Világgazdaság, 1971. augusztus (3. évfolyam, 149/644-167/662. szám)

1971-08-03 / 149. (644.) szám

. A magyar külkereskedelem forgalma 1971 első félévében A külkereskedelem áruforgalma ez év első felében a múlt év azonos időszakához viszonyítva 13 százalékkal növekedett. Ezen belül az import mintegy 24 százalékkal nőtt, az export viszont csak a múlt évi szintet érte el. A második félévben várható forgalomalakulásról (az első félév részletes értékelése mellett), a tendeciákról, és a szabályozók szerepéről Kovács Gyulától, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjétől kértünk tá­jékoztatást. — Mik a főbb jellemzői, tendenciái az 1971. első félévi külkereskedelmi áruforgalomnak? — A tavaly észlelt jelenségek a kül­kereskedelmi áruforgalom dinamikus fejlődésében erre a félévre kiéleződtek. Megnőtt az import és az export üteme közötti eltérés. Dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter sajtótájékozta­tójában már ismertette a vonatkozó főbb adatokat, amelyek szerint az áru­forgalom az első félévben kereken 13 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Ezt a növekedést azonban a behozatal erőteljes — mintegy 24 százalékos — felgyorsulása idézte elő, ugyanakkor az export csak az elmúlt évi szintet érte el. Ez a fejlődés a tendenciákat ille­tően alapjában nem, de nagyságrende­ket illetően eltér a várakozásoktól. A külkereskedelemben tapasztalt jelensé­gek arra vezethetők vissza, hogy a ke­reslet — mind a személyi fogyasztás és termelőfelhasználás, mind pedig a felhalmozás területén — meghaladta a hazai termelést. Az okok között szerepel, hogy meg­nőttek a minőségi követelmények és majd minden termelő területen előtér­be kerültek a magasabb feldolgozott­sági fokot képviselő félkésztermékek iránt az igények. A beruházásokban egyrészt a műszaki-technikai követel­mények növekedése, másrészt a belépé­sek késése is az importkeresletet emelte. Az elmúlt évi forgalomhoz képest csu­pán a rubelelszámolású külkereskede­lemben haladta meg a kivitel a tavalyi volument.­­ A forgalom fejlődésének okai között mi­lyen szerepet játszott a szabályozás? — A közvetlenül érvényesülő szabá­lyozók hatását ma még meglehetősen nehéz megbecsülni. A módosított sza­bályozókkal olyan érdekeltségi viszo­nyokat kívántunk kialakítani, amelyek megfelelően biztosítják a termelő vál­lalatok exportorientáltságát. De az ex­portra és az importra a belső népgaz­dasági folyamatok is meghatározó jel­legűek és a külső piaci változások ha­tása is alapvető. Nyilvánvaló, hogy az első hat hónapban a szabályozók foko­zó hatása hamarabb éreztette eredmé­nyét a gazdaságtalan exporttermelés mérséklésében, mint ahogy az ösztön­zés a gazdaságos kivitel felfutását meg­gyorsíthatta. Ezenkívül az első félév­ben kialakult jelenségeket — minde­nekelőtt a behozatali keresletet befo­lyásoló vállalati jövedelmek tekinteté­ben — még az elmúlt évben kialakult helyzet továbbgyűrűző hatásának is tulajdoníthatjuk. Havonta vizsgálva az áruforgalom alakulását, azt látjuk, hogy bár az im­port júniusban az április—május havi­hoz képest mind a két fő elszámolási területen erősen megnőtt, mégis az ex­port utolsó három hónapban lassan fo­kozódó ütemnövekedése azt eredmé­nyezte, hogy a június havi egyenleg kedvezőbb volt, mint a korábbi hóna­pok bármelyikében. A rubelelszámolású területeken pedig közel kiegyenlített mérleget eredményezett. Ezzel termé­szetesen nem azt akarom mondani, hogy az export és az import aránya júniusban már teljesen megnyugtató kilátásokkal kecsegtetett. Az egyensú­lyi probléma fő oka azonban nem ma­gában a külkereskedelemben, hanem a termelés és felhasználás egymástól eltérő alakulásában keresendő.­­ A forgalom áruszerkezetét és viszony­lati összetételét mi jellemezte? — A szocialista országokkal folyta­tott külkeresekdelemben tovább tartott a feldolgozóipari termékek behozatalá­nak növekedése. A növekvő importnak több mint 70 százalékát gépek és be­rendezések, valamint ipari fogyasztási cikkek képviselik. Gépekből és beren­dezésekből tavalyhoz viszonyítva többet hoztunk be. Elsősorban tehergépkocsit, mezőgazdasági gépet és berendezéseket, építőipari és építőanyagipari gépeket, bányaipari berendezéseket. De az ipari fogyasztási cikkek behozatala is első­sorban a gépjellegű termékek miatt nö­vekedett. A legnagyobb mértékben sze­mélyautó-behozatalunk emelkedett: a tavalyi első féléves 16 400 darabbal szemben, ez év első felében mintegy 26 ezer darabot importáltunk. A rubel­­elszámolású területeken kialakult mér­leghiánynak is majdnem a felét a ki­ugróan megnőtt gépbehozatal és a stag­náló gépexport magyarázza. Erősen megemelkedett az alkatrészek behoza­tala is: a növekedés mintegy 41 száza­lékos. Szocialista exportunkon belül a fogyasztási iparcikkek kivitele haladta csak meg a tavalyi szintet. Mindezek­­ eredményeként a rubelelszámolású vi­szonylatból származó behozatal több mint 27 százalékkal haladta meg a ta­valyit, exportunk pedig kereken 5 szá­zalékkal nagyobb az elmúlt évinél. A szocialista országokkal kötött árucsere­­forgalmi megállapodásaink első félévi teljesítése is mutatja, hogy a mérleg alakulásának legfőbb oka az export időarányosnál kedvezőtlenebb fejlődése, és ez a második félév megnövekedett feladataira utal. (Az első félévben az import-előirányzatoknak több mint felét, a kiviteli kontingenseknek kere­ken 40 százalékát teljesítettük, elsősor­ban a szovjet, NDK és csehszlovák vi­szonylatokban.) Tendenciájában hasonló a jelenség a dollárviszonylatú kivitelben is. Az energiahordozók, a különféle anyagok és félgyártmányok, valamint az élelmi­szergazdaság termékeinek ez évi ex­portja nem érte el a tavalyi első fél­évit, ezért a gépek és fogyasztási ipar­cikkek részaránya a tavalyi 23,5 szá­zalékról 28 százalékra emelkedett. Autóbuszexportunk több mint 300 da­rabbal volt magasabb az előző évihez képest. De jelentős volt kivitelünk komplett berendezésekből, gyógyászati felszerelésekből és híradástechnikai termékekből is. A könnyűipari fogyasz­tási cikkek kivitele viszont csak 2 szá­zalékkal növekedett. Az anyagkivitel legnagyobb mértékű csökkenését a ko­hászati termékek exportjának mérsék­lődése okozta: kevesebb vaskohászati cikket adtunk el a külső piaci árcsök­kenés következtében, alacsonyabb egy­ségárakon. A dollárelszámolású külkereskedelem 12 százalékkal forgalmazott többet a tavalyi azonos időszakhoz képest, ezen belül a kivitel kereken 4 százalékkal volt kevesebb a tavalyinál, míg a be­hozatal több mint 24 százalékkal meg­haladja azt. Az import emelkedése első­sorban az anyagok és félgyártmányok árucsoportja tipp következett be. A leg­jelentősebb emelkedést (32 százalék) a vegyipari anyagok kategóriája mutatja. De sokkal többet importálunk nyers­­gumiból, gumiabroncsból, gyógyszer­­ipari termékekből és ezek alapanya­gaiból is. A kohászati termékek import­jának emelkedését a­­ bányászat, az építőipar, a járműprogram, a gáz- és oljaprogram igényeinek emelkedése magyarázza. Mintegy 63 százalékkal volt nagyobb a gépek és berendezések behozatala is 1971 első félévében. (Építő­gépek, építőipari felszerelések, vasúti vagonok, tehergépkocsik, elektromoto­rok, ügyviteltechnikai berendezések és műszerek.) Mezőgazdasági gépekből 80 millió devizaforinttal importáltunk töb­bet, mint tavaly ilyenkor, és a fogyasz­tási iparcikkek tőkés behozatalának növekménye is meghaladta a 100 millió devizaforintot. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből csökkent a behozatal, bár az idei kedvező serté­­hústermelés miatt kieső sertéshúsiim­­portot majdnem kiegyenlítette a takar­mánygabona, a cukor, a vaj, a szesz és a bor többletimportja. A feldolgozó­­ipari termékek behozatalának gyor­sabb növekedése következtében a gé­pek és az ipari fogyasztási cikkek rész­aránya a tavalyi első félévi 16 szá­zalékról 20 százalékra emelkedett. Az élelmiszergazdasági termékek aránya ezzel szemben 27­­százalékról 21 száza­lékra mérséklődött. — Mit várhatunk a külkereskedelmi for­galom ez évi további alakulásától? — A számszerű alakulás még az első félévi tényszámok ismeretében is csak óvatosan becsülhető meg, a tendenciák azonban világosak. Az import mindkét elszámolási területen a tervezettnél na­gyobb lesz, ugyanakkor az export első­sorban a rubelelszámolású területen le­het kevesebb az előirányzottnál. Az áruforgalom egyenlege valószínűleg kedvezőtlenebb lesz az eredetileg be­csültnél, bár az import második féléves ütemének mérséklődésével és az ex­port megélénkülésével számolunk. Ez utóbbit a második félévben fokozódó ipari termeléstől és a számítotthoz ké­pest kedvezőbb mezőgazdasági termés­­eredményektől reméljük. A nemzeti jö­vedelem termelése és felhasználása kö­zött jelentkező üzemeltetés tehát a kül­kereskedelmi áruforgalom egyenlegé­ben fog lecsapódni. Mindez előtérbe helyezi a népgazda­ságunk termelő szerkezetéből fakadó feszültségek számbavételét és a központi erőforrások fokozott igénybevételét az exportcélú fejlesztések arányának nö-­ velése érdekében. Az egyenleg kedve­zőbbé tétele megkívánja, hogy a ter­melés felfutásával elsősorban az export értékesítés növekedjék. A külgazdasági egyensúly javításában tartós eredményt csak a kivitel érdekeit szolgáló intéz­kedésekkel lehet elérni és ezek közé az exportérdekeltség növelését is bele­értem — mondotta befejezésül Kovács Gyula főosztályvezető. K. 1. r NEM LESZ SZTRÁJK -EMELKEDNEK AZ ÁRAK AZ AMERIKAI ACÉLIPARBAN Vasárnap éjjel megállapodás szüle­tett az amerikai acélipari szakszervezet dolgozói és a kilenc legnagyobb fém­ipari társaság között, így, szinte az utolsó pillanatban, sikerült a munka­adóknak elhárítani a 350 000 dolgozót érintő sztrájkot. A régi kollektív szerződés július 31-én éjjel járt le, de érvényességét Nixon kérésére 24 órával meghosz­­szabbították. Szakszervezeti források szerint az elnök 48 órát kért, de a munkások képviselői csak 24 órás ha­ladékba egyeztek bele. Az új megálla­podást a 24. óra végén írták alá a kö­vetkező három évre. Ez alatt az idő alatt az acélipari munkások mintegy 30 százalékos béremelést kapnak. A béremelés hatálya kiterjed a kisebb vállalatoknál alkalmazott mintegy 100 000 dolgozóra is. Megegyezés született a vasútnál is. Hétfőről keddre virradó éjszaka ismét megindulnak a vonatok azon a tíz vo­nalon, amelyeknek megbénulása az USA 25 államát érintette. Máris látszik két következménye an­nak, hogy az utolsó pillanatban sike­rült megakadályozni az acélipari sztrájk kirobbanását. Az egyik követ­kezmény az árak emelkedése. Az U. S. Steel Corp. már bejelentette: bizonyos acéltermékei augusztus 5-től 8 száza­lékkal lesznek drágábbak, október 1-én és december 1-én pedig újabb cikkek árát emeli a cég. A Bethlehem Steel Corp. is jelezte, hogy fontolóra veszi termékei árának növelését. A másik egyenes következmény a tőzsdei árak növekedése a Wall Streeten. Különösen az acélipari részvények ára ment fel­jebb. (Reuter) A KÜLKERESKEDELMÜNK ELSŐ FÉLÉVI EREDMÉNYEIT értékeli munkatársunknak adott nyilatkozatában Kovács Gyula, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosztályvezetője. A forgalom főbb jellemzői, tendenciái, valamint az áruszerkezet ismertetése mellett a nyilatkozat kitér arra, milyen szerepet játszottak az elmúlt hónapokban a szabá­lyozók. Foglalkozik az írás a külkereskedelmi forgalom várható alaku­lásával is. ♦ KEDVEZŐTLEN JELEK MUTATKOZNAK A SVÉD GAZDASÁG­BAN. Svédországban a gazdasági tevékenység alábbhagyott, az ipar termelése stagnál, emelkednek az árak és az adók, csökken a meg­rendelésállomány, és háttérbe szorulnak a külső piacokon a svéd vál­lalatok. Mindezt tetézi, hogy a kormány és a magánszektor teljesen más eszközökkel szeretné a gazdaságot talpraállítani. ♦ A SZOVJETUNIÓ ÉS A KGST-országok közötti kereskedelem roha­mosan fejlődött az elmúlt években, mind a mennyiségi növekedést, mind a kölcsönös szállítások összetételének minőségét tekintve. Az új ötéves tervidőszakra aláírt ,hosszú lejáratú egyezmények a gazdasági együttműködés és kereskedelem skálájának még nagyobb kiterjesz­tését, és árustruktúrájának javítását irányozza elő — írja a Vnyesnyaja Torgovlja című szovjet folyóirat. ♦ AZ NDK-NAK A TÖKÉSORSZÁGOKKAL folytatott kereskedelme a következő öt évben lassabban növekszik majd, mint az elmúlt eszten­dőkben — állapítja meg a Világsajtóból című rovatunkban közölt cikk. Megállapítását a közelmúltban közzé tett öt évre szóló külkereskedelmi adatokból meríti. Berlinben ugyanis azt tervezik, hogy a szocialista viszonylatban lebonyolított külkereskedelem 1975-ig a jelenlegi 72 szá­zalékról 75 százalékra emelkedik. ♦ FORRADALMI TALÁLMÁNY A SÁNTHA-FÉLE HŐCSERÉLŐ. A ta­lálmány iránt külföldön is érdeklődnek. Ez hatalmas lehetőségeket rejt magában külkereskedelmünk számára. Nálunk töb­b­­éve már senki sem foglalkozik a készülékkel. Nagy kár leszatlya­n találmány licencét el kellene adni az érdeklődő tőkés c­ék valamelyikének, és e magyar találmányt külföldön gyártanák. * ♦ A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁNAK KELL ELŐTÉRBE KERÜLNIE — ebben szabják meg a román fa-, cellulóz és papíripar főbb feladatait a következő tervidőszak irányelvei. Mindemellett fontos a fajlagos felhasználás csökkentése, ugyanis a kitermelt famennyiség állandóan csökken Romániában. LASSUL BELGIUM GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSE A belga gazdaság idei növekedése 4—4,5 százalékos lesz, s 1—1,5 száza­lékkal marad el a tavalyi 5,5 száza­lékos növekedéstől — jósolja az OECD hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése. E prognózist a belga külkereskede­lem várható tendenciáira alapozta a Párizsban székelő szervezet, amely évenként közöl elemzéseket tagorszá­gairól. A belföldi kereslet Belgiumban valószínűleg kisebb mértékben növek­szik, mint tavaly — folytatódik a je­lentés. Ezzel egyidejűleg az ország gazdasági helyzetében rendkívül fontos helyet elfoglaló külkereskedelem ki­látásai sem túlságosan reménytkeltőek :s a belga árucikkek iránti külföldi ke-­­ reslet valószínűleg gyengül. A termelési költségek emelkedése minden bizonnyal felgyorsul és — leg­alábbis eddig — csekély exportösztönző ereje van az értéknövekedési adónak. A belföldi piac helyzetéről szólva a szervezet különösen az állóeszköz­beruházások iránti lanyha érdeklődést emeli ki. Ennek következtében idén a beruházások volumene nem változik tavalyhoz képest, az áremelkedés miatt viszont értékük 6 százalékkal emelke­dik. Mindehhez hozzájárul a fogyasztói kereslet előre látható lanyhulása, fő­ként a dráguló árak és a nagyobb ta­­karékoskodási kedv következtében. A létfenntartási költségek az év első öt hónapjában 2,5 százalékkal emelked­tek, ebből azonban mintegy 1,8—2 szá­zalékos emelkedés az adórendszer­­ja­nuár 1-én végrehajtott reformjának tudható be. Az infláció Belgiumban egyelőre nem annyira zabolátlan, mint más tagországokban, mivel komolyabb arányokban csak néhány hónap óta je­lentkezik. Másrészt az áremelkedések­ben az értéknövekedési adó bevezeté­sének jelentékeny szerepe volt, ez pe­­egyszeri, meg nem ismétlődő té- Vélyezőnek fogható fel — mutat rá a je­­­­lentés. Az OECD szakértői ezután néhány­­javaslatban férj­üik ki, miként lehetne a­­ belga gazdaság dinamizmusát helyre-­­álítani. rtAz eddigi takarékossági pol ttik­a t további enyhítését ajánlják a ha­zai kereslet élénkítésére. Meg kell aka­dályozni, hogy a gazdasági tevékeny­ség növekedése elmaradjon a termelői kapacitások bővülésétől. Hosszabb le­járatban pedig Belgiumnak energiku­­sabban kellene foglalkoznia a regioná­lis gazdasági fejlődés kérdéseivel, kü­lönösen a déli megyékben, ahol az utóbbi tíz évben nem volt megnyugtató a gazdaság növekedési üteme. A továbbiakban az infrastruktúra szociális és gazdasági követelményeire hívják fel a belga gazdaságvezetés fi­gyelmét az OECD szakértői. Mielőbb be kell fejezni a tervezési szervezetek kiépítését az országban — ajánlja be­fejezésül az OECD jelentése. Az IMF feltölti devizatartalékait HITELEGYEZMÉNY JUGOSZLÁVIÁVAL -­­ A Nemzetközi Valuta Alap legutóbb összesen 135 millió dollár értékben, 14 tagország valutájával töltötte fel tar­talékait, 113,7 millió dollár értékű ara­nyat, illetve 21,3 millió dollárnyi kü­lönleges lehívási jogot adott el a tag­országok valutáiért. E tranzakciók mindenekelőtt nyugat­német márka (30,9 millió dollár), japán jen (29,2 millió dollár), holland forint (21,2 millió dollár) vásárlására irányul­tak. Az újrafeltöltésben résztvevő or­szágok — amennyiben résztvevői az SDR-rendszernek — választhattak, hogy arany helyett hasonló értékű SDR-t, „papíraranyat” fogadnak el va­lutájuk ellenértékeként. Az Alap nem hozta nyilvánosságra, melyik ország döntött az SDR mellett, mindössze any­­nyit közölt, hogy 3 tagállamról van szó. Az aranyat elfogadó országok között van Ausztria, Ausztrália, Belgium, Ka­nada, Finnország, Olaszország, Mexikó, Norvégia és Venezuela.­­ Egy másik bejelentés szerint az IMF készenléti hitelmegállapodást írt alá a­­ jugoszláv kormánnyal, mely lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia a következő 12 hónapban 83,5 millió dollárért konver­tibilis valutákat vásároljon a szerve­zettől. E megállapodás a még február­ban kötött hasonló egyezmény helyébe lép, amely 51,75 millió dollár lehívását tette lehetővé. A Párizsban kiadott közlemény meg­állapítja, hogy az utolsó másfél évben az árak és bérek emelkedtek Jugoszlá­viában és ez kedvezőtlenül hatott a fi­zetési mérlegre. Az 1970 végén elhatá­rozott stabilizációs program jegyében értékelték le idén januárban 16,7 szá­zalékkal a dinárt. A program azóta még jobban kibontakozott, s többek között célul tűzte ki a kereskedelem és a fize­tési rendszer egyszerűsítését és liberali­zálását — hangoztatja az IMF közle­ménye. A Nemzetközi Valuta Alapnál Jugo­szlávia 207 millió dolláros kvótával rendelkezik — emlékeztet az AP hír­­ügynökség. AZ OLASZ KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETE Az olasz kormány jóváhagyta az 1972-re szóló költségvetés tervezetét. Mario Ferrari Aggradi kincstárügyi mi­niszter elmondotta, hogy az állami ki­adásokat nagymértékben növelik a dél­vidék fejlesztésére, a lakásépítésre, az egészségügyi intézményekre és az egye­temek fenntartására fordított összegek emelése miatt. További összegek a stag­náló gazdaság talpraállítását hivatot­tak biztosítani. A betervezett deficit 2 billió 376 milliárd 800 millió líra, mintegy 500 milliárd lírával több, mint 1971-ben. A kiadások jövőre előrelát­hatólag 15 billió 695 milliárd 700 millió lírát tesznek ki, a bevételek ugyan­akkor 13 billió 318 milliárd 900 millió lírát. Az idei költségvetéshez képest a kiadások növekedése 12 százalékos, a bevételeké pedig 10 százalékos. Az olasz fizetési mérleg júniusban 23 milliárd lírás deficitet mutat. Má­jusban a mérleg 65,5 milliárd felesleg­gel zárt, múlt év júniusában pedig 1 milliárd 300 millió lírás hiánnyal. Az 1971 júniusi deficitet a pénzügyi szak­emberek részben azzal magyarázzák, hogy Olaszország 38 milliárd lírát fize­tett a Közös Piac mezőgazdasági alap­jába. 1971 első félévében a fizetési mérleg aktívuma 258 milliárd líra volt, szemben az 1970 hasonló időszakában regisztrált 359 milliárd 80 millió lírás hiánnyal. Olaszország arany- és valutatartalé­kai júniusban 3 billió 745 milliárd 900 millió lírát tettek ki a tavalyi 2 billió 645 milliárd 900 millió lírás összeggel szemben. (Reuter)

Next