Világgazdaság, 1971. december (3. évfolyam, 233/728-254/749. szám)

1971-12-01 / 233. (728.) szám

VILÁGGAZDASÁG 1971. DECEMBER 1., SZERDA I. ÉVFOLYAM, 233. (728.) SZÁM Az UNCTAD állásfoglalása a valutaválság megoldásáról „Vonják be a kommunista országokat a rendezés munkájába” Az Egyesült Nemzetek Kereskedel­mi és Fejlesztési Szervezete — az UNCTAD — a Tízek csoportjának ró­mai értekezlete alkalmából hosszabb jelentést adott ki, melyben egyebek között azt javasolja, hogy a fejlett ipari országok feleslegeiket bocsássák a fejlődő országok rendelkezésére. A nemzetközi valutarendszeren belül olyan mechanizmust kell létrehozni — mondja a jelentés —, amely export­piacokat teremt az ipari országok ter­mékei számára és így biztosítja a vi­lággazdaság egyensúlyát és dinamiz­musát. Olyan módszereket kell alkal­mazni, hogy a fejlett országok keres­kedelmi feleslegeit osszák szét a fej­lődő országok között. Az UNCTAD titkárságának jelen­tése bírálja azt a szemléletet, amely­nek jegyében a valutaválságot kizáró­lag az USA és legfontosabb kereske­delmi partnerei közötti tárgyalások útján kívánják rendezni. Semmit vagy alig valamit beszéltek eddig a lehető­ségekről, amelyek a kritikus helyzet könnyítését a harmadik világ, különö­sen a fejlődő országok bekapcsolása révén tennék lehetővé. A legegysze­rűbb mód az volna a megoldásra, ha kapcsolatot teremtenének a feleslegek és új tartalékok képzése között, ame­lyek az elmaradott országok fejleszté­sét finanszíroznák — fejti ki a jelen­tés. Egy ilyen kapcsolat növelhetné a fejlődő országok vásárlóerejét és új lehetőséget nyújtana egyébként reali­­zálhatatlan feleslegek elhelyezésére. Ilyen típusú terv alkalmazása jelen­tős hozzájárulás lenne a mostani vál­ság megoldásához, miután továbbra is lehetővé tenné, hogy a nyugat-európai országok és Japán fenntartsák keres­kedelmi feleslegüket, és az USA is lé­nyeges kereskedelmi mérlegtöbbletre tehetne szert. Ez kiküszöbölné a fej­lett országok ellentétes célkitűzései következtében fennálló veszélyeket, és lehetővé tenné a kereskedelmi háború elkerülését. A jelentés szerzőinek véleménye sze­rint a mérlegfeleslegek és a fejlődő országok finanszírozása közötti kapcso­lat nemcsak a jelenlegi válságból nyit­ná meg az utat a rendezés felé, de hasznos lenne mindaddig, amíg vala­milyen gazdasági mechanizmus szük­séges a fejlett országok ellentmondásos kereskedelmi céljainak kiegyensúlyozá­sához. Ugyanakkor lehetővé tenné an­nak a követelménynek a kielégítését is, hogy a fejlődő országok számára igazi forrásokat nyissanak meg. A jelentés befejezésül javasolja, hogy a jelenlegi válság bármilyen megoldása tartalmazza a nyugat-európai országok és Japán beviteli restrikcióinak libe­ralizálását is. Az amerikai pótimportvám hatásáról készült becslések szerint — közli a je­lentés — ez évi rátában 500 millió dol­lárban csökkenti a fejlődő országokból származó importot. Megvizsgálták 19 fejlődő ország adatait, s ebből kitűnt, hogy az említett országok devizatarta­lékaiból 400 millió dollár megy veszen­dőbe az amerikai valuta értékének le­morzsolódása miatt. Határozott lépésekre van szükség — hangoztatja az UNCTAD jelentése —, hogy minimálisra csökkentsék a deviza­paritások kiigazításából a fejlődő or­szágokra háruló terheket, s ilyenfor­mán el lehessen érni azokat a célokat, amelyeket az ENSZ második fejlesztési dekádja kapcsán kitűztek. A fejlődő országoknak szüksége van arra is, hogy a Nemzetközi Valuta Alap keretében növeljék és liberalizálják le­hívási jogaikat. Kvótáikat fel kell emel­ni, a törlesztési határidőket meg kell hosszabbítani — javasolja a jelentés. A pénzügyi struktúra általános felül­vizsgálatára irányuló vállalkozások so­rán ki kell munkálni azokat a módo­zatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlődő országoknak