Világgazdaság, 1971. október (3. évfolyam, 190/685-211/706. szám)

1971-10-01 / 190. (685.) szám

VÁLSÁGJELENSÉGEK AZ OLASZ GAZDASÁGBAN Az olasz gazdasági élet a háború utáni legnagyobb pangását szenvedi — írja a Financial Times. A stagnálás az ipar minden területére kiterjed. Az olasz ipar napi átlagos kibocsátása augusztusban 6,7 százalékkal alacso­nyabb volt, mint a megelőző év hasonló hónapjában. 1971 augusztus végéig a termelés 3,5 százalékkal esett az 1970-es érték alá. A munkabeszüntetések az év első felében összesen 15 millió munka­óra-kiesést okoztak. Pusztán a fizetési mérleg helyzete tűnik biztatóbbnak. Ez év hét hónapjában — a Reuter jelen­tése szerint­­ 610 millió 300 ezer dol­lár többlet mutatkozott az előző év hasonló időszakának 581 900 000 dollá­ros hiányához képest. Hivatalos körökben a gazdasági pan­gás legfőbb okának a munkabeszünte­téseket jelölik meg. A termelés nor­mális menetét akadályozó másik té­nyező a hiányzások ugrásszerű növeke­dése. 1970-ben ezt leginkább az autóipar sínylette meg. Például a FIAT eseté­ben a futószalagoknál dolgozó munká­sok hiányzási aránya 12,5 százalék volt, míg három évvel ezelőtt csak 4 száza­lék. Munkaerőben kifejezve ez azt je­lenti, hogy munkanaponként átlagban 18 ezer FIAT-munkás nem dolgozott. A szomorú kép ellenére Colombo miniszterelnök optimista. A terme­lés fellendítésének legfontosabb kö­vetelménye — mondotta augusztusban a nemzet helyzetéről tartott tízezer sza­vas beszédében — a bizalom helyre­­állítása. A bizalom légkörének megteremtése érdekében a kormány nagyarányú re­formokat helyezett kilátásba. A re­formjavaslatok kiterjednek az adózás­ra, a lakásépítésre, az egészségügyre és az egyetemi oktatásra. Elfogadásukért a parlamentben foggal-körömmel folyik a harc. Legfontosabb a kormány által kez­deményezett reformjavaslat az adózási rendszert érinti. Az ország a legforra­dalmibb adórendszer bevezetése előtt áll. A szenátus már augusztus 7-én el­fogadta a törvényjavaslatot és való­színűleg a képviselőház is megszavazza. A törvény, amely január 1-én lép élet­be, több tucat eddigi adófajta helyett modern progresszív személyi adózást vezet be. A kormány másik fő célja a déli területek fejlesztése. Már jó ideje adó­­kedvezményekkel csalogatják a vállal­kozókat ebbe a térségbe, de most min­den eddiginél kedvezőbb feltételeket kívánnak biztosítani. A vállalatok élnek a lehetőségekkel. Például a FIAT 13 új üzemet kíván létesíteni Délen, 20 ezer munkahellyel. A Pirelli és az Olivetti is új gyárat épít. Az állam nemcsak közvetett, ha­nem közvetlen módon is felkarolja a déli területek fejlesztését. Az olasz kép­viselőház e héten jóváhagyott törvénye értelmében az állam a következő öt évben mintegy 11,5 milliárd dollárt költ a Dél iparosítására. AZ IRAKI FÖLDREFORM ÚJABB LÉPÉSE Irak kormánya széles körű mezőgaz­dasági fejlesztési programot valósít meg és ezen belül most hozzálátott a kollektív gazdaságok megalapozásához. Eddig körülbelül ezer egyetemi, vagy más magas végzettségű szakember jelentette ki: készek arra, hogy a kor­mányt ebben a munkában támogassák. Bagdad közelében megalakították az első parasztszövetkezetet, amelyben mezőgazdasági és műszaki szakembe­rek is részt vesznek és amely korszerű felszereléssel kollektív gazdaságot épít ki. A kormánynak az a terve, hogy visz­­szahozza a mezőgazdaságba azokat a parasztokat, akik a régebbi szabályo­zásokon alapuló mezőgazdasági politika következtében otthagyták a földjüket. Az ország terveiben ennek a kampány­nak a támogatására nagy összegeket irányoztak elő, az előkészítő munka két éve folyik és arra irányul, hogy meg­határozott ütemben a mezőgazdasági szövetkezeteket kollektív gazdaságokká fejlesszék tovább. Kidolgozzák a mun­kaszervezés, a termékelosztás és a bér­fizetés alapelveit. Azt remélik, hogy ezek az intézkedések a falusi fiatalok nyugtalanságának és munkanélkülisé­gének gátat fognak vetni és a parlagon heverő energiákat a gazdasági források jobb hasznosításra tudják