Világgazdaság, 1971. november (3. évfolyam, 212/707-232/727. szám)

1971-11-02 / 212. (707.) szám

MAGYAR GAZDASAG VILAGGAZDASAG _____ Ä VILÁGSAJTÓBÓL aesHHi P'—iiii in ■<—nnnii yii. iwwii iiih—BWMBgaa—b—aBHBHaaBaa^»fc«iM urwu» Norvégia élénk gazdasági Stomlftaferldísaig twptpm/cpnp Afrikában BUCK DURCH DIE WIRTSCHAFT ieveKanyscgc m riKdUdii Az utóbbi időben norvég cégek élénk tevékenységet fejtenek ki Afrikában. A folyó év első öt hónapjában Norvégia afrikai exportja 15,1 százalékkal 188,6 millió norvég koronára növekedett a múlt év azonos időszakában elért 163,9 millió koronáról. Az Afrikából szárma­zó import ezalatt 247,8 millióról 19,9 százalékkal 297 millió koronára emel­kedett. A fejlődés azonban már koráb­ban megkezdődött, mert 1970-ben az export 15,6 százalékkal, az import pe­dig 26,8 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A norvég vállalatok túlnyomórészt beruházási javakat, mint például erő­műberendezéseket szállítanak, építési megrendeléseiknek tesznek eleget, ta­nácsadó szolgálatot látnak el, de köz­vetlen beruházási tevékenységet is foly­tatnak. Az utóbbi leginkább a norvég festék- és lakkiparra vonatkozik, amely részt vesz ennek az iparágnak a kifej­lesztésében Líbiában és Etiópiában. Az előbbi országban vegyes vállalat ala­kult, az utóbbiban pedig norvég leány­­vállalat. Nyugat-Afrika jó piaca a norvég ce­mentiparnak. Tavaly Ghánába 425 ezer, Elefántcsontpartra 100 ezer és Libériá­ba 70 ezer tonna kankert exportált, amelyet az ottani őrlőművekben ce­­cementté dolgoztak fel. Ghánában ezen­felül egy norvég vállalat két cement­gyár építésében is bekapcsolódott, ame­lyek 1970-ben már 435 ezer tonna ce­mentet állítottak elő. Egy norvég házgyár 20 millió korona értékű előregyártott épületelemet szál­lít Elefántcsontpart fővárosába, ahol egy ugyancsak norvég építővállalat 27 millió koronáért 2000 lakóházat épít be­lőlük. A két vállalat most azon fárado­zik, hogy megkapja a második hasonló megrendelést. Egy bergeni norvég vállalat megszer­vezte Ghana halászflottáját, ehhez ha­jókat szállított, akárcsak a Kanári­szigeteknek. Az egyik hajó fedélzetén hallisztgyár működik. Kelet-Afrikában is tevékenykednek norvég vállalatok. Az egyik egy etiópiai vízi erőműhöz három egyenként 35 me­gawattos generátort számít. Egy másik vállalat — egy hasonló angol műszaki tervező céggel együtt — kidolgozza Ke­­let-Afrika távközlési hálózatának ter­vét. Kenyában norvég segítséggel út­építés folyik, amihez Norvégia 10 millió kenyai shilling hitelt nyújtott. Zambiában a Kafue duzzasztóműben négy, összesen 840 ezer lóerőt képviselő norvég turbinát építenek be; a megren­delés értéke 34 millió norvég korona. Az ország rézövezetében 175 ezer font sterling beruházással norvég közremű­ködéssel hegesztő elektródagyár épül. Angola portugál gyarmat egyik kikö­tőjében 73 méter hosszú norvég készí­tésű szárazdokkot helyeztek üzembe, amely 2000 tonnás hajókat is befogad. A Dél-afrikai Köztársaság egyik válla­lata norvég ferrovanadium gyártási li­­cencet vásárolt. Ide többek között elekt­romos kohókat és tengeri olajfúró-be­rendezést is szállított Norvégia. Marokkóban 400 ezer dirham kezdő alaptőkével közös norvég—marokkói hajózási vállalatot alapítottak. Ez nyá­ron gépkocsikompokat tart üzemben, télen pedig folyamatos zöldség- és gyü­mölcsszállításokat végez. (1971. októ­ber 22.) A jugoszláv—csehszlovák kereskedelem fejlesztése. Cpk­vredni 7 PREGLED Prágában néhány nappal ezelőtt írták alá az 1972. évre szóló jugo­szláv—csehszlovák kereskedelmi meg­állapodást. Az árulisták értéke — 312 millió dollár — mintegy 15%-kal ha­ladja