Világgazdaság, 1971. november (3. évfolyam, 212/707-232/727. szám)
1971-11-02 / 212. (707.) szám
MAGYAR GAZDASAG VILAGGAZDASAG _____ Ä VILÁGSAJTÓBÓL aesHHi P'—iiii in ■<—nnnii yii. iwwii iiih—BWMBgaa—b—aBHBHaaBaa^»fc«iM urwu» Norvégia élénk gazdasági Stomlftaferldísaig twptpm/cpnp Afrikában BUCK DURCH DIE WIRTSCHAFT ieveKanyscgc m riKdUdii Az utóbbi időben norvég cégek élénk tevékenységet fejtenek ki Afrikában. A folyó év első öt hónapjában Norvégia afrikai exportja 15,1 százalékkal 188,6 millió norvég koronára növekedett a múlt év azonos időszakában elért 163,9 millió koronáról. Az Afrikából származó import ezalatt 247,8 millióról 19,9 százalékkal 297 millió koronára emelkedett. A fejlődés azonban már korábban megkezdődött, mert 1970-ben az export 15,6 százalékkal, az import pedig 26,8 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. A norvég vállalatok túlnyomórészt beruházási javakat, mint például erőműberendezéseket szállítanak, építési megrendeléseiknek tesznek eleget, tanácsadó szolgálatot látnak el, de közvetlen beruházási tevékenységet is folytatnak. Az utóbbi leginkább a norvég festék- és lakkiparra vonatkozik, amely részt vesz ennek az iparágnak a kifejlesztésében Líbiában és Etiópiában. Az előbbi országban vegyes vállalat alakult, az utóbbiban pedig norvég leányvállalat. Nyugat-Afrika jó piaca a norvég cementiparnak. Tavaly Ghánába 425 ezer, Elefántcsontpartra 100 ezer és Libériába 70 ezer tonna kankert exportált, amelyet az ottani őrlőművekben cecementté dolgoztak fel. Ghánában ezenfelül egy norvég vállalat két cementgyár építésében is bekapcsolódott, amelyek 1970-ben már 435 ezer tonna cementet állítottak elő. Egy norvég házgyár 20 millió korona értékű előregyártott épületelemet szállít Elefántcsontpart fővárosába, ahol egy ugyancsak norvég építővállalat 27 millió koronáért 2000 lakóházat épít belőlük. A két vállalat most azon fáradozik, hogy megkapja a második hasonló megrendelést. Egy bergeni norvég vállalat megszervezte Ghana halászflottáját, ehhez hajókat szállított, akárcsak a Kanáriszigeteknek. Az egyik hajó fedélzetén hallisztgyár működik. Kelet-Afrikában is tevékenykednek norvég vállalatok. Az egyik egy etiópiai vízi erőműhöz három egyenként 35 megawattos generátort számít. Egy másik vállalat — egy hasonló angol műszaki tervező céggel együtt — kidolgozza Kelet-Afrika távközlési hálózatának tervét. Kenyában norvég segítséggel útépítés folyik, amihez Norvégia 10 millió kenyai shilling hitelt nyújtott. Zambiában a Kafue duzzasztóműben négy, összesen 840 ezer lóerőt képviselő norvég turbinát építenek be; a megrendelés értéke 34 millió norvég korona. Az ország rézövezetében 175 ezer font sterling beruházással norvég közreműködéssel hegesztő elektródagyár épül. Angola portugál gyarmat egyik kikötőjében 73 méter hosszú norvég készítésű szárazdokkot helyeztek üzembe, amely 2000 tonnás hajókat is befogad. A Dél-afrikai Köztársaság egyik vállalata norvég ferrovanadium gyártási licencet vásárolt. Ide többek között elektromos kohókat és tengeri olajfúró-berendezést is szállított Norvégia. Marokkóban 400 ezer dirham kezdő alaptőkével közös norvég—marokkói hajózási vállalatot alapítottak. Ez nyáron gépkocsikompokat tart üzemben, télen pedig folyamatos zöldség- és gyümölcsszállításokat végez. (1971. október 22.) A jugoszláv—csehszlovák kereskedelem fejlesztése. Cpkvredni 7 PREGLED Prágában néhány nappal ezelőtt írták alá az 1972. évre szóló jugoszláv—csehszlovák kereskedelmi megállapodást. Az árulisták értéke — 312 millió dollár — mintegy 15%-kal haladja meg