felhasználni. A most megalakult első kollektív gazdaság irányítására egy egyetemi tanár vállalkozott, aki ennek érdeké­ben tanári katedrájáról is lemondott. Az államelnök, a különböző tárcák és egyéb hatóságok az új gazdaság mun­káját messzemenően segítik, de támo­gatást nyújtanak a magán- és állami szervek, valamint a bankok is. Kimon­dották többek között, hogy a kötelező katonai szolgálat alól mentesek mind­azok, akik tagjai a kollektív gazdasá­goknak, továbbá azok a diákok, akik tanulmányaik elvégzése után a mező­­gazdasági szövetkezetekben vállalnak munkát. Az új gazdaságban eddig nem ter­mesztett növényfajtákat ültetnek, mint például szójababot, földimogyorót és babot. A kollektív gazdaság tagjai első évben fejenként legalább 1500 dinár jövedelemre számítanak (1 dinár , 1,16 font sterling). A jövedelem 90 százalé­kát szét akarják osztani egymás között, 5 százalékát tartalékolják, 5 százalékát pedig a közös alapba helyezik. (Reuter) • • Tunéziai küldöttség utazott a gazda­sági államtitkár vezetésével Nyugat- Németországba. A delegáció tárgyaláso­kat folytat majd a tunéziai befekteté­sekben érdekelt nyugatnémet vállala­tokkal, valamint találkozik az ország gazdasági életének vezetőivel. • A skót halászok szövetsége felszólí­totta a brit kormányt, alkalmazzon szankciókat Izland ellen, ha továbbra is ragaszkodik a kizárólagos halászati zónának 80 kilométerre való kiterjeszté­séhez. Az augusztusi árindex Francia­­országban 0,4 százalékkal emelkedett. Ez csalódást jelent a francia gazdasági élet irányítóinak, mivel az árak augusz­tusban általában csak nagyon keveset emelkedtek. • Ismét növelte a brüsszeli bizottság az egyes valuták árfolyamának szabad­­dá tétele miatt alkalmazott lebegési agrárilletéket. Az illeték a márka ese­tében 8,2 százalékról 9,4 százalékra, a belga és a luxemburgi franknál, vala­mint a holland forintnál 5,1 százalékról 6,5 százalékra emelkedett. Nagy-Britanniában a sztrájkok kö­vetkeztében 1971 augusztus végéig 11 millió 661 ezer munkanap ment veszen­dőbe. Ez a legnagyobb ilyen szám 1926 óta. • Ali Nasszer Mohammed dél-jemeni miniszterelnök delegáció élén Moszkvá­ba érkezett, ahol megvitatja a szovjet fejlesztési segély kérdéseit. 4. Ideiglenesen leállította tevékenysé­gét importalkatrészek hiányában a Phi­lips algériai leányvállalata. A vállalat szerint a lépésre azért volt szükség, mi­vel nehézségek merültek fel a hatósá­goktól szükséges importengedélyek be­szerzésénél. • Razak malaysiai miniszterelnök bulgáriai meghívást fogadott el. A lá­togatás időpontját később közlik. • Hollandiában a földgázfogyasztás ez év első felében 21 milliárd köbmétert tett ki, ami az előző év hasonló idő­szakához képest 35 százalékos növe­kedést jelent. • Az angol autógyártó ipar augusztus­ban 24 százalékkal több gépkocsit állí­tott elő, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Az ebben a hónapban gyár­tott 119 ezer személygépkocsiból 50 ezer kivitelre került. A tavaly augusztusban exportált gépkocsik száma 39 ezer volt. AW® JCIENTI • Olaszországban jelenleg 1 millió 62 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, 25 százalékkal többet mint tavaly. • Irak és Szíria megállapodott a dél­iraki olajmezők és a földközi-tengeri kikötők között létesítendő olajvezetékre vonatkozó terv végrehajtásának első szakaszában. A megállapodásra az iraki olajipari tervezési és építési igazgatóság vezérigazgatójának egyhetes Szíriai lá­togatása nyomán került sor. • Az angol hajóépítő ipar 80 ezer dol­gozóját tömörítő szakszervezet 40 szá­zalékos béremeléseket követel. Ez 700 millió fonttal növelné meg a bérkifize­tések nagyságát. • A Szovjetunió 1972-ben több mint 43 ezer személygépkocsit, valamint 6500 tehergépkocsit szállít Bulgáriának a plovdivi nemzetközi vásáron kötött szerződés értelmében. • A román kereskedelmi kamara elnö­kének vezetésével kereskedelmi kül­döttség utazott egyes délkelet-ázsiai or­szágokba. A delegáció tárgyal , majd Malaysia, Thaiföld, Singapore és Indo­nézia gazdasági vezetőivel Románia és a felsorolt országok gazdasági kapcsola­tainak fejlesztéséről.