meg az 1971. évi várható forgal­mat. A két ország kereskedelmének történetében ez az eddigi legmaga­sabb szintű előirányzat. Csehszlovákia ezzel még jobban megerősítette elő­kelő helyét Jugoszlávia külkereskedel­mi partnereinek sorában; az NSZK, Olaszország, a Szovjetunió és az Egye­sült Államok mögött az ötödik helyet foglalja el. 1971-ben nyolc hónap alatt Cseh­szlovákia viszonylatában a jugoszláv export körülbelül 28, az import mint­egy 12%-kal nőtt. Az arányeltolódás oka az, hogy mindkét fél a jugoszláv klíringszámla-tartozás csökkentésére törekszik, ,amely tetemesen túllépte a manipulációs hitel 12 millió dolláros felső határát. A gépek és berendezések a koráb­bihoz hasonlóan az új jegyzőkönyv­nek is igen jelentős tétele. Fontos pontja a kooperáció és specializáció szélesítése is, különösen a traktorok, a gyengeáramú elektromos cikkek, az építőipari gépek gyártásában stb. Ér­tékben legnagyobb tétel a nyers- és reprodukciós anyagok 100 millió dol­lárt meghaladó árucseréje. A jugo­szláv import főleg különböző nehéz­­fémipari termékekből és kokszolható szénből (több mint százezer, illetőleg félmillió tonna), az export pedig szí­nesfémből és színesfémipari feldolgo­zott termékekből áll. E cikkek rend­szeres forgalma mellet jelentős meny­­nyiségek kölcsönös szállítására kerül sor az évi árulisták kontingensein felül is a Jugoszlávia és Csehszlovákia kö­zötti nehéz- és színesfémipari együtt­működési egyezmény keretében, ahol Jugoszlávia már néhány éve használja a csehszlovák kormánytól kapott több mint 100 millió dolláros hitelt. Az árucsere harmadik fő csoportja a közfogyasztási cikkek évről évre ör­vendetesen szélesedő és úgyszólván kimeríthetetlenné vált választéka. A textíliák és textilipari termékek és nyersanyagok — a kötszövött árut is beleértve — mindkét oldalon mintegy 10 millió dollár értékben szerepelnek. Utóbbi időben a jugoszláv textiláru­export mind volumen, mind struktúra tekintetében ugrásszerűen fejlődött. A csehszlovák fogyasztásicikk-szállítások közül — a textilipari termékek mellett — említést érdemelnek a sportcikkek, a bizsuáru, a vadászati felszerelés. A mezőgazdasági cikkek az árulis­tákon jelentős helyet foglalnak el, kü­lönösen a jugoszláv export szempont­jából, amelynek fő tétele a mintegy 7 millió dollár értékű dohány. A két ország gazdasági kapcsolatai­ban fontos szerepe van a szolgálta­tási szektornak, amely­­ Csehszlovákia vonatkozásában a jugoszláv exportban mintegy 30%-ot képvisel. A vasúti és tengeri szállítások, a szállítmányozás és a tranzitszolgáltatások tényszámai igen magasak: több mint 15 millió dollár évente. Hasonló arányú az építőipari szolgáltatás; a jugoszláv építőiparnak Csehszlovákiában már hagyományai vannak,­­ éppúgy, mint az idegenforgalomnak is, amely ugyan utóbbi időben némileg lanyhult. A megoldásra váró időszerű kérdé­sek közül említést érdemelnék: a kon­­vertbilis fizetési rendszerre való zök­kenőmentes áttérés lehetőségeinek vizs­gálata, a tervező szerveknek a két or­szág gazdasági együttműködésébe be­töltött eddig és jövőbeni feladatai, az ipari kooperáció és szakosítás tovább­fejlesztése, a Csehszlovákiába irányuló kőolajszálításoknak az Adriai-kőolaj­vezetéken keresztüli tranzitja, és egy nagyméretű csatornaépítési projektum irrigációs rendszerének kiépítésében való együttműködés, valamint az ener­getikai és villamos rendszerek össze­kapcsolása. (1971­. október 25.) ® NACHRICHTEN FURAUSSENHANDEL Az NSZK kereskedelme az európai szocialista országokkal számottevően emelkedett 1971 első felében a múlt év azonos idő­sarkához képest. Bevitele a szocialista országokból 