Világgazdaság, 1972. március (4. évfolyam, 42/791-64/813. szám)
1972-03-01 / 42. (791.) szám
1972. MÁRCIUS 1. A KÍNAI ENERGIATERMELÉS FEJLESZTÉSE Új lehetőségek a külföldi szállítók előtt Az energiafejlesztő berendezéseket és nehézvillamossági berendezéseket gyártó és értékesítő vállalatoknak érdemes figyelmet fordítani a Kínai Népköztársaság piacára, mivel Peking az energiatermelés fejlesztésének a gazdaságban prioritást biztosít. Miközben Kínában nagy erőfeszítéseket tesznek az erőmű-berendezések belföldi gyártásának javítására és fokozására, a kapacitás még elégtelen az ország hatalmas hidroenergetikai potenciáljának kihasználásához. Ennél fogva Kína rendkívül ígéretes piacnak tűnik a külföldi vállalatok számára. A tavaly Svédországban járt kínai küldöttség érdeklődést mutatott a svéd nehézipari berendezések és erőművek iránt. A John Brown and Co. (Clydebank) Ltd. brit vállalat megrendelést kapott Kínától energiafejlesztő berendezésekre. A megrendelés a két ország gazdasági kapcsolataiban a legnagyobb üzlet azóta, hogy a Hawker Siddeley hat Trident repülőgépet adott el Kínának több mint 50 millió dollárért. A John Brown és a kínai országos gépipari import- és exportvállalat 18 hónapig folytatott tárgyalásokat, mielőtt megkötötte a 9 millió dolláros szerződést, amelynek értelmében az angol vállalat nagy teljesítményű gázturbinás áramfejlesztő berendezéseket (PG— 5331 típusúakat) és kapcsolóberendezéseket szállít majd. A 20 megawattos berendezéseket a kínaiak kérésére speciális változatban szállítják le. Például a folyó vizét kenőolaj hűtésére is hasznosíthatják majd. A hat berendezést 1972 második felében szállítják Kínába, s ezek háztartási és ipari célokra egyaránt fejlesztenek majd energiát. A japán cégek is kezdenek hasonló jellegű megrendeléseket kapni kínai vállalatoktól A Hitachi, Japán legnagyobb villamos berendezéseket gyártó vállalata igen előrehaladott tárgyalásokat folytat az illetékes kínai külkereskedelmi vállalattal egy 25 megawattos gázturbina szállításáról. A Hitachi ezt a turbinát az amerikai General Electric licence alapján gyártja, s 50 ilyen berendezést adott már el az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában. A pekingi külkereskedelmi vállalat jelenleg tanulmányozza a Hitachi ajánlatát, s válaszát még ebben a honlapban megadja. A turbina pontos ára a különböző tartozékok mennyiségétől függ, de az ügyletet körülbelül 600 millió jenre (1 dollár , 308 jen) becsülik. Ez a legnagyobb üzlet lenne, amelyet egy japán villamos berendezéseket gyártó vállalat valaha is kötött a Kínai Népköztársasággal. Ilyen körülmények között érthető, hogy a japán villamos berendezéseket gyártó cégek fokozott figyelmet fordítanak az ígéretes kínai piacra. A Hitachi és a Toshiba bejelentette, hogy elfogadja Csou En-laj négy elvét. Ezzel lehetővé válik számukra az üzleti kapcsolatok kiépítése Kínával. A kantoni vásáron jelen volt a Fujitsu, a Shinko Electric, a Fuji Electric és a Meidensha Electric képviselője is. A Toshiba állítólag tárgyalásokat kezdett Kínával a nehézvillamossági szektorban való műszaki együttműködés részleteiről, valószínűleg meghívja kínai partnerét, hogy az tekintse meg üzemeit. A Meidensha pedig megbeszéléseket kezdett hidraulikus kerék típusú generátorok szállításáról. Peking fokozottan támogatja az energiatermelést és a hozzá kapcsolódó belföldi iparágakat is. A kínaiak a kantoni vásáron már bemutattak saját gyártmányú szivattyúberendezéseket, és speciális vízturbinákat. Egy kísérleti 125 megawattos turbogenerátort belső vízhűtésű sztatorral és rotorral a tavaly áprilisi sanghaji