­­ A világ eddigi legnagyobb transzfor­mátorát készítette el a BBC cég nenn­­heimi üzeme. Az amerikai megrende­lésre gyártott transzformátor teljesítmé­nye megfelel egy 750 ezer lakosú város ellátásához elegendő elektromos ener­giának. • Az NSZK-ban augusztus végéig 100 ezerrel nőtt a nyilvántartásba vett gép­kocsik száma 1971 első nyolc hónapjá­ban az elmúlt év hasonló időszakához képest és elérte az 1 millió 560 ezret. • A bolgár—belga gazdasági vegyes bizottság Szófiában megtanítota negye­dik ülésszakát. A bizottság ipari mun­kacsoportja javaslatot tett az együtt­működés továbbfejlesztésére, mindenek­előtt a gépipar, a vegyipar, a kohászat és a könnyűipar területén. Abban is megállapodtak, hogy Brüsszelben bol­gár tudományos és műszaki hetet ren­deznek. A Comalco Ltd. 3 százalékkal emeli egyes alumínium-félkésztermékének az árát. «■» A Moscow Narodny Bank fiókot nyitott Quebecben. Az intézmény a szovjet—kanadai árucserét könnyíti majd meg. ­l 1971. OKTÓBER 1. Chile államosítja a telefontársaságot A chilei kormány átvette az ország telefontársaságát, amelyet eddig 70 szá­zalékban az amerikai International Te­lephone and Telegraph Corporation tu­lajdonában volt. A vállalat élére a ha­tóságok kormánybiztost neveztek ki. Az ITT a santiagói bejelentés után azon­nali tiltakozott a döntés ellen, hangsú­lyozva, hogy a vállalat 153 millió dol­lárt fektetett a chilei távbeszélőtársa­ság vállalkozásaiba. Ebből 100 millió dollárt garantált az OPIC, a magánbe­fektetéseket ösztönző amerikai szerve­zet. Az ITT 50 évre szóló koncessziós megállapodást kötött korábban Chilé­vel és reméli — mondotta a vállalat szóvivője —, hogy a kártérítés méltá­nyos lesz. (Reuter) Svájc és Nixon gazdasági intézkedései Tudósítónktól: Svájc gazdasági köreit érzékenyen érinti az USA 10 százalékos import­adója. Igaz, hogy Svájc exportjának mindössze 9 százaléka irányul az USA- ba, bizonyos iparágak azonban nagy­mértékben az amerikai piacra épültek, így az óraipar 20, a gépalkatrészek 16, a gyógyszeripar 15, a sajtipar 12, a cso­koládéipar 12, a cipőipar termékeinek pedig több mint 30 százaléka az USA- ba irányult. E cikkeknek nem könnyű egyik napról a másikra új piacot ta­lálni, mivel nem alapvető fontosságúak és ma egyáltalában nem tekinthetők „keményeknek”. Az USA-ba irányuló svájci export egy részét nemcsak a 10 százalékos im­­portadó sújtja. Nixon elnök másik el­gondolása szerint 10 százalék adóked­vezményben részesül az az amerikai vállalkozás, amely új beruházásait nem külföldről eszközli, hanem amerikai forrásból hozza létre. Amennyiben a kongresszus ezt az intézkedést magáévá teszi, úgy a svájci gép-, műszer- és fémfeldolgozóipar, amely összexportjá­nak 10 százaléka az USA-ba jut, még nehezebb helyzetbe kerülne. A svájci gazdasági élet érintett terü­letei Nixon bejelentése óta mozgásban vannak. A napokban Bernben ülést tar­tottak az óraipar vezetői. Megállapítot­ták, hogy a 10 százalékos importadó sújtja a márkás órákat, míg a tömeg­órákat, melyeket az amerikai kereskedő neve alatt adnak el, nem a pótadó, ha­nem az árbefagyasztás érinti. A Koreai NDK első szerződése Malaysiával Kereskedelmi szerződés jött létre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Malaysia között. Kuala Lumpurban tartózkodik a Koreai NDK első, nem hivatalos kereskedelmi küldöttsége, amely most megállapodást kötött a Pernas állami tulajdonban levő malay­siai vállalattal. A szerződés értelmében a Koreai NDK néhány ezer tonna gu­mit vásárol közvetlenül a délkelet­ázsiai országtól. A gumi pontos meny­­nyiségét és típusát azonban nem tették közzé. Malaysia cserébe elektrolitikus horgonyt szerez be a Koreai NDK-tól. (Reuter) Az Euratom pénzügyi programja A Közös Piac bizottsága 245 millió dollárt irányzott elő az Euratom kuta­tási programjának végrehajtására a kö­vetkező három évben — jelenti jól tá­jékozott brüsszeli forrásokból a Reuter. Az