nagyobb szava le­gyen a határozatok meghozatalában. Lehetővé kell tenni — fejeződik be az UNCTAD jelentése —, hogy „a kelet­európai és ázsiai kommunista országo­kat betársítsák az új pénzügyi struktú­ra kiépítésébe”. (Reuter) Csalódás és meglepetés Rómában Rómában tegnap ismeretessé vált, hogy a Tízek pénzügyminiszter-he­lyetteseinek hétfői tanácskozásán Volcker új amerikai csomagtervet terjesz­tett elő. A terv súlyos feltételei hallatán az USA partnerei „meglepetésük­­nek és csalódottságuknak” adtak hangot. Kedden egészen a délutáni órákig a Közös Piac pénzügyminiszterei üléseztek, majd az esti órákban megkez­dődött a Tízek pénzügyminisztereinek konferenciája. A francia küldöttség szóvivőjétől származó közlés szerint Volcker pénz­ügyminiszter-helyettes az alábbi cso­magtervet ajánlotta megvitatásra az USA partnereinek: 1. nem értékelik le a dollárt; 2. egyelőre nem állítják vissza a dollár aranyra való átváltha­tóságát; 3. a partnerek közreműködése az amerikai fizetési mérleg 13 milliárd dolláros fordulatának előidézésében és ígérete arra, hogy nem korlátozzák az Egyesült Államok külföldi tőkeberuhá­zásait. A szóvivő megerősítette, hogy e há­rom ponton túlmenően az Egyesült Ál­lamok az OECD-országok valutáinak oly módon való felértékelését kívánja, hogy annak összesített átlaga 11 száza­lékot tegyen ki. Mindennek fejében az Egyesült Ál­lamok hajlandó visszavonni a 10 száza­lékos pótvámot. Az elmondottakhoz a szóvivő hozzá­fűzte, hogy az Egyesült Államok az ár­folyamingadozási sávok 3 százalékra való kibővítését javasolja lefelé és föl­felé. Emellett az Egyesült Államok azt kívánja: mutatkozzék haladás a nem tarifális kereskedelmi akadályok le­bontása és a katonai kiadások terheinek átcsoportosítása terén. Az amerikai javaslat hallatára a Közös Piac pénzügyminiszterei kifejez­ték meglepetésüket, amit Giscard d’Estaing megtoldott csalódottságának kifejezésre juttatásával is. Az EGK pénzügyminisztereinek meg­beszéléséről — amelyen ezúttal már Barber brit pénzügyminiszter is részt vett — a nyugatnémet küldött­ség szóvivője adott tájékoztatást. A szóvivő szerint a Közös Piac állás­pontja változatlan: ragaszkodnak ah­hoz, hogy az Egyesült Államok vegye ki a részét a paritások rendezéséből, a dollár valamilyenfajta leértékelésé­vel. Az EGK pénzügyminiszterei szín­vallásra akarják kényszeríteni Con­­nallyt, árulja el, hajlandó-e vagy sem az USA a dollárt is bekapcsolni a ren­dezésbe. Ha a válasz igenlő, a Közös Piac az eddigieknél konkrétabb formá­ban is kész a fölértékelésre vonatkozó tanácskozásra. Ha a válasz elutasító, további tárgyalásokra van szükség — mondotta a szóvivő, aki nem fűzött további magyarázatot e közléshez. Elmondotta, hogy a Közös Piac pénz­ügyminiszterei nagy vonalakban egyet­értésre jutottak a helyzet megítélését illetően. Közölte, hogy a tegnapi meg­beszélésen csupán a devizaparitások módosításáról tárgyaltak, a kereskedel­mi problémákról és a katonai terhek újraelosztásáról nem. Megjegyezte, hogy ami az NSZK-t illeti, kész arra, hogy egyidejűleg a kereskedelmi akadályok­ról is tárgyaljon. Ezt azonban csupán a nyugatnémet küldöttség nevében ál­líthatja, a többi érdekelt ország helyett nem nyilatkozhat. Brüsszelben, a Nyugat-európai Unió ülésszakán Luns, a NATO főtitkára ki­jelentette felszólalásában: a pénzügyi válság megoldásának halogatása a pro­tekcionista és elszigetelődéspárti irány­zatok erősödéséhez vezet, és avval fe­nyeget, hogy felbomlik az atlanti szolidaritás. (Reuter) Stratégia és olaj IRÁN AKCIÓJA A PERZSA-ÖBÖL TÉRSÉGÉBEN Irán tegnap váratlanul megszállta a Perzsa-öböl három kis szigetét. A há­rom sziget a Hormuz-szorosban fekszik, tehát az, aki a birtokában tartja, ellen­őrizheti Irak egyetlen tengeri útvona­lát. A három sziget közül kettő jelentős a kőolajlelőhelyek szempontjából