ipari kiállításon állítottak ki. A kicsi tiensengkangi erőműben (Kelet-Kiangszu tartomány) 25 megawattos gőzturbinás fejlesztő berendezést szereltek be 5,5 méteres tengellyel, amelynek súlya 5 tonna. A teljes berendezést természetes (képzés nélküli) szakértelemmel és egyszerű berendezésekből állították össze. Az egyik sanghaji gyárban tavaly 60 megawattos turbinát készítettek. A Kínai Népköztársaság más tartományaiban pedig főként acélból és cementből gyártanak vízturbinákat. Sihcsiacsuang erőműberendezéseket gyártó üzemében (Hopej tartomány) — a Kínából érkező hírek szerint — műszakilag rendkívül korszerű gőzturbinákat, generátorokat és kazánokat gyártanak. Ez az első üzem, amely tervezett kapacitásánál többet termel. Az energiatermelésre fektetett erőfeszítéseket illusztrálja az is, hogy öszszeolvasztották a pekingi nehézvillamossági berendezéseket gyártó üzemet, a pekingi kazángyárat és a pekingi 2. számú általános gépipari üzemet. Az új jelentősen korszerűsített vállalat komplett energiaberendezéseket gyárt. (Business Asia) 49 Új importrendelkezések láttak napvilágot Jordániában. Minden légi úton bevitt termék szállítását ezentúl csak az Alia nemzeti légiforgalmi vállalat bonyolíthatja le. Az intézkedés 14 országot érint. Általános sztrájk bénítja Argentína életét. A peronista szakszervezetek 48 órára hirdettek munkabeszüntetést, tiltakozásképpen a Lanusse-kormány gazdaságpolitikája és a megélhetési költségek emelkedése ellen. A kormányzat szerint a sztrájk mintegy 154 millió dollár veszteséget okoz. Drágulnak a francia napilapok. Március 1-től az eddig 50 centime-be kerülő újságok általában 20 centime-mal lesznek drágábbak, az Humanité és a Le Monde ára azonban 80 centime-ra emelkedik. 00 A japán fizetési mérleg januárban 196 millió dolláraktívummal zárt. Egy évvel ezelőtt a mérleg 309 millió dolláros deficitet mutatott. • Kubában a rendkívüli rossz termés miatt egyharmaddal csökkentették a cukor fejadagját. A fejadag egy most bejelentett kormányközlemény szerint 6 font helyett 4 font lesz. A cukor nagy része exportszükségleteket hivatott kielégíteni, a nagy szárazság miatt a termés elmaradt a várakozásoktól. * A kambodzsai nemzeti bank de facto ismét devalválta a rielt. A riel árfolyamát bizonyos idő óta lebegtetik. A legutóbbi árfolyam szerint 1 dollár 120 rielt ért, ezentúl pedig 126-tal lesz egyenlő. 00 Tanzániában visszaesett a szizáltermés. 1971-ben csak mintegy 181 000 tonna termett, szemben az 1970-es 202 ezer tonnával. • A Délkelet-ázsiai Vas- és Acélintézet soron következő ülését március 6-án tartja Tajpejben. A regionális kooperáció különböző kérdéseit vitatják majd meg. A tavaly alapított intézet munkájában Ausztrália, Indonézia, Japán, Malaysia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Singapore és Tajvan vesz részt. 48* A belga olajipari munkások múlt szerda óta tartó részleges sztrájkjukat meg nem határozott ideig tartó általános munkabeszüntetéssé szélesítik ki. A sztrájk zavarokat okoz a gépkocsiforgalomban. «8 A Közös Piac miniszteri tanácsa 30 millió francia frankos kölcsön nyújtásához járult hozzá a Berliet gyár számára. Az üzem a Citroen leányvállalata. «S8» Az IBM nyugat-németországi leányvállalata április 1-től csökkenti legtöbb komputerének árát. Az ármérséklések 3,8 százalékig terjednek. A 370-es típusú számítógép ára is alacsonyabb lesz. JELENTI A Nyugat-Németországban emelik a posta és a telefon díjszabásait, átlagban 11,3 százalékkal. Az intézkedés július 1-én lép életbe.9 Az osztrák és a skandináv repülővállalat még valószínűleg ezen a héten engedélyt kap a Nyugat-Berlinben levő