandó erőteljesebb inflációcsökkentő lépésekre az árak és bérek emelkedésének intézményes fékezése révén. Burns a kongresszus közös gazdasági bizottsága előtt szerdán kijelentette, hogy jövedelmi politika bevezetésén kívül nem lát más lehetőséget a munkanélküliség csökkentésére és az árstabilitás helyreállítására. Utalva a kereskedelmi és fizetési mérleg deficitjére, a Federal Reserve elnöke hangsúlyozta, hogy az egyensúly helyreállításának is az amerikai áruk versenyképességének növelése, azaz az árstabilitás helyreállítása a legbiztosabb módja. Erről a kérdésről fejtette ki véleményét Stans kereskedelmi miniszter is a bizottság előtt. Stans bizakodott, hogy az év végéig sikerül a külkereskedelmi forgalmat egyensúlyba hozni és kedvező körülmények esetén 1 milliárd dolláros többletet elérni. Az elmúlt év 2,7 milliárdos többletéhez képest ez is visszaesés lesz. Stans rámutatott, hogy a külföldi katonai kiadások és magánberuházások, valamint az amerikai turisták külföldi kiadásainak ellensúlyozása megkívánná, hogy az amerikai kereskedelmi mérleg 4,5 milliárd dolláros többletet érjen el. Ez azonban a jelenlegi viszonyok között, amelyeket az amerikai gazdaság versenyképességének folytatódó gyengülése jellemez, valószínűtlen. Stans sürgette, hogy intézkedéseket hozzanak a versenyképesség növelésére. Véleménye szerint ezt a célt szolgálná, ha enyhítenék a trösztellenes törvények rendelkezéseit, ami lehetővé tenné, hogy az amerikai vállalatok közös kutatási tevékenységet folytassanak, valamint adó- és hitelkedvezményben részesítenék azokat az exportáló cégeket, amelyeknek nincsenek tengerentúli leányvállalataik. Súlyos veszteségek az USA vasúttársaságainál Az Egyesült Államok vasútvállalatainak abevétele tavaly 12 milliárd dollárral rekordmagasságot ért el. Ennek ellenére a megmaradó haszon évi 505 millióról alig 127 millió dollárra zuhant le, ennél kevesebb nyereséget 1939 óta nem értek el. A legnagyobb vasútvállalatok közül tavaly 21 cég veszteséget mutatott ki, 5 cég pedig egyezségi eljárásba bonyolódott. Ezek között szerepel az ország legnagyobb vasútvállalata, a Penn Central is. A U. S. News and World Report szerint az amerikai vasutak most mennek át történetük legkritikusabb időszakán. Minthogy a vasút ma is a legfontosabb közlekedési eszközök közé tartozik, az USA kormánya és a kongreszszus messzemenő reformokról tanácskozik és még a vasút legnagyobb versenytársai, a közúti közlekedés és a folyami hajózás körei is elismerik, hogy a vasút érdekében valamit tenni kell. Nem egyöntetűek azonban a nézetek arra nézve, hogy milyen tárgyú támogatásra van szükség. A vasutak elsősorban azt kívánják, hogy egyszerűsítsék azt a bonyolult eljárást, amelyre eddig a teherfuvardíjak engedélyezésénél, és a veszteséges vasútvonalak megszüntetésénél szükség volt. Energetikai világkonferencia Bukarestben Ezekben a napokban tartja üléseit Bukarestben a VIII. Energetikai Világkonferencia. A 67 ország energetikai tanácsát tömörítő szervezet célja, hogy rendszeres kapcsolatot teremtsen az energiaipar különböző ágai között, hogy lehetővé tegye a nemzetközi vélemény- és tapasztalatcserét, tájékoztatást és informálódást. A mostani konferencia témája „az energiaértékesítés terén elért eredmények, különös tekintettel a komplex felhasználásra”. A plenáris ülés után a világértekezlet szakcsoportokban folytatja munkáját. Az első szakcsoport, amely a villamosenergia-szükséglettel foglalkozik, megvizsgálja a műszaki és gazdasági fejlődés új vonásait. Az elhangzott előadások, valamint a felszólalások, különösen azokat az új műszaki-tudományos vívmányokat emelték ki, amelyek jelzik a korszerű energetika további fejlődésének jellegzetes irányait. Összeült a második szakcsoport is, amely a villamosenergia-átvitelben, a transzformációs és a felhasználási folyamatban fellelhető újabb technológiákkal és általános jellegű változásokkal foglalkozik. A konferenciával kapcsolatban adott nyilatkozatában Octavian Groza román villamosenergiaipari miniszter rámutatott, nem véletlen, hogy a mostani értekezlet színhelyéül Bukarestet választották. Románia az elmúlt években jelentős előrehaladást tett az energiatermelés növelésében, különösen az energia komplex felhasználása terén. Romániában az utóbbi időben gyors tempóban épültek a vízerőművek, a hőerőműveknek pedig főleg az ország lignittelepei szállítják a fűtőanyagot. A miniszter kiemelte azokat a figyelemre méltó eredményeket, amelyeket Románia a hőerőművek energiájának sokoldalú hasznosítása terén elért. A hőerőművek villamos energiával és hőenergiával is ,ellátják a körzetükbe tartozó iparvállalatokat, sőt az egyéni fogyasztókat is. A kombinált villany- és hőenergiatermelés jóval olcsóbb. A miniszter utalt rá, hogy a román ipar fejlesztésében a jövőben is döntő szerepe lesz az energetikai és a nyersanyagalap bővítésének.