is. Az ügy előtörténetéhez tartozik Nagy- Britannia visszavonulása ebből a tér­ségből, közelebbről pedig az, hogy nem­rég háromoldalú megállapodás született Irán, Nagy-Britannia, illetve az Abu Musza szigetet, a három sziget egyikét igénylő Sharjah emirátus között. A megállapodás szerint Irán és Sharjah kormánya osztozkodik az olajbevétele­ken, viszont Irán az emirátusnak évi 1,5­­millió font sterling segélyt nyújt mindaddig, amíg az emirátus évi olaj­bevételei el nem érik a 3 millió font sterlinget. Ez azonban — hangoztatja a parányi szigetállam kormánya — nem jogosította fel Iránt a katonai megszál­lásra. A másik két szigetre vonatkozóan semmiféle előzetes egyezmény nem volt. Az arab világban nagy felháborodást váltott ki Irán lépése. Kuwait külügy­minisztere elítélte az agressziót, Szaúd- Arábia kormánya rendkívüli ülésre ült össze, Irak külügyminisztere kijelen­tette, hogy Teherán akciója veszélyez­teti a békét és a szabad hajózást a Per­zsa-öbölben. A külügyminiszter az arab országokat felhívta, hogy kollektíven torolják meg „az iráni agressziót”. (Reuter, AP, MTI) Castro a latin-amerikai országok együttműködéséről A hivatalos látogatáson Chilében tar­tózkodó Fidel Castro kubai miniszter­­elnök hétfőn sürgette a latin-amerikai földrész gazdasági és politikai egységé­nek megteremtését. A miniszterelnök az ENSZ latin-amerikai gazdasági bi­zottságának képviselőivel találkozott. Rámutatott, csak az egyesült Latin- Amerika szállhat szembe sikeresen Washington gazdasági diszkriminációs intézkedéseivel. Hangoztatta, hogy Kuba Chilével együtt kész gazdasági integrációra lépni bármely más latin­amerikai országgal, de azok ezt nem tehetik meg, mert „engedélyt kell kér­niük” az Egyesült Államoktól. Castro utalt arra, hogy az Amerikai Államok Szervezete tíz évvel ezelőtt Washington utasítására fogadta el a Kuba-ellenes bojkottot. Latin-Amerika a világban csak szorosabb gazdasági, majd később politikai unió megteremtésével játsz­hat teljes szerepet a világban — fűzte hozzá. A kubai miniszterelnök szombaton Ecuadorba utazik — jelentette be Ibar­ra ecuadori elnök. Ibarra „bátor refor­mernek” nevezte Castrót. Hírek szerint a megbeszélések központi kérdése Ecuador és Kuba diplomáciai kapcso­latainak helyreállítása lesz. (Reuter, MTI, EFE) Bazzaville-Kongó és az NDK gazdasági együttműködése A Kongói Népi Köztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság vegyes bizottságának ülésére gazdasági kül­döttség utazott Brazzaville-be. A de­cember 1-én kezdődő ülésen megvitat­ják a gazdasági és kulturális együttmű­ködés erősítésének lehetőségeit. Ez az együttműködés az NDK részéről nyúj­tandó pénzügyi segélyt is előirányoz. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKAT HAGYJÁK SZÓHOZ JUTNI a valuta­­rendszer újjárendezése során — követeli az UNCTAD jelentése, amely egyszersmind kívánatosnak minősíti, hogy a szocialista országokat ugyancsak vonják be a nemzetközi rendezésbe. A Tízek római tanács­kozásán Amerika meglepte partnereit nagyszámú és súlyos követelé­sével, illetve felajánlott engedményeinek szerény voltával. ♦ NEM KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK a halászati vitában a Hatok és a négy tagjelölt újabb brüsszeli miniszteri szintű megbeszé­lésén. Sőt, a kilátások a december 11-i újabb forduló előtt meglehető­sen borúsak. Anglia és Norvégia határozottan ellenzi a Hatok elkép­zelését, Franciaország, Belgium képviselője pedig közölte, hogy a mostani javaslat a Hatok utolsó szava. ♦ KOSZIGIN MINISZTERELNÖK KÜSZÖBÖNÁLLÓ NORVÉGIAI ÉS DÁNIAI útjával kapcsolatban moszkvai tudósítónk megállapítja, hogy a tanácskozások középpontjában külpolitikai kérdések állnak majd. Többek között szó lesz az európai biztonsági konferenciáról, amely­nek összehívását a két északi ország is támogatja. Gazdasági téren nagyok a lehetőségek, bár a Közös Piachoz való esetleges csatlakozás nehézségeket okozhat. ♦ A LEBEGŐ ÁRFOLYAMOK A KÜLKERESKEDELMI ÜZLETMENET­BEN is zavarokat idéztek elő. A vállalatok célja minél többet a fel­értékelődő pénznemekben számlázni, minél kevesebbet pedig a bizony­talan devizákban. Ez az egyes országok közötti kétoldalú tranzakciók­ban bonyodalmakra vezet. A bizonytalan helyzet az árfolyamok újra­rendezéséig fennmarad. ♦ CASTRO KUBAI MINISZTERELNÖK CHILEI LÁTOGATÁSA célja Kuba diplomáciai és kereskedelmi elszigeteltségének feloldása — álla­pítja meg a Világsajtóból című rovatunkban idézett szemelvény. Egyre több jel mutat arra, hogy jó néhány latin-amerikai állam hajlik a szankciók megszüntetésére. Castro egyébként Santiagóban fölvetette a latin-amerikai országok gazdasági integrációjának gondolatát. ♦ AZ ÉPÍTÉSÜGYI KOOPERÁCIÓKRÓL TÁRGYALT A FRANCIA­­MAGYAR vegyes bizottság építőipari albizottsága. Cikkünk az együtt­működés fokozásának lehetőségeit vázolja. STANS MOSZKVAI SAJTÓÉRTEKEZLETE Moszkvai tudósítónktól, Maurice Stans amerikai külkereske­delmi miniszter szovjetunióbeli látoga­tásának befejezésével kedden késő este Moszkvában sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól és a szovjet—ame­rikai gazdasági kapcsolatok várható alakulásáról. A miniszter utazásának célját és fel­adatát abban jelölte meg, hogy az ame­rikai üzletemberek részére a szovjet piacon előkészítse a terepet. Ezt a fel­adatot többé-kevésbé sikerült megvaló­sítania — mondotta —, mert kapukat nyitott az eddig szilárdan álló falon. Ezután az üzletembereken múlik, hogy az itt és így keletkezett réseket meny­nyire tudják tovább szélesíteni. Hogy konkrétan mit jelent ez, arról is szólt röviden. Elsősorban a közös beruházá­sok lehetőségét említette. Erre az olaj, a gáz- és fakitermelés területén látszik lehetőség, de komoly nehézségekkel kell megküzdeni. A többi között „kemény híd” az a szovjet feltétel, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a közös beruházás eredményeként létre­jövő üzem nem lehet amerikai tulajdon. Stans megjegyezte, hogy a tárgyalások során felmerült lehetőségek mindegyike olyan beruházási összegeket igényel, amelyre megítélése szerint egyetlen amerikai vállalat sem képes. Tehát, ha sor kerülne ilyesmire — minden egyéb akadály elhárítása után — akkor kon­zorciumot kellene létrehozni, amely képes pénzügyileg is finanszírozni ezt a vállalkozást. Egy külföldi tudósító kérdésére vála­szolva kijelentette, hogy az utóbbi idő­ben nyugaton elterjedt reménységek, hogy a szovjet—amerikai kereskedelem 1975-re ötmilliárd dollárra emelkedik, nem megalapozottak — sőt egyenesen elképzelhetetlenek. Megítélése szerint többszörösére nőhet a jelenlegi forga­lom — ez pillanatnyilag 160 millió ru­bel körül van —, de bármilyen értéke­lésnél figyelembe kell majd venni, hogy honnan indultak el. Szovjet részről többször is aláhúzták, hogy a kereske­delem bővítésének alapfeltétele az ame­rikai diszkrimináció felszámolása. Ez a többi között még azzal is kiegészült, hogy a szocialista ország vezetői kérték, az amerikaiak nyújtsanak importhite­leket a Szovjetunióba szállított áruk után is. Egy másik kérdésre válaszolva leszö­gezte, nem várható Nixon elnök jövő év májusi útja során kereskedelmi egyezmény aláírása. Ilyet az USA álta­lában nem köt partnereivel. De amikor a tudósítók emlékeztették, hogy a szov­jet—amerikai gazdasági kapcsolatok­ban a 30-as években létezett ilyen meg­állapodás, csak annyit mondott, minden elképzelhető. Viszont a műszaki-tudo­mányos kapcsolatok fejlődése iránt mindkét részről óriási az érdeklődés és itt rövidesen kézzelfogható eredmé­nyek is születhetnek. A „hogyan tovább” szokásos kérdésre röviden, de annál tömörebben vála­szolt az amerikai külkereskedelmi mi­niszter. A kapcsolatokat, amelyek most kezdenek kiépülni, tovább építik, s kö­rülbelül egy hónap múlva Washington­ba látogat egy szovjet delegáció, amely a külkereskedelmi minisztérium szak­embereiből áll. Eredménytelen csatlakozási megbeszélések a halászatról Ismét eredménytelenül keltek fel a tárgyaló­asztaltól a Hatok és a csatla­kozni kívánó négy ország képviselői a halászati politikában mutatkozó el­lentétek miatt. Anglia, Norvégia, Dánia és Írország közös piaci belépésének útjában már csak ez az egy, korábban kisebb jelentőségűnek minősített kér­dés megoldatlansága áll. Tizenhét órás, éjjel is folyó ülésezé­sek után csalódottan távoztak a mi­niszterek. Az álláspontok nem köze­ledtek, s pillanatnyilag áthidalhatat­lannak tűnnek. A Hatok javaslata tíz­éves átmeneti időszakot kíván biztosí­tani a közösség halászati politikájá­nak átvételére. Eszerint tíz év múlva teljesen szabaddá válik a halászat a leendő tagok partmenti vizeiben is, hacsak a kibővített EGK nem hoz majd ellentétes, egyhangú döntést. Anglia a maga részéről biztosítékot kíván arra, hogy a hat, illetve tizen­két mérföldes partmenti vizeket tíz év elteltével is csak az adott ország halá­szai halászhassák. Erősen elzárkózott a közös piaci javaslattól Norvégia, Európa vezető halászati országa is, amely a halászati politikának neki kedvező rendezését kívánja. Norvégia azonban nem siet, hajlandó a tárgya­lásokat januárban is folytatni, míg Anglia még az idén szeretné aláírni a csatlakozási okmányt. A legközelebbi tárgyalási fordulóra december 11-én kerül sor Brüsszelben. A kilátások nem kedvezőek, mivel Franciaország, Belgium és Luxemburg már közölte, hogy a Hatok legutóbbi javaslata az utolsó szó volt. A Hatok külügyminiszterei egyéb­ként külön is találkoztak, hogy egyez­tessék az EFTA többi tagjával kez­dődő tárgyalások menetrendjét. A mi­niszteri tanács megadta a felhatalma­zást az EGK végrehajtó bizottságának, hogy a közösség részéről december 3-án kezdje el a tárgyalásokat. A fel­hatalmazás az ipari termékek szabad­kereskedelmi övezetének létrehozásá­ra vonatkozik. December 3-án ülnek tárgyalóasz­talhoz a végrehajtó bizottság képvise­lői a svájci delegációval, december 6-án Ausztria következik, míg a Svéd­országgal, Finnországgal, Izlanddal és Portugáliával folytatandó tárgyalások kezdési időpontját még nem állapítot­ták meg. A svájci kormány egyébként már reagált is a brüsszeli döntésre, s megadta a felhatalmazást a december 3-i tárgyalásokra. A néhány nap múlva kezdődő meg­beszéléseken tehát nem kerül szóba a sokat vitatott mezőgazdasági keres­kedelem, és az úgynevezett szenzitív termékek kérdése sem. Ez utóbbiak közé a­datok azokat a cikkeket sorol­ják, amelyeknek korlátlan beáramlása a közösség országaiba káros lehet. Brüsszeli körökben elterjedt értesülé­sek szerint ezeket a témákat a meg­beszélések második fordulóján, decem­ber végén és januárban vitatják meg. A végrehajtó bizottságnak adott tár­gyalási felhatalmazást egyébként jóvá­hagyta Anglia, Írország, Dánia és Norvégia is. (Reuter, DPA, APA, MTI) Magyar kereskedelmi delegáció Marokkóban A Casablancában megrendezett ma­gyar gépipari kiállítás és műszaki-tudo­mányos napok alkalmából Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszter­­helyettes vezetésével delegáció tartóz­kodik Marokkóban. A delegáció vezetőjét fogadta Karim Lamrani miniszterelnök, gazdasági mi­niszter. Mindkét fél­­kifejtette, hogy lehetőséget lát a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai további bővítésére. Látogatása során a miniszterhelyettes megbeszéléseket folytatott több más miniszterrel, illetve államtitkárral. Vázolták azokat a lehetőségeket, ame­lyeknek révén Magyarország részt vál­lalhat a marokkói fejlesztési tervek megvalósításában. A megbeszélések szakértői szinten tovább folynak. (MTI)

Next