az 1971. évi várható forgalmat. A két ország kereskedelmének történetében ez az eddigi legmagasabb szintű előirányzat. Csehszlovákia ezzel még jobban megerősítette előkelő helyét Jugoszlávia külkereskedelmi partnereinek sorában; az NSZK, Olaszország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok mögött az ötödik helyet foglalja el. 1971-ben nyolc hónap alatt Csehszlovákia viszonylatában a jugoszláv export körülbelül 28, az import mintegy 12%-kal nőtt. Az arányeltolódás oka az, hogy mindkét fél a jugoszláv klíringszámla-tartozás csökkentésére törekszik, ,amely tetemesen túllépte a manipulációs hitel 12 millió dolláros felső határát. A gépek és berendezések a korábbihoz hasonlóan az új jegyzőkönyvnek is igen jelentős tétele. Fontos pontja a kooperáció és specializáció szélesítése is, különösen a traktorok, a gyengeáramú elektromos cikkek, az építőipari gépek gyártásában stb. Értékben legnagyobb tétel a nyers- és reprodukciós anyagok 100 millió dollárt meghaladó árucseréje. A jugoszláv import főleg különböző nehézfémipari termékekből és kokszolható szénből (több mint százezer, illetőleg félmillió tonna), az export pedig színesfémből és színesfémipari feldolgozott termékekből áll. E cikkek rendszeres forgalma mellet jelentős menynyiségek kölcsönös szállítására kerül sor az évi árulisták kontingensein felül is a Jugoszlávia és Csehszlovákia közötti nehéz- és színesfémipari együttműködési egyezmény keretében, ahol Jugoszlávia már néhány éve használja a csehszlovák kormánytól kapott több mint 100 millió dolláros hitelt. Az árucsere harmadik fő csoportja a közfogyasztási cikkek évről évre örvendetesen szélesedő és úgyszólván kimeríthetetlenné vált választéka. A textíliák és textilipari termékek és nyersanyagok — a kötszövött árut is beleértve — mindkét oldalon mintegy 10 millió dollár értékben szerepelnek. Utóbbi időben a jugoszláv textiláruexport mind volumen, mind struktúra tekintetében ugrásszerűen fejlődött. A csehszlovák fogyasztásicikk-szállítások közül — a textilipari termékek mellett — említést érdemelnek a sportcikkek, a bizsuáru, a vadászati felszerelés. A mezőgazdasági cikkek az árulistákon jelentős helyet foglalnak el, különösen a jugoszláv export szempontjából, amelynek fő tétele a mintegy 7 millió dollár értékű dohány. A két ország gazdasági kapcsolataiban fontos szerepe van a szolgáltatási szektornak, amely Csehszlovákia vonatkozásában a jugoszláv exportban mintegy 30%-ot képvisel. A vasúti és tengeri szállítások, a szállítmányozás és a tranzitszolgáltatások tényszámai igen magasak: több mint 15 millió dollár évente. Hasonló arányú az építőipari szolgáltatás; a jugoszláv építőiparnak Csehszlovákiában már hagyományai vannak, éppúgy, mint az idegenforgalomnak is, amely ugyan utóbbi időben némileg lanyhult. A megoldásra váró időszerű kérdések közül említést érdemelnék: a konvertbilis fizetési rendszerre való zökkenőmentes áttérés lehetőségeinek vizsgálata, a tervező szerveknek a két ország gazdasági együttműködésébe betöltött eddig és jövőbeni feladatai, az ipari kooperáció és szakosítás továbbfejlesztése, a Csehszlovákiába irányuló kőolajszálításoknak az Adriai-kőolajvezetéken keresztüli tranzitja, és egy nagyméretű csatornaépítési projektum irrigációs rendszerének kiépítésében való együttműködés, valamint az energetikai és villamos rendszerek összekapcsolása. (1971. október 25.) ® NACHRICHTEN FURAUSSENHANDEL Az NSZK kereskedelme az európai szocialista országokkal számottevően emelkedett 1971 első felében a múlt év azonos idősarkához képest. Bevitele a