30,8 millió már­­kával­, azaz 8 százalékkal 417,4 millió márkára, exportja pedig 34,4 millió márkával, azaz 17,8 százalékkal 228,2 márkára növekedett. Csökkent viszont az agrár- és élel­miszeripari termékek forgalma mind­két irányban, ha azt az NSZK teljes ag­rár- és élelmiszeripari külkereskedel­méhez viszonyítjuk. Az európai szocia­lista országoktól vásárolt agrártermé­kek részesedése a nyugatnémet össz­­agrár-bevitelben a tavaly első félévi 3,9 százalékról 1971 első felében 3,7 százalékra, az agrárkivitel részesedése az összes nyugatnémet agrárexportban pedig 9 százalékról 8,8 százalékra esett vissza. A szocialista országokban a vizs­gált időszakban az élelmiszerek az össz­­bevitel 21,2 százalékát alkották a múlt év első felének 21,3 százalékával szem­ben, ugyanakkor az agrárcikkek része­sedési aránya a szocialista országok egész exportjában 8,7 százalékról 8,2 százalékra csökkent. Az NSZK keleti kereskedelme agrártermékekben Az élelmiszereknek a szocialista or­szágokból való importjában az állati és növényi eredetű élelmiszerek értéke 12, illetőleg 18 millió, az élvezeti cikke­ké 4 millió márkával emelkedett, vi­szont az élő állatok bevitele 10 millió márkával csökkent. A szocialista országokba irányuló nyugatnémet agrárkivitel értéknöveke­dését főleg a növényi eredetű élelmisze­rek nagyobb mennyisége okozta. Az ál­­­lati eredetű és az élvezeti cikkek ex­portja 6, illetőleg 3 millió márkával eredményezett többet, míg az élő álla­tok kivitele 9 millió márkával csökkent. Az NSZK agrártermékeinek fő szo­cialista felvevő piacai 1971 első felében a következő országok voltak: Csehszlo­vákia 167 millió (1670: 71 millió), Len­gyelország 30 millió (72 millió) és Ma­gyarország 23 millió (35 millió) márka értékű vásárlásokkal. Az NSZK fő élelmiszerszállítói közé tartoznak a Szovjetunió 78 milió (61 millió), Len­gyelország 90 millió (78 millió), Romá­nia 83 millió (61 millió) és Magyaror­szág 66 millió (66 millió) márka kivite­li értékkel. (1971. október 20.) IDEGENFORGALMI REKORD Lapunk hasábjain július végén arról számoltunk be, hogy országunk nem­zetközi idegenforgalmában sikeres első félévet zártunk és ebből, valamint az akkor még csak érzékelhető, de szám­szerűen nem rögzíthető, főszezoni for­galomból arra következtettünk, hogy Szeptember végén a következő fő tendenciák jelentkezését rögzíthetjük: A Magyarországra érkező külföldiek száma — a határstatisztikai adatok sze­rint — Jugoszláviát kivéve — minden fő partnerország tekintetében lényege­sen magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában; a rubel-elszámolású országokból érkezők száma megközelí­tette, a nyugati országokból érkezőké pedig meghaladta az 1970. egész évi utasszámot. (A tartózkodási idő adatai még nem ismertek.) Az utasszámot jelentősen meghaladó mértékű növekedés mutatkozik a keres­kedelmi szálláshelyek (szállodák, fizető­A szocialista országokból idelátogatók közül — az első félévhez hasonlóan — a legnagyobb növekedés az NDK- állampolgároknál volt, de erősen emel­kedett a Romániából és Lengyelország­ból érkezők száma is. Az utóbbi évek­ben rendkívül magas — és az utazások egy részében nem valódi turista célú — jugoszláv utazások ez év március közepétől kezdve az új valuta-, illetve vámrendelkezésekkel összefüggésben je­lentős mértékben visszaestek. A kereskedelmi szálláshelyeken töl­tött idő növekedésének (850 ezer ven­dégéjszaka) nagyobb hányada (675 ezer vendégéjszaka) az ún. egyéb kereske­delmi szálláshelyeken (camping, fizető­vendéglátás, turistaszállás stb.) jelent­kezett. A szocialista országokból érke­az idei idegenforgalmi