Világgazdaság, 1972. február (4. évfolyam, 21/770-41/790. szám)
1972-02-01 / 21. (770.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG COLIMa/lMCTMHeCKaSIHHflYCTPHSl Az Indiai Köztársaság ezekben a napokban ünnepelte fennállásának 22. évfordulóját. „Amikor India a fejlődés útjára lépett, még félfeudális gazdasági rendszerű, rendkívül elmaradott agrárország volt, ma pedig szemmel láthatóan mindinkább fejlett agráripari országgá válik” — így foglalja össze a lap a fiatal ázsiai köztársaság által alig valamivel több mint két évtized alatt befutott útnak a lényegét, majd a fejlődés mozgató erőit vizsgálva a szovjet—indiai gazdasági együttműködés eddigi vívmányait és várható kilátásait teszi mérlegre. A Szovjetunió segítséget nyújtott Indiának mindenekelőtt a kulcsiparágak megteremtésében. A szovjet— indiai gazdasági együttműködési egyezmény alapján szállított szovjet eszközöknek mintegy 70 százalékát az indiai nehézipar kapja. A szovjet közreműködéssel épült üzemek szolgáltatják az országban előállított összes elektromos energia, olaj- és olajtermékek 20—55 százalékát. Bhilai neve már- már fogalom egész Indiában. Nemcsak India legnagyobb kohója, az indiai vaskohászat fellegvára, hanem a szovjet—indiai együttműködés első alkotása s szimbóluma is. Egymaga az Indiában öntött acélmennyiség egyharmadát adja. A bhilai acélt sok ázsiai és afrikai országba exportálják is. India másik büszkesége a szintén sok szovjet segítségben részesülő durgapuri bányaipari felszerelési gyár. Innen látják el modern technikai eszközökkel az indiai bányákat. Mind a profilját, mind a kapacitását, mind pedig a technikáját tekintve ez az egyetlen ilyen intézmény egész Kelet-Ázsiában. Olyan gépeket és berendezéseket gyárt, amelyekre égetően szükség van nemcsak India, hanem a többi ázsiai ország szén- és ércbányászatának is. A szovjet—indiai együttműködés tv- A VILÁGSAJTÓBÓL A szovjet—indiai együttműködés és kilátás tl vábbi jelentős vívmánya India fűtőanyag és energetikai bázisának a megszilárdítása. A szovjet segítséggel az ország különböző részeiben épült hő- és vízi erőművek több mint 10 milliárd kilowattóra áramot termelnek. A két legnagyobb erőműnek, a nerveli hő- és a bhakrai vízi erőműnek a kapacitása egyenként eléri a 600 ezer kilowattórát. A szovjet és indiai geológusok közösen nem kevesebb, mint 23 olaj-és gázmezőt tártak fel eddig, megvetve ezzel az indiai olajipar megteremtésének alapját. A Szovjetunió felszereléseket is küldött, s ma már ezek a szovjet segítséggel működő telepek szolgáltatják az ország olajkitermelésének 55 százalékát. Úgyszintén közreműködött a szovjet ipar a barani és a korjali olajfinomítók felépítésében is, amelyek az olajtermékek és a kémiai nyersanyagok széles skáláját állítják elő. A Szovjetunió támogatásával létesült olajipari vállalatok tavaly már több mint 22 millió rúpiát jövedelmeztek Indiának. De nem jelentéktelen az a segítség sem, amelyet a szocialista ország a gyárak és felszerelések üzemeltetéséhez szükséges szakemberek képzésében nyújtott. A további terveket illetőleg az illetékes szovjet és indiai szervek jelenleg a gépgyártás területén adódó kooperációs lehetőségeket tanulmányozzák, különös tekintettel egyes meghatározott gépfajták gyártására. A bányászat s vas- és színesfémkohászat továbbfejlesztése szintén rendkívül kedvező kilátásokat nyújt a kölcsönös együttműködésre. Amikor Indira Gandhi a múlt év végén Moszkvában járt, a tárgyalásokon és a kiadott közös szovjet—indiai komünikében az együttműködés