szocialista országokból 30,8 millió márkával, azaz 8 százalékkal 417,4 millió márkára, exportja pedig 34,4 millió márkával, azaz 17,8 százalékkal 228,2 márkára növekedett. Csökkent viszont az agrár- és élelmiszeripari termékek forgalma mindkét irányban, ha azt az NSZK teljes agrár- és élelmiszeripari külkereskedelméhez viszonyítjuk. Az európai szocialista országoktól vásárolt agrártermékek részesedése a nyugatnémet összagrár-bevitelben a tavaly első félévi 3,9 százalékról 1971 első felében 3,7 százalékra, az agrárkivitel részesedése az összes nyugatnémet agrárexportban pedig 9 százalékról 8,8 százalékra esett vissza. A szocialista országokban a vizsgált időszakban az élelmiszerek az összbevitel 21,2 százalékát alkották a múlt év első felének 21,3 százalékával szemben, ugyanakkor az agrárcikkek részesedési aránya a szocialista országok egész exportjában 8,7 százalékról 8,2 százalékra csökkent. Az NSZK keleti kereskedelme agrártermékekben Az élelmiszereknek a szocialista országokból való importjában az állati és növényi eredetű élelmiszerek értéke 12, illetőleg 18 millió, az élvezeti cikkeké 4 millió márkával emelkedett, viszont az élő állatok bevitele 10 millió márkával csökkent. A szocialista országokba irányuló nyugatnémet agrárkivitel értéknövekedését főleg a növényi eredetű élelmiszerek nagyobb mennyisége okozta. Az állati eredetű és az élvezeti cikkek exportja 6, illetőleg 3 millió márkával eredményezett többet, míg az élő állatok kivitele 9 millió márkával csökkent. Az NSZK agrártermékeinek fő szocialista felvevő piacai 1971 első felében a következő országok voltak: Csehszlovákia 167 millió (1670: 71 millió), Lengyelország 30 millió (72 millió) és Magyarország 23 millió (35 millió) márka értékű vásárlásokkal. Az NSZK fő élelmiszerszállítói közé tartoznak a Szovjetunió 78 milió (61 millió), Lengyelország 90 millió (78 millió), Románia 83 millió (61 millió) és Magyarország 66 millió (66 millió) márka kiviteli értékkel. (1971. október 20.) IDEGENFORGALMI REKORD Lapunk hasábjain július végén arról számoltunk be, hogy országunk nemzetközi idegenforgalmában sikeres első félévet zártunk és ebből, valamint az akkor még csak érzékelhető, de számszerűen nem rögzíthető, főszezoni forgalomból arra következtettünk, hogy Szeptember végén a következő fő tendenciák jelentkezését rögzíthetjük: A Magyarországra érkező külföldiek száma — a határstatisztikai adatok szerint — Jugoszláviát kivéve — minden fő partnerország tekintetében lényegesen magasabb volt, mint a múlt év azonos időszakában; a rubel-elszámolású országokból érkezők száma megközelítette, a nyugati országokból érkezőké pedig meghaladta az 1970. egész évi utasszámot. (A tartózkodási idő adatai még nem ismertek.) Az utasszámot jelentősen meghaladó mértékű növekedés mutatkozik a kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, fizetőA szocialista országokból idelátogatók közül — az első félévhez hasonlóan — a legnagyobb növekedés az NDK- állampolgároknál volt, de erősen emelkedett a Romániából és Lengyelországból érkezők száma is. Az utóbbi években rendkívül magas — és az utazások egy részében nem valódi turista célú — jugoszláv utazások ez év március közepétől kezdve az új valuta-, illetve vámrendelkezésekkel összefüggésben jelentős mértékben visszaestek. A kereskedelmi szálláshelyeken töltött idő növekedésének (850 ezer vendégéjszaka) nagyobb hányada (675 ezer vendégéjszaka) az ún. egyéb kereskedelmi szálláshelyeken (camping, fizetővendéglátás, turistaszállás stb.) jelentkezett. A szocialista országokból érkeaz idei idegenforgalmi év különösen eredményes lesz. Ma már az első kilenchavi előzetes adatok birtokában — elmondhatjuk, hogy idegenforgalmi eredményeink jóval meghaladták várakozásainkat, vendéglátás, campingok stb.) igénybevételében; szeptember végéig a kereskedelmi szálláshelyeken külföldiek által eltöltött idő már jóval több volt, mint 1970 egészében. Az idegenforgalomból származó devizabevételek ugrásszerűen — méghozzá a vendégek számánál sokkal nagyobb mértékben — nőttek a múlt évhez képest, vagyis egy-egy utas jóval többet költött, mint tavaly. 1971 szeptember végéig a devizabevételek összege elérte az 1970. egész évi bevételt. Külföldi utasok száma főbb partnerek szerint: A nyugati vendégek kereken 120 ezer fős többletéből továbbra is csak kisebb részt képviseltek az osztrákok és ismét a távolabbi országokból érkezők aránya növekedett. Ez évben először kerültek első helyre nyugati idegenforgalmi partnereink között a nyugatnémetek. A tőkés utasszám harmadik negyedévi ugrásszerű növekedésén belül szeptemberben 42 százalék volt az emelkedés, ami nyilvánvalóan jórészt a Vadászati Világkiállításnak tudható be. tok szállodai igénybevétele a múlt évhez képest nem is növekedett. Bár Magyarországon a statisztikai felmérések szerint 11 turista-üdülőhelyi vonzáskörzet alakult ki, a külföldiek legnagyobb része csak a fővárost és a Balatont keresi fel, a többi területek látogatottsága évek óta változatlan, igen alacsony. Ez a helyzet idén sem változott: a vendégek Budapesten töltötték idejük kereken 40, a Balatonnál pedig 45 százalékát. A Nyugatról érkező vendégek tartózkodási idejének 52 százaléka a fővárosra jutott. A budapesti szállodák és egyéb kereskedelmi szálláshelyek forgalma (vendégéjszakában mérve) 13 százalékkal, a balatoniaké 34 százalékkal volt több idén szeptember végéig, mint a múlt év azonos időszakában. Hajdú Györgyné * A bankok közötti elszámolás-technikai változások év közben ki nem szűrhető hatása is növelte a bevételeket. Magyarországra érkező külföldiek száma összesen Ezen Belül: RuBel-elszámolású országokból Nyugati országokból Idegenforgalmi devizabevételek összesen Ezen belül: Rubel-elszámolású devizákban Tőkés devizákban 1971. I. 1971. m. 1971. I—III. félév negyedév negyedév 1970.azonos időszakának %-ában 93 102 99 106 116 113 113 124 120 122 174 153 113 196* 164* 132 151 143 1970 1971 1971 1971 1971 I—III. negyedév 1000 fő I. félév III. negyedév I—m. negyedév 1970. azonos időszakának %-ában Szocialista országokból összesen Ebből: 4645,6 4465,6 89 99 96 Bulgária 268,1 232,5 96 80 87 Csehszlovákia 2215,7 2467,6 106 112 111 Lengyelország 337,1 411,9 104 127 122 NDK 283,7 398,9 123 145 141 Románia 155,5 192,4 110 135 124 Szovjetunió 127,1 128,0 110 91 101 Jugoszlávia 1255,0 629,6 62 40 50 Tőkésországokből összesen Ebből: 623,8 750,3 113 124 120 Ausztria 160,5 190,2 107 130 118 Egyesült Királyság 18,5 21,1 115 113 114 Franciaország 28,4 32,3 126 110 114 NSZK 182,3 236,2 126 131 129 Olaszország 45,5 54,9 111 126 121 Svájc 22,2 25,6 99 130 115 Skandináv államok 23,8 25,8 112 106 108 USA 48,2 51,3 102 109 106 1970 1971 1971 1971 1971 I—III. negyedév I. f. év III. n. év I-III. n. év Szállodában Szocialista 1000 vendégéjszaka 1970.azonos időszakának %-ában országokból 944 946 98 101 101 Tőkésországokból 1081 1254 110 119 116 Külföldi összesen Egyéb kereskedelmi szálláshelyen Szocialista 2025 2200 105 111 109 országokból 1560 2056 126 143 132 Tőkésországokból 366 545 152 148 149 Külföldi összesen összes kereskedelmi szálláshelyen Szocialista 1926 2601 133 135 135 országokból 2504 3002 107 124 120 Tőkésországokból 1447 1799 117 129 124 Külföldi összesen 3951 4801 112 126 121 Külkereskedelmi tevékenység engedélyezése A Külkereskedelmi Minisztérium — figyelembe véve a felsőbb szervek által hozott határozatokat, valamint az MSZMP X. kongresszusának határozatát, amely a külkereskedelmi szervezet tekintetében úgy foglalt állást, hogy a vállalati külkereskedelmi jogok gyors kiterjesztése helyett most az eddigi tapasztalatok elemzése és hasznosítása, minden helyes kezdeményezés bátorítása és támogatása, egyben a negatív tendenciák megszüntetése a feladat — az 1972. évre a következő vállalatok részére engedélyezte a külkereskedelmi tevékenység kiterjesztését, illetőleg a külkereskedelmi tevékenység gyakorlását, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ tevékenységi körét bővítették a tájékoztató nyomtatványok, katalógusok, műszaki ismertetők exportjával; műszaki fejlesztést szolgáló, informatív jellegű szűk körű konferenciák és előadások devizakülföldi megbízása alapján történő szervezésével; devizakülföldiek megbízása alapján tanulmányok, ismertetések az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ Technika és Műszaki Gazdasági Tájékoztató című folyóiratában történő megjelentetésével; a Győr—Sopron—Ebenfurti Vasút tevékenységi körét bővítették a devizakülföldiek részére árusemlegesítés, csomagolás, raktározás, szignálás, fertőtlenítés célját szolgáló szolgáltatásokkal, az európai kontinensen végzett konténerekkel történő vasúti fuvarozási szolgáltatások vállalásával devizakülföldiek részére, valamint Sopronban devizakülföldiek részére történő raktározási szolgáltatások vállalásával. A raktározási szolgáltatás nyújtása nem terjed ki faféleségek, kőolaj, valamint kőolajtermékek raktározására ; a Medicor Művek tevékenységi körét bővítették a komplett kozmetikai berendezések exportjával; a LAMPART Zománcipari Művek tevékenységi köre bővült a zománcozott asztaltűzhely, a szilárd tüzelőanyaggal működő fürdőszobakályha alsó része, a szén- és koksztüzelésű vaskályha, az egyéb szilárd tüzelőanyagú kályha, a zománcozott feliratos tábla, a zománcozott örvényszivattyú exportjával; a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár tevékenységi körét bővítették az OTTO-motorral működő áramfejlesztő gépcsoport, a Diesel-motorral működő áramfejlesztő gépcsoport a 300 köbméter/óra teljesítmény feletti dugattyús légkompresszor, a dugattyús gázkompresszor, és a különleges dugattyús gázkompresszor exportjával; az Orion Rádió és Villamossági Vállalat tevékenységi körét bővítették a képcsöves információ-kijelző készülékek exportjával; az exportot a vállalat a BUDAVOX Híradástechnikai Rt. útján bonyolítja le; az Állami Pénzverő tevékenységi körét bővítették a drágakövek és szintetikus drágakövek, s féldrágakövek és szintetikus féldrágakövek, valamint a tenyésztett gyöngy importjával. Az import lebonyolítását az ARTEX végzi a vállalat megbízása alapján; a Hűtőgépgyár (Jászberény) és a Szénsavtermelő Vállalat (Répcelak) tevékenységi körét bővítették az autoszifonpatron exportjával és importjával. A két vállalat a külkereskedelmi tevékenységet együttesen, gazdasági társulás keretében fogja gyakorolni. !nii!llUnUHiniOUl!l!!iU!ini!l!inU110UIOIll!l!! RÖVBmm Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter meghívására hétfőn Budapestre érkezett T. Wrzaszczyk lengyel gépipari miniszter. A miniszteri tanácskozáson a két ország gépipari együttműködésének több időszerű kérdéséről tárgyalnak, s megvitatják a nagy befogadóképességű autóbuszok gyártásának kooperációs lehetőségeit. 1971. NOVEMBER 2. 3 Magyar árammérők exportja Elefántcsontparttal, a Szovjetunióval, Olaszországgal, Brazíliával, s még vagy ötven országgal van állandó üzleti kapcsolata a Ganz Műszer Műveknek. A külföldre szállított ipari és háztartási árammérőknek és villamos műszereknek csaknem felét tőkésországok vásárolják. Idén például több szint 2 millió rubel és másfél millió dollár értékű terméket exportált a vállalat. A jövő évben kötött szerződések szerint azonban már a dollárbevétel is meghaladja majd a 2 milliót, mivel olyan új piacot sikerült szerezniük, mint Peru, ahová két év alatt több mint egymillió dollár értékű elektromos műszert exportálnak a felsőoktatási intézmények számára. A nyugati konkurrencia ellenére sikerült a Ganz Műszernek betörnie az algériai és a tunéziai piacra is, ahonnan összesen 200 000 dollárért rendeltek háztartási és ipari árammérőket. Az exportált árammérők 80—90 százaléka általában versenytárgyalások megnyerése révén kel el. Az utóbbi két évben például 40—50 versenytárgyalást nyertek. Egyik új piacukat, Nepált is két megnyert versenytárgyalással „hódították meg”. Brazíliában — amellyel 17 éve van üzleti kapcsolatuk, s ez alatt 1 millió árammérőt szállítottak oda —, árammérőgyár épül, s ehhez speciális szerszámokat, mérőpadokat és mérőműszereket szállítanak, valamint know-how-t adnak. lllllllllllllllllllllllllllIM BÉRMUNKA Szövetimport Kínából A Vörös Október Férfiruhagyár tavaly még többségében hazai anyagokból készített árut szállított tőkés piacra. Az idén a gyár „dollárbevétele” szinte kizárólag bérmunkából adódik, legalábbis a legfontosabb vevők — holland, angol, nyugatnémet és francia cégek — jelenleg csak bérmunkára adnak megbízást. A bérmunka persze kevésbé kifizetődő, így a gyár tőkés exportja az áru darabszámának növekedésével is mintegy 20 százalékkal visszaesett. A VOR mégis kénytelen volt e megbízásokkal lekötni kapacitását, mert az igényes nyugati vevőknek nem felelt meg a magyar anyag minősége (sem a szöveté, sem a kellékeké). Ez egyébként sajnos általános jelenség a konfekcióiparban. A bérmunkának természetesen nincs nagy jövője, ezért a Vörös Október Férfiruhagyár megpróbálja önálló szállítóként is megerősíteni pozícióját a tőkés piacon. Mindenekelőtt megkísérli fokozni a kínálatot új, hazai anyagokból. Számításba jöhetnek a Magyar Gyapjúfonó jacquard-mintás szövetei, a Richards jersey anyagai, és a Hazai Fésűsfonó egyszínű mestere. Ezek azok az új szövetfajták, amelyek esetleg megnyerhetik a VOR nyugateurópai vevőinek a tetszését. A vevők sorába lépnek egyébként belga, svéd, illetve újabb angol és nyugatnémet cégek is. . A másik lehetőség, amelyhez nagy reményeket fűz a VOR: szövetimport Kínából. A legjobb kínai gyapjúszövetek még a nyugati piacon is első osztályúnak minősülnek, áruk is kedvező. Ehhez járul, hogy a kínai üzletfél maga tett ajánlatot, s a szövetet — szocialista importról lévén szó — nem terheli vám. Hátrány: a nagy távolság, illetve a szállítás bizonytalansága. Az ezzel járó kockázatot azonban kiegyenlítik az előnyök. Ha az elképzelések beválnak, a Vörös Október Férfiruhagyár 1973- ban, esetleg 1972 végétől már szállít nyugat-európai vevőinek kínai szövetből készült ruhát. D. L. VILÁGGAZDASÁG A.SJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ kamara apja MAGYAR kereskedelmi Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1-3. Telefon: 343—100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 71.4203/3 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008