Világgazdaság, 1971. december (3. évfolyam, 233/728-254/749. szám)
1971-12-01 / 233. (728.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A lap tudósítója Olaszországban felkereste azokat a fontosabb vállalatokat, amelyek üzleti kapcsolatban állnak a Szovjetunióval, s közvetlen élményei alapján számol be a szovjet—olasz kereskedelmi és gazdasági együttműködés pozitív fejlődéséről. Az ENI állami olajkonszern, amely a második világháború után alakult, fennállásának rövid ideje alatt nemcsak Olaszország, hanem a világ egyik leghatalmasabb konszernjévé fejlődött. És ebben van bizonyos szerepük a szovjet olaj- és földgázszállításoknak is. Olaszország rendkívül szegény ezekben az energiaforrásokban és ez szintén közrejátszott abban, hogy az ENI a olasz nagyvállalatok közül elsőnek ismerte fel a Szovjetunióval való gazdasági kapcsolatok nagy jelentőségét és elsőként lépett az együttműködés útjára. Ez az út vezetett azután legújabban annak a két egyezménynek a megkötésére, amelyekhez jelentőségében talán csak a FIAT-tal korábban kötött megállapodás mérhető. Az ENI 20 évre szóló szerződést írt alá a Szovjetunióval több mint 100 milliárd köbméter szovjet földgáznak Olaszországba való szállításáról. A másik ezzel kapcsolatban álló szerződés szerint pedig Olaszország 300 millió dollár értékű hitelt nyújt szocialista partnerének a gázvezeték megépítéséhez szükséges csövek és egyéb berendezések megvásárlására. Az ilyen szerződés kölcsönösen előnyös mindkét fél számára. Olaszországnak nem csak azt jelenti, hogy új és olcsó energiaforráshoz jut. Például az IRI állami tröszthöz tartozó Finsider vállalat tarantói vasművében most új üzemek építésén dolgoznak: itt állítják elő a Szovjetuniónak szállítandó nagy átmérőjű csöveket. Ez lehetőséget ad a vállalatnak a terjeszkedésre s főleg munkaalkalmat az olasz dolgozóknak. A másik olasz konszern, amely szemléletesen példázza az olasz—szovjet gazdasági kapcsolatok kölcsönös előnyét, az olasz FIAT-konszern. Mint ismeretes, e gyár jelentős szerepet játszott a Volga autóüzem felépítésében Togliatti városában. Ennek az együttműködésnek a jelentőségét az olaszok számára legjobban Torinóban érzékelhetjük. A háború után e város lakosságának száma mintegy megkétszereződött és jelenleg 1 millió 200 ezer főből áll. Szinte az egész felnőtt lakosság ilyen vagy olyan formában a FIAT- konszern termelő tevékenységébe bekapcsolódva keresi kenyerét. A gyárban dolgozó tízezrekenkívül egész réteg alakult ki a gyár körül is olyan iparosokból, akik megrendelésre alkatrészeket szállítanak az autógyárnak. A FIAT egyik igazgatója a Volga menti szovjet autógyár megépítésének nehézségeiről és kiemelkedő jelentőségéről elmondotta, hogy vannak nehézségek, de ez természetes is, hiszen ott, ahol ma a Volga gyár emelkedik, 1967-ben még zöld mező terült el. És ez a gyár most több mint 700 autót állít elő naponta. Ilyen még nem fordult elő a nyugati országok gyakorlatában. A Pirelli gumiipari tröszt helyettes igazgatója a szovjet vállalatokkal való kereskedelmi és gazdasági együttműködés gyümölcsöző voltának szembetűnő példájaként a szovjet gumitechnikai cikkeket gyártó vállalatoknak és műbőrgyáraiknak szállított olasz felszereléseket emelte ki. „A kereskedelem — mondotta — jövedelmet és munkát biztosít számunkra, de érdekel bennünket a szovjet technika sok-sok vívmánya is.” (1971. november 24.) A VILÁGSAJTÓBÓL mmm® A szovjet—olasz gazdasági együttműködés nyomán U.S.News & World Report Az Egyesült Államokban megjelenő hetilap értékeli Fidel Castro kubai miniszterelnök 12 év óta tett első látogatását egy másik latin-amerikai országban és megállapítja, hogy ennek célja Kuba diplomáciai és kereskedelmi elszigeteltségének feloldása. Ezzel kapcsolatban idézi Castro szavait, melyeket Chilébe érkezve mondott, és amelyek szerint Kuba elszigeteltsége tulajdonképpen Salvador Allende elnökké történt megválasztásával ért véget. Kuba Chile részéről történt diplomáciai elismerése óta számítani lehetett Castro látogatására, de már más repedések is mutatkoznak a Kuba köré épített falon. Július óta Kuba és Chile között menetrendszerű légiközlekedés áll fenn. Addig Mexikó volt az egyetlen latin-amerikai ország, amely diplomáciai kapcsolatokat és légi összeköttetést tartott fenn Kubával. A chilei— kubai kulturális és sportkapcsolatok felvételét kereskedelmi szerződés is követte és ma már egyre több chilei áru — többek között bab, hagyma, fokhagyma — látható Havannában. Az utóbbi időben egyre több jeleu Castro chilei útjának amerikai értékelése jut arra, hogy jó néhány latin-amerikai kormány hajlik az Amerikai Államok Szervezete által Kuba ellen hozott diplomáciai és gazdasági szankciók feloldására. Peru be is jelentette, hogy rövidesen helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat és Ecuador valószínűleg követi e példát. Az AÁSZ-nak néhány tagja javasolta, helyezzék hatályon kívül a Kubát kizáró 1962. évi határozatot. Castro viszont Santiagóban kijelentette, hogy még akkor sem volna hajlandó visszatérni a szervezetbe, ha valamennyi latin-amerikai ország kérné erre. Egyes diplomaták véleménye szerint könnyen elképzelhető, hogy Chile más országokkal együtt otthagyja az AÁSZ-t, és Kubát is magába foglaló új szervezetet alakít. Más vélemények szerint az USA Kuba iránt tanúsított magatartásának enyhítésére készül, amivel a többi amerikai ország lépést akar tartani. A sikeres látogatás mind a két ország számára mind politikai, mind gazdasági szempontból hasznos, mert a kereskedelmi kapcsolatok javítják az ellátást. (1971. november 22.) 1KTEKXANONAI. 3Totalbase (Eritmite Gyors ütemben halad előre az európai kontinensen a folyamokat összekötő csatornarendszerek kiépítése, ami biztosítani fogja a folyami hajózás nagyarányú fellendülését és a túlterhelt vasúti és úthálózat tehermentesítését. E célra bőséges hajótér áll rendelkezésre. Az is nagy előny, hogy a folyami hajózásnak csekély a munkaerőigénye és alacsonyak az üzemköltségei. A most épülő vízi utak közül legjelentősebb az NSZK-ban létesülő Rajna—Majna—Dánia-csatorna, mely Rotterdam és a Fekete-tenger melletti Szulina között 3500 km-es hajózási utat nyit meg. A Szovjetunió a Dnyeper— Pripjet—Bug-csatorna révén összeköttetést biztosít a Visztula és az Odera között, majd később az NDK csatornahálózatán keresztül Berlin és Hamburg felé is. Franciaországban az Atlanti-óceán partvidékét Marseille-jel összekötő csatornarendszert terveznek. Svájci szakemberek azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a Rajnát a svájci tavakon keresztül összekötik a Rhone folyóval, amely a Földiközi-tengerbe torkollik. A lap szerint 1981-ig az európai, sőt az eurázsiai kontinenst átfogó olyan csatornarendszer fog kiépülni, mely az Északi-tengertől a szibériai Bajkál-tóig terjed. Mindezn létesítmények közül legmesszebbre a Rajna—Majna—Dunacsatorna építkezése haladt előre. A Majna csatornázását már a múlt század végén elkezdték. Az Északi- és a Fekete-tenger közt létesülő hajózási útvonal egyik legfontosabb láncszeme, a Vaskapu vízi útja és