fontos területeként emelték ki az olaj és gáz további kutatását, feldolgozását és általában a petrolvegyészet fejlesztését. (1972. január 25.) KAAsilia'iLS'r Bangladesh önálló országgá alakulása feltehetően lendületet ad Nyugat- Bengália gazdasági fejlődésének. A két Bengália gazdasága sok tekintetben kiegészítheti egymást; a fiatal állam és az indiai tartomány között széles síkon nyílik alkalom az együttműködésre. Nyugat-Bengáliának nagy előny, hogy 75 milliós új piacot talál a szomszédságában, amelynek szükségletei különböző fogyasztási cikkekben és beruházási javakban a következő hónapokban lényeges mértékben növekednek. A kérdés az, vajon képes lesz-e Nyugat-Bengália arra, hogy betöltse Bangladesh fő szállítójának hivatását. Nyugat-Bengália gazdasága még nem heverte ki a legutóbbi recessziót. Kerek 300 ipari egység még zárva van és sok üzem nem kielégítően működik. Kevés volt az új beruházás és alig néhány ipari vállalat bővült számottevően.". India kormánya és a tartományi kormány a legutóbbi években számos kísérletet tett Nyugat-Bengália gazdaságának gyors felvirágoztatására. Terveik azonban nem voltak kellően öszszehangolva és a kivitel sem volt hatékony. 1970 augusztusában hirdette meg először Nyugat-Bengália ösztönzési rendszerét új beruházások elősegítésére. Ezek a tervek azonban Ki- Nyugat-Bengália gazdasága és Banglades b zonytalanul és lazán voltak fogalmazva és — az ellenzéki beállítottságú folyóirat szerint (a Szerk.) — nem gyakoroltak hatást sem Nyugat-Bengália, sem más államok üzleti köreire. Ezután következett 1971 augusztusában az úgynevezett 16 pontból álló program. E program előterében állt: nagymértékű rendelések kiadásának ígérete a nyugat-bengál vagonipar részére, a második Howrah-híd megépítése, 2000 kisüzem létesítése, megfelelő hitelkeret nyújtása, több műszakban történő munka engedélyezése, az iparilag elmaradt területeken új ipari üzemek finanszírozása. A 16 pontos program azt is leszögezte, hogy a kormány előnyösebbé teszi az ösztönzési rendszert. Az új ösztönzők 1971 novemberében léptek életbe. Főként állami vásárlásoknál nyújtott kedvezményekre, új üzemekhez és üzembővítésekhez adókönnyítésekre, új ipari centrumokban hosszú lejáratú telekbérletekre, ipari hitelek nyújtására, vízdíjak fizetése alól való felmentésre terjednek ki. Nyugat-Bengália üzleti körei örömmel fogadták ezeket az ösztönzőket, bár az a véleményük, hogy némely területen kedvezőbbek is lehetnének, tekintetbe véve az állam gazdasági életének hoszszantartó stagnálását. (1972. évi 1. szám.) Jiftti -Burcher Juttutty A tőkés árupiacokon 1971-ben az általános árszint alacsonyabb volt, mint az előző évben; csak az év vége felé mutatkozott — a londoni Economists indexe szerint — valami emelkedés. 1971 decemberében az angol Reuter-index 2 százalékkal, az amerikai Moody-index 3 százalékkal volt az 1970. év végi szint alatt, bár az indexek a IV. negyedévben 7, illetve 3 százalékkal emelkedtek. Az általános árszínvonal csökkenése következménye volt az USA augusztusi gazdaságpolitikai intézkedéseinek és az azt követő nemzetközi valutaválságnak. Az egyes árucsoportok közül a fémárak csökkentek a legnagyobb mértékben. Év végén az átlagos árszínvonal 5 százalékkal volt az előző évi szint alatt, év elején 34 százalék volt a lemaradás. Az élelmiszereknél és élvezeti cikkeknél a lakóárak tartós csökkenését az utóbbi hónapokban ellensúlyozta a cukorárak emelkedése, úgy hogy az év végén az átlagos árszínvonal megfelelt az 1970. évi átlagnak. Az