tegeli repülőtéren való leszállásra. Ezzel a két vállalat megindíthatná járatait Nyugat-Berlinbe. A második világháború óta eddig csak amerikai, brit és francia légitársaságok tartottak fenn légi járatokat a városba. is© A Szovjetunió 5000 tonna indiai kávét vásárolt és jelezte, hogy újabb kávészállítmányra is igényt tart. Mint ismeretes, az indiai kávétermés 1970— 71-ben rekordszintet ért el. A A brit—francia kooperációban készülő Concorde szuperszonikus repülőgép még valószínűleg a tavasszal bemutató repülést tesz a Távol-Keleten. Útvonala érinti majd Indiát és Japánt. A bemutató repülésre valószínűleg az angol prototípust választják majd ki. «8» Jugoszlávia az idén csak mintegy 2500 darab traktort importál. A jugoszláv mezőgazdaság idei traktorigénye körülbelül 21 ezer darab, a belföldi gyárak ebből mintegy 18 500 mezőgazdasági erőgépet tudnak előállítani. Brazil kereskedelmi küldöttség utazik áprilisban Nagy-Britannniába. A 100 tagú delegáció 38 iparágat képvisel majd. « Emelik Nagy-Britanniában a vasúti díjszabást. A tarifaemelés mértéke 26 százalékig terjed. Tizenegy hónappal ezelőtt már emelték a vasúti jegyek árát, 10—66 százalékkal. A londoni földalatti jegyei is drágulnak. 49 Splitben vízre bocsátották az első kínai megrendelésre gyártott teherhajó! A hajó 13 ezer tonnás. 00 Norvégiában a közfogyasztási cikkek ára az utóbbi két esztendőben 17,2 százalékkal emelkedett. 00 A nyugatnémet importárak januárban 3,2 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt — jelenti a statisztikai hivatal. Az exportárak ezzel szemben 2,4 százalékkal emelkedtek. 49 Ausztriában az ipari termelés indexe tavaly decemberben 149,2 pontra emelkedett, ez 1970 decemberéhez képest 2,5 pontos expanziót jelent. (1964 – 100 bázison.) Átlagon felül fejlődtek a beruházási javakat gyártó iparágak: 7,7 százalékkal. A fogyasztási cikkek, a bányaipari termékek és az alapanyagok gyártása 1,2 százalékkal emelkedett, az elektromosenergia-termelés viszont a nagy szárazság miatt 13,2 százalékkal visszaesett. Párizs: a kamatláb csökkentését várják Francia pénzügyi körökben nem tartják kizártnak, hogy csütörtökön, a francia jegybank soron következő igazgatósági ülésén leszállítják a jelenlegi 6 százalékos hivatalos kamatlábat. Sokatmondónak tartják a jegybank legutóbbi kamatmérséklő pénzpiaci intervencióit, amelyek, mint mondják, előre vetítik a leszámítolási kamat csökkentésének árnyékát, ami fontos lélektani hatással jár. A kamatmérséklés logikus lépés lenne a Bundesbank múlt heti intézkedését követően, minthogy jelenleg a francia kamatláb kétszerese a nyugatnémetnek. Tőkés körökben mindenesetre nyomást fejtenek ki a pénzügyi vezetésre, mivel a kamatok általános csökkentésétől remélik a gazdasági tevékenység magas szintjének fenntartását, a munkanélküliség aggasztónak ítélt emelkedésének megállítását. Ilyen értelemben nyilatkozott a francia munkaadók szövetségének elnöke is, aki keddi nyilatkozatában felszólította a kormányt, tegyen lépéseket az ipari beruházások ösztönzésére, beleértve a hosszú lejáratú kamatok leszállítását is. Érvként emlegette a januári, viszonylag alacsony, 0,3 százalékos áremelkedés tényét. Ismét figyelmeztette a kormányt, ne hosszabbítsa meg a március 15-én véget érő árbefagyasztást, állítsa vissza a vállalatok ármegállapítási szabadságát. (Reuter) Bonn: a gazdaságügyi minisztérium optimista Az elmúlt hónapok kedvezőtlen konjunkturális jelenségei nem fenyegetnek a gazdasági stagnálás közvetlen veszélyével, állapítja meg az NSZK gazdaságügyi minisztériumának kedden közzétett jelentése. Ennek megfelelően kétségét fejezi