erőműrendszere hétévi munka után 400 millió dollár költséggel rövidesen elkészül és 5000 tonnás hajók közlekedését is lehetővé fogja tenni. A másik fontos láncszem, Európa kontinentális hajózási útjai a Majna—Duna-csatorna 1972 őszén eléri Nürnberget, ahol az új nagy folyamikikötő építése rövidesen befejeződik. Onnan indul ki a Regensburgig vezető legnehezebb útszakasz; ezen a hegyeken keresztül vezető nem egészen 140 kilométeres szakaszon 5 zsilip fog működni, mely a hajókat előbb 94 méter magasságba felemeli, majd az útszakasz végén megint 79 méterrel leengedi. A Rajna—Majna—Duna-csatornarendszernek a második világháború után felmerült, illetve még felmerülő költségei 2,5 milliárd nyugatnémet márkára rúgnak. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) számításai szerint azonban ez a hatalmas ráfordítás a 2000. évig egészében megtérül. Az új vízi útnak hasznát fogja látni Rotterdam, valamint az antwerpeni és genti iparvidék, a Ruhr melletti óriási ipari központ, valamint a Rajna és a Majna mentén fekvő ipari területek, csakúgy, mint a linzi nagy kohómű, valamint a nagy csehszlovákiai és magyar kőolajfiomítók. Nagymértékben fokozódni fog a belgrádi kikötő forgalma és kedvezően fogja érezni az új vízi út hatását a román petrolkémiai ipar, valamint a bolgár mezőgazdasági termékeknek Nyugat felé irányuló kivitele is. Ugyanez áll a Szovjetunióra, mely a Dunán közel 3 millió tonnás folyami hajótérrel rendelkezik és nagy mennyiségű szenet, valamint ércet szállít Nyugat-Európába. Teljes kiépítése után a Rajna—Duna vízi út 40 millió tonna árut lesz képes szállítani. A Rotterdam—Szulina útvonal saját meghajtású hajókon 11 napot, tolóhajók által mozgatott uszályokon pedig 14 napot fog igénybe venni. (1971. november 23.) A MAGYAR—FRANCIA ÉPÍTŐIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÚJDONSÁGAI A francia—magyar gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság a közelmúltban létrehozta építőipari albizottságát. Ennek első ülésén többek között az építésügyi kooperációkról és a távlati kooperációs programról tárgyaltak. A magyar fél élénken érdeklődik nagy kapacitású toronydaruk iránt. Ezért javasolja, hogy a Piigon—Tischauer cég és a Magyar Hajó- és Darugyár között mielőbb kezdődjenek meg a műszaki, majd az üzleti tárgyalások. Az alagútzsalus berendezések licencét illetően már előzőleg létrejött egy kooperáció, amelyet az albizottság ezután is előnyben részesít: a Fémmunkás Vállalat a Balmetal licence alapján berendezkedik a gyártásra, hogy kielégíthesse a hazai igényeket. Ezt a kooperációt a jövőben valószínűleg tovább erősítik. Ugyanakkor viszont nem hagyható figyelmen kívül az Outiword cég sem, amely már nagy mennyiségben szállított Magyarországra jó minőségű zsaluzó berendezéseket, a cég kifejezte készségét a kooperációra. Az albizottság új tárgyalások megkezdését javasolja, ezeknek azonban vonatkozniuk kellene a berendezések kiegészítő felszereléseire, valamint emelőkre, betonszivattyúkra, továbbá a beton megszilárdítását elősegítő eljárásokra is. Az albizottság ülésén a magyar delegáció ismertette a magyar könnyűszerkezetes programot. Ezzel kapcsolatban szorgalmazták a Fillod és a De Wendel cégekkel való közös tárgyalásokat, a lehető legteljesebb megállapodás létrehozására, amely szerint mindkét ország vásárolna a másiktól fémipari termékeket, s amely kitérne a francia termékek magyarországi gyártására és a más országokba való exportra is. Tekintettel a speciális Fillod-eljárásra, a magyar fél szerint kívánatos lenne, ha