ipari rostok árszínvonala május közepe óta magasabb volt az előző évinél, miután a gyapjúárak csökkenését bőven ellensúlyozta a gyapot árának emelkedése. A devizaárfolyamok változásának egyik következménye, hogy szükségessé vált az összes nyersanyagegyezmények hozzáillesztése a megváltozott paritásokhoz. Miután a kávé-, cukor- és ónegyezmények olyan világpiaci A tőkés árupiacok alakulása 1971-ben szektort ölelnek fel, amely a kőolaj után a második helyen áll, előreláthatólag szívós tárgyalásokra van szükség. Az egyezmények árai dollárban vagy fontban érvényesek és a tárgyalások tárgya az lesz, vajon az árakat a dollárnak megfelelően csökkentsék-e, vagy a többi devizához igazodva emeljék-e. A Nemzetközi Kávéegyezmény szilárdan a dollárhoz kötődik, miután az USA a világ kávétermelésének mintegy 40 százalékát veszi át. Amennyiben az egyezmény felső és alsó árhatára nem változik, a termelők eladásaik 60 százalékában leértékelési veszteségeket szenvednek. Az USA azért fog harcolni, hogy a megfelelő felértékelés minél kisebb legyen. Az ónnál a helyzet fordított, mert az árak angol fontban számítódnak, bár itt is az USA a legnagyobb felvevőpiac. A Cukoregyezmény az intervenciós árait a londoni napi árak és a New York-i helybeni árak átlagából, a dollárcent/librára átszámítva állapítja meg. A nyersanyagok keresletének növekedésére folyó évben egyelőre nem számíthatunk, bár a devizaárfolyamok változása ellensúlyozta a gazdasági élet fejlődését illető pesszimizmust. Az USA-ban a nyersanyag-szükséglet, a konjunkturális fejlődést követően, az eddiginél erősebben emelkedik, Japánban és az európai államokban azonban a kereslet élénkülése csak az év második felében várható. (1972. január 25.) EGY LÉPÉSSEL KÖZELEBB A NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁSHOZ Az élelmiszergazdaság távlati tervei A KGST-országok szorosabb gazdasági együttműködését szolgáló komplex, távlati tervek kidolgozása a jelek szerint minden tagállamban elérkezett az érdemi tárgyalások szintjéhez, s erre előre láthatóan ez év folyamán már sor kerülhet. Az 1971—1985. évekre szóló fejlesztési tervek egyszerű termelési kooperációtól, a gazdasági együttműködés bonyolultabb formájáig sok mindent magukba foglalnak, így a munka megkezdése előtt egyeztetni kell az egyes országok saját érdekeit a társállamok reális igényeivel és a tartós munkamegosztást, valamint a kooperációs lehetőségeket is minél pontosabban kell meghatározni. A hazánk számára szükséges nyersanyagszállítások ellentételeként egyre jelentősebb szerepet játszanak — a könynyűipar és a gépipar termékein kívül — az élelmiszergazdaság termékei. Exportstruktúránk már eddig is tükrözte ez utóbbi cikkekben rejlő lehetőségeket, de a jövőben a fejlődést az állattenyésztés feldolgozott termékeinek, valamint a kertészeti termékek nagyobb exportjának kell biztosítania. Éppen ezért a mi távlati terveink nagy súlyt helyeznek a feldolgozóipar (hús-, konzerv- és tartósítóipar) erőteljesebb ütemű fejlesztésére, s ezen a témakörön belül is a korszerű gépesítésre. Közelebbről megvizsgálva Magyarország importigényeit és a tizenöt éves időszak alatt a szükségletek kielégítését fedező exportlehetőségeket, az eddigi tendenciák tanúsága szerint vitathatatlanul tartós külkereskedelmi igényre a húsnál és feldolgozott termékeinél lehet számítani. (Ez a tendencia természetesen a szocialista államokon kívül a tőkésországokra is egyformán vonatkozik.) Érdeklődéssel számolhatunk egyes relációk esetében a gabona iránt is, így