Világgazdaság, 1971. augusztus (3. évfolyam, 149/644-167/662. szám)
1971-08-03 / 149. (644.) szám
. A magyar külkereskedelem forgalma 1971 első félévében A külkereskedelem áruforgalma ez év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva 13 százalékkal növekedett. Ezen belül az import mintegy 24 százalékkal nőtt, az export viszont csak a múlt évi szintet érte el. A második félévben várható forgalomalakulásról (az első félév részletes értékelése mellett), a tendeciákról, és a szabályozók szerepéről Kovács Gyulától, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Mik a főbb jellemzői, tendenciái az 1971. első félévi külkereskedelmi áruforgalomnak? — A tavaly észlelt jelenségek a külkereskedelmi áruforgalom dinamikus fejlődésében erre a félévre kiéleződtek. Megnőtt az import és az export üteme közötti eltérés. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatójában már ismertette a vonatkozó főbb adatokat, amelyek szerint az áruforgalom az első félévben kereken 13 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Ezt a növekedést azonban a behozatal erőteljes — mintegy 24 százalékos — felgyorsulása idézte elő, ugyanakkor az export csak az elmúlt évi szintet érte el. Ez a fejlődés a tendenciákat illetően alapjában nem, de nagyságrendeket illetően eltér a várakozásoktól. A külkereskedelemben tapasztalt jelenségek arra vezethetők vissza, hogy a kereslet — mind a személyi fogyasztás és termelőfelhasználás, mind pedig a felhalmozás területén — meghaladta a hazai termelést. Az okok között szerepel, hogy megnőttek a minőségi követelmények és majd minden termelő területen előtérbe kerültek a magasabb feldolgozottsági fokot képviselő félkésztermékek iránt az igények. A beruházásokban egyrészt a műszaki-technikai követelmények növekedése, másrészt a belépések késése is az importkeresletet emelte. Az elmúlt évi forgalomhoz képest csupán a rubelelszámolású külkereskedelemben haladta meg a kivitel a tavalyi volument. A forgalom fejlődésének okai között milyen szerepet játszott a szabályozás? — A közvetlenül érvényesülő szabályozók hatását ma még meglehetősen nehéz megbecsülni. A módosított szabályozókkal olyan érdekeltségi viszonyokat kívántunk kialakítani, amelyek megfelelően biztosítják a termelő vállalatok exportorientáltságát. De az exportra és az importra a belső népgazdasági folyamatok is meghatározó jellegűek és a külső piaci változások hatása is alapvető. Nyilvánvaló, hogy az első hat hónapban a szabályozók fokozó hatása hamarabb éreztette eredményét a gazdaságtalan exporttermelés mérséklésében, mint ahogy az ösztönzés a gazdaságos kivitel felfutását meggyorsíthatta. Ezenkívül az első félévben kialakult jelenségeket — mindenekelőtt a behozatali keresletet befolyásoló vállalati jövedelmek tekintetében — még az elmúlt évben kialakult helyzet továbbgyűrűző hatásának is tulajdoníthatjuk. Havonta vizsgálva az áruforgalom alakulását, azt látjuk, hogy bár az import júniusban az április—május havihoz képest mind a két fő elszámolási területen erősen megnőtt, mégis az export utolsó három hónapban lassan fokozódó ütemnövekedése azt eredményezte, hogy a június havi egyenleg kedvezőbb volt, mint a korábbi hónapok bármelyikében. A rubelelszámolású területeken pedig közel kiegyenlített mérleget eredményezett. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy az export és az import aránya júniusban már teljesen megnyugtató kilátásokkal kecsegtetett. Az egyensúlyi probléma fő oka azonban nem magában a külkereskedelemben, hanem a termelés és felhasználás egymástól eltérő alakulásában keresendő. A forgalom áruszerkezetét és viszonylati összetételét mi jellemezte? — A szocialista országokkal folytatott külkeresekdelemben tovább tartott a feldolgozóipari termékek behozatalának növekedése. A növekvő importnak több mint 70 százalékát gépek és berendezések, valamint ipari fogyasztási cikkek képviselik. Gépekből és berendezésekből tavalyhoz viszonyítva többet hoztunk be. Elsősorban tehergépkocsit, mezőgazdasági gépet és berendezéseket, építőipari és építőanyagipari gépeket, bányaipari berendezéseket. De az ipari fogyasztási cikkek behozatala is elsősorban a gépjellegű termékek miatt növekedett. A legnagyobb mértékben személyautó-behozatalunk emelkedett: a tavalyi első féléves 16 400 darabbal szemben, ez év első felében mintegy 26 ezer darabot importáltunk. A rubelelszámolású területeken kialakult mérleghiánynak is majdnem a felét a kiugróan megnőtt gépbehozatal és a stagnáló gépexport magyarázza. Erősen megemelkedett az alkatrészek behozatala is: a növekedés mintegy 41 százalékos. Szocialista exportunkon belül a fogyasztási iparcikkek kivitele haladta csak meg a tavalyi szintet. Mindezek eredményeként a rubelelszámolású viszonylatból származó behozatal több mint 27 százalékkal haladta meg a tavalyit, exportunk pedig kereken 5 százalékkal nagyobb az elmúlt évinél. A szocialista országokkal kötött árucsereforgalmi megállapodásaink első félévi teljesítése is mutatja, hogy a mérleg alakulásának legfőbb oka az export időarányosnál kedvezőtlenebb fejlődése, és ez a második félév megnövekedett feladataira utal. (Az első félévben az import-előirányzatoknak több mint felét, a kiviteli kontingenseknek kereken 40 százalékát teljesítettük, elsősorban a szovjet, NDK és csehszlovák viszonylatokban.) Tendenciájában hasonló a jelenség a dollárviszonylatú kivitelben is. Az energiahordozók, a különféle anyagok és félgyártmányok, valamint az élelmiszergazdaság termékeinek ez évi exportja nem érte el a tavalyi első félévit, ezért a gépek és fogyasztási iparcikkek részaránya a tavalyi 23,5 százalékról 28 százalékra emelkedett. Autóbuszexportunk több mint 300 darabbal volt magasabb az előző évihez képest. De jelentős volt kivitelünk komplett berendezésekből, gyógyászati felszerelésekből és híradástechnikai termékekből is. A könnyűipari fogyasztási cikkek kivitele viszont csak 2 százalékkal növekedett. Az anyagkivitel legnagyobb mértékű csökkenését a kohászati termékek exportjának mérséklődése okozta: kevesebb vaskohászati cikket adtunk el a külső piaci árcsökkenés következtében, alacsonyabb egységárakon. A dollárelszámolású külkereskedelem 12 százalékkal forgalmazott többet a tavalyi azonos időszakhoz képest, ezen belül a kivitel kereken 4 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál, míg a behozatal több mint 24 százalékkal meghaladja azt. Az import emelkedése elsősorban az anyagok és félgyártmányok árucsoportja tipp következett be. A legjelentősebb emelkedést (32 százalék) a vegyipari anyagok kategóriája mutatja. De sokkal többet importálunk nyersgumiból, gumiabroncsból, gyógyszeripari termékekből és ezek alapanyagaiból is. A kohászati termékek importjának emelkedését a bányászat, az építőipar, a járműprogram, a gáz- és oljaprogram igényeinek emelkedése magyarázza. Mintegy 63 százalékkal volt nagyobb a gépek és berendezések behozatala is 1971 első félévében. (Építőgépek, építőipari felszerelések, vasúti vagonok, tehergépkocsik, elektromotorok, ügyviteltechnikai berendezések és műszerek.) Mezőgazdasági gépekből 80 millió devizaforinttal importáltunk többet, mint tavaly ilyenkor, és a fogyasztási iparcikkek tőkés behozatalának növekménye is meghaladta a 100 millió devizaforintot. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből csökkent a behozatal, bár az idei kedvező sertéhústermelés miatt kieső sertéshúsiimportot majdnem kiegyenlítette a takarmánygabona, a cukor, a vaj, a szesz és a bor többletimportja. A feldolgozóipari termékek behozatalának gyorsabb növekedése következtében a gépek és az ipari fogyasztási cikkek részaránya a tavalyi első félévi 16 százalékról 20 százalékra emelkedett. Az élelmiszergazdasági termékek aránya ezzel szemben 27százalékról 21 százalékra mérséklődött. — Mit várhatunk a külkereskedelmi forgalom ez évi további alakulásától? — A számszerű alakulás még az első félévi tényszámok ismeretében is csak óvatosan becsülhető meg, a tendenciák azonban világosak. Az import mindkét elszámolási területen a tervezettnél nagyobb lesz, ugyanakkor az export elsősorban a rubelelszámolású területen lehet kevesebb az előirányzottnál. Az áruforgalom egyenlege valószínűleg kedvezőtlenebb lesz az eredetileg becsültnél, bár az import második féléves ütemének mérséklődésével és az export megélénkülésével számolunk. Ez utóbbit a második félévben fokozódó ipari termeléstől és a számítotthoz képest kedvezőbb mezőgazdasági terméseredményektől reméljük. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása között jelentkező üzemeltetés tehát a külkereskedelmi áruforgalom egyenlegében fog lecsapódni. Mindez előtérbe helyezi a népgazdaságunk termelő szerkezetéből fakadó feszültségek számbavételét és a központi erőforrások fokozott igénybevételét az exportcélú fejlesztések arányának nö- velése érdekében. Az egyenleg kedvezőbbé tétele megkívánja, hogy a termelés felfutásával elsősorban az export értékesítés növekedjék. A külgazdasági egyensúly javításában tartós eredményt csak a kivitel érdekeit szolgáló intézkedésekkel lehet elérni és ezek közé az exportérdekeltség növelését is beleértem — mondotta befejezésül Kovács Gyula főosztályvezető. K. 1. r NEM LESZ SZTRÁJK -EMELKEDNEK AZ ÁRAK AZ AMERIKAI ACÉLIPARBAN Vasárnap éjjel megállapodás született az amerikai acélipari szakszervezet dolgozói és a kilenc legnagyobb fémipari társaság között, így, szinte az utolsó pillanatban, sikerült a munkaadóknak elhárítani a 350 000 dolgozót érintő sztrájkot. A régi kollektív szerződés július 31-én éjjel járt le, de érvényességét Nixon kérésére 24 órával meghoszszabbították. Szakszervezeti források szerint az elnök 48 órát kért, de a munkások képviselői csak 24 órás haladékba egyeztek bele. Az új megállapodást a 24. óra végén írták alá a következő három évre. Ez alatt az idő alatt az acélipari munkások mintegy 30 százalékos béremelést kapnak. A béremelés hatálya kiterjed a kisebb vállalatoknál alkalmazott mintegy 100 000 dolgozóra is. Megegyezés született a vasútnál is. Hétfőről keddre virradó éjszaka ismét megindulnak a vonatok azon a tíz vonalon, amelyeknek megbénulása az USA 25 államát érintette. Máris látszik két következménye annak, hogy az utolsó pillanatban sikerült megakadályozni az acélipari sztrájk kirobbanását. Az egyik következmény az árak emelkedése. Az U. S. Steel Corp. már bejelentette: bizonyos acéltermékei augusztus 5-től 8 százalékkal lesznek drágábbak, október 1-én és december 1-én pedig újabb cikkek árát emeli a cég. A Bethlehem Steel Corp. is jelezte, hogy fontolóra veszi termékei árának növelését. A másik egyenes következmény a tőzsdei árak növekedése a Wall Streeten. Különösen az acélipari részvények ára ment feljebb. (Reuter) A KÜLKERESKEDELMÜNK ELSŐ FÉLÉVI EREDMÉNYEIT értékeli munkatársunknak adott nyilatkozatában Kovács Gyula, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője. A forgalom főbb jellemzői, tendenciái, valamint az áruszerkezet ismertetése mellett a nyilatkozat kitér arra, milyen szerepet játszottak az elmúlt hónapokban a szabályozók. Foglalkozik az írás a külkereskedelmi forgalom várható alakulásával is. ♦ KEDVEZŐTLEN JELEK MUTATKOZNAK A SVÉD GAZDASÁGBAN. Svédországban a gazdasági tevékenység alábbhagyott, az ipar termelése stagnál, emelkednek az árak és az adók, csökken a megrendelésállomány, és háttérbe szorulnak a külső piacokon a svéd vállalatok. Mindezt tetézi, hogy a kormány és a magánszektor teljesen más eszközökkel szeretné a gazdaságot talpraállítani. ♦ A SZOVJETUNIÓ ÉS A KGST-országok közötti kereskedelem rohamosan fejlődött az elmúlt években, mind a mennyiségi növekedést, mind a kölcsönös szállítások összetételének minőségét tekintve. Az új ötéves tervidőszakra aláírt ,hosszú lejáratú egyezmények a gazdasági együttműködés és kereskedelem skálájának még nagyobb kiterjesztését, és árustruktúrájának javítását irányozza elő — írja a Vnyesnyaja Torgovlja című szovjet folyóirat. ♦ AZ NDK-NAK A TÖKÉSORSZÁGOKKAL folytatott kereskedelme a következő öt évben lassabban növekszik majd, mint az elmúlt esztendőkben — állapítja meg a Világsajtóból című rovatunkban közölt cikk. Megállapítását a közelmúltban közzé tett öt évre szóló külkereskedelmi adatokból meríti. Berlinben ugyanis azt tervezik, hogy a szocialista viszonylatban lebonyolított külkereskedelem 1975-ig a jelenlegi 72 százalékról 75 százalékra emelkedik. ♦ FORRADALMI TALÁLMÁNY A SÁNTHA-FÉLE HŐCSERÉLŐ. A találmány iránt külföldön is érdeklődnek. Ez hatalmas lehetőségeket rejt magában külkereskedelmünk számára. Nálunk többéve már senki sem foglalkozik a készülékkel. Nagy kár leszatlyan találmány licencét el kellene adni az érdeklődő tőkés cék valamelyikének, és e magyar találmányt külföldön gyártanák. * ♦ A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK KELL ELŐTÉRBE KERÜLNIE — ebben szabják meg a román fa-, cellulóz és papíripar főbb feladatait a következő tervidőszak irányelvei. Mindemellett fontos a fajlagos felhasználás csökkentése, ugyanis a kitermelt famennyiség állandóan csökken Romániában. LASSUL BELGIUM GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSE A belga gazdaság idei növekedése 4—4,5 százalékos lesz, s 1—1,5 százalékkal marad el a tavalyi 5,5 százalékos növekedéstől — jósolja az OECD hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése. E prognózist a belga külkereskedelem várható tendenciáira alapozta a Párizsban székelő szervezet, amely évenként közöl elemzéseket tagországairól. A belföldi kereslet Belgiumban valószínűleg kisebb mértékben növekszik, mint tavaly — folytatódik a jelentés. Ezzel egyidejűleg az ország gazdasági helyzetében rendkívül fontos helyet elfoglaló külkereskedelem kilátásai sem túlságosan reménytkeltőek :s a belga árucikkek iránti külföldi ke- reslet valószínűleg gyengül. A termelési költségek emelkedése minden bizonnyal felgyorsul és — legalábbis eddig — csekély exportösztönző ereje van az értéknövekedési adónak. A belföldi piac helyzetéről szólva a szervezet különösen az állóeszközberuházások iránti lanyha érdeklődést emeli ki. Ennek következtében idén a beruházások volumene nem változik tavalyhoz képest, az áremelkedés miatt viszont értékük 6 százalékkal emelkedik. Mindehhez hozzájárul a fogyasztói kereslet előre látható lanyhulása, főként a dráguló árak és a nagyobb takarékoskodási kedv következtében. A létfenntartási költségek az év első öt hónapjában 2,5 százalékkal emelkedtek, ebből azonban mintegy 1,8—2 százalékos emelkedés az adórendszerjanuár 1-én végrehajtott reformjának tudható be. Az infláció Belgiumban egyelőre nem annyira zabolátlan, mint más tagországokban, mivel komolyabb arányokban csak néhány hónap óta jelentkezik. Másrészt az áremelkedésekben az értéknövekedési adó bevezetésének jelentékeny szerepe volt, ez peegyszeri, meg nem ismétlődő té- Vélyezőnek fogható fel — mutat rá a jelentés. Az OECD szakértői ezután néhányjavaslatban férjüik ki, miként lehetne a belga gazdaság dinamizmusát helyre-álítani. rtAz eddigi takarékossági pol ttika t további enyhítését ajánlják a hazai kereslet élénkítésére. Meg kell akadályozni, hogy a gazdasági tevékenység növekedése elmaradjon a termelői kapacitások bővülésétől. Hosszabb lejáratban pedig Belgiumnak energikusabban kellene foglalkoznia a regionális gazdasági fejlődés kérdéseivel, különösen a déli megyékben, ahol az utóbbi tíz évben nem volt megnyugtató a gazdaság növekedési üteme. A továbbiakban az infrastruktúra szociális és gazdasági követelményeire hívják fel a belga gazdaságvezetés figyelmét az OECD szakértői. Mielőbb be kell fejezni a tervezési szervezetek kiépítését az országban — ajánlja befejezésül az OECD jelentése. Az IMF feltölti devizatartalékait HITELEGYEZMÉNY JUGOSZLÁVIÁVAL - A Nemzetközi Valuta Alap legutóbb összesen 135 millió dollár értékben, 14 tagország valutájával töltötte fel tartalékait, 113,7 millió dollár értékű aranyat, illetve 21,3 millió dollárnyi különleges lehívási jogot adott el a tagországok valutáiért. E tranzakciók mindenekelőtt nyugatnémet márka (30,9 millió dollár), japán jen (29,2 millió dollár), holland forint (21,2 millió dollár) vásárlására irányultak. Az újrafeltöltésben résztvevő országok — amennyiben résztvevői az SDR-rendszernek — választhattak, hogy arany helyett hasonló értékű SDR-t, „papíraranyat” fogadnak el valutájuk ellenértékeként. Az Alap nem hozta nyilvánosságra, melyik ország döntött az SDR mellett, mindössze anynyit közölt, hogy 3 tagállamról van szó. Az aranyat elfogadó országok között van Ausztria, Ausztrália, Belgium, Kanada, Finnország, Olaszország, Mexikó, Norvégia és Venezuela. Egy másik bejelentés szerint az IMF készenléti hitelmegállapodást írt alá a jugoszláv kormánnyal, mely lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia a következő 12 hónapban 83,5 millió dollárért konvertibilis valutákat vásároljon a szervezettől. E megállapodás a még februárban kötött hasonló egyezmény helyébe lép, amely 51,75 millió dollár lehívását tette lehetővé. A Párizsban kiadott közlemény megállapítja, hogy az utolsó másfél évben az árak és bérek emelkedtek Jugoszláviában és ez kedvezőtlenül hatott a fizetési mérlegre. Az 1970 végén elhatározott stabilizációs program jegyében értékelték le idén januárban 16,7 százalékkal a dinárt. A program azóta még jobban kibontakozott, s többek között célul tűzte ki a kereskedelem és a fizetési rendszer egyszerűsítését és liberalizálását — hangoztatja az IMF közleménye. A Nemzetközi Valuta Alapnál Jugoszlávia 207 millió dolláros kvótával rendelkezik — emlékeztet az AP hírügynökség. AZ OLASZ KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE Az olasz kormány jóváhagyta az 1972-re szóló költségvetés tervezetét. Mario Ferrari Aggradi kincstárügyi miniszter elmondotta, hogy az állami kiadásokat nagymértékben növelik a délvidék fejlesztésére, a lakásépítésre, az egészségügyi intézményekre és az egyetemek fenntartására fordított összegek emelése miatt. További összegek a stagnáló gazdaság talpraállítását hivatottak biztosítani. A betervezett deficit 2 billió 376 milliárd 800 millió líra, mintegy 500 milliárd lírával több, mint 1971-ben. A kiadások jövőre előreláthatólag 15 billió 695 milliárd 700 millió lírát tesznek ki, a bevételek ugyanakkor 13 billió 318 milliárd 900 millió lírát. Az idei költségvetéshez képest a kiadások növekedése 12 százalékos, a bevételeké pedig 10 százalékos. Az olasz fizetési mérleg júniusban 23 milliárd lírás deficitet mutat. Májusban a mérleg 65,5 milliárd felesleggel zárt, múlt év júniusában pedig 1 milliárd 300 millió lírás hiánnyal. Az 1971 júniusi deficitet a pénzügyi szakemberek részben azzal magyarázzák, hogy Olaszország 38 milliárd lírát fizetett a Közös Piac mezőgazdasági alapjába. 1971 első félévében a fizetési mérleg aktívuma 258 milliárd líra volt, szemben az 1970 hasonló időszakában regisztrált 359 milliárd 80 millió lírás hiánnyal. Olaszország arany- és valutatartalékai júniusban 3 billió 745 milliárd 900 millió lírát tettek ki a tavalyi 2 billió 645 milliárd 900 millió lírás összeggel szemben. (Reuter)