egy csoportot hoznának létre a Fillod cég körül, és a tervbe vett kooperációban részt vennének a Fillod-rendszer komponenseinek szállítói is. A magyar delegáció ugyanis fontolóra vette a rendszerkomponensek lehetőleg nagyobb mérvű hazai gyártását. Az építkezéseknél alkalmazott szintetikus anyagokat illetően a 43-as számú Építőipari Vállalat igen értékes tapasztalatokra tett szert a Rhône-Poulenc és más francia cégek gyártmányairól. Kooperációs ajánlatokat várnak az Etilam-Gavigny (poliészter ablakok) és a Somer (födémburkolat) cégek részéről, de más cégek kereskedelmi ajánlataira is számítanak. A francia fél fel fogja szólítani e vállalatokat, hogy készítsék el pontos javaslataikat. Ami a fűtő-, szellőző- és klímaberendezéseket illeti, létrejöttek kapcsolatok egyes francia és magyar vállalatok között, most azonban a francia fél különös gonddal kutatja fel az ipari kooperáció megvalósítására alkalmas francia cégeket. Számos építőipari terület akad még, amelyen a magyar vállalatok szívesen együttműködnének francia cégekkel, de nem ismerik eléggé a francia ipar lehetőségeit. Az építőipari albizottság munkája során meg fogják kapni a kellő információkat valamennyi aktuális témában, vagyis a betontechnológiákat, a mixer-teherautókat és a betonszivattyúkat, a kisgépeket, a családi ház építéséhez szükséges szerszámokat és anyagokat, valamint a radiátorpaneleket illetően. Megemlítendő még, hogy a magyar ipar szívesen szállítana alumíniumszerkezeteket Franciaországnak, ha ismerné a francia igényeket. Szükség szerint speciális kooperációs megállapodások keretében alkalmazkodna a francia kívánságokhoz. Az építőipari albizottság, noha elsősorban az építőiparral kíván foglalkozni, nem hagyhatja figyelmen kívül a mélyépítés, a területfejlesztés, valamint az utak és autóutak problémáit sem. Az útépítés és a közmunka tanulmányozására munkacsoportot hoznak létre, amelyben magyar részről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselői kapnak helyet. Darvas László FEJLŐDIK A MAGYAR–CSEHSZLOVÁK SZÖVETKEZETI ÁRUCSERE Néhány nappal ezelőtt Budapesten tanácskoztak a szocialista országok szövetkezeti külkereskedelmi vállalatainak vezetői. A legnagyobb forgalmat ezen a kereten belül Magyarország Csehszlovákiával bonyolítja le, részint klírimgexportban, illetve importban, részint az úgynevezett kishatármenti árucsere kapcsán. A HUNGAROCOOP — éppen az egyre fejlődő forgalomra való tekintettel — néhány éve állandó vállalati kiküldöttet delegált Csehszlovákiába Ágh Márton személyében, aki munkatársunknak az idei várható, és a jövő évi tervezett forgalomról számolt be. Egyik legnagyobb partnerük a prágai Pragaexport, amelynek elsősorban campingbútorokat adnak el. Az ugyancsak prágai Centrotex vállalatnak gyermekruhát és az Exico vállalatnak a többi között papucsokat. Míg az Unicoop szövetkezeti külkereskedelmi vállalat az áruházakat látja el magyar fogyasztási cikkekkel (vasműszaki, ruházati és élelmiszeripari termékek). A szlovákiai szövetkezeti külkereskedelmet a Pozsonyban nemrég alakult Intercoop vállalat képviseli, míg a Rempo és a Transakta cégek elsősorban a határmenti árucsere-forgalomban váltak aktív partnereivé a HUNGAROCOOP- nak. A prágai Unicoop vállalattal az idén, oldalanként mintegy 1,5 millió rubeles forgalmat értek el, és a jövő évi választékcsere biztosítására megkötött szerződések szerint ez az összeg oldalanként 1,6 milllió rubelre emelkedik. A Csehszlovákiából érkező cikkek listáján a többi között víkendházakat, különféle háztartási