év különösen eredményes lesz. Ma már­­ az első kilenchavi előzetes adatok birtokában — elmondhatjuk, hogy idegenforgalmi eredményeink jóval meghaladták vára­kozásainkat, vendéglátás, campingok stb.) igénybe­vételében; szeptember végéig a keres­kedelmi szálláshelyeken külföldiek ál­tal eltöltött idő már jóval több volt, mint 1970 egészében. Az idegenforgalomból származó devi­zabevételek ugrásszerűen — méghozzá a vendégek számánál sokkal nagyobb mértékben — nőttek a múlt évhez ké­pest, vagyis egy-egy utas jóval többet költött, mint tavaly. 1971 szeptember végéig a devizabevételek összege elérte az 1970. egész évi bevételt. Külföldi utasok száma főbb partne­rek szerint: A nyugati vendégek kereken 120 ezer fős többletéből továbbra is csak kisebb részt képviseltek az osztrákok és ismét a távolabbi országokból­ érkezők aránya növekedett. Ez évben először kerültek első helyre nyugati idegenforgalmi partnereink között a nyugatnémetek. A tőkés utasszám harmadik negyedévi ugrásszerű növekedésén belül szeptem­berben 42 százalék volt az emelkedés, ami nyilvánvalóan jórészt a Vadászati Világkiállításnak tudható be. tok szállodai igénybevétele a múlt év­hez képest nem is növekedett. Bár Magyarországon a statisztikai felmérések szerint 11 turista-üdülőhelyi vonzáskörzet alakult ki, a külföldiek legnagyobb része csak a fővárost és a Balatont keresi fel, a többi területek látogatottsága évek óta változatlan, igen alacsony. Ez a helyzet idén sem változott: a vendégek Budapesten töl­tötték idejük kereken 40, a Balatonnál pedig 45 százalékát. A Nyugatról ér­kező vendégek tartózkodási idejének 52 százaléka a fővárosra jutott. A budapesti szállodák és egyéb kereske­delmi szálláshelyek forgalma (vendég­­éjszakában mérve) 13 százalékkal, a balatoniaké 34 százalékkal volt több idén szeptember végéig, mint a múlt év azonos időszakában. Hajdú Györgyné * A bankok közötti elszámolás-technikai változások év közben ki nem szűrhető hatása is növelte a bevételeket. Magyarországra érkező külföldiek száma összesen Ezen Belül: RuBel-elszámolású országokból Nyugati országokból Idegenforgalmi devizabevételek összesen Ezen belül: Rubel-elszámolású devizákban Tőkés devizákban 1971. I. 1971. m. 1971. I—III. félév negyedév negyedév 1970.azonos időszakának %-ában 93 102 99 106 116 113 113 124 120 122 174 153 113 196* 164* 132 151 143 1970 1971 1971 1971 1971 I—III. negyedév 1000 fő I. félév III. negyedév I—m. negyedév 1970. azonos időszakának %-ában Szocialista országokból összesen Ebből: 4645,6 4465,6 89 99 96 Bulgária 268,1 232,5 96 80 87 Csehszlovákia 2215,7 2467,6 106 112 111 Lengyelország 337,1 411,9 104 127 122 NDK 283,7 398,9 123 145 141 Románia 155,5 192,4 110 135 124 Szovjetunió 127,1 128,0 110 91 101 Jugoszlávia 1255,0 629,6 62 40 50 Tőkésországok­ből összesen Ebből: 623,8 750,3 113 124 120 Ausztria 160,5 190,2 107 130 118 Egyesült Királyság 18,5 21,1 115 113 114 Franciaország 28,4 32,3 126 110 114 NSZK 182,3 236,2 126 131 129 Olaszország 45,5 54,9 111 126 121 Svájc 22,2 25,6 99 130 115 Skandináv államok 23,8 25,8 112 106 108 USA 48,2 51,3 102 109 106 1970 1971 1971 1971 1971 I—III. negyedév I. f. év III. n. év I­-III. n. év Szállodában Szocialista 1000 vendég­­éjszaka 1970.azonos időszakának %-ában országokból 944 946 98 101 101 Tőkésországokból 1081 1254 110 119 116 Külföldi összesen Egyéb kereskedelmi szálláshelyen Szocialista 2025 2200 105 111 109 országokból 1560 2056 126 143 132 Tőkésországokból 366 545 152 148 149 Külföldi összesen összes kereskedelmi szálláshelyen Szocialista 1926 2601 133 135 135 országokból 2504 3002 107 124 120 