a hazai termelésben fokozottan előtérbe kerül a kukorica mennyiségi növelése. Kedvező éghajlati adottságaink miatt a zöldség- és gyümölcstermelés intenzív fejlesztése is központi kérdés marad. Az élelmiszergazdasággal kapcsolatban a továbbiakban is három állammal vannak széles körű lehetőségeink a nemzetközi munkamegosztás kiszélesítésére. Közülük legfontosabb partnerünk a Szovjetunió, de ugyanakkor cseppet sem lebecsülendők a Csehszlovákiával és az NDK-val már elért és a továbbiakban még fejleszthető eredményeink. A Szovjetunió egyébként az összes többi KGST-állam számára is a legfontosabb bázist jelenti a nemzetközi munkamegosztásban. A KGST-államok távlati nyersanyagszükségleteinek biztosítására ugyanis reális kilátás csak a Szovjetunióban van. Ahhoz viszont, hogy a Szovjetunió erőteljesen koncentrálhasson a lelőhelyek kiaknázására, óriási beruházásokra van szükség, amit csak úgy lehet ellentételezni, ha a többi szocialista állam más ágazatok erőteljesebb fejlesztésére — például élelmiszergazdaság — vállalkozik. Az NDK-ból hozzánk érkező káliműtrágya és más fontos vegyipari termékek ellenében a többi között eddig is feldolgozott húst és jó minőségű kertészeti termékeket igényeltek tőlünk. Élelmiszergazdasági termékeink exportjának jelenleg is több mint 20 százaléka megy az NDK-ba, és a jövőben az igények növekedésével kell számolnunk. A KGST-államok között ez a gyakorlat már régi keletű és ma már természetes, hogy a nyersanyagot nyersanyagért, a gépet gépért cserélik, vagy ha megfelelő a mezőgazdasági termék, ezt egyenértékűnek tekintik a nyersanyagokkal. Gabonaigényeik egyrészét is kielégíthetnénk a jövőben, de erre tartósan csak akkor kerülhet sor — más államok esetében is —, ha már elértük a IV. ötéves tervben előirányzott állami tartalék szintjét és a gabonatermelésünk színvonala feltétlenül biztosítja az állattenyésztéshez szükséges takarmánymennyiséget is, így ebben a relációban a következő években különösen nagy jelentősége lesz a hús és hústermékeken kívül a zöldség- és gyümölcsexportnak, mint nyersanyagimport ellentételnek. Csehszlovákiával az elmúlt időszakban az egymásrautaltság és a sok szempontból kiegészítő jelleg ellenére sem bontakozott ki kellőképpen a munkamegosztás. De az biztos, hogy ebben az esetben is az együttműködés egyik alapvető feladatát nálunk a hús, a kertészeti termékek és a gabona növekvő termelése jelenti. A hústermelési együttműködésen belül a sertéstenyésztés már túllépett a szokásos kereskedelmi kapcsolatokon és mind nagyobb teret kap a termelési kooperáció, a tenyésztési módszerek közös kidolgozása, illetve a jövőben elengedhetetlenül szükséges úgynevezett „génbank” megteremtése. Mint ismeretes, az együttműködést ezen a téren szakértői tanácsok irányítják, és a sertéshústermelésben a KGST-n belül a téma koordinálásával hazánkat bízták meg. A magyar szakemberek már foglalkoznak a technológiák kidolgozásával és a hazai telepeken szerzett több éves tapasztalat birtokában eddig három iparszerű technológiát találtak ajánlásra alkalmasnak. Ezek a következők: az AGROTERV könnyű vázszerkezettel épített pavilonos sertéstelepe, az AGROKOMPLEX könnyűszerkezetes pavilonos, változtatható méretű sertéstelepe és a MEZŐPANEL-rendszerű könnyűbeton vázszerkezetű pavilonos, változtatható méretű sertéstelep. Az iparszerű feltételeket jól tűrő sertésfajták vagy hibridek megtalálásán a tagországok már fáradoznak. Érdekességként megemlítjük, hogy a KGST-országok szakemberei körében nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar fehér hússertés, illetve a Kahib-sertés iránt. Ezekből a tenyészállatokból egyébként már évek óta exportálunk a szocialista országokba. Mint az előzőekben említettük, az élelmiszergazdaság vonalán a Szovjetunióval, az NDK-val és Csehszlovákiával osztozhatunk elsősorban a közös fejlesztési munkában. Bulgária, Románia inkább versenytársaink, de ide sorolhatjuk Jugoszláviát is. Ezeknél az államoknál viszont a választékcserében még ki nem használt lehetőségek feltárására kell koncentrálnunk. (Így például dohányimportunkat nagyrészt Bulgáriából biztosíthatjuk.) A feladatok tehát sokrétűek, éppen ezért jó, hogy a távlati tervek megvalósításához igazodtak már az élelmiszergazdaság ez évi előirányzatai is. Eszerint zöldségfélékből például 23—24, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedésre számítanak. Ugyanígy e célt szolgálják a sertéstenyésztés elé állított feladatok is (lásd a VILÁGAZDASÁG 1971. december 15-i számát). b. 1. Múlt héten a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tájékoztató Intézetének rendezésében a korszerű présöntés technikájával foglalkozó szimpoziont tartott magyar szakemberek számára a markgröningeni Sautter KG (Württemberg, NSZK) cég. Ismertette a ma használatos különböző eljárásokat, présöntőgépeket és szerszámokat, valamint azok technológiáját. A TECHNOIMPEX útján közösen már 6 présgépet szállítottak Magyarországra, amelyek a VBKM EKA gyárában, a Bakony Műveknél, a MOFÉM- nél a Telefongyárban és az ELZETT FLIM-ben működnek. Az ELZETT sátoraljaújhelyi telephelyén ezeken a gépeken készítik a Zsiguli gépkocsikhoz szállított magyar alkatrészeket, például a speciális öntvényből készülő kilincseket, zárszerkezeteket. A konferenciára érkezett Erich Ruzowitzky mérnök, áruosztályvezető és elmondta, hogy ez alkalommal kooperációs tárgyalásokat kezdtek több magyar vállalattal a TECHNOIMPEX bevonásával, hogy különböző nagyságrendű présgépszerszámok megosztásos alapon történő gyártását megindítsák. „Elsősorban a Danuvia szerszámgyárral tárgyalunk arról, hogy konkrétan milyen célra milyen présgépszerszámról lehetne szó. Elhatározásunkat az befolyásolta, hogy úgy látjuk Magyarországon megtaláltuk azt a technológiai nívót, amelyre a mi precíziós munkát igénylő termékeinkhez szükség van. Togliattigradban a szovjet szakértők a magyar szállítmányokat KOOPERACIÓ jobb minőségűnek ítélték mint az eredeti olasz termékeket. Ez végleg meggyőzött minket arról, hogy itt megtalálhatjuk az együttműködéshez szükséges partnert. Természetesen a préseléssel, és fémfröccsöntéssel előállított termékek egyik nagyon fontos kérdése a hozzá felhasznált anyag is. E tekintetben Magyarországon egészen kiváló alumíniumötvözeteket alkalmaznak, amellyel a gyártmányok minősége fokozottabb követelményeket is kielégít” — fejezte be Erich Ruzowitzky vezető mérnök. %• Három évre szóló szerződést kötött az Egyesült Izzó az amerikai Action céggel. A megállapodás szerint ez idő alatt az Egyesült Izzó 3 millió dollár értékben 36 millió darab normál lámpát exportál az USA-ba. Tizenkét millió forint értékben görgős fúrókat szállít csehszlovák rendelésre a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár.*■ A víz szennyeződését gátló berendezések, valamint az olaj- és gázvezetékek nemzetközi egységesítését szolgáló magyar javaslatot elfogadták az EGB keretében működő szabványügyi kormánymegbízottak második ülésén Genfben. Nyolcvanezer női divattáskát exportál a Szovjetunióba a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet a TANNIMPEX-en keresztül. ROVIOitt Román rendelésre 24 darab nagyméretű, 120 atmoszféra nyomást bíró autoklávtartályt gyárt a Láng Gépgyár. ANGOL KNOW-HOW A hőfokleolvasók, hőszabályozók fontos része a hőérzékelő. A hagyományos hőelemek iránt külföldön viszonylag kicsi az érdeklődés, viszont a Ganz Műszer Művek új korszerű gyártmánya, a köpenyhőelem — amely angol knowhow alapján készül —, feltehetően növeli majd a magyar műszerek értékesítésének körét, annak ellenére, hogy elsősorban a hazai piac igényeit elégíti ki. A köpenyhőelem két nagyságrenddel kisebb hagyományos elődjénél, és ugyanennyivel gyorsabban reagál a hőmérséklet változására. Voltaképpen egy speciális kábelfajta ez, így nem véletlen, hogy a GMM a prescoti nagy kábelgyártó céggel, a BICC-cel (British Insulated Callender’s Cables Ltd.) szerződött. A múlt évben kötött megállapodás szerint a BICC átadja a köpenyhőelemek gyártási dokumentációját, a gyártó- és ellenőrző-berendezéseket, vállalja a magyar szakemberek betanítását és legalább öt éven keresztül biztosítja — kedvezményes áron —, az egyébként is csak importból beszerezhető hőelemkábelt, illetve más nyersanyagokat. A know-how költségei így néhány éven belül megtérülnek, pusztán a külön árengedmény következtében. A KGM anyagilag is támogatta a gyárat, mert a köpenyhőelem-gyártás szorosan kapcsolódik az ágazati célprogramhoz. A Ganz Műszer Művek ígéretet kapott arra, hogy az első negyedévben megkapja a berendezéseket és a nyersanyagokat, így a sorozatgyártás még 1972-ben megkezdődhet. Hangdoboz 850 ezer rubelért Moszkvai tudósítónktól A VIDEOTON Rt. tavaly 12 000 darab D—132/e típusú hangdobozt szállított a szovjet piacra. Ebben az évben a két vásárló — a Belkereskedelmi Minisztérium és a Rádióipari Minisztérium — ennél jóval többet kért. Az importőrök 30 000 darab hangdoboz beszerzésére adtak fel rendelést. A két külkereskedelmi vállalat , a VIDEOTON Rt. és a Mashpriborintorg a napokban írta alá a 850 000 rubel értékű magyar áru szállításáról szóló szerződést. 1972. FEBRUÁR 1. Pécsi Ipari Vásár 1973-ban Tudósítónktól: 1969 óta minden évben megrendezték a Pécsi Ipari Vásárt, amely — a szegedi mellett — a magyar—jugoszláv határmenti árucsere egyik legfontosabb fóruma, a cserében érdekelt üzletemberek találkozóhelye lett. A vásáron számos jugoszláv cég állította ki termékét és nyitott információs irodát. Részvételük viszonzásaként Pécs a múlt év tavaszán Eszéken magyar ipari kiállítást rendezett. Az idén nem lesz Pécsi Ipari Vásár. A Gazdasági Bizottság döntése alapján ugyanis csak kétévenként rendezhető vidéken ipari kiállítás. Korábban szó volt egy esetleges pécsi mezőgazdasági kiállításról, ennek megrendezésére azonban az idén Szekszárd nyert jogot. A kiállításon négy dunántúli megye mezőgazdasága, élelmiszer- és fafeldolgozó ipara mutatja be termékeit. A IV. Pécsi Ipari Vásárt tehát 1973-ban rendezik. A rendezők azonban már az állandó vásárterületre is gondolnak. A helye meg van és tervek is készültek beépítésére. Pécs Idegenforgalmi Hivatala most összehívja azoknak a baranyai és budapesti vállalatoknak a képviselőit, akik annak idején ígéretet tettek, állandó vásárterület esetén saját pavilont építenek. M. Z. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség, Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1-3. Telefon :43-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 71-4505/3 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető Bolgár Imre INDEX: 25 008