cikkeket, bőrdíszmű- és textilárukat, kést, ollót, és néhány élelmiszerfélét találunk; a magyar exportlistán mosóporok, textíliák, konfekciótermékek, élelmiszerek és italok, valamint háztartási cikkek (edény, kukta stb.) szerepelnek. A pozsonyi Intercooppal az idén oldalanként 800 ezer rubeles forgalom várható, ami jövőre 1,7 millió rubelre növekszik a megkötött szerződés alapján. A keret-megállapodás lényegében az előzőekben felsorolt cikkekhez hasonló termékeket foglal magába. Dinamikusan fejlődik a két ország kishatármenti árucsere-forgalma is: a tavalyi, körülbelül 500 ezer rubeles megállapodás az idén közel 1 millió rubelre növekszik és jövőre további 10— 20 százalékos emelkedés várható. A fejlődést kétségkívül elősegítette a tavaly Kassán megrendezett első „határmenti kiállítás”, amelyet az idén Tatárn ismételtek meg. A szlovák vállalatoktól ezen a kereten belül radiátorokat, bútort, sört, göngyölt halat, szerszámnyeleket és a győri bútorgyár számára a benyújtott igények szerinti bútorlábakat szerzett be a HUNGAROCOOP. Ellentételként etázskazánokat, műszőrmét, mezőgazdasági kézi szerszámokat, konfekcióárut, élelmiszert és italt, valamint építkezési termékeket szállítottak. b. 1. Magyar Kereskedelmi Kamara 'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!!iia» Hírek - látogatások — ülések A Magyar Kereskedelmi Kamara vendége volt a napokban Rudolf Sallinger, az Osztrák Szövetségi Kamara elnöke, aki az osztrák műszaki és tudományos napok egyik fővédnökeként tartózkodik Budapesten. Sallinger megmegbeszélést folytatott Sós Ivánnal, a kamara alelnökével a két kamarát érintő kérdésekről.* A közelmúltban a Centroamericana de Commercio Exterior Ltd. guatemalai válalat háromtagú delegációja látogatott fővárosunkba. A delegáció célja a piackutatás és a kapcsolatok felvétele volt. A guatemalai üzletemberek ellátogattak a Külkereskedelmi Minisztériumba és fogadta őket Sós Iván, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke is. A vállalatot egyébként nemrég hozták létre a szocialista országokkal folytatandó kereskedelem elősegítésére; célja guatemalai árucikkek — elsősorban kávé és gyapot — exportja a szocialista országokba és a szocialista országok termékeinek értékesítése Közép-Amerikában. A napokban ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara csehszlovák tagozatának végrehajtó bizottsága. A résztvevők megvitatták a tagozat kétéves fennállása óta végzett tevékenységéről szóló beszámolót és meghatározták az elkövetkező időszak legfontosabb feladatait. A szekció elsőrendű feladatának tekinti, hogy minél hatékonyabban támogassa a két ország vállalatainak kooperációs kezdeményezéseit, szükség esetén a magyar—csehszlovák gazdasági együttműködési bizottság bevonásával. Az ülésen elfogadták a két kamarai szekció elnöksége december 11-én Pozsonyban tartandó együttes ülésének napirendjét és határozatot hoztak egy tagvállalati ülés megtartására 1972 első negyedévében. TEXTILGÉPEK AZ NDK-BÓL A könnyűipari rekonstrukció keretében 1971-ben jelentős üzleteket kötött a FERUNION konfekcióáru és kötőipari varrógépek behozatalára. A FERUNION közreműködésével, a közelmúltban a legnagyobb konfekció- és kötőgyáraink műszaki szakemberei Altenburgban (NDK), a gyár fennállásának 100 éves jubileuma alkalmából egy szakszimpozionon vettek részt. Ez alkalomból megemlékeztek arról is, hogy elkészült magyar megrendelésre a tízezredik ipari varrógép. A szakszimpozion kereskedelmi, valamint vevőszolgálati szempontból igen hasznos volt. Az altenburgi gyár szakemberei több előadás keretében ismertették meg a magyar partnereket a főbb termékekkel, és a legújabban kifejlesztett modellekkel. Az új típusokat a szakemberek működés közben tekintették meg, és a felmerülő problémákat megvitatták. A szakszimpozion olyan gépek beszerzésére is lehetőséget nyitott, amelyet eddig csak tőkésországokból vásárolt a FERUION. A forgalom az NDK-val — speciális ipari varrógépekből — évről évre emelkedik. Erre jellemző, hogy míg 1969- ben 7,9 millió devizaforint, 1970-ben 13,5 millió devizaforint, addig 1971-ben már 32,5 millió devizaforint volt. Két év alatt tehát közel négy és félszeresére emelkedett az NDK-ból importált ipari varrógépek forgalma. Az NDK mellett szerepük van a csehszlovák és a szovjet cégeknek is. A könnyűipari rekonstrukció keretében szállítandó gépek értéke 1971-ben eléri a 3 millió rubelt, és 1972-re is már több mint 1,5 millió rubel értékű szerződést kötöttek a FERMION és az NDK illetékes cégei. A konfekció- és kötőszakmának nem minden géptípust lehet a szocialista országokból beszerezni. Speciális gépek beszerzésére került sor 1971-ben Olaszországból, Nyugat-Németországból és Japánból. A tőkés vásárlások értéke meghaladja a 800 000 dollárt. 1971. DECEMBER 1.3 Százmillió rubelért magyar gyógyszer szovjet exportra A MEDIMPEX és a szovjet Medexport vezetői kedden Budapesten megállapodást írtak alá. Ennek értelmében 1973—75 között Magyarország 105 millió rubelért gyógyszert és gyógyszer-alapanyagot szállít a Szovjetuniónak. A szerződés lehetőséget biztosít gyógyszeriparunknak, hogy előre felkészüljön bizonyos gyógyszerek előállítására. Külön szerződést írtak alá a Szovjetunióból importált készítményekre. 1975-ig 8 millió rubel értékű gyógyszert vásárol a MEDIMPEX. A hagyományosan importált antibiotikumok, oltóanyagok és gyógyszer-alapanyagok mellett növekedni fog a speciális termékek behozatala is. llllllllllllllllllllllllllllllllllllHLLIII RÖVIDEN •*. A CHEMOLIMPEX és a GRABOPLAST győri pamutszövő- és műbőrgyár, illetve a FIAT autógyár képviselői Torinóban szerződést írtak alá: a magyar vállalatok 1972-ben 1,6 millió dollár értékű autókárpitot és műbőrt szállítanak a FIAT cégnek. -%• A BIE (Bureau International des Expositions) 70. ülésszakán a szervezet alelnökévé további két évre újraválasztotta Droppa Gusztávot, a HUNGEXPO vezérigazgatóját, akit egyúttal újraválasztották a bulletin bizottság elnökévé is. Magyar—svéd jelzőtábla-kooperáció A KPM közúti rekonstrukciós programja korszerű, biztonságos útjelzőtáblák felállítását is előírja. Az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. és a Közúti Gépellátó Vállalat (KÖZGÉP), valamint a Svenska Väg- Reflexa AB. hatéves kooperációs megállapodást parafáit, amely lehetővé teszi fényvisszaverő útmutatótáblák hazai gyártását. A gyártóberendezésről és a folyamatosan felhasznált importanyagokról a svéd cég gondoskodik, míg a lemez- és fémmegmunkálásban régi hagyományokkal rendelkező KÖZGÉP alumínium-táblaszerkezeteket szállít a skandináv partnernek. A kooperáció keretében már 1972 első fél évében jelentős összegű magyar export valósul meg, s a gyártó üzem a jövő év második felében már termel. A jelzőtáblák valószínűleg a Budapest— Székesfehérvár autópályán „debütálnak”. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. te. Telefon: 183-800 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1-3. Telefon: 343—100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 71.4203/3 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 003