Tőkésországokból 1447 1799 117 129 124 Külföldi összesen 3951 4801 112 126 121 Külkereskedelmi tevékenység engedélyezése A Külkereskedelmi Minisztérium — figye­lembe véve a felsőbb szervek által hozott ha­tározatokat, valamint az MSZMP X. kong­resszusának határozatát, amely a külkeres­kedelmi szervezet tekintetében úgy foglalt állást, hogy a vállalati külkereskedelmi jogok gyors kiterjesztése helyett most az eddigi tapasztalatok elemzése és hasznosí­tása, minden helyes kezdeményezés bátorí­tása és támogatása, egyben a negatív ten­denciák megszüntetése a feladat — az 1972. évre a következő vállalatok részére engedé­lyezte a külkereskedelmi tevékenység kiter­jesztését, illetőleg a külkereskedelmi tevé­kenység gyakorlását, az Országos Műszaki Könyvtár és Doku­mentációs Központ tevékenységi körét bő­vítették a tájékoztató nyomtatványok, kata­lógusok, műszaki ismertetők exportjával; műszaki fejlesztést szolgáló, informatív jel­legű szűk körű konferenciák és előadások devizakülföldi megbízása alapján történő szervezésével; devizakülföldiek megbízása alapján tanulmányok, ismertetések az Or­szágos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Technika és Műszaki Gazdasági Tájékoztató című folyóiratában történő megjelentetésével; a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút tevé­kenységi körét bővítették a devizakülföldiek részére árusemlegesítés, csomagolás, raktá­rozás, szignálás, fertőtlenítés célját szolgáló szolgáltatásokkal, az európai kontinensen végzett konténerekkel történő vasúti fuva­rozási szolgáltatások vállalásával deviza­külföldiek részére, valamint Sopronban devizakülföldiek részére történő raktározási szolgáltatások vállalásával. A raktározási szolgáltatás nyújtása nem terjed ki faféle­ségek, kőolaj, valamint kőolajtermékek rak­tározására ; a Medicor Művek tevékenységi körét bő­vítették a komplett kozmetikai berendezé­sek exportjával; a LAMPART Zománcipari Művek tevé­kenységi köre bővült a zománcozott asztal­tűzhely, a szilárd tüzelőanyaggal működő fürdőszobakályha alsó része, a szén- és koksztüzelésű vaskályha, az egyéb szilárd tüzelőanyagú kályha, a zománcozott felira­tos tábla, a zománcozott örvényszivattyú exportjával; a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár tevékenységi körét bővítették az OTTO-motorral működő áramfejlesztő gép­csoport, a Diesel-motorral működő áram­­fejlesztő gépcsoport a 300 köbméter/óra­ tel­­jesítmény feletti dugattyús légkompresszor, a dugattyús gázkompresszor, és a külön­leges dugattyús gázkompresszor exportjával; az Orion Rádió és Villamossági Vállalat tevékenységi körét bővítették a képcsöves információ-kijelző készülékek exportjával; az exportot a vállalat a BUDAVOX Híradás­­technikai Rt. útján bonyolítja le; az Állami Pénzverő tevékenységi körét bővítették a drágakövek és szintetikus drágakövek, s féldrágakövek és szintetikus féldrágakövek, valamint a tenyésztett gyöngy importjával. Az import lebonyolítá­sát az ARTEX végzi a vállalat megbízása alapján; a Hűtőgépgyár (Jászberény) és a Szénsav­termelő Vállalat (Répcelak) tevékenységi körét bővítették az autoszifonpatron export­jával és importjával. A két vállalat a kül­kereskedelmi tevékenységet együttesen, gaz­dasági társulás keretében fogja gyakorolni. !nii!llUnUHiniOUl!l!!iU!ini!l!inU110UIOIll!l!! RÖVBmm Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett T. Wrzaszczyk lengyel gépipari miniszter. A miniszteri tanács­kozáson a két ország gépipari együtt­működésének több időszerű kérdéséről tárgyalnak, s megvitatják a nagy be­fogadóképességű autóbuszok gyártásá­nak kooperációs lehetőségeit. 1971. NOVEMBER 2. 3 Magyar árammérők exportja Elefántcsontparttal, a Szovjetunióval, Olaszországgal, Brazíliával, s még vagy ötven országgal van állandó üzleti kap­csolata a Ganz Műszer Műveknek. A külföldre szállított ipari és háztartási árammérőknek és villamos műszerek­nek csaknem felét tőkésországok vásá­rolják. Idén például több szint 2 millió rubel és másfél millió dollár értékű terméket exportált a vállalat. A jövő évben kötött szerződések szerint azon­ban már a dollárbevétel is meghaladja majd a 2 milliót, mivel olyan új piacot sikerült szerezniük, mint Peru, ahová két év alatt több mint egymillió dollár értékű elektromos műszert exportálnak a felsőoktatási intézmények számára. A nyugati konkurrencia ellenére sikerült a Ganz Műszernek betörnie az algériai és a tunéziai piacra is, ahonnan össze­sen 200 000 dollárért rendeltek háztar­tási és ipari árammérőket. Az exportált árammérők 80—90 szá­zaléka általában versenytárgyalások megnyerése révén kel el. Az utóbbi két évben például 40—50 versenytárgyalást nyertek. Egyik új piacukat, Nepált is két megnyert versenytárgyalással „hó­dították meg”. Brazíliában — amellyel 17 éve van üzleti kapcsolatuk, s ez alatt 1 millió árammérőt szállítottak oda —, áram­­mérőgyár épül, s ehhez speciális szer­számokat, mérőpadokat és mérőműsze­reket szállítanak, valamint know-how-t adnak. lllllllllllllllllllllllllllIM BÉRMUNKA Szövetimport Kínából A Vörös Október Férfiruhagyár tavaly még többségében hazai anyagokból ké­szített árut szállított tőkés piacra. Az idén a gyár „dollárbevétele” szinte ki­zárólag bérmunkából adódik, legalább­is a legfontosabb vevők — holland, an­gol, nyugatnémet és francia cégek — jelenleg csak bérmunkára adnak meg­bízást. A bérmunka persze kevésbé kifize­tődő, így a gyár tőkés exportja az áru darabszámának növekedésével is mint­egy 20 százalékkal visszaesett. A VOR mégis kénytelen volt e megbízásokkal lekötni kapacitását, mert az igényes nyugati vevőknek nem felelt meg a ma­gyar anyag minősége (sem a szöveté, sem a kellékeké). Ez egyébként sajnos általános jelenség a konfekcióiparban. A bérmunkának természetesen nincs nagy jövője, ezért a Vörös Október Férfiruhagyár megpróbálja önálló szál­lítóként is megerősíteni pozícióját a tőkés piacon. Mindenekelőtt megkísér­li fokozni a kínálatot új, hazai anyagok­ból. Számításba jöhetnek a Magyar Gyapjúfonó jacquard-mintás szövetei, a Richards jersey anyagai, és a Hazai Fésűsfonó egyszínű mestere. Ezek azok az új szövetfajták, amelyek esetleg megnyerhetik a VOR nyugat­európai vevőinek a tetszését. A vevők sorába lépnek egyébként belga, svéd, illetve újabb angol és nyugatnémet cé­gek is. . A másik lehetőség, amelyhez nagy reményeket fűz a VOR: szövetimport Kínából. A legjobb kínai gyapjúszöve­tek még a nyugati piacon is első osztá­lyúnak minősülnek, áruk is kedvező. Ehhez járul, hogy a kínai üzletfél maga tett ajánlatot, s a szövetet — szocialista importról lévén szó — nem terheli vám. Hátrány: a nagy távolság, illetve a szállítás bizonytalansága. Az ezzel járó kockázatot azonban kiegyenlítik az előnyök. Ha az elképzelések beválnak, a Vörös Október Férfiruhagyár 1973- ban, esetleg 1972 végétől már szállít nyugat-európai vevőinek kínai szövet­ből készült ruhát. D. L. VILÁGGAZDASÁG A.­SJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ kamara apja MAGYAR kereskedelmi Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke­ HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1-3. Telefon: 343—100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 71.4203/3 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next