Euratomot pénzügyileg mint „bete­geskedő” szervezetet ismerik. Pénzügyi alapját eddig évente újították fel, a mostani hároméves pénzügyi program­mal viszont a hosszú távú kutatási ter­vek kivitelezésének megkönnyítését akarják elősegíteni. Az időszakot ere­detileg hosszabbra tervezték, de Anglia 1973-ban várható csatlakozása miatt háromévesben korlátozták. Az összegből 145 millió dollárt az Euratom kutató központjainak juttat­nak. A maradék 100 millió dollárból vi­szont a szervezet „indirekt akcióit” fi­nanszírozzák. Ezek olyan tervek, ame­lyeknek pénzügyi részét az Euratom biztosítja, de az egyes országok labora­tóriumaiban kivitelezik. A brüsszeli bizottság javasolta az Euratom Essor nevű nehézvízreaktorá­nak (Ispra, Olaszország) bezárását is. A 80 millió dollárból létrehozott reaktor szerepet játszott a közösség nehézvíz­kutató programjában, amely 1969-ben fejeződött be. Voltak olyan tervek, hogy az Essort átalakítják, de senki nem mutatott ez iránt érdeklődést. (Reuter) Olasz-egyiptomi megállapodás Szidki, az EAK miniszterelnök-he­lyettese és Wali olajügyi miniszter csü­törtökön Rómába érkezett, ahol tárgya­lásokat folytat Zagari olasz külkereske­delmi miniszterrel. A tárgyalások so­rán írják alá a két ország közötti meg­állapodást, amelynek értelmében Olasz­ország 35 millió dolláros részesedést vállal a Szuez és Alexandria között épülő vezeték finanszírozásában. (Reu­ter) VILAGGAZDASAG Gazdaságfejlesztési tervek Kenyában Tudósítónktól: Kenya 1970—74-es terve a bruttó ha­zai termék 6—8 százalékos emelkedését írja elő. A cél elérése reálisnak látszik. A gazdaság fejlődése 1970-ben — mér­téktartó számítások szerint is — elérte a 7—8 százalékot. A kedvező világ­piaci áraknak és a jó időjárásnak kö­szönhetően a mezőgazdasági eladások mintegy 10 százalékkal haladják meg az idén is az előző évi szintet. Fellen­dült az idegenforgalom: 1970-ben a külföldiek által Kenyában töltött ven­dégnapok száma 25 százalékkal volt több az előző évinél, és ez az ütem 1971 első felére is jellemző volt. Kielé­gítő mértékben nőnek az ország deviza­­tartalékai és nő a bankok likviditása. A pénzintézetek vezetői szerint a fő prob­léma, hogy megfelelő vállalkozásokat találjanak, amelyekbe be lehet fektetni a pénzt. Folyamatban van néhány nagy beruházás: Nairobiban 33 millió kenyai font értékben végeznek városfejlesztést, 5,6 millió fontért útépítést és csatorná­zást. A Tana folyón 14 millióért épül erőmű és bővítik Nairobi és Mombassa repülőterét. Az ország egyik legnagyobb problé­mája a munkanélküliség. A bérből és fizetésből élők jelentős része — mint­egy 250 ezer fő — munkanélküli. Éven­te közel 125 ezren fejezik be tanulmá­nyaikat, de a városokban csak 30 ez­ren tudnak állást kapni. A potenciális munkaerő száma 3,9 millió, ehhez vi­szonyítva a munkanélküliek aránya 6— 7 százalék. A munkanélküliség leküzdésére irá­nyuló erőfeszítéseket erősen akadályoz­za a népesség évi 3,3 százalékos növeke­dése. Minthogy a modern ipar nehezen bontakozik ki, a munkaerő 80 százalé­kát a hagyományos szektornak, első­sorban a mezőgazdaságnak kell felszív­nia. Az 1970—74-es gazdasági fejleszté­si terv többféle módon igyekszik meg­oldást találni: fokozzák az ipari terme­lést, a helyi munkaerő-kiképzést és a folyamatos foglalkoztatottságot; erőtel­jesen fejlesztik, főleg vidéken, a kis­ipart, továbbá a mezőgazdaságot, bele­értve a vidék vízellátásának és útháló­zatának javítását. Az ország túl nagymértékben függ a külföldi segélyektől és beruházásoktól. Ha ezeket bármely oknál fogva vissza­vonnák, súlyos következményei támad­nának. A kereskedelmi mérleg deficit­je az 1966. évi 32 millió kenyai fontról 1970-ben 64,6 millióra nőtt. Némileg enyhítik a mérleghiányt a láthatatlan tételek, azaz a turistaforgalomból, a szomszédos országok részére végzett szállítmányozásból és a biztosításból adódó jövedelmek. Az átlagos deficit még így is mintegy évi 25 millió font; a hiányt főleg hosszú lejáratú külföldi kölcsönökkel pótolják.

Next