ki, hogy szükség lenne hatékony ellenintézkedésekre és a gazdasági helyzet jövőbeli alakulásától teszi függővé az esetleges újabb lépéseket. A bonni gazdasági vezetők az elmúlt hónapok lehűlési tendenciái sorából elsősorban a beruházási javakat előállító iparágak visszaeső keresletét és a munkaerőpiaci feszültség enyhülését emelik ki. Megállapítják, hogy egyértelműen lecsillapodott a feldolgozó ipar termékeinek drágulása és sikerült lefékezni a fogyasztói árak emelkedését is. A jelentés megelégedéssel szól a nemrég megkötött kollektív szerződésekről, amelyek — mint mondja — közeledtek a gazdaság megszilárdításának követelményeihez. Látszólag a gazdaság megélénkülése ellen hat a kormány rövidesen érvénybe lépő intézkedése, amely a Vállalatok külföldön felvett kölcsöneinek meghatározott hányadát — a legújabb értesülések szerint 40 százalékát — befagyasztaná, úgyhogy a vállalatoknak a jegybank számlájára kell majd kamatmentes letét formájában befizetniük. Valójában arról van szó, hogy ily módon kívánják semlegesíteni az eurodollár-piac és a nyugatnémet pénzpiac közti mintegy 2 százalékos kamatkülönbözetet. Az olcsóbb külföldi hitel volt egyik fő oka a dollár nagyarányú beáramlásának az NSZK-ba. A másik ok a spekuláció volt, ezt azonban a jelek szerint még mindig nem sikerült kivédeni: kedd délutáni jelentések szerint az amerikai valuta ismét meggyengült a frankfurti devizapiacon. (Reuter) Tokió: újabb intézkedések a tartalék növekedésének fékezésére A japán fővárosban bejelentették: a pénzügyi hatóságok további intézkedésekre szánták el magukat, hogy megszabaduljanak a növekvő dollártartalékok egy részétől. Felszabadítottak 200 millió dollárt a hivatalos tartalékokból, s ezt az összeget a japán kereskedelmi bankok rövid lejáratú dollártartozásaik törlesztésére használhatják fel. Becslések szerint a bankok összesen 5 milliárd dollárral tartoznak az amerikai bankoknak. A felszabadított összeg csak minimális részét teszi ki az ország valutatartalékainak, amely a legújabb jelentések szerint január végén elérte a 16 milliárd 478 millió dollárt, első ízben szárnyalva túl a 16 milliárdos szintet. (Kyodo) Több kereskedelmi hajó épült 1971-ben A Lloyds Register összeállította az 1971-ben vízre bocsátott kereskedelmi hajók jegyzékét. Ezek szerint az egész világon (Kína és a Szovjetunió kivételével) tavaly 24 859 701 tonna vízkiszorítású hajót bocsátottak vízre, az előző évhez képest — ez 3 170 188 tonnás emelkedést jelent — közli a Reuter tudósítása. A teljes emelkedésből Japánra 48,2 százalék, azaz 11 992 495 tonna esik. Svédországra jut 1 836 979 tonna (4 125 789), az NSZK-ra 1 649 484 (1 38 003), Angliára 1 238 692 (+1588), Franciaországra 1 111 573 (+ 151 363), Spanyolországra 915 985 (* 9712), Norvégiára 830 623 (+ 191 853) és Hollandiára 821 106 (+ 360 603). VILÁGGAZDASÁG Tőkés vállalatok harca két kontinensen I. AMERIKAI BERUHÁZÁSOK NYUGAT-EURÓPÁBAN A mai tőkés világgazdaságban, amelyben legalábbis a két pólus, az USA és Nyugat-Európa viszonyát átszövik a kereskedelmi és pénzügyi villongások, rendkívül nehéz megítélni, hogy a jövőben milyen szerephez jutnak a gazdasági együttműködés különböző formái, tehát a termelési,a pénzügyi és a kereskedelmi szférákban történő kooperáció vagy éppen diszharmónia. Nagyon kevesen hiszik azt, hogy az USA és a Közös Piac brüsszeli megállapodása megoldotta a problémákat. Ez érthető, hiszen a tények önmagukért beszélnek: 1970-ben a két régió kereskedelme 2,4 milliárdosamerikai aktívummal zárult. (És Nyugat-Európának a második világháború óta kumulálódott passzívuma elérte a 20 milliárdot.) Mindez olyan körülmények között, amikor az amerikaiak — fizetési mérlegük javítása érdekében — további engedményeket követelnek, fenntartva a maguk diszkriminatív vám- és gazdaságpolitikáját (1963 és 1970 között 7-ről 67-re emelkedett a mennyiségi korlátozások alá eső import-árukategóriák száma, miközben ugyanez a Közös Piacban 76-ról 65-re csökkent.) A másik tény viszont az, hogy az 1971 decemberi valutamegállapodás nem állította meg az amerikai cégek nyugat-európai terjeszkedését, jóllehet a közös piaci valuták drágulásától ezt lehetne várni. Különösen a márkáját felértékelő NSZK iránt kellett volna csökkennie az amerikai multinacionális cégek érdeklődésének — éppen ezért meglepő a hír, hogy a Washington óta eltelt rövid két hónap alatt két amerikai cég is tekintélyesen növelte részvételét a nyugatnémet gazdaságban, további három társaság pedig — köztük a Gillette — nagyarányú expanziós tervet jelentett be. Mivel indokolható ez a logikának ellentmondó tendencia ? Érdemes idézni a New York Times vezető amerikai konszerneknél végzett felmérésének eredményét, amely szerint azért érdemes folytatni a nyugat-európai expanziót, mert: — az USA-ban az európainál szigorúbb kontrollok, trösztellenes rendelkezések sújtják a társaságokat; — az egyre következetesebb környezet- és fogyasztói érdekvédelem nagy pénzügyi pótmegterhelést okoz az otthon termelő cégeknek; — az amerikai konszernek szerint Nyugat-Európában a szakszervezetek gyengébbek a bérharcokban és a sztrájkok is általában rövidebbek, ami csökkenti a költségeket az otthoniakhoz képest; a bővülő Közös Piac a nyugateurópai gazdaság gyorsabb növekedését ígéri. A felmérés optimizmusa nyilván reményekkel akarja kecsegtetni, ösztönözni kívánja az amerikai konszerneket. Ám, ha más nem, akkor a Nyugat-Európába irányuló amerikai tőkeexport múltja és jelene egyébként is meg kellene nyugtassa az amerikaiakat: pozícióik nincsenek veszélyben, Kanada után az óceánon innen is sikerült létrehozni a direkt befektetések egész régióját átszövő hálózatát. Az USA 1969-es külföldi direktbefektetéseinek nagysága 71 milliárd volt, ebből Nyugat-Európában 21,6 milliárd működött (az összes amerikai külföldi beruházás 30 százaléka), félmilliárddal több mint Kanadában. Az amerikai érdekeltségek országonként a következőképpen oszlottak meg (milliárd dollárban): Ezt a számsort a korábbi évek adataival összevetve azt tapasztaljuk, hogy erőteljesen megnőtt a hat közös piaci országba irányuló tőkekivitel (1967— 69-ig 2 milliárddal), és kisebb volt az angliai beruházások dinamikája. A súlypont tehát átkerült a kontinensre. Ez egy kicsit talán azzal is összefüggésben áll, hogy Nagy-Britanniában, az amerikai érdeklődés korábbi középpontjában, ma már szinte minden arra érdemes iparágba benyomultak az amerikaiak, kevés új lehetőség nyílik. Szinte közhely, hogy a hatalmas, multinacionális társaságok fő vadászterülete az olaj- és vegyipar, a gépgyártás, a villamossági és elektronikai ipar, valamint a fémkohászat. Az már kevésbé ismert, hogy az amerikaiak nem feledkeztek meg a nyugat-európai szolgáltatóiparról sem és terjeszkedésük érdekében hatalmas bankhálózatot, beruházási társaságokat hívnak életre Nyugat-Európában. Az amerikai beruházások háromnegyede ma már a fejlett ipari országokba, elsősorban Nyugat-Európába irányul. Ezt az arányváltozást jól tükrözik a következő számok (milliárd dollárban): 1950 1969 A Közös Piac országaiban működő amerikai tőke a hat ország összberuházásainak átlagosan 4—5 százalékát fedezi. Ha azonban azt vizsgáljuk, menynyivel vesznek részt az amerikaiak, az új üzemek létesítésében, akkor az arány egyes számítások szerint 20—25 százalék. Az amerikai beruházások Nagy-Britanniában érték el a legmagasabb szintet. Amerikai kézben van az irodai gépgyártás csaknem egésze, a gyógyszeripar fele, az elektronika és a műszeripar harmada, valamint a négy legnagyobb autógyár közül három, a Ford, a Vauxhall, és a Rootes. Az amerikai autókonszerneket is megelőzi az ESSO Petroleum 800 milliós beruházása. Érdekes, hogy Angliában viszonylag sok második vonalbeli amerikai cég vesz részt és beruházásaik nem olyan koncentráltak, mint a Közös Piacon részesedő társaságoké. A Hatoknál ugyanis négy multinacionális konszern — a Standard Oil, az IBM, a GM és a Ford — birtokában van az összes amerikai beruházás háromnegyede. Mind a négy cég tőkebefektetése meghaladja az egymilliárdot, a Standard Oilé a 3 milliárdot is. Az NSZK-ban a külföldi beruházások fele amerikai eredetű. Az amerikai beruházások 14 százaléka a kőolajfeldolgozásba, 15 százaléka az acél-, gép- és közlekedésieszköz-gyártásba, 13 százaléka pedig a műanyag- és gumiiparba irányult. Magában az USA-ban nem egyértelműen ítélik meg a világkonszernek külföldi tevékenységét. A szakszervezetek évek óta harcolnak a fokozottabb ellenőrzésükért, mert ezek a cégek az olcsóbb külföldi munkaerő igénybevételével és így olcsóbb termeléseikkel a hazai termékek elhelyezését is veszélyeztetik, tehát két oldalról is csökkentik a munkahelyek számát. Részben a szakszervezetek álláspontját tükrözi a tavaly benyújtott Harther Burke-törvénytervezet, amely előírja, hogy emelni kell a külföldi leányvállalatok profitjainak adóját; szigorítani kell a külföldre irányuló működő tőkekivitel szabadságát; meg kell szüntetni a multinacionális konszerneknek nyújtott vámkedvezményeket; pontos információkat kell kérni külföldi tevékenységükről. A Nixon-kormány ellenáll ezeknek a követeléseknek és megvédi az óriásvállalkozók külföldi terjeszkedését. Az elnök Peterson kereskedelmi miniszter vezetésével bizottságot hívott életre, amelynek célja éppen e segítség konkrét kidolgozása — különösen a fejlett ipari országokban ténykedő konszernek számára. Petersonék alapfelfogása az, hogy az amerikai társaságok nemzetközi ténykedése kedvezően befolyásolja a munkaerőpiacot és a fizetési mérleget. Jóllehet, az elmúlt hónapokban hevessé vált vita még javában tart (a kongresszus színe előtt is), annyi már most biztosnak látszik, hogy a kormány — nem enged. Talán tudja, amit az ellenzők tábora már kiszámított: a Hartke—Burke-tervezetnek csupán az adóztatásra vonatkozó része a felére csökkentené a Nyugat-Európában működő amerikai konszernek jövedelmét. Dr. Gubcsi Lajos Anglia 7,2 NSZK 4,3 Benelux 2,4 Franciaország 2,1 Svájc 1,6 Olaszország 1,4 Egyéb országok 2,6 USA külföldi beruházásai 12 70 USA nyugat-európai beruházásai 2 21 KÜLGAZDASÁG A KÜLKERESKEDELEM című folyóirat 1972 januárjától kezdve mmi® címen jelenik meg A folyóirat átfogja a nemzetközi gazdasági együttműködés minden területét. Elemzi a gazdaságpolitika külgazdasági összefüggéseit, vizsgálja a szabályozórendszer hatásait. Bemutatja a nemzetközi gazdasági szervezetek munkáját, ezekben hazánk részvételét. Cikkeket közöl a külgazdaság infrastruktúrájának, a szállítmányozás, a reklám, az idegenforgalom aktuális kérdéseiről. Minden számának melléklete áttekintést nyújt a külkereskedelmi jog fontosabb problémáiról. A előfizetési díja egy évre 120 Ft, egy szám ára 10 Ft. Előfizethető bármelyik postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlapirodánál (KHI